Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-17 / 166. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. július 11. Zöldövezet a kőrengeteg árnyékában PÉLDÁUL A HALASI TÜZÉP-TELEPEN Milyen az árukínálat? Mi lesz a kecskeméti Budai úti temető sorsa ? A kecskeméti Budai úti református temető, amelyet 1963- ban lezártak, 1988-ban lesz kétszáz éves., Idézzük fel múltját, beszéljünk jelenéről, jövőjéről, Mayer Antalné kertépítész, a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat osztályvezetője, dr. Nagy Tibor református esperes, Apró Pál, a városi tanács vb tervosztályának főelőadója társaságában. A temetőt, az akkor még szőlőművelés alatt álló területen, 1788-ban nyitották meg. Ebben az időben a város más részén is temetkeztek. A templomkertben, valamint az ótemető utca környékén voltak a legrégibb sírhelyek. A mai vasútkert helyén később létesült egy temetkezési hely, amelyet — hasonlóan a Csongrádi út menti Alsó temetőhöz — 1877-ben zártak le. Az említett temetőkről sok halottat áttemettek, számos — még most is megtalálható — sírkövet, síremléket áthelyeztek a Budai úti temetőbe. Eleinte a terület központjában — fából épített — prédikáló és ravatalozó helyre sugaras irányú utak között ásták a sírókat. Később áttértek a geometrikus rendszerű temetkezésre. Az egymásra merőleges főutak mentén állították fel a nagy, családi sírboltokat. — A Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat elkészítette a temetőkert távlatokra is szóló megőrzési tervét. A tanulmány milyen sírköveket ajánlott megőrzésre? — A régi templomkertből, temetőből áthozott és az ide temetett híres emberek síremlékeire, továbbá a művészi értékű sírkövek megőrzésére tett javaslatot a tanulmány. Külön feltünteti a megőrzésre ajánlott sírkerítések jegyzékét. Példaként említem az 1600-as 1700-as évekből származó szarkofágokat, Vég Veresmar- ty Sámuel püspök, Mátyássy József költő, Kecskemét történetírójának, Ölvödi Zsuzsanna és férje Csókás József, Sziládi Károly iparosnak. Kecskemét első nyomdatulajdonosának és Szal- kay Gergely 1848-as honvéd őrnagynak, valamint a Katonatelep megalapítójának Katona Zsigmondnak sírkövét. — Az 1963-as lezárás után mi lett a temető sorsa? — Megnyílt a városi köztemető, ahova az áttemetés — az igényeknek megfelelően — folyamatosan történik. Az egyedi kérésre végzett exhumálásokon kívül, a széchenyivárosi építkezések miatt alkalmanként tömbszerű, kisajátítás történt az Irinyi utca, az Akadémia körút, a fűtőközpont, a SZÜV- és KSH-építkezés helyén. 1988-ig a temető a református egyházközség tulajdonábán marad. A megyei tervező vállalat tanulmányterve előírásainak szigorú betartásával kívánjuk elérni, hogy a jelenlegi sírkert a jövőben — a közösség érdekeinek megfelelően — megfeleljen. — A kertépítész mikor érezheti, hogy lakóhelyéért városáért sikerült tennie valamit? — A terveket általában közösség készíti, ezért az túlnő a sze■ mélyes jellegen. A városi tanács vb tervosztályának megbízása alapján fogtunk a munkához. Valamennyien rendkívül fontosnak tartottuk azt a tényt, hogy a tanács felismerte a csaknem 10 hektáros, városszerkezeti elemet alkotó zöldterületről, annak jövőbeni felhasználásáról a terv- készítés szükségességét. Zöldterületi értékeink kisebb, nagyobb rongálása, részletekben . történő megszüntetése, helytelen fenntartása, zöldterületi funkcióitól eltérő felhasználása komoly következményekkel jár a fában igen szegény, rossz klímájú városunkban. A téma azért is érdekes, mert é sírkert 200 év óta — és még 1988- ig — kegyeleti hely is, és a benne található síremlékek történelmi múltunk, kultúránk jelei. A terv elkészítése során számunkra az volt a legfontosabb szempont, hogy az illetékesek figyelmét ráirányítsuk a temető felbecsülhetetlen értékeire, és segítséget nyújtsunk mindazoknak, akik ezzel a területtel a jövőben gazdálkodni fognak. A sírhelyek;, sírboltok felépítményei az elmúlt két évszázad építészeti emlékei, a fa- és kőfaragó mesterek munkáját, a temetkezés kulturáltsági fokát tükrözik. A 10 hektáros kert növényzete rendkívül gazdag. Az S0—80 éves faállomány változatos fajtákból tevődik össze. Akác, japánakác. ostorfa, rezgő- és jegenyenyár, vadgesztenye, hárs és juhar található a megközelítőleg ötezer fa között. Mindezt értékes cserjetakaró egészíti ki. Nem hiányzik a fák között élő. éneklő madársereg, sőt az apróvad sem. — A sírhelyek használati ideje 1988-ban — a lezárást követő 25 év eltelte után — lejár, és megkezdődhet a temető teljes kiürítése. A terv milyen fenntartási munkálatokat írt elő erre az időszakra? — A leglényegesebbeket említem: Meg kell tiltani további zöldterületek igénybevételét magas építésű létesítmények elhelyezése céljára, gondoskodni kell a temető őrzéséről, a fokozatos kiürítést az érvényben lévő rendeleteknek megfelelően kell elvégezni. Legfőbb feladat azonban az értékes sírkövek és növényállomány szakszerű védelme, megőrzése! A temető nemcsak a közeli Szé- chenyi várost, hanem a város egyéb területeit is kiszolgáló közpark lesz, amely szabadon látogatható. Helyet kap benne sétakert, közelében felnőtt- és gyermekjátszóhely. A sportpálya már épül az Akadémia körút és a Budai út sarkán. Lesz benne nyugdíjasok kertje, szabadtéri kertészeti bemutató. Helyén marad az I. világháború halottainak emlékét őrző kert, és helyet kap a sírkőgyűjtemény is. A parkban nagyobb lélekszámot befogadó létesítmény nem épülhet, csupán a park funkciójával összhangban lévő esőbeállók, egészségügyi helyiségek, gyümölcspavilonok és egy kisebb, legfeljebb ötvenszemélyes eszpresszó. — A Petőfi Népe 1981. április 26-i számából értesültünk arról, hogy a városi tanács megbízásából a SZÖVTERV Bács-Kiskun megyei Irodája elkészítette a kecskeméti ifjúsági park beruházási programtervét. A létesítmény helyének megválasztása a Budai úti temető Mária köz felöli készére esett. A BACS- TERV osztályvezetőjének mi erről a véleménye? — A távlati terv elkészülte óta a református egyházközség — a temető jelenlegi kezelője — példásan végzi á fenntartási feladatait. Megvan a remény arra, hogy a kert értékei a városi használatbavétel idejére nem csökkennek, sőt gyarapodnak. Ezt a törekvést azonban mindenkinek támogatnia kell. Nem szabad megtörténnie annak, hogy a városi tanács a tanulmánytervvel teljesen ellentétesen éppen ide terveztessen egy ezer személyt be- l fogadó, ifjúsági parknak nevezett építményt. Ennek csak a neve park, valójában semmi köze a szakmai és köznapi értelemben vett igazi parkhoz. Ilyen létesítmény, ezen a helyen a zöldterület zömének tönkretételével járna. és zavarná a fennmaradó részeket. — A kecskeméti ifjúsági park ilyen helykijelölését miként látja Apró Pál, a városi tanács vb műszaki főelőadója? —. Az első elgondolás szerint, a létesülő ifjúsági parkot a fűtőmű mellé terveztük. Figyelembe véve a műszaki előírásokat, a tömeges létesítmény 200 méteren belüli elhelyezését a fűtőmű mellett, ez a terv meghiúsult. — Milyen meggondolás alapján választották a temetőkertet erre a célra, ellentétben a tanulmánytervvel? — Részben azért, mert közel van a városközponthoz — busszal könnyen megközelíthető —, részben azért, mert a város nyugodt, csöndes helye. — A létesítmények területigényét, tájba illesztését hogyan képzelik? — Az olcsó, ragasztott fa tartó-' szerkezetet az Agárdi Állami Gazdaság készíti. A tájbaillő, 80x80 méteres területigényű épület úgy lenne elhelyezve, hogy az építkezésnek a lehető legkevesebb fa és cserje essen áldozatul. Javasolni és kezdeményezni fogjuk, hogy a létesítmény a társadalmi erők széles körű bevonásával, a vállalatok és KlSZ-szer- vezetek természetbeni hozzájárulásával. a HNF aktivisták társadalmi munkájával a VI. ötéves tervben megvalósuljon. — A kecskemét-leninvárosi Szentháromság temető funkciójának váltására készült-e hosszútávú terv, mert erre is szükség lenne? Az a törekvés, amely a református temető közparkká történő átmentése érdekében kibontakozott. rendkívül hasznos. A tanulmányterv következetes végrehajtása bizonyára sikerrel jár majd, de a Szentháromság-temető átmentéséről is sürgősen gondoskodni kellene. Erre a zöldterületre nemcsak a levegőt szeny- nyező kádgyár szomszédságában élő leninvárosi lakóknak, hanem az egész városnak szüksége van, és a jövőben még inkább az lesz. Dr. Szilágyi Attila erdőmérnök Beszélgető partnerem Tóth János, az Alföldi TÜZÉP Vállalat kiskunhalasi — 122-es — telepének vezetőhelyettese. Abból Indulunk ki, amit egyik megyei szerv legutóbbi összefoglaló jelentése Is megállapított, s — tegyük hozzá — a közvélemény hasonlóképpen tudott. Az építőanyag-ellátás az elmúlt tervidőszakban nem volt kielégítő. Bár mennyiségben 1979-ig javulás mutatkozott, — mégis fa- és betonáruból, burkolóanyagokból, időszakonként cementből, mészből, valamint ajtó-, ablakokból hiány volt. Jelentős változás 1980-ban sem történt. — Az Alföldi TOZÉP Vállalat a hiányzó anyagok pótlására, helyettesítő építési anyagok lekötésére, beszerzésére — például hazai faanyagokból — tett kezdeményezéseket, de ezek csak részben enyhítették a hiánycikkek iránti Igényeket. Ez évben már az Alföldi TÜZÉP Vállalat,* az áfészek az Ipar; cikkboltok építőanyag- s építésieszköz-kínálata általában JÓ, és jórészt csak időszakonként. Illetve a nem megfelelő helyi felkészülés következtében tapasztalható egy-egy áruféleségből akadozó kínálat. — Ez is az említett jelentésben olvasható. — Milyen m o s t az építőanyagkészlet például itt, a kiskunhalasi telepen? — Az előző — hiánycikkes évekhez viszonyítva jónak mondható az ellátás. Nyugodtan kijelenthetem ezt, jóllehet csak rövid ideje vagyok még a TÜZÉP- nél. Előtte azonban tizenöt évig dolgoztam-a kivitelező építőiparban, vannak hát bőséges tapasz«- talataim a régebbi ellátásról. Sőt — mint sajáterős lakásépítő saját bőrömön szenvedtem meg azokat a gondokat... Ezért is szívügyem itt az új munkahelyemen, hogy minél könnyebbé tegyük az építkezők dolgát. — Most már tehát könnyen hozzájuthatnak építési anyagokhoz? — Zömmel ki tudjuk elégíteni az igényeket. Cement, kavics, mész, faanyag, falazóanyag, cserép — van elég. Közbevetőleg jegyzem, meg, hogy cementből, ami korábban hiánycikknek számított, már tavaly, főszezonban kedvezményes vásárt rendezett a TÜZÉP. Hasonlóképpen történt ez a nyílászárókkal... — Ajtókkal, ablakokkal... — Igen, azokból is megnőtt a forgalom az engedményes vásár alatt... Ma is több van esetenként, mint a kereslet. Nem mindig az van, amit keresnek — Mikből van hiány? — Inkább hiányosságnak mondanám, hogy fallazóanyagokból nem mindig az van, amitr az építkezők keresnek. Például, a B— 30-as falazóblokkot vagy a kis méretű téglát. Viszont ilyenkor másból ki tudjuk elégíteni a vásárlókat. — Akiknek persze nem mindig könnyű a választás, amikor a mérsékeltebb árú vagy olcsó falazóanyag helyett csak drágábbat tudnak kapni. — Ez így igaz. Ezért is fontos, hogy az építőanyag-ipar ütemesen szállítsa hozzánk termékeit. Ehhez igyekszünk hozzásegíteni azzal is, hogy negyedéves előre- ütemezéssel kérjük a diszpozíciót — az anyagkiutalást — a telepnek. Ebben meg a mi munkánkat teszi pontosabbá a TÜZÉP által pár éve elindított anyagbiztosítási szerződéses ákció. Ennek az a lényege, hogy a családiház-, illetve társasház-építtető bejön hozzánk a tervvel, s az építkezés ütemének megfelelően akár hónapokkal előre lekötheti a szükséges anyagokat. A szerződés — ha úgy tetszik, megállapodás — értelmében vevőnk előnyt élvez, bármi megérkezik a telepre. A szerződés = garancia — Bevált a kezdeményezés? — Mindjobban felismerik az előnyeit, hiszen megnyugtató az a garancia, hogy az építtetőnek mindep építőanyag idejében rendelkezésére áll, miután ezt a szerződéssel bebiztosította ... Azért az is megtörténik, hogy valaki — időközben máshonnét szerzi be, amit itt lekötött.' Persze, a TÜZÉP szélesebb kőiben tájékozódik, mennyi lakás épül, s azokhoz mennyi anyagot kell forgalomba hoznia. — Természetesen — szoros kapcsolatunk van a tanáccsal, hol, mikor,"- mennyi lakás építésért számíthatunk, fontos információs forrásunk az OTP, amely a hiteligényekről, azok folyósításának időpontjáról tájékoztat bennünket. Legújabban a nemrég életre- hivott lakásépítési szolgálati irodával van eleven nexusunk. Ők is sokat tudnak tenni azért, hogy a lakosság ilyen, akcióinkat, mint az anyagbiztosítási szerződés — megismerje. — Von más is? — Ilyen az ún. művi kiszolgálás, amikor — a TÜZÉP-en keresztül, tehát a tőlünk kapott „papírral” — a vásárló közvetlenül a gyárból hozza el az építőanyagot. Ennek előnye, hogy az építtető maga tudja ütemezni, mikor menjen érte, lehet — olcsóbb fuvarral el tudja intézni, s az áru sem törődik annyit. — Ez a szolgáltatás bejáródott rt ár? — Megesik még, hogy a vevőnek a gyárnál várakoznia kell, mert épp az momentán nincs. Holott — ezt vásárló mondta, nem saját szememmel láttam — „annyi anyag volt ott, hogy a föld majd leszakadt alatta”. Igen, csak olyan nem volt.,. Célszerű lenne, ha a gyárak rövid időn belül értesítenék a TÜZÉP-et, amikor más termékek készítésére állnak át — átmenetileg —, s akkor ilyen zökkenők elkerülhetők lennének. Ütemes gyártás — ütemes kiszolgálás — Kapnak-e hamar az újdonságokon a vásárlók? — A födémpaneltől kissé idegenkednek még — a súlya miatt. Pedig mennyivel gyorsabb ezzel a munka. Az egyedi betongerendákból viszont kétszer annyit is el tudnánk adni. A gyárak alig győznek bennünket ellátni. Szigorú ütemezéssel szolgáljuk ki a megrendelőket; ilyenkor is kiderül, milyen jó az anyagbiztosítási szerződés.- — A. faanyagokról még csak részben volt szó. — Van elegendő. Hogy csak a parkettát említsem: amilyen fából kívánja a; építtető. — A további biztos javulás feltételeit hogyan nevezné meg — tömören? — Ütemes gyártás — ütemes kiszolgálás. — Meg ami a kettő között van, hisz' ilyenekről is beszéltünk. Tóth István HAZUNK TAJA • • Július közepén a kertekben A GYÜMÖLCSÖSBEN javában érik a kajszi, de szedik már a nyári almát és az őszibarackot is. A szüreteléskor fontos, hogy a fán ne hagyjunk egyetlen gyümölcsöt sem. Még a fonnyadt, beteg terméseket is szedjük le, mert ezek a kórokozók és kártevők elterjedését segítik. Az őszibarack szedési időpontját a gyümölcs felhasználása határozza meg. Akkor nevezzük érettnek, ha felületének kétharmada már beszíneződött, és a bibepontnál nyomásra puha. Az őszibarack utóérő gyümölcs, tehát ha rekeszbe rakjuk, tovább- érik. Nyáron is metszhetjük a kert fiatal fáit. A jó és a gondosan végrehajtott munka gyorsítja a fák termőre fordulását. Metszéskor, amikor az ollót kézbe vesz-' szűk, igyekezzünk a fák zöld részeit visszaszorítani, ezzel serkenthetjük a korona termőrészek- kel való berakódását. A SZŐLŐBEN ismét csonkázzunk, mert az eső hatására ismét megindult a hajtásnövekedés. A harmadik kötözéssel tegyük szabaddá a napfény útját a fürtökig. A homokon kipusztult tőkék pótlására a hiányzó melletti tőke legerősebb hajtását ne csonkáz- zuk, hagyjuk meg teljes hosszában. Lassan készülhetünk a legkoraibb csemegeszőlő-fajták szedésére. A szőlőskertben sem feledkezzünk meg' a gyomirtásról. A ZÖLDSÉGESKERTBEN á hét végén már érik a sárgadiny- nye. Az édes termés erős illattal ad hírt jelenlétéről. A tojásgyümölcsöt ne hagyjuk megpuhulni, mert akkor keserű lesz. Csak a magfogásra szánt termést érleljük. A fokhagymát, ha lombja leszáradt, szedjük fel. Szellős helyen szárítva csak az egészséges hagymákat fonjuk koszorúba. A nyári karfiol érzékeny az erős napsugárzásra, megbámul. Tűző naptól védelmet nyújtanak a külső levelek. Ezeket spárgával vagy befőttesgumival fogjuk össze. Folyamatosan szedhetjük a karósbabot. A pillangós növény bővebb terméssel hálálja meg a mindennapos öntözést. s A DlSZKERTBEN is legfőbb teendő a locsolás. Pótoljuk — a záporok mellett is — a növények vízigényét. A gyepet kora reggel vagy az esti órákban öntözzük. Nyáron a szobanövények is több fényt kapnak. Ennek ará- . nyában nő a vízigény. Minden levéldísznövény szebb és élén- kebb lesz, ha havonta legalább egyszer fürdetjük. Vigyázzunk azonban, nehogy megfázzanak, ezért lehetőleg 25 Celsius-fok körüli vizet használjunk. A NÖVÉNYVÉDELMI' MUNKÁK már közvetlenül a termés védelmét szolgálják. A felmelegedés várható erősödésével terjedhet a lisztharmat. Ezért a gombabetegségek visszaszoritá- kor keverjünk a szerek közé lisztharmat elleni készítményt is. A csonthéjasok között a szilvát és a ringlót a szüret előtt most tudjuk utoljára megvédeni a kaliforniai pajzstetűtől és a szilvamolytól. Ditrifon 50 WP és Unitron 40 EC 0,2 százalékos oldatával védekezzünk'. Takácsat- kafertőzés esetén permetléhez keverjünk Bi—58 EC-t, 0,1 százalékos oldatban. Növényvédő szer nélkül pusztíthatjuk a málnatermés tizede- lőit. A szüret után a letermett vesszőket vágjuk le, és azonnal égessük el. így egy csapásra megszabadulhatunk a vesszőfoltossággal fertőzött levelektől. Az almafák védekezésénél a lisztharmat, ä varasodás, az almamoly és a kaliforniai pajzste- tű ellen permetezzünk. A szerkombináció 0,2 százalékos Uhit- ron 40 EC, 0,08 százalékos Chioin- Fundazol 50 WP, és egy lisztharmat elleni készítmény legyen. Ha' a fákat takácsatka, aknázómoly vagy vértetű károsítja, akkor pusztítsuk őket Bi—58 EC, vagy Sinoratox 40 EC 0,1 százalékos oldatával. Vértetű ellen hatásos a Pol-Akaritox. A szőlőben is sók gomba károsít. A peronoszpóra, a lisztharmat, valamint a szürke- és a fakórothadás. Elterjedésének megelőzésére kell figyelni ezeken a párás napokon. Különösen fontos a vihar- és jégverés utáni — félnapon belüli — permetezés, vagy porozás. A VETEMÉNYESKERTBEN a másodvetések előtt célszerű Ba- sudin 5 G-vel fertőtleníteni a talajt. A védekezésnél ügyeljünk arra. hogy lehetőleg a kora reggeli órákban permetezzünk. Cz. P. fa "V • As emlékkő és az életet jelképező fák együttese a Budai úti sirkertben. • Egy szép díszítésű, ' kovácsoltvas kerítés. • Az eső utáni párás időben gombamód szaporodnak a gyomnövények, egyre több a kapálnivaló a háztáji kertekben. (Straszer András felvétele)
