Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-23 / 171. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. július 23. TUDOMÁNY—TECHNIKA Csatornaépítés Kazahsztánban 3 ,,ái A HARMADIK NEMZEDÉKÉRT BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN • • Kazahsztán a Szovjetunió ázsiai felének délnyugati részén fekszik, 15 millió ember él itt‘2717 négyzetkilométer területen. Földrajzi szempontból rendkívül változatos tájai vannak: óriási hegyei, végtelen sztyeppéi, lapályai, tavai, folyói, de akadnak sivatagi és félsivatagi részei is. Ásványi Kincsekben gazdag, mezőgazdaságában a gabona a fő termény, de termesztenek itt cukorrépát, do- (íányt, kukoricát és — a déli területeken — gyapotot. A Szovjetunióban az utóbbi harminc évben jelentős területeket hódítottak vissza a sivatagból, és tettek termővé. Ez a természetformáló-átalakító munka állandó a hatalmas országban: évenként kelnek életre a földhektárok százezrei. Csatornákat építenek, mocsarakat csapolnak le, növelik az öntözött területeket, és a sivatagból hódított vidékeken erdősávokkal. bokrokkal kötik meg a talajt és védik az eróziótól, a szelektől. Gabonát, zöldségféléket, gyapotot termesztenek azután a meghódított területeken. Képünkön nagy teljesítményű talaj megmunkáló gépet látunk a Szovjetunió egyik legszárazabb köztársaságában — Kazahsztánban — csatornaépítés közben. önjáró lakókocsi A gépkocsitervezők már jó' ideje gondolnak a kempingezők igényeire is- amikor fekvőhellyé alakítható üléseket terveznek, nagy csomagteret képeznek ki, csomagtartó hordására megerősítik a tetőszerkezetet, s az autó hátsó részét vonóhorog felszerelésére teszik alkalmassá. A közelmúltban új konstrukció jelent meg: az önjáró lakókocsi. Valahol a személyautó — teherautó — mikrobusz között foglal helyet ez az ,úi alkotmány' mely a vezetőfülke fölé nyúló csomagterével megközelíti a lakókocsik belső térfogatát, magában hordozva az önjáró képesség előnyeit és hátrányait. E járműtípus kialakításában nemcsak a lakás, hanem az utazás követelményeit is figyelembe kell venni. Összefogott a társadalom T A társadalom aktív, dolgozó népességének ■V mindenütt gondoskodnia kell azokról, akik az életkori lehetőségeikből adódóan még nem, vagy már nem dolgozhatnak. Ilyen felosztásban létezik tehát az úgynevezett harmadik nemzedék. Az ötvenöt, illetve hatvan éven felüli nők és férfiak létrehozták azokat az értékeket, amelyeknek a továbbfejlesztésével biztonságossá tehető az életük. Közülük nagyon sokan továbbra is tevékenyen kiveszik részüket a szellemi, termelői, vagy szolgáltatási tennivalókból. Szükség van tapasztalataikra — arra, hogy ne fordítsanak hátat' egyik napról a másikra a korábbi elfoglaltságuknak. Számos egészségügyi vizsgálat bizonyítja, hogy ez a saját érdekük is. De a nagyobb közösség sem mondhat le róluk. Ugyanakkor egyre többen vannak, akik társadalmi gondoskodásra szorulnak. WiF* in önjár'ó lakókocsik kétféle kivitelben készülnek. A gyakoribb az, hogy a vezetőfülkét és a lakórészt közös karosszériaegységgé képezik ki. Valamivel költségesebb .az a megoldás, amikor egy kisebb vagy közepes .teherautó alvázán a rakfelület helyére erősítik- fel az onnan bármikor leemelhető, és bárhol külön is elhelyezhető „házikót”. A közúti közlekedésben nagy előnynek számít, hogy a lakóautókra nem vonatkoznak azok a sebességkorlátozások, amelyek az utánfutóval, lakókocsival való haladást olyannyira lelassítják. Képünkön: egy olyan lakóautót láthatunk amelynél egy kis Ford teherautó-alvázra került a 2-75 méter magas lakótér-felépítmény. A járművet 2000 köbcentiméter hengerűrtartalmú, 57 kW-os motor hajtjaNem nélkülözhetik Jó dolog, hogy az életszínvonal elért fejlettségének és az életmódbeli változásoknak köszönhetően mind hosszabbá válik az átlagos életkor. Egy időn túl természetesen óhatatlanul megfogyatkoznak az emberi képességek, az erőből csak a szervezet ön- fenntartására, vagy imár arra sem telik igazán. Vagyis. pusztán biológiai' okokból mindenki eltartottá válhat: nem nélkülözheti mások segítségét. Annál furcsább viszont, hogy nem minden utódban működik folyamatosan és kitartóan a szeretet és segítségadás ösztöne. Ne firtassuk az okokat! Tény, hogy a hatvanöt évesek és az idősebbek száma csaknem egynegyedével több mint tíz esztendeje volt. Nem kis részben gondozásra szorulnak. Ez elsősorban családi feladat. De nyilvánvaló, hogy a társadalomnak is vannak teendői: az egyedül maradottak és a kényszerűség eseteiben át kell vennie bizonyos alapvető feladatokat, máskor pótolni kell a hozzátartozók mulasztását, illetve figyelmeztetnie is kell az egyéni teendőkre. Hosszabb úton Bács-Kiskunban nehezíti a helyzetet, hogy a megye népességének 24 százaléka külterületen, ilíétVe tanyán, él. Ä szociálpolitikai- munkának— valóságosan és képletesen szólva — nagyobb utakat kell megtennie, hogy elérje azokat akikért van. Sem a legkisebbek, sem a legidősebbek ellátása nem független az ország politikai berendezkedésétől. Aligha lehetnénk túl például a nyomasztó óvodai gondokon a legtöbb helyen, ha nem fejlődhetett volna kiemelt módon a gyermekintézmények hálózata, s ha az állami kölstégvetést nem tetézik meg a kommunista szombatok és különböző felajánlások, vállalások. Az öregekre figyelve sem elég hangoztatni, hogy a Horthy-Ma- gyarországon általában elhanyagolták a szociális gondoskodást, s a paraszti lakosság ki volt zárva a mainál lényegesen alacsonyabb színvonalú társadalombiztosítás szolgáltatásaiból is. Az egykori szegényházak mindössze 0 A bácsalmási szociális otthon lakóinak újjáalakított, rendbehozott épülete. (Tóth Sándor felvétele) nyolcezer jelentkezőt tudtak felvenni, a területi szociális gondoskodás pedig szinte ismeretlen fogalom volt. Ezt felemlegetni kevés, persze elfelejteni sem szabad. Nem árt rá emlékzni az összehasonlításoknál. Mert más szintről startoltak azok az országok, ahol ma jóval magasabb a nyugdíjak summája, és a vagyoni helyzettől függően zártak vagy nyitottak az öregek alpesi szanatóriumai. önelégültek természetesen nem lehetünk azzal, hogy nálunk szociális alapon és megfontolásokon nyugszik a rászorulók ellátása. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII kongresszusi határozata továbbra is hangsúlyozza a nyugdíjasokkal. s általában az idősekkel való törődést, helyzetük javítását, magányosságuk feloldását. Kötelességünk a koros emberek anyagi biztonságának garantálása, és még egyéb feladataink is vannak, amelyek korántsem férnek bele a szokásos „egyéb” kategóriába. Sokféle törődés Miben tudunk többet, mást nyújtani, akár a nálunk gazdagabb nyugati térségekhez képest — a világ nagy részét kitevő, ha- söt'lö'1 vagy rosszabb’ ’Színvonalon élő tőkés 'és féjiődö országokról nem is szólva?* Á juttatások szélesebb körével, a születési és vagyoni különbözőségek kiiktatásával, illetve a törődések sokféleségével. Ezt szorgalmazza a politika egésze és külön-külön is a szolgálatában állnak, megmozdultak érte intézményrendszereink részei. Mindenekelőtt az állam és a szakszervezetek szerepe jelentős. Az elmúlt időszakban számos jogszabály — törvény, kormányha- táiozat és rendelet — jelent meg az átgondolt szociálpolitikai tevékenység jegyében. A szolgáltatások legszélesebb körét a társadalombiztosítási juttatások alkotják. Ez világviszonylatban is ked- ■ vező, és immár a teljes lakosságot átfogja hazánkban. Az idősek szociális kérdését legbiztosabban a fejlett nyugdíjrendszer képes megoldani. A javulás melA B tőkés gazdasági rend egyik jellegzetes intézménye a tőzsde, a külön szabályokkal rendelkező, meghatározott helyen működő piac. Az első ilyen intézmény Royal Exchange néven Londonban nyílt meg 1566-ban. Van áru- és értéktőzsde. Az árutőzsdén különféle, egyenletes mi- . nöségű árut adnak-vesznek, nagy tételekben. Az áru maga nem kerül a tőzsdére, helyette megelégednek az árumintával, vagy annak megállapításával, hogy megfelel az előírt szabványoknak. Az értéktőzsdén részvényekkel, államadóssági kötvényekkel, devizákkal, nemesfémekkel üzletelnek. A feudális viszonyok közt élő Magyarország hosszú ideig nem igényelt tőzsdét. De a XIX. század elején a fölélénkülő gazdasági élet már megkövetelt egy központot, ahol a termelők és a kereskedők találkozhattak. A Pesti Polgári Kereskedők Társasága sokat fáradozott egy ilyen központ létrehozásán, a szükséges anyagiak azonban sokáig hiányoztak. Hosszas huzavona után részvénytársaságot alapítottak, s >;z az egykori Kirakodói (ma Roosevelt) téren Hi'ld József terve szerint megépítette a későbbi Lloyd-palotának nevezett épületet, Hild legszebb alkotását. (A palota 1945-ben, a főváros ostroma idején súlyosan megsérült, s ezért lebontották.) Ebben az épületben nyílt meg 150 évvel ezelőtt az első magyar árutőzsde, melyet Pesti Kereskedői Pitvarnak neveztek el. Célja Kereskedői pitvar 150 évvel ezelőtt nyílt meg a pesti tőzsde — az alapszabályok szerint —, hogy „oly hely legyen megnyitva, melyben mind a hazai termesztők, mind a vevők, s kereskedők összvejövén a kereskedelmi tárgyakról, a termékek, kézmí^ vek. s készítmények adásáról, ve- véséről egymással értekezhessenek, s alkut köthessenek”. A Kereskedői Pitvarban a sajátos magyar viszonyoknak megfelelően főleg gabona-, s gyapjúkereskedelem folyt. Szerepét jól betöltötte; 1852-ig működött, amíg a Bach-kormány Bécs érdekeit féltve be nem tiltotta működését. A vevők és eladók ezután csak a nyílt utcán, vagy kávéházakban találkozhattak. Ez megnehezítette az üzletkötéseket, és lehetetlenné tett minden ellenőrzést. De a Helytartótanács engedélyével a kereskedelem fellendítése érdekében már a következő évben 1653-ban egy új egyesület alakult meg, a Pesti Lloyd Társaság. Abból a célból, hogy „a mindennemű szemes élet, úgymint gabona, repce, magvak, stb. üzleti forgalmában jobb és rendszerintibb alakzat hozassék be” — a megszűnt Pitvar helyett a Lloyd-pa- lotában egy gabonacsarnokot állított fely A társulat tagjai, valamint egy évre szóló ötforintos jegy váltása ellenében a gabona- kereskedők szabadon látogathatták, hetivásárok alkalmából pedig egy rendes tag ajánlására minden termelő, kereskedő, molnár, pék és hajómester is felkereshette. 1860-ban egy császári pátens el-. rendelte, hogy minden nagyobb forgalmú helyen állítsanak fel értéktőzsdét. A pesti kereskedelmi és iparkamara javasolta, hogy ennek üzletkörébe az' értékpapírokat is vonják be, azaz áru- és értéktőzsdét létesítsenek. Kidolgoztak egy alapszabály-tervezetet, ennek ‘jóváhagyása azonban három évig késett. Ezért csak 1864. január 18-án nyitották meg az új pesti tőzsdét. 1873-ig a Lloyd-palotában működött, akkor átköltözött, a Mária Valéria (ma Apáczai Csere János) utcába. 1904-ben a mai Szabadság téren Alpár Ignác terve szerint új, monumentális tőzsdepalota épült, s ez lett sokáig a magyar üzleti élet központja. A tőzsdén csak nagy tételekkel kereskedtek. Gabonából, repcéből, gyapjúból a legkisebb tétel régebben 30 zsákból állt, a zsákok mindegyikében 3 bécsi lat volt. A méterrendszer bevezetése után 100 kg-os alaptételre tértek át, tűzifánál 4 köbméterre. Több lett ellentmondásoknak sem vágjunk híjával. A további lépések alapvető feltétele az anyagi háttér. Fontos szerepet tölt be az egészségügyi ellátás is, amit sok helyütt megirigyelhetnek a világon. Az idős korúak egy része rendszeres szociális elátásban is részesül. Az 1960-ban nyilvántartott Bács-Kiskun megyei számuk (1500) megkétszereződött az elmúlt húsz évben, s a havi pénzösszeg átlaga többszörösére, 1430 forintra emelkedett. A csökkent munkaképességűek ellátásán belül haitszázat tesznek ki a rendszeres szociális járadékosok és az átmeneti segélyezettek beleértve az özvegyi kiegészítő járadékosokat is. Évente több mint tízmillió forint az a summa, amit kapnak. Népszerűvé vált A családi gondozást nélkülözd idősek közül ezerkétszázat tudtak felvenni a napközi otthonok. Míg 1960-ban nem volt ilyen intézmény a megyében, a számuk jelenleg megközelíti a félszázat. Bár rövid, alig egy évtizedes múltra tekint vissza, igen népszerűvé vált a házi szociális gondozás. A tanácsok gyorsan létrehozták a hálózatot: tavaly már száztizenegy gondozónő nyújtott segítséget több mint háromezer magányos, tehetetlen vagy mozgásában korlátozott idős embernek. Gyarapodtak a szociális otthonok befogadó helyei is: meghaladják az ezernyolcszázat. Ugyanakkor legalább félezren várnak arra, hogy fölvegyék őket. A gondokat jócskán enyhítik majd a jelenlegi ötéves terv fejlesztései. Három esztendeje múlt, hegy az egész megyét átfogó társadalmi .mozgalom bontakozott ki az idős korúak és a támogatásra szorulók megsegítésére, magukra találtak a megyei és helyi erők. A tanácsok, népfrontbizottságok, KISZ-szervezetek, szocialista brigádok szép példáját adták a ten- niakarásnak. A befizetésekből társadalmi munkával a szociális otthonok helyeit bővítik. A „Társadalom az idősekért” elnevezésű mozgalom pedig — a kézzelfogható változások korántsem elhanyagolható ráadásaként — nagyban hozzájárult ahhoz a szemléletváltozáshoz, amelyet az idősek élvezhetnek közvetlenül vagy közvetve. Halász Ferenc Ä gazdasági változásokhoz igazodva * ^Srí hónapra szóló megállapodás esetén ennél sokkal nagyobb meny-- nyiségekre kötöttek üzletet, például a malmoktól átvett lisztnél azt is megkövetelték, hogy naponta legalább. 200 mázsát szállítsanak. A tőzsde hasznos volt annyiban, hogy módot adott a befektetésre váró tőke megmozgatására, de egyúttal lehetőség nyílt a spekulációra, a könnyű vagyonszerzésre is. Hazánkban az első világháborút követő inflációs időben rengetegen tőzsdéztek, az üzleti élethez nem értők is. Amikor a korona értéke napról napra romlott, a kisemberek részvény- vásárlással próbálták menteni kis vagyonukat. Mindenki hosszra, azaz áremelkedésre számított. Elkövetkezett azonban a fekete nap, amikor a részvények ára szédületes iramban zuhant, s ez a bessz az emberek ezreit fosztotta meg vagyonától, elsősorban természetesen a szegényebbeket. Nagy méretű spekulációnak lehettünk tanúi a második világháború után is, amikor a tőkések megpróbálták vagyonukat aranyba és devizába fektetni. Például megtörtént, hogy a Napóleon-aranyért Budapesten háromszor annyit adtak, mint Svájcban. A szocialista társadalomban a tőzsde elvesztette szerepét, többé nincs szükség rá, működése súlyos károkat okozna a gazdasági életben. Ezért a budapesti áru- és értéktőzsdét 1948-ban végleg bejárták. Székházát a Magyar Televízió kapta meg. V. M. ■ Hírt adtunk arról- hogy a Szegedi Akadémiai Bizottság Mezőgazdasági Szakbizottságának agrárökonómiával foglalkozó munkacsoportja Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben ülésezett. Három megyét — Bács-Kiskunt, Békést és Csongrádot — érintően tanácskoztak arról- hogy a VI. ötéves terv szabályozórendszere várhatóan milyen hatással lesz a kertészeti termesztésre. Az eseményről szóló tudósítás csak szűkszavúan közölte a tényeket, de érdemes utólag részletesebben is foglalkozni a rendkívül fontos témával, hiszen megyénk kertészeti termesztése országosan is meghatározó jellegű, Csongrádban pedig a geotermikus energiát jól hasznosítják a zöldséghajtatásban. Nem mindegy tehát, hogy a következő esztendőkben* főként e két megyében miként alakul egyes kertészeti ágazatok termesztésének fejlesztése. Két előadás hangzott eb Dr. Király László, a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karának tudományos igazgatóhelyettese megállapította, hogy a szabályozórendszer megfelel az igényeknek, de mindenképpen finomításra szorul. Domokos Béla, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet főkönyvelője az üzemi tapasztalatokról beszélt, főként arról- hogy milyen gondjaik vannak a gyümölcs értékesítésével. A vita jól kiegészítette az előadásokat. Sok érdekes téma került szóba. Többen megemlítették. hogy a kereskedelem és a feldolgozóipar nem elég korszerű. Ahol nagyobb a termés, mindjárt gondok jelentkeznek az átvétellel. Ilyenkor a termés egv része kárba vész. nem jut el a fogyasztóhoz. Bár javult a zöldség- és gyümölcsellátás, még mindig sok baj van az áruteritéssel, egyes üzletekben vagy körzetekben hiány jelentkezik, másutt pedig nem tudnak - mit kezdeni a bőséggel. Erre több példát is említettek a hozzászólók. A külkereskedelem piackutatása sem kielégítő. Az egyik előadó érdekes példát említett. A fűszerpaprika-értékesítésben komoly versenytársunk Spanyolország. Nálunk a termelés gyorsan fejlődött, de a minőségre nem ügyeltünk eléggé. A spanyolok 20—30 százalékkal olcsóbban adják a paprikát, mint mi. A megoldás tehát az, hogy a termelést a piachoz igazítjuk, és a minőséget ugyancsak az igényeknek megfelelően javítjuk. Érdemes új' piacok után kutatni, nemcsak ennél a növénynél' hanem más zöldség- és gyümölcs- féleségnél is. A lehetőségek megvannak. A kishatárforgalomban sok olyan árut tudnánk értékesíteni, amiből nálunk felesleg van, és helyette hiányzó cikkeket kapnánk. Sajnos, sok bürokratikus kötöttség nehezíti az előrelépést. Olyan javaslat is elhangzott, hogy egy-egy ágazat gazdaságosságával alaposabban kellene törődni. Nálunk nem fordítanak elég gondot az ökonómiai vizsgálatokra. Jellemző például — ez is a vitából derült ki —, hogy az egyes zöldségfélék termelési ráfordításaival és az így jelentkező hozamokkal nem foglalkoznak. A Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet ökonómiai vizsgálatai csak a paradicsomra vonatkoznak. A több éves tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a termelési költségek jóval nagyobb arányban emelkednek- mint az árak, illetve a hozamok. Ezt azért érdemes vizsgálni, mert több mezőgazda- sági nagyüzemben a veszteséges termelés miatt hagyják abba egy- egy ágazat fejlesztését. Egy ilyen, neves szakemberekből álló tudományos munkacsoportnak az a feladata, hogy feltárja azokat a gondokat, amelyek befolyásolják a termelést, ebben az esetben a kertészeti ágazatokról van szó. A tanácskozáson megállapították, hogy számos intézkedésre van szükség az árpolitikában, a hitelrendszer tökéletesítésében, és nem szabad megfeledkezni a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek állami támogatásáról sem. A felszólalók több megállapítása központi intézkedéseket igényel. A bizottság javaslatot tesz az Illetékeseknek néhány hasznosnak látszó intézkedésre annak érdekében, hogy a szabályozó- rendszer továbbra is segítse a kertészeti ágazatok fejlesztését. K. S.
