Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-22 / 170. szám

1981. július 22. • PETŐFI NÉPE • 3 A társadalmat és az egyént védik Beszélgetés Keresztesi Kálmán könyvszakértői irodavezetővel Szolnok és Bács-Kiskun megyei vizsgálataival jelentős mértékben védi a társadalmi tulajdont az 19'77-ben alakult Kecskeméti Igazság­ügyi Könyvszakértő Iroda. Borz utcai székhelyén olyan képzett, nagy tapasztalaid szakembereket lehet tai&ni, mint Farkas Györgyné, aki i 947-től dolgozik, és vált tszcs-főkönyvelő, Szabó János, akinek a munkaviszonyát 1942-től számítják, és utoljára a kecskeméti Alföld Áruház könyvelését irányította; vagy mint Németh József, aki az el­múlt nárom évtizedben revizorként is tevékenykedett. Ismerik tehát jól a gazdasági életnek azokat a területeit, ahol visszásságokra, sőt a visszaélésekre bizonyíthatóan fényt kell deríteniük. A tennivalókról Keresztesi Kálmán irodavezetővel beszélgettünk. Kiállítások{ a folklór jegyében • „In memóriám Bartók” a címe c kompozíció­nak, melyet Györfi Sándor karcagi szobrászművész kalocsai fesztivál­kiállításán láthatunk. A művelődési központ kamaratermé­ben rendezett tárlaton ötven szobor, plakett és rajz tanúskodik a fiatal alkotó lehetségéről. • Ugyancsak a Kalocsai Művelődési Központban mutatják be „A fejdísztől a sarkantyúig” -című, „Király Ilus” pályázati kiállí­tás anyagát. Az ország tízegynéhány helységéből mintegy negyven olyan kosztümöt küldtek el a pályázatra, melyeket a népi együt­tesek színpadon használnak. A kiállítás nagydíját a Kalocsai Né­pi Együttes női viselete (a képen jobbról a második) nyerte el. Első dijat kapott a Szegedi Táncegyüttes kalotaszegi, valamint a Mecsek Néptáncegyüttes női népviselete. • Miről híres Kalocsa? Egyebek között a népművészetéről, hím­zéséről, pingálásáról, paprikatermesztéséről, népi építészetéről. Mindezt kitűnően tükrözi a művelődési központban az „Illusztrá­ciók Kalocsa gazdasági és kulturális életéből” című színes, kép­kiállítás, melyet Faragó György fotóriporter munkáiból állítottak össze. A tárlat kalocsai egyházi emlékeket is felvillant. • A nagy találkozó kezdete előtt jóval megnyílt Yaskúton a Bács-Kiskunban működő díszítőművész szakkörök tárlata. A kiál­lítás jelzi művelődési intézményeinknek azt a törekvését, hogy ápolják, őrizzék, gazdagítsák népi művészetünk különféle ágait. Képünk a díjazott műveket mutatja be. • A népművészet szellemében — ez a címe annak a képzőt és iparművészéti kiállításnak, amelynek a bajai Türr István Múzeum adott otthont, csaknem két hónapos időtartamra. Ezen sok ismert, tekintélyes alkotó műveit láthatják az érdeklődők. A minden bi­zonnyal sikeres tárlat azt sugallja, hogy mennyire hat hivatásos művészeinkre az egykori és mai népi világ, a népi kultúra. Shéner Mihály Kakas és lovas- huszárok című fémszobra többek között ezt i a mély és maradandó hatást mutatja. • Kosa Ferenc egyik filmjéhez készültek ezek az úgynevezett betlehemes figurák. Alkotójuk, Orosz János a stilizált fejek variá­ciójával igyekezett megteremteni a hagyományápolást szolgáló művészi mondanivaló felerősítését. Az elmúlt századok hiedelem­világából adnak ízelítőt a szobrocskák, ugyancsak A népművészet szellemében című tárlaton. Szovjet lapok magyar nyelven FÄKLYA A hét elejére látott napvilágot a Fáklya júliusi második, idei 14. száma. A címlap a III. magyar— szovjet ifjúsági barátságfesztivált köszönti, s a belső anyagok — a témához kapcsolódva — több ifjúsági riportot közölnek. Be­mutatják a falusi fiatalok életét a Frunze rjevű szoyhozban, a Szputnyik Ifjúsági Utazási Irodát és a Moszkovszkij Komszomolec című lap munkáját. Színes képekkel illusztrált cik­kek foglalkoznak a Szovjetunió Kommunista iPártja XXVI. kong­resszusán megfogalmazott felada­tok teljesítésével: az életszínvo­nal, az ellátás javításával. Egy riport Moldáviába vezet el, s ar­ról szól, hogy a Csekolteni nevű faluban egyre jobban élnek az Űj Élet kolhoz tagjai. Igen érdekes az a színházi ri­port, amely beszámol A fából fa­ragott királyfi moszkvai bemu­tatójáról. A Bolsoj színpadán Andrej Petrov és a lelkes színhá­zi kollektíva elmélyült munkája nyomán színvonalas előadás szü­letett. Több tudósítás ismerteti az új ötév'es terv céljainak teljesítésén dolgozó munkahelyi kollektívák jó eredményeit. A publicisztikai írások között a KGST-vel, a gya­korlati internacionalizmus arcu­latával és a fegyverkezési ver­seny megállításának égető szük­ségességével foglalkozó cikkeket találunk. Hagyományos anyagok zárják * a számot: keresztrejtvény, orosz nyelvű olvasmány,~ filmelőzetes, valamint a Szovjet Kultúra és Tu­domány Házának programja. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom júliusi ösz-j szeállitása -r mint már hagyo­mánnyá vált — prózaszámként jelent meg. A versek és tanul­mányok' helyét is regény, kisre­gény és dokumentumok foglalják ej. Nodar Dumbadze regényét, Az örökkévalóság törvényét — amely a tavalyi ^esztendő egyik irodalmi szenzációja volt a Szovjetunióban — Grigássy Éva fordításában nyújtja át a lap. Nodar Dumibadze nevét már ismerheti a magyar ol­vasó: a folyóirat több elbeszélését közölte, a Móra Kiadónál pedig már két könyve is megjelent, s fogyott el han\ar: a Ne félj, mama és a Fehér zászlók. Űj regényé­ben is a könnyen olvasható, le­bilincselő stílus, a grúziai helyi színek gazdagsága, a fordulatos, szórakoztató cselekményvezetés és az érdekes, különc, jellegzetes hősök révén nyújtott, határozott véleményt érvényesítő társada­lomrajz az élmény, az esztétikai hatás elsődleges forrása. Az élet fonák oldalai, gondolkodásúnk és viselkedésünk furcsaságai, a mai Grúzia mindennapjai adják a té­mát. A mű arra válaszol: hogyan élünk és hogyan kellene élnünk. Humora, fantáziája, valóst és valószerűtlent az igaz megmuta­tására felhasználó írói módszere maradandó élménnyel ajándékoz­za meg az olvasót. Vaclav Mihalszkij kisregénye — Ballada a hű fegyverről — a háborúban játszódik: egy da- gesztáni asszony hadba vonult két fiának a nyomába indul, hogy átadja nekik őseik fegyverét. A háború országútján hányódó, le­gendás édesanya sorsa egyszerre tárja, elénk a dagesztáni tájak hagyományait és a háború ke­gyetlenségét. A közelmúltban elhunyt írót, Jurij Trifonovot ebben a számá­ban búcsúztatja a folyóirat. A hetvenes évek szovjet prózája legkiemelkedőbb alkotójának ma­gyarul most először közölt írása mellett (Nem lesz könnyebb) ol­vasható Boldizsár Iván és Szer- gej Zaligin személyes élménye­ket is idéző megemlékezése. A Dokumentum rovata a ma­gyar és a szovjet írókapcsolatok történetéből elevenít fel egy fe­jezetet. Kun Ágnes a tavaly el­hunyt, már klasszikusnak nevez­hető szovjet költőről, Leonyid Martinovról ír. Mellette Leonyid Martinovnak Hidas Antalhoz és Kun Ágneshez,küldött levelei ol­vashatók­A kötetnyi vastagságú és tar­talmú folyóiratot változatlanul a kecskeméti Petőfi Nyomda állítja elő. Igazán szépek a műmelláklet színes illusztrációi: Máj Miturics munkái Kipling Maugli című re­gényéhez készültek. SZPUTNYIK Vitalij Köb is Hogy elkerüljük a katasztrófát című írásában ér­vel, utal és figyelmeztet. A többi között piegállapítja: „A Jurij Ga­garin űrrepülése óta eltelt húsz esztendő már jó néhányszor iga­zolta, hogy bolygónk nem pusz­tán kicsi, hanem nagyon töré­keny, védtelen és sebezhető is, hogy a sérülések fájdalmat és ha­lálos betegségeket okoznak mind­nyájunknak ... Sok minden arra figyelmeztet bennünket, ameny- nyiben nem történnek gyors in­tézkedések a nukleáris fegyverek gyártásának beszüntetésére és megsemmisítésére, az emberisé­get katasztrófa fenyegeti." Aki már járt Szibériáhah, ta­lán könnyebben érzékelheti, mi­lyen távolságokat á& mekkora távlatokat 'kínál ez az óriási ki­terjedésű országrész. . Szibéria kincsei szinte kimeríthetetlenek. A nagy orosz tudós, Mihail Lo­monoszov, már a XVIII. század­ban kijelentette, hogy az ország meggazdagodását Szibéria hozza majd el. Erről szól a Szibéria: A jövő körvonalai című írás. A folyóirat egy másik anyaga Észak-Európába, a Karéi Auto­nóm Köztársaság területére ka­lauzol, Gyöngyszem a Ladogán címmel bemutatja Európa legna­gyobb tavát, a Ladogát. Rahmankul kán második buká­sa címmel jelent meg Alekszandr Szapszaj újságírónak, az APN tudósítójának és Alekszandr Za- valjovnak, ’a történelemtudomá­nyok kandidátusának írása. Ki volt Rahmankul kán? Nos, az októberi forradalom véget vetett a nagyhatalmú kirgiz feudális dinasztia, a rahmankulok ural­mának. Ám néhány évig még rá­rátörtek szovjet Közép-Ázsia bé­kés lakosságára, míg végleg elűz­te őket a nép. Nemrég azonban ismét felfedezték egy új Rahman­kul véres nyomait. Ezúttal „sza­badságharcosként” tűnt fel Afga­nisztánban. A tudomány és technika új­donságai című rovatból ezúttal Albert Valentyinov Kilométerek a magasba című cikkét említjük meg. A szerző arról tájékoztat, hogy a szovjet szakemberek el­készítették egy olyan acéltorony tervét, amely ezer méter magas­ba nyúlik. Japán kollégáik pedig már a két-három kilométer ma­gas televíziós torony megépítésé­nek tervein dolgoznak. És mégis, a japán cégek a sz-ovjet Acélmű­tervező Intézethez fordultak. Va­jon miért? Erre ad választ az írás. A kulturális rovatban Tatjana Nazarenko festőművésznő mun­kásságáról, a Grúz Akadémiai Színház hétköznapjairól olvas­hatunk. Találunk továbbá egy humoreszket Színjáték előadás előtt címmel és megjelent ma? gyárul Viktória Tokareva A föld titka című elbeszélése. A versek kedvelőihez szól rövid válogatá­sával Nyikolaj Sztarsinov, Ä~ Könyvespolc rovatban ezúttal’ Anna Dosztojevszkájának, a nagy író feleségének visszaemlékezé­seit közli a lap Huszonhat nap Dosztojevszkij életéből címmel. — Milyen megbízás alapján dolgoznak? — A munkaügyi döntőbizottsá­goktól és az egyes vállalatoktól kezdve a bíróság, az ügyészség és a rendőrség megbízásából számos — polgári per és büntetőügy előz­ményéül szolgáló — alkalommal csalás, sikkasztás, . árdrágítás, a társadalmi tulajdon és az egyé­nek ilyen, vagy olyan megkáro­sítása esetén kérik a vélemé­nyünket. Ezt mindenkor önállóan, pártatlanul alkotjuk' meg, alka­lomadtán — ha erről megbizo­nyosodunk — épp a gyanúba ke­veredett ember védelmében. — Mi a legjellemzőbb? — A különböző ügyekben foly­tatott könyvszakértői szemlék többnyire terhelőek. Az idén már a negyvenedik vizsgálatnál tartunk, harminc leltárhiánnyal kapcsola­tos. Közülük tíz bűnügy. A töb­binek az előzménye eldöntetlen munkaügyi vita a dolgozó és a munkaadója között. A leltárhiá­nyokra az jellemző, hogy azok, egy-kettő kivételével, szinte kizá­rólag az áfészeknél és a kisipari termelőszövetkezeteknél fordul, nak elő. — Vajon miért? — Annak sok oka van. Elköve­tője szerint változó. Egy ruha­üzemben például nagyon sok va­telin hiányzott, amelynek pedig — a bizonylatok alapján — meg kellett volna lennie. Hová tűnt a 200 ezer forint értékű vatelin? Az üzemben azt állították, hogy az egyik szabász elszabtá. Ezért ki is szabtak rá gyorsan 6 ezer forint kártérítést. Bennünket azonban nem győzött meg ez a látszatintézkedés. Okkal tételez­tük fel — s bizonyítottuk is —, hogy az elszabással csupán „fa-* lazták” a tényleges raktári hiányt, amelyért nemcsak egy amber volt a felelős... A valóságos leltár­hiány elfedésére egyesek önbetö­rést rendeznek. Felkészített ta­núkkal érkeznek a helyszínre, ahol nem kell egyebet tenni, csak lármát csapni, és jegyzőkönyvez­ni. Vesztükre, a társadalomnak viszont szerencséjére, az ilyen tol­vajok hamar pórul járnak. Ez a sorsa az olyan „kísérletező” bol­tosnak is, aki a vevőket és a szál­lítókat becsapva „tartalékol”, hogy aztán a mesterséges többlet ürü­gyén a kasszába nyúlhasson. Máskor egy városi boltvezető könyvelése bevételi rovatából ki­hagyott olyan nagy értékű árukat, amelyeket később egy viszontel­adónak továbbadott. Amikor el akarták számoltatni, tagadta, hogy ő valaha is átvette volna a kérdéses — több százezer forintot érő — szállítmányt. Könyvszak­értőink azonban megkeresték a menetlevelet, amely bizonyította: állítása hamis, valótlan. — A felderített esetek mire figyelmeztetnek? i — Főként arra, hogy a belső ellenőrzés sok helyütt gyenge, vagy merev, szűk látókörű. Egy­két példát erre. Az ellenőr, ha kimegy egy boltba, csak azt az egyetlen konkrét feladatot telje­Orosz nyelvtanárok kisiskolá­sok leckéit tanulják: készülnek az általános iskolák IV. osztályos tanulóinak oktatására. Kaposvá­rott, Szekszárdon, Békéscsabán, Nagykanizsán és Kecskeméten az Országos Pedagógiai Intézet szer- yezte tanfolyamokon 400 pedagó­gus gyarapította nyelvtudását az elmúlt hetedben a Szovjetunióból érkezett szaktanárok irányításá­val. A jövő nyáron ugyanennyi pedagógus vesz részt Tcozponti nyelvtanfolyamaikon. A többi szaktanár — aki vállalkozott ar­ra, hogy orosz nyelvet tanít a IV. osztályokban — megyei tan­folyamokon frissíti fel orosz nyelvtudását. Az orosz nyelv oktatása az or­szág 360G általános iskolájának IV. osztályaiban az 1982—83-as tanévben kezdődik. A pedagógu­sok hetente 2 órán, játékos fog­lalkozásokon szoktatják hozzá a siti, amellyel megbízták. Azt már nem kéri számon, hogy az üzlet­vezető utoljára mikor postázta a bevételt. Márpedig ennek nagy a jelentősége, ha arra gondolunk, hogy vannak olyan üzletek, ahol a boltos megkér valakit: vigye el a pézt a postára, ha arra jár. Három-négy nap, mire a befize­tést igazoló csekk visszakerül hozzá. Gátolja a belső ellenőrzést, hogy a vezetők helyenként nem fogadják szívesen, ha az ellenőr beszámol a rossz dolgokról is. Azt szeretnénk, ha minden rendben lenne. Az óhaj és a valóság vi­szont nem mindig egyezik. — Milyen tényezők vezethet­nek még leltárhiányhoz, illet­ve egyéb visszaélésekhez? — Egyebek között a bér- és a létszámfeszültség. Egy jó forgal­mú terményüzletben például bi­zonyos fizikai munkát feltétlenül el kell valakivel, vagy valakikkel időről időre végeztetni. Érkezik egy Vagon áru. Húsz-harminc tonna tápot, illetve szemes ter­ményt kell gyorsan kirakni a va­gonból, és az üzletbe szállítani, különben a MÁV kocsiálláspénzt számít föl. A kereskedő mit te­het? Nincs embere. Alkalmi ra­kodókat fogad fel tehát pár órá­ra, és zsebből, vagy kasszából fi­zet. — Elegendő csak a számlákra ügyelni? — Nem, bár a számok alapján, visszakereséssel, sok mindent kideríthetünk. A mai könyvszak­értő nem lehet az a könyökvédős típusú, mint az elődei'0 voltak többnyire. Mi nem ítélkezünk, csak segítünk ebben a bíróságok­nak. Ám nem mehetünk el szó nélkül az olyan jelenségek mel­lett, amelyek a közvagyon' herdá­lásának számszaki kimutatásán túl bennünket személy szerint is felháborítanak. Az egyik járás­ban egy felelős tisztségviselő szö­vetkezeti gépkocsival utazott egyik városból a másikba, s ezt úgy „honorálta”, hogy 50 mázsás fuvart igazolt a kocsi vezetőjének. Másutt meg, feltámasztott kerék­kel, addig járatták a teherautó motorját, amíg a kilométerórát — a feketefuvar leplezésére — a megtévesztő értékre fel nem pör­gették. Hasonló, vagy még súlyo­sabb visszaélések adódhatnak az olyan — kevésbé nyilvánvaló — búr ös alkalomból, amikor a vál­lalati (közületi) tehergépkocsi ve­zetője üres, kitöltetlen menetle­velet írat alá a mit sem sejtő, vagy cinkos ügyféllel. — Zavartalanul vizsgálód­hat-e a könyvszakértő?' — Általában. Akiket megbízás­ból felkeresünk, túlnyomórészt segítenek. Vannak viszont kö­zömbösek, sőt olyanok is, akik hátráltatnak bennünket. Ezek „el­felejtenek” mindent, arra hivat­koznak, hogy a bizonylatokat el­vesztették, nem találják. Ez azon­ban olcsó menlevél: ilyesmivel nem hagyjuk magunkat megté­veszteni — mondta befejezésül Keresztesi Kálmán irodavezető. Kohl Antal gyermeket az idegen nyelv tanu­lásához. Mintegy 120 orosz szót, a gyermekek környezetében levő tárgyak, személyek nevét tanítják meg, előkészítve az V. osztály­beli orosz nyelvi tananyag elsa­játítását. Az orosz nyelv IV. osz­tályos kísérleti tankönyve már 1978-ban elkészült, s 30 iskola IV. osztályaiban ki is próbálták. A kísérletek során szerzett tapasz­talatokat, a pedagógusok vélemé­nyét, javaslatait figyelembe vé­ve szerkesztették meg a végleges nyelvkönyvet,'amely már nyom­dában van, 1982 májusában jele­nik meg. A következő években egyéb­ként az általános iskolákban még tovább bővül a tanítható idegen nyelvek száma. Több lesz a nyel­vi szakosított osztály is, ahol kis csoportok nagyobb óraszámban tanulják az Idegen nyelvet. Jövőre már a negyedik osztálytól tanítják az orosz nyelvet

Next

/
Thumbnails
Contents