Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-07 / 157. szám

KGST. A növekedés új stratégiáj a Szervezetek, nemzetközi intézmények próbáját a világ- politika viharos időszakai jelentik. Elmondható ez a szocia­lista államok gazdasági együttműködési szervezetéről, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsáról is. A KGST szó­fiai ülésszakára július elején olyan időszakban került sor, amikor a nemzetközi helyzet sok tekintetben bonyolultab­bá vált, mint az elmúlt negyedszázadban bármikor. Az ényhülés mellett a nemzetközi életben jelen vannak a fe­szültség tényezői is; befolyásos erők dolgoznak azért, hogy az emberiséget visszavessék a „hidegháború korszakába. Ilyen körülmények között kelletffeKGST-országok magas i képviselőinek mérleget kés^Jpii és körvonalazni a fejlődés irányait a nyolcvanas évekre. Jelen és jörő Ami a mérleget illeti: bebizo­nyosodott, hogy a jelenlegi hely­zetben a tagországok jelentős részben éppen a kölcsönös együtt­működésnek köszönhetik azt, hogy enyhíteni tudták a Jtőkés világpiac káros hatásait. A KGST tagállamainak gazdasági fejlődé­séhez, népgazdaságuk szerkezete korszerűsítéséhez nagymértékben járultak hozzá a gazdasági és tu­dományos-műszaki kapcsolatok, a jelentős volumenű áruszállítások, amelyek a komplex program megvalósítása aillapján fejlőd­tek. E komplex program létrehozásában is. végrehajtásá­ban is kulcsszerepet játszott a Szovjetunió, amely egyszersmind döntő mértékben járul hozzá a többi KGST-ország. fűtőanyag- és nyersanyagellátásához. Bár a kö­zösség országainak lakossága csak a Föld lakosságának egytizede, a KGST tagállamai a világ villa­mosenergia-, kőolaj-, acél-, kő- széntenmelésének 20—30 százalé­kát adják. Mindez azt is jelenti, hogy a dinamikus fejlődés ha­talmas eszközöket biztosít egy új periódus -bonyolultabb feladatai­nak megoldásához. E feladatok azért összetetteb­bek, mert gazdaságilag lehetet- . lenné vált a szocialista országok számára az, hogy a rendelkezésre állé fűtő- és a nyersanyagok ko­rábbi növekedési ütemével, a munkaerő és az anyagi erőforrá­sok korábban megszokott bőségé­vel számoljanak, A KGST-ülés- szak felszólalói is feltárták a nö­vekedés új stratégiájának közös . vonását, amelyet a testvérpártok kongresszusán fogalmaztak meg. A fő cél: a. már létrehozott po­tenciált jobban kihasználni és megnövelni a végterméket, anél­kül, hogy lényegesen növekedné­nek a munkaerő- és az anyagi erőforrások. Ez csak akkor kép­zelhető el, ha a nyolcvanas évek a szocialista országok intenzív termelési és tudományos-műsza­ki együttműködésének periódusá- yá válnak. A tanácskozáson a magyar miniszterelnök is teljés egyetértését fejtette ki e straté­giával, s kifejtette mindazt, ami ezzel kapcsolatban különösen vé­ny eges. A fő cél: a hatékonyság Először: alapvető fontosságú feladatnak tartjuk,i hogy hosszú távra és biztonságosan megoldjuk a fűtőanyag-, energia- és nyers­anyagellátást, új energiafaj­ták és nyersanyagforrások felku­tatásával segítsük elő jövő fejlő­désünk megalapozását. Másod­szor: a szakosítás és kooperáció elmélyítésével, az egyes országok adottságaira építve és közös munkával lehetővé kell tennünk, hogy meggyorsuljon a feldolgozó- ipari termelés korszerűsítése. Har­madszor: halaszthatatlannak tart­juk a mezőgazdasági és az élel­miszeripari termelés nagyobb mértékű növelésének megalapo­zását. Ehhez meg kell erősíte­nünk a mezőgazdaság fejleszté­sét szolgáló tudományos — fő­ként a biológiai — kutatóbázist, és korszerű ipari hátteret, azaz ' nagyobb termelékenységű mező- gazdasági gépeket, több és jobb minőségű kémiai anyagot kell biztosítanunk. Mindehhez nem új intézmé­nyekre, hanem a meglevő szer­vezetek még eredményesebb munkájára van szükség. ' Így a többi közt arra is, hogy _komp­lexen fejlesszék a közgzadasági, az ár-, valamint a pénzügyi vi­szonyokat. Növelni kell közös va­lutánk, a transzferábilis rubel, valamint a hitelműveletek szere­pét, mert ez is fontos feltétele a gazdasági együttműködés bővíté­sének. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az eddiginél na­gyobb figyelmet kell fordítani a döntési folyamat rövidítésére, a már elhatározott és az új fel­adatok gyorsabb, megoldására, a vállalatok és intézmények köz­vetlen kapcsolatainak fejleszté­sére is. Tanulni egymástól Minden tanácskozás mércéje . csak az lehet, hogy útmutatásait miként ültetik át a gyakorlatba: Az már most megállapítható, hogy a KGST XXXV. ülésszaka teljes mértékben tükrözte a szocialista államok közötti új típusú egyen­rangú együttműködést. Ez a ta­nácskozás. ismét demonstrálta, hogy a szocialista Országok konst­ruktív célokra összpontosítják erőiket. Arra törekszenek, hogy minél jobb feltételeket teremtse­nek az alkotó munkához, lakos­ságuk életszínvonalának emelésé­hez. Ezért is tovább küzdenek ä különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönös előnyökre épí­tett együttműködésnek fejleszté­séért. A szocializmus már több mint három évtizede világrendszer. Ez idő alatt minden testvérországban sok tapasztalatot halmoztak fel a gazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítése terén. A kollektív tapasztalat tanulmá­nyozása és felhasználása az egész közösség társadalmi-gazdasági ha­ladását meggyorsító anyagi erő­vé válhat. A tanácskozáson nagy erővel jutott kifejezésre az a szemlélet —| ami a testvérpár­tok kongresszusait, így az SZKP XXVI. kongresszusát is jellemez­te —, hogy tanulni kell egymás­tól, hogy együtt kell gondolkod­ni a nemzetközi tapasztalatok ál­talánosításának megbízható rend­szeréről, minden értékes informá­ció széles körű elterjesztéséről. Ez a megközelítési mód a XXXV. ülésszakon egyszersmind hozzá­járult a továbblépés „alapozásá­hoz”, ahhoz, hogy előkészítsék a KGST-országok legfelsőbb párt- , és állami szintű gazdasági tanács­kozását is. NAPI KOMMENTÁR :: * t : •» |»- - * :: . - . :j Felhívás cselekvésre Világszerte nagy visszatetszést keltő hírt röppentett fel a bonni szövetségi főügyész hivatalos szó­vivője: neonácik összeesküvést szőttek Hitler egykori helyettese, Rudolf Hess megszöktetésére. Szakemberek dolga annak elem­zése, mennyire volt reális a szök- tetési elképzelés. A lényeg nem ez, hanem hogy Bonnban is, jó né­hány más nyugat-európai és ame­rikai országban is ideje lenne fel­figyelni a jelenségre, amelynek csak a legutóbbi — de nagyon is sokadik — megnyilvánulása volt ez a kalandor terv. A jelek sokasodnak. Az NSZK- ban állomásozó amerikai csapa­toknál meglehetősen nyíltan te­vékenykedik a Ku-Klux-Klan. Belgiumban nemrég rendőrségi jelentés számolt be arról,, hogy az országban — márpedig elég kis országról van szó — vagy hetven (!) szélsőjobboldali szer­vezet működik. Köztük akadnak olyanok is, amelyek nem titkol­ják, hogy 1981-ben is Leon Deg- relle, a hírhedt belga fasiszta ve­zér hívei. Hollandiában is van­nak csoportok, amelyek tagjai nem úgy szemlélik a Menten- ügyet, ahogy a lakosság többsége teszi azt. (A milliomosról kide­rült, hogy a második világháború idején náci uniformisban számos gyilkosságban volt bűnrészes, és hatalmas* értékű műkincsgyűjte­ményét jórészt ilyen - módszerek-; kel szerezte!) Düsseldorfban a minap ért véget a majdaneki gyilkosok elhúzódó tárgyalása, méghozzá felháborítóan enyhe ítéletekkel. Angliában a faji za­vargások élesztői között élenjár­nak a randalírozó fasiszta szer­vezetek. Itáliában továbbra is gyilkolnak 1 és gyújtogatnak Va- lério Borghese, az egykori fekete herceg hívei, és ebben az or­szágban bizonyosodik be a leg­jobban, hogy a szélsőjobb és a ^szélsőbal” gátlástalan rohamcsa­patai azonos célért, a demokra­tikus erők összefogásának meg­akadályozásáért tevékenykednek. A pápa és az amerikai elnök el­leni merénylet ismét érzékeltette, mennyire komolyan — a jelenle­ginél jóval komolyabban — kel­lene venni a fasiszta veszélyt: a vatikáni támadó, Agca a hírhedt török „Szürke farkasokkal” volt kapcsolatban, Hinckley, a Rea- ganre lövéseket leadó zavaros fia­talember pedig korábban az ame­rikai ná'ci párt tagja volt. Mind az Interpol, mind más rendőri szervek berkeiből rend­szeresen érkeznek olyan jelenté­sek, amelyek a szélsőjobboldali szervezetek nemzetközi együtt­működéséről és „különleges for­rásokból táplálkozó anyagi lehe­tőségeikről” szólnak. (Sajnos, e források között — Chilétől Pa- raguayon át a pretoriai rezsimig — hivatalos kormányzatok is van­nak ...) ' A müncheni sörfesztivál gyil­kos robbantói most tömeggyilkos példaképüket akarták kiszabadí­tani SpandaubóL. Akciójukat a világ is annak fogja fel, aminek ők szánták: jelképnek, cselekvés­re szólító vészjelzésnek. Csak ép­pen velük ellentétes értelemben, H. E. i k Közlemény a szovjet-lengyel tárgyalásokról A LEMP KB és a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsának meghívására 1981. július 3—5. kö­zött baráti látogatáson Varsóban tartózkodott Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere. Andrej Gromiko találkozott és megbeszéléseket folytatott Sta­nislaw Kaniával, a LEMP KB el­ső titkárával, Wojciech Jaruzels- kivel, a lengyel minisztertanács elnökével, valamint Józef Czy- rekkel, a LEMP KB tagjával, len­gyel külügyminiszterrel. A tárgy­szerű, elvtársi légkörben lezajlott megbeszéléseken a közös érdekű kérdések széles körében folyt el­mélyült véleménycsere. A felek tájékoztatták egymást az SZKP XXVI. kongresszusán hozott ha­tározatok megvalósulásának me­netéről és a LEMP IX. rendkívü­li kongresszusának előkészületei­ről. A tárgyalásokról közleményt adtak ki. amelyben megállapít­ják: A szocializmus ellenségei és a militarista irányvonalnak a nem­zetközi életben tevékenykedő hí­vei a „szovjet katonai fenyege­tés” körül csapott mind nagyobb lármávll'iazt a törekvésüket pró­bálják xAástolni, hogy megvál­toztassák a világban kialakult erőviszonyokat, felülvizsgálják Európa háború utáni realitásait, elérjék az Egyesült Államok és egészében véve, a NATO katonai fölényét a szoaSalistá országokkal szemben, -fa' A Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság határozottan el­ítéli ezeket a terveket, és meg­erősíti: a Varsói Szerződés szo­cialista tagállamai minden szük­séges intézkedést megtesznek an­nak érdekében, hogy védelmi ké­pességüket a kellő szinten tart­sák, és törvényesen gondoskodja­nak saját biztonságukról A Szovjetunió és Lengyelország a többi testvéri szocialista or­szággal együtt most és a jövőben is szilárdan kiáll az európai szo­cialista országoknak a háború utáni időszak vonatkozó szerző­déseiben és megállapodásaiban rögzített határai sérthetetlensé­géért. A Nyugat bizonyos körei, fo­kozva a szocialista országokkal szemben folytatott ellenséges propagandát, különösen aktivan igyekeznek felhasználni a len­gyelországi eseményeket arra, hogy lejárassák a szocialista rendszert, a szocializmus eszmé­it és elveit. Arra számítanak, hogy a lengyelországi események alakulása Európában és a világ egészében az erőviszonyok meg­változásához, a szocialista közös- * ség meggyengüléséhez vezet. A , Lengyel Népköztársaság határo- : £ ottan visszautasítja az ilyen szá- mításokat. Lengyelország a szo­cialista közösség tartós láncszeme volt, ma is az, és a jövőben is az marad. A szocializmus vívmányainak védelme a Lengyel Népköztársa­ságban elválaszthatatlan a len­gyel állam függetlenségének és szuverenitásának, biztonságának és határai sérthetetlenségének kérdéseitől. Ezek a kérdések nem­csak Lengyelországot érintik, Llétfontosságú jelentőséggel bírnak jaz egész szocialista közösség szá­mára. A Szovjetunió és Lengyelor­szág megerősítik eltökélt szándé­kukat, hogy erősítsék a testvéri országok egységét és összeforrott- /ságát. A jövőben is aktívan höz- . zájárulnak a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak hatékony együttműködéséhez, megfelelően visszavágnak az imperializmus bármiféle olyan kísérleteire, hogy I deológiai és más diverziót hajt­ón végre szocialista államok él­én. A Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság a továbbiakban s a két ország közötti barátsági, igyüttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés szelle- nének és betűjének megfelelően ej lesz ti tovább kapcsolatait. A felek megerősítették, hogy íz SZKP és a LEMP, valamint a »zovjeturxió és Lengyelország pegbonthatatlan szövetsége, test­véri barátsága és együttműködé- ;e, a marxizmus—leninizmus és i szocialista nemzetköziség elve- n alapuló kapcsolataik sokoldalú iejlesztése teljes mértékben meg­felel a -szovjet és a lengyel nép j érdekeinek, biztonságuknak, a szo­cialista és kommunista építés­iek. (MTI) Vágyé kezébe a sorsai­^WÉstink eietbiztosnas • ;.y :: '•>' • 'íSSvf ■'■'}' >V A/ AJ In mi sy.H < •min-u Ivr;;.' snkíclö rlnil)i/ti»il.í‘~ k'p'/iii ,i'/l ■ ttfälüß pryjéh thfk (vy1'1" • .. ikorulmyen>."Á. leinek v 'rtí-;'.1'; , leginkább megfelel. : Az O'-hivatásafaxOn anyagi biztöbságának fnégóvása. , 4 7. 2 • PETŐFI NÉPÉ • 1981. július Magyar—szíriai Szovjet-brit külügyminiszteri találkozó pártközi megbeszélések Hétfőn délután az MSZMP KB Székházában magyar—szíriai pártközi megbeszélések kezdőd-, tek, A magyar tárgyaló küldöttsé­get Gyenes András vezeti. Tagjai: Berecz János, Baranyai Tibor, Va­lamint Szlameníczky István, a Központi Bizottság tagja, a SZÖ- VOSZ elnöke és Nagy Gábor, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A szíriai tárgyaló delegáció élén Abdullah. Al-Ahmar áll. események : W Szovjet—angol külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek hétfőn Moszkvában, Lord Carrington, Nagy-Britannia külügyminisztere vasárnap este érkezett munkalá­togatásra a szovjet fővárosba, an­nak a megállapodásnak az alap­ján, amely néhány nappal ko­rábban a Szovjetunió és Anglia között létrejött. ■ A brit konzervatív kormány hatalomra kerülése óta most első ízben folytat angol külügyiminisz­ter szovjet kollégájával tárgyalá­sokat Moszkvában.. E körülmény is utal arra a tényre, amit szov­jet részről több ízben sajnálko­zással vettek tudomásul, hogy a két ország kapcsolata nem a ko­rábban elképzelt módon alakult, s messze elmarad az égyüttmű- kociés mértéke a lehetőségektől. Az. oka ennek az, hogy az angol kormány, csatlakozva Washing­ton bojkottfelhívásához, számta­lan korlátozó intézkedést foga­natosított. • A hétfői megbeszélésen az an­gol diplomácia vezetője — poli­tikai megfigyelők várakozása szerint — előtérbe kívánja állí­tani az Afganisztánnal kapcsola­',0 tos ■ közös piaci „rendezési ter­vet”, amelynek ellőterjesztésére az EGK miniszteri tanácsa felha­talmazta Lord Carringtont. Szov­jet részről az Afganisztánnal kap­csolatos álláspont nem változott, a tervvel összefüggésben pedig a TASZSZ hírügynökség leszögezte: Moszkvában nem tekintenek tár­gyalási alapnak semmi olyan tér-* vet, amely Afganisztán megke­rülésével, a háta mögött próbál­ja megvitatni a vele kapcsolatos kérdéseket. (MTI) Amerikának nem tetszik a francia kormány A Reagan-körmányzat valóra váltja azt a fenyegetését, - hogy miután az új francia kormányba kommunisták is bekerültek, fe­lülvizsgálja Franciaországgal fenntartott kapcsolatainak „lé­nyegét és hangvételét”. A Wa­shington Star című,lap szerint a CIA és más amerikai titkosszol­gálatok már hozzáláttak a fran­cia kormánnyal folytatott „infor- I mációcsere teljes ‘ mechanizmu- íak sürgős felülvizsgálatához” annak érdekében, hogy „korláto­zásokat és változtatásokat” hajtsa­nak végre. Ismeretes, hogy a Reagán-kor- mányzat Mitterrand és a szocia­listák választási győzelmét köve­tően, rendkívüli politikai nyo­mást gyakorolt Párizsra, annak érdekében, hogy megakadályozza kommunisták bejutását a kor­mányba. Washingtonból leplezetlen inge­rültséget váltott ki az a ' tény, hogy az új francia kormánynak négy kommunista tagja is van. George Bush amerikai alelnök heves szemrehányásokkal illette a francia elnököt,' hangsúlyozva, hogy a kommunisták bevétele a kormányba negatív hatást gyako­rol az amerikai—francia kapcso­latokra. Ezzel egyidejűleg a wa­shingtoni külügyminisztérium még keményebb hangnemben tett közzé franciaellenes nyilatkozatot, és ádáz propagandahadjáratot in­dított. A durva politikai nyomás azon­ban hiábavalónak bizonyult. Mit­terrand egyik legutóbbi sajtóérte­kezletén méltó választ adott az óceánon túli fogadatlan prókáto­roknak. Ilyen körülmények köze­pette Washington;szemmel látha­tóan levetette Párizs barátjának álarcát, és leplezetlenül bizalmat­lanságát nyilvánította a francia ' kormánnyal szemben. • A franciák nyugodtan fogadták a kommunisták bevonását a kor­mányba — kevesebben tartják „rossz dolognak”, mint amennyien a jobboldalra szavaztak a leg­utóbbi választásokon, tűnik, ki a Le Quotidien de Paris hétfőn pub­likált közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek 33 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a kommu­nista miniszterek részvétele a kormányiban jó dolog, 26 százalé­kuk vélekedett úgy, hogy nem jelentős, és 32 százaléka tartotta „rossz dolognak”. Egy másik, ha­sonló kérdésre válaszolva a meg­kérdezettek 21 százaléka kijelen­tette, hogy ez a fejlemény meg­nyugtató számukra, 39 százaléku­kat közömbösen hagyta, 34 szá­zalékuk „nyugtalanítónak” fninő- sítette. A franciák 44 százaléka úgy véli, hogy a. kommunisták részvétele „balra” módosítja a kormány tevékenységét és politi­káját, 34 százaléka azt gondolja, nem lesz tényleges hatással* a kormányra, 22 százalék nem nyilvánított véleményt. Ugyan­akkor a megkérdezettek többsége azt hiszi, hogy a kommunista mi­niszterek jelenléte a kormányban gyengíti Franciaország helyzetét az Atlanti Szövetségben (52 száza­lék). TEHERAN ... Baniszadr volt elnököt kivég. zik. ha a Ramadán ünnepének befej eztéig nem tanúéit bűn- bánatot Khomeini ajatollah előtt. Mohammadi Gilani. az iszlám forradalmi bíróság-ügyésze mon­. helyen tartózkodó volt államfő > kijelentette, hogy az iszlám köz­bombatámadás fő ' gyanúsítottja ' a párt egyik, jelenleg szökésben Több. mint ötvenezer emijier gyűlt össze vasárpap egy madridi parkban tiltakozásul a kormány • 'felszólalók hangsúlyozták, hogy a spanyol nép érdekeinek. A spanyol ■ szocialista munkáspárt, az ország legnagyobb ellenzéki ereje kép­viselői követelték, hogy a kérdés­■ A. „Vörös brigádok. terrorszer- | vezet hétfőre virradóra meggyil­kolta a hetek óta túszként fogva tartott Giuseppe Tallierciot,' a Montedison művek Porto Mar- ghera-i részlegének igazgatóját. Az áldozat holttestét hétfőn hajnalban 2.00 óra Körül találták meg a Porto Márghéra-1 üzem bejáratának közelében egy gép­kocsi. csomagtartójában. A hírhedt terrorista felforgató szervezet hasonló „Ítéletet” - he­lyezett kilátásba Ciro Cirillóval szemben is. A carppaniai keresz­ténydemokrata : vezetőt hónapok ■ óta tartják fogságukban és á ..nép ellenségének” nyilvánították. A „Vörös brigádok” június 19-én , róma rendőrfőnök-helyettesét. Se.- bastino Vincit gyilkoltak meg. Liverpooli lázongás Vasárnap a színes bőrű tüntetők — átmeneti nyugalom után 'gyakorlatilag hatalmukba kerítet­ték -Liverpool Töxteth nevű nyo­mornegyedét. A .rendőrök i vasár­nap délután egy időre, kénytelenek) voltak meghátrálni á tüntetők ál­tal rájuk zúdított kő- és benzi- nespala ok-zápor elől. Később is . csak azt tudták megakadályozni, hogy a lázongó tömeg Liverpool - belvárosa felé nyomuljon előre. Hétfő, reggelre a brit rendőrség gyakorlatilag visszafoglalta, a lá­zadó .színes bőrű fiataloktól Liver­pool Toxteth kerületének javai ré- . szét. Mintegy 400 rendőr először könnygázgránát- és gúmibot-ro­- ham mai visszavette azt a csaknem _ egy '.kilométeres területsávét, . r anielyről a tüntetők Vasárnap ki­szorították a karhatalmat, ' majd :; kisebb „kezelhető” csoportokra osztották a lázongó tömeget. A ■ hétórás éjszakai utcai- harc-i .ban eddig 120 rendőr sebesülésé­- ről (tudnak, a tüntetők közül ti- ‘‘■assniiégyet letartóztattak'. Húsz -- épület leégett. A lázadás hátterében meghúzó- : dó társadalmi feszültségekre jel­elemző, hogy. még- Lauráéi Black­burn, liverpooli rendőrségi főfel­ügyelő is helyénvalónak látta so- ' katmondóan megjegyezni az AP amerikai hírügynökség tudósítója előtt:- „Ügy látszik, vélünk akar­ják rend.behozatni,; amit mások elrontottak”..,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents