Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-08 / 158. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. július 8. EGY VIZSGÁLAT TANULSÁGAI A szövetkezeti demokráciában nélkülözhetetlen a belső ellenőrzés A szövetkezeti demokráciának fontos, nélkülözhetetlen része az ellenőrzés. A mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusára való felkészülés során, az év elején megtartott egyik ülésén a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége egyebek között megállapította, hogy jelentősen előbbre haladt a szövetkezeti belső ellenőrzés rendszerének kialakulása és működése a III. kongresszus óta. Ennek jogi feltételeit a Minisztertanács által 1977-ben hozott rendelet teremtette meg, amely meghatározta a belső ellenőrzés rendszerét, feladatait és szakmai irányítási rendjét. A belső ellenőrzés jogi szabályozásával egyidejűleg a Minisztertanács az állami ellenőrzés egész rendszerének továbbfejlesztését is megszabta. A Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot tartott 16 mezőgazdasági, 6 ipari és 4 általános fogyasztási szövetkezetben, valamint ezek megyei szövetségénél működő revizori irodákban. Vizsgálataink során arra kerestünk választ, hogy a szövetkezetek hogyan hajtották végre az ellenőrzés továbbfejlesztésére, színvonalának emelésére hozott minisztertanácsi intézkedéseket, és milyen változás történt az ellenőrzés rendszerében, tervszerűségében, hatékonyságában. A kedvező változás jelei Megállapítottuk, hogy a gazdasági fejlődésünk követelményeinek megfelelően az ellenőrzési rendszer, az ellenőrzési munka .továbbfejlesztésére hozott központi intézkedések 'kedvező irányú változást, a hatékonyság növelésének folyamatát indították el. Ma már nem jellemző az a korábbi — még négy-öt évvel ezelőtt hangoztatott vélemény —, hogy a szövetkezetek gazdálkodásával összefüggő okmány és bizonylati fegyelem, az ellenőrzési színvonal messze elmarad a termelő ipari vállalatokétól. Több területen és szövetkezetnél viszont nem teremtették meg a fejlődéshez szükséges feltételeket, és ezért továbbra is nagy a színvonalbeli különbség az ellenőrzés szervezettségében, tervszerűségében, a feladatok kiválász- tásában, a feltáró és elemző munka hatékonyságában, az intézkedések végrehajtásában. Tehát meg kell változtatni a vezetők ellenőrzéssel kapcsolatos szemléletét. A szövetkezetek a belső ellenőrzés szervezeti működési feladatait szabályzatokban eltérő részletességgel, követelmény- rendszerben határozzák meg. Általában kielégítő a szövetkezeti tulajdonosi ellenőrzést megtestesítő ellenőrző és felügyelő bizottságok működési szabályzata. A vezetői ellenőrzést a szabályzatok többsége már csak formailag rendezte. A munkafolyamatok során tartott ellenőrzés ezért nem elég tudatos, ebből adódóan hiányos: egyes területeken nem töltötte be funkcióját, nem vált a vezetői munka szerves részévé. A szövetkezeti tulajdonosi ellenőrző szervezet, az ellenőrző felügyelő bizottságok minden szövetkezetben működnek, munkájukra a fejlődés jellemző. A bizottságokban kevés a műszaki, agrár-, közgazdasági szakember. Ezért az ellenőrzések döntő része alkalomszerű és csak vagyonőrzéssel, annak kezelésével kapcsolatos feladatokra szűkül. Ellenőrzéseikhez külső szakértőt csak ritkán igényelnek. Függetlenített belső ellenőröket általában foglalkoztatnak a szövetkezetek, de nagy hiba például az, hogy nem megfelelő személyt választottak e feladat ellátására. A vizsgált 26 szövetkezet közül a rendelet előírása ellenére kettőnél nincs belső ellenőr. Nyolc mezőgazdasági, egy ipari és egy fogyasztási szövetkezet kapcsolt • munkakörben foglalkoztatja a belső ellenőrt, illetve előfordul, hogy 70 órás nyugdíjas munka- vállalóra bízzák ezt. Az ellenőrzési munka megbecsüléséről kedvezőtlen tapasztalatokat szereztünk a kunbajai Béke Csillaga Termelőszövetkezetben. A belső ellenőrt gépkocsivezetői és általános adminisztratív feladatokkal is megbízzák, s ezért > az ellenőri munkát hiányosan végzi. Az ellenőrzés hatékonyságát a félkészültség, illetve a továbbképzés hiányán túl az is gátolja, hogy az ellenőrnek nincs munkaköri leírása. A nélkülözhetetlenül szükséges külső, belső információk rendszerét több helyütt egyáltalán nem szervezték meg. A szövetkezetek többségében — szervezeti, személyi hiányosságok miatt nem készítik elő kellőképpen az átfogó, időszerű vizsgálataikat. Több olyan szövetkezet van, ahol nem tervezik meg az éves ellenőrzési feladatokat. A belső ellenőr szakmai képzettségének, felkészültségének hiánya miatt a témák tervezése, a helyszíni vizsgálatok lefolytatása nem felel meg az ellenőrzéssel szemben támasztott követelményeknek. Számos gazdasági vezető nem is igényel magasabb színvonalú munkát, megelégednek a kevésbé konkrét, elemzést nélkülöző megállapításokkal. Nem szívesen foglalkoznak a személyi mulasztások vizsgálatával. A jegyzőkönyvekből kihagyják a mulasztás mérvét, okait, a felelős személyek nevét. Felelősségre vonást szinte alig vetnek fel. Az ellenőrzött szövetkezetek által éves szinten végrehajtott három-négyszáz vizsgálatnak csak mintegy 10 százalékát követte érdemi intézkedés, átfogó belső utasítások kiadásával, személyi felelősségre vonással. Tapasztalatok a revizori irodákban A szakmai szövetségek mellett működő négy vizsgált revizori iroda szervezeti és szakmai munkája szabályozott. A szövetkezetek igényének, a központi elvárásoknak megfelelő szervezeteket igyekeztek kialakítani. Létszámuk, összetételük belső munkamódszereik eltérőek. Kedvező a Kiskunsági TESZÖV revizori irodájának létszáma, összetétele, az ott dolgozók iskolai és szakmai képzettsége. A feladatok ellátásához legjobban szükséges közgazdasági és agrárszakembereket foglalkoztatnak. Nem ilyen kedvező a három revizori iroda létszámának szakmai összetétele, felkészültsége. A szakemberek hiányát a szövetségek szakreferenseinek bevonásával nem pótolják. Munkájukat éves terv alapján végzik. Fő feladatuk a szövetkezetek kétévenkénti átfogó ellenőrzése. Ennek döntő többségében eleget tesznek. Az álilami ellenőrzésről szóló kormányrendelet alapján már gyakorlattá vált, hogy a Bács- Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság koordinálja az ellenőrzés feladatait. Ebbe a munkába a revizori irodák is bekapcsolódnák. Ezzel elértük a szövetkezetek területén is az ellenőrző szervek jó együttműködését, az indokolatlan párhuzamosságok megszüntetését. Az átfogó vizsgálatok mellett rendszeresen, de kevesebb számban indítanak téma- és célellenőrzést, részben a gazdasági élet 'követelménye, részben az elnökség, illetve a szövetkezetek igénye szerint. De csak alkalomszerűen végeznek utóellenőrzést. A Kiskunsági TESZÖV revizori irodája például három év alatt öt, a MÉSZÖV revizori irodája 1980- ban 26 utóvizsgálatot tartott. A programok egy része túlságosan általános, nem jellemző az átfogó vizsgálati gyakorlat. Nem ellenőrzik az időszerű gazdálkodási feladatok .‘'«megvalósítását. •Nem foglalkoznak olyan alapvető kérdésekkel, mint például a jövedelemszabályozás, bérpolitika, a termelés és fogyasztás árrendezésének hatása, a gazdaságosság és sorolhatnám tovább. Véleményünk szerint a helyszíni vizsgálatokra fordított 20—40 nap hosszú, ezért indokolt volna a vizsgálatok idejét csökkenteni. A vizsgálatok során általában figyelembe veszik a belső ellenőri jelentéseket is. Az ellenőrző, felügyelő bizottságokkal viszont igen kevés közös vizsgálatot végeznek. Sok esetben elmarad az ellenőrzés jó tapasztalatainak átadása, a vizsgálati módszerek továbbfejlesztése, az ellenőrök látókörének bővítése. A feltárt fogyatékosság megszüntetésére általában javaslatokat tesznek. A mulasztás személyi és anyagi vonzatát azonban ritkán dolgozzák ki és nem kezdeményezik a felelősségre vonást.. Ez csökkenti az ellenőrzés hatékonyságát, s nem segíti elő a munka- és gazdálkodási fegyelmet. A KISZÖV revizori iroda például több alkalommal feltárt súlyosi személyhez kötődő mulasztást, “de nem javasolt személyi felelősségre vonást, kártérítést A vizsgálat befejezése során záró tárgyaláson ismertetik a szövetkezet gazdasági és társadalmi vezetői előtt az ellenőrzés főbb megállapításait, a kedvező, illetve elmarasztaló észrevételeiket. Általában a szövetkezeti testületi üléseken időben megvitatják az ellenőrzés megállapításait és intézkedési tervet készítenek a hiá-. nyősságok megszüntetésére. Néhány esetben tapasztaltuk, hogy a KISZÖV és a MÉSZÖV revizori iroda vizsgálati megállapításait a szövetkezetek testületé a jogszabályi kötelezettség ellenére csak több hónapos késéssel tárgyalta meg. Emiatt elsikkad a személyi felelősség. Az ellenőrző bizottságok elnökei esetenként rendszeres bentlakásos tanfolyamot, illetve egy-egy hónapos tanácskozást, továbbképzést szerveznek a tagok részére. Ezzel bővítik a résztvevők információját, szakszerűbbé teszik a bizottságok felkészülését. A belső ellenőrök intézményes képzésének hiányát a szövetségek továbbképző tanfolyamok szervezésével igyekeznek pótolni. Javaslatok, ajánlások A Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság több javaslatot fogadott el a szövetkezeti ellenőrzés erősítése, hatékonysága növelése érdekében. Egyrészt a kormányrendelet be nem tartásából adódó fogyatékosságok miatt azonnali intézkedésekre hívtuk fel a szövetkezetek vezetőségének figyelmét, másrészt javasoltuk: a belső ellenőrök szakmai ismereteinek fokozása érdekében a megyei szövetségek dolgozzanak ki hosszabb távú továbbképzési tervet. Ajánlottuk, hogy a gazdálkodás elemzésében, ellenőrzésében az új módszerek gyakorlati alkalmazásának megismerésében, terjesztésében a szövetség revizori irodái a korábbinál nagyobb segítséget nyújtsanak a sZövetkezetek- \nek< A vizsgálat megállapításairól készült előterjesztést testületünk kiegészítette például azzal is, hogy a törvényességi felügyeleti vizsgálatok során az ellenőrzések terjedjenek ki a belső és külső szervek által tett megállapításokra. a feltárt hiányosságok megszüntetésére, a hozott intézkedések, javaslatok megvalósítására. Előterjesztésünket a megyei tanács végrehajtó bizottsága sokoldalúan megvitatta, és megjelölte a tanácsi szakigazgatási szervek önálló feladatait a szövetkezeti ellenőrzés eredményesebbé tétele érdekében. Ügy határozott például, hogy a szakigazgatási szervek vizsgálják meg a szakmai szövetségekkel együtt a szövetkezetekben a függetlenített belső ellenőrök iskolai, szakmai képesítésének helyzetét és az átfogó képzés lehetőségét. Bizottságunk a vizsgálatot nem tartja befejezettnek, az intézkedéseket figyelemmel fogja kísérni. Miklós Zoltán, a Bács-Kiskun megyéi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke Hová tűnt a gumiragasztó? Bodri Béla lászlófalvi olvasónk írja: Járáshibám van, nekem nélkülözhetetlen a bicikli. Távoli boltba járok vásárolni, meg takarmányt is szállítok rajta zsákban a háziállatoknak. Egy ideje ennek vége, ugyanis a lyukas belső gumit képtelen vagyok beragasztani. Üjat venni nincs pénzem, meg arra sem, hogy mesteremberrel javíttassam drágán. Most tehát gyalogolok, kézben cipelem a cuccot, amíg erőmből te- i lik.. A sokakat érdeklő panasz ügyében beszéltünk a kereskedőkkel: Balogh Mihály, a kecskeméti Rákóczi úti szaküzlet vezetője: Hosszú hetek óta egyetlen tubus gumiragasztót sem kapunk. Pedig gondolják el, mekkora az igény, amikor egyedül írni ezernél jóval több kerékpárt adtunk el tavaly, és az idei első félévben. Héjas István, az Alföld Áruház járműosztályának helyettes vezetője: Több hónapja már, hogy hiába rendeljük meg ezt a keresett árut. Állítólag bajok vannak az importtal, meg a ragasztó hazai gyártásával is ... Semmi biztatót nem mondhatok. ..Köszönöm, hogy törődnek velem .. A kecskeméti Széchenyi városban lakik Gazdik Jánosné, aki a Eáes-Kiskun megyei ZÖLDÉRT Vállalatnál dolgozott hosszú ideig, s éppen tíz évvel ezelőtt került onnan rokkantsági nyugállományba. Jobb kezét bénulás következtében régóta nem használhatja, ezért a háztartási munkát nehezen végzi. Különösen az évi nagytakarítástól fél, amihez egyedül nem is fog hozzá. Idén áprilisban — közli levelében olvasónk — a tavaszi teendő hogyanját-mikéntjét (tervezgettem, amikor kopogtak az ajtómon. Nem kis meglepetésemre a volt munkaadómtól látogatott meg három kartársnő, mégpedig azzal a szándékkal, hogy segédkezzenek a nagytakarításban. Nyomban serénykedni is kezdtek, s hamarosan széppé, tisztává varázsolták az otthonomat. És a napokban újra vállalati vendégeket tisztelhettem lakásomban, a kis csoport ezúttal az egész kollektíva ajándékával, jelentős összegű vásárlási utalvánnyal kedveskedett. Ezúton köszönöm meg egykori munkatársaimnak, s a, ZÖLDÉRT valamennyi dolgozójának, hogy törődnek velem. Sok-sok örömet szereznek, s így a megannyi lemondással járó öregséget is köny- nyebb elviselni... — zárja sorait az idős néni. □ □ □ KÉRDEZZEN — FELELÜNK □ □ □ Kié a felelősség? A Kaskantyún lakó Deli Sándor — az erdőgazdaság dolgozója — 1971-ben kezdte építeni családi házát, amelyhez kölcsönt kért a soltvadkerti takarékszövetkezettől. A papírokat annak rendje-módja szerint töltötte ki, írta alá. Jelen voltak a kezesek is, előttük vette fel az összeget. A nyolcszázalékos kamattal megállapított havi törlesztés utolsó részletét nemrég egyenlítette ki, s így eleget tett a 10 évre szóló visszafizetési kötelezettségének. Legalábbis ezt gondolta, míg nem közölték vele: rosszul állapították meg részére a törlesztési időt ami nem lehetett volna több öt évnél, ezért pótlólagosan 10 ezer forintot kell fizetnie. >,Nem az én hibámból«« követke-' zett be a szabálytalanság,:: mely.' ről eddig írásban sem értesítettek. Ügy érzem tehát, jogtalanul követelnek tőlem. Igazam van-e? S ha igen, akkor kié a felelősség?” — tudakolja olvasónk. Együttérzünk önnel, hiszen ez a kényszerhelyzet: derült égből villámcsapás. S bár tényleg tíz éven át élvezhette a kölcsön, visszatérítés kedvezményét, az vitathatatlan, hogy nem valamiféle önhatalmú cselekedetet követett el. ön annyi összeget vett kézhez, amennyit kapott, s úgy fizette vissza, ahogy abban megállapodott a pénzintézettel. Rendhagyó ügyében persze mi nem dönthetünk, csupán az ilyenkor szükséges tudnivalók lényegét közölhetjük, nevezetesen: ajaka- rékszövetkezeti építési kölcsönök és kamataik visszafizetésének megszabott határideje valóban öt év, de kivételesen indokolt esetben ez az idő akár meg is duplázható. Nem tudjuk, hogy esetében miért nem éltek a méltányosság e lehetőségével az illetékesek. Ami pedig a felelősséget illeti,'hivatkoznunk kell a hatályos rendelkezésekre, miszePARKOLÁS — PÉNZÉRT í;, f*:■ '',\G'•■ '•' r • . A fejlett motorizációjú országok — ma már hazánkat is ezek közé sorolhatjuk — kisebb-na- gyobb városai egyre nyomasztóbb parkolóhelyhiánnyal küzdenek. Ahol nincs lehetőség újabbak kialakítására, csökkenteni igyekeznek az autók átlagos tartózkodási idejét, növelvén a forgási sebességet, 'hogy minél több kocsi vehesse igénybe a várakozóhelyeket. Az időkorlátozás megvalósításának világszerte többféle módja van. Elég gyakran alkalmazzák az úgynevezett parkolótárcsát: az autós — kocsija elhagyása előtt — egy kis papírórán beállítja a parkolás kezdetének időpontját, s kívülről jól látható helyre teszi az utastérben. Így az arra járó ellenőrök láthatják, hogy a gépkocsivezető betartja-e a parkolásnak az adott helyre előírt időkorlátait. Hasonló célt szolgál — csak ez már pénzbe is kerül — a tömbökben előre megvásárolható parkolójeggyel való tartós várakozás. A kijelölt parkolóhelyeken a vezető beikszeli a letépett jegyszelvényen az előírt időadatokat, majd e „bizonylatot” jól láthatóan elhelyezi. Néhol azt is megteheti az ember, hogy —. bizonyos pénzdarabok bedobása ellenében — a parkolóhelyeken található jegyárusító automatákból kapott tikettet tűzi ki a szélvédőjére. Sok országban elterjedt a parkolóórás megoldás is. A parkolóóra olyan ügyes kis .készülék, amelynek óraszerkezetes mechanizmusát különböző pénzérmék bedobásával más-más időtartamú várakozási időre lehet beállítani. Ha a gépkocsi „lejárt” órájú parkolóoszlop mellett áll, szigorú büntetést ró kli gazdájára az arra járó ellenőr. Vannak, akik idegenkednek a különböző szelvényektől és mechanizmusoktól, s a jegyszedő-bácsis parkolóhelyeket részesítik előnyben (van is valami igazuk, ott ugyanis, ha lejár a parkolási határidő, büntetés helyett elszámolhatják az időtúllépést a parkolóőrrel). A több száz személygépkocsi befogadására alkalmas,L nagy forgalmú parkológarázsokban — külföldi útjai során gyakran kényszerül ezeket igénybe venni a turista — rendszerint teljesen automatizált az ellenőrzés rendszere. Az autós megérkezésekor egy kártyát kap a bejárati automatából, amely kódolt formában tartalmazza a belépés időpontját. A parkolás befejezésekor a kártyát az elektronikus leolvasóautomatába kell helyezni, amely villámgyorsan elvégzi a parkolási időtartam és a fizetendő díj kiszámítását. Az összeg érmékben való hiánytalan átvételét egy újabb kóddal jelzi a kártyán az automata. A kijáratnál a kódolt kártyát egy ikis készülékbe helyezve szabad utat ad a sorompó. Hazánkban pillanatnyilag csak egy valamirevaló parkológarázs van, Budapesten, de ez még nem automatizált ellenőrzési rendszerű. Fővárosunkban már több éves múltja van a parkolóórás várakozásnak,. Egy óra átlagosan 75—80 százalékos kihasználtsággal működik (általában reggel nyolctól este hatig működnek a parkométerek). Időközben a nagyobb vidéki városainkban is megjelentek e „'könyörtelen” kis szerkezetek. Az eddigi tapasztalatok szerint pótdíjazást kevésbé a tudatos „bliccelőkkel”, inkább az elké- . sokkéi szemben kell alkalmazni, akik nem számolnak az elhúzódó értekezlettel, a hosszadalmas bevásárlással, és csak akkor érnek vissza, amikor már lejárt a máximálisan igénybe vehető idő. Az ilyenkor gyakran elhangzó reklamáció — „csak két percet késtem!” — nem helytálló. A parkolóóra ugyanis nem kérlelhetetlen, mert tíz percnyi türelmű időt ad, és csak azután csapódik fel a „'lejárt" piros jelzés. • Az időkorlátozásos parkolóhelyen leggyakrabban ezzel az óratípussal találkozhatunk. A parkométerekkel ellátott helyeken a várakozási idő jelenleg maximálisan két óra. A parkolási díj 15 percenként 1 forint. Az órák homloklapján két nyílás található, amelyeken 1 és 5 forintos pénzérmék dobhatók be a kívánt időtartamnak megfelelően. Még az idén .olyan órákat is elhelyeznek, amelyek harminc percben maximálják a parkolási időt. B. I. rint aki a pénzforgalomról szóló szabályokban foglalt kötelezettség megszegésével nyújt hitelt, pénzügyi fegyelmet sért meg. Igaz. ez az előírás 1979-es kiadású, így kérdés, hogy visszamenőleg alkalmazható-e. Meddig kaphat családi pótlékot és tartásdíjat a gyermek? A szabaszállási Kiss Józsefné fia az idén végezte el az általános iskolát. Tizennégy évesen már át is adták a személyi igazolványát. Még nem döntött arról, tovább tanul-e, vagy pedig munkába áll. „Jelenleg kapok utána családi pótlékot és tartásdíjat, de meddig?” — kérdezi az édesanya. Artii'flt ’azt a jö’gsiabáiy köz- ■ "'ti, a családi pótlék a gyermek tizenhatodik életévének betöltéséig jár, továbbtanulás esetén a tizenkilencedik. éves kbráig. Fontos tudni: nem részesülhet ebben az anyagi juttatásban a szakmunkástanuló-otthonban elhelyezett gyermek — hiszen felnevelési költségeihez ilyenkor jelentős összeggel járul hozzá az állam —, valamint a harmadéves szakmunkástanuló, aki már ösztöndíjban részesül a tanulmányi eredményétől, s a munkájától függően. Más a rendelkezés a tartásdíjra vonatkozóan, mely a gyermeket kiskorúsága idején, vagyis a tizennyolcadik életévéig illeti meg. Ezután pedig csak akkor, ha főiskola, vagy egyetem nappali tagozatán tanul — és a megélhetéséhez szükséges jövedelemmel nem rendelkezik —, s addig, míg ott be nem fejezi tanulmányait. Miért vannak gondok a tűzifaellátással? Kecskeméten, a Tompa Mihály u. 9. szám alatt lakik a 82 éves Botos Ernő bácsi, aki kétségbeesve panaszolta szerkesztőségünkben. hogy odahaza fával üzemelő fűtőberendezései vannak, melyeket hovatovább nem tud használni, mert fát sehol sem kap. Legutóbb azt közölték vele a helyi TÜZÉP-teiepen, hogy szűkös az árukészlet, következésképp először az utalványokkal rendelkezők igényeit elégítik ki. A közérdekű panaszt továbbítottuk az Alföldi TÜZÉP Válla, lat tüzelőanyag-osztály vezetőjéhez, Burányi Sándorhoz, aki egyebek között elmondotta, hogy a megyeszékhelyi értékesítésre tervezett évi hétezer tonna tűzifának több mint felét leszállították, illetve eladták. Bár ez az arány elfogadhatónak minősíthető, előfordul, hogy egy-egy alkalommal — például mostanság, amikor az utalványok beváltásának van az ideje — kevés a telepen lévő készlet. Ennek oka, hogy a megrendelt szállítmányok nem kellő ütemben érkeznek^ például a vasúti vagonok hiánya miatt. Hozzátesszük: ettől függetlenül arról szó sincs, hogy a készpénzzel fizetőket ne szolgálják ki tűzifával, legfeljebb az következhet be: a kért tételeket nem kaphatják meg egyszerre. Végezetül megtudtuk: informátorunk Botos bácsit személyesen — a lakásán felkeresve — fogja tájékoztatni a fontosabb, tudnivalókról, meg segítségére lesz abban, hogy hozzájusson a legszükségesebb mennyiségű fához. Összeállította'^ Velkei Árpád
