Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-21 / 169. szám

4 » PETŐFI NÉPE • 1981. július 21. kedd FEJLESZTÉS A TERVIDŐSZAKBAN Korszerűsödő, bővülő kunszentmiklósi üzemek 9 Makkal József karbantartó egy gépet vizsgál a TEMAFORG kun­szentmiklósi üzemében. (Tóth Sándor felvétele) örvendetes tény, hogy a mosta­ni tervidőszak is a fejlesztés to­vábbi lehetőségeit teremti meg a megye számos üzemében. Így többek között az előrelépés terve­iről kaptunk hírt Kunszentmik- lós nagyközség szépen fejlődő ipari egységeitől. A budapesti székhelyű Akku­mulátor- és Szárazelemgyár a VI. öteves terv időszakában egyaránt növelni kívánja gépjármű-és ipa­riakkumulátor-, lúgosakkunjulá- tor- és szárazelemgyártó kapacitá­sát. Legnagyobb mértékben a lú- gosakkumulátor-gyártást fejlesz­tik, 1985-re a mainak kétszeresét állítják elő. A lúgos akkumulá­torok ilyen nagy mennyiségben történő készítésében jelentős fel­adatok várnak a gyár kunszent­miklósi telepére is. Az új profil kunszentmiklósi meghonosítása jelentős gyártás­fejlesztést igényel. Ez indokolja, hogy amíg a savasakkumulátor­gyártás fejlesztésére kilenc, a szá­razelemére 38 millió forintot for­dítanak, addig a lúgos akkumulá­torokat gyártó kapacitás bővítése 174 millióba kerül 1985-ig. Ennek az összegnek jelentős hányadát Kunszentmiklóson kívánják fel­használni. A nagyközségbe telepített üzem­ben az ötödik ötéves terv során mindössze 3 millió forint értékű üzemi beruházás valósult meg. Ezzel szemben a jelenlegi tervi­dőszak célkitűzése 76 millió. Eb­ből az összegből 1984-ig felépül egy üzemcsarnok, valamint a gáz­fogadó állomás. A beruházási ösz- szeg nagyobbik részét pedig kor­szerű, termelékeny gépek, terme- lőberendezések vásárlására for­dítják. A gyár ezeket a fejlesztéseket bankhitel felvételével kívánja megoldani. Ehhez az szükséges, hogy a tervezett fejlesztés haté­konysága kellően megalapozott legyen, s ugyanakkor a vállalat gazdálkodási tevékenysége, ered­ményessége nyújtson megfelelő biztosítékot a hitelező számára. A terv szerint a lúgosakkumulá- tor-gyártás megindításával párhu­zamosan megszűnik a gépjármű- akkumulátorok szerelése Kun­szentmiklóson. A továbbiakban a vállalati és a személyi jövedelmek fejleszté­séről intézkedik a terv. Kimond­ja, hogy a munkaerő megtartásá­hoz — a fejlődő ágazatokban lét­számfejlesztéshez — szükséges bérszínvonal-emelkedés, valamint a fejlesztési célok megvalósításá­hoz szükséges saját forrású pénz­eszközök biztosítása a vállalati jövedelmek jelentős növekedését tételezi fel. Éppen ezért az Akku­mulátor- és .Szárazelemgyár a tervidőszak végére az 1981. évi 45 milliós tervezett nyereséget a négy 'és félszeresére kívánja növelni. Mindezt a termelékenység foko­zásával, a ráfordítások csökkenté­sével, a teljesítményelv szerinti bérezés kiterjesztésével szándé­koznak elérni. A szociális ellátásról szóló terv- fejezet legfőbb célkitűzése a mun­kavédelem fejlésztése, s ennek ré1 vén a környezeti ártalmak — > porártalom, zaj- és vibrációs ár-; talom stb. — csökkentése. Ezzel együtt emelik a szociális ellátás színvonalát, jelentős összegeLfor- dítanak a lakásépítések támogatá­sára, valamint oktatási, kulturá­lis, sport- és üzemegészségügyi célokra. A TEMAFORG Vállalat kun­szentmiklósi üzemében az V. öt­éves terv időszakában jelentősen fejlődött az úgynevezett nem szőtt termékeket előállító üzem termelése, gyártmányfejlesztése, technológiája, és az ott dolgozók szakképzettsége. Ez a fejlődés ala­pozta meg a vállalat azirányú ter­vét, hogy 1985-ig jelentős hulla­dékhasznosítást célzó fejlesztést irányoz elő. ' A nem szőtt technológia 1977- ben honosodott meg az üzem­ben, s az elképzeltnél gyorsabb ütemben fejlődött mennyiségi, mi­nőségi és gazdaságossági vonatko­zásban egyaránt. Mindez annál is inkább figyelemreméltó, mert a kezdeti években sok nehézség­gel kellett megküzdenie az üzemi kollektívának. Az új technológiá­ban való járaitlanság, a be gyakor­latlanság miatti gépmeghibásodá­sok, az ezt tetéző alkatrészhiány, a termelés TtülWfáíáhálf':' kezdet- 8j b'en alacsony szTrivönáíá, a piaci bizonytalansági tényezők fhind- mind hátráltatták, akadályozták a munkát. Ám az ötödik ötéves terv végé­re a nehézségek felismerése mel­lett markánsan kirajzolódott a továbbfejlesztést megalapozó — keresett és gazdaságosan elkészít­hető termékekből álló , — gyárt­mánystruktúra képe is. A varrva- hurkolt és tűnemezeit technológi­ával készülő árucikkek skálája igen széles. Ipari és háztartási tör­lő-, felmosókendők, műbőr hordo­zószövet, konfekcióipari vatelin­termékek, kárpitosipari anyagok, út-, vasútépítéshez használatos műszaki szűrő szövetek és a me­zőgazdaságban alkalmazott úgy­nevezett geotextíliák készülnek az üzemben. A nem szőtt textíliák értékesí­tése során új piacokra tört be a TEMAFORG. Termékei ma már nélkülözhetetlen a vízépítésben, a mélyépítési és szűrőtechnológi­ai munkák során, s jó eszközei az energiatakarékosságnak. A válla­lat széles körben propagálja új­szerű termékeit és arra törekszik, hogy minél jobban elmélyítse kapcsolatait e cikkek felhasználó­ival. A hatodik ötéves terv során a TEMAFORG Vállalat növelni kívánja hulladékanyag-válogató kapacitását, ezzel is fokozva a ki­nyerhető értéket. Felkutatják to­vábbá a kapacitás hiányában je­lenleg át nem vett, de még hasz­nosítható olyan hulladékfélesége­ket, melyek feldolgozása, forgal­mazása a megnövekedett átbocsá­tó képességgel megoldhatóvá vá­lik. Ezzel egyidőben jelentős erő­feszítéseket tesznek a gyapjú- és pamutipari hulladékok hasznosí­tására. Mindez összhangban van a népgazdaság VI. ötévés tervé­nek azon célkitűzésével, mely a hulladékok gazdaságosabb fel- használását irányozza elő. Ezt a célt szolgálja egyebek kö­zött a kunszentmiklósi üzem 240 millió forintos költséggel terve­zett rekonstrukciós fejlesztése is. A beruházásra szánt összegből 30 milliót építésre, 210 milliót pe­dig új, korszerű és termelékeny gyártóeszközök vásárlására for­dítanak. Az üzem vezetői úgy tervezik, hogy a beruházás az építkezések kivételével a tervidő­szak első két esztendejében meg­valósul, s így 1083-tól az új be­rendezéseket sikerül termelésbe állítani. Arra, hogy a VI. ötéves terv e összetettebb feladatainak végrehajtására felkészült az üze­mi kollektíva, garanciát jelente­nek az első térvciklusban az üzem által elért muhkasikerek. S. B. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Közös harc a rák ellen Klinikai kológia zel a címmel jelent meg nemrégiben magyar, szov­jet és NDK-beli rákkutató szak" emberek közös munkája. A moszkvai Medicina kiadónál oro" szül és angolul megjelent mű végleges szerkesztését magyar és szovjet szakértők végezték el. Előkészület alatt áll a Klinikai onkológia .orvostanihallgatók szá­mára című tankönyv kiadása is. Ez a KGST onkológus szakem­bereinek . közös műve, Dr.' Gye* nes György professzor, a magyar Országos Onkológiai Intézet ra­diológiai osztályának vezetője ezeket a kiadványokat jó ered­ménynek tartja azoknak az- erő­feszítéseknek a keretében, ame­lyeket a KGST-tagállamok szak­emberei tesznek a rák elleni küz­delem közös stratégiájának a megvalósítása érdekében. A mű­vek sok ezer közösen összegyűj­tött tapasztalatot, vizsgálati ered­ményt rendszereznek.-Közéjük tartozik az az atlasz is, amely bemutatja a rák külön­böző formáinak legfontosabb el­terjedési körzeteit az egyes KGST-tagállamokban. Ez az at­lasz értékes adatokat szolgáltat­hat az orvosok számára megelő­ző intézkedésekhez, miután tük­rözi a konkrét nemzeti sajátos­ságokat és életkörülményeket is. Gyenes professzor a különösen jól fejlett együttműködési terüle­tek között említi a hemoterápiai vizsgálatok keretében végzett kö­zös munkát. Szó van itt új gyógy­szerek legkülönbözőbb kombiná­ciókban történő klinikai vizsgá­latáról. A budapesti Onkológiai Intézet e kutatások vezető köz­pontja, vagyis ott koordinálják a tagállamok összes hemoterápiai kutatását. A Magyarországon, il­letve a Szovjetunióban kifejlesz­tett, már bevezetett készítménye­ket próbálják ki klinikai körül­mények között különböző kom­binációkban egységes normatíva alapján az egyes KGST-tagálla- mokban. Elsősorban a mellrák gyógyí­tására, illetve az említett rákbe­tegség növekedésének megállítá­sára szolgáló készítményekről vart szó. Az NDK-beli szakem­berek szintén bekapcsolódtak a nemzetközi kutatásokba, s a tag­államok rendelkezésre bocsát­ják a Jenafarm vállalatnál gyár­tott új hormonkészítményt. Ezek­ben az összehangolt nemzetközi vizsgálatokban közösen dolgoz­nak bolgár, csehszlovák, NDK- beli, lengyel, szovjet és magyar kutatóintézetek, illetve klinikai szakemberek. A betegek vizsgálatát közös terv szerint végzik és gondosan' dokumentálják betegségük lefo­lyását. Ezután minden egyes be­teg adatait rendszerezés végett elküldik a vezető központba, a budapesti Onkológiai Intézetbe. A közös kutatás körülbelül négy évvel ezelőtt kezdődött. De már ma is világos,, hogy az összehan­golt együttműködés jelentősen meggyorsítja az új rákgyógyítási módszerek bevezetését szolgáló munkálatokat. Már ma is több száz páciensre terjed ki a munka. Ezek -beteg­ségének dokumentációját rend­szeresen kiegészítik, s az adato­kat átadják a budapesti vezető központnak. Itt végzik el az ösz- szehasonlító elemzéseket, ame­lyeket az Onkológiai Intézetben orosz és angol nyelven kiadott KGST-bull-efinben rendszerez­nek. Az eddigi munka fontos ered­ményeként tartja számon Gye­nes professzor azt a tényt, hogy jelentősen ' fokozódott a kombi­nált vizsgálatok hatékonysága. Az új rákgyógyító módszerek be­vezetése révén az orvosi kezelés időtartama lerövidül, s — első­sorban — javul minősége. Ennek az együttműködésnek az alapja tíz területet felölelő egyezmény, amelyet a KGST keretében írták alá 1975-ben a közös rákkutatá­sokról. (ADN—Szófiapress — APN — MTI) * Az elmúlt évben Bulgária és a többi KGST-ország gazdasági kapcsolatait tartós növekedés jek lemezte. Ezen országok részará­nya Bulgária bruttó áruforgal­mában körülbelül 75 százalékot tett ki. Eredményesen részt vállalva öa szocialista . gazdasági integráció folyamatából, Bulgária fokozza a szakosított termékek exportját, amelyek aránya 53,9 százalék a Bulgária által külföldre szállított gépek és berendezések összvolu- menében. • Csehszlovákia eredményesen hajtja végre azokat a feladatokat, amelyek rá az energetikai és nyersanyagforrások fejlesztésé­re irányuló hosszú távú együtt­működési célprogramból hárul­nak. A VI. ötéves tervidőszakban- Csehszlovákiában a Szovjetunió­val szorosan együttműködve új iparág alakult ki — az atomipari gépgyártás. Csehszlovákia kap­ta meg a WER—440-es típusú atomreaktorok gyártását. Az el- , következő öt évben 18 ilyen tí­pusú atomreaktort állít elő belső szükségletekre és a többi szocia­lista ország részére. Az első agg­regátort, amelyet a magyarorszá­gi Paksi Atomerőmű kap,. már szerelik. A jövőben a csehszlovák atomipari gépgyártás áttér aí egymillió kilowatt teljesítményű reaktorok előállítására. 1985-ben az atomerőművek a villamos- energia-termelés egész növeke­désének 85 százalékát adják majd az országban. * Az elmúlt ötéves időszakban Kuba újabb hatalmas lépést tett a KGST-beli partenerekkel meg­valósuló szocialista gazdasági in­tegráció elmélyítésének útján. A Tanács keretében elsődlegesen fejlesztették azokat a programú­kat, amelyek a oukor, a citrusfé­lék, a nikkel, a cukoripari és számítástechnikai berendezések gyártásának bővítésére irányul­nak, valamint a geológiai feltá- rásölt program) át. Kuba csatla­kozott a KGST bankrendszeré­hez, s részt vesz a Tanács többi országában megvalósuló egyes sokoldalú projektumok realizá­lásában. További lökést kapnak a Szov­jetunió és Kuba gazdasági kap­csolatai. A szovjet fél a jövőben is folytatja több színesfémkohá­szati, gépipari, kőolaj-feldolgozó, élelmiszer- és könnyűipari üzem építését. Megkezdték a 880 ezer kilowatt teljesítményű atomerő­mű építését és a dienfuegosi új kőolaj-feldolgozó üzem első egy­ségének építését. Tervezik évi 1,3 millió tonna acélt előállító hatal­mas kohászati üzem létesítését Holguin tartományban. Ez lehe­tővé teszi Kuba energetikai és termelési lehetőségeinek számot­tevő bővítését, az ipari nyers­anyagok, a félkész termékek és a közfogyasztási cikkek gyártá­sának fokozását. (APN — MTI) MARICA-PARTI RANDEVÚ Nimródok világtalálkozója l^ofdi?bäPÄMS 256 — szemléltették Plovdivban a Az államalapításának 1300. évfordulóját idén ün­neplő Bulgária második legnagyobb és egyik legré­gibb városa Plovdiv volt a házigazdája június 14-e és július 12-e között a Vadászati világkiállításnak, amelyet az 1971. évi budapesti hasonló seregszemle után másodízben szervezett meg a C. I. C., a Nem­zetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács. A rangos nemzetközi és nemzeti kiállításairól már 1937. óta nevezetes vásárközpont 510 ezer négyzet- méternyi iedett és szabadtéri kiállítási területén 61 ország mutatta be vadászati, vadgazdálkodási ered­ményeit, feleletet adva arra is, hogy mit kíván ten­ni a jövőben az emberiség egyik legnagyobb céljá­ért: az élővilág megőrzéséért, környezetünk védel­méért. a pótolhatatlan természeti értékek megőrzé­séért. .,Zemlja — planéta na zsivota" — életünk a föld — ez volt a jelszava a 11. Vadászat^ világkiállítás­nak, amelynek sikeres résztvevője volt a centená­riumát 1981-ben ünneplő Magyar Vadászok Orszá­gos Szövetsége is. Egy 1160 négyzetméte'r alapterü­letű pavilonban a tíz év előtti budapesti kiállítás rangjához és sikeréhez méltóan reprezentálta a MAVOSZ, hogy milyen eredményeket értek el az utóbbi évtizedben a mintegy nyolc és fél ezer hek­táron gazdálkodó szervezett magyar vadászok. Képriportunk azokból az élményekből nyújt íze­lítőt, amelyekben százezreknek volt részük a bulgá­riai Plovdivban, a természetszerető nemzetek és emberek egy hónapon át tartó Marica-parti rande­vúján. (Kép és szöveg: Temesközy Ferenc) • Jobbra: valahol Jakutiában került puskavégre ez a jávorszarvas, agancsa méltán szerzett „világ­első” címet a szovjet vadászoknak. • Világrekorder dám- és őztrófeák — szám szerint magyar vadászok sikereit. • Egy az aranyérmes, Magyaror­szágon elejtett őztrófeák közül. A Nemzetközi Trófeabíráló Bizott­ság összesen mintegy II ezer tró­feát minősített, amelyek közül ti­zenhárom új világgyőztes ke­rült ki. • Itália vadfaunájával is szívesen ismerkedtek a látogatók,az olasz pavilonban. /

Next

/
Thumbnails
Contents