Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-15 / 164. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1081. július 15. Megnyílt a LEMP IX. kongresszusa Stanislaw Kania referátuma események sorokban TEHERÁN Az iszlám biztonsági erők főhadiszállásának teheráni „központi bizottsága” hétfőn közleményben szólította fel az irániakat: szolgáltassák be a birtokukban levő fegyvereket. Teheráni források szerint egyes „baloldali ellenzéki ■szervezetek” így a Modzsahedin Khalk, a monarchia megdöntése idején jelentős mennyiségű fegyverek birtokába jutottak. Teherán különböző negyedeiben hétfőn három nagy erejű pokolgép robbant, öt személy megsebesült, közülük négyen az iszlám, biztonsági erők teheráni kerületi' „bizottságainak” tagjai. (MTI) BEJRŰT Az izraeli légierő kedden délután újabb bombatámadást intézett a Bejrútitól mintegy 20 kilométerre délre fekvő libanoni tengerparti város, Darríour környéke, és a dél-libanoni Nabtije körzete ellen, öt nap alatt ez a hainmadik nagyiszabású izraeli légitámadás. HELSINKI A Szovjetunió és az Egyesült Államok leszerelési tárgyalásainak felújítása mellett foglalt állást Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemokrata Párt vehetője, a Szocialista Internacionálé leszerelési bizottságának elnöke. A politikus hétfőn este a bizottság Helsinkiben tartott ülése után újságírók előtt kijelentette: a legfontosabb és legsürgősebb most az, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok folytassa leszerelési tárgyalásait. Merénylet Brüsszelben Kedden délelőtt egy terrorista révolyérlövéseWkél megsebesítette a brüsszeli jugoszláv nagykövetség két munkatársát. Az ismeretlen személy valamivel 10 óra előtt megjelent a nagy- követség konzuli irodájában, ahol vízumkérelmük elintézése végett többen tartózkodtak. Váratlanul revolvert rántott elő és négy-öt lövést adott le Franc . Spindler nagykövetsági tisztviselőre éfe Blagoje Anakioszki tanácsosra. Az előbbit súlyosan, az utóbbit köny- nyebben megsebesítette. A két sebesültet nyomban kórházba szállították. Nincsenek életveszélyben. A terrorista tettének elkövetése után kirohant a nagy- követség épületéből és ismeretlen irányban eltűnt. A belga .rendőrség röviddel ezután körülvette az épületet és megindította a vizsgálatot. Belgiumban három hónapon belül ez volt a hetedik jugoszláv- ellenes terrorcselekmény. A rendőrség egyszer sem jutott a merénylők nyomára. (Folytatás az 1. oldalról.) A Lengyel Egyesült Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszusa ünnepélyes megnyitását követően Stanislaw Kania, a Központi Bizottság első titkára mintegy háromórás beszédben előterjesztette a Központi Bizottság referátumát. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy közeleg Lengyelország újjászületésének 37. évfordulója, s az elmúlt három és fél évtizedben olyan eredmények születtek, amelyekre a jelenlegi nehézségekből való kiút keresésében építeni lehet Jelenleg azonban — mondotta — „heves ideológiai és politikai osztályharc folyik a hatalomért, országunk arculatáért, helyéért és orientációjáért a nemzetközi küzdőtéren. Szaporodnak az ellenforradalmi jelenségék, szélesedik a gazdasági válság, lazul a közfegyelem, s mindez az állam létét veszélyezteti, s napirendre tűzi a nemzet megmentésének feladatát”. „Ezt az állapotot haladéktalanul meg kell változtatnunk, el kell hárítanunk a veszélyeket, s az országot az eredményes szocialista fejlődés útjára kell vezetnünk” — hangsúlyozta Kania, majd emlékeztetett arra,"hogy a népi Lengyelország nem először él át politikai megrázkódtatásokat, amelyeket az eseteik többségében „az , állam vezetésének hibái okozták”. Elemezte a múlt nyáron- kirobbant válságot, és helyesnek mond-" ta, hogy a párt már a társadalmi konfliktus legélesebb szakaszában megértette: „nem a szocializmus, hanem annak torzulásai ellen” tiltakoztak az emberek. A pártban, annak vezető szerveiben megsértették a lenini elveket és a demokráciát. A múlt nyári eseményeket követően jelentős személyi változások történtek, egyben megkezdődött a párt és az állami szervek hibás működési mechanizmusainak kiküszöbölése, a szocializmus alapvető értékeinek helyreállítása. Ezt a központi bizottság VI. plénumán a szocialista megújulásról elfogadott program tartalmazza, amely a mélyreható gazdasági válság leküzdését, a szocialista demokrácia fejlesztését — végső sorón a párt vezető szerepének megszilárdítását tűzte ki célul. A párt marxista—leninista jellegét erősítő tevékenységben, a szocialista megújulás védelmezé- sében „a társadalom minden osztályában és csoportjában szövetségeseket keresünk. A párt számára most és a jövőben is a lengyel munkásosztály marad a fő támasz”. A szakszervezetekről szólva Kania hangoztatta, hogy a párt megpróbált erőfeszítéseket tenni a szakszervezeti mozgalom politikai széthullásának megakadályozására — „de sajnos ezen erőfeszítések mérlege nem adhat • okot derűlátásra”. A szakszervezeteket a párt úgy kezeli, „mint az állam- irányítástól független, a dolgozók szociális érdekeit képviselő, a bürokrata, technokrata torzulásokat elhárító szervezeteket”. Ezzel kapcsolatban kijelentette: a párt örül annak, hogy az ágazati szak- szervezetek kezdik visszaszerezni befolyásukat a dolgozók körében. Ezután részletesen foglalkozott a Szolidaritáshoz való viszonnyal és rámutatott, hogy a párt, mint eddig, „továbbra is kész együttműködni ezzel az igen heterogén szervezettel, mindig hajlandó szót érteni a Szolidaritás valóban munkás-jellegű irányzatával. Ebben azonban oft a határ, ahol véget ér -a Szolidaritásnak, mint szakszervezetnek a tevékenysége, s ahonnan azoknak a reakciós, szélsőséges csoportoknak a működése kezdődik, amelyek a Szolidaritásnak politikai párt-jelleget", mégpedig a szocialista állammal szembenálló párt-jelleget kívánják adni. Ilyen irányban befolyásolja a Szolidaritás egyes csoportjait a KOR, és a lengyel reakció több más csoportja. Az ilyen tendenciák elleni harc kötelessége minden olyan párttagnak, áki a Szolidaritásnak is tagja”. Mint Kania rámutatott, „a szocializmus ellenségei a válságba vetik reményeiket. Mi a válság legyőzésére, ők kihasználására törekednek. A helyi hatalmi szervek megbénításának egész mechanizmusa. létezik már, az ellenfelek a legkülönfélébb módszereket használják a szocializmust, védelmező emberekkel szemben. Mi anra törekszünk, hogy a Szolidaritás pozitív szerepet játsz- szék az ország életében. Erre akkor van lehetőség, ha a Szolidaritáson belül a dolgozóknak elegendő erejük lesz ahhoz, hogy megszabaduljanak a társadalmi rendünket veszélyeztető ellenséges' erőktől. Sajnos — tette hozzá — igen sok ok van az aggodalomra.” A Szolidaritás túl hamar nyúlt a sztrájk eszközéhez, egyre inkább igényt formál magának arra, hogy beleszóljon állami vezető káderek kiválasztásába, sőt a vállalatirányítási' reformmal kapcsolatban olyan terveket szövöget, „amelyek értelmében a társadalmi tulajdonból csoport-tulajdont csinálna, s egész vállalatokat venne kezébe, ami gyakorlátilag .egyenértékű a helyt_hatalam megragadására való törekvéssej.” Kania kijelentette, hogy a párt konkrét javaslatokat terjesztett elő a hatékony munkás-önkormányzat kiépítésére, és kizárólag ez szolgálhat a vita alapjául; a csoport-tulajdonról kialakított koncepció a rendszer alapjai ellen irányuló demagógia. A pártnak ezért is a korábbinál eredményesebben kell megszerveznie a szocializmus védelmének frontját, a rendszer ellenségeivel szembeni politikai offenzíváját, megvédenie a közrendet és fellépnie minden olyan akcióval szemben, amely az állami szervek alkotmányos tevékenysége ellen irányul. — Olyan lesz Lengyelország, amilyen a párt. Semmi sem határozza meg ennél világosabban felelősségünket a nemzet és az állam iránt. ■ A továbbiakban Kania állást foglalt a pártélet demokratizmusának megerősítése mellett, kiemelve, hogy a párt tekintélyé-, nek alapja nem taglétszámának nagysága, hanem a tagság minősége. Megalapozottnak mondotta azokat a javaslatokat, hogy a párt végrehajtó szerveinek tisztségviselői funkcióikat csak két, egymást követő választási időszakban tölthessék be, de rámutatott arra, hogy a pártapparátusban szükség van a képzett szakemberek állandó munkájára. Bírálóan szólt arról, hogy a pártélet demokratizálása körüli vitában nem szenteltek kellő figyelmet az egység és a fegyelem követelményeinek, és határozottan elutasította a párt jelenlegi felépítését támadó nézeteket. Kania hangsúlyozta, hogy a pártnak kétfrontos ideológiai harcot kell folytatnia. Meg kell küzdenie a szociáldemokrata eszmékkel, a revizionista és jobboldali opportunista nézetekkel, valamint azzal a dogmatikus konzervativizmussal, amely fékezni, vagy visszafordítani akarja a megújulás folyamatát. Gazdasági kérdésekről szólva Kania kiemelte: minden eszközzel és minden erővel arra kell törekedni, hogy megszűnjék a termelés hanyatlása. Kania hangoztatta, hogy a gazdaság strukturális átalakítása csak akkor történhet meg, ha helyreáll a termelésnek a 70-es évek első felében elért szintje. Ez egyszersmind a válságból való kilábalás nélkülözhetetlen feltétele. Beszámolója befejező, nemzetközi részében Kania rámutatott: a társadalmi-gazdasági válság minden eddiginél határozottabban domborította ki a lengyel külpolitika alapelveinek érvényességét. Ezek az elvek — barátság és szövetség a Szovjetunióval, a szocialista közösséghez tartozás, a Varsói Szerződésben való részvétel, együttműködés a KGST-ben, szolidaritás a világ összes haladó erejével — változatlanak lesznek a jövőben is. Beszéde végén Kania referátumának fő következtetései kpzött az alábbiakat említette: — szülessék újjá a LEMP a marxizmus—lenihizmus jegyében, legyen a társadalmi megállapodások, a szocialista megújhodás, egyszersmind a szocializmus ellenségeivel vívott politikai harc pártja; — sürgősen javítani kell az ellátáson, hozzá kell látni a gazdasági reform bevezetéséhez. El kell érni, hogy Lengyelország önmagát élelmezze; —ä meg kell erősíteni az államot, hogy az eddiginél jobban szolgálja a nép érdekeit, védeni kell a társadalom és a köz rendjét. Végül az első titkár széles körű hazafias összefogást kért .mindazoktól, akik a józan ész é$ az állampolgári felelősségtudat jegyében képesek a népet és az államot megmenteni a katasztrófá-. tói, s ezt az összefogást a történelem parancsának nevezte. Arra van szükség — mondotta —, hogy Lengyelországban „okosan folytatódjék a szocializmus építése”. A Lengyel Egyesült Munkáspárt kilencedik, rendkívüli kongresszusán Stanislaw Kaniának, a KB első titkárának referátumát követően megkezdődött a beszámoló vitája. A kongresszuson jelen lévő külföldi delegációk vezetői közül elsőként ' Viktor Grisin. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, a szovjet küldöttség vezetője szólalt fel. Beszédének ismertetésére visszatérünk. (MTI) FÖLDRÉSZPORTRÉ: ÄZSIA IL Konfliktusok, csaták, háborúk 9 Felvétel egy történelmi jelentőségű győzelemről: 1975. április 30-án a lakosok az utcán fogadják a Saigonba bevonuló vietnami felszabadító katonákat. (Fotó — VNA — MTI — KS) 1 A második világháború Ázsiában az amerikai atomtámadások után a japán fegyverletétellel 1945. szeptember 2-án ért véget. De a kontinens nem sokáig maradt békés. Indonézia — a második világháború alatt japánok szállták meg az egykori holland gyarmatot — augusztusban kikiáltotta függetlenségét, a hatalma nimbuszában bízó Nagy-Bri- tannia már szeptemberben csapatokat szállított partra, és nem sokkal később megjelentek a gyarmati viszonyokat helyreállítani készülő hollandok. (Az esztendőkig tartó harc, amelybe „jószolgálat” címén .bekapcsolódtak az amerikaiak is, esztendőkig tartott, a vége a független Indonézia megszilárdulása lett.) Az 1945 óta világszerte kirobbant több mint száz háborúból a legtöbb éppen Ázsia földjén dúlt. -Az 1948 májusában megindult háború Izrael és egy sor arab állam között új meg új fellobbaná- sokkal mind súlyosabb következményekkel fenyegetett, és — bár Izrael és Egyiptom különbé- ke-megállaoodást kötött — ma is csak törékeny tűzszünet honol a Közel-Keleten. Az elmúlt 36, év alatt szinte egyetlen olyan nap sem volt, amelyet fegyverzaj nélkül tölthettek a kontinens lakói. Persze különbséget kell tenni. A kínai népi felszabadító hadsereg küzdelmei a japánok ellen, a vietnami hazafiak harca a japánok,, franciák, majd amerikaiak ellen, Heng Samrin és katonái küzdelme a Pol Pót vezette népirtó „vörös khmerek” ellen — mind-mind szabadságharcok voltak. önvédelmi harcot folytatott India már 1959-ben a területére betörő kínai csapatokkal szemben. 1962-ben a két ország egyhónapos határháborút vívott. Nemzetiségi önrendelkezésért vagy puszta létükért háborúztak például a kurdok 1961—1964 között az akkori iraki rezsim ellen. A legnyíltabb imperialista beavatkozásra a három indokínai országban Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában ' került sor. Már 1954 .áprilisában, néhány héttel a franciák végleges veresége, a Dien Bien Phu-i csata előtt Nixon akkori amerikai alelnök azt mondta egy beszédében: „Ha a franciák abbahagyják az indokínai háborút és ha a kialakult helyzet megköveteli,, akkor az Egyesült Államoknak' el kell küldenie csapatait harcolni.” Így is történt. Mégis, ez a földrész lett a színhelye annak a diadalnak, amelyet Vietnam népe aratott a legnagyobb imoerialista hatalom, az Egyesült Államok fölött; szinte szakadatlan harmincéves háború ért véget 1975. április 30-án, amikor a saigoni elnöki palota homlokzatára felkúszott a győztesek lobogója. A maoista politika többször is fegyveres konfliktust provokált ki: a kínaiak 1962-ben Indiára támadtak, 1979-ben pedig előre bejelentették, hogy „megleckéztetik” szomszédjukat, a Vietnami Szocialista Köztársaságot. Napjainkban egyébként a thaiföldi támaszpontokról Kambodzsába be-betörő „vörös khmer” egységek és az ország területén lévő Pol Pot-ista csoportok legalább annyi-amerikai mint kínai felsze- i relést kapnak. Ázsia fájdalmas jelene az is, hogy Afganisztán és- Pakisztán között, irdatlan hegyek rejtekút- jain amerikai, egyiptomi, kínai fegyverrel ellátott szakadár csoportok lopódznak be az országba a törvényes kabuli kormány megdöntésére, ellenforradalmi lázadás szítására készülődve. A Shatt- al-Arab két partján is eldördültek a fegyverek: az iraki—iráni háború máj1 napjaink eseménye. Gárdos Miklós (Következik: i 3. A jövő kontinense) MADRIDI TALÁLKOZÓ A felszólalók a megegyezést sürgetik Kellő politikai akarattal a- még függőben levő lényeges kérdésekben is elérhető a megegyezés, ha a figyelmet erre összpontosítják, és ne(m támasztanak mesterséges akadályokat — jelentette ki a madridi találkozó keddi teljes ülésén Jerzy Nowak nagykövet, a lengyel küldöttség vezetője. Rámutatott: még mindig van lehetőség rá, hogy a találkozó két héten belül érdemi c-s kiegyensúlyozott - záródokumentummal befejezze munkáját. A lengyel nagykövet a még függőben levő lényeges kérdések közül elsősorban az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívását említette, komoly és tárgyszerű tárgyalásokat sürgetve. A katonai bizalom- erősítő intézkedések érvényességi övezetének még nyitott kérdéseiről szólva megállapította: politikai megoldásra van szükség, az egyenlőség, a kölcsönösség és a kiegyensúlyozottság elvének kimondására. A konkrét katonaitechnikai megállapodást magára az összehívandó értekezletre lehetne bízni. A haladás a katonai enyhülési és leszerelési értekezlettel kapcsolatos kérdésekben természetesen nem oldaná meg a madridi találkozó összes többi problémáját, de nagymértékben hozzájárulna, hogy a tanácskozás sikeres legyen. Éppen ezért a következő két héten belül meg kellene hozni a döntést a katonai enyhülési és leszerelési értekezlet kérdésében — hangoztatta a lengyel diplomata. A keddi ülésen felszólalt még Lichstenstein és Málta képviselője is. Victor Gauci máltai nagykövet is annak a reményének adott kifejezést, hogy a találkozót sikerül mielőbb befejezni. A teljes ülés után a különböző országcsoportokhoz tartozó küldöttségek nemhivatalos tanácskozásokat kezdtek, hogy megpróbálják szűkíteni a még nyitott kérdések körét. (MTI) I NAPI KOMMENTÁR i:V£ _ V 7 % A, 1 ^ **1 * A * Habib - harmadszor Mi tagadás, Philip Habib csöppet sincs irigylésre méltó helyzetben. Rövid időn belül harmadszor tért vissza a Közel-Keletre, hogy folytassa ingázását. A tét ezúttal — amint azt a Pravda keddi száma írja — egy új, ;,Camp David-i mintájú” kü- lönalkú tető alá hozása. Habib Izrael után most Szaúd-Arábiá- ban tárgyal, riiindenekelőtt Libanonról. Ugyanakkor észrevehetően fölélénkült az arabközi diplomácia is. Hafez Asszad szíriai elnök előb Tfipoljiban, majd Algírban folytatott megbeszéléseket. Kiszivárgott hírek szerint a Szilárd-' ság Frontjának esetleges csúcs- találkozójáról puhatolózott Líbia és Algéria vehetőinél. Nyilvánvaló, hogy ezt az összejövetelt is - a Libanonban kialakult feszült helyzet indokolja. A meg-megújuló izraeli támadások Libanon ellen, az úgynevezett rakétaválság kirobbanása mindenesetre rendkívül megnehezíti Habib dolgát. Az amerikai elnök különmegbízottját elsősorban Tel Aviv gátolja küldetése teljesítésében. Begin kormányzata már huzamosabb ideje nyíltan beavatkozik Libanon belügyetbe, miközben nap mint nap izraeli katonai támadások célpontjai a libanoni települések és palesztin menekülttáborok. Ilyen körülményék között érthető, hogy még az USA-val rokonszenvező arab államok — mint például Szaúd-Arábia — is növekvő értetlenséget mutatnak az 'Egyesült Államok kezdeményezései iránt. Véleményük szerint a libanoni válság azért fajult el, s' a helyzet azíért feszült pattanásig, mert Izrael most már nyíltan a Libanon és Szíria elleni háborúval fenyeget. A Be- ginék által hangoztatott érvek senkit sem győznek meg az izraeli támadások jogosságáról: az arab államok többsége egyetért azzal, hogy" Szíria önvédelmi Okokiból légvédelmi rakétákat helyezett el Libanonban. Közismertek az előzmények: április 28-án az izraeliek lelőttek két szíriai helikoptert a Bekaa-völgy- ben. Washington hasztalan próbálja meggyőzni arab szövetségeseit az újabb különalkú fontosságáról, a libanoni valóság naponta azokat igazolja, akik Tel-Aviv agresszivitása miatt aggódnak. Habib ráadásul olyan csomagtervet ismertetett az izraeli vezetéssel, amely minden tekintetben Tel- Aviv szája íze szerint való. Főbb pontjai: 1. Eltávolítják a szíriai légvédelmi rakétákat a Bekaa- völgyből; 2. Fokozatosan kivonják a szíriai békefenntartó erőket; 3. Megszüntetik az illegális libanoni milíciák tevékenységét; 4. Leállítják az izraeli katonai akciókai:. Igaz, hogy az utóbbi két feltétel Izraelt közelről érinti, de feltehetően belenyugszik, ha az előző kettő megvalósul. Különösen, ha az USA feloldja az iraki atomreaktor elleni bombatámadás miatt elrendelt ideiglenes fegyverszállítási embargót. Érthető ezek után, hogy a Szilárdság Frontja rendkívül aggasztónak minősíti a Libanonban kialakult helyzetet és az izraeliek magatartását. Philip Habib aligha tudja az ellenkezőjéről meggyőzni tárgyalópartnereit. Gy. D. Veszélyes amerikai provokáció WASHINGTON Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy az NSZK-ban állomásozó csapatait az NDK és Csehszlovákia határainak közelébe telepíti át. Az UPI hírügynökség külügyminisztériumi forrásokra hivatkozó jelentése szerint a kérdésről Bonn és Washington már meg is kezdte a tárgyalásokat. Az Egyesült Államok mintegy 200 ezer katonát állomásoztat a Német Szövetségi Köztársaságban, többségükben az ország középső és déli körzeteiben, és a terv értelmében csaknem az egész kontingenst a ljéleti országhatár közvetlen közelébe telepítenék át. Az utóbbi időben az Egyesült Államok, új stratégiája szerinti „hosz- szú időtartamú háborúra” felkészülve, fokozza erőfeszítéseit nyu-. gat-európai katonai jelenlétének növelésére. A Pentagon újabb és újabb erősítéseket dob át a nyugat-európai kikötőkbe és katonai támaszpontokra, és mindenekelőtt az NSZK-ban fegyver- és lőszertartalékokat, haditechnikai eszközöket, élelmiszer- és gyógyszerkészleteket halmoz fel. Az amerikai légierő pedig deszant- csapatok Nyugat-Európába történő minél gyorsabb átdobását gyakorolja. A CBS amerikai tévétársaság némrégiben dokumentumfilmsorozatot mutatott be, amely nyíltan szólt arról, hogy az NSZK- ban az amerikai katonai parancsnokság aktív felkészülést folytat olyan harci cselekményekre, amelyeket a < sűrűn lakott európai kontinensen, a legújabb tömeg- pusztító — közöttük nukleáris és vegyi — fegyverek bevetésével hajtanak végre. Washington gyakorlatilag a nyílt háborús propaganda útjára lépett. Az amerikai csapatok keletebbre telepítésére vonatkozó terveket az európai háborúra való készülődés veszélyes útján tett újabb provokatív lépésként lehet értékelni. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETI * Louis Aragon Becsületrendet kapott Louis Aragon, akit a Becsületrend lovagjává emeltek az idei francia nemzeti ünnep alkalmából, 83 éves. A harmincas évek szürrealista művészeti' mozgalmának egyik vezető alakja, későbbi regényeiben a realizmus alkotói eszközeit használja fel, s költői munkássága ugyancsak jelentős. Legtöbb műve — mint „A bázeli harangok”, „Az omnibusz utasai”, „Kommunisták”. „A nagyhét” — magyarul is megjelent. Aragon 1936-ban részt vett a spanyol polgárháborúban, majd Franciaország nác.i megszállása idején az ellenállási mozgalomban tevékenykedett. 1927 óta a Francia Kommunista Párt tagja, 1951-től a központi bizottság tagjává választották. Több mint húsz éven át szerkesztette a Les Lettres francaises című haladó irodalmi folyóiratot. Aragon legutóbbi könyve tavaly októberben jelent meg. — Igazat hazudni — címmel. (MTI)
