Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-23 / 196. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évi. 196. szám Ára: 1,40 Ft 1981. augusztus 23. vasárnap Tájékoztató a Hírős Napok rendezvényeiről Szeptember 3—6. között ismét megrendezik Kecskeméten a hagyo­mányos Hírős Napokat. Az előkészületek már hónapokkal előbb megkezdődtek. Megjelentek már a plakátok is. amelyekről a lakos­ság tudomást szerzett a fontosabb eseményekről, de bővebb felvilá­gosításért Pfenning Gyulához, a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály helyettes vezetőjéhez fordultunk. — Ez évben szűkített program­mal, nem a vasútkertben történ­nek a hírős napi események. Az idén is különböző tudományos ta­nácskozások, üzemi bemutatók, látványos kiállítások, termékbe­mutatók, versenyek szerepelnek a műsorban. Az országos kertészeti napokon plenáris összejövetelen, valamint a szekcióüléseken a termelés fej­lesztésének legaktuálisabb prob­lémáit vitatják meg. Az üzemi bemutatók is szigorúan ehhez kapcsolódnak. A másik nagy tu­dományos tanácskozás a mezőgaz­dasági vállalatok irányításának és szervezésiének időszerű témái­val foglalkozik, ehhez az idén is ügyvitelszervezési, gépesítési és mérőműszer-bemutató járul. A legnagyobb kiállítás a kerté­szeti lesz, a Megyei Művelődési Központban. Ezen megyénk álla­mi gazdaságain kívül mintegy ötven mezőgazdasági szövetkezet, az ÁFÉSZ-ek szakcsoportjai, va­lamint a megye számos kertbarát­köre is bemutatja kertészeti ter­mékeit. Jól láthatják tehát majd a vendégek, hogy a kisáruterme- lést hogyan segíti, irányítja a nagyüzem. Egyúttal azt is, hogy a kisgazdaságok hogyan egészítik ki ez utóbbi termelését. A kutatóintézetek ugyancsak bemutatják a termelés szolgála- ■ tában végzett tevékenységüket. Ez alkalommal az élelmiszer- ipari termékbemutató a Tudo­mány és Technika Házában lesz. Ezen megyénk élelmiszeripari üzemei mutatkoznak be széles áruskálájukkal. Az Alföld Áruház melletti par­kolóban árusítással egybekötött kisgépkiállítást és -bemutatót is rendezünk. A kistermelők bizo­nyára örülnek majd az itt sze­replő ipari termékeknek, amelye­ket helyben meg is vásárolhat­nak. Érdemes megemlíteni,' hogy kisállat-kiállításra is sor kerül, amelyen baromfi, házinyúl, ga­lamb és nyérc látható majd. Rész­ben megyénkből, másrészt külön­böző vidékekről ideérkezett jó­szágállománnyal. A virágkötészeti versenyt és bemutatót ezúttal is a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karán- tartjuk. Hasonlóképpen része a rendezvénysorozatnak a- könyvkiállitás és -vásár. Ez al­kalommal a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat és a Mezőgaz­dasági Könyvkiadó közösen szak- könyvszolgálattal segíti a vá­sárlókat a Megyei Művelődési Központban. A város egyéb pont­jain is lesznek könyvsátrak. A Magyar Ebtenyésztők Orszá­gos Egyesülete és annak kecske­méti szervezete ez évben a Hírős Napokhoz kapcsolódva rendezi meg az Országos CAC kutya kiál­lítást, amely szeptember 6-án a Mu-kertben tekinthető meg. Az is hagyományos már, hogy lovas- bemutatót tartanak. Ez évben megyei ugró- és díjlovagló megyei verseny lesz szeptember 5-én Kecskeméten, Borbáson. Olyan rendezvény is kapcsolódik a soro­zathoz, amely a plakátokon nem szerepel, ugyanis a Magyar Va­dászok Országos Szövetségének Bács-Kiskun megyei intézőbi­zottsága szeptember 5-én rendezi meg a Hírős Kupa skeet-versenyt a MAVOSZ úrréti pályáján. Az eseménysorozatot szokás szerint szeptember 6-án színpom­pás szüreti felvonulással és folk­lórbemutatóval zárjuk. A felvo­nulás a Petőfi Sándor utcán a főtéren keresztül a Rákóczi útig tart. A menet élén csikósok, szü­reti kocsik, majd néptáncegyüt­tesek vonulnak fel. A főtéren az együttesek külön-külön 5—10 per­ces saját táncprogramjukat is be­mutatják. Számolva azzal, .hogy az ün­nepségsorozatnak sok látogatója lesz, .bőségesen gondoskodunk a látványosság mellett enni- és in­nivalóról is. Lesz -birka- és ha­lászcsárda, kolbász- és hurkasü­tők segítik az ellátást, valamint az italt és kávét árusító vendég­látóipari egységek. Szükséges még elmondani, hogy a kiállítások és bemutatók anya­gát bírálják. Ennek megfelelően a zsűri arany-, ezüst-, bronz pla­ketteket, okleveleket ad a helye­zetteknek. A megyei tanács vb kereskedelmi osztálya kirakat­versenyt is meghirdetett. összefoglalva: a termelést előbbre vivő tudományos tanács­kozások mellett a bemutatók, ki­állítások, valamint a sok egyéb látványosság gondoskodik a Kecskemétre látogatók kellemes \ időtöltéséről, — hangoztatta vé­gezetül Pfenning Gyula. Brezsnyev üzenete Leonyid Brezsnyev a szovjet— amerikai kapcsolatokról, a béke megőrzésének feladatáról küldött üzenetet az Egyesült Államok köz­véleményéhez, a Soviet Life című, Amerikában megjelenő és a Szov­jetuniót bemutató folyóirat leg­utóbbi számában. — Joggal mondják, hogy egy­más jobb megismerése segíti a jobb megértést — írja üzenetében az SZKP KB főtitkára. — A meg­bízható tájékoztatás különösen fontos most, amikor a nemzetkö­zi helyzet bonyolultabbá vált, s a szovjet—amerikai kapcsolatok ko­moly megpróbáltatásoknak van­nak alávetve. — A Szovjetunió és az Egyesült Államok földünk Két legnagyobb hatalma. Földünk egész politikai légköre sokban függ kettőjük kap­csolatától. Ma minden eddiginél nagyobb szükség van a párbeszéd­re. Ami a szovjet felet illeti, áll­hatatosan kifejezésre juttatja jó­szándékát, azt az óhaját, hogy minden bonyolult és vitás kérdést békés úton, a tárgyalóasztal mel­lett oldjanak meg. — Magától értetődően ez érvé­nyes az Egyesült Államokkal ki­alakított kapcsolatainkra is. Nem egyszer jelentettük ki nyilvánosan is, hogy nem keressük a szemben­állást az Egyesült Államokkal, nem törünk az önök országának jogos érdekei ellen. A Szovjetunió békét, együttműködést, normális, a kölcsönös bizalmon alapuló kap­csolatokat kíván országaink kö­zött. Ezért javasolunk becsületes, konstruktív tárgyalásokat az Egye­sült Államoknak,, ezért indítvá­nyozzuk, hogy keressük közösen a kölcsönösen elfogadható megol­dást, a köztünk fennálló gyakor­latilag minden nagy kérdésben. (MTI) § új létesítményeket adtak át alkotmány napján Erősödött a szocialista hazaszeretet Ünnepélyes keretek kö­zött, látványos programok-' kai, gyűlésekkel, új létesít­mények átadásával emléke­zett meg az ország alkot­mányunk 32. évfordulójáról, államalapító ) István kirá­lyunkról, s több helyütt kedves ünnepségek során szegték meg az új kenyerét.' Budapesten csütörtökön délelőtt tisztavatásra került sor a Parlament előtt, ahol Czinege Lajos honvédelmi miniszter köszöntötte az új tiszteket. Zenés őrségváltás volt az alkalomra felvont állami zászlónál, látványos vízi- és légiparádé kápráz­tatta el a nézőket, majd este a Gellérthegyről pompás tűzi­játékkal zárult a nap. Csütörtökön az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlék­parkban tartották meg a Csongrád megyei dolgozók köz­ponti alkotmánynapi ünnepségét. A délelőtti nagygyűlésen az Árpád-emlékmű szomszédságában Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságánák tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. • Kiskőrösön dr. Molnár Béla mondott ünnepi beszédet. KISKÖRÖS Ragyogó napsütésben Bács- Kiskun legfiatalabb városa, adott ofithont az alkotmány napi me­gyei nagygyűlésnek. A fúvószenekar térzenéjé után Újhelyi József városi népfront- titkár köszöntötte a népes hall­gatóságot és az elnökség tagjait, akik között ott volt dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára, Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, Tőhai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese, dr. Dobos László, a HNF megyei elnöke, dr. Tóth Antal megyei rendőrfőkapitány-helyettes, Bu­dai József, a Munkásőrség me­gyei parancsnokhelyettese, Kisné Csányi Anikó, a KISZ megyebi­zottságának képviselője, vala­mint a város, a járás párt és ál­lami vezetői. A Himnusz és Váci Mihály: Építs tetőt című versének el­hangzása után dr. Molnár Béla mondott ünnepi beszédet: — Ezen a napon ünnepel az or­szág. Zászlódíszbe öltöztek a fal­vak, a városok, új létesítménye­ket: üzemeket, kórházakat, isko­lákat avatnak. Közös ügyeinkről beszélünk országszerte. Munkahe­lyeken, családokban, gyűléseken, baráti körben, magyar, szlovák, német, román, szerb és horvát nyelven. Megemlékezünk az ezer és a harminchat esztendővel ezelőtti országalapításról -építésről, az ala­pító és újat teremtő István király­ról. és az alapító, újat teremtő munkásosztályról, annak forradal­mi pártjáról. Szót váltunk népről, nemzetről, hazáról, kizsákmányolásról, osz­tályküzdelmekről, munkáishata- lomról és szocialista nemzeti egy­ségről. Beszélünk a kenyérről, amelyet a nép évezredek óta ne­vez életnek. Szólunk eredmények­ről, gondokról, jogokról és köte­lezettségekről. A világról: békéről és enyhülés­ről. háborúról és fegyverkezésről. Bizakodunk és aggódunk. A múltról, jelenről, jövőről fo­lyik az országos beszélgetés, a ha­gyományt teremtő elődök és a ha­gyományokhoz hű utódok felelős­ségével. Alkotmányunkat ünnepeljük. Harminckét évvel ezelőtt az or­szággyűlési képviselők: munká­sok, parasztok, értelmiségiek meg­alkották az akkori húszas tör­vényt. az alkotmányt. Döntésüket a harminckét esztendő távlatában történelminek nevezhetjük. Lényegében az első írott alkot­mánya volt ez az ezeréves magyar államnak és társadalomnak. S ez az első, a szocializmust emelte a nemzeti lét, cél és program rang­jára. Természetesen . alkotmányunk nem előzmények nélküli. Tartal­mazza az államalapító I. István haladó törvényeit, a Dózsa és Rá­kóczi követelte jogokat, Széchenyi és Kossuth nemzetre tekintő ter­veit, Petőfi népeket összefogó esz­méit. Táncsics alkotmányterveit, és az 1919-es Tanácsköztársaság alkotmányának gondolatait is. Az előtörténet századokat, és nemze­dékek hosszú sorát köti össze. Iga­zolja a magyar állam és társada­lom történelmi folyamatosságát, a magyar nép halhatatlan életerejét. Ugyanakkor alkotmányunk for­radalmian újat is képvisel. Azok hatalmát és jogait törvényesíti, akik ezer éven át mindkettőből ki voltak zárva. A népét a dolgozó emberét. Reprezentálja azt a for­dulatot, amelyben a munkásság a maga osztályérdekei t népi-nemze­ti érvényűvé tágítja, hatalmát, po­litikáját, jogát és erkölcsét az or­szág szolgálatába állítja. Közel hozza egymáshoz a száz éveken át szemben álló nemzetit és nemzet­közit. a népet és az emberiséget. Mindezt az újat röviden úgy is mondhatjuk: szocializmus. Egyetérthetünk abban, hogy al­kotmányunk értékmérője az élet, életünk megítélésének mértéke pedig az alkotmány. Ennek fényé­ben kell értékelnünk a megtett utat. s a számvetés fontos dolgok­ra irányítja rá figyelmünket: vív­mányainkra, tanulságokra, felada­tokra. Történelmi vívmányaink: a füg­getlen Magyarország létrehozása, a kizsákmányolás teljes felszámo­lása, az életképes népgazdaság megteremtése, a közoktatás, a kultúra demokratizálása, a szocia­lista közgondolkodás, életmód ki­építésének megkezdése. Állampolgárainkban megerősö­dött a szocialista hazaszeretet és az ettől elválaszthatatlan, nemzet­köziség. 9 Sok strandoló kereste fel a Vadkerti tavat. # A résztvevőknek a fúvószenekar szolgáltatott térzenét. Szólni kell a történelmi tanulsá­gokról is. arról, hogy minden vív­mányunk alapja a munkáshata­lom. a munkásosztály és pártjá­nak vezető szerepe; a bizalom. A teljes és kölcsönös megértés a pár­ton belül, a párt és a nemzet, az állampolgárok és a hatalom, a különböző osztályok és rétegek, a nemzedékek között. Mindez pár­tunk szövetségi politikájának kö­szönhető. Csak így. a szocializmus és a demokrácia folytonos, együt­tes fejlesztésével juthatunk előbb­re. Függetlenségünk, békénk, fejlő­désünk garanciája a szocialista közösséghez tartozás, a Szovjet­unió népeivel kötött barátság és szövetség, az egyenjogú, a kölcsö­nös megbecsülésen alapuló vi­szony más népekkel, nemzetekkel. Tudjuk, voltak kudarcaink, kö­vettünk el súlyos hibákat. Ott és akkor, amikor megsértettük a szo­cializmus alapvető, lenini elveit. Soha el nem felejthető tanulságok ezek. De az elmúlt 25 év politiká­ja bizonyítja, hogy a párt és a nép a teljes bizalom talaján súlyos gondok leküzdésére, nagy, ered­mények elérésére képes. A fontos dolgok között említet­tem nemzeti feladatainkat, ame­lyekről állandó párbeszéd folyik, s amelynek oly sokan részesei. Ez a párbeszéd az MSZMP XII. kong­resszusa előtt kezdődött, folytató­dott a tanácsi és képviselőválasz­tások alkalmával, a szakszerveze­tek, a népfront és a KISZ kong­resszusának idején, és tartott a VI. ötéves terv előkészítése alatt. Az alkotó viták megőrzendő ér­téke, hogy nem a cselekvést, a munkát helyettesíti, hanem azt igyekszik jobbítani. A munkát, amely társadalmunk alapja, alkot­mányunk szerinti jog és köteles­ség. önbecsülésünk és megbecsü­lésünk a világban munkánk ered­ményein alapszik. Feltétele a tel­jes emberi életnek, s egyúttal er­kölcsi mérce is. E megállapítás igaz a termelésre, de minden egyéb munkára is. A magyar nép a fejlett szocia­lista társadalom felépítésén dol­gozik, magabiztosan, reális prog­ramok birtokában, de nem köny- nyű körülmények között. Korszak- váltás zajlik, amikor az intenzív fejlesztésről áttérünk az extenzív- re, s_ közben korszerűsíteni is kell a gazdaságot, hogy az á számunk­ra kedvezőtlen külső változások ellenére is versenyképes, alkal­mazkodó maradjon. Ez a tény magasabb igényeket támaszt min­denkivel szemben. Jobban, hozzá­értőbben. kezdeményezőbben dől- gozni, fogékonyan az újra, vállal­va a kockázatot is. Ehhez nélkü­lözhetetlen a nagyobb műveltség, a tágabh látókör. . Konkrét társadalmi fejlesztési feladataink is nagyok: megőrizni az elért életszínvonalat, javítani a .. munkakörülményeket, segíteni a nagycsaládosoknak, az otthont te­remtő fiataloknak, a nyugdíjasok­nak. A követelmények nőttek, mégis megalapozott az optimiz- ! musunk. Mert világosan látjuk _a problémákat, őszintén beszélünk róluk, és az egész néppel együtt léphetünk fel ellenük. Optimisták lehetünk azért is, mert van jó. a nemzet által elfo­gadott politikánk, programunk,, s ennek megvalósítása során már értünk el eredményeket. A társa- ,. dalomban és az egyénben meg- * van a cselekvőkészség, amelyet I bizonyít a közelmúltban készült értékelés: jól halad a XII. párt- * kongresszus célkitűzéseinek meg­valósítása, kedvezően indult a VI. ötéves terv. Alkotó munkánknak nejnzetko- : zi feltételei is vannak. Ezek közül £ a legfontosabb a béke. Döntő ér- 4 deke ez nemcsak az emberiség- p nek, de minden egyes embernek is. Ezzel magyarázható az az ér­deklődés, amelyet a magyar tár- v sadalom tanúsít a nemzetközi helyzet alakulásával kapcsolatban, a Az érdeklődést egyrészt az ag- godalom jellemzi a feszültség nö-jC vekedése miatt. A rosszabbodás* oka az Egyesült Államok agresszív , külpolitikája, amely leplezetlenül J szolgálja a hadiipari monopóliu- ( mok érdekeit, fegyverkezik, tárna- $ dásba indul a béke, a haladás, a -> szocializmus erői ellen. Kénysze- * ríteni akarja a Szovjetuniót és a szocialista országokat a fegyver­kezési versenyre, hogy gazdasági­lag leterhelje őket, és ezáltal le- ' lassuljon fejlődésük. Nagy a veszély, magunk is lát- ' juk. Mégis bizakodóak vagyunk. Azért, mert a nemzetközi erővi­szonyok az utóbbi években a bé- ; ke, a társadalmi haladás, a nem- | zeti függetlenség, a szocializmus f javára változtak. Nem vagyunk f kiszolgáltatottak. A szocializmus, a béke világa #, erős, és rendelkezik reális béke- C programmal. Ezt az SZKP XXVI. j kongresszusa fogadta el, de azóta *- a 80-as évek békeprogramjaként tartja számon a világ. Mi is sajá- | tunknak tekintjük, mert kifejezi i nemzeti érdekeinket. Ezért is ve- | szünk részt megvalósításában minden lehetséges módon. (Folytatás a 3. oldalon.) Gyűlések, népünnepélyek, munkás-paraszt találkozók

Next

/
Thumbnails
Contents