Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-30 / 177. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. július 30. TUDOMÁNY TECHNIKA Kecskemét első villanyszerelője Az ezernyolcszázhatvanas évek végén, amikor Kecskeméten jó- szerint még csak hírből ismerték a villanyt, s esetenként a lámpa- gyújtogatók lobbantották lángra az utcai lámpákat, egy fiatal házaspár érkezett a városba: Kellermann Bernét és felesége. Letelepedtek, s a fiatalember, aki ismeretségben volt a villamosság akkoriban ördöginek tartott tudományával is, fémipari munkák mellett, az igényesebb polgároknak villamos csengőket, villámhárítót készített, és amikor egy kereskedő házitelefont szereltetett a lakásába, többen is rendeltek nála ilyen berendezést is. „Csoda” • a borbélyműhelyben A „villamosember” felesége a szomszédoknak elmondotta, hogy a telefon miatt kerültek Kecskemétre. A férje a Trencsén megyei Lipko községbe való, s pár évvel ezelőtt rokonlátogatóba jött Nagykörösre, s ott találkozott ővele, és néháijy hónap múlva feleségül vette. Ott is villamos készülékek szerelésével kezdett foglalkozni. Jó barátja lett egy ottani, Ceglédi úti borbélymester, akinek a műhelyéből' telefont vezettetett saját lakásukba. Egy esős délután, a. borbélyműhelyből telefonált a felesége neki, hogy vigye el a műhelybe az esernyőjét. Az el is vitte, és a „csodának” híre terjedt. Másnap megjelentek náluk a csendőrök. — Azonnal szedje le a falról azt az ördögi masinát, mert leverjük, magával együtt! — parancsolták szigorúan. Ezt Kellermann Bernát nagy sértésnek vette, s feleségével Kecskemétre költözött, ahol jobban megbecsülték tudományát. A későbbi években ő készítette a tűzoltóságnak a tűzjelző telefonokat, és a hivatalok telefonberendezéseit. Majd a világítás villamosítása is megkezdődött á kilencvenes években,, „s. ' akkor villanyszerelő-műhelyt, s' a- Lu- ther-közben, majd a XatoUKus Bérházban villamos szaküzletet nyitott. A „villamos cipő” Ezek a sikerek azonban nem elégítették ki. Sok tudományos könyvet olvasott a villamosságnak az orvostudományban való alkalmazásáról, neves orvosok ez irányú véleményét is kérdezte. És ennek eredményeképpen, az 1896. évi nagy magyar ezredéves kiállítás előtti években sok kísérletezés után feltalálta a villamos cipőt. A jobb lábra való rendes cipő sarkába különleges kis villamos erőforrást szerelt, mely gyenge elektromos áramkeringést teremtett a cipő viselőjének testében, mely az orvosi vélemények szerint jó hatással volt több ideges természetű betegségre. Siker a kiállításon Kellermann Bernát villamos- cipő-találmányával részt vett a budapesti ezredéves kiállításon, ahol találmányát aranyéremmel tüntették ki. A villamos cipő híre országszerte elterjedt, sőt még Amerikában is rendelték. Olyan sok volt a megrendelés, hogy a gyártására szerződött két kecske-, rnéti cipészmester: Deák Sándor és Szabó Lajos, valamint segédeik, de alig tudtak eleget tenni a megrendeléseknek. A villamos cipő két évtizedig volt divatban, s párja egy forint nyolcvan krajcárral volt drágább az első osztályú, rendes cipő áránál. Kel- lermann Bernát Kecskemét város egyik tekintélyes iparosa lett, szép családot nevelt, magas kort ért el, és az ezerkilencszázhar- mincas . • években Kecskeméten halL.tnegs st iri‘>iißd A mester fia Kellermann Lajos, aki atyjától Kecskeméten tanulta ezt a szakmát, 1920 óta Nagykőrösön villanyszerelő kisiparos, 86 éves, és a nyugdíj mellett még ma is dolgozik. Tevékenyen részt vett a város külterületének villamosításában, s több mint 60 esztendős működése alatt 55 fiatalt tanított a szakmára. Szeretettel őrzi a fentebb ismertetett családi emlékeket. Kopa László Hőveszteség csökkentése fóliával Az épületek hővesztesége télen jelentős részben az ablakokon áthatoló infravörös hősugárzásból származik. Egy belga cég most olyan átlátszó fóliát hozott forgalomba, mely a fényáteresztést nem befolyásolja, de az infravörös sugarak nagy részét visszaveri és ezzel az ablaküvegen át történő hősugárzást 30—40 százalékkal csökkenti. Az új „Solar X 40/80” márkanevű anyag átlátszó poliészKierfilmből áll, melyre a vákuumban igen vékony fémréteget gőzölnek rá. öntapadó kivitelű, így felszerelése egyszerű. A fólia a kívülről érkező infravörös sugárzást visszaveri, így erős napfényben csökkenti a helyiségek túlmelegedését. A TÖBBSZÖRÖSÉT IS EL TUDNÁK ADNI • A szénporral keveri agyag futószalagra kerül. Az uszódi Egyetértés Termelőszövetkezetben Kiss László és brigádja már tizenegy esztendeje foglalkozik szénporos téglaégetéssel. Amolyan családi vállalkozás ez, a feleségével és rokonaival dolgozik. Ritka mesterség, mert a megyében kevés helyen történik ma már ilyen módszerrel építőanyag-készítés. Az uszódi tégla nagyon kapós, változatlanul nagy az érdeklődés iránta és a termelt mennyiség sokszorosát is el tudnák adni. Érthető, mert olcsó és tartós. jók a nagyrészt önerőből történő családiház-ápítést. többszörösére növekedett az igény. Még azt a kevés selejtet is — ami égetéskor keletkezik — felhasználják az alapozáshoz. Természetesen a téglát istállók és egyéb épületek létesítéséhez is vásárolják, f Nehéz munka kitermelni az agyagot, rakni a nyersanyagot, tolni a csilléket. Bizony, különösen melegben eléggé igénybe veszi a szervezetet. A brigádvezető szeretné, ha a régi gépet kicserélnék. Egy kis segítséggel jelentősen növelnj tudnák a termelést. Üj, nagyobb teljesítményű berendezéssel akár többszörösét ás előállíthatnák a jelenlegi mennyiségnek, hiszen volt időszak, amikor kétmillió téglát gyártottak évente. Érdemes ezen elgondolkodni a szövetkezet vezetőségének. Akár megyei támogatást is igénybe lehetne venni a fejlesztéshez, hi* szén ebben a körzetben nincs más téglagyártó üzem. K. S. j Szénporos tégla Úszódon — Erre az esztendőre félmillió darabot vállaltunk — tájékoztat a brigádvezető — nem tudunk többet, mert nehéz munka, kevesen is vagyunk, sok a baj a géppel, régi masina, gyakran elromlik. Hogyan is- készül ez a tégla? Az agyagot szénporral keverik, a gép masszává gyúrja, majd méretre vágja. Ezután szárítják az építőanyagot. Az égetés szabad kemencében hét-nyolc napig tart. Kiss László: — A nyersanyag nagy része — az agyag — á helyszínen rendelkezésre áll, csak a szénport kell ideszállítani. A vásárlók rendszerint eljönnek a tégláért, néha egy-két nappal az égetés befejezése előtt. Inkább itt várják meg, csakhogy biztosan kapjanak építőanyagot. Most. hogy az állam és az üzemek is jobban támogat~‘y&m sSSSrf' íaéJI felesége a csillékre rakja a téglát. A színekben szárad az építőanyag. (Méhesi Éva felvételei) • Kiss László kezeli a gépet, a Van elég munka az ÉPFA halasi gyárában ,, Az. Épülej^S7^1osigaíji^ésj'Faipari Vóllalatnevé- iqep- tyqpjf.'ijpgJMtótjhrihoRfBmitren szükségletét [ii-. elégítésére hivatott.r,;Mivél az: építkezések, az építőipar kiszolgálása az elsőrendű feladata ajtókkal, ablakokkal és egyéb nyílászáró szerkezetekkel, ezt a céget is érintette a beruházások visszafogása. Az év elején a megyei gyárai — amelyek kiváló címe. két vívtak ki az előző években — súlyos problémákkal küszködtek: kevés volt a megrendelés. Attól kellett tartani, hogy egész évre n^m lesz elegendő munka a gépek kihasználásához és az emberek intenzív foglalkoztatásához. Szerencsére a vállalat megbirkózott a nehézségekkel. A kiskunhalasi ÉPFA gyár igazgatója, Király István mondta el, hogy az első félévben maguk is fölkeresték a TÜZÉP-telepeket szállítási ajánlattal, holott az értékesítés elsősorban a vállalati központ feladata. Egyedi megrendeléseket sem utasítottak vissza, mert minden munkára szükségük volt. Ezek által a gyári kezdeményezések által annyi munkához jutottak, amennyi az éves kapacitás lekötéséhez mintegy tíz százalékban járult hozzá. Ezek az erőfeszítések fegyelmezett termeléssel párosultak. Menet közben átrendezték a vállalati profilt, s úgy döntöttek, hogy a kiskunhalasi gyár ismét készítsen az ablakokon kívül ajtótokokat is, forint nyereséget ért el a kollektíva. Ez az árbevételhez viszonyítva, körülbelül öt százalékos haszonnak felel meg. Ennyi várható az ajtótokgyártástól, aminek a szerepe növekszik a második félévben, s komoly feladat elé állítja a gyárat. Ugyanis a határidők hajszálpontos betartását követelik meg a megrendelő házgyárak. Régebben már készítettek itt ajtótokokat, de azok más szerkezetűek voltak, így egyelőre újszerű a munka. A második hat hónapban nyolcvanezer ajtótok és negyvenezer ablak hagyja el az üzemet. Az év végére százhetven millió forint termelési érték és tízmillió nyereség elérésére számítanak az ÉPFA halasi gyárában. A gazdálkodás eddigi eredményei alapján a béreket a tervezett mértékben emelik. A. X S. • Az ablakgyártó üzem. (Tóth Sándor felvétele) s ezzel hosszabb távra megoldották a nagy problémát. 1981-ben kilencvenezer ajtótokot állítanak elő budapesti, szegedi, miskolci, debreceni és kecskeméti házgyári építkezéshez. Az ajtólapokat a vállalat zuglói gyára szállítja. Az első félévben már tízezer darab ajtótokot gyártottak Halason, s ez is segített abban, hogy a termelési érték elérte a nyolcvanöt millió forintot. A korábbi kizárólagos termékből, az ablakból hatvanötezret készítettek, s ötmillió A rendszámtábla históriája Nem vitás, hogy rendszám nélkül ugyanúgy megy bármelyik gépkocsi, mint nélküle (feltéve, ha valóban üzemképes); valójában mégsem közlekedhet. Elég régen így van ez: hazánkban 1901-ben adták ki az első autoV mobil-forgalmi szabályrendeletet, amely jóllehet csak a fővárosra vonatkozott, később irányadó lett országszerte. Az egykorú följegyzések szerint a rendelet kiadásának évében mindössze harminc- egynéhány rendszámra volt szükség. A Közlekedési Múzeumban látható I—93 feliratú rendszám tehát igencsak a motorizáció hőskorából való. — Nagyon szigorú vizsgálatnak vetették alá a műegyetem gépész- mérnökei és a rendőrök az automobilokat — mondja Bálint Sándor muzeológus. — Nem örvendtek nagy népszerűségnek a technika akkori csodái; soká tartott, amíg az emberek megbarátkoztak velük. A tizenhármas rendszámot eleinte ki sem adták a kocsikra, akkora volt a félsz. Egyébként a jelzés egy római és két arab számból állt, majd háromból. Amikor a római egyes mellett elérték a 999-et, római kettessel kezdték elölről az egészet, Rohamosan szaporodtak a pöfögő, hörgő autócsodák, s ennek megfelelően emelkedett az ázsiójuk is, a kétezredik rendszám felszerelése kisebbfajta nemzeti ünneplést váltott ki. Nem soká maradhatott meg tehát az eredeti megkülönböztető módszer, a tizes években már körzetekhez kapcsolt jelzéseket használtak. A fővárosi lakosok gépkocsijai a BP-t kapták,, Debrecenben és környékén a D dukált. 1933 őszétől újabb változtatást hajtottak végre- a gépkocsik hátulján álló téglalapon felül három szám, alatta két betű szerepelt. A felszabadulás után, 1948-ban ezt módosították; felülre kerültek a betűk, alulra a számok. A rendszámtörténelem újkoráról Páncsity István rendőr hadnagy szakdolgozatában olvashatunk; Leírja, hogy 1955-ben. az ország gépjármű-állományának növekedése folytán a két betűből és három számjegyből álló rendszámlehetőségek kimerültek. A szakemberek az új szisztéma kialakításakor két szempontot vettek figyelembe: könnyen olvasható és megjegyezhető legyen a gépjárművek ,,-szerhélyazonos- sági” száma, továbbá, hogy a rendszámmező hosszú időre elegendő választékot adjon. A számvariációk közül a kgt betű, négy számra esett a választás — 1958-ban be is vezették. A döntés jónak bizonyult: ma, amikor több mint egymillió személyi tulajdonú gépkocsi fut az utakon, még mindig az 1958-ban bevezetett rendszám van életben. Csűri Istvántól, a Merkur vezér- igazgatójától megtudtam, hogy a csepeli telepen nemrég adták ki a TN-sorozat első számait a kocsikra. A Merkur 227 ezer igénylőt tart nyilván. A leendő autótulajdonost persze sokkal inkább az izgatja, mikor ülhet már a volánnál, s nem az, hogy milyen rendszámot kap majd a kocsija. Azért mégis érdemes búvárkodni a témában. — A hazai rendszám-szisztéma eltér a külföldiekétől — mondja Tőzsér István, a KPM gépjármű- közlekedési főosztályvezetője.' — Nálunk a rendszámtáblák betűi az autó feladatára, a járműnemre és az üzembentartóra utalnak. Az első funkció mindinkább-kihalóban van. Pazarlás volt a betűkkel, amikor egész sereg intézmény saját betűjelet használt, lefoglalva a teljes betűtartományt, így például a posta gépkocsijai — vagy 2 500 van belőlük — a korábbi „P” helyett A-s és F-es rendszámmal közlekednek. A felszabaduló betű, vagyis a P már el is fogyott a személyi tulajdonú gépkocsik rendszámozásához. Most a T yan a soron, ami korábban a tűzoltóké volt. Minden betűhöz további 24 tár- t sí tható; valamennyi betűpár egy híján 10 ezer rendszámot jelent, egy-egy kezdőbetű tehát 24 híján 240 ezer autó rendszámához elegendő. A tervek szerint, ha elfogy az abc utolsó betűje is, kezdik ismét a C-nél. Már csak elvétve fut az eredeti C-jelzésűek- ből egy-egy,„a többség a roncstelepen is túl van rég. A prognózis szerint ezzel a módszerrel ismét kétmillió gépkocsinak tudnak majd rendszámot adni. És aztán? Ezen ne nagyon törjük á fejünket, legyen az ^unokáink gondja. Érdekes tapasztalata volt a korábbi éveknek, hogy a kocsi eladása előtt gyakran veszett el annak rendszáma. A tulajdonos úgy vélte, ha az elveszett rendszám helyett újat kap, ettől mindjárt megifjodik a járműve. Amióta azonban rendelet írja elő, hogy a gyártótól — kellő ösz- szeg lefizetése ellenében — ugyan, azt a jelzést kapja a gondatlan autótulajdonos, változott a helyzet. Azelőtt évente 12 ezer darab rendszámtábla eltűnését jegyezték fel, három esztendő óta a töredékét. Szegeden, a Tömegcikk Ipari Szövetkezet műhelyében hatvan tonnás préselőgép és félautomata festőberendezésen készítik a rendszámokat. Másfél esztendeje, hogy „egyedi” rendszámokat is gyártanak, az E jelzésűeket. Ezeket ideiglenesen viselik a gépkocsik, amíg az elvesztettet nem pótolják. A hazai rendszámrendhez az is hozzátartozik, hogy tapintatos. Az IA és az ehhez hasonló betűpárok kimaradtak. Befejezésül mondjuk még el, hogy az ügymenet is kedvez a vásárlóknak: a hivatalos szervek közreműködése folytán az új személygépkocsikra, s mind több helyen a motorkerékpárokra . is, már az áruházban, átadó telepen felkerül a rendszám. Kis semmiség: elöl 300-szor 90, hátul 365 milliméterszer 125 milliméteres táblácska két betűvel és négy számjeggyel. Nélkülük azonban csak vitrintárgy lenne az autó. F. Gy.
