Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-19 / 194. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981 augusztus 19. A GÉPEK ÜZEMBIZTONSÁGÁNAK MÉRÉSE Bemutató Zsámbékon Sok kellemetlenség származhat abból, ha egy szériában gyártott mezőgázdaságl gép gyorsan üzemképtelenné válik, vagy bi­zonyos alkatrésze történetesen könnyen törik, hamar tönkre­megy. Az anyagi veszteségről ne is beszéljünk, mert az forintban nehezen kifejezhető. A kieső gép jelentős erkölcsi kárt is okoz, mert elmarasztalják a gyártó vállalatokat közvetve az egész magyar mezőgazdasági gépgyártó ipart. Ez utóbbi iránt csökken a bizalom amire olyan nagy szük­ség van. Jó és megbízható gépek kellenek tehát. Ezért szerkesztet­ték Zsámbékon a Mezőgépfej­lesztő Intézet kísérleti telephe­lyén a modern, számitógépes ér­tékelésen alapuló mérőkocsit. Az ezzel folytatott gépvizsgálati módszert és a szükséges korsze­rű eszközöket mutatták be a kö­zelmúltban a szakemberek előtt. A házigazdák tájékoztatójából megismerhették a vendégek az intézet gépvizsgálati, mérés- és számítástechnikai tevékenységét. Essék szó azonban előbb az előz­ményekről. Nagy utat tett meg a MEFI az 1957-es évtől a bemutatott jele­nig. A méréstechnika „őskorá­ban” egy lakókocsiból kialakított szerényen műszerezett, csak egyetlen csatornás filmrögzítésre alkalmas mérőkocsival indultak. Az azóta eltelt fejlesztési idősza­kot nem szükséges részleteiben taglalni. Talán csak annyit szük­séges megemlíteni, hogy évről év­re korszerűbb lett a műszerezett­ségük. A zsámbéki bemutatón már számítógépes, 12 csatornás, magnórögzítéses, folyamatos gép­vizsgálat céljait segítő igen moz­gékony mérőkocsit ismerhettünk meg. A látottak alapján megállapít­ható, hogy nagy segítséget nyújt ez a berendezés nemcsak a konst­ruktőröknek, hanem a gyártó szakembereknek is. Nagyon fon­tos ez, mert csak igen alapos mé­rés és fárasztás után, mindenre kiterjedő vizsgálat alapján kerül­hetnek üzembiztos gépek a fel­használó üzemekbe. A piac az ilyen berendezéseket igényli. Ar­ra is ügyelnek, hogy a legjobb, a leggazdaságosabb és a legmegbíz­hatóbb .termék kerüljön gyártás­ra. A vizsgálatok adta jelzések sok kérdésre választ adnak. A kuta­tó-, fejlesztőmunka és a gyártás sikere nagymértékben a méré­sek megbízhatóságától függ. En­nék anyagi, gazdasági jelentősé­gét .úgy érezzük, nem kell külön hangsúlyozni. Nem kis gondot jelent napja­inkban is az, hogy a legszüksé­gesebb mérőeszközök a kereske­delemben nem, vagy csak hosz- szas várakozással szerezhetők be. A Mezőgépfejlesztő Intézet szakembergárdáját dicséri, hogy öntevékenyen a szükséges műsze­rek sorát alakították ki az utób­bi időkben. • Az ANALÓG mérőkocsi. Az ANALÓG mérőkocsi óriási előnye, hogy a mérések akár szántóföldi, akár laboratóriumi körülmények között is pontosan elvégezhetők. Így ez a közlési módszer alkalmat ad arra, hogy időben ellenőrizzék a gyártást, és további konstrukció-, illetve gyártástechnológiai módosításo­kat hajtsanak végre. A bemutatón látottak bebizo­nyították, hogy a MEFI által ki­dolgozott vizsgálati módszerekkel és a fárasztópálya nyújtotta spe­ciális lehetőségekkel eredménye­sen, az időjárástól és a természeti tényezőktől függetlenül is érté­kes, megbízható információt kap­hatnak a szakemberek. G. I. 9 Részlet • vezérlőpultról 9 Lenn: a fá­rasztópályán haladó pótko­csi az egyik akadályt „ve­szi”. KÖNYVESPOLC ARCOK A MEZŐGAZDASÁGBÓL Növényvédelem a házikertben A házikerteknek egyre na­gyobb a szerepük a lakosság el­látásában. A háztáji -és kisegítő gazdaságok jelentősége a VI. öt­éves tervben megnő. A zöldség­nek 40 százaléka kisgazdaságok­ból kerül a piacokra, a szőlőnek és a gyümölcsnek pedig 50 szá­zalékát termelik meg a háztáji­ban. Nem mindegy tehát, hogy mi­lyen a kertek termése. Hogy jó termést takarítson be a kertész­kedő és piacképes árut szállít­hasson a fogyasztóknak, gondos növényvédelmi munkára van szükség. Elsősorban a talajt kell megismernie, aztán ehhez a meg­felelő növényt kiválasztani. Ezt követi a gondos megmunkálás és a növényvédelem. A konyhakerti növényeket sokféle károsító tá­madhatja. Hogyan védekezzünk ellenük? A Kertünk, Házunk, Otthonunk sorozatban jelent meg Bíbor Ká­roly munkája, a házikerti zöld­ségfélék növényvédelméről és ez szakszerű tanácsokat ad a kis­kerttulajdonosoknak. Foglalko­zik azzal is, hogyan dolgoznak a növényvédelmi szaktanácsadók, s hogyan keresheti meg az ér­deklődő ezeket. Fényképeken is bemutatja a károkozókat, ezál­tal értékes kézikönyvvé válik, amelyet mindenki nagy haszon­nal forgathat. (Mezőgazdasági Kiadó.) Erdészeti növénynemesítés Pompa Károly és Sziklai Osz­kár, az erdészeti növénynemesítés feladatait tárgyalja. A VI. ötéves tervben a szaporítóanyag-szük­ségletet nemesnyáraknál telje­sen fedezni lehet, a füzeknél és akácoknál azonban csak 60, il­letve 30 százalékban. A fekete fenyőnél ez az arány csak 15 szá­zalékos. Hogyan lesz több hal? A halászás nemcsak abból áll, hogy a halászok megmerítik a há­lójukat Korszerű tenyésztési módszereket kéll alkalmazni ah­hoz, hogy a hálóba hal is kerül­jön. A halastavak csak úgy „te­remnek”, ha megkapják rend­szeresen a „Vetőmagot” is, áz iva­dékot. Az ivadéknevelésről írt köny­vet dr. Horváth László és dr. Ta­más Gizella. Munkájuk a Mező- gazdasági Szakkönyvtár sorozat­ban jelént meg gazdag illusztrá­cióval. Eddig hazánkban kizárólag pontyot tenyésztettek a tavakban, újabban bővítették ezt növényevő halak, valamint egyéb őshonos halak nevelésével. A szerzőpáros bemutatja könyvében az ivadék­nevelés minden fortélyát. A könyvben ajánlott új módszerek bevezetése jelentősen megnövel­heti a halgazdaságok hozamát. Az évelők színes képekben 'Nyolcvannyolc színes virágkép az évelőkről. Mondhatnák: mű­vészi felvételek, amelyekben gyönyörködhet az olvasó. Ennek a sorozatnak, amelyet a Mező- gazdasági Kiadó indított, a 88 színes oldalnak nem csupán a gyönyörködtetés a célja, hanem elsősorban a tanítás. Az egy- és kétnyári virágok mellett a szabadföldi lágy szárú dísznövények másik csoportját az évelők alkotják. Ezek számos változatban díszlenek, ékesítik kertjeinket. Átlagosan 2—5 hé­tig virágoznak, alkalmazkodva a termőföldi viszonyokhoz. Hová érdemes ilyen virágokat telepíteni? Milyen virágokkal kí­sérletezzünk a kertünkben a na­pos oldalon, a szélárnyas helye­ken és a gyengébb minőségű ta­lajokon? Erre ad feleletet a könyv, amely megismerteti ve­lünk az évelők jelentős részét. Mindenekelőtt természetesen azokat, amelyek Magyarországon is beszerezhetők. Gazdálkodás a belvizes területeken A belvizes területeken történő gazdálkodásról írt szakmunkát három szerző: Kiss Károly, Oroszlányi István és Vajdai Im­re. Milyen károkat okoz hazánk­ban a belvíz? Évente, évjárattól függően 60 ezer és 500 ezer hek­tár között váltakozik az elöntött terület. ­Az ilyen jelentős területkiesés gyakran országosan is érezteti hatását. Hogyan tudják gazdasá­gaink a termelési kockázatot csökkenteni? Minden évben visz- szatérő kérdés ez. Lényeges, hogy a belvizes területeken más gaz­dálkodást folytassanak, új ter­melési szerkezet kialakításával a minimálisra csökkenthetik a 'bel­víz okozta károkat. Ezeknek a feladatoknak a műszaki, agronó­miái megoldásait ismertetik a szerzők, szem előtt tartva a gaz­dasági megfontolásokat. Mi a beosztásom? Raktáros va­gyok a kecskeméti Alföld Szak- szövetkezetben. A legrégibb munkaerők közé tartozom: 17 éve csinálom, és nagyon szeretem. Lehet, hogy más nem sok fan­táziát találna abban, 'hogy gon­doskodnia kell a termék elhelye­zéséről, a növényvédő szerek tá­rolásáról, adagolásáról és kiadá­sáról, de nekem ez a imindenem. Tudom, hogy a szakszövetkezet számára fontos, nélkülözhetetlen a munkám. Éppen ezért igyek­szem pontosan, precízen dolgoz­ni. Ne legyen rám panasz. Nem dicsekedni akarok, de meg van­nak velem elégedve. Háromszo­ros Kiváló Dolgozó rvagyók. Na­gyon jólesik, hogy így megbe­csülnek. Életem szerves részévé vált a szakszövetkezet, mert a nap na­gyobb részét mindig itt töltöm. Sokszor éjjel is fölvernek: Ger­gő bátyám, jöjjön, szükség van magára! Itt lakom a szövetkezet mellett, csók egy ikerítés választ el. így mindig megtalálnak, ha kellek. Nem, nem szoktam hara­gudni az éjszakai riasztásokért. Ha tudok isegíteni, akkor miért ne tegyem? Még nem mondtam, de a rak­tárosság mellett gondnok is va­9 Itt dolgosom. (Straszer András felvétele) gyök. Én tartom rendben a tele­pet: locsolom az udvart, gondos­kodom éjjeliőrről, ha a portá­sunkkal történik valami. Aztán, ha még lezenkivül is marad időm, szívesen besegítek bármibe. Nem szeretek unatkozni. A családom már megszokta, hogy otthon ritkán látnak, de orrnál többet tudunk találkozni itt, a munkahelyemen, helyeseb­ben a munkahelyünkön. Ugyanis ők is itt dolgoznak. Az asszony gyümölcstartósitással foglalko­zik, |a legidősebb fiam szerelő, a másik ikettő — akik jelenleg ka­tonák — lakatos és szinesfémön- tő. Van még egy lányom is, de ő még ttanuló. Szabad idő? Hát az nem sok van, de ha mégis, akkor a ház­tájiban dolgozom. Van fél hold szőlőnk, és isok jószágunk: ló, szarvasmarha, sertés, baromfi. Tudja, még három kiházasitani- való gyerekem van, értük csinál­juk. Nyugdíjig még loan tíz évem, most vagyok 50 esztendős. Ha úgy alakul, hogy szükség lesz rám, és még bírok dolgozni, ak­kor szívesen maradok... Elmondta: Rekettyéi Gergely Lejegyezte: S. E. A raktáros ■ ■ ■ KÉRDEZZEN — FELELÜNK ■ ■ ■ Megszűnik-e a szódavizgyártá A kiskunfélegyházi özvegy Tér­jék! Józsefné mások nevében is kifogásolja, hogy a helyben kap­ható szódásüvegek az utóbbi idő­ben gyakorta okoznak bosszúsá­got. Mégpedig akkor, ha a palack tartalmából csupán egy pohárnyit lehet nyerni, a többi mennyiség meg benne marad, A másik gond, hogy e vastag falú üvegek Jó része egyáltalán nem higiénikus, sőt a belső felületükön néha olyany- nyira sárgásbarna színű a bevo­nat, hogy az talán közegészség­ügyileg is megengedhetetlen. Ol­vasónk úgy hallotta, nem javít­ják, s nem Is tisztítják már eze­ket az üvegeket, mert rövidesen megszűnik a szódavíz gyártása. Igaz lehet ez? — kérdezi a szer­kesztőségünkhöz küldött levelé­ben. , A közérdekű ügyben beszéltünk az említett innivalót előállító és forgalmazó félegyházi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövet­kezettel, melynek ipari csoport- vezetőjétől, Iványi Józsefnétől a következőket tudtuk meg: A városban naponta mintegy másfél ezer üvegbe töltött szóda­vizet adnak el a lakosság részé­Mire kötelezett a sövénykerítés Nem kis felháborodásában for­dult lapunkhoz a Lajosmizsén la­kó Kóré Mihályné, aki szóvá tet­te, hogy az utcák ékességének is minősíthető sövénykeritések néhol túlságosan elhanyagoltak, ezért akadályozzák a közterület rendel­tetésszerű haználatát. A nagy­község Bartók .Béla utcájának vé­gén — ahol a Benei út kezdődik — van egy élő növénysor alkotta kerítés, ágai kihajtanak a járda fölé, melyek egy arrajáró néni szemét nemrégen úgy megsértet­ték, hogy három hétig tartott a kórházi kezelése. A környékbeliek többször felszólították már az In­gatlan gazdáját a gallyazásra, de hiába. Tényleg kilátástalan e probléma orvoslása? — tudakolja levélírónk. A megyei tanács vb kecskemé­ti járási hivatalának műszaki ősz- . tályvezetője, Pocsai János ér-_ re. Ez a mennyiség aszerint csök­ken, hány palack jut a végleges kiselejtezés sorsára, minthogy nem pótolhatók, mert a gyártá­suk országosan megszűnt. A meg­levő üvegek 20—25—30 éve van­nak forgalomban, egy részüknek a lezáró, illetve használandó szerkezete valóban nem teljes ér­tékű már, ám a helyrehozásukra sincs mód alkatrész hiányában. Vitathatatlan az is, számos palack már alig átlátszó, hiszen a tisz­tításuk is megoldhatatlan techni­kailag. Ezek után azt tanácsolhatjuk a szódavizet igénylőknek, ha olyan üveg kerül a kezükbe, melynek tartalmához nem jutnak hozzá egykönnyen, avagy belőle szinte minden csöpp „automatikusan” távozik, esetleg a palack tisztasá­ga kétséges, azonnal cseréljék ki, ahol vásárolták. Az ilyen ügylet természetesen díjmentes. A pers­pektíváról pedig annyit, célszerű a szifonpatronos, tehát a házilag elkészíthető szénsavas vizet — a hozzávaló fémpalack sem olyan balesetveszélyes, mint a hasonló rendeltetésű üveg — inni, vala­mint a különféle ásványvizek és üdítő italok rendszeres fogyasztó­jává válni. tulajdonosa? deklődésünkre elmondotta, hogy minden tulajdonos kötelessége az élő növényekből kialakított kerí­tését szakszerűen, ' rendszeresen gondozni, s az ágakat úgy le- nyesni, hogy azok ne zavarják a közlekedést. Ez ügyben — beje­lentésre, vagy anélkül — a helyi tanács vb építésügyi szakigazga­tási szerve jogosult eljárni. Amennyiben a vonatkozó határo­zatban foglaltakat a jogerőre emelkedés után sem teljesíti az érdekelt személy, pénzbírsággal sújtható, s végső soron kényszer- intézkedést lehet vele szemben alkalmazni, melynek során ható­ságilag végeztetik el a szükséges munkát, persze az ő költségére. Ami pedig a konkrét esetet ille­ti, azzal kapcsolatban a járási hi­vatal fog haladéktalanul intéz­kednie. Mikor épül meg a szennyvízcsatorna? A „Reménykedünk” jeligéjű le­vél a kecskeméti Hunyadiváros­ból érkezett hozzánk. Feladói amiatt keseregnek, csaknem másfél évtizede laknak a Mátyás király körúti modern lakásaik­ban, melyek állaga egyre romlik, hiszen a szikkasztók átnedvesítik a talajt, következésképp süllyed­nek az emeletes épületek. Persze e gödrökből szüntelenül áradó bűz is elviselhetetlen, emiatt ab­lakot sem lehet nyitni, arról nem is szólva, hogy a nyári kánikulá­ban fertőzést is okozhat a sokáig ott tárolt szenny, melynek az el­szállítása körül is zökkenők van­nak. Régóta indokolt, hogy e hosszú és mindkét oldalon jórészt beépített körúton megépüljön a szennyvízelvezető csatorna. E célból azonban évek óta v nem tesznek semmit az illetékesek, legutóbb pedig úgy nyilatkoztak, ha eddig kibírták az ott lakók csatorna nélkül, a jövőben is meglesznek valtóogy — írják ol­vasóink egyebek között, majd az iránt érdeklődnek: várható-e, hogy hamarosan megoldódik a súlyos gondjuk? ■ ■ ■ CIKKÜNK A hibaelhárítás kielégítő Nemrégen jelentettük meg la­punkban a Százezerre egy! című cikkünket, melyben arról szól­tunk, a július 4-én hajnalban és délelőtt tomboló szél Kecskemét jó néhány pontján sodorta össze az elektromos vezetékeket, minek következtében zárlat keletkezett, ezért számos lakásban kialudt a villany. Közöltük, sok család még a történtek után 24 órával sem használhatta híradástechnikai készülékeit, háztartási • gépeit stb., mert a szükséges hálózatja­vítási munkát nem végezte el a DÉMÁSZ. Utaltunk az illetéke­sektől nyert információra is, mi­szerint a hét végén kevés, álta­lában csak egyetlen szerelő látja el az ügyeletet, majd kifejeztük aggodalmunkat, e minimális munkaerő aligha jelenthet garan­ciát a százezernyi lakosú város­ban váratlanul bekövetkező áram­ellátási zavar idejében való' megszüntetésére. Sorainkra két választ is kap­tunk. Az első a Délmagyarorszá­gi Áramszolgáltató Vállalat nagy­kőrösi üzemigazgatóságától érke­zett. Monostori József igazgató­tól az alábbiakat tudtuk meg: A vállalat kecskeméti kiren­deltségén hétköznaponként két, ünnepen pedig egy szerelőpár áll folytonos készenlétben az áram­szolgáltatási hibák elhárítására. Amint a kecskeméti Városi Tanács közműépítési csoportve­zetőjétől, Papp Imrétől értesül­tünk, jogos a Mátyás király kör­útiak igénye, annak kielégítésé­hez azonban minimum 60 millió forint kellene, s ekkora összeg egyelőre nem áll rendelkezésre e terv megvalósításához. Az ilyen beruházások természetesen je­lenleg is folytatódnak a település különböző részein — főleg, ahol sokemeletes lakóépületek készül­nek, így például az Árpádváros­ban, a Széchenyivárosban, a Va- csi közben stb. — ám a reklamált területen várhatóan csak 1985 után kerülhet sor a hálózatépítés­re. Arrafelé egyébként szükséges lefektetni a főgyűjtő csatornát is, mely a környékbeli hasonló igé­nyek kielégítésének a feltétele. Amíg kezdetét nem veszi ez a nagyarányú kivitelezési munka, csak azt tehetik az érdekelt tu­lajdonosok, hogy nagyobb figyel­met fordítanak a szikkasztó be­rendezéseik működésére, azok fo­lyamatos kiürítésére, ellenkező esetben a lével teli gödrök ked­vezőtlenül befolyásolhatják az épületek szilárdságát, melyek ala­pozása nem kifogástalan. NYOMÁN ■ ■ ■ E szakemberek először a jelentő­sebb fogyasztói körzetet érintő —t és esetleg életveszélyekkel is járó — nagyfeszültségű hálózatoki majd a kisfeszültségű vezetékek hibáit hozzák helyre, s csak utá­na foglalkoznak az egyéni beje­lentések kivizsgálásával, a lakáé sokban, házakban megszakadt áramellátás újbóli biztosításával. Azon a szombaton szintén eme előírások alapján tevékenykedtek a DÉMÁSZ kecskeméti dolgozói, akik minden hibát — főleg a ké­sői közlések miatt, no meg azért,' mert este csak a halaszthatatlan feladatokat; oldják meg, tekintet­tel a rendkívüli balesetveszélyre — nem tudtak aznap kijavítani, jóllehet az ügyeket plusz egy sze­relőpárral volt megerősítve. És másnap is többen serénykedtek a zavar megszüntetésén, mint azt a munkarend megszabja. A hibák zömét különben a fák okozták, melyek több helyütt a magasba nyúlnak, mert a tulaj­donosaik elmulasztották a gallya­zásra vonatkozó kötelezettségük teljesítését. A másik válaszlevelet a Ma­gyar Villamos Művek Tröszt küldte, s a kpzlés szerint a vizs­gálatuk megállapította, hogy a, DÉMÁSZ kecskeméti hibaelhárí­tó rendszere kielégítő. összeállította: Veiket Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents