Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-11 / 135. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. június II. A piac igényeit kutatva Elcsendesedett már á Halasi Kötöttárugyár — az országos nagyberuházás — létjogosultságát megkérdőjelező vihar. Türelmesebbé vált a központi sajtó (lapunk korábban is az volt), s jobb indulattal figyeli a gyár kollektívájának erőfeszítéseit. amelyet a gazdaságosabb termelés érdekében fejt ki. Az 1980 második felében beállt fordulat tartósnak bizonyul. Tavaly ugyanis még 50 millió forint veszteséget terveztek, s maguk sem bíztak abban, hogy végül is 13 milliós nyereséget érnek el év végére. Az idén megnövekedett önbizalommal láttak munkához, s ha még óvatosan is, de mertek már 24 milliós nyereséget előirányozni. A Halasi Kötöttárugyár kollektívájának jelenlegi munkájáról és a további kilátásokról beszélgettünk Vágvölgyi János általános igazgatóhelyettessel. — Mire alapozva növelték a nyereség-előirányzatot ? — Tavaly 1,9 'millió darab kötöttárut készítettünk, s ezzel rentábilissá vált a termelés, némi nyereséget is értünk el. Idei tervünkben már 2,3 millió darab kötöttáru gyártása szerepel. Termékeink becsülete megnőtt, keresett cikkekké váltak a nálunk készült holmik. Annyi megrendelést kapunk, hogy ki sem tudjuk elégíteni. Erőnkön felül pedig nem vállalkozunk, mert az esetleg minőségromláshoz, vagy a szállítási határidők elhúzódásához vezethet. Nehezen kivívott jóhírünket meg akarjuk őrizni. — Januárban Szájbéli Mihály igazgató említette, hogy New Yorkban is bemutatnak egy kollekciót. Milyen sikere volt ennek a vállalkozásnak? — Közvetlen eredménye az volt, hogy tetszett a közönségnek, és az ott egybegyűl't szakembereknek. Rendeltek tőlünk hatezer darab kötöttárut, s mintakollekciókat kértek a kereskedelmi partnerek részére. Van azonban ennek közvetett eredménye is, mégpedig az. hogy tapasztalatokat szereztünk az amerikai piacon. Emellett nagy hatással volt a bemutató a gyártmányfejlesztésre, a kollekciók összeállítására. Bátrabbak lettünk, biztosabban mozgunk a 'tőkéspiacon. Tudjuk, hogy a jó minőséget elfogadják, kapcsolataink bővülnek, és gazdaságos üzleteket tudunk kötni. Nyugatnémet vállalatok bérmunkát is végeztetnek velünk. Ok adják az alapanyagot, a modelleket és a gyártási technológiát, ugyanakkor szigorú minőségi követelményeket támasztanak. Mi megfelelünk ezeknek a követelményeknek,. s.. ebbők máé- félé'hasznunk is származik.' •Még-> pedig-, .az, hogy a tőkésurcégekkel/ egyidőben ismerjük meg a nyugati divatirányzatokat és gyártmányfejlesztésünket ehhez tudjuk igazítani. — A gyár termelésében menynyi az export aránya? — A Halasi Kötöttárugyár össztermelésének 52 százaléka export. A legnagyobb megrendelőnk a Szovjetunió, s szállítunk még Csehszlovákiába és az NDK-ba. Exportunk 85 százaléka a szocialista országokba irányul. A külföldi megrendelések 15 százalékát az NSZK-ból, Franciaországból, Norvégiából, az Egyesült Államokból és Libériából kaptuk. Természetesen a tőkés export növelésére továbbra is törekszünk. — Mit jelent a gyár életében, hogy termékeik keresetté váltak bel- és külföldön egyaránt? — A vezetőket ezek a kezdeti sikerek megnyugtatták. Visszanyerték önbizalmukat, érzik, hogy van értelme munkájuknak. A dolgozóknak is jobb a kedvük, s értik, hogy többét és jobban kell dolgozniuk a további sikerek érdekében. A vállalat életében most először került sor anra, hogy nyereségjutalmat osztottunk, s ez jó hatással volt. Érzik a dolgozók, hogy a vállalat egyenesbe jutott, s hogy amit gyártanak, azzal belkeresett cikkeket termel a Halasi és külföldön elégedettek a vásárlók. Az sem volt közömbös, hogy az ősszel — amikor a fordulat bekövetkezett — három év után először egy általános béremelést is végre tudtunk hajtani. Idei eredményeink is jól alakulnak, ezekre alapozva, a második félévben újabb általános béremelésre kerülhet sor. 1982. január 1-gyel pedig áttérünk az 5 napos munkahétre. — Az imént azt mondta igazgatóhelyettes elvtárs, hogy több megrendelést kapnak, mint amennyit ki tudnak elégíteni. Mi az akadálya annak, hogy növeljék a termelést? — A legfőbb akadály a létszámhiány. Egyre több munkahelyet kell a gyáron kívül létrehoznunk, s ez egyben nehezíti a munkaszervezést, és növeli a termelési költségeket. A konfekciós munkafolyamatok 55 százalékát végzik kapun kívül. Ilyen jellegű kihelyezett üzemünk van Kecelen a Szőlőfürt Szakszövetkezetben, a balotaszállási, a dunavecsei, a kis- vejki, az ömbölyi szakszövetkezetekben. Hasonló munkát végez számunkra a gyomai, és a buda• A Halasi Kötöttárugyár kollekcióját New Yorkban is -bemutatták. pesti Kötőipari Szövetkezet. Az orsózói bérmunkát Sümegen vállalták. Itt, Kiskunhalason ötvenöt konfekciós bedolgozónk van. Gépkocsink hordja lakásukra a munkadarabokat, és hozza tőlük a készterméket. Saját varrógéppel dolgoznak, amit azonban a gyár műszerésze tart karban. Bedolgozóink és a kihelyezett üzemeink tőgyre színvonalasabban végzik munkájukat. Minőségi ellenőreink természetesen minden készterméket gondosan megvizsgálnak, hiszen nem engedhetjük meg magunknak, hogy akár a kül-, akár a belkereskedelembe selejtes áru kerüljön. Modelltervezőink már a jövő évi divatcikkeken dolgoznak. Tőlük is nagymértékben függ, hogy 1982-ben 500 millió forintos árbevételt irányozhassunk elő, az idei 327 millióval szemben. Dolgozóinknak pedig arra kell felkészülni. hogy további 50 ezer darabbal növelhessük a Halason gyártott kötött holmik számát —, mondta befejezésül Vágvölgyi Já- nös igazgatóhelyettes. Nagy Ottó Kötöttárugyár lityiít/.WiJcKM tavaszi—nyári divat látható.. A gyár két mane- kenje is ezek közül öltött magára kötött ruhát, készülve a nagykereskedelmi mintabemutatóra. (Méhesi Éva felvételei.) • NSZK megrendelésre készült pulóvert vizsgál Csikós Ferencné átvilágító berendezéssel. • Berta Zoltán és Bédl, Lajos gépmesterek az aranyszínű fémszálas fonal bedolgozását ellenőrzik egy tőkés bérmunkában készülő munkadarabon. Segédmotorosok és a közlekedés A megye közútjain növekvő számban vesznek részt a közlekedésben a segédmotorosok. A segédmotor-kerékpárok elterjedését mérsékelt áruk, kis fogyasztásuk és parkolóhely-igény ük, mozgékonyságuk segítette elő. A segédmotorok elterjedése sajnálatosan magával hozta, hogy a közlekedési balesetek mind nagyobb százalékában szerepelnek mint okozók, vagy vétlen részesek. A segédmotorosok baleseti veszélyeztetettségét alapvetően képzettségük, életkoruk, járművük sajátosságai és sok esetben közlekedési partnereik viselkedésmódja határozza meg. A segédmotorosok táborát képzettségük alapján két részre lehet osztani. Az első — és jelentősen kisebb — csoportba azok tartoznak, akik valamilyen gépjárművezetői engedély, jogosítvány birtokában közlekednek segédmotorral. A másodikba pedig azok, akik jogosítvánnyal nem, csak segédmotorkerékpár-veze- tői engedéllyel rendelkeznek. A két csoport közül az első elméleti képzettsége — sok esetben a gyakorlati is, .mivel motorkerékpárral közlekedtek már — megfelelőnek minősíthető. A második csoportban azonban jelentős hiányosságok mutathatók ki. Nagy részük a vizsgát tanfolyammentesen teszi le, így közlekedési ismereteik színvonala, magatartásuk kialakulása spontán folyamatok eredménye. Mivel a vezetői engedély megszerzése — az érvényes rendeletek szerint — csak szóbeli KRESZ-vizsgához kötött, a vezetéstechnikai és járműkezelési ismereteket csak egyéni úton tudják megszerezni. Az ellenőrizetlen „tanulási” folyamatok közben sok rossz szokást vesznek fel és tesznek napi gyakorlattá. Példaként megemlítendő a tilos jelzésre megálló járművek mellé történő beállás, vagy azok melletti elhaladás. A segédmotorosok veszélyeztetettségét az életkor is befolyásolja. A segédmotorosok döntő része a fiatal — 14—18 év közötti — és az idősebb — 55—60 év feletti — korosztályból tevődik össze. A fiatalok egy része, ezen belül is a 14—16 évesek — kiforratlan személyiségükből, ítélőképességükből adódóan a közlekedés során nagyobb kockázatot vállalnak a megengedhetőnél. Példa erre a naponta megfigyelhető irreálisan gyors kanyarvétel. Az idősebbeknél pedig a helyzet- felismerési készség romlása befolyásolhatja hátrányosan a közlekedési magatartást, amely indokolt óvatossággal ellensúlyozható. A segédmotorosok közül sokan visszaélnek járművük mozgékonyságával. Rendkívül káros jelenség az is, hogy a gépjármű- vezetők egy része nem tekinti egyenlő közlekedési partnernek a segédmotorost. A fenti tényezők külön-külön, vagy együttes jelentkezése baleseti veszélyhelyzetet teremthet, amelyek megszűnése sok esetben csak a véletlenen, vagy a közlekedés más résztvevőinek magatartásán múlik. A fenti gondok megszüntetését csak a kötelezően előírt oktatás és a jelenleginél alaposabb vizsgáztatás bevezetésével lehet elérni. Ugyanakkor a közlekedés összes résztvevőjétől — a segédmotorosoktól is — elvárható, hogy a KRESZ-ben megfogalmazott követelményed, általános viselkedési normák betartásával a különböző járműfajták együttes közlekedését, a balesetek elkerülését elősegítsék. Sohajda József ATI kecskeméti iskola igazgatója Szabálytalankodók az úttesten • A gyalogosok sűrűn szidják a gépjárművezetőket fegyelmezetlenségükért. Nos, ez a pillanatkép arról tanúskodik: mi, gyalogosok sem vagyunk angyalok, azaz követünk ei,ezábály|üfcí , b&ffaflívso>í ej ÍÍVÁ • A* íU < .fiatba Változó követelmények a gépjárművezető-képzésben A közúti közlekedés nagymértékű fejlődése szükségessé tette, hogy a gépjárművezető-képzés korábbi mennyiségi fejlesztése helyébe a minőségi kerüljön előtérbe. A gépjárművezetők képzése a hetvenes évek elején döntően a jármű technikai kezelésének megtanításából állt. A hetvenes évek végére a járművek számának növekedéséből adódó forgalomsűrűség a régi kialakult gyakorlat gyökeres megváltoztatását követelte az oktatástól. A technikai kezelés elsajátítására az oktatás folyamatának egy rövid — de nem lényegtelen — szakaszára csökkent. Előtérbe került az elméleti oktatás hatékonyságának növelése a gyakorlati képzésben pedig az összes információból a fontosak kiválasztásának, értékelésének alapján a helyes döntéshozatalnak és a döntést követő helyes technikai kivitelezésnek a megtanítása. E feladatok teljesítése egy új közlekedési szemlélet gondolkodás és cselekvési mód kialakítását követelik meg a képzéstől, mivel a tanulók döntő többsége az utas vagy a gyalogos szemszögéből ismeri a közlekedést. A képzés időtartamát és eredményességét ugyanakkor alápve- tően befolyásolják a tanuló egyéni képességei, készségei, alkalmazkodó képessége, életkori sajátosságai, az elméleti anyag elsajátításának színvonala stb. A képzést mint lezárt folyamatot vizsgálva megállapítható: az ismeretek megszerzésének egyértelmű eredményessége — mely a sikeres gyakorlati vizsgában nyilvánul meg — nem biztosíték arra, hogy a tanuló az összes szükséges ismerettel rendelkezik. Jellemző példa azoknak a tanulóknak képzése, akik a nyári hónapokban gyakorolják a vezetést kifogástalan időjárási viszonyok között és nem vezetnek csúszós úton, ködös időben. Vitathatatlan tény, hogy a kezdő járművezető objektív okok miatt nem rendelkezik — és nem is rendelkezhet — minden lehetséges helyzetre begyakorolt járművezetői készséggel. Ennek ellensúlyozására a képzésnek meg kell felelnie a gyakorlati vizsgakövetelményeknek — amelyek magukban foglalják az elméleti tudásanyagot 'is -—, s törekedni kell az átfogó problémamegoldó készség minél teljesebb kifejlesztésére, a továbbfejlődés igényének kialakítására. S. J. A baleseti helyszín elhagyásának jogi következményei A közlekedés minden résztvevőjének a legalapvetőbb kötelessége — és egyben érdeke is — megtenni mindent a balesetek elkerülésére, illetve a már megtörtént 'balesetek következményeinek enyhítésére. A sérülteknek nyújtott segítség tulajdonképpen erkölcsi parancs, de rögzíti ezt a kötelezettséget a KRESZ és a segítségnyújtás elmulasztását büntetik szabálysértési és büntető jogszabályok is. Nézzük hogyan. Szabálysértést követ el az, aki nekiütközik a parkolóban levő járművek egyikének, majd megállás' nélkül elhajt. Ezért 3 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, Az a járművezető, aki a baleset helyszínén nem áll meg, illetve megáll, de továbbhaladása előtt nem győződik meg arról, hogy segítségnyújtásra szoruló személy van-e a helyszínen, cser- benihagyás vétségét követi el. A megállási, illetve meggyőződési kötelezettség ugyanúgy terheli a baleset okozóját, mint annak vétlen résztvevőjét. Sőt elköveti a vétséget az a járművezető is, aki az előtte haladó ütközése miatt kényszerül hirtelen letérni az úttestről. majd megállás nélkül továbbhalad. Az utas pedig, aki továbbhaladásra biztatja a jármű vezetőjét, bűnrészese lesz e cselekménynek. Még egy dolog: a megállási, illetve meggyőződési kötelezettség a baleset bekövetkezése után azonnal fennáll. Aki tehát először elhagyja a helyszínt, majd később oda visszatér, cserbenhagyásért lesz elmarasztalható. A Büntető Törvénykönyvben még egy tényállás vonható ebbe a körbe, amely úgy szól, hogy aki nem nyújt tőle elvárható segítséget a sérültnek, vagy olyan személynek, aki közvetlen veszélybe kerül, az segítségnyújtás elmulasztásáért vonható felelősségre. A jogi szabályozás tehát többrétű. ennek ellenére az utóbbi időben a megyében elszaporodott a baleset helyszínét megállás, illetve segítségnyújtás nélkül elhagyók száma. Azon túl, hogy a közlekedési morál legalapvetőbb szabályát sértik a cserbenhagyók, felhívom a figyelmet néhány egyéb következményre is. A cserbenhagyás vétségét elkövető járművezető kétszeresen , is jól járna, ha megállna a baleset helyszínén. Egyrészt, mert a sértettek sérülései általában 8 napon belül gyógyulóak és így a megállással, illetőleg a segítségnyújtással a járművezető a büntetőjogi felelősségre vonás alól mindenképpen mentesülne, de a szabálysértési felelőssége alól is, ha a baleset, nem az ő hibájából, szabályszegéséből következett be. Másrészt, ha a sértettek olyan súlyos sérülést szenvednek, amelynek következtében segít-, ségre szorulnak, a segítségnyújtás elmulasztását akár néhány éves börtönbüntetés kiszabásával is „honorálihatja’Va bíróság. Szerencsére, az elmúlt /évtizedekben a bűnügyi technika hatalmas fejlődésen ment keresztül. Így a baleset helyszínén talált nyomok — á technikai vizsgálatok után — általában elárulják a szabályokat semmibe vevő cserbenhagyókat. Nemcsak a technika segít a rendőrségnek, hanem értékesek a lakossági bejelentések. is. A bűnügyi technika, a lakosság segítsége, valamint az alapos és gyors mozgás egyre reményteljesebbé teszi, hogy az ismeretlen elkövetők kin létét felderítsék. S még valamit a szabálytalankodóknak. Gondolják meg, hogyan ítélnék meg mások cselekményét akkor, ha a szenvedő alanyok saját maguk, vagy hozzátartozóik lennének? A közlekedésben ugyanis bárki lehet akár Sértett, akár okozó. Dr. Balogh László ügyész t 4
