Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-14 / 163. szám

4 9 PETŐFI NÉPE • 1981 Július 14. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS Csaknem 80 millió liter tej a kisgazdaságokban Az MSZMP XII. kongresszusa ismételten foglalkozott a kistermelés jelentőségével. A pártkongresszus jegyzőkönyvében olvashat­juk: az állami gazdaságokra és a termelőszö­vetkezetekre alapozva, a háztáji és a kisegítő gazdaságok lehetőségeit kihasználva, az egész élelmiszer-termelést összehangoltan fejleszt­jük. 8 Az utóbbi években Bács-Kiskun mezőgaz­dasága termelési értékének 55 százaléka az állami gazdaságokból és a mezőgazdasági szövetkezetek közös gazdaságaiból szárma­zott. A fennmaradó 45 százalék jelentősebb részét a nagyüzemekhez szervesen tartozó háztáji és szakszövetkezeti tagi gazdaságok, valamint a lakosság kisegítő és egyélű gaz­daságai állították elő. A megyében a kisgaz­daságok szerepe különösen a kertészeti ter­mények, valamint az állati eredetű termé­kek előállításában jelentős. • Dunapatajon a kisgazdaságok tejszállítmányának higiénikusabb kezelésére társadalmi összefogásból tejházat építenek. A Nemzetközi Beruházási Bank első műveletére 1971-ben került sor: a 25 millió transzferábilis ru­bel értékű hitel segítségével a magyar vasutak áttértek a dí­zelvontatásra, az ország egyik fő vonalát pedig , villamosították. Azóta a Nemzetközi Beruházási Bank több mint 70 létesítmény hitelezésében vett részt, a hitelek teljes összege meghaladta a 9 milliárd transzferbális rubelt. A bankhitellel felújított, bővített és újonnan épített létesítmények között szerepel a többi között a magyar Ikarus-gyár, az NDK-be- li Umformtechnik, amely ková­csoló- és sajtolóberendezéseket készít, a csehszlovák Tatra-vál- lalat, a lengyel Polmo, a mongol gyapjúmosó gyár, több kubai cu­korgyár ... A Nemzetközi Beruházási Bank történetének különleges fejezete volt a Szövetség-gáztávvezeték, a KGST-tagállamok legnagyobb kö­zös programja. Amikor Leonyid Brezsnyev, az SZKP XXVI. kongresszusán a szocialista in­tegráció eredményeiről szólt, a legnagyobb létesítmények között, az első helyen említette a Szövet­ség-gázvezetéket. A bank létrehozásának célsze­rűsége a hatvanas évek végén ve­tődött fel, s a külgazdasági kap­csolatok bővülése, az együttes, sokoldalú beruházási tevékenység tette Indokolttá. Majd 1970. júli­us 10-én írták alá a Nemzetközi Beruházási Bank létesítéséről szó- Ip megállapodást. Jelenleg tagja mind a tíz KGST-ország. Sike­resen fejlődik az együttműködés Jugoszláviával is. A NBB ipari és egyéb létesít­mények építéséhez vagy rekonst­rukciójához nyújt hitelt. Előny­ben részesülnek azok a beruhá­zások, amelyeknek a termelése összefügg a gazdasági együttmű­ködés bővítésével, a szocialista integráció fejlesztésével, a tagor­szágok kölcsönös kereskedelmé­nek a növelésével. A szemléletes­ség kedvéért vegyünk egy példát! Az Unfarmtedhnik a szocialis­ta országok egyik legnagyobb olyan vállalata, amely nagy ter­melékenységű sajtolókat, ková­csoló- és ' sajtolóberendezéseket, technológiai sorokat gyárt fémek és műanyagok öntéséhez. Termé­keit nemcsak a gépkocsi-, hanem a traktor-, az elektrotechnikai ipar és a mezőgazdasági gépgyár­tás is hasznosítja. A kombinát­nak nyújtott hitel tehát egész sor ágazatban ígér megtérülést. Az eszközök elsősorban az 1071,3 millió transzferábilis ru­belt kitevő alaptőkéből tevőd­nek össze. A tagországok befize­téseiből származó összeg 70 szá­zaléka transzferábilis rubelből, 30 százaléka pedig konvertibilis- va­lutából áll. Az eredeti befizetés mértékétől függetlenül, a. banktanácsban minden egyes ország azonos jo­gokat élvez, s a hitel összege nem függ a tagország tőkehozzájáru- lásától. A gazdaságilag kevésbé fejlett országok kedvező feltéte­lek mellett vehetnek fel hitelt. Kezdettől fogva egyenjogú kap­csolatokat tart fenn az intézmény sok nemzetközi valutáris-pénz- ügyi szervezettel, a fejlett tőkés és a fejlődő országok nagy bank­jaival. Jelenleg a világ több mint 300 bankjával áll levelező kap­csolatban, és folytat velük köl­csönösen előnyös együttműkö­dést. A szocialista gazdasági integ­ráció bonyolultabbá váló és mi­nőségileg új feladatát meghatá­rozzák a hiteltevékenység továb­bi fejlődésének távlatait és irá­nyait. Most a vezetőség erőit a bank 1981—1985. évi hiteltevé­kenységének alapvető fejlesztési irányaira összpontosítja, amelye­ket a banktanács fogadott el. A hitelműveletek, különösen a a transzferábilis rubelben lebo­nyolított tevékenység síélesítése, a hitelezéshez szükséges eszközök további mozgósítása és koncent­rálása elő fogja segíteni az új termelő kapacitások létrehozását és a meglevők bővítését a tagor­szágok vezető népgazdasági ága­zataiban. A mezőgazdaság két fő ágazata közül a kisgazdaságok állatte­nyésztésének részaránya megha­ladja a növénytermesztését. Ál­lattenyésztési ágazatonként is változó a szerepük, hiszen az V. ötéves tervben a szarvasmarha­tenyésztés 40 százalékkal, a ser­téstenyésztés 66 százalékkal ré­szesedett az ágazat megyei terme­léséből. Összeírták az állományt Az 1980-as év végén tizenkét- ezer-hétszáz szarvasmarhatartót írtak össze Bács-Kiskun megyé-. ben. A teljes körű felmérés so­rán ezekben a kisgazdaságokban harmincnégyezer szarvasmarhát találtak, vagyis a megyei állo­mány alig egynegyedét. A sta­tisztikai adatok szerint tavaly át­lagosan 2,7 szarvasmarhát nevelt egy-egy gazda. A szarvasmarha-ágazat iránti társadalmi szükséglet — a belföl­di fogyasztók ellátása és az ex­portkötelezettség teljesítése — in­dokolja az állomány növelését. Az 1970-es évtizedben több köz­ponti intézkedést is hoztak a te­nyésztés fejlesztésére. A megyei állomány darabszáma 1972 és 1980 között, ennek ellenére, erősen hullámzott. 1980. december 31-én pedig 4 százalékkal kevesebbet írtak össze a megyében, mint két évvel korábban. Bács-Kiskun V. ötéves terve az állami és szövetkezeti gazda­ságokban levő szarvasmarha-ál­lomány gyarapodása mellett, a kistermelés állománycsökkenésé­vel számolt. A tehenek és az elő- hasi üszők az állami gazdaságok­ban és a szövetkezetek közös gazdaságaiban 1975 és 1980 között 3800-zal gyarapodtak, ami 11 Szá­zalékos növekedésnek felel meg. Ez ellensúlyozta a háztáji és a kisegítő, valamint egyéni gazda­ságok teheneinek 10 százalékos csökkenését. Ez utóbbi folyamat összefüg­gött a szarvasmarhát, tehenet tar­tó kistermelők számának vissza­esésével, hiszen az' ilyen gazda­ságok száma öt év alatt hatezer­rel, 32 százalékkal csökkent. En­nek oka többek között a szarvas­marha-tartáshoz szokott mező­gazdasági népesség kiöregedése, de hozzájárult a beruházás- és munkaigényesség is. Azok a kis­termelők viszont, akik továbbra is vállalták—a szarvasmarha-te­nyésztést, növelték állományu­kat. Az elmúlt év végén a kisgazda­ságok szarvasmarha létszámá­nak több mint a felét a tsz-tagok háztáji gazdaságaiban, egynegye­dét az egyéb szövetkezeti tagok gazdaságaiban jegyezték fel. Egy­ötödét a kisegítő és egyéni gaz­daságokban találták az állatössze- írók. Százból tízben A IV. ötéves terv végén a me­gyében száz kisgazdaság közül ti­zennégy tartott szarvasmarhát, tizenkettő tehenet és előhasi üszőt. Az V. ötéves terv végén száz kisgazdaság közül már csak tízben volt szarvasmarha és ki­lencben anyaállat. Bács-Kiskun százhét településében esett visz­sza a kisgazdaságok szarvasmar­ha-tartása. 1975-höz képest Dunavecsén és Baján nem változott, Bácsboko- don, Csátalján, Csávolyon, Máté- telkén Nagybaracskán, Dusno- kon. Fajszon, Úszódon viszont együttesen 15 százalékkal emel­kedett a szarvasmarha-tartók száma. Valamennyi település a Bácskai és a Duna-melléki kör­zethez tartozik. A szarvasmarha-tartó kisgaz­daságok számának csökkenésénél mérsékeltebb volt az állomány ritkulása. Ez a folyamat nyolc­vankilenc települést érintett. Bát- monostoron és Baján nem válto­zott, huszonegy községben pedig emelkedett, sőt Csátalján, Csá- volyban, Dunatetétlenen, Faj- szón, Csengődön az 1 átlagosnál magasabb — 67 százalékos volt — a szarvasmarha-állomány gya­rapodása. Kedvezőbb képet mu­tat a tehenek számának telepü­lésenkénti változása a kisgazda­ságokban, hiszen hetvenHárom településen csökkent, harminchét településen pedig nőtt az anya- állomány. _ Körzetenként táltozik Érdekes figyelemmel kísérni Bács-Kiskun különböző termelési körzeteiben a . kisgazdaságok szarvasmarha-tartási változásait. A Bácskában egy százalékkal nőtt az állomány. A Homokhátságon viszont 20 százalékos csökkenés tapasztalható. Ugyanakkor a Ho­mokhátság szarvasmarha-tartó tájkörzetében, ahol a kisgazda­ságok szarvasmarha-állományá­nak 82 százalékát írták össze, — Csengődön, Fülöpszálláson, Köm- pöcön és Zsanán — gyarapodott az állomány. Az emelkedés mér­téke 15 százalékos. Szembetűnő viszont a szarvasmarhá-tartás visszaesése a kecskeméti járás kisgazdaságaiban, ahol a IV. öt­éves terv végi állapothoz képest 1980. december 31-én 23,4 száza­lékkal kevesebb állatot tartottak. A tehenek és előhasi üszők szá­mának süllyedése valamivel mérsékeltebb volt a teljes szarvasmarha-állománynál. Jel­lemző, hogy a bácskai körzetben öt év alatt 10 százalékkal nőtt az anyaállomány, míg a Homokhát­ságon 11 százalékos, a Duna mel­• Szabó Tamás géderlaki kister­melő szénát készít elő a tehe­neknek. lékén 6 százalékos csökkenés volt tapasztalható. A tehénállomány visszaesése is a kecskeméti járás területén a legnagyobb mértékű, eléri a 16 százalékot. A tehenek számának csökkené­se együtt jár a pozitív szelekció­val. Természetes, hogy a gazdák mindenekelőtt a kisebb hozamú egyedeket vonták ki a termelés­ből. Ennek következménye, hogy az egy tehéntől fejt tej, az öt év­vel korábbi 2723 literről, a múlt év végére 3006 literre emelkedett. Ily módon a fajlagos hozam nö­vekedése mérsékelten ellensú­lyozta a kisgazdaságok tehénál­lományának fogyását. A kisgazdaságok az elmúlt év­ben 79 millió 400 ezer liter tejet fejtek, ez a mennyiség 12 száza­lékkal haladja meg az 1975. évit. A tehéntej 81 százalékát a nagy­üzemek révén értékesítették, s kedvezően hatott a felvásárlási árak növelése. Az adatokból ki­tűnik, hogy a tejtermelésből a saját fogyasztásra, piaci értéke­sítésre és a takarmányozásra használt mennyiség csökkent Bács-Kiskun kisgazdaságaiban. Dr. Nagy Lajosné „ csoportvezető KSH megyei igazgatósága „Égi” képek — földi haszon Az ember ős­idők óta ér­deklődik az őt körülvevő vi­lág, így a Föld ' környe­zete, a nap­rendszer és a csillagos ég iránt. Az ősi érdeklődés szül­te a csillagá­szat tudomá­nyát, amely egyben a világ­űr kutatásá­nak egyik, zárólag a felszínéről zett észlelé­sekre támasz­kodó válfaja. Korunkig ez maradt az egyetlen vizs­gálódási mód, s elképzelhe­tetlen volt a Földön kívüli térség bármi­lyen hasznosí­tása. A világűr ku­tatása a kozmosz megismerésére irányul, és vissza is hat a Földre: bolygónknak a világűr távlatából történő vizsgálata sok-sok új adathoz juttatja az KÉTOLDALÜ HÍREK Az V. ötéves tervidőszakban 1,8 milliárd dollár volt a magyar—jugoszláv kereskedelmi forgalom értéke, s ez több mint kétszerese a negyedik ötéves tervidőszak forgalmának. A két ország vállalatai között számos ipari-műszaki együttműködés alakult ki például a műtrágya és cellulóz gyártásában. Az autóipari kooperáció értéke a múlt évbén mintegy 60 millió doljár volt. Kedvezően fejlődik az elektronikai együttműkö­dés is, valamint a hegesztőgépek, mosógépek, elek­tromos számítógépek kooperációja. A Crvena Zas- tava és a MOGÜRT között ebben az évben tovább szélesedik a személygépkocsikra vonatkozó együtt­működés. A hagyományos kereskedelem mellett fej­lődik a tranzitforgalom is. A jelenlegi tervidőszakra áruszállítási és szolgáltatási megállapodás jött lét­re, amelynek értéke 4,3 milliárd dollár. emberiséget, amelyek felhasználása közvetlen előnyt nyújt már ma is. Az űrkutatás fejlődése hozta létre példáid a Föld erőforrásainak a kutatási területét, amely népgaz­daságig és az emberi civilizáció globális fejlődése szempontjából is igen fontos. Nagy lehetőséget je­lent a többi között egyes folyók várható vízállása és vízhozama meghatározása a világűrből, a víz­gyűjtő terület hóviszonyaiból kiindulva. Ugyancsak kitűnően használhatók az űrfelvételek a geológiai szerkezetek jobb megismerésében, a törésvonalak azonosításában, a talajminőség .meghatározásában. Speciális fototechnika és egyéb módszerek alkal­mazása nyújt lehetőséget a föld alatti ásványva­gyon feltárására, környezetvédelmi problémák meg­határozására, sőt, még a mezőgazdasági termés becs­lésére, illetve a növényvédelmi stratégia meghatáro­zására is. A mesterséges holdak és automatikus űr­állomások megfigyeléseit igen eredményesen hasz­nosítják világszerte a meteorológiai távprognózisok készítéséhez. Képünkön: Az Azerbajdzsáni Tudományos Aka­démia „Kaszpi” tudományos központjának munka­társai műholdról készült felvételt értékelnek. (MTI Külföldi Képszolgálat) □ □ □ A csehszlovák cipőipar 35 millió pár lábbelit szál­lít a Szovjetunióba. Ez értékben az idei szovjet— csehszlovák árucsere-forgalmi megállapodás kereté­ben a Szovjetunióba irányuló csehszlovák export hét százaléka. A Szovjetunióban különösen a cseh­szlovák sport- és gyermekcipők számíthatnak nagy keresletre. □ • □ □ . Az NDK építőiparának fejlesztésében nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a Szovjetunióval való együttműködésnek. Kormányegyezmény alapján egymással párhuzamosan létesítenek — Magdeburg- ban és a szovjetunióbeli Gorkijban — egy-egy la­kótelepet, és rendszeres tapasztalatcsere révén igye­keznek tökéletesíteni a konstrukciókat, a technoló­giákat és a szervezési intézkedéseket. □ □ □ A kétoldalú forgalom 24 százalékos bővítését irá­nyozta elő a magyar—csehszlovák árucsere-forgal­mi megállapodás, az 1981—85-ös tervidőszakra. A magyar export várhatóan eléri a 2,9 milliárd rubelt, a csehszlovák export pedig 2,8 milliárd rubel lesz. Továbbra is a gépipari termékek szállítására fek­tetik a legnagyobb súlyt, de 'párhuzamosan fejlesz­tik a fogyasztásicikk-kereskedelmet is. A felségjel: PLAY-COOP Megalakult a PLAY-COOP. Félreértés ne essék, magyar kooperációról van szó, a magyar játékgyártásban érdekelt vállalatok, szövetkezetek közül huszonhatan határozták úgy, hogy együtt próbálják megteremteni a világpiaci igényekhez igazodó játékok kifejlesztésének és so­rozatgyártásának szervezeti feltételeit. És nem vé­letlenül került a napokban alakult játékipari egye­sülés „cégtáblájára” a PLAY-COOP elnevezés. A „play” angol szó, játékot, játszást jelent, de ko­rántsem komolytalan, csak a tréfa kedvéért való játékot (out of mere play), erre az angolnak is kü­lön kifejezése van. Mert noha valóban játékról van szó, nem pusztán szójáték (play on words) a más országokban is jól hangzó PLAY-COOP „felségjel- zés” használta. Példa erre, hogy korszerűen csoma­golt, kiváló magyar játék egészen addig eladhatat­lannak bizonyult, amíg a feliraton szereplő- .hosszú nevű szövetkezet nevét egy nem magyar-, rövid fan­tázianévvel fel nem cserélték. Azután elkapkodták. Mi belföldi .vásárlók’ is vagyunk néha ennyire sznp- bok, nem beszélve arról, hogy a külföldön jól is­mert cégjelzések (,yPLAY-MOBIL”, „BIG-PLAY”) „farvizében” a PLAY-COOP hajója” kényelmeseb­ben beevezhet a játékvilágpiacra; ahol egyébként a Rubik-féle kocka „bójái” egy csapásra pályát adtak nekünk. Hogy aztán esélyesként hajózhassunk ezen a pályán, mindenekelőtt összhangot kell teremteni az újdonsült csapattagok között. A Budapesti Gép- és Vegyipari Szövetkezetek kezdeményezésére mindenesetre ezzel a szándékkal szálltak be a közös hajóba a fa-, fém-, textil-, elekt­romos, vagy éppen műanyag játékok gyártásában és eladásában érdekelt vállalatokon és szövetkeze­teken kívül olyan, cégek is, amelyeknek eddig a já­tékokhoz alig volt közük. Tették ezt azért, mert egyszerűen üzleti fantáziát látnak a játékgyártás­ban (FOK-GYEM), vagy mert éppenséggel az új gazdasági társulás teheti számukra lehetővé a játék­gyártásra is alkalmas nagy precizitású gépeik tö­megtermelésre való kihasználását (Mátraplasz). A társulok nem a különállást, hanem az elkülö­nülést kívánják megszüntetni, mert'memcsak ját­szótársak (playmate) akarnak lenni, hanem jó já­tékkal nyerni (win by good play). Valamennyi tár­suló érdeke egy olyan hatékony szervezet létrehozót sa, amely az egyes ötletek elbírálásától, megvásár­lásától, szabadalmaztatásától kezdve a megvalósí­táson, a termékek nemzetközileg ismert marketing cégekkel való minősítésén keresztül egészen az érté­kesítésig koordinálja a magyar játékgyártást. Ezért alakult meg a PLAY-COOP és ezért is marad úgy­nevezett nyitott társulás, amelyhez bármely, a já­tékiparban érdekelt vállalat, vagy szövetkezet a ké­sőbbiekben is csatlakozhat. Amennyiben az egyesü­lés komolyan veszi ezt a „játékot”, s játékmódját az üzleti korrektség, tehát a fair play jellemzi majd, kis befektetéssel Is jóval gyorsabban fejlődhet a magyar játékipar. A tét nagy (high play)! Arról van'szó, hogy az idei 30 millió dollár értékű játékexpoftunkat összehan­golt (tevékenység eseten rövid idő alatt minimálisan megduplázhatjuk. És ez csak a kezdet. A. G. t A KGST-bank egy évtizede

Next

/
Thumbnails
Contents