Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-23 / 196. szám

Z 0 PETŐFI NÉPE # 1981. augusztus 23. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Az iráni parlament bizalmat szavazott Bahonor új kormá­nyának. — A libanoni miniszterelnök látogatása Szaúd-Arábiá- ban. — Az USA leszállítja Izraelnek a visszatartott F—16-os vadászbombázókat. KEDD: Reagan elnök Los Angelesben a nemzetbiztonsági tanács tagjaival fegyverkezési kérdésekről tárgyalt. — Ülést tartott a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága. — Nyugat­német—lengyel külügyminiszteri találkozó Bad Reihenhallban. SZERDA: Súlyos légi incidens Líbia partjainál. — Genfben megnyílt az OPEC rendkívüli ülésszaka. — Dél-Jemen, Etiópia és Líbia vezetői barátsági és együttműködési szerződést írtak alá Aden- ban. CSÜTÖRTÖK:. Véget ért Lengyelországban a sajtósztrájk, a Szoli­daritás újabb akciókat helyez kilátásba. — Megadták magukat a „Tabarzin” iráni őrnaszád monarchista elrablói. — Pinto Bal- seamo ismét vállalta a kormányalakítást Portugáliában. PÉNTEK: Nem tudtak megegyezni egységes olajárban az OPEC tag­országai. — Szovjet—román ' kormányfői tárgyalások voltak Moszkvában. — Kadhafi líbiai elnök összefogásra szólította fel az imperialistaellenes arab erőket. SZOMBAT: Az amerikai hadügyminiszter londoni tárgyalásain a neutronfegyverről volt szó. — Amerikai olajtársaságok hazaté­résre szólították fel a Líbiában dolgozó amerikai szakértőket — Véget ért Nairobiban az ENSZ energia-világkonferenciája. — Az IRA jelöltje győzött egy észak-írországi pótválasztáson. . A hét három kérdése 0 Josef Czyrek lengyel külügyminiszter a hét elején az NSZK-ban tárgyalt Hans-Dietrich Genscherrel (a képen jobbra). Üdvözlő távirat Románia nemzeti ünnepe alkalmából N1COLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, . a Román Szocialista Köztársaság elnökének ILIÉ VERDET elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság kormánya első miniszterének BUKAREST A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a magyar nép és a ma­gunk nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önöknek, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának, kormányának és né­peinek hazájuk nemzeti ünnepe, Románia felszabadulásának 37. év­fordulója alkalmából. A felszabadulás óta eltelt 37 év alatt a Román Szocialista Köztár­saság dolgozói a Román Kommunista Párt vezetésiével jelentős előre­haladást értek el a népgazdaság, a tudomány, a kultúra fejlesztésében. A magyar kommunisták, a magyar nép megbecsüléssel tekint szocia­lista építőmunkájuk eredményeire. A felszabadulás megteremtette a történelmi feltételeket ahhoz, hogy országaink a szocializmus építésének útjára léphessenek. A népeinket összekötő forradalmi hagyományok szellemében, közös érdekeink alapján, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elveivel összhangban pártunk és kormányunk arra törekszik, hogy sokrétűen bővüljenek kapcsolataink, fejlődjön népeink barátsága és jószomszédi viszonya. A magyar—román kapcsolatok fejlődése hozzájárul a testvéri szo­cialista országok egységének erősítéséhez, ,a Varsói Szerződés és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében megvalósuló együttmű­ködés elmélyítéséhez. Nemzeti ünnepükön kívánjuk, hogy a Román Szocialista Köztár­saság újabb sikerekét érjen el az ország népgazdaságának fejleszté­se, a szocialista építőmunka minden területén. KÁDÁR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Milyen új elemek jelentkeztek a héten a szovjet—amerikai viszonyban ? A moszkvai Kreml és a was­hingtoni Fehér Ház között köz­vetlen összeköttetés van az úgy­nevezett „forró drót” segítségével. (Ez éjjel-nappal működó telex­vonal), s léteznek az úgynevezett szokványos „diplomáciai csator­nák”. Hartmant ’eddigi párizsi nagykövetet épp most nevezte ki Reagan az USA új moszkvai nagykövetévé. Dobrinyin már huszadik esztendeje áll a was­hingtoni szovjet nagykövetség élén. Az egyik esetben az a fi­gyelemre méltó, hogy új ember minden bizonnyal új megbízatás­sal megy Moszkvába, a másik esetben a szovjet tárgyalási szán­dék állandóságát is jelzi a nagy­követ szokatlan hosszú szolgála­ti ideje. ■El nem hanyagolható ténye­ző a két nagyhatalom viszonyá­ban, ha az amerikai közvéle­ményhez eljutnak a szovjet néze­tek. Bármennyire is hihetetlennek tűnik: az a „szabad sajtó”, amely­re Amerika oly büszke, rendkí­vül manipulált, gyakran épp az­által, hogy befelé forduló, a kül­világra oly keveset adó módon tájékoztatja olvasóit, nézőit, hall­gatóit. Jó példa volt erre, hogy a neutronfegyver elleni tiltako­zásról napokig hallgatott az ame­rikai s&jtó, amikor aztán kény­szeredetten említést tett a Hágá­tól Rómáig, Stockholmtól Ban­nig terjedő tiltakozó akciókról, akkor egyszerűen „moszkvai kezdeményezésnek” minősítette az egészet. Reagan, Haig, Wein­berger érveit, vagy ál érveit' nap mint nap hallhatja az amerikai polgár, a szovjet ellenérveket azonban ritkán. Erre nemrégiben akadt példa. A Soviet Life, a szov­jet életet Amerikában bemutató folyóirat — megjelenésének 25. évfordulója alkalmából — Leonyid Brezsnyevnek az amerikai nép­hez intézett üzenetét közölte, s ha nem is ez az eredeti példány’ került sok amerikai kezébe, hi­szen a folyóirat példányszáma alacsony, de az üzenet tartalmá­ról már az amerikai lapok, rádi­ók, tévéállomások is kénytelenek voltak szólni. Ez a tartalmi lé­nyeg pedig a szovjet tárgyalási ajánlat megismétlése volt. Arbatov professzor, a moszk­vai Amerikai-kutató intézet igaz­gatója pedig az ABC amerikai tévétársaságnak adott interjút. A jelenlegi légkörben nem mutat­kozott túlságosan derülátónak a szeptemberi Gromiko—-Halig ta­lálkozó eredményeit illetően. ,,-Az amerikai vádaskodások és a fegyverkezés folytatása cfeak azt eredményezheti, hogy a két or­szág továbbra is ütközópályán halad”. Ugyanakkor lehetséges­nek tartotta a tényleges párbe­széd megkezdését és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy egy csúcstalálkozó „komoly és pozitív változásokhoz” vezet­hetne a két nagyhatalom viszo­nyában. Mi jellemzi az iráni válságot ? Irán minden nap hallat magá­ról: hol teheráni kivégzések, hol egy elrabolt őrnaszád, hol az emigránsok nyilatkozatai révén. Ez utóbbiakkal kezdve: Barii- szadr, a tisztétől megfosztott és Franciaországba menekült köz­társasági elnök mind több inter­jút ad lapoknak és tévétársasá­goknak, mondván, hogy rövidesen összeomlik Khomeini rendszere. Ugyancsak sűrűn nyilatkozik Radzsavi (nem tévesztendő össze Radzsaival, a jelenlegi iráni ál­lamfővel), a Modzsahedin Khalk elnevezésű iszlám szervezet szin­tén Franciaországba szökött ve­zetője, ellenállásra tüzelve ott­hon -maradt híveit, A Modzsahedin Khalk nem is tétlen, sokasodnak a merényle­tek, amelyek mögött e szervezet embereit lehet sejteni. S az irá-r ni hatóságok lecsapnak rájuk jú­nius 22-e óta töhb mint 2000 sze­mélyt tartóztattak le, közülük 504-et ki is végezték. A hét leglátványosabb, Iránnal kapcsolatos eseménye — P. Ho-, ward címét kölcsönvéve — „az ellopott cirkáló” ügye volt. Mo­narchista irániak ha nem is cir­kálót, de egy őrnaszádot elrabol­tak abból a három hajóból, ame­lyet egy francia hajógyár készí­tett még a sah megrendelésére. A számlát ki is fizették, de a tehe­ráni fordulat után Párizs nem engedélyezte a hajók leszállítását. Most annak ellensúlyozására, hogy Bamiszadr Franciaországban menedékjogot kapott, a párizsi kormány útnak indította a hajó­kat. A spanyolországi Cadix ki­kötője közelében a „Tabarzin”-t monarchista ellenállók kaparin­tották kezükbe, de aztán egy ma­rokkói kitérő után Marseille előtt 0 Amerikai haditengerészeti egységek az „Ocean Ventura—81” elne­vezésű hadgyakorlat keretében partraszállást hajtottak végre a guantenamói támaszponton. • Az olajárakról tanácskoztak Genfben az OPEC miniszterei. Meg­egyezés azonban bem született, így a 32 és 40 dollár közöiti hordón­kénti árak nem változtak. megadták magukat. Az eset arra irányította rá a figyelmet, hogy Kairóban él a néhai sah fia, akit a monarch isták II. Reza Pahlavi néven saihnak kiáltottak ki. Ö is arra számít, akárcsak Bainiszadr, Radzsavi, vagy a szintén Párizs­ban élő Bakhtiar volt iráni mi­niszterelnök, hogy Khomeini rendszerének bukása után haza­térhet s magához ragadhatja a hatalmat. Az iráni belső események el nem hanyagolható új tényezője, hogy megalakult — és egy mi­niszter kivételével — megkapta az iráni parlament jóváhagyását Báhonar miniszterelnök új kor­mánya. Musszavim Khamenei külügyminiszter az új kormány külpolitikai céljaként a külföld­del való kapcsolatok bővítését je­lölte meg. Miért nem tudott egységes olajárban megegyezni az OPEC ? Az OPEC, az olajexportáló or­szágok szervezetének miniszteri szinten Genfben összeült értekez­letétől olajtermelők és -fogyasz­tók egyaránt azt várták, hogy ta­lán sikerül az egységes olajárat kialakítani. Az elmúlt decemberi döntés még igen széles árskálát engedett: 32 és 40 dollár közti ára­kon adhatták olajuk hordóját (159 liter). Most a genfi viták közép­pontjában az a kérdés állt, hogy 34 vagy 36 dolláros egységes árat alakítsanak ki,, ugyanakkor pedig csökkentsék-e az olaj ter­melését? A háromnapos vita végére sem született eredmény. Szaúd-Arábia híres-hírhedt olajminisztere, Ja- mani sejk, nemet mondott mind a 34 dollárosnál magasabb egy­ségárra, mind pedig a többiek ama követelésére, hogy Szaúd- Arábia olájkútj álból naponta 2 millió hordóval kövesebbet hoz­zanak a felszínre. Főként Nigéria, Algéria és Líbia sürgette, hogy a szaúdiak csökkentsék a termelést, mert a világ olajpiacán már túl­kínálat jelentkezik. Azok az or­szágok, amelyek 36 dollárt meg­haladó árat kértek olajukért, ér­tékesítési nehézségekkel kellett, hogy szembenézzenek. Szaúd- Arábia (az Egyesült Államok el­ső számú szövetségese az arab világban!) ugyanakkor VáTiSSSggal ontja az „olcsó” olajat, főként az USA gazdaságát látva el vele. S fontos szerepe van annak, hogy az olaj általában dollárért talál gazdára, az amerikai vevő tehát saját pénzéért valóban viszonylag „olcsón” vásárolja meg. Minden­ki más viszont — aki a dollárt a rendkívül magas árfolyamon ve­szi meg — nagy árat. fizet érte. Ezért hiába hullámzik az olaj ára néha már lefelé is, a benzinku­taknál még mindig igen sokat kell fizetni a benzinért. Az NSZK-ban például az idén nem kevesebb, mint nyolcszor emel­ték a benzin árát! Pálfy József MOSÓPOR JEGYRE Áramkorlátozást vezetnek be Lengyelországban Zsebest Zsolt, az MTI tudósító­ja jelenti: Lengyelországban pénteken a „Szolidaritás” által szervezett kétnapos sajtóblokád után min­den napilap teljes terjedelem­ben megjelent. A pénteki újságok értelmetlen és az ország érdekeit nem szol­gáló akciónak nevezik a sajtó- sztrájkot. Megengedhetetlennek és veszélyesnek ítélik a „Szolida­ritás” helyenként erőszakos fel­lépését azokkal szemben, akik nem kívántak csatlakozni a mun­kabeszüntetéshez. Varsóban pénteken Stanislaw Kania, a LEMP KB első titkára találkozott az 'Egyesült Néppárt (Egyesült Parasztpárt) elnöké­vel, Stefan Ignarral. A megbeszélések fő témája a jelenlegi nehéz társadalmi-gazda­sági és politikai helyzet volt. Áttekintették a két párt együtt­működését az ország válságos helyzetében, amikor a szocializ­must és a nemzeti létet a népi Lengyelország külső és belső el­lenségei veszélyeztetik. Ugyancsak Varsóban ülésezett pénteken a LEMP Központi Re­víziós Bizottságának elnöksége. Az ülésen, amelyen áttekintették a LEMP IX. rendkívüli kong- reszus határozataiból, és a szer- . vezeti szabályzatból eredő fela- ' datokat, Kazimierz Morawski, a központi revíziós bizottság elnöke elnökölt. Az elnökség elfogadta azt az anyagot, amelyet augusztus 22-én a központi revíziós bizott­ság 12. plenáris ülése elé terjesz­tenek. . — Szelektív áramkorlátozást vezetnek be szeptember elsejétől Lengyelországban. Erről dön­tött a válságellenes operatív törzs csütörtöki ülésén, Varsó­ban. A Janusz Ofoodowski minisz­terelnök-helyettes elnökletével tartott tanácskozáson megálla­pították, hogy a rendkívüli mér­tékben visszaesett szénterme­lés miatt a tervezettnél korábban és nagyobb mértékben kell kor­látozni az elektromos energia fel- használását. A jövő hónap elejétől életbe lépő szabályozás nem egyformán érinti a felhasználókat. Egyes iparágakban az átlagosnál sok­kal kevesebb áramot használ­hatnak majd fel, míg másokat nem érint semmiféle korlátozás. A legszigorúbb normákat a ko­hászatban, az építőiparban, a vegyiparban és a könnyűiparban alkalmazzák majd. Előnyben ré­szesítik viszont a mezőgazdaság, és a lakosság igényeit kielégítő iparágakat és az élelmiszeripart. Az ellátás és a termelés prob­lémáihoz kapcsolódó csütörtöki hír, hogy ugyancsak szeptember elsejével egész Lengyelországban bevezetik a mosóporok jegyre tör­ténő adagolását, és az év végéig meghosszabbítják a zsírjegyek érvényét. A lengyel miniszterta­nács rendelete szerint az egész országban minden élelmiszer­jegyre jogosult személy legkeve­sebb 300 gramm mosóport kap­hat havonta. Tekintettel a leve­gő ' és a munkahelyek szennye­zettségére, a katowicei, a krak­kói, és a walbrzychi vajdaság­ban 500 grammosak lesznek az adagok. (MTI) LOSONCZI PÁL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának • elnöke Amerikai provokáció Líbia partjainál A líbiai „külkapcsolatokkal fog­lalkozó iroda titkára” — Abde- lati el-Obeidi — csütörtökön hi­vatalos ley élben arról tájékoztat­ta az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy szerdán nyolc amerikai ka­tonai repülőgép megtámadott két líbiai gépet, és az egyiket lelőtte- (Az első nyugati jelentések két líbiai gép lezuhanáséról számol­ták be.) A levél nemzetközi terro­rizmusnak nevezi az Egyesült Ál­lamok akcióját, és hangsúlyozza, hogy '„Líbia fenntartja magának a jogot, hogy minden szükséges intézkedést megtegyen jogainak megvédése érdekében”. Sem Líbia, sem az Egyesült Ál­lamok nem kérte a Biztonsági Ta-, nács összehívását, de Francois Giuliani ENSZ-szóvívő szerint az Ausztriában pihenő Kurt Wald­heim telefonon kapcsolatba lé­pett Jorge Enrique Illuecával, Pa­nama külügyminiszterével, aki a Biztonsági Tanács soros elnöke, |s megvitatta vele a fejleménye­ket. Moanier el-Kadhafi, a' líbiai forradalom vezetője csütörtökön Dél-Jemenben mondott beszédé­ben azzal vádolta az Egyesült Ál­lamokat, hogy „amerikai-cionista gyarmattá” akarja változtatni az arab világot. „Az Egyesült Államok túl rmesz- szire megy az agresszióban és a zsamokoskodásban ... Az arabok olaja az araboké kell, hogy le­gyen” — idézi a JANA hivatalos líbiai hírügynökség Kadhafit, és megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy az Egyesült Arab Emírségek­be akkreditált líbiai nagykövet nyíltan kijelentette: Líbia be fog­ja vetni az „olajfegyvert”. Ronald Reagan amerikai elnök csütörtökön látogatást tett a Ka­lifornia pártjainál horgonyzó Con­stellation nevű amerikai repülő- , gép-anyahaj ón és ott mondott be- ' izédében — mentegetve az Egye-1 sült Államoktól több ezer kilo­méterre végrehajtott amerikai provokációt — a líbiai gépek lelö- vését teljesen természetesnek és jogosnak tüntette fel. Reagan tagadta, hogy a hadgya­korlat — amelynek során az ösz- ' szecsapás történt — , megtartásá­val az Egyesült Államok provo­kálni akarta volna Líbiát. ”A világ bármely más részében ugyanígy reagáltunk volna” — mondta. Az Egyesült Államok nem hajlandó korlátozni magát amiatt, hogy Líbia ezt a tengerrészt területi vi­cének nevezi — jelentette ki. . Újságírók kérdéseire válaszol­va, Reagan ugyanakkor közölte: személyesen engedélyezte, hogy a líbiaiak által saját felségvíznek tartott Sidra-öbölben amerikai hadgyakorlatot tartsanak. Elis­merte, hogy a hadgyakorlat tér­ségében esetleg felbukkanó líbiai gépek megtámadására személye­sen adott utasítást. Elhunyt Radó Sándor Csütörtökre virradó éjjel^ életének B2. évében elhunyt Radó Sándor Kossuth- és Állami-díjas földrajztudós, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakja. Radó Sándor 1899. november 5-én született Újpesten., Bu­dapesten jogot, Bécsben majd Németországban földrajzot tanult. Közben, a Magyar Ta­nácsköztársaság Vöröshadse- regében Münnich Ferenc be­osztottjaként, 1 mint politikai megbízott szolgált. ,A tanács­hatalom bukása után Bécsbe emigrált. Nevéhez fűződik az akkori szovjet távirati iroda, a ROSZTA első külföldi ki- rendeltségének létrehozása. Lipcsében 1923-ban a szász pro­letárszázadok parancsnoka­ként tevékenykedett. ílzit kö­vetően 1924 és 1926. között Moszkvában a kulturális kap­csolatok intézetének szerkesz­tője, majd a Kommunista Aka­démia tudományos főmunka­társa volt. 1927-től 1943-ig a földrajzi tájékoztató iroda igaz­gatójaként tevékenykedett, Berlinben, Párizsban, majd Genfben. Közben 1933. és 1936. között Párizsban az antifasisz­ta sajtóirodát is ő igazgatta. Az 1930. és 1944. közötti idő­szakban egy szovjet hírszerző szervezet vezetője Svájcban. Erről a korszakról írta nagy sikerű, 19 nyelvre lefordított „Dóra jelenti.. .’I című me­moár-kötetét. Radó professzor akkor már nemzetközileg el­ismert térképész, a brit kirá­lyi földrajzi társaság és sok más1 amerikai, olasz, német földrajzi társaság tiszteletbe­li tagja. Budapesten 1955-től élt is­mét, egyetemi tanárként dol­gozott és az Országos Föld­ügyi és Térképészeti Hivatal főosztályvezetőjeként ment nyugdíjba. 1925-től napjainkig számos, több nyelven megje­lent földrajzi és világgazdasá­gi atlasz, útikalauz, almanach összeállítója és szerkesztője volt. Munkásságát Állami és Kossuth-díjjal is elismerték. A Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli elnökét gyászol­ja halálával, amely egyben a hazai- és nemzetközi tudomá­nyos élet, a munkásmozgalom fájdalmas vesztesége is, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents