Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-14 / 138. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!^^' flHSRgBSM / tf p J AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 138. szám Ára: 1,40 Ft 1981. június 14. vasárnap Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján, az országgyűlést június 25rén, csütörtök délelőtt, 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést, valamint a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásáról szóló beszámolóját. (MTI) Aratási előkészületek Szőkül az árpa, hamarabb érik a kalászos, hiány az alkatrészekből Ki gondolta volna a hosszúra nyúlt csapadékos tél után, hogy június közepére már szőkül az árpa? Pedig ez látható az ország déli területén. Az áprilisi, májusi aszályos időjárás nyomán hamarább érik — részben kényszerből — a kalászos. Az már bizonyos legalábbis az előzetes termésbecslések számadatait vizsgálva — hogy gabonából az idén rekordtermésre nem számíthatunk. Hiába tettek meg mindent a gazdaságok, az időben elvégzett többszöri lombtrágyázás csak csökkenteni tudja a termés- kiesésit. A párás, meleg időjárás, amely ezekre a napokra jellemző, tovább növeli a bajt. Fokozott lisztharmatfertőzésre kell számítani, amely helyenként nemcsak a levélen, hanem a termésben is kárt tesz. Információt kértünk és kaptunk a nagyüzemi gazdaságoktól. Tájékoztattak bennünket az aratási előkészületekről és azokról a nehézségekről, amelyek leginkább foglalkoztatják a vezetőket. A Kunbajai Állami Gazdaságban a már krónikusnak számító alkatrészhiány zavarja a folyamatos munkát. Pedig az IFA terepjárókat — az első futóművekhez ném ka'pnak alkatrészeket — nem tudják nélkülözni az aratásban. A K—150-es traktor is áll, mert pótalkatrész híján a sebességváltóját képtelenek megjavítani. A kalászosok terméshozama viszont már „mutatja magát". Az első becslések szerint a begyűjtendő szemek mennyisége megközelíti az elképzeléseket. Elsőként a 210 hektár bükkönyös rozs betakarítását tervezik a gazdaságban. Ehhez üzemkész állapotba hozták az SZK—5-ös gabonakombájnt és a bálázó gépet, hogy az időjárástól függően bármikor indulhassanak. A hartai Erdei Ferenc Tsz-ben is panaszkodnak az alkatrészellátás vontatottságára és hiányosságaira. Szinte lehetetlen hozzájutni az * NDK -kombájnok, bálázók, IFA tehergépkocsik alapvetőnek számító alkatrészeihez is. Az MTZ traktoroknál a ventillátor ékszíjak és adagoló nyomócsövek beszerzése jelent komoly gondot. A bábolnai szárító szekrényt pedig azért nem tudják kijavítani, mert hiányoznak hozzá a levegőcsövek és a csapágyak. Sajnos, a termelési rendszerek alkatrész-ellátottsága is rosszabb, mint amilyen tavaly volt. Pedig ezeknek' a mezőgazdasági célberendezéseknek a kiesése százezres, milliós károkat okozhat. Nem mindegy az, hogy megfelelő géppark esetén egy aratás tizenkét, vagy tizenöt nap alatt fejeződik be. Ebből eredően az sem lehet közömbös — a nagyüzemi gazdaság, és a népgazdaság számára —, hogy a szemveszteség öt, vagy tizenöt százalékos. Mert minden százalék mögött sok-sok vagon exportra szánt, vagy olyan gabona rejlik, amelyből holnap kenyeret sütnek az asztalunkra. A Kalocsai Állami Gazdaság 5 gabonakombájnja, közül egy várja felújítva az aratást. Három gépen a festők dolgoznak — korrózióvédő anyaggal vonják be az alkatrészeket. A július 3-ra tervezett aratási gépszemlére várhatóan az ötödik kombájn is elkészül. A homokos talajon termesztett őszi árpába valószínűleg a jövő héten beállnak az első kombájnok. Miután csapadékosabbra fordult az időjárás, az őszi gabonával egy-két hetet még várni kell. S addig is egymás kölcsönös segítségével és más módon lehetőség nyílik arra, hogy minél több, eddig alkatrészhiány miatt állásra kényszerült mezőgazdasági gép és berendezés legyen startra kész. Sz. F. M. •’Aratás előtti gépszemlére készülnek a kombájnok. (Straszer András felvétele.) MEGYEI JUBILEUMI EMLÉKÜNNEPSÉG KECSKEMÉTEN Az iskola legjobb nevelőtarsa az úttörőmozgalom Tegnap délelőtt a városokból, járásokból, autóbuszokkal több mint kétszáz vörösnyakkendős fiatal és veterán úttörővezető, a mozgalom létrehozását segítő felnőtt ér-* kezett Kecskemétre. A Megyei Művelődési Központ előcsarnokában, úttörőtörténeti kiállítás fogadta az úttörőszövetség megalakulása 35. évfordulójának tiszteletére rendezett megyei jubileumi emlékünnepség vendégeit. 9 Sok nézője volt az úttőrőtörténeti kiállításnak. (Pásztor Zoltán felvételei.) Tíz órára benépesült a Megyei Művelődési Központ színházterme. A Himnusz hangjai és a szavalat után Szabó Sándor megyei úttörőtitkár köszöntötte a megjelenteket, közöttük dr. Filius Istvánt, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagját, a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Karának igazgatóját, Hegedűs Istvánt, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Grdner Gyulát, a KISZ megyei bizottságának első titkárát, Krajcsovicz Mihályt, a megyei tanács osztályvezetőjét, Budai Józsefet, a munkásőrség megyei parancsnokhelyettesét, valamint a járási és városi pártbizottságok első titkárait, a társadalmi és tömegszervezetek kép-, viselőit. A jubileumi emlékünnepségen Kisné Csányi Anikó megyei úttörőelnök mondott beszédet. Kisné Csányi Anikó beszéde — Születésnapot ünnepiünk. Harmincöt esztendővel ezelőtt bontott zászlót a Magyar Úttörők Szövetsége. Harmincöt év történelmi mértékkel nézve mindössze fél emberöltő, a magyar úttörőmozgalom történetét tekintve azonban rendkívül jelentős időszak. Az évforduló ünnep a ma kisdobosainak és úttörőinek; de ünnepet jelent és az emlékezés szép pillanatait adja a felnőttek millióinak, az események egykori résztvevőinek is. Beszédének további részében Kisné Csányi Anikó az úttörő- mozgalom történetét, a gyermek- szervezet munkáját, eredményeit idézte fel, majd így folytatta: — Az eltelt évtizedek során mozgalmunk Bács-Kiskun megyében is igyekezett megfelelni a társadalmi «elvárásoknak. Az iskola legfőbb nevelőtársaként — alkalmat adva a közéleti, politikai aktivitásra, a közhasznú társadalmi munkára, a művelődésre és önművelésre, játékra, táborozásra, túrázásra — sajátos, romantikus eszközeivel, módszereivel arra törekedett, hogy olyan fiatalokat neveljen, akik becsületesen elvégzik a napi feladataikat, képességeik legjavát nyújtva tanulnak, életkoruknak megfelelően társadalmilag hasznos munkát végeznek, felkészülnek a hazafias és honvédelmi kötelezettségeik teljesítésére. önállóan, nagy öntevékenységgel intézik a közösségük életével összefüggő tennivalóikat. — Az évi fő feladatokhoz kapcsolódó szemlöt, versenyek, vetélkedők pedig lehetőséget teremtettek a bizonyításra, az erőpróbára. A pajtások körében rendkívül népszerűvé váltak az expedíciók, mozgalmak, tanulmányi versenyek, a tudományos- technikai úttörőszemlék, a kulturális bemutatók, az úttörőgárdafoglalkozások, és az úttörő-olimpiák. — Ünnepeink értelem- és érzelemgazdagsággal nevelték a pajtásokat. A hétköznapok is bővelkedtek tennivalókban. A ma kisdobosai és úttörői a lelkes elődökhöz méltó önállósággal intézték saját ügyeiket. — Az elmúlt években nagy társadalmi összefogás eredményeként, jelentős mértékben javultak a mozgalmi munka tárgyi feltételei. Ma már állandó váltótábora van a bajai és a kiskunhalasi járásnak, Kiskunhalas városnak, s épül a kecskeméti és a kalocsai járás, valamint Kiskunfélegyháza tábora. Űttörő- uszodával büszkélkedhetnek a tompái és császántöltési pajtások. 1978 nyarán megvalósult a Bács-Kiskun megyei ' úttörők egyik álma: átadták a balaton- fenyvesá úttörővezető-képző 'tábort. Két vándortábori útvonal szeli keresztül megyénket, a Kiskun-túra évről évre növekvő számú csoportokat vonz az ország minden tájáról, ez év nyarán pedig a Duna Bács-Kiskun megyei szakaszán is megindul a vízi- vándortábor-mozgalom. — Az elmúlt 5 év során két új úttörőházzal is gazdagodott megyénk. Csodálatosan szép, minden igényt kielégítő, új otthonba költözhettek a bajai és a tisza- alpári pajtások. — Örömmel és tisztelettel mondhatjuk el, hogy évről évre erősödtek, szélesedtek Bács- Kiskun úttörőmozgalmának társadalmi kapcsolatai. Munkánk hatékonyságát fokozta a pártós KISZ-szervek segítőkész figyelme, támogatása. A társadalmi és tömegszervezetek, a pártoló tagok és testületek is értékes tenniakarással, együttműködéssel járultak hozzá a boldog gyermekkor megteremtéséhez. Közreműködésükkel vált hatékonyabbá, vonzóbbá és eredményesebbé az úttörők hazafiashonvédelmi nevelése, az úttörő- gárda tevékenysége, csökkentek a pályaválasztás gondjai. A jövőben is számítunk e kapcsolatokra. A továbbiakban a megyei úttörőelnök köszönetét fejezte ki azoknak, akik az úttörőmozgalom zászlóbontásakor és azóta féltő gonddal, nagy szeretettel egyengették az úttörők, kisdobosok életét, s ezzel példát adtak emberségből, gyermekszeretetből. Beszédét Kisné Csányi Anikó így fejezte be: — Az elmúlt év úttörőtörténeti ereklyék, dokumentumok gyűjtésének, a csapattörténetek kiegészítésének, a volt úttörők és úttörővezetők felkutatásának, az ünnep méltó előkészítésének időszaka volt. Ügy érezzük, hogy valamennyi közösség méltó módon tisztelgett a születésnap előtt. Sok olyan bensőséges hangulatú, múltat idéző és jövőbe tekintő ünnepséget rendeztek, amelyeken tovább erősödtek és szövődtek az úttörőbarátság szálai. A mai nap e felemelő sorozat megyei szintű záróeseménye. A program további részében dr. Filius István köszöntötte a ju- bilálókat. Dr. Filius István köszöntője — A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és annak végrehajtó bizottsága, valamint az állami, társadalmi és tömegszervezetek nevében tisztelettel köszöntőm a 35. születésnapját ünneplő úttörő- mozgalom megyénkben élő és tevékenykedő valamennyi tagját, vezetőjét, és azokat, akik több évtizede segítik a mozgalmat. — Az MSZMP Központi Bizottságának 1974. április 1-i határozata megállapította, hogy a Magyar Üttörők Szövetsége eredményes munkát végez, és a társadalom elismert, s a gyerekek kedvelt szervezése. Ez a megállapítás, úgy ítéljük meg, igaz megyénk úttörőmozgalmára is. Az úttörőcsapatok a szülőkkel, az iskolákkal együttműködve, legfőbb nevelési segítőtársaikként tervezik, szervezik a gyerekek mindennapjait, a szabad idő érdekes, vonzó, romantikus programjait. — Az elmúlt években tovább erősödött az úttörőmozgalom politikai jellege. Kifejezésre jutott ez a szocialista hazafiság érzésének elmélyítését szolgáló akciók meghirdetésében éppúgy, mint a KISZ-életre való tudatos felkészítésben, a történelmi és nemzetközi évfordulók újszerű, a gyerekek aktív részvételét is igénylő megünneplésében. Számos olyan lehetőséget nyújtott a gyermekmozgalom, amelyek során a pajtások még inkább megismerhették a társadalmi valóságot, választ kaphattak az őket érdeklő kérdésekre, bekapcsolódhattak közvetlen környezetük alakításába, cselekvő részeseivé válhattak lakóhelyük életének. A továbbiakban dr. Filius István egyebek között a pajtások közösségi munkájáról, eredményeikről beszélt, majd így folytatta: — Szeretném elmondani, hogy a megyei pártbizottság nagyra értékeli az úttörőszövetség megyénkben elért eredményeit, a kisdobosok, úttörők és úttörővezetők munkáját. A jövőben is fontosnak tartjuk e mozgalom segítését és támogatását. — Miután ti a megye kisdobosait és úttörőit képviselitek, tőletek azt kérem, hogy a pajtásaitoknak mondjátok el: a felnőttek szeretnek benneteket, büszkék rátok és számítanak javaslataitokra, ötleteitekre, tettrekész- ségetekre. , Ezt követően Budai József szólalt fel, s egyebek között az úttörők hazafias nevelésének jelentőségéről beszélt. Kedves színfoltja volt az eseménynek, amikor Barabás János nyugdíjas pedagógus, egykori út- törövezető felidézte az úttörő- mozgalom zászlóbontását. Barabás János visszaemlékezése Kétszer 35 évemmel emlékezem az úttörőszövetségek megalakulásának 35. évfordulójára. Pályafutásom első állomáshelyén, (Folytatás a 3. oldalon.) Hagyomány már, hogy az év egy napján az építőket ünnepeljük. Megérdemlik, hiszen kezük nyomán épül az ország, emelkednek az új lakótelepek, kórházak, iskolák, erőmüvek, ipari és mezőgazdasági üzemek és még sok minden. Kemény munka az övék, mert nyáron a forró napsütésben, télen a csontig hatoló hidegben kell sokszor helytállniok. Ezen a napon vígan vannak az építők is, hiszen ünnepelnek. Van is mit. Bács-Kiskun megyében az elmúlt öt évben csaknem 30 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, s ennek tekintélyes része az építők munkáját dicséri. Nem voltak zökkenőmentesek gazdasági szempontból az elmúlt esztendők, s ráadásul a tervidőszak elején 1,5 milliárd forintos építőipari kapacitáshány mutatkozott. Mégis több mint 25 ezer lakás épült fel Bács- Kiskunban, gyógyítanak már az új 680 ágyas megyei kórházban és nagyon hosszan lehetne sorolni mindazt, amivel gazdagabbak lettünk az építőipari dolgozók jóvoltából. « Az elmúlt évben különösen feszített, felelősségteljes munka hárult az építőkre. A tervidőszak véghajrájában azt kértük tőlük, hogy minél több lé- ' tesitményt fejezzenek be, s minél kevesebb áthúzódó beruházás — pénzügyi kihatásával együtt — csökkentse VI. ötéves tervi fejlesztési lehetőségeinket. Az, építők megértették, miről van szó, fokozták a munka lendületét, és jó néhány beruházás készült el határidő előtt is. Pedig volt nehézség bőven a késve szállított anyagok, berendezések miatt. Emiatt nemegyszer torpant meg a munka, az építők azonban nem tétlenkedtek, átvonultak olyan munkahelyre, ahol lehetett dolgozni. Sőt, amikor sürgetőbbé vált valahol a tennivaló — ami azelőtt nem történt meg — most igen: a vállalatok, szövetkezetek is adtak át egymásnak munkaerőt, sőt az építő kisiparosok is csatasorba álltak. így készülhetett el például idejében a megyei kórház is. S hogy férfimunka volt, amit az elmúlt esztendőben végeztek az építők, azt igazolja, hogy az országos szervek is magasra értékelték tevékenységüket. Ennyi kitüntetés talán még sohasem jutott Bács-Kis- kunba. A megye 16 építő- és épitőanyagipari vállalata és gyára körül tíz kapta meg a kiváló címet. Egy megyebeli építőipari szocialista brigád, a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetést tűzhette a mellére, négy másik szocialista brigád pedig a minisztertől az Ágazat Kiváló Brigádja címet kapta meg. Mint az már lenni szokott, minden ünnep után a dolgos hétköznapok következnek. Ezúttal azonban — s ezzel az építőipar dolgozói már számolnak — nehezebb körülmények között. Az országban, s így a megyében sem kezdenek egyelőre újabb nagyberuházást. A rekonstrukciók pedig a bonyolultabb körülmények közötti munkát jelentik. Csökken a lakásépítés üteme, bár jelentős és több szakipari munkát igénylő feladat a lakások felújítása. korszerűsítése. A megye építőipara természetesen — várva a gazdasági szempontból kedvezőbb időszakra — meg kívánja tartani erejét, ütőképességét. Ezért az ország különböző részeiben vállal munkát, sőt a piackutatás során külföldi beruházások kivitelezésében is részt vesz. A BÁCSÉP például budapesti lakásépítkezésekre és libiai létesítmények felépítésére szerződött. A KUNÉP egy algériai vállalkozásban vesz. részt. A BACSÉPSZER nagyobb arányban kezdte meg a megyében az épületek felújítási, korszerűsítési, karbantartási munkáit. Bács-Kiskun építőipara három évtizedes fejlődése során sok nehéz feladatot oldott meg. Kiváló szakemberei és munkásgárdája — mint újabb vállalkozásaikból is kitűnik — most'sem hátrálnak meg, s jól alkalmazkodnak a változó körülményekhez. Amikor felsorakozunk az őket köszöntők sorába, mi is kívánunk az építőknek további sikereket és jó egészséget a munkájukhoz.
