Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-23 / 196. szám
4 • PETŐFI NÉPE 0 IMI. augusztus S3. KINEK VAN IGAZA?| Mérleg az első féléy eredményéről Kecskemét ipari üzemei — a városi párt- bizottság 1980. decemberi határozata alapján — a VI. ötéves terv első évében a gazdaságos export növelését, az import minél nagyobb arányú helyettesítését, s a belföldi kínálat, illetve értékesítés javítását tűzték célul. A megyeszékhely ipara az év első felében sikerrel tett eleget kötelezettségvállalásainak. Az országos 2 százalékkal szemben — az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva — 16,5 százalékkal növelte termelési értékét. 0 Az első félévben 862 millió forint értékű árut állított elő a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat. Ebből tőkés exportja meghaladta az 557 millió forintot. (Méhes! Éva felvétele.) A város ipari üzemei által gyártott termékek piac- képességét igazolja, hogy a vállalatok és szövetkezetek árbevételi terveiket is csaknem hasonló arányban teljesítik túl. Alkalmazkodva az új gazdasági feltételekhez, a szabályozók szigorítása ellenére is növelni tudták nyereségüket. A megye- székhely ipara az idei év első hat hónapjában 2 milliárd 389 millió forint értékű árut exportált, 14,8 százalékkal többet mint egy évvel korábban. Ezen belül a tőkés kivitel azonban csak 8,9 százalékkal növekedett. Vagyis nem járt teljes sikerrel az a törekvés, hogy elsősorban a tőkés exportot bővítsék. A termelés hatékonyságának emelkedését mutatja az a tény, hogy a megnövekedett termelési értéket, árbevételt és nyereséget 450 dolgozóval kevesebb létszámmal érték el az üzemek. Az elért eredmények kedvező hatással voltak a bérszínvonalra is, amely a bázisidőszakhoz mérten 7,4 százalékkal nőtt. Vagy például beruházásaikat csaknem 50 százalékkal növelték az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. A gépipari ágazat, amely az ipari termelésnek mintegy 38 százalékát adta — néhány üzem kivételével teljesítette termelési tervét. Több vállalat és szövetkezet (mint az Ezermester Ipari Szövetkezet az LF-típusú vegyifülkecsaláddal, az IGV az EP— OU elektronikus pénztárgéppel, a SZIM gyára a SICCOMAT közúti fékkel) új termékkel jelentkezett a piacon. Az ágazathoz tartozó üzemek átlagban 6,9 százalékkal teljesítették túl árbevételi tervüket, s 10 százalékkal nyereségüket. Ilyen vonatkozásban kiemelkedő eredményeket ért el a MEZŐGÉP, a Kecskeméti Zománcés Kádgyár, valamint az Ezermester Ipari Szövetkezet. Ebben az ágazatban két és félszer any- nyit költöttek beruházásokra, mint az elmúlt év azonos időszakában. A könnyűipar valamivel szerényebb eredményeikkel dicsekedhet. Termelési értéke, amely meghaladja az egymilliárd forintot, 6,4 százalékkal több a tervezettnél. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat és a Parkettagyár termékei iránti keresletcsökkenés miatt azonban az árbevétel nem az előirányzottaknak megfelelően alakult. Exporttervét egyedül a Habselyem Kötöttárugyár teljesítette. Lendületesen fejlődött a város élelmiszeripara, amely az ipari termelés 42 százalékát adja. Az ágazathoz tartozó nyolc vállalat, gyáregység több mint 2,2 milliárd forint értékű árut termelt, ami 15,5 százalékkal/! jräladj a meg á tervezettet.. Az említett termelési érték mintegy kétharmadát a Kecskeméti Konzervgyár és. a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat állítja elő. Az élelmiszeriparhoz tartozó üzemek árbevételi tervüket 93,7 százalékra teljesítették. Ennek fő oka a szállítási, nehézségekben rejlik. Mert míg a baromfifeldolgozó vállalat 189 millió forint értékű áruval többet értékesített, a konzervgyár raktáraiban csaknem 5 ezer tonna exportáru vár kiszállításra. A Közép-magyarországi Pincegazdaság göngyöleghiány miatt 4 százalékkal kevesebb üdítő italt tudott palackozni. A tejipar kecskeméti üzemében a fogyasztói igények csökkenése miatt a tejporkészítést fokozták, ennek értékesítése azonban gondokkal jár. A város élelmiszeripara 25 százalékkal több árut exportált, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ezen belül a tőkés export — elsősorban a baromfifeldolgozó vállalat kiszállításai nyomán — 4,6 százalékkal emelkedett. Mindemellett az élelmiszeripari ágazat első félévi külföldi értékesítése 5 százalékkal elmarad a tervtől, a már említett nehézségek miatt. összességében értékelve Kecskemét ipara biztató eredményeket ért el 1981. első félévében. iniiít 5* milliárd 230 millió forint értékű árut állított elő, csaknem 750 millióval többet mint egy évvel korábban. Az összképen belül ugyan a vállalatok, szövetkezetek között differenciált a fejlődés, év végéig azonban az elmaradó gazdasági egységek is felzárkózhatnak a legjobbak közé. Ni O TÚL A MEGYEHATÁRON Műanyaggal fedett mezőgazdasági épületek svg; , «is • Az iker tárolók, amelyek egyenként 1500 tonna terménymennyiség befogadására képesek. Napjaink beruházásainak alapvető követelménye, hogy olcsó, rövid határidővel kivitelezhető és gyorsan megtérülő legyen. Ezeknek a fő feltételeknek megfelel Borbély Istvánnak, a kányái Március 15. Termelőszövetkezet elnökének és Vörös Ferencnek, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola igazgatóhelyettesének találmánya. , E könnyűszerkezetes, úgynevezett lágyhéjalású — ponyvafedésű — építési móddal létesített mezőgazdasági jellegű épületek alkalmazási területe igen sokféle. A mezőgazdaság szinte bármilyen célra felhasználhatja. Építhetők ezzel a módszerrel kötött és sza- badtartásos szarvasmarha-istállók, elletők, sertéshizlaldák, fiaz- tatók, kocatartóépületek, juhho- dályok, terménytárólók, gépszínek, műtrágyaraktárak, nedves takarmányok elhelyezésére alkalmas helységek. A létesítmények színes ponyvafedései igen tetszetősek, esztétikusak. Kétféle módon építhetők meg, csőíves és feszített kötéltar- tásos megoldással. A csőíves épületek lényege, hogy a hagyományos tetők helyett csővázkeretre feszített műanyagponyva kerül. A kötéltartásos épületeknél pedig három oszlopsorra feszített kötélzet tartja a műanyag ponyvát. Az építési mód kidolgozói az elmúlt évben az Alkotó Ifjúság pályázat megyei fődíját nyerték el. Ugyancsak ennek a pályázatnak országos döntőjén második díjat nyertek, majd az idei tavaszi BNV különdíját is megkapták. A kányái Március 15. Termelő- szövetkezetben, az AGROBER Somogy megyei kirendeltsége által készített kiviteli tervek alapján elkészültek és bármikor megtekinthetők az építési mód alaptípusai. Tavaly megépült két, egyenként 1500 tonnás termény- tároló, amelyekben a télén a szövetkezet kukoricáját helyezték el. A raktárak jól vizsgáztak, a be- és kiszállítás könnyen, és egyszerűen gépesíthető. Kivitelezési idő igen rövid volt. A szövetkezet saját építőrészlege, hat kőműves és két ács közreműködésével hat hét alatt építette fel a 3 ezer tonna 'befogadóképességű ikertárolót. A kivitelezési költség négyzetméterenként 1500 forint, ami lényegesen alatta van a hagyományos technológiával létesített hasonló épületeknek. A szövetkezet az idén további két, egyenként 1500 tonnás tárolót létesít, amivel teljes egészében megoldja terményelhelyezési gondjait, sőt a szomszédos közös gazdaságnak is beseg'ít. Az idén elkészült egy 200 férőhelyes szabadtartásos szarvasmarha-istálló és egy 36 férőhelyes’ ellető. Az egy-egy jószágra jutó kivitelezési költség mind a két épületnél csak töredéke a hagyományos módon épített istállókénak. Az említetteket a szövetkezet húsz személyből álló, saját építőbrigádja négy hónap alatt készítette el, tehát kivitelezési idejük is lényegesen alatta van a hagyományos szerkezettel kialakított épületekének. A kányái Március 15. Termelő- szövetkezet felkészült a különböző épülettípusok szerkezeteinek gyártására, a műanyag ponyva időben történő leszállítására. Az említett építmények szeptember elején a Zalaegerszegen sorra kerülő mezőgazdasági tájkiállításon is megtekinthetők. Czopf János építésvezető Panaszkodik a kistermelő — meg a ZÖLDÉRT is Ajánlott levelet küldött szerkesztőségünkbe a Páhi, Jókai u. 10. szám alatt lakó Gráczia István, aki kistermeléssel foglalkozik, s az ebből származó — sajnos, korántsem egyedi — gondját tette szóvá. Ingyen sem kell Ogy kezdődött minden, hogy a háztájiban vetett idei nyári burgonyája bőséges termést ígért. Még a szüretelés előtt felkereste a legközelebbi felvásárlóhelyet, a ZÖLDÉRT Izsáki telepét, ahol tudakozódott az értékesítés lehetőségeiről. Az ottani alkalmazott először rutinosan-közönyösen válaszolta, ilyen árut egyáltalán nem vesz át, majd a további érdeklődésre konkrét érvvel rukkolt ki, miszerint, ha nem szerződéses a krumpli, ingyen sem kell, nemhogy a megállapított 30 forint 20-ért. Végül is faképnél hagyott az úr — írja egyebek között olvasónk —, én pedig kedvetlenül indultam hazafelé. Ütközben végiggondoltam a dolgot, s arra az álláspontra jutottam, még jó, hogy nincs szerződésem, különben nagyon ráfizetnék az ilyen alacsony felvásárlási ár miatt. Így aztán az állatokkal etetem meg a termés zömét, s bár ez sem jelent hasznot, legalább megmenekülök a hiábavaló fuvar költségeitől, meg a fáradtságtól. A jövőt illetően pedig megfogadom, ezentúl csak annyi zöldségfélét termelek, mely kielégíti a szükségletemet. A közellátással nem törődöm, a fogyasztók ellátásáért felelősök szeszélyének, önkényének többé nem teszem ki magam... Mindezekről tájékoztattuk a megyei ZÖLDÉRT Vállalat igazgatóhelyettesét, Masir Józsefet, aki a közérdekű ügyben ezeket mondotta: Baj van a szerződéses fegyelemmel — Együttérzünk a panaszossal, számára kétségkívül lehangoló e helyzet, csakhogy arról nem mi tehetünk. A baj az, hogy enyhén szólva kívánnivalót hagy maga után a szerződéses fegyelem betartása. Igen sok egyéni termelőtől ugyanis egész július hónapban hiába vártuk az írásos megállapodás szerinti mennyiségű-minőségű krumplit. Ki tudja miért halogatták az átadását? A következmény az lett, nem tudtuk teljesíteni az ütemszerű — és összesen mintegy 15 ezer má- zsányi nyári krumplira vonatkozó — felvásárlási, elszállítási, értékesítési programunkat, mely akkor 6 forintos kilogrammonkénti átvételi árat jelentett volna. Később pedig csaknem elárasztották telepeinket e terméssel. A hirtelen megnőtt kínálat tárolási > és szállítási nehézséget idézett elő, s elkerülhetetlenül csökkentette az átvételi árat. Ha ilyen körülmény nem zavarja munkánkat, a nevezett kistermelőtől is azonnal megvesz- szük a burgonyát, melyért any- nyi forintot kapott volna, hogy elégedett lesz. Gyors intézkedéseink révén szerencsére sikerült megoldani az exportálást, s ennek köszönhető, hogy e hónapban telepeink mégis csak felvásárolták pár napig a szerződés nélküli árut. Előbb kapcsolatot Elfogadható a vállalat magyarázata, hiszen a szerződéses kötelezettség termelői részről történő Időbeni be nem tartása valóban csak nehezítheti-bonyolít- hatja a felvásárlás-értékesítés rendjét, s az sem vitatható,* * 1 hogy az ütemterv egyebek ' között a túlságosan számottevő mennyiségű termés egy időben történő leadását van hivatva szabályozni, megelőzni. Érthetetlennek táláljuk azonban, hogy az egyik szerződő fél, nevezetesen a felvásárló, —, amely kifejezetten népgazdasági érdeket képvisel — szinte ölbe tett kézzel konstatálja, eme megállapodás teljesítetlenségének tényét, s nem keresi fel azonnal — személyesen, vagy írásban — azokat a kistermelőket, akiktől várja az árut. Az élőbb kapcsolat révén talán elejét lehet venni az efféle kellemetlenségeknek. Persze ennél is fontosabb, hogy a különféle mezőgazdasági cikket egyénileg termelő igazodjon mindenkor az átadási határidőhöz. Ami pedig a szerződés nélküli, s a szabad árusítás jogával — előrehaladott kor, borsos fuvarköltség stb. miatt — nem élő kistermelőket illeti, velük is számolni kell, és a felvásárlás-értékesítés ' illetékeseinek szükséges annyira rugalmasan, oly szervezettség közepette dolgozniuk,. hogy a tőlük átvett áru is mielőbb piacra, gazdára találjon. Veiket Árpád Arcok a gépműhelyből Hol van már az az idő, amikor a mezőgazdaságban dolgozóknak a kaszakő és a reszelő volt az egyik legfontosabb műszaki „segédeszköz” ahhoz, hogy teljes biztonsággal végezhessék munkájukat. -Manapság már a korszerű traktorok, kombájnok „életben tartásához” sokféle műszer kell és jól képzett műszaki szakember is természetesen. Elektromossághoz értő lakatos vagy az, aki kiismeri magát a sokszor ré- buszokban beszélő idegen nyelvű gépkönyvekben... A csólyospálosi Kunság Szak- szövetkezetben sem tudják már elképzelni a folyamatos munkát a műhelyben dolgozók nélkül. Azok nélkül, akik ha kell erőgépet javítanak, dolgoznak napjában szükség szerint tizenhat-tizennyolc órát és kombájnra is felülnek, ha így kívánja a szövetkezet és a nagyobb közösség érdeke. Bemutatkoznak néhányan mit tesznek, hogyan élnek, mire gondolnak. Deme Dávid nacionáléja rövid. Eredeti szakmája járművillamossági szerelő. Jelenleg az erőgépek diesel-adagolójának a beállításával foglalkozik. Egyre nagyobb értéke van az energiahordozónak. Azr olajárrobbanás „gyűrűzik”. 1 Ez törvényszerű. Törvényszerű akkor, ha ez közvetlenül érinti a gépkezelőt is« „Zsebbe nyúlós” manapság, hogy egy-egy traktor vagy IFA mennyit fogyaszt egy üzemórában, mennyit „zabái” száz kilométeren. Egyszerű lenne az adagolóbeállító dolga, ha zsargonkifejezéssel élve, elvenné a „kakaót” a géptől. így biztos, hogy alatta maradna a fogyasztás az előírtnak. Igen ám, de az erőgépekkel dolgozni kell. Mégpedig teljesítményre. S nem mindegy, hogy Villanymotorok „ASZINKRON” iavitását 30 kW-ig gyors átfutási idővel vállaljuk. Kiskőrös, Kossuth Mg. Szakszövetke. zet Villamosipari Üzeme, Kiskőrös, Petőfi u. 67. 1499 egy óra alatt hány hektárt művelnek a traktorok. így aztán törvényerőre emelkedik a kecske is jól lakik, káposzta is megmarad' elmélet valahol azon a határon, ahol optimálisan üzemelhetnek a gépek. Nagy Lukács öreg motoros a szakmában. Mezőgazdasági gépszerelő. Elmondta, volt ő már minden. Vízügyi, tanácsi dolgozó és dolgozott az erdészetnél is. Legjobban mégis a traktorokat szereti. Ezen a nyáron az aratási kampányban körzeti szerelő, volt. Az E 512-eseket bízták rá.‘Számtalan esetben hattól este tízig, éjfélig dolgozott. Izzasztó emlék az aratásról? Van olyan. Amikor az egyik kombájnnak az utóverőjében csapágytörés volt, szóhasználata szerint egy egészséges napot eltöltött munkával. És a kellemes? Az meg Miskolctapolca! Ot napig barangolhatták a hegyekben, járhatták a Bükk-fennsík vadregényes tájait, napjában mentek húsz-huszonöt kilométert az erdei ösvényen és mégis pihentek, mert csend volt, itt-ott szakította szét mindezt egy-egy madárfütty... ördög István. E 512-sel aratott a nyáron. SZK 4-sel is dolgozott, sőt SZK 3-mal is. Régi szép idők. A szakszövetkezetieknek nehezebb az aratás. Ezt nem panaszként mondja, bár véleménye szerint jó lenne a szó igazi értelmében vett közösben is úgy vigyáznának a szemre, mint a háztájiban. Mert a néhány száz kvad- rátméteren minden szem gabonának hasznosulnia kell. Ott olyan a tarló, mintha borbély vágná ke- fefrizurára. Hisz a szalma az állattartók számára aranyat ér... Ördög István most egy Crystál zetor erőgépet javít. Egy nap alatt szétszedték, két napig keresték hozzá az alkatrészt, most meg a szlovák nyelven megjelent műszaki leírást böngészik, próbálnak valami támpontot kapni, miként kell följavítani a gépet... Rácz Lajos. Fiatal még, alig múlt húsz éves. Szakmája gépszerelő. Legnagyobb munkát most a kender 'betakarítása ádja. A ZSSZK szovjet kenderkombájnok az idén kifogástalanul működnek. Megoldották a zsinegproblémát. Így kevesebb munkája lesz Rácz Lajosnak is. Mindez nem jelenti azt, hogy csúcsidőben reggel héttől este tízig • Nagy Lukács már öreg motoros a szakmában. alkalmasint ne adjon munkát egy-egy traktor, kombájn, vagy silózó. És emellett még ott a háztáji. Ezerkétszáz négyszögöl paradicsom piraslik arra várva, hogy minél előbb ládába kerüljön, s elinduljon a szegedi vagy kecskeméti konzervgyárba vagy a zöldségboltba, ahol a vásárlók otthon majd szalonna, kolbász mellé teszik áz asztalra. Arcokat ígértünk a gépműhelyből. Arcokat Csólyospálosról, kit fényképpel illusztrálva* kit meg csak úgy, ahogy szóltak magukról1 néhány sorban ... Szabó Pál Miklós Fejlődött a megyeszékhely ipara # ördög István: — a tarló olyan legyen mint a kefcfruura.
