Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-31 / 178. szám

t • PETŐFI NÉPE • 1981. Július 31. Baniszadr nem politizál? A szökevényből politikai me­nekültté vált Baniszadr volt irá­ni elnökre párizsi tartózkodásá­nak első 24 órájában nagy nyo­más nehezedett, hogy a francia földet — legalábbis nyilvánosan — ne használja fel az iráni rend­szer elleni, uszításra. Mint isme­retes, a francia kcrmány azzal a feltétellel adta meg az exállam- főnek a politikai menedékjogot, hogy Baniszadr — s erre írásos ígéretet tett • — tartózkodik min­denfajta politikai tevékenység­től. Ha Baniszadr politikai nyi­latkozatot tesz Franciaországban, ellentétbe kerül szerdán tett ígéretével. Ha tartózkodik a po­litikai nyilatkozatoktól, szabadon élhet Franciaországban — foglal­ta össze újságírók előtt Claude Oheysson francia külügyminisz­ter Párizs álláspontját. Baniszadr ezért — mint jelen- * tettük lemondta szerda dél­utánra tervezett sajtóértekezletét, nem így azonban Masszud Rad- zsaiwi, a Modzsahedin Kihalk el­nevezésű szervezet vezetője, aki 49 napon át rejtegette Baniszadrt Teherán központjában, s aki a volt elnökkel együtt érkezett Pá­rizsba. Megfigyelők emlékeztet- -nek arra, hogy röviddel érkezése után maga Baniszadr is politikai tartalmú nyilatkozatot tett, s ez­zel összefüggésben úgy véleked­nek: egyelőre túl korai megjö­vendölni, vajon a' Mitterrand- kormány a jövőben szemet huny-e Baniszadr, Radzsavi és a menekülést megszervező, ko­rábbi salh-pilóta Moezi ezredes különböző — ha nem is nyilvá­nos — manőverei felett. Letartóztatták az aurioli gyilkosság tetteseit A francia rendőrség 11 napos, bravúros nyomozás után letartóz­tatta az aurioli hatos mészárlás összes tettesét, és megtalálta va­lamennyi áldozat holttestét. Mint jelentettük, július 19-re virradó éjjel leégett Marseille kö­zelében, Auriol településen egy tanya, amely Jacques Massie marseille-i rendőrfeiügyelőé volt. Massie és családtagjai eltűntek. A házban talált vémyomok bűn­tettre utaltak. A rendőrség egy ujjlenyomat alapján azonosította Jean-Bruno Finochiettit: a 31 éves tanító — Massiáhez hason­lóan — a Service d’Aqtion Ci- vique (SAC) nevű félfasiszta szervezet tagja volt. A SAC 1958- foan jött létre a gaulle-dsták egy­fajta párhuzamos rendőrségeként, és sok kétes ügyben szerepelt azóta is, tagjai bűncselekmények­ben és baloldali szervezetek el­leni támadásokban egyaránt részt vettek. A nyomozás, amelyet Francoise Laurens Guerin asszony, mar­seille-i vizsgálóbíró irányított,“ nagy apparátussal, több mint öt­ven nyomozó részvételével folyt az egész országban, és elsősorban a SAC köreire összpontosult. A szervezet alapítóját és főtitkárát, az 59 éves Pierre Debizet-t le­tartóztatták, és őrizet alatt Mar- seálle-be szállították, ahol szem­besítették a gyanúsítottakkal., Ugyanakkor a rendőrség számos letartóztatást eszközölt a SAC köreiben. Az ügy mindenképpen politikai felhangot kapott, hiszen a SAC a jobboldal és az alvilág között képezett egyfajta hidat, és köz­ismert, hogy tagjait 'elsősorban testőri, erőszakos, megfélemlítő és titkos akciókra alkalmazták, vagy legalábbis ezekről beszélt a legtöbbet a sajtó, a közvélemény. Ilyen előzmények után került sor a csütörtökre virradó .éjsza­ka a kommandó tagjainak azo­nosítására, a letartóztatásban •lévő tettesek beismerő vallomá­sára. A gyilkosok megjelölték azt a helyet, ahol áldozataikat elföl­delték, és ennek nyomán csü­törtökön reggel megtalálták a mészárlás áldozatait. A rendőr­ségi források szerint a komman­dó parancsnoka, „Z”, a SAC mar- seiile-i szervezetének egyik akti­vistája volt: Lionel Collard. A nyomozás következő felada­ta felderíteni a vérfürdő tényle­ges okát: ki és miért rendelte el, hogy végezni kell Massie rendőr- felügyelővel, aki a SAC mar­seille-i szervezetének vezetője volt a közelmúltban. (MTI) NAPIRENDEN A KORMÁNY GAZDASÁGI STABILIZÁCIÓS PROGRAMJA Összeült a lengyel parlament VARSÓ Csütörtökön 11 órakor megnyílt Varsóban a lengyel parlament kétnapos ülése, amely fontos gaz­dasági kérdésekben fog dönteni. A képviselők meghallgatják a kormány beszámolóját a tavalyi népgazdasági terv teljesítéséről, szavazni fognak az idei éves terv és állami költségvetés módosítá­sáról. A parlament ezen kívül megvizsgálja a kormány válság­ellenes és gazdasági stabilizációs programját, amely a gazdasági válság leküzdését célzó'intézkedé­seket foglalja magában. A stabi­lizációs program célja a termelés hanyatlásának és az életszínvonal esésének megfékezése, a nyers­anyag-ellátás javítása, az infláció jelentős csökkentése, az adósságok •növekedésének fokozatos lassítá­sa. A program több évre szól, ked­vező feltételek mellett első ered­ményei 2—3 év múlva várhatók. A szejm ülésszaka még egy, fo­kozott közérdeklődésre számot* tartó kérdéssel fog foglalkozni, ez pedig a sajtó, a kiadói tevékeny­ség és a szórakoztatóipar ellen­őrzéséről szóló törvény. Szó lesz még ezen kívül a vezető állami tisztségeket betöltő személyek ja­vadalmazásáról is. A napirendet az ülés megnyitá­sakor kiegészítették a miniszter- tanács személyi összetételének megváltozásával kapcsolatos pont­tal, a legutóbbi pártkongresszuson ugyanis több minisztert beválasz­tottak a párt vezető szerveibe, és most be kell tölteni az üresen maradt állami posztokat. A szejm ülését az utóbbi hóna­pok hagyományainak megfelelően a televízió és a rádió teljes terje­delemben egyenes adásiban közve­títi. Ezzel a parlamenti üléssel a szejm ülésszaka nem zárul le, a képviselők nem vonulnak el ha­gyományos nyári vakációra: a szejm-bizottságok továbbra is a vállalati, a szakszervezeti és az önkormányzati törvények kimun­kálásán dolgoznak. * A lengyel államtanács szerdán tartott ülésén megalakították a munkavédelmi tanácsot, amelynek elnökévé Zbigniew Patalias pro­fesszort nevezték ki. A LEMP KB Politikai Bizottsá­gának július 13-1 javaslatára az államtanács az ülésen megfosz­totta az 1971 és 1980 közötti idő­szakban odaítélt állami kitünteté­seitől Edward Giereket, Edward Babiuchot, Zdislaw' Grudzient, Piotr Jaroszewiczet, Jerzy Luka- szewiczet, Tadeusz Pykat, Jan Szydlakot, Tadeusz Wrzaszczykot, Zdislaw Zandarowsikit, Adam Glazurát, Franciszek Kaimot és Wlodzimierz Lejczakot. (MTI) A SPANYOL KP KONGRESSZUSÁN A küldöttek jóváhagyták a központi bizottság beszámolóját MADRID A Spanyol Kommunista Párt X. kongresszusa csütörtökön dél­előtt Santiago Carrillo főtitkár vi­tazáró felszólalásának meghallga­tása után jóváhagyta á KB be­számolóját. A beszámoló jóváha­gyása mellett 689 küldött, ellene 64 szavazott, 266-an tartózkodtak a szavazástól. A beszámoló ellen általában az SKP vezetőségének politikáját baloldalról bírálók szavaztak, a tartózkodók pedig a köaponti bizottság irányvonalától jobbra álló „megújító eurokom- munisták” közül kerültek ki. Santiago Carrillo egyórás vita­zárójában hangsúlyozta, hogy a párt belső problémáit politikai eszközökkel kell megoldani és rá­mutatott, hogy a vita középpont­jában a spanyol kommunisták pártjának jövőbeni arculata állt. Ez a párt nem lehet a mai spa­nyol társadalom tükörképe — mondotta, és élesen szembeszállt mindazzal az elképzeléssel, hogy a spanyol kommunista pártot az egyes autonómiák kommunista pártjainak föderációjává változ­tassák, mind pedig azzal, hogy a kisebbségek szervezett irányza­tokba tömörülhessenek. Pluraliz­mus a párton belül elfogadhatat­lan — szögezte le. Carrillo hangsúlyozta, hogy a párton belül teljes szabadságot biztosítanak a vitáknak. A hatá­rozat után — mondotta — meg­engedhetetlen, hogy a kisebbség képviselői a tömegtájékoztató esz­közökben, nagy nyilvánosság előtt fejtsék ki álláspontjukat. Ha nem vetnek véget a frakciózásnak, ak­kor a párt rövid időn belül szét* bomlik — figyelmeztetett rá és hozzáfűzte, hogy ő személy szerint kész megállapodások kötésére más pártok vezetőivel, a párton belül viszont csakis a többség által jó­váhagyott határozatok végrehajtá­sára' hajlandó, paktumokra sem­miképpen sem. (MTI) NAPI KOMMENTÁR dik az elmúlt két esztendőben e(-l Küldetés ahaladaMellen Az első bolgár munkáspárt megalakulásának jubileuma Sajtótájékoztató a nagykövetségen Miközben naponta érkeznek hí­rek a latin-amerikai népelnyomó rendszerek elleni harc fokozódá­sáról, Reagan amerikai elnök kül­döttet menesztett a térségbe — azzal a nyilvánvaló céllal, hogy ily módon is az Egyesült Álla­mok támogatásáról biztosítsa az ottani diktatórikus rezsimeket, s erősítse aknamunkáját a terület haladó kormányzatai ellen. Jeane Kirspatrick asszony, az VSA ál­landó ENSZ-képviselője a követ­kező két hétben Argentínát, Uruguayi, Chilét, Ecuadort, Pe­rut és Venezuelát keresi fel. A. nagykövet a Reagan-adminisztrá- ció egyik legképzettebb Latin- Amerika-szakértőjének számit, s arról hírhedt, hogy a térséget minden eszközzel kész Washing­ton befolyása alatt tartani. Mégha Kirspatrick asszony tár­gyalásai, Venezuelát és Perut le­számítva, valamennyi országban könnyűnek ígérkeznek, neki is számolnia kell a realitásokkal. Azzal, hogy Salvadorban — hiá­ba a komoly amerikai anyagi és katonai segítség — a hazafiak újabb és újabb sikereket érnek el a junta ellen vívott küzdelemben: hogy Nicaragua népe ragaszko­ért forradalmi vívmányaihoz és — az Egyesült Államok fojtogató nyomása ellenére — kész azokat újabbakkal gyarapítani: hogy a szocialista Kuba lakóit az ameri­kai ihletésű destabilizációs cse­lekmények sem térítik le a ma­guk választotta útról. S egyálta­lán: akár akarja az Egyesült Ál­lamok, akár nem, már nem te­kintheti Latin-Amerikát „hátsó udvarának". Csakhogy Kirspatrick asszony arról is nevezetes, hogy — akár­csak kormányának — vajmi ke­vés érzéke van a realitások fi-, gyclembevételére. Annak idején elszántan védte a nicaraguai So­moza diktatúráját, a legheveseb­ben ellenezte a csatorna átadását jogos tulajdonosának, Panamá­nak, s egyszerűen mind a mai napig nem fogta fel, hogy „ked­venc" területén immár más idők járnak. Így hát tárgyalásai alig­ha szolgálnak majd meglepetés­sel. Hogy útja nyomán újból so­kén esnek áldozatul a „megerő­sített" diktatúrák terrorjának, az nem érdekli. A lényeg számára és a Reagan-adminisztráció szá­mára is, hogy kerékbe törje a ha­ladást Latin-Amerikában. K. M. Puccs Gambiában A nyugat-afrikai Gambiában csütörtökön államcsínyt hajtot­tak végre — jelentette az ország rádiója. A csendőrség támogatá­sával „nemzeti forradalmi ta­nács” vette át az irányítást, élén Kukli Samba Sanyang ellenzéki politikussal. A fővárost, Banjult, és a kül­világot összekötő távközlési vo­nalakat a csendőrség ellenőrzi, a nemzetközi repülőteret lezárták. Az egyetlen hivatalos hírforrásul szolgáló rádióban beolvasták a ' „nemzeti forradalmi tanács” köz­leményét, amely „nepotizmussal, törzsi részrehajlással, korrupció­val és társadalmi igazságtalan­sággal” vádolja a hatalomból el­távolított Dawda Kairaba Jawara elnököt és kormányát, és az ő számlájukra. írja az országban fellépő élelmiszerhiányt is. Gam­bia fővárosából — Dakarból szár­mazó hírek szerint — az utóbbi napokban tüntetések voltak a drágaság ellen. A közlemény külpolitikai része állást foglal a neokolonializmus és a dél-afrikai rezsim namíbiai elnyomó politikája ellen, a Pa­lesztinái nép harcának támogatá­sa mellett. , A , tanács rendeletileg feliüg- . gesztette az alkotmányt, felosz­latta a parlamentet, bezáratta a bankokat, és betiltotta a politi­kai pártok tevékenységét. Diplomáciai források szerint a hatalomátvétel során többen meghaltak. Dawda'Jawara meg­döntött gambiai elnök London­ban tartózkodik, Ezekben a napokban ünnepük meg Bulgáriában az első bolgár forradalmi munkáspárt megala­kulásának jubileumát. A Bolgár Szociáldemokrata Párt létrejötté­nek 90. évfordulója alkalmából csütörtökön Vaszil Baev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivő­je sajtótájékoztatót tartott a nagy- követségen. A párt történetére visszatekint­ve kiemelte: Dimitar Blagoev vezetésével olyan önálló politikai szervezet jött . létre 1891-ben, amely a marxizmus ideológiáját elfogadva képes volt legyőzni a bolgár szocialista mozgalomban akkor érvényesülő opportunista törekvéseket. A századfordulótól kezdve folyamatosan nőtt tömeg­befolyása, s 1903-ban tartott X. kongresszusán kizárva tagjai so­rából a megalkuvó frákciót, vég­érvényesen hitet tett a: követke­zetesen forradalmi, marxista po­litika megvalósítása mellett.. Vaszil Baev szólt a pártnak a balkáni háborúk, majd az első világháború ellen vívott küzdel­méről, s eszmei fejlődéséről, amelynek nagy lendületet adott a Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelme. 1919-ben vette fel a szervezet a Bolgár Kom­munista Párt nevet, s ugyaneb­ben az évben közvetlenül részt vett a Kommunista Internácio- nálé megalakításában is. Ezt kö­vetően az ország egyik legbefo­lyásosabb politikai erejévé vált, s élére állt a fasiszta diktatúra megdöntésére 1923-ban kirobbant, ám sikertelenül végződött fegy­veres felkelésnek is. Több mint két évtizeden át ezután illegali­tásban folytatta harcát, egészen 1944-ig, amikor — a hazafias frontban egyesítve valamennyi bolgár demokratikus erőt — ki­vívta győzelmét a monarcho-fa- siszta rendszer felett, vállvetve a a szovjet hadsereggel, felszaba­dította az országot. Bulgáriában jelenleg a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodik a kommunista párt, legutóbb az idén márciusban— áprilisban megtartott XII. kong­resszuson határozták meg azokat a feladatokat, amelyek a népgaz­daság fejlesztése, a társadalom to- vábbf'tökéletesftése terén állnak a bolgár nép előtt. A jubileumról egyebek között reprezentatív párttörténeti kiállí­tás megnyitásával is megemlékez­tek Szófiában. A bemutató anya­gát augusztusban a budapesti Történeti Múzeumban is az ér­deklődők elé tárják majd — hangzott el a sajtótájékoztatón. (MTI) HOGYAN TOVÁBB A KÖZEL-KELETEN? Törékeny tűzszünet A nagy amerikai író, Mark Twain mondta , egyszer, hogy nincs könnyebb, mint végleg le­szokni a dohányzásról. A maga példáját említette: ő már leg­alább százhúsz alkalommal meg­tette ezt... Úgy látszik, Libanonban sem nehéz tűzszüneti megállapodásra jutni. A válság legújabb szaka­szában, amelyet általában az 1975—76-os véres polgárháború­tól számítanak, számos esetben határozták el a fegyvernyugvást. Az adatok között ugyan van némi különbség, aszerint^ hogy csak az általánosabb jellegű egységeket veszik számba, vagy feljegyzik a helyi, rendszerint kérészéletű, csupán néhány óráig érvényben levő megegyezéseket. Ezért nyolc­van és kétszázhatvan közé teszik a fél évtized alatt létrejött tűz­szünetek számát. Vajon mennyi­re bizonyulhat tartósnak az a nyolcvannegyedik vagy kétszáz­hatvanegyedik megállapodás, amelyet egy különösen kiélezett időszak, Bejrút bombázása, a dél­libanoni palesztin táborok elleni nagy roham, s az észak-izraeli te­lepülések elleni tüzérségi táma­dások után kötöttek? Az előjelek alighanem jogos kételyt sugall­nak, de ezt teszik a kísérőjelen­ségek is: a tűzszünet mellé ezért sietnek hozzáfűzni a törékeny jelzőt. Homályos értelmezések és részletek Mindenekelőtt több irányú — nem is jelentéktelen — értelme­zési különbségek figyelhetők meg. Az izraeli vezetés olyan kijelen­téseket tesz, hogy kizárólag a li­banoniakat ismerte el partnernek, a palesztinokat nem — valójában viszont izraeli—palesztin össze­csapás zajlott (ami a libanonia­kat is érintette), s két főszerep­lő egyikének kirekesztése éssze­rűtlen álláspontot jelent. Izrael követeli, hogy a tűzszünet terjed­jen ki a libanoni jobboldal által uralt területekre t is, főként Had­dad őrnagy szakadár államocská- jára, ez viszont ismét eleve .le­hetetlenné tenné Libanon egysé­gének helyreállítását. A PFSZ ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a fegyverszünet Libanonra vonatkozik, tehát nem foglalja magában a Jordán folyó nyugati pártján, vagy a gazai övezetben megszálló hadsereg elleni kato­nai akciókat. További nehézsége­ket okoz, hogy az izraeliek nem mondtak le a libanoni berepülé­sekről, légi felderítésekről — a palesztinok körében pedig nehe­zen lehetett elfogadtatni vala­mennyi gerillacsoporttal a tűz­szünet előírásait. (A palesztin mozgalomban 1 jelentősebb és negyven kisebb szervezetet je­gyeznek, s előfordulhat, hogy va­lamelyikük — nem utolsósorban külső hatásra — szembefordul a mozgalom fő áramlataival.) A legutóbbi megállapodásnak számos olyan homályos részlete van tehát, amelyet adott esetben ürügyként lehet használni az el­lenségeskedések felújítására. Ám különben is van a közel-keleti tüzeknek és tűzszüneteknek egy. sajátos ritmusa. A Camp David-i különalku nyomán Egyiptomot si­került kikapcsolni az arab front­államok közül; Jordánia közis­mert módon nem engedélyezi te­rületén a palesztin mozgalom ki­tel jedtebb katonai tevékenysé­gét; a szíriai—izraeli átmeneti fegyverszüneti vonalon pedig ENSZ-zóna biztosítja — a koráb­bi nemzetközi megállapodások ér­telmében — a felek szétválasztá­sát. A palesztinok -legfontosabb bázisai kétségkívül Dél-Libanon- ban helyezkednek el — a Camp David-i különmegállapodás tette lehetővé, hogy az izraeli vezetés 9 Philip Habib amerikai külön­megbízott Jeruzsálemben beje­lenti a tűzszünetet. katonailag Libanopra összponto­sítson: megpróbálja felszámolni a palesztin ellenállást, megossza az országot, s egyúttal nyomást gya­koroljon a ma élharcos arab frontállamra: Szíriára. Izraeli célok Libanonban ezért állandó tanúi lehetünk az ellentétes törekvések következtében végbemenő hul­lámzásoknak. Az idén két ízben is a válság viszonylagos enyhü­lésének jelei mutatkoztak. Sőt, miután a szíriai arabközi erők keresztülvitték a jobboldali fa- langisták kivonulását Libanon második legnagyobb városából, Zahle-ből, s légvédelmi rakéták telepítésével jelentős védelmi ál­lásokat építettek ki a határkör­zetben — az AraíT Liga négyes közvetítő bizottságával együttmű­ködve elvi lehetőséget teremtettek a libanoni nemzeti egységre és megbékélésre. Izrael, valamint izraeli támoga­tással a libanoni jobboldal leg­szélsőségesebb elemei ennek meg­akadályozására léptek ismét ak­cióba. Arra törekedtek, hogy ösz- szevonják a fennhatóságuk alatt álló libanoni területeket és for­málisan is megosszák az országot. Ezután a „rakétaválság” egyelőre szavakban történő eszkalációja kö* vetkezett. Folytatódott a krízis­sorozat a „reaktorválsággal”, a Bagdad melletti atomerőmű bom­bázásával. Végül a Bejrút elleni pusztító bombázás, s a Dél-Liba- nonba vezető hidak lerombolása, a palesztin táborok és bázisok elle­ni összpontosított izraeli száraz­földi, tengeri és légi .támadás je­lentette a tetőzést. (A Begin-kor- mány cselekedetei mögött belpoli­tikai indítékok is álltak: a vá­lasztások előtt szavazatszerzés,- majd a patthelyzetet eredménye­ző szavazás nyomán a kormány­alakítási alkudozások, vagy akár egy esetleges új választási kam­pány elősegítésére mesterségesen „nemzeti szükségállapotot” ala­kítottak ki.) Washingtoni szerepe Az izraeli vezetés azonban két­ségtelenül „túlszaladt” — ezt pél­dázza a londoni Economist-kom- mentár címe: „Begin úr a világ­gal szemben”. Még az amerikai kormányzat sem tapsolhatott egy­értelműen az izraeli akciónak, hi­szen kellemetlen szövetségese el­taszítja a hagyományosan ameri- kabarát jobboldal közel-keleti erőket is. (Ennek köszönhető a Biztonsági Tanácsban elfoglalt fe­lemás amerikai álláspont; az F—16-os repülőgépek körüli hu­zavona, s egy-két amérikai veze­tő enyhe rosszallást kifejező nyi­latkozata.) Természetesen, a tak­tikai eltéréseken túl, nincs igazi konfliktus Washington és Tel Aviv között. Sok szakértő he­lyezkedett arra a véleményre, hogy a tűzszünet — miután Iz­rael ismét tűzbe borította Liba­nont — kedvező az Egyesült Ál­lamoknak, mert így újra nyíltan folytathatják Izrael támogatását. # Bejrút bombázása után a sebe­sülteket mentik. A tűzszünet tartama pedig alig­ha képezi közöttük viták tárgyát. Ha a külső és belső érdekek úgy kívánják, a Begin-kabínet nem­igen fogja azt betartani. Egy rövid tűzszünet is jobb a tartós tüzeknél, de a realitások arra intenek, hogy óvakodjunk a túlzott derűlátástól. A lényeg ugyanis, hogy a közel-keleti vál­ság megoldását nem az egymást követő és füstbemenő (rendsze­rint bombák füstjébe enyésző) tűzszünetek képezik, hanem egy általános rendezés. Ennek lenne a legjobb módja olyan békeérte­kezlet összehívása — s erre tett javaslatot ismételten Leonyid Brezsnyev . is —, amely vala­mennyi érdekelt fél részvételé­vel, áttekintené a helyzetet, és kölcsönösen elfogadható, általá­nos biztonságot és békét eredmé­nyező intézkedéseket munkál­na ki. A dohányzásról leszokni vég­eredményben magánügy — a kö­zel-keleti gyújtogatás elfojtása azonban olyan közügy, amely­ben valóban egész világunk ér­dekelt ... Réti Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents