Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-22 / 170. szám
4 >• PETŐFI NÉPE • 1981. július 22. A közgazda és a fogyasztó Erdőtelepítés, -ápolás, fakitermelés társulással A Kiskunságban is időszerű az összefogás MOST MAR TOL VAGYOK a szokásos bosszankodáson. Bevallom, ez nem volt igazán indokolt, hiszen tudtam, hogy a húsok, húskészítmények árát emelni kell — még ebben az évben. Ilyenkor a népgazdasági kérdésekkel foglalkozó közgazda és az egyszerű fogyasztó szembekerül bennem egymással. Az egyik azt mondja: az egész világon ez megy, ahol pedig nem, ott állandó hiányokkal küszködnek. A másik azt mondja: már megint újabb terhet raktak ránk. A közgazda azt mondja ben-’ nem, hogy az a legdrágább, ami nincs. A honpolgár azt morogja: pénzt szedtek ki a zsebemből. Áruhiány helyett pénzhiány. A népgazdaság dolgaival foglalkozó énem azt mondja: sok az .adósságunk, nagy a kamat, tehát az eddiginél több húst, élőállatot kellene exportálni; így a lakossági fogyasztás csak lassan nőhet. Különben is: az egy főre jutó hús- fogyasztásban jól állunk. A fogyasztói énem pedig állítja, hogy már minden drága, mit egyek hús helyett: zöldséget, főzeléket, gyümölcsöt, sajtot? Hisz ezek sem olcsók! Be vagyunk kerítve! A FOGYASZTÓI ARAK változtatásával képesek vagyunk a lakossági fogyasztást befolyásolni. Régi gyakorlat hazánkban, hogy az alapvető élelmiszerek árát alacsony szinten tartjuk, hogy ezekhez az alacsonyabb jövedelmű családok is kellő mennyiségben hozzájuthassanak. Most már persze nem olyan alacsonyak ezek az árak sem, de még mindig kisebbek annál, amekkorák lennének, ha a termelői, felvásárlási árakhoz hozzáadnánk a szokásos forgalmi adót és kereskedelmi költségeket. Meg aztán a kedves fogyasztó sem változtatja meg a fogyasztási szokásait kisebb áremelések hatására. Nagyobbaknál — például a legutóbbi benzinár-emelésnél — érzékenyen reagál, visszafogja a fogyasztást A húsnál, húskészítményeknél ez nem remélhető, legfeljebb a nagyon alacsony jövedelmű családokban. Kialakul a flegma, az árra érzéketlen fogyasztó típusa. Van, akit már nem is érdekel különösebben, hogy minek emelik az árát. Teszi ezt addig, amíg bírja anyagiakkal. Több zsírt és szalonnát ezután sem fogunk enni azért, mert árszínvonaluk változatlan maradt A TERMELŐKBEN IS van bi-‘ zonyos érzéketlenség az árak iránt, aki eddig két-három malacot felnevelt ezt ezután is megteszi. Mert nagy dolog a disznóölés, biztonságot nyújt a kamrában ' lógó sonka, kolbász. Nagy dolog az, hogy a falusi ember városban élő fiának, lányának segíteni tud; ne kelljen nekik mindenért az üzletben borsos árat fizetni. Hazánkban rendkívüli jelentősége van a saját fogyasztásra szánt termelésnek, és a saját termelésből való fogyasztásnak. Nehezen elviselhető állapotot jelentene, ha minden, amit megeszünk, átfutna a kereskedelem csatornáin. Élelmiszerellátási gondjaink nagy részét megoldja az, hogy a lakosságnak körülbelül a fele kisebb-nagyobb kertjében, háztáji földjén megtermeli saját gyümölcs-, zöldség- és főzelékszükségletének jelentős részét, s hogy sertést, szarvasmarhát, baromfit nevel Most, hogy a hús ára emelkedett, kifizetődőbbé vált a háztáji állattartás. Sokan — akik már erről lemondtak volna — elgondolkodnak, hogy így érdemes-e. Tízszázalékos áremelés nekik azt jelenti, hogy száz kiló színhúson 700—800 forintot nyernek. Régebben elsősorban a termelői árak, a felvásárlási árak hatottak a termelési kedvre. De amióta megnőtt a saját fogyasztásra való termelés, amióta újra mind többen viszik piacra a ház körüli termést, azóta a fogyasztói, piaci, kiskereskedelmi árak is erősen hatnak a termelési kedvre, a háztáji, kiskerti termelés összetételére. Amióta pedig a zöldség- és gyümölcsellátás, valamint a húsellátás politikai kérdéssé vált, olyan fogyasztói árakat kell megállapítani, hogy a kistermelés is jövedelmező legyen. ___ ME GTETTÜK néhányszor az árszínvonal védelmében —, hogy nem engedtük az árat emelni. És persze senki sem akarta az alacsony áron eladható zománcozott kályhacsövet, mák- és diódarálót gyártani. Butaság volt, hiszen ilyet tíz évben egyszer vesz az ember, de akkor feltétlenül kell. Kit érdekel, hogy húsz forinttal drágább? Más a helyzet azokkal a cikkekkel, amelyeket naponta veszünk, fogyasztunk. De itt is fő szempont, hogy folyamatos, egyenletes és bőséges legyen az ellátás. Ennek bizony — mit tehetünk? — ára van. A terhet pedig első látásra megint a városi ember viseli. Mondhatnám, hogy a munkás, de nem mondom, mert a munkások .többsége vidéken él és sokuknak van telke, háztáji földje, ahol a munkás, mint kistermelő dolgozik. Dr. Pirityi Ottó Tavaly alakult meg a bajai székhelyű erdőgazdasági társaság, tizenkét nagyüzem megállapodása alapján. Az összefogás célja a bácskai és a Duna menti körzet mezőgazdasági művfelésre alkalmatlan területein az erdőtelepítés, -ápolás, valamint a vágásra érett fák kitermelése,. hasznosítása. 1980-ban a társaság, amelynek a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság az ügyintézője, Bátmo- nostoron, Érsekcsanádon ültetett erdőt, ezenkívül a sükösdi szövetkezetben végzett erdőgazdasági munkát. A kezdő esztendő jelentősebb munkái közé sorolható még annak az 1325 köbméter fának a kitermelése, amellyel a Bajai Mezőgazdasági Kombinát bízta meg. Tavaly az erdőgazdasági társaság 2 millió 285 ezer forint értékben, 2 394 köbméter fát vásárolt meg az alapító gazdaságoktól. Az Utóbbi napokban tartott igazgatótanácsi ülésen, amelyen Szoták Ferenc, az ügyintéző erdő- gazdaság igazgatóhelyettese ismertette az idei elképzeléseket, újabb tagokat vettek fel, a csávo- lyi Egyesülés Tsz-t, a hercegszántói Lenin Termelőszövetkezetet és a Kalocsai Állami Gazdaságot. Ezzel a- bajai erdőgazdasági társaság tagjainak a száma tizenötre emelkedett., Az idén a- bajai székhelyű társaság működési körzetében folytatódnak a tavaly megkezdett erdőgazdasági munkák, megközelítőleg 60 hektáron történik telepítés, erdőápolás, tuskókiemelés. Nyolc gazdaságban végez különböző szolgáltató tevékenységet, az alapító okmányban megjelölt munkakörben. Ezek közé tartozik a munkaeszközök javítása, kölcsönzése, s 2 millió 229 ezer forint értékű fát vásárol meg fel- dolgozásira, értékesítésre az erdő- gazdasági társaság. Az elmúlt évtizedekben erdőt telepített kiskunsági szövetkezetek erdőgazdasági munkáinak összehangolására is célszerű lenne már életre hívni a 'bajaihoz hasonló jellegű társulást. Itt negyven közös gazdaság.telepi tett az előző tervidőszakokban erdőt. A homokhátsági talaj adottságokhoz igazodva főként cellulóz- nyárasok találhatók Bács-Kiskun megye középső részében, ahol a VI. ötéves terv időszakában Kecskemét, Kiskunfélegyháza környékén 110 ezer köbméter nyárfát kellene kitermelni. Ennek megközelítőleg 50 százaléka papírfa, amelyet a magyar—jugoszláv államközi egyezmény értelmében a jugoszláviai cellulózgyá-' raknak szállítanánk. Mindezek, és az erdőgazdálkodással összefüggő egyéb tennivalók sürgetik Bács-Kiskun újabb társulásának megalakítását. • Költséges; de igen hasznos az erdőgazdasági gép. A munkát könnyítő, gyorsító eszközöket társulással előnyösebb beszerezni, működtetni. (Straszer András felvétele) ■■■ra KÉRDEZZEN — FELELÜNK Kié a sorsára hagyott fűtermés? A hatvanhét éves dunupataji Szőke Mihály régóta foglalkozik háztáji gazdaságában állattenyésztéssel. Jelenleg három tehenet gondoz. E munkája során az egyik legfontosabb teendő, a szükséges mennyiségű és minőségű takarmány biztosítása, melyhez Igyekszik hozzájutni alkalmi módon ia Így tette ezt legutóbb, július elsején, amikor a Szelldi-tó Széles elnevezésű partrészén kaszált körülbelül 10—12 mázsányl szénának való füvet. Nem gondolta, hogy éppen emiatt támad nézeteltérése a gyepet bérlő helyi lakossal’ aki ezt jogtalannak minősítette. „Én mondtam ugyan, hogy köztudott, bárki betakaríthatja a június végéig le nem kaszált árokparti füvet, ám őt nem érdekelték ezek az érvek. E vitámban sajnos nem kaptam megfelelő bátorítást-felvllágosítást a helyi szervektől, ezért érdeklődöm — mások nevében is — önöktől: voltaképpen kié a sorsára hagyott fűtermés?” — zárja eme kérdéssel szerkesztőségünkhöz küldött levelét. Áttanulmányoztuk a szabályokat, majd beszéltünk a megyei illetékesekkel és arra a következtetésre jutottunk’ hogy e — bizonyára sok állattartót érdeklő — fűügy körül nincs minden rendjén. Mert érvényben van az 1006/1976-os számú minisztertanácsi határozat, miszerint a kihasználatlan gyepek — árokpartok, árvízvédelmi töltések stb. területei — fűtermését ingyenesen kaphatják meg a helyi tanácstól az igénylők, akik a betakarítást június 30-ig kötelesek elvégezni, ám évek óta hatályos a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ama felhívása is, melynek alapján a nagyüzemi, illetve egyéni gazdasági kezelés alá nem tartozó* tehát a sorsára hagyott gyepet június 15-e után bárki díjtalanul lekaszálhatja. Ezek után önként adódik a kérdés: vajon egy útmenti füves területről, csupán a látottak alapján hogyan derül ki. hogy gazdátlan-e, vagy sem. Mert hiába múlt el az említett időpont, az esetleges bérlő a hónap végéig ráér hozzáfogni a kaszáláshoz. És ha valaki őt megelőzi, óhatatlanul következik be a birtokvita, a perpatvar. Tolmácsoljuk a megyei tanács szakhatóságának állásfoglalását: a határidőre’ vagyis június 30-ra be nem takarított füvet — mely árkok partján, víz melletti töltések szakaszain és más hasonló helyen található — bárki térítésmentesen lekaszálhatja- On tehát — a velünk közöltek szer rint — jogszerűen járt el. amikor igénybé vette a .gyeptermést, mellyel kapcsolatban nem léphet fel követeléssel a bérlő, aki a történtekért végső soron önmagát hibáztathatja, mert elmulasztotta a kötelező teendőjét. Meddig tart a fegyelmi büntetés hatálya? Az egyik jánoshalmi olvasónk 1979 nyarán döntött arról, bogy véglegesen távozik munkahelyéről. Mégva felmondási idejét töltötte» amikor fegyelmi eljárást indítottak ellene, amely hat hónapra szóló bércsökkentési büntetés kiszabásával zárult. E szankciót azonban nem tudták vele szemben maradéktalanul érvényre juttatni, mert közben lejárt a felmondási idő, s azóta csupán kisegítő gazdaságában dolgozik. Szándékozik azonban rövidesen elhelyezkedni másik vállalatnál és azt kérdezi: ott le- vonhatják-e utólag a béréből a fegyelmi döntés szerinti időnek megfelelő összeget» egyáltalán meddig tart az ilyen büntetés hatálya? A Munka Törvénykönyve értelmében a személyiálapbér- csökkentés súlyos fegyelmi büntetésnek minősül, melynek hatálya alatt a jogerőre emelkedéstől számított egy évig áll a dolgozó. Mindez vonatkozik arra is, aki ebben az időben már nincs munkaviszonyban. On is ilyen helyzetben volt s erről még tudni kell, hogy a korábban le nem vont összeggel az említett 1 év után nem csökkenthető a bére. Bárhol munkát vállalhat tehát, hiszen e büntetéséből semmiféle hátránya nem' * szármáz-* hat.. Persze érdemes levonni az esete tanulságát, mely segíthet abban, hogy a jövőben elejét vegye az efféle kellemetlenségeknek. • Látos István elektrikus és Paál Mihály vízkormányzó ügyel a nagy teljesítményű szivattyúk működésére. • A szekszárdi MEZOGÉP-nél gyártott berendezés százhúsz méteres körben szórja az öntözővizet a Lenin Tsz kukoricaföldjére. Biztonságos a szója-, a zöldség-, a vetőmag- és takarmánytermesztés Bács-Kiskun V. ötéves tervének kiemelkedő jelentőségű -beruházása volt a szabadszállási öntözőfürt. A nagyüzemi termelés fejlesztését elsődlegesen szolgáló létesítmény még nincs is teljesen készen. A helyi Lenin Tsz 1120 hektáros telepéhez kapcsolódó 850 hektáron az idén fejeződik be az építkezés. ' Ideiglenes megoldással azonban 1980-ban már itt is öntöznek. Az 1981-es aszályos fél év igazán belbizonyította, -hogy milyen Szükség van erre a létesítményre, amelynek legnagyobb használója a Lenin Tsz. A szabadszállási közös gazdaság vetőmag- és takarmánykukoricát, szóját, gyökérzöldséget, fűszer- és étkezési paprikát, termő és új telepítésű gyűr mölcsöst öntöztet kora tavasz óta. Az előző esztendőkben már működő öntözőfürt segítségével, Szabadszálláson olyan növénytermesztési ágazatok -honosodtak meg, amelyeknek itt, a Homokhátság és a Duna-mellék határ- területén a száraztermelés évtizedeiben múltjuk sem igen volt. Mindezek is bizonyítják, hogy az önt&és nem valami öncélú tevékenység, hanem közösségi érdek. Az Allampusztai Célgazdaságpt 490 hektáron érinti az öntözésre berendezett terület, amelyen úgyszintén vízigényes növényi kultúrákat szándékozik művelni a nagyüzem. A váci székhelyű, Duna menti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat kezeli a telepet kiszolgáló szivattyúállomást, é$ annak csatlakozó létesítményeit. Április 28-tól kezdve naponta tizenkét, tizennégy órát működnek a nagy teljesítményű szivattyúk, hogy a zöldségféle, a zeller, a spenót, a különböző paprikafajták és takarmányfélék elegendő • Tabajdl László, a termelöszövetkezi traktorosa áttelepíti az öntözőcsöveki a másik táblára, ahol zellert öntöznél nedvességhez jussanak. Tavaly a Lenin Tsz az árukukoricát nem öntöztette. Az idén valamennyi tengerifajta és hibrid kap mesterséges csapadékot. A vízdíj és az energiaköltség emelkedése miatt nagy haszon nincsen az öntözött növényi kultúrákon. Megfizethetetlen azonban az a termelési biztonság, amely az öntözéses gazdálkodásból következik a Duna—Tisza közének elég csapadékszegény vidékén. A felsorolt kerti vélemények és szántóföldi növények öntözővíz nélkül tulajdonképpen nem is termeszthetők. A Lenin Tsz-nek a kereskedelmi vállalatokkal, s a tartósítóiparral szerződéses kapcsolata van. A friss zöldségféléket, valamint a szárítmányokat itthon és külföldön értékesíti. Legutóbb Hollandiába és a Német Szövetségi Köztársaságba indított nagyobb mennyiségű kertészeti terméket. K. A. Mennyiért vizsgálják át a gázkészüléket? Kecskemétről kaptuk a levelet, melyet Labancz Gézáné, Nagy Irén és Kele Sándorné írt alá. Amint panaszolják, hivatlanul- váratlanul jelent meg nemrégen lakásaikban egy fiatal szerelő szakember» aki közölte, a gázkészülékeik működését megnézi. Annak rendje-módja szerint kezdett hozzá a munkához, mely mindössze néhány percet vett igénybe. Utána készülékenként 20 forintot számolt fel. Olvasóink így írnak a továbbiakban: „Megértjük, hogy szükséges e műszaki ellenőrzés, de sokalljuk az érte járó díjat, amelyet kifizetni egyik pillanatról a másikra meggondolandó számunkra, akik kevéske nyugdíjból élünk. Ha előre Jeleznék ilyen célú érkezésüket a gázosok, tudnánk tartalékolni pénzt ezekre a kiadásokra is, melyek helyességében nem vagyunk biztosak. Szeretnénk hát tudni valójában mennyiért vizsgálják át a gázkészülékeket?” Kérésünkre a DÉGÁZ kecskeméti kirendeltségének vezetője, Chikán Tibor egyebek között elmondotta, az előírásoknak megfelelően ötévenként kötelező tüzetesen megvizsgálni a lakosság birtokában lévő» földgázzal üzemelő készülékeket. Mindez a biztonságos használat érdekében történik. E munkát — melynek része a lakáson belüli vezetékÉrdemes-e reklamálni lábbeli Az egyik kecskeméti fiatalasszony, T.-né G. E. fehér Szandiit vásárolt Idén áprilisban, a martfűi Tisza Cipőgyár kecskeméti mintaboltjában. A külsőleg Igen tetszetős mindkét lábbeli pár héttel később — a második használatkor — tönkrement, felső bőre megrepedt. Az emiatti azonnali reklamációt ugyan megértéssel fogadták az eladók, ám a megfeleld másik szandál híján a kért cserét nem tudták lebonyolítani, az árat, a 266 forintot pedig arra hivatkozással nem adták vissza, hogy az Összeggel már elszámoltuk. Némi vigasztalásul viszont kózdlték, talán ósz elején még kapnak Ilyen árut. s akikor rendezik az ügyet. „Én most, a nyáron akarok szandált viselni — Írja lapunkhoz pfmzett levelében olvasónk —. s úgy gondolom, esetemben vissza kellett volna kapnom a pénzemet. Vagy nincs igazam?” A jogszabály leszögezi, hogy a minőségi kifogás bejelentésére általában a könnyűipari termék — például a szandál — vásárlárendszer ellenőrzése is — a fogyasztónak nem kell megrendelnie. A megyeszékhelyen körülbelül 80 ezer konvektor, gáztűzhely stb. műszaki állapotát veszik ' alaposan szemügyre a szerelők, akik körzeti rendszerben dolgoznak, jórészt ismerik a környékbeli családokat, s hozzájuk akkor kopogtatnak, amikór valakit otthon találnak. Ha ez mégsem így van, egy másik kedvező alkalommal keresik fel a korábban lakásukban nem tartózkodókatAz átvizsgálásért készülékenként 12 forintot kell fizetni — e tevékenység végzésének idejét az határozza meg» van-e probléma egy-egy fűtőszerkezet, bojler stb. műszaki állapotával, vagy sem’ de. a talált hibák kijavításáért külön díjat számolnak fel, melyről szintén számlát kap a megrendelő. Fontos megemlíteni, a vezetékek ellenőrzése 42 forintba kerül. Különben e hivatalos díjtételek nemrégen emelkedtek. Ami pedig a felszámított összeg kifizetését illeti, arra nemcsak a helyszínen kerülhet sor» de később is. ugyanis a kirendeltség az érintett fogyasztót írásban értesíti az ebbéli tartozásáról, melyet a gázszámlához hasonló módon lehet kiegyenlíteni a vállalat Petőfi Sándor utcai irodájában. miatt? sától számított hat hónapon belül van lehetőség. Kivétel, ha a szabvány, illetve a kötelező műszaki előírás ennél rövidebb — mondjuk, három hónapos — határidőt ad meg. Persze, ha ezt nem közlik vásárláskor a kereskedők a szavatossági igénnyel fél évig lehet élni. On tehát idejében reklamált az üzletben, ahol — miután elfogadták kifogását — jogsértően cselekedtek ügyében. mert a szandál cseréjének méghiúsulása ellenére nem adták vissza a vételárat. Javasoljuk, utólag is jegyezze be a történteket a vásárlók könyvébe, s reméljük, ezáltal mielőbb sor kerül a szükséges intézkedésre! összeállította: Velkel Árpád « t
