Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-07 / 157. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 151. szám Ára: 1,40 Ft 1981. július 1. kedd Kapjon többet a falu 3. oldal Fogadónap 3. oldal Takarékosabb energia­gazdálkodás 4. oldal Nyelvőr 5. oldal A Szeleczki testvérek 5. oldal Sport 7. oldal „PÓTOLHATATLAN SZEREPET TÖLTENEK BE” Szövetkezetek ünnepsége Miként a világ valamennyi or­szágának szövetkezői, hazánk há­rom szövetkezeti ágazatának — a mezőgazdasági, ipari és fogyasz­tási szövetkezeteknek — tagsága is — híven a hagyományhoz — július első vasárnapján ünnepel­te a nemzetközi szövetkezeti na­pot. Megyénkben az idén is Solt- vadkert volt a szövetkezeti fiata­lok V. megyei találkozójának és a 1 szövetkezeti nap rendezvénysoro- f zatának a színhelye. Megjelent F az ünnepségen Ivanics Lajos,, a i kiskőrösi járási pártbizottság el- | ső titkára, a megyei pártbizott- [ ság tagja. Szombaton, a kora délutáni [ órákban a község művelődési há- [ zában a szövetkezeti KlSZ-titká- ■ rok, ifjúsági bizottsági elnökök, I titkárok adtak egymásnak rande- I vút, hogy a fórumszerű tanács- I kozáson kicseréljék tapasztalatai- | kát, megbeszéljék az előttük álló I legfontosabb feladatokat.. Vitain­dító előadásában Gráner Gyula, | a KISZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának első titkára a leg­utóbbi KISZ-kongresszus határo­zataiból adódó feladatokról, Ér­tek György, az Állami Ifjúsági Bizottság megyei titkára a soron következő ifjúságpolitikai tenni- ;■ valókról, Beelő Tibor, a megyei i szövetkezetek koordinációs bi- - zottságának titkára a negyedik negyedévben sorra kerülő szö- I vetkezeti kongresszusok előkészí­• Az ünnepségsorozaton dr. Var­ga Antal emlékezett meg az 59. nemzetközi szövetkezeti nap je-, lentöségéröl. téséről, illetve e munka során ki­alakult viták tapasztalatairól szólt. Ez utóbbi tájékoztató után élénk vita alakult ki a szövetke­zetekben dolgozó fiatalok élet- és munkakörülményeiről. Sürge­tő feladatként vetődött fel a fa­lun élő pályakezdők lakásépítési támogatásának megoldása. A késő délutáni órákban került sor a RENOVA (fővárosunk egyik ruhaipari szövetkezete) és a kecskeméti Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz női futballcsapatának mérkőzésére, este a Bojtorján együttes lépett fel a művelődési házban, aztán diszkózene szólt éj­félig. Aki akarta — és sokan akar­ták — másnap a Petőfi-tónál folytatta a szórakozást. Jó né- hányan már a kora reggeli órák­ban foglaltak maguknak leg. alább egy pokrócnyi helyet, s mint kiderült, nekik volt igazuk, mert később legfeljebb ..állóhely” akadt a különböző műsorok szín­helyének környékén. Délelőtt tíz órakor elhallgatott- a vendégek szórakoztatását szolgáló zene, Gráner Gyula köszöntötte a ta-' lálkozó résztvevőit. Dr. Varga Antal, a Bácskai és a Duna mel­léki TESZÖV titkára a szövetke­zetek koordinációs bizottsága képviseletében mondott ünnepi beszédet. — i Hazánkban a szövetkezetek a szocialista társadalom szerves részei, céljaikat a társadalom ér­dekeivél összhangban valósítják meg — hangsúlyozta többek kö­zött. — Megyénkben a szövetke­zetek pótolhatatlan szerepet töl­tenek be, tevékenységük az orszá­gos átlagot meghaladó mértékű. A mezőgazdasági termelés 71, az ipari termelés 16, a szolgáltatások több mint 50, az építőipari ter­melés 20 százalékát adják, a ke­reskedelmi forgalomnak 45, a vendéglátóiparinak 50 százalékát mondhatják magukénak. Az ünnepi beszéd után ki-ki megtalálhatta a számára legin­kább megfelelő programot. A díszemelvényen gyermekrajzver­seny kezdődött, a közös játékhoz alkalmas helyen Birinyi József, a népművészet ifjú mestere taní­totta népi játékokra a gyereke­ket, a Tanyaszínház műsorát in­kább a felnőttek nézték (és ne­vették) végig. A -délutáni prog­ram a szövetkezeti néptáncegyüt­tesek műsorával kezdődött, tánc- versennyel folytatódott. Az idő is -jó volt, • strandolásra, napozás­ra alkalmas. A vendégek ellátá­sával sem akadt probléma, egész nap lehetett — viszonylag hűtött — sört, üdítő italt, jégkrémet kap­ni. Széles körű társadalmi ösz- szefogás eredménye volt a jó rendezés, amelynek mozgatói a kiskőrösi járási és a soltvadkerti nagyközségi KISZ-bizottság, va­lamint a Magyar Néphadsereg egyik alakulatának tagjai voltak. • Nagy sikert arattak á szövetkezeti néptánccsoportok. Somos László felvételei. SZÁZAK ÉNEKELTEK EGYÜTT Bartók-idéző Szalkszentmártonban Vasárnap este a szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékmúzeum múltat idéző, tizenkilencedik századi hangulatot árasztó, tágas ud­varán, több száz helybeli és vidékről érkezett zenerajongó volt ré­szese annak a nagyszabású hangversenynek, amelyet Bartók Béla születésének centenáriuma alkalmából rendezett a költőről elneve­zett baráti kör, a Petőfi Sándor Termelőszövetkezettel és a Kóru­sok Országos Tanácsával közösen. A falu közművelődési és társa­dalmi életében ritka, nagyszabá­sú eseményen dr. Gajdócsi István, á Bács-Kiskun megyei Tanács el­nöke mondott beszédet. Elöljáró­ban hangoztatta, hogy „Ma, ami­kor Bartók csodálatos dallamait hallhatjuk méltó előadásban, itt van velünk Petőfi is, aki, ha él­ne, nem hagyná vers nélkül ezt a nagyszerű ünnepséget." iMajd többek között ezt mon­dotta: „Ma este a hatalmas élet­műből villan föl egy töredék, a kiváló Vasas Központi Művész- együttes tolmácsolásában. Nem tudom elhallgatni, hogy amikor tájékozódtam alakulásuk, műkö­désük mozzanatairól, szembetűnő - hasonlóságokat fedeztem fel a bartóki életművél. Működésük kezdete csaknem egybeesik Bar­tók alkotói pályakezdésével. Az 1903-ban szervezett Vasas Dalkör­ből alakúit ki e művészegyüttes. Az énekkar szerepet vállalt a 30 -40-es évek politikai megmozdu­lásain. Bartók, Kodály műveinek korabeli megszólaltatására vál­lalkoztak. Nyilvánvaló, hogy az ilyen politikai és művészeti hit­vallás, tevékenység nyomán az énekkart az 1944-es magyarorszá­gi német megszállás után felosz­latták, és csak 1945-ben szerve­ződhetett újjá." A nagy érdeklődéssel kísért be­széd elhangzása után közönség elp lépett a hatvantagú Vasas Művészegyüttes, Vass Lajos kar­nagy vezetésével. Műsorukon töb­bek között Bartók- és, Kodály-, valamint Szervánszky- és Far­kas Ferenc-müvek szerepeltek. A továbbiakban nagy sikere volt a Vass Lajos által irányított — már megszokottá vált — közös éneklésnek. A jelenlevők nagy lelkesedéssel szólaltatták meg közismert és szép népdalainkat. A hangverseny jó alkalom volt arra, hogy több országos irányító szakember kifejezze elismerését a szalkszentmártoniak kezdemé­nyezéséről, amelynek keretében a nyár folyamán az ország legte­kintélyesebb kórusait meghívják vendégszereplésre. Elismerését - tolmácsolta Kontra István, az OPI 'zenei főmunkatársa, és * dr. Tóthpál József, a KÖTA főtitká­ra. Közreműködött az eseményen a Petőfi Tsz ezüstérmes néptánc- csoportja és citerazenekara, vala­mint a Petőfi-emlókmúzeum ha­gyományőrző úttörő-citérazene- kara. A várva várt szereplésért, a színvonalas műsorért a falu ze­nekedvelő lakosságának nevében Majsai Károly múzeumigazgató mondott meleg hangú köszönetét. NAGYÜZEM A FÖLDEKEN Befejezéshez közeleg az árpa aratása Az áprilisi, májusi aszályra júniusban eső jött végre. Volt, ahol 120—150 milli­métert regisztráltak. Igaz, a kalászosok jó részén már keveset segített a későn jött csa­padék, de a kapások fejlődésén meglátszik. A mezőgazdaságban dolgozók évek óta nem láttak ilyen szépen fejlődő kukoricatáblát, erőteljesen növekvő cukorrépát, virágba in­duló napraforgót, mint az idén. Most eső nélküli napok kellenének leg­alább kót hétig, hogy minél előbb biztos, fedett helyen tudják a jövő évi kenyérnek- valót. A legnagyobb munkát ugyanis ezek­ben a napokban a búza aratása adja. Az árpa java részét már levágták. Megkezdő­dött a tarlóhántás, s néhány helyen már földben pihen a másodvetés magja is. A városföldi Dózsa Termelő- szövetkezetben az őszi árpa vala­mivel kevesebbet fizetett, mint amennyit terveztek. A 190 hektá­ros területről az utolsó szemeket is betakarították. Remélik, hogy a 816 hektár őszi búza, amelynek tábláin a múlt hét elején indul­tak a kombájnok, többet ad majd. Égyebek között azért, mert az IKR keretében a városföldiek is bekapcsolódtak a gabonafejlesz­tési programba, amelynek elsőd­leges célja a biológiai képesség maximális kihasználása. Az ő&z- szel a föld igény szerint megkap^ ta a műtrágyát, tavasszal a meg­felelő növényvédelmet és most aratáskor Claas 106-os kombájn vágja a búzát. Ez a berendezés képes a lehető legkisebb szem­veszteséggel begyűjteni a magot. Madari Jenőnek, a termelpszö- vetkezet elnökhelyettesének tájé­koztatása szerint a szemveszteség csökkentése érdekében szárítják a búzát. A 16—17 százalék ned­vességtartalmú gabona szárítási költsége mázsánként nem több 8 forintnál. Tehát a betakarított többletmennyiség visszafizeti a vízelvonásra költött forintokat. Teljes üzemmel dolgozik a lu­cernaszárító is. Az esős időjárás nyomán szépen fejlődött a pillan­gós. A második kaszálás rekord- eredménnyel kecsegtet. Ennek megfelelően a 320 vagonos lucer- naliszttervüket menet közben 400 vagonra emelték a városföldiek. A Jászszentlászlói Termelőszö­vetkezetben sok helyütt kisült a gabona. A homokon sokkal Ne­hezebben viselte el a csapadékhi­ányt a növény. Az árpa aratását több mint 160 hektáron itt is be­fejezték — kisebb terméshoza­mokkal, mint amit terveztek az év elején. nedvességtartalma 14 százalék alá csökkent. A hét elején kezdik négy SZK 5-ös és egy SZK 6-os kombájnnal a ,800 hektár Libelulla aratását. Azért ilyen későn, mert nem kí­vánják szárítóra vinni a szeme­ket. A szovjet kombájnokat spe­ciális szemvisszajelző monitorral szerelték fel, amelyet eredetileg az E 512-es kombájnoknál alkal­maztak. Az adaptált berendezés­sel elérik, hogy csökken a szem­veszteség, és így hektáronként 2 mázsával több gabonát gyűjthet­nek be. Az őszi árpa szalmájának le­húzását a hét végére befejezik. A mezőgazdasági mellékterméket kazlazzák, egy részét szétosztják a tagok között, a másik részét pedig a közös gazdaság állatte­nyésztése hasznosítja. Ejjel-napal dolgozik a földe­ken a két T 150-és traktor. Az egyik legfontosabb nyári mun­kát, a tarlóhántást végzik. Má­sodvetést összesen 80 hektáron terveznek. Ebből 50 hektáron már földben pihen a silókukorica magja. Méréseik szerint június­ban 128 milliméter csapadékot kapott a közös gazdaság földje, így öntözés nélkül is jó termésre számítanak e fontos takarmány- növényből. « Sz. P. M. • A folyama­tos munka egyik alapvető feltétele a gyors és alapos- gépkarban- V tartás. A homokos területeken meg­kezdődött a búza aratása. Há­rom E 512-es és négy SZK 5-ös kombájn végzi a munkát. Csata­sorba állt a BKR-től szerzett E 516-os kombájn is, amelynek szemveszteségét másfél százalék alá kívánják szorítani a jász- szentlászlóiak. A 701 hektár ga­bona zöme javítóbúza. A határ­szemlén megállapították, hogy a szárazságot legjobban a Jubilej- naja bírta. Mindez, sajnos, nem mondható el a szegedi fajtákról. A jobb minőség és a költségkímé­lés vezérelte a közös gazdaság vezetőit, amikor úgy határoztak, hogy inkább várnak egy-két na­pot az aratással. Teljes ütemben folyik az 500 hektár lucerna betakarítása. A szudáni fűből, majd a silókukori­cából olyan zöldszárítmányt ké­szítenek, amely ma keresett a vi­lágpiacon. Az idén 250 hektár rozsot vetettek a termelőszövetke­zetben. Ez a kultúra sínylette meg legkevésbé az aszályt, itt né­hány hét múlva jó termésre szá­mítanak. A kecskeméti Kossuth Terme­lőszövetkezetben a 292 hektár őszi árpa alig fizetett kevesebbet, mint amennyit terveztek. A beta­karítás első időszakában szárítot­ták a magvakat, de később erre már nem volt szükség, mert azok BEHOZTÁK A LEMARADÁST, HÚSSZAL TÖBB LAKÁS Sikeres félév után a BÁCSÉP • Megkezdődött Kecskeméten az árpádvárosi 24 tantermes iskola alapozásának földmunkálata. A BÁCSÉP, a megye leg­nagyobb építőipari vállala­ta sikeresen zárta az első félévet — tudtuk meg Kertész Gábortól, a vállalat termelési igazgatójától. Ez annál is figyelemremél­tóbb, mert az első negyed­évben — a nagy hidegek miatt — lemaradással küsz­ködtek. Ma már pontos ada­tok mutatják meg, hogy mennyivel sikerült túlszár­nyalni. a féléves előírást, s milyen létesítményeket ad­tak át. Arról is kaptunk információt, hogy a második félévben milyen építkezé­sekhez kezdenek, s mit avatnak. A BÁCSÉP első féléves terve 626 lakás építését írta elő. Ezzel szemben 646-ot készítettek el, vagyis a tervüket 103 százalékra teljesítették. Az építésszerelési el­képzeléseket is sikerült túlszár­nyalni egy százalékkal, összesen 810 millió forint értéket állítottak elő. Kecskeméten határidőre át­adták a homokbányái 24 tanter­mes iskolát, a kecskeméti posta 124 . millió forintos beruházása gyakorlatilag elkészült, s ilyen módon a november 7-i avatásnak nincs akadálya. Ütemesen épül a 125 millió forintba kerülő Cent­rum Áruház, s már megkezdték a megyeszékhelyen a Honvéd Kór­ház rendelőintézetének munkála­tait. -A Kecskeméti Házgyár ter­melését — a kezdeti időszak ne­hézségeit felszámolva — sikerült folyamatossá tenni. Fél év alatt ezer lakást készítették el. a A Bajai Hutoház 120 millió fo­rintos építkezése a program sze­rint halad, s ma már a technoló­giai szerelők dolgoznak. Határ­időre készül el Kőbányán az or­vosi rendelő, Pesterzsébeten a 24 tantermes iskola. Mindezt vál­tozatlan létszámmal oldották meg — s mint ahogy a termelési igazgató mondta —, sikerült fé­kezni a vándorlásokat. A második félévben is jelentős feladatokat kell megoldania a BÁCSÉP-nek. Kecskeméten hoz­zákezdenek a megyei kórház gaz­dasági épületének elkészítéséhez, az árpádvárosi 24 tantermes isko­la felépítéséhez, s folytatják az árpádvárosi lakásépítést. Befeje­ződik a Széchenyiváros • építésé­nek negyedik üteme, azaz 420 la­kás szerelése. Csepelen igen nagy munka vár rájuk, a házgyár ter­mékeiből1 ugyanis 1800 lakásos la­kótelepet kell létrehozniuk. Foly­tatják a pesterzsébeti gyermekin-' tézmények felépítését is. A kö­vetkező félévben megkezdik Ceg­léden a sportcsarnok szerelését, Nagykőrösön a 16 tantermes isko­la téliesitését, Baján az uszoda szerelését és építését, valamint sok kisebb munkát. A BÁCSÉP első féléves árbe­vételi terve úgy alakult, hogy nö­veli a gazdaságosságot, azaz meg­hozta a nyereséget. G. G. Ri

Next

/
Thumbnails
Contents