Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-15 / 164. szám

1981. július IS. • PETŐFI NÉPE • J A FUVAROZTATÓK NYÁRI EGYETEMÉNEK NAPIRENDJÉN A BARACKPÁLINKA ÉS KÖRNYÉKE (I.) Közlekedésünk időszerű kérdései A fuvaroztatók nyári egyete­mének második napján Juhász Miklós, a KPM vasúti főosztálya kereskedelmi szakosztályának ve­zetője a MÁV üzletpolitikájáról tartott előadást. Ezt követően dr. Tőzsér István, a KPM gépjármű- közlekedési főosztályának vezető­je ismertette a közúti gépjármű­közlekedés helyzetét és az ezzel kapcsolatos feladatokat. A dél­előtti programihoz tartozott még Sallai István, a MALÉV szállítá­si részlegvezetőjének referátuma, aki a repülőgépes árufuvarozás­ról beszélt. Déli 12 órakor került sor arra az előadásra, amelyet dr. Acs László, a Báos megyei Álla­mi Építőipari Vállalat gazdasági igazgatója tartott. Témája a ra­kodásfejlesztés gyakorlati ered­ményei a BÁCSÉP-nél. Délután a résztvevők rakodásfejlesztési bemutatót láttak, amit a Bács- Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat rendezett. Lapunk tegnapi számában je­leztük, hogy felszólalt Urbán La­jos, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium államtitkára, aki­nek beszédét most ismertetjük. Urbán Lajos a közlekedés idősze­rű kérdéseiről szólva kiemelte, hogy 1979-es korszerűsített közle­kedéspolitikai koncepció összessé­gében helyesnek bizonyult és az elért eredmények jelentősek. Nagy haladást ért el az ország a járműpark alapvető mennyiségi és minőségi átformálásában, s a közlekedési ágazat képes volt ar­ra, hogy valamennyi szállítókapa­citást a fuvarozási feladatok ellá­tására közvetlenül vagy közvetve mozgósítani. Ma már az a hely­zet, hogy a szállítási igények és kapacitások összhangjáról beszél­hetünk. A közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásának ered­ményeképpen sikerült viszonylag fiatal vasüti teherkocsi-állományt létrehozni, amely általában al­kalmas a fuvarozási igények ki­elégítésére. Még inkább kedvező a helyzet a közúti közlekedésben, a járműállomány elegendő a fel­adatok végrehajtására. Igen • je­lentős eredmény — amely a ma­ga nemében egyedüli Európában — a közforgalmú autóbuszközle­kedési hálózat kialakítás^. Ma már kétszáz főnél nagyobb lélek­számú település lakosai közúti' közlekedési lehetőséggel rendel­keznek. Ezt segítette a mintegy 1100 kilométer bekötőút-építési program végrehajtása. A 70-es évek közlekedésfejlődé- sének értékelésével kapcsolatban szólt a devizabevételek gyors üte­mű növekedéséről. Az 1970. évi helyzethez képest 50 százalékos növekedést sikerült elérni az ex­port—Import tranzitszállítások­ban. E nemzetközi tevékenységből eredő bevétel '1970-ben elérte a 3 milliárd nettó deviza-forintot, ám ez 1980-ban már 10 milliárd devi­za-forint volt. A gondokról szqjva megállapította, hogy a vasúti pá­lyaállapotok mélypontot tükröz­nek, s különleges erőfeszítésre volt szükség, hogy egy minimális rekonstrukciót érjünk el. Nagy a lemaradás a korszerű közlekedési módok és módszerek megszerve­zésében. Kevés az előrehaladás a belföldi víziúthálózat továbbfej­lesztésében. Ennék is része van abban, hogy a szállítási feladatok ellátásában ennek az alágazatnak részaránya továbbra is elmarad a lehetőségektől. Az energiatakarékosságról, a szállítási munkaszervezés és szer­vezetről, a rakodási készség hiá­nyáról beszélt ezután, majd az áruszállítás korszerűsítési felada­tait ismertette. A VI. ötéves terv­ben tovább próbálják követni a közlekedéspolitikai koncepcióban megfogalmazott főbb irányokat, s ha kisebb mértékben is, de folya­matosan fejlesztik a közúti, vas­úti pályákat, a víziutakat, kikötő­ket, légikikötőket, valamint az ál­lomásokat és csomópontokat. Szólt az üzemszervezésben rejlő tartalékok feltárásánál, a vasút- és a közúti szállítás' egészséges versenyéről, a szállítási folyama­tok összehangolásáról, a körzeti állomási rendszer kialakításáról, majd végezetül az ötnapos mun­karend bevezetésével kapcsolatos feladatokról. A fuvaroztatók nyári egyetemé­nek harmadik napján a kereske­delmi vállalatok vezetői kapnak szót. G. G. A fanfárok hangjai előtt a Dómnál Beszélgetés a szegedi fesztivál igazgatójával Szegeden is nyár van a javából. A Klauzál téri patika oldalán le­vő hőmérő higanyszála este 8—9- re sem süllyed 30 fok alá. A Dóm tér „befűtött" árkádjai éjjel is tartják a meleget, a templom előt­ti hatalmas színpadon nincs köny- nyű dolguk a hét végi bemutató­ra készülőknek. De mint a Szege­di Szabadtéri Játékok vezetőivel együtt, a színészek mondogatják, inkább elviselik a kánikulát, mintsem beváljon az előrejelzés, a hét végére elboruljon az idő, s esővel fenyegesse a Szegedi Ün­nepi Hetek nyitányát. Bíznak az ellenkezőjében, s javában dolgoz­nak. A Tisza-parti város nagy ese­ménysorozatának előkészületei­ből, a Szegedi Ünnepi Hetek prog­ramjáról Horváth Mihállyal, a Szegedi Szabadtéri Játékok igaz­gatójával beszélgettünk. — Mi(]/en szempontok alapján állították össze a já­tékok idei műsorát? — A szakemberek többször ki­fogásolták, hogy a korábbi prog­ramok összeállításakor meglehe­tősen konzervatívok voltunk, olyan darabokat' tűztünk műsor­ra, amelyeket a kőszínházak rendszeresen játszanak. Az volt az igény, hogy a szegedi fesztivál a közönség által kevésbé ismert darabok bemutatásával frissítse repertoárját. Több érv is amel­lett szólt, hogy ezt az igényt ki­elégítsük. — Hogyan? — Most két olyan darabot mu­tatunk be, amelyet magyarorszá­gi színházak nemigen játszanak. Az egyik Ivan Szuszanyin. Glinka nagyszerű operáját hazánkban csak 1960-ban Szegeden, Vaszy Viktor vezénylésével mutatták be. Sem azelőtt, sem azután tudo­másom szerint nem tűzték mű­sorra. Július 18-án, szombaton ezzel nyitjuk az idei fesztivált. Ragyogó szólisták, a Moszkvai Nagyszínház vezető művészei éne­kelnek, akik közül a címszerepet játszó Jevgenyij Nyeszterenkót, a Szovjetunió népművészét emlí­tem meg nagyszerű hangjáért. Az operát Vagyim Milkov rendezi, vezényel Mark Ermler, az OSZSZK népművésze, az OSZSZK állami díjasa. A bemutató után még július 24-én és július 26-án játsszák az operát. — A másik újdonság Schiller: Teli Vilmos című kétrészes nép- drámája, amelyet 1954-ben a bu­dapesti Vígszínházban és a 60-as évek közepén a győri Kisfaludy Színházban adtak elő. — Miért ilyen kevésszer? — Elsősorban azért, mert Schil­ler drámája hatalmas színészap­parátust igényel. Több mint öt­ven színész szerepel a darabban. — Mikor lesz a bemutató? — Augusztus 8-án, majd ezt követően augusztus 15-én és 16- án tűzzük műsorra. A Bács-Kis- kun megyei színházkedvelőknek külön megemlítem, hogy a dara­bot Ruszt József érdemes művész rendezte, a címszerepet Trokán Péter játssza. — Három alkalommal mutatjuk be a Spartacus című balettet. — Melyik darab iránt van a legnagyobb érdeklődés? — Kettőt is említhetek: végig telt házzal adják elő Strauss: A cigánybáró című daljátékát júli­us 25-én szombaton, majd au­gusztus 1-én, 2-án, 7-én és 9-án. Szintén minden jegy elfogyott a Nemzetközi Szakszervezeti Nép­táncfesztiválra. Az előadások időpontjai, július 19-e és 20-a. A nagy érdeklődés érthető, hiszen kilenc külföldi és öt hazai együt­tes műsorát láthatja a közönség, közöttük természetesen több ezer Bács-Kiskun megyei néző is. A játékok idei programján egyéb­ként az önök megyéjéből kollek­tíván mintegy hétezren vesznek részt. — Milyen egyéb kulturális programot kínál az idei fesz­tivál? — Az augusztus 20-ig tartó ün­nepi hetek alatt körülbelül 14— 15 kiállítás nyílik, melyek közül kiemelem a Szegedi Nyári Tárla­tot és a Fotóklubok Szegedi Sza­lonját. A zenei műsoroknak há­rom bázisa van: a Dómban orgo­nahangversenyeket tartunk, a vá­rosi tanácsháza udvarán. Muzsi­káló udvar címmel rendezünk koncerteket. Itt kerül sor többek között Jevgenyij Nyeszterenko ária- és dalestjére is. Áz újszegedi szabadtéri színpad műsorait pe­dig a könnyűzenét kedvelőknek ajánljuk. Itt említem meg a július 24—26-án megrendezésre kerülő ifjúsági napokat. Az eseményre, az irodalmi színpadok bemutatói­ra, a könnyűzenei műsorokra, a karneválra mintegy 8 ezer fiatalt várunk. Változatosak lesznek a sportprogramok is, egyebek kö­zött motorcsónak- és salakmotor­versenyt rendezünk. — Nem utolsósorban szólok a TIT által szervezett tudományos programokról, melyek közül a pe­dagógiai és a művelődéselméleti nyári egyetem előadásaira jelent­keztek legtöbben. • Tárnái László Egykori serkocsmába vezetnek a szálak Titkokat sejtető épületben dolgozik a Likőripari Vállalat kecske­méti központja. Első pillantásra nyilvánvaló, hogy mostani gazdájá­nál régibb ez a százados nyugalmú, vastagfalú ház, hajdan a kecske­méti sörkedvelők találkozó helye. Ki és miért építtette? Hogyan került a város szélére? Jövedelmező üzletnek ígérkez­hetett, mert többen folyamodtak sörház létesítésének engedélye­zéséért. Joós Ferenc adatai szerint Hacker Ferenc pesti ácsmester kapta meg a kívánt pecsétet 1973. március 9-én. Az ő híres szálájá- ban lépett a világot jelentő desz­kákra Déryné. Kántorné, Katona József. Képzelem, mennyit tör­hették a fejüket, amíg kimond­ták az igent. Úgy gondolhatták, hogy az árenda haszna fölözi a városi kurta kocsmák netán meg­csappanó jövedelmét. 1796-ban helyezték el a boltíves pincékben a csíráztatókádat, kezd­ték meg az árpalé főzését. Pecz János hatvani mester volt az el­ső bérlők egyike, talán a legelső. Sűrűn nyithatták a földszinti ser­kocsma ajtaját a vásározók, a szomszédos szárazmalomban őr­lető gazdák, az új ízekért a bet ső tizedekből kisétálók. Útjukba ejtették a máriavárosi für­dőházból hazatérők. Messze- földön hallhattak kitűnőnek mon­dott termékéről, mert Benyovszky Péter táblabíró öt ezüst forinttal bélelt levélben kért egy hordócs­kával a tekintetes tanácstól. Fi­• A hajdani serkocsma. # A vidékies barokk szép pél­dája. zetség nélkül megkapta; volt ma­gukhoz való esze az elöljáró urak­nak. A barakkos hatású építmény rendeltetésére a mellette később kialakult utca elnevezése is utal. Igaz, ami igaz, hamarosan pálin­kafőzéssel is próbálkoztak, de a sörkészítés maradt —, ahogyan napjainkban mondják — a fő profil. Áremelésekre csábító ke­reslet mutatkozott. A tanács azon­ban szigorúan védte polgárai ér­dekét és mindig meghatározta az eladási árat. így is jól jártak a bérlők és az évi 4000—5000 forin­tos árenda révén a tanács is. 1873-tól egyre több gonddal küszködtek. Megszűnt privilégiu­muk. Előbb a kőbányai sörgyár lerakata — Dréher Antal vezette — majd más gyárak kirendeltsé­gei keltek versenyre a Külső-Sza­badság úti kocsmával. Megfo­gyatkoztak a vendégek, romlado- zotf az épület. A helyi sajtó mind mérgesebben kifogásolta a ház környéke elhanyagoltságát. Megunták a bírálatokat, meg a katonák elszállásolásának gond­ja is nyomta a tanácsot, és ezért a múlt század végétől laktanya­ként hasznosították. Majd elegáns tiszt urak étkezdéje volt. 1904- ben vetődött fel újra az a kíván­ság, hogy mégis kell erre egy ilyen sörház. vállalkozó hiányá­ban a terv csak terv maradt. Mi­vel a hatalmas új laktanyák fö­löslegessé tették katonai igény- bevételét, üresen szomorkodott egy darabig, majd az első világ­háború vége felé innen indult vi­lághódító útjára a kecskeméti ba­rack. Szólunk még erről, legközelebb a híres pálinka és karrierjének „titkait” fedjük föl. Még azt sem áruljuk el most, hogy a hamaro­san elköltöző Likőripari Válla­lat helyén mikor nyílik meg a ho­moki bortermesztést dokumentá­ló múzeum. Ebben bizonyára he­lyet kapnak az épület sörös, pá­linkás múltját idéző emlékek. • Itt főzték az árpalét. (Straszer András felvételei) Keltái Nándor Női rádióamatőr-találkozó Kecskeméten A Kecskeméti Aranyhomok Rá­dióklub Szervezésében Mányoki István klubtitkár és Boldog La­josáé klubtag szervező előkészítő munkája eredményeként — a női rádióamatőrök igényét kielégítve — megszervezték az I. női rádió­amatőr-találkozót. A megjelente­ket Bognár Ferenc, az MHSZ me­gyei titkára és Kertész Béla, a MRASZ képviselője üdvözölte. Az országban az MHSZ klubjai­ban mintegy száz női rádióoperá­tor tevékenykedik, a külföldi ta­pasztalatokat követve, igényként jelezték, hogy szeretnének talál­kozni, megismerkedni ás a női rádióamatőr kört megalakítani. Rádiós nyelven HA—HG YL-kört. A találkozón az alábbi felhívó szöveget terjesztették elő: Örvendetesen megnövekedett a hazai női rádióamatőrök száma. Míg néhány évvel ezelőtt alig egy-két lány vagy asszony forgal­mazott a rádióamatőr-sávokban, addig számuk maholnap eléri a százat. A közelmúltban felvető­dött annak szükségessége, hogy az ország különböző pontjain la­kó női rádióamatőrök egymás jobb megismerésére, a kölcsönös tapasztalatcserére, illetve szem­pontjaik egyeztetésére és képvise­letére lehetőséget és fórumot kap­janak. Ez a fórum a HA—HG YL-kör, amely a jövőben kiala­kítja — ahol az szükséges — me­gyei koordinátor-hálózatát és or­szágos szakbizottságát. Az átme­neti időben a közös tevékenysé­get egy háromtagú csoport szer­vezi. A HA—HG YL-kör tevékeny­ségének célja, női rádióamatőr- tagok számának növelése, a ha­zai női rádióamatőr-adóengedé­lyesek önképzésének segítése, egy­más tájékoztatása, sajátos szem­pontjaik érvényesítésének megfe­lelő fórum biztosítása, a rádió­amatőr mozgalmi munka szerve­zett segítése, <t rádióamatőr-moz­galom társadalmi szerepe fokozá­sának elősegítése, a nem adó- sngedélyes rádióamatőr-feleségek segítése, a női operátorok és megfigyelő amatőrök tovább­képzésének támogatása, RH— URH sávokbani forgalmazás nö­velése. Céljai elérése érdekében a HA—HG YL-kör rendszeres for­galmi találkozókat, esetenként személyes összejöveteleket, to­vábbképző előadásokat szervez, részt vesz az országos és helyi rá­dióamatőr-megmozdulások lebo­nyolításában, a rádióamatőr-moz­galom különböző szakbizottságai­nak munkájában, írja és szerkesz­ti a Rádióamatőr QTC YL-rova­tát. A felhívással kapcsolatban a megjelentek kifejezésre juttatták hogy tevékenységüket továbbra is a Vörös Csillag Érdemrenddel ki­tüntetett Magyar Honvédelmi Szövetség szervezeti keretein be­lül és segítségével szeretnék vé­gezni. A szakmai megbeszélés so­rán Kertész Béla a MRASZ kép­viseletében átadta a kecskeméti rádiósok által — különböző szer­vek társadalmi támogatásából — épített URH automata átjátszó ál­lomást. G. G. Nemzetközi sportfilmfesztivál Perlai Rezső, az OTSH osztály- vezetője tájékoztatta a sajtó munkatársait a Budapesten októ­ber 20—24-én megrendezésre ke­rülő VI. nemzetközi sportfilm- fesztivál előkészületeiről. Magyar- ország először 1970-ben rendezte meg a sportfii Írnék fesztiválját, s most újra otthont ad e rangos nemzetközi eseménynek, amely­nek jelentősége azáltal is meg­nőtt, hogy Oberhausenben és Cor­tina d’Ampezzóban már nem ren­dezik meg a hagyományőrző sport filmfesztivált. Az OTSH osztályvezetője, ' aki egyben a fesztivál igazgatói tisz­tét is betölti, arról is tájékozta­tott, hogy a rendezők ezúttal mintegy húsz ország száz sport- tárgyú filmjének érkezésére szá­mítanak. Remélik, hogy a múlt­hoz hasonlóan a versenyfilmek egy része ezúttal is kiemelten foglal­kozik az olimpizmus eszméjével, gondolatával, népszerűsítésével. A filmfesztivál központja, a megnyitó ünnepség és a díjkiosz­tás színhelye a Toldi filmszínház lesz, ahol napi három előadásban, naponta változó programmal ve­títik a filmeket. A fesztivál öt napján sportfilmeket vetítenek a Horizont, a Sport és az Olimpia moziban is. A sportfesztivál védnökségét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vállalta és dijat is tűzött ki an­nak az alkotásnak, amely az olim­piai eszmét a leghatásosabban népszerűsíti. De értékes dijat ajánlott fel a Magyar Olimpiát Bizottság és az OTSH elnöke is. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége különdijat adományoz, amelyet háromtagú újságirózsüri ítél majd oda annak az alkotónak, akinek filmje várhatóan a legna­gyobb közönségsikerre számíthat. A CIDALC, a nemzetközi kisfil­mes szervezet ugyancsak értékes különdijat ajánlott fel és jutal­mazza valamelyik értékes és a sportmozgalmat jól népszerűsítő . filmet. M. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents