Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-09 / 159. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. július 9. Az akció sikeréért Beszélgetés a megyei KBT titkárával Nemrégiben kezdődött, s még jó néhány hétig tart az akció, amelyet az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács hirdetett meg „Kezében a volán, kezében a döntés” címmel. Arra kértük dr. Gergely Sándor rendőr századost, a megyei KBT titkárát, foglalja össze az akció lényegét. — Köztudomású, hogy megyénkben a közúti balesetek helyzete .kedvezően alakult, s jelentős eredménynek könyvelhető el, hogy — az évi kisebb ingadozásoktól eltekintve — állandósult a számuk. Az OKBT középtávú tervének megfelelően erre az évre azt a célt tűzte maga elé, hogy a lakott területeken kivüli közlekedésben a sebesség rossz megválasztásával összefüggő baleseteket megelőzze. Ez természetesen célja az MKBT-nek is. — Rendeletileg 1979. augusztus 19-től kezdődően másodszor módosították a személygépkocsik lakott területen kívüli sebességét. Ennek az \akciónak az a célja, hogy tovább csökkentse a sebességet? — Közismert, hogy a korábbi intézkedések bevezetésének kettős célja volt: a balesetek számának és súlyosságának .mérséklése, illetve az üzemanyaggal való takarékosság. A sebességkorlátozást követő hónapok adatai bizonyították, hogy a sebességkorlátozás szükséges volt. A tapasztalatok azt igazolják, hogy az alacsonyabb sebességi határ csökkentette a halálos és a súlyos sérüléseket, s emellett sok millió liter üzemanyagot takarítottak meg. A balesetek számának csökkenése természetesen több körülmény együttes hatásának eredménye, mint például a közúti forgalom bizonyos mértékű csökkenése, vagy a magán-személygépkocsik igénybevételének mérséklődése. — Miben látja <a [sebesség meg nem felelő alkalmazásának problémakörét? — A sebesség helytelen megválasztása nem szűkíthető le az abszolút gyorshajtásra, amikor a meghatározott kilométernormákat túllépik. A legnagyobb veszélyt éppen gyakoriságánál fogva a relatív gyorshajtás jelenti. Az ütközéses eseményeknél, a gyalogosok elütésénél, a gyermekbalesetek zöménél a fő baleseti ok mellett másodlagos okként szinte kivétel nélkül megállapítható a relatív/gyorshajtás. A járművezetőknek az adott sebességi határok között mindig az útviszonyok helyes megválasztása jelenti a legnagyobb gondot. Az összes, sebességgel összefüggő baleseteknek ez mintegy 60 százaléka.. Hozzátenném még ehhez az időjárási és látási viszonyokat, amikor szintén nem gondolnak a gépjárművezetők a sebességgel. — Mi tehát ja cél, mit rejt maga mögött a jelmondat? — Meg kell győznünk a járművezetőket arról, hogy az alacsonyabb sebességhatárok betartásával az úticélhoz való eljutási idő csak kis mértékben növekszik. A sebesség helyes megválasztásával a forgalom ritmusa egyenletesebbé válik, csökken az előzések száma, és mérséklődik a járművezetők idegi terheltsége. Összhatásában sokat javít a partneri kapcsolatokon, erősíti a kulturált, előzékeny és udvarias közlekedési magatartást. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy elmondjam az üzemanyag-fogyasztás és a sebesség helyes megválasztása közötti összefüggést. A szakemberek szerint személygépkocsiknál a 80 kilométeres, lakott területeit kívüli sebesség 10 százalékos üzemanyag-megtakarítást eredményez. A nagy sebesség tehát nemcsak fokozott balesetveszélyt, hanem felesleges üzemanyag-felhasználást is jelent. Arra .kérem a gép- járművezetőket, hogy tegyék magukévá ezt a jelmondatot, és valóban úgy közlekedjenek, hogy a döntés az ő kezükben van. Előzzük meg a gyermekbaleseteket! Megyénkben 1979-ben százhárom, 1980-ban százöt gyermekbaleset történt. Szám szerint jelentős eltérés nincs a két év között, többet mond viszont ha a sérülések súlyossága. alapján vizsgálódunk. Amíg 1979-ben négy halálos, harmincnégy sú- lyos, hatvankettő,, könnyű, addig 1980-ban két halálos, negyvenhét súlyos i és ötvenhat könnyű sérülés történt. Szembeötlő a súlyos sérüléssel iáró balesetek számának jelentős növekedése. A gyermekkor természetes velejárója a játékosság, szertelenség, valamint az, hogy a kicsik nehezebben viselik el a korlátozásokat. megkötöttségeket. Ezért fontos — a fentiek is figyelmeztetnek rá — a szülők, a pedagógusok felelősséggel végzett, közlekedésre nevelő munkája. Erre utal az a számadat is. amely a közlekedésben való részvétel szerint osztályozza a gyermekbaleseteket. Tavaly a százöt baleset, bői a közlekedés aktív részeseként nyolcvanhárom, ebből okozóként ötvenhét esetben váltak áldozatokká a gyermekek. A főbb okok a következők voltak: vigyázatlan lelépés 38, elsőbbség meg nem adása 11, szabálytalan kanyarodás 5. A gyermekekből hiányzik a veszélyérzet, „amely egyes közlekedési helyietekben elhanyagolja a megfelelő óvatosságot, bizonyos mérlegelést, a kockázatot. Éppen ezért léryyeges, hogy amíg a gyermek nem képes tudatosan elkerülni a számára veszélyes helyzeteket, szoktassuk rá a helyes közlekedési magatartásra. Ebben nyilvánvalóan fontos szerepe van a személyes példamutatásnak is. Számtalan alkalommal győződtem meg arról, hogy Kecskemét gyalogátkelőhelyein milyen visszásságok adódnak. A gyemekkocsit toló kismama szeretne átmenni az úttesten, de a közeledő járművek láttán elbizonytalanodik. nem mer elindul, ni. Áll a járdaszélén, a gyermekkocsit viszont az úttestre tolja Miért nem indult el? S ha már nem indul el, miért tolta le a gyermekkocsit ? Az elmúlt évben 8 esetben ért baleset hat éven aluli gyermeket. Ez megkérdőjelezi az esetleges felügyelet elégséges voltát. Éppen ezért ügyeljünk, törődjünk fia-, inkkalí ha velük1 sétálni, vagy játszani " megyünk. Jellemző, hogy a megyeszékhelyen, de a többi városban is a gyermekek az utcán játszanak, még akkor is, ha vem közelben játszótér, vagv alkalmas helyiség Nem megöl, dás, hogy kitiltjuk az utcákról a gépjárműveket mert az utca elsősorban a járműveké. Itt az iskolaszünet nemsokára kezdődik a bölcsődékben és az óvodákban is a nyári vakáció. Ez, sajnos, azt jelenti, hogy egyre több gyermek marad felügyelet nélkül. Óvjuk őket a balesettől! Ezt diktálja a jövő nemzedékért érzett felelősségünk is. Bazsó Péter Amit tudni kell az új jogszabályról A rendőrhatósági közúti közlekedési igazgatásról szóló rendeletet kétszer is módosították. Sajnos az állampolgárok, gépjármű-tulajdonosok nem ismerik e rendelkezés tennivalóit s emiatt igen sok szabálysértési bünte. tést kell kiszabni.. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy ismételten felhívjuk a figyelmet a rendelkezés ’ betartásával kapcsolatos tennivalókra. Bejelentési kötelezettsége van a jármű tulajdonosának ha a forgalmi engedély adataiban változás áll be- Ezek: lakcím. alváz-, motorcsere, névváltozás. Ezt nyolc napon belül kell bejelenteni. Be kell jelenteni 15 napon belül az üzembentartói .vagy a tulajdonjogi változást. A tu. lajdonjogban bekövetkezett változást adásvételi szerződéssel kell bizonyítani. A korábbi gyakorlattól eltérően az adásvételkor, ha mindkét személy megjelenik a 'rendőrségen és közlik, hogy szer. ződést nem készítették, ezt pótlólag el kell készíttetni, mert ennek alapján ellenőrzi a hatóság, hogy befizették-e az illetéket. Az illetéket akkor is be kell' fizetni 15 napon belül, ha a jármű - átírása még nem történt meg. Sok a félreértés, és emiatt felemelt illetéket fizet az új tulaj, donos, ha más megyéből vásárol gépjárművet. A vétel1 napjától számított 15 napon belül, ameny- nyiben nem fizeti ki az illetéket, s arra vár, hogy a rendőrhatóság beidézze a jármű átírása céljából. Ebből következik, hogy az illetéket a már jelzett határidőn belül kell kifizetni. Az új rendelkezés lehetővé te. szi a forgalmi engedély és a rendszámtábla visszavonását. A hatósági jelzéseket a rendőrható. ság visszavonja, ha a forgalmi engedély vagy a rendszámtábla hamis. hamisított, vagy azokkal más módon visszaéltek. Ugyan, csak visszavonják a hatósági jelzést. ha a gépjármű tulajdonjogi változását 15 napon belül nem jelentik be. Visszavonhatják a forgalmi engedélyt, ha az érvényr télén, vagy az adataiban történt változást nem jelzik. Ha az előírásoknak nem tesznek eleget az üzembentartók, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtják őket. Használt személygépkocsit és motorkerékpárt vásárolni nagy körültekintéssel kell, hiszen gyakori, hogy nem attól veszik meg a járművet, akinek ne. ve a forgalmi engedélyen szerepel. Ezekben az esetekben a gépjárművet kitiltják a forgalomból és mindaddig nem helyezik üzembe, amíg a közbeeső személyek nem íratják nevükre a járművet. Az ilyen ügyek olykor egy évig is elhúzódhatna^ Ézért célszerű ellenőrizni a személyigazolvány és a forgalmi engedély alapján a tulajdonos sze. mélyét- Gubényl István A GYORSHAJTÁS KÖVETKEZMÉNYE Több szó esik manapság a relatív gyorshajtásról, ám ez a közlekedési baleset az abszolút gyorshajtás miatt következett be. Megdöbbentő látvány az út szélén, feje tetején álló gépkocsi. A gyorshajtás legtöbb esetben ide vezet. ÉVENTE HATVAN MILLIÓ TISZTA HASZON A jégeső-elhárítás baranyai tapasztalatai Magyarország éghajlati sajátosságaiból adódóan a jégeső hazánk bármely pontján előfordulhat. A mezőgazdaság termelési szerkezete, a növényfajok jégérzékenysége, és más tényezők hatása következtében az okozott károk mégis különböznek. A legnagyobbak ott, ahol az intenzív mezőgazdasági termelés jégeső-gyakorisággal párosul. Ilyen körzet Bács-Kiskun megye is, aipclynek legtermékenyebb területeit ez a természeti csapás rendszeresen károsítja. Hazánkban a jégeső évente mintegy 2—3 ezer négyzetkilométernyi terület termését veszélyezteti. Az Állami Biztosító az utóbbi évtizedben — évi átlagban — kereken másfél milliárd forintot fizetett ki jégkártérítés címén a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Ez bizony nem kis összeg. Ezért a jégeső-elhárítással összefüggő tennivalókat már régóta tanulmányozzák a magyar szakemberek is. Szovjet segítséggel A jégesőképződés elméleti alapjait és az ellene való védekezés tudományos rendszerét elsőként a Szovjetunióban dolgozták ki húsz esztendővel ezelőtt. Az elmúlt két évtized óta az. eljárást a világ különböző térségeiben, illetve országaiban jelentős sikerrel alkalmazzák. Időközben a szovjet szakemberek a jégesőelhárítást a^gyakorlatban továbbfejlesztették, és ma már a védekezés mintegy 6 millió hektár mezőgazdasági területre terjed ki. Az elhárítás módszerének magyarországi — Baranya megyei — megvalósítását e sikerek alapján kezdeményezték. (A megye kiválasztását többek között az indokolta, hogy a fajlagos károk itt voltak a legnagyobbak. A műszaki és személyi feltételek anyagi hátterét a Tervhivatal és az érdekelt tárcák teremtették meg, a 'Szervezeti formákat pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat keretében — a magyar sajátosságok figyelembevételével — a Moldáviában működő egységek (úgynevezett poligonokj mintájára alakítottuk ki. A jégeső-elhárító rendszer létrehozásában rövidebb ideig szovjet szakemberek — elsősorban radarspecialisták — is segédkeztek. E rendszer lényegében a megfigyelő rádiólekátor-központ- ból, 11 rakétakilövő állomásból és a kapcsolatot biztosító URH-rádióhálózatból áll. A radart és a rakétákat, illetve az utóbbiak felbocsátásához szükséges kilövőállványokat a Szovjetuniótól vásároltuk. A védekezési rendszer fenntartási költségeinek legnagyobb tétele ma is a rakétákkal kapcsolatos. Ezeket ugyanis minden évben be kell szerezni. A szovjet tudósok által kidolgozott jégeső-elhárítás alapjai a következők; A jégeső képződési, növekedési zónáit — gócait — a zivatarfelhőn belül meteorológiai radarberendezéssel derítik fel. Ez lényegében olyan mérések sorozatát jelenti, amelyek eredményeképpen a felhők jellemzőit, az úgynevezett radar-paramétereket számszerűen megállapítják, ezeket az értékeket valószínűségi kapcsolatba hozzák a várható jégesővel. Ha a radarmérések alapján fennáll a jégverés veszélye, a természetes folyamatot az úgynevezett reagensnek — hatóanyag-részecskéknek — bejuttatásával „zavarjuk meg”. Ezt a feladatot a rakéta végzi el a szükséges és megfelelő időpontban olyan módon, hogy pályája mentén elégeti a pirotechnikai reagens keveréket. A jégeső-elhárítás szakmai feltételei közül első a képzett személyzet. A baranyai rendszer létrehozása szempontjából szerencsés volt, hogy a meteorológiai szolgálatnál dolgozott egy olyan szakember — dr. Wirth Endre, a védekezés vezetője —, aki jól ismerte a világszerte folytatott kísérleteket, és kutatásokat is végzett e témakörben éveken keresztül. A megvalósítás során — külföldi szakemberekkel is együttműködve — jól kamatoztatta ismereteit, s ma már elmondhatjuk, hogy sikerült olyan — meteorológusokból, agrármérnökökből, radar-mérnökökből, fizikusokból és, matematikusokból álló — szakembergárdát kialakítani, amely az elméleti koncepciót a gyakorlatban is sikerrel képes alkalmazni. Rendelkezünk tehát olyan széllé-' mi értékekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy a jégeső-elhárítás Baranyán kívül másutt is megvalósuljon. 1981-ben a baranyai védekezés működésének hatodik évébe lépett. Eredményes tevékenységéről nemcsak az 1979-ben megjelent minisztertanácsi határozat tanúskodik — amely javasolja a rendszer további megerősítését és kiterjesztését —, hanem az eddig elért sikerek is. Jelentős megtakarítás Az Állami Biztosító adatai jól tükrözik, hogy a biztosított növénytermesztési érték és a díj jelentősen növekedett, a károsodott terület viszont évi átlagban kereken a felére, a kártérítési összeg pedig csaknem 55 százalékkal csőkként. Ha feltételezzük, hogy védekezés nélkül az utóbbi öt esztendőben is a korábbi évek átlagos kárai keletkeztek volna, akkor ez összesen 729 millió forintot tenne ki. Ezzel szembeállítva az időszak tényleges kárösszegét — kereken 330 millió forintot — ösz- szesen 390 millió forint megtakarítás mutatkozik fél évtized alatt, amely évenként 78 millió forintot jelent. Ebből levonva az átlagos évi fenntartási költséget, a nettó haszon évi 61 millió forint. Éz az eredmény egyértelműen arra utal, hogy indokolt volt a jégeső-elhárítás magyarországi bevezetése. Sőt arra is, hogy elterjesztése az ország más területein jelentős népgazdasági érdek. A mezőgazdasági üzemek és az Állami Biztosító, pontosabban: a népgazdaság jelentős megtakarí• A jégesőképződés zónáit meteorológiai radarberendezéssel derítik fel. Bács-Kiskunban is indokolt Á védekezés pénzügyi fedezete az Állami Biztosító díjbevételeiből származik. A kormányzat a védett területek mezőgazdasági üzemei számára a biztosítást kötelezővé tette. E kettős védelem tapasztalatairól mind az üzemek, mind az ÁB egyértelműen jó értékelést adott, ami a jégeső-elhárító szervezet elmúlt években végzett munkáját dicséri. Mivel az említett szervezethez népgazdasági érdekek fűződnek, a jövőben az agrárágazatnak nagyobb lehetőségeket kell teremtenie a védekezés kibővítésére. * Bács-Kiskun megye és különösen Baja környéke mezőgazdaságának intenzív, magas színvonalú termelése közismert. Ezt a térségben jól kihasznált agrárökológiai adottságok teszik lehetővé. Ugyan-* akkor e tájon is gyakoriak a jégverések. Mindebből következik, hogy a jégeső-elhárítás mielőbbi létrehozása a szomszédos megyében is indokolt. A baranyai tapasztalatok egyértelműen jók a védekezés kiterjesztésére, ezért ehelyütt is felajánljuk: szívesen segítünk abban, hogy az érdekelt megyei üzemek vezetői a jégeső-elhárításban szerzett tapasztalatainkat megismerjék. Dr. Földvári János a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese 0 Ha veszélyt jeleznek a berendezések, kilövik a rakétát. tást ért el az elmúlt években. A védekezés azonban a fenti pénzügyi mutatókon túlmenően a termelés mennyiségi és minőségi tényezőit is érinti. A legfontosabb természetesen, hogy a jégeső-elhárítás eredményessége a termés tényleges megmaradásában jelentkezik. A védekezés hiányában viszont ez a természeti csapás olyan — pénzügyileg figyelmen kívül hagyott — minőségi károsodásokat okozhat, például a szőlő- és gyümölcsültetvényekben, amelyek több évre kihatnak. Vagy jelentősen ronthatja a vetőmagvak, a takarmány céljára felhasznált termékek minőségét és így tovább. Fejlődő gazdasági körzetek Vietnamban Az elmúlt három év során közel tízezer lakos települt át Hanoiból a Központi Fennsík új gazdasági körzeteibe. A főváros küldöttei két állami gazdaságot. 15 mezőgazdasági és erdészeti szövetkezetét, valamint 8 vállalatot és gépállomást alapítottak. Az elmúlt évek alatt 2500 hektár parlagterületet vontak be a mezőgazdasági művelésbe több ezer tonna élelmiszert termeltek és sikereket értek el az állattenyész. tésben is. Ebben az évben Lám Dong tartományba — itt létesülnek az új gazdasági körzetek — újabb tízezer ember költözik át a fővárosból.
