Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-07 / 157. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. július 7. MEGGYSZÜRET (Méhes! Éva felvétele) Szívességből, de. szükséghelyzetben Az anyagmozgatók országa vagyunk. Ezt egy közgazdász mondta, közgazdász társaságban, ahol anyagmozgatásról beszélni kiváló társalgási téma. Aki anyagmoz- gátástöl'beszél, égy egész' iparról beszél, hiszen ez idő tájt talán nincs is fizikai dolgozó, aki valamiképpen ne kényszerülne anyag- mozgatásra. Tessék csak benézni egy gyárkapun, műhelyablakon. Emberek sokasága rakódik, emel, hord, pakol, görget, hengerget, huzigál valamit, raktártól a műhelyig, műhelyajtótól a gépig, .egyik géptől a másikig, csomagolótói a teherautóig. irdatlan kacskaringós úton vándorol az alap- és segédanyag, félkész- és késztermék az üzemben; anyag- mozgatók és álanyagmozgatók hada igyekszik egyengetni a gir- be-görbe utat. Nem sok eredménnyel. Álanyagmozgatók Álanyagmozgatók hada? A sta-- tisztikák szerint az iparban minden hatodik fizikai dolgozó foglalkozik közvetlenül, úgymond főállásban* anyagmozgatással, megint más statisztikák kilenc- százezer anyagmozgatóról beszélnek. De bármit is állítanak a statisztikák. nincs olyan nagy szám. aminél ne lehetne nagyobbat mondani. Az álanyagmozgatók miatt: a másodállásban, szívességből, vagy lelkesedésből, de mindenképp szükséghelyzetben anyagot mozgatók miatt. A szak. munkás, aki maga hordja gépéhez az 'alkatrészt, a raktáros, aki maga pakolja föl a targoncára az anyagot, a segédművezető, aki maga is beszáll csomagot dobálni, ha megérkezett a teherautó. De, ha csak a gépmunkásokat figyeljük, akkor is: egy nemrégiben készült felmérés szerint a gépek mellett dolgozó munkásoknak több, mint 46 százaléka végez anyagmozgatást. Magától értetődő természetességgel, mintegy feloldandó a gépies munka monotonitását. Mindez ' annak ellenére, hogy az utóbbi években megszaporodtak a kézi munkát helyettesítő anyagmozgató gépek, targoncák, emelők, * szalagok, konveyor-pá- lyák. Ebből az is következhetne, hogy csökkent az anyagmozgatásra fordított munkaidő. De az élőmunka-ráfordítás nem csökkent, éppen ellenkezőleg: .öt esztendő alatt hét százalékkal nőtt! Bajok a döntés körül Valami baj van az anyagmozgatás körül, s ez a baj nemcsak abból származik, hogy kevés a korszerű gép, akadozik az alkatrész-utánpótlás, hiányzik a targoncák megfelelő szervizhálózata. S még csak nem is csupán abból, hogy alacsony a megvásárolt gépek kihasználtsági foka, bár ez is épp elég baj, növeli a kézi anyagmozgatás iránti igényt. Már az anyagmozgatás helyének, szerepének értékelésénél kezdődnek a bajok, amikor egy vállalat vezetése eldönti, vagy épp nem dönti el az anyagmozgatás fejlesztését, -gépesítését. Az elmúlt évek munkaerő- hiánya emberközpontú gondolkodást alakított ki anyagmozgatás ügyben, de ezúttal ezt ne a szó jó értelmében értsük. Az ember- központúság ezúttal a gépi anyag- mozgatás munkaerő-megtakarító hatására értendő, amely egyenlőségjelet tesz a korszerűsítés és a munkaerő-megtakarítás közé. Pedig a kettő nem ugyanaz. Ma már ugyanis egy targonca, egy emelő, egy csomagolósor, konveyor- pálya beállítása elsősorban a technológia egészére hat, mégpedig úgy, hogy csökkenti az átfutási időt, mintegy jó nagyot tágítva az ide-oda rakodás szűk keresztmetszetén. Korszerű • anyagmozgatás: hatékonyságnövelés. S csak ezután jön sok egyéb hatás mellett az élőmunkamegtakarítás. Ez a megközelítés, szemlélet, úgy tűnik, nagyon fontos. Mert, ha csupán a munkaerő csökkenését várják el az anyagmozgatás fejlesztésétől, ha csak ez a vezérelv érvényesül, akkor megtörténhet az a különben elég gyakori eset, hogy a vállalat jelentős élő munkát takarított meg, az összüzemi tevékenység termelékenysége mégsem nőtt semmit. Hiányzik továbbra is a szinkron. Mint egy OMFB-tanulmány kifejti:. csak akkor várható jelentős ráfordítás-megtakarítás, ha az anyagmozgatás termelékenysége nagyobb mértékben nő, mini az alaptechnológia termelékenysége, ha az elmaradott színvonalú anyagmozgatás gyorsabban fejlődik, mint a technológia. Ez már valamiféle rendszerszemléletű gondolkodást sejtet, ami nélkül ma meg sem lehet mozdulnia egy vezetőnek az üzemben. Legalábbis nem szabadna. Bénítja a termelési folyamatot Az anyagmozgatás azt a helyet foglalja el a gyárban, mint a korábbi években mostohán kezelt infrastruktúra az iparban. Aminek meg is kellett fizetni az árát. Az anyagmozgatás elhanyagolása, helytelen értékelése magát a termelési folyamatot béníthatja meg. Szakemberek úgy is fogalmaznak, hogy az anyag- mozgatás a vállalati rendszer egyik alrendszere. S hogy ma cudarul állunk az anyagmozgatással, az komoly következményekkel fenyeget. Nem egy közgazdász állítja , a nemzetközi .termelékenységi mutatók összehasonlítása alapján, hogy hazánkban az ipari össztermelékenységet elsősorban a kisegítő tevékenységek alacsony termelékenysége rontja. M. G. Takarékosabb energiagazdálkodás Szövetségi munkánkban különös gondossággal segítjük a tagszövetkezetek energiagazdálkodását. A Bácskai és a Duna mellék! Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének körzetében az üzemek jelentős energiamennyiséget használnak fel, termelési szerkezetükből adódóan. A közös gazdaságoknak 27 szakosított állattenyésztési telepe, 18 zöldlisztkészítő üzeme van, 57 takarmánykeverőt működtetnek, valamennyi termelőszövetkezet részt vesz valamilyen termelési rendszerben. A termelési költségek jelentős hányadát az energiárak adják. Ezért az itt jelentkező változások döntően befolyásolják az üzemek gazdasági mutatóit. Az V. ötéves tervidőszak alatt az energiaköltségek szövetségünk tagszövetkezeteiben megkétszereződtek. Az elmúlt időszakban többféle módon segítettük a takarékosabb energiagazdálkodást. Tanácskozásokat, bemutatókat, tapasztalatcseréket szerveztünk. Folyamatosan tájékoztattuk a szövetkezeteket az energiagazdálkodást érintő fontosabb rendelkezésekről, a tudományos intézetek ebben a témában folytatott kutatási eredményeiről. Megszerveztük és támogatjuk a huszonkilenc termelőszövetkezet társulásaként működő bajai és kalocsai energiagazdálkodási kooperációt. Ez utóbbi kezdetben csak villamos energiával foglalkozott, az idén már folyékony energiahordozókkal is. Rendszeresen ellenőrzik Tagszövetkezeteinkben rendr szeressé vált az energiafelhasználás mérése, elemzése, a fel- használás csökkentésének kutatása. A személy- és tehergépkocsik üzemanyagnormáinál a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium rendeletében előírtakat alkalmazzák, a korrekciós tényezők figyelembevételével. Az értékelést üzemek többségében havonként végzik. A tartósan túlfogyasztó gépkocsikat műszeresen felülvizsgálják, illetve felülvizsgáltatják. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ide' vonatkozó rendelete alapján kidolgozták az erő- és önjáró munkagépek folyékony üzemanyag-felhasználásának normáit, és ez év július 1-től kezdődően alkalmazzák. A tehergépkocsik, az erő- és önjáró munkagépek vezetői üzemanyag-megtakarítás utáni premizálására már eddig is történtek kezdeményezések. A megtakarítás 50 százalékát kifizették jutalomként, a bácsbokodi Aranykalász, a csátaljai Új Tavasz, a hajósi József Attila, a kisszáílási Bácska Termelőszövetkezetekben. Sajnos, a jövedelemszabályozás rendszere visszafogja a differenciáltabb alkalmazását ennek a módszernek. Erre vonatkozóan is kellene összeállítani az üzemek részére jól adaptálható irányelveket. A folyékony energiahordozók jelentős hányadát — 50—60 százalékát — az üzemek a termény- szárítóknál, a zöldlisztkészítő telepeken, az állattenyésztésben és kertészetekben a fóliasátrak fűtésére használják fel. A termény- szárításhoz szükséges energiafelhasználás csökkentése érdekében számos intézkedést tettek. A tüzelőolaj-megtakarítást segítette az is, hogy az üzemek egyharma- dában alkalmazták 'a fóliás ned- veskukorica-tárolást. Ezzel a módszerrel tartósították az ösz- szes megtermelt tengeri mintegy 5—10 százalékát. Több mint fél éve a nedves kukoricakeverékkel kapcsolatos etetési kísérleteket folytat szövetségünk, a Gabona- ipari Kutatóintézet közreműködésével a Jánoshalmi Tsz-közi Vállalat két szakosított sertéstelepén. Olcsóbb megoldások Kezdeményezések történtek a tüzelőolaj olcsóbb energiahordozókkal történő kiváltására. Tavaly elkezdődött a jánoshalmi Petőfi, a mélykúti Lenin, a tassi Dózsa Termelőszövetkezetekben a földgázhasználatra történő átállással kapcsolatos beruházás. Várható, hogy ez év második félévében az üzemek nagy energiát igénylő berendezései már ezzel működnek. Ugyancsak elkezdődött ez év tavaszán Csávoly környékén nyolc mezőgazdasági üzem és egy élelmiszeripari vállalat közös beruházásaként gázátadó állomás terveztetése, amely a Kiskunhalas—Baja földgázvezetékre települ. A dusnoki Munkás—'Paraszt Termelőszövetkezet Binder-típusú szárítóberendezéseinél tüzelőolajról, fűtőolajra állt át. Szövetségünk körzetében a melléktermékek energianyerés céljából történő felhasználásában még kevés eredményt értek el. Érdeklődés mutatkozik a szalma, a kukoricaszár, a szőlőnyesedék, az erdei fahulladék felhasználására, viszont jelenleg nem lehet olyan gépi berendezéseket kapni, amelyek alkalmasak lennének mindezek nagyüzemi hasznosítására. Nem történt előrelépés a biogáz előállításában és hasznosításában sem. Az üzemek ebben a témában is az irányító főhatóságoktól, a rendszergazdáktól vának több segítséget. Az elmúlt éveket figyelembe véve, a tagszövetkezetek a villa- mosenergia-gazdálkodásban tettek a legtöbbet. A csúcsidejű fogyasztásra csak a legszükségesebb esetben kötnek szerződést. Fázisjavító kondenzátorokat szereltetnek fel. A Kalocsa környéki energiatársulásnál például 12 üzem esetében már az áramszolgáltató vállalat fizet vissza pénzt ennek eredményeként. Valameny- nyi szövetkezetünknél alkalmaznak olyan megbízottat, aki az energiagazdálkodás szervezésével foglalkozik. A termelőszövetkezetek 50 százalékában van főfoglalkozású energetikus. Az általános tapasztalatok szerint az ide vonatkozó rendelet felülvizsgálatra és módosításra szorul, mivel még 1974-ben született és az akkori energiahordozók árához lett igazítva. Azóta már többször emelkedtek a költségek és egy közepes nagyságú üzemnél is lényegesen meghaladják az 5 millió fortátot, holott mennyiségében a felhasználás nem emelkedett. Ugyancsak tisztázásra vár, hogy közösen foglalkoztatott energetikusok esetében módosítható-e a rendelet. Más szóval társulások esetén egy energetikus több üzemnél is elláthatja-e a feladatot, to Számos lehetőség Sok energiatakarékossági lehetőség van még. Ilyen például, amikor több munkagépet kapcsolnak egy erőgéphez. Ide tartoznak az olyan talaj-előkészítési módok, amelyek kevesebb energiafelhasználással járnak. A kalászosok tárcsával történő talajelőkészítése, a szántás és a talaj- elmunkálás egy menetben történő elvégzése. Tovább lehetne növelni a nedvesen tárolt kukorica mennyiségét. Követni kellene a Hőgyészi Állami Gazdaságban alkalmazott kukoricaszem- és csutka keverésének üzemi alkalmazását. Ezt már nálunk is több termelőszövetkezet tervbe vette, sőt kísérletezik is ilyesmivel. A módszert szövetségünkkel együtt az Agro-Baja Társaság szorgalmazza. Tökéletesíteni lehet a szemes- termény-szárító berendezések és az állattenyésztő telepek hőszigetelését.-Jó példának tekinthetjük, a bátyai sertéstenyésztő szövetkezeti közös vállalat ólankén- ti egyedi fűtési megoldását. Mindent összevetve; az egész üzemre kiterjedő energiatakarékos intézkedési tervet figyelemmel kell kísérni. Érdemes állandó költségelemzéseket végezni. Szükséges a jó módszerek átvétele és terjesztése. Helyes kezdeményezés az is, hogy a termelőszövetkezetek többségében a szocialista brigádokkal részletesen ismertetik az energiagazdálkodás feladatait, hogy vállalásaiknál ezt vegyék figyelembe. Szövetségünk továbbra is segítséget ad a közös gazdaságoknak a felsorolt témákban. Dr. Varga Antal TESZÖV-Jítkár Nem egy képtelen ötlet... Látogatóban a dunapataji tv- és rádióműszerésznél • A műhelyben, ahol Váradi Jenő egy hasznos javaslatot is tett: nyissanak üzletet a használt alkatrészek árusítására. Mi a dolga egy tv- és rádióműszerésznek falun? „Jó kérdés", ingatná a fejét erre a városi ember. „Hát az, ami Kecskeméten és Baján: láthatóvá tenni a képet és hallhatóvá a beszédet”. Alapvetően Dunapatajon is erre hivatott Váradi Jenő, a Vörös Hadsereg útja 6. szám alatt, ahol a műhelyét nyolc éve megnyitotta. Ha azt írjuk, azóta — kis szünetekkel — búcsújárás van nála, hozzák a rossz, viszik a jó készülékeket, nem túlzunk cseppet sem. Háromezer tévé van már Dunapatajon. rádió szinte megszámlálhatatlan, s a községi műszerészért üzennek Ordasról,' Résztelekről, Negyvenszállásról, meg Géderlakról is, ha a hiba bizonyíthatóan a készülékben van. A legközelebbi (?) GELKA- szerviz Kalocsán található; ez a magyarázata, hogy járásszerte területi feladatokat is ellát a pata ji szerelő. Műhelyében sosincs annyi hely. hogy ott táncra lehetne perdülni. Kezében most is egy táskarádió. Annak a javításához készülődik. Ha kész, jöhet a következő. A határidő faluhelyen szorosabb. Váradi Jenőnél a vállalkozási idő 1—2 órától legfeljebb egy hétig tart. Szorgalmas, megbízható ember. Ami rajta múlik, biztos, hogy megcsinálja. Nem csodálkozom tehát, ,miikor azt mondja: — Minden percemet, el tudom foglalni hasznosan. — S mivel még, a műhelymunkán kívül? — kérdezem. — Rengeteg mindent kérnek az ilyen mozgó műszerésztől, mint én — feleli. — Szaladjak fel a tetőre, állítsam be azt az antennát. Van úgy, hogy némelyiknek lóg összes eieme. A szél alaposan megcibálta. Olyankor, vihar után is kérik, hogy menjek ki ide, vagy oda. Aztán újra föl a tetőre, megbontani a cserepet, mert tetőfedőt ezért külön nem fogadnak. Megtudjuk még, hogy az antennagondozás és -tanácsadás itt azért is nagyon fontos, mert Du- napataj és környéke kiesik a jelentősebb teljesítményű tv- adók hatókörzetéből. Paksról és Zágrábból halvány képet kapnak. Kabhegy jöhet csupán számításba, de az ottani adót csak többelemes, szakszerűen beállított antennával lehet „fogni”. Míg a tv-vétel fehér foltjai, ha lassan is, de már kezdenek kisebbedül — az alkatrészellátásé viszont nagyobbodnak. Tv-képcső csupán egyféle van. PL 500- as csőért Dunaújvárosba szokott menni a dunapataji műszerész. Nemegyszer pedig bejárja egész Budapestet pár apróbb, de keresett alkatrészért. Mindez időveszteség. — Kalocsán,, de még nálunk, Dunapatajon is megérné, ha használt tv- és rádióalkatrészek árusítására boltot nyitnának, a GELKA-val és a RAVILL-lal együtt. Ahol például megmondanák azt is: ha ez, vagy az az alkatrész pillanatnyilag nincs, mit ajánlanak helyette. Sok időt megtakaríthatnánk ezzel, de a legnagyobb haszna a lakosságnak származna belőle. Filléres tartozékok hiánya miatt értékes készülékeket nem kellene némaságra, vagy sötétségre (képtelenségre) kárhoztatni! Nem egy képtelen ötlet; úgy véljük. Jó javaslat. K—1 A nyár ajándéka J Igenkor, Péter-Pál napja *■ körül mindig népes munkától nyüzsög a határ. Ha kinézünk a nyárba, látjuk a géprengetegtől dolgos életképet. A kép láttán \ önkéntelenül is gyermekkorom emlékei bukkannak fel bennem. Mindig szorgos, kemény munkával élő embereket láttam, akiknek lendülete egy pillanatra sem hagyott alább, amíg az aratás, á hordás és a cséplés be nem fejeződött, amíg a termést, az egész évi munka gyümölcsét be nem takarították. Péter-Pál napja és azt követő aratás mindig valami csodálatos ünnepnek számított. Rendszerint derült, felhőtlen ég perzselt bennünket, gyerekeket is,, akik apáink vagy nagyapáink munkáját csodálva mentünk velük együtt a határba, kora virradatkor a szőkén rengő és ringó búzatáblák felé. Vidám nótaszóval kezdődött a munka. Az élesre fent kaszákon még néhányat perdült a fenőkő, aztán az első kaszás indítására omlott a kalász a tarlóra. Ügyes kezű marokszedő lányok lengeteg hangulatban követték a kaszásaikat, sarlóikkal kévékbe szedték és kötötték a rendet. A megélhetés ösztönétől évszázadokon kialakult ősi ritmus lendülete höm- pölygött végig a búzatáblákon, virradattól vakulásig. Azt érezte az ember, hogy ez a munka ősidőktől kezdve így zajlott le, hogy a gabonatáblák felett megállt az idő rohanó kereke, mert az aratás módja, a munkaeszközei hosszú évszázadok óta mit sem változtak. élidőben abbahagyták a munkát, ki-ki elfogyasztotta szerény kis ebédkéjét, amit a tarisznyában hozott magával, jobb esetben az asszony vagy a gyerek vitt ki neki a tarlóra. Az ebéd elköltése után egy félórácskára pihenő valamelyik vékony fáinak sovány árnyékában, majd folytatódott a munka késő * estig, sokszor még az éji holdvilág hűvös fényénél is, majd tovább Az aratás befejeztével az egész határban katonás rendben álltak a búzakeresztek, kezdődött a hordás, majd a cséplés. De ezt mindig megelőzték az ara- tóbálak. A paraszti élet hangulatának megfelelően, szabad tűzön bográcsokban főzték az ízes vacsorát, aszerint, hogy kinek mire tellett. Mire a vacsora megfőtt az aratók apraja-nagyja ünneplőbe öltözött, és amíg a piros pipacsokkal, meg kék búzavirágokkal, színes szalagokkal feldíszített helyiségekben a vacsora után megkezdődött az arató bál, az aratónép kedves, szíves, igazi ünnepe. 'Több mint három évtized ■* múlt el azóta, hogy gyermekkoromból ilyen hangulatú életképeket őriztem meg. Azóta alaposan megváltozott a falu aratónépének élete, gép helyettesíti az embert. Az idén újabb gépek léptek munkába. Ma az emberi erő csak tizedannyi munkát végez aratáskor, mint 30—40 évvel ezelőtt. A régi jó szokásokat többnyire ma is megőrzik, az aratómunka végeztével a szövetkezeti gazdaságok szabad téri asztalnál várják tagjaikat csípős birkapörköltre és egy ital borra. A régi aratóbálakon sok szegény, de rajongó szerelem született, hogy a következő évek szüret utánján házassággá szelídüljön. Viának, a nyár ajándékának, a halasi homokon marokszedő, feketecsillag-szemű lánynak így bókolt szereimé,' Jutás: ... tulajdonképpen ebben az aratásban válók férfivé, és eddig az én csodáim a messzefutó búzatáblához, a kenyeret adó szem illatához kötődtek. Viszont most hozzád kötődöm, mert álmaimba bevonultan rabod vagyok. Te idézel és én Téged idézlek, hogy ne legyek boldogtalan, mint a tarló, amikor már magára hagyja a szem és az arató nép. A z idei betakarítás jónak ** ígéri a termést, a fogak között elroppantott magok azt ígérik, hogy lesz belőlük jó liszt, jó kenyér. Napjaink és a jövő kenyere a tudomány, a gép és az ember összefogásának , köszönhető. Bátyai Jenő
