Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-11 / 135. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. június II. A piac igényeit kutatva Elcsendesedett már á Halasi Kötöttárugyár — az országos nagyberuházás — létjogosultságát megkérdőjelező vihar. Türelmesebbé vált a központi sajtó (lapunk korábban is az volt), s jobb indulattal figyeli a gyár kollektívájának erő­feszítéseit. amelyet a gazdaságosabb termelés érdekében fejt ki. Az 1980 második felében beállt fordulat tartósnak bizo­nyul. Tavaly ugyanis még 50 millió forint veszteséget ter­veztek, s maguk sem bíztak abban, hogy végül is 13 milliós nyereséget érnek el év végére. Az idén megnövekedett ön­bizalommal láttak munkához, s ha még óvatosan is, de mer­tek már 24 milliós nyereséget előirányozni. A Halasi Kötött­árugyár kollektívájának jelenlegi munkájáról és a további kilátásokról beszélgettünk Vágvölgyi János általános igaz­gatóhelyettessel. — Mire alapozva növelték a nyereség-előirányzatot ? — Tavaly 1,9 'millió darab kö­töttárut készítettünk, s ezzel ren­tábilissá vált a termelés, némi nyereséget is értünk el. Idei ter­vünkben már 2,3 millió darab kötöttáru gyártása szerepel. Ter­mékeink becsülete megnőtt, kere­sett cikkekké váltak a nálunk ké­szült holmik. Annyi megrende­lést kapunk, hogy ki sem tudjuk elégíteni. Erőnkön felül pedig nem vállalkozunk, mert az esetleg minőségromláshoz, vagy a szállí­tási határidők elhúzódásához ve­zethet. Nehezen kivívott jóhírün­ket meg akarjuk őrizni. — Januárban Szájbéli Mihály igazgató említette, hogy New Yorkban is bemutatnak egy kol­lekciót. Milyen sikere volt ennek a vállalkozásnak? — Közvetlen eredménye az volt, hogy tetszett a közönségnek, és az ott egybegyűl't szakemberek­nek. Rendeltek tőlünk hatezer da­rab kötöttárut, s mintakollekció­kat kértek a kereskedelmi part­nerek részére. Van azonban en­nek közvetett eredménye is, még­pedig az. hogy tapasztalatokat szereztünk az amerikai piacon. Emellett nagy hatással volt a be­mutató a gyártmányfejlesztésre, a kollekciók összeállítására. Bát­rabbak lettünk, biztosabban moz­gunk a 'tőkéspiacon. Tudjuk, hogy a jó minőséget elfogadják, kap­csolataink bővülnek, és gazdasá­gos üzleteket tudunk kötni. Nyugatnémet vállalatok bér­munkát is végeztetnek velünk. Ok adják az alapanyagot, a mo­delleket és a gyártási technoló­giát, ugyanakkor szigorú minő­ségi követelményeket támaszta­nak. Mi megfelelünk ezeknek a követelményeknek,. s.. ebbők máé- félé'hasznunk is származik.' •Még-> pedig-, .az, hogy a tőkésurcégekkel/ egyidőben ismerjük meg a nyu­gati divatirányzatokat és gyárt­mányfejlesztésünket ehhez tudjuk igazítani. — A gyár termelésében meny­nyi az export aránya? — A Halasi Kötöttárugyár össz­termelésének 52 százaléka export. A legnagyobb megrendelőnk a Szovjetunió, s szállítunk még Csehszlovákiába és az NDK-ba. Exportunk 85 százaléka a szocia­lista országokba irányul. A kül­földi megrendelések 15 százalékát az NSZK-ból, Franciaországból, Norvégiából, az Egyesült Álla­mokból és Libériából kaptuk. Ter­mészetesen a tőkés export növe­lésére továbbra is törekszünk. — Mit jelent a gyár életében, hogy termékeik keresetté váltak bel- és külföldön egyaránt? — A vezetőket ezek a kezdeti sikerek megnyugtatták. Vissza­nyerték önbizalmukat, érzik, hogy van értelme munkájuknak. A dol­gozóknak is jobb a kedvük, s ér­tik, hogy többét és jobban kell dolgozniuk a további sikerek ér­dekében. A vállalat életében most először került sor anra, hogy nye­reségjutalmat osztottunk, s ez jó hatással volt. Érzik a dolgozók, hogy a vállalat egyenesbe jutott, s hogy amit gyártanak, azzal bel­keresett cikkeket termel a Halasi és külföldön elégedettek a vá­sárlók. Az sem volt közömbös, hogy az ősszel — amikor a for­dulat bekövetkezett — három év után először egy általános bér­emelést is végre tudtunk hajtani. Idei eredményeink is jól alakul­nak, ezekre alapozva, a második félévben újabb általános béreme­lésre kerülhet sor. 1982. január 1-gyel pedig áttérünk az 5 napos munkahétre. — Az imént azt mondta igaz­gatóhelyettes elvtárs, hogy több megrendelést kapnak, mint amennyit ki tudnak elégíteni. Mi az akadálya annak, hogy növel­jék a termelést? — A legfőbb akadály a lét­számhiány. Egyre több munka­helyet kell a gyáron kívül létre­hoznunk, s ez egyben nehezíti a munkaszervezést, és növeli a ter­melési költségeket. A konfekciós munkafolyamatok 55 százalékát végzik kapun kívül. Ilyen jellegű kihelyezett üzemünk van Kecelen a Szőlőfürt Szakszövetkezetben, a balotaszállási, a dunavecsei, a kis- vejki, az ömbölyi szakszövetke­zetekben. Hasonló munkát végez számunkra a gyomai, és a buda­• A Halasi Kötöttárugyár kollek­cióját New Yorkban is -bemutat­ták. pesti Kötőipari Szövetkezet. Az orsózói bérmunkát Sümegen vál­lalták. Itt, Kiskunhalason ötvenöt kon­fekciós bedolgozónk van. Gépko­csink hordja lakásukra a munka­darabokat, és hozza tőlük a kész­terméket. Saját varrógéppel dol­goznak, amit azonban a gyár mű­szerésze tart karban. Bedolgo­zóink és a kihelyezett üzemeink tőgyre színvonalasabban végzik munkájukat. Minőségi ellenőreink természetesen minden késztermé­ket gondosan megvizsgálnak, hi­szen nem engedhetjük meg ma­gunknak, hogy akár a kül-, akár a belkereskedelembe selejtes áru kerüljön. Modelltervezőink már a jövő évi divatcikkeken dolgoznak. Tő­lük is nagymértékben függ, hogy 1982-ben 500 millió forintos ár­bevételt irányozhassunk elő, az idei 327 millióval szemben. Dol­gozóinknak pedig arra kell fel­készülni. hogy további 50 ezer darabbal növelhessük a Halason gyártott kötött holmik számát —, mondta befejezésül Vágvölgyi Já- nös igazgatóhelyettes. Nagy Ottó Kötöttárugyár lityiít/.WiJcKM tavaszi—nyári divat látható.. A gyár két mane- kenje is ezek közül öltött magára kötött ruhát, készülve a nagykeres­kedelmi mintabemutatóra. (Méhesi Éva felvételei.) • NSZK megrendelésre készült pulóvert vizsgál Csikós Ferencné átvilágító berendezéssel. • Berta Zoltán és Bédl, Lajos gépmesterek az arany­színű fémszálas fonal bedolgozását ellenőrzik egy tőkés bérmunkában készülő munkadarabon. Segédmotorosok és a közlekedés A megye közútjain növekvő számban vesznek részt a közleke­désben a segédmotorosok. A se­gédmotor-kerékpárok elterjedé­sét mérsékelt áruk, kis fogyasz­tásuk és parkolóhely-igény ük, mozgékonyságuk segítette elő. A segédmotorok elterjedése sajná­latosan magával hozta, hogy a közlekedési balesetek mind na­gyobb százalékában szerepelnek mint okozók, vagy vétlen része­sek. A segédmotorosok baleseti veszélyeztetettségét alapvetően képzettségük, életkoruk, jármű­vük sajátosságai és sok esetben közlekedési partnereik viselke­désmódja határozza meg. A segédmotorosok táborát kép­zettségük alapján két részre le­het osztani. Az első — és jelen­tősen kisebb — csoportba azok tartoznak, akik valamilyen gép­járművezetői engedély, jogosít­vány birtokában közlekednek se­gédmotorral. A másodikba pedig azok, akik jogosítvánnyal nem, csak segédmotorkerékpár-veze- tői engedéllyel rendelkeznek. A két csoport közül az első elméleti képzettsége — sok esetben a gya­korlati is, .mivel motorkerékpár­ral közlekedtek már — megfelelő­nek minősíthető. A második cso­portban azonban jelentős hiá­nyosságok mutathatók ki. Nagy részük a vizsgát tanfolyammen­tesen teszi le, így közlekedési is­mereteik színvonala, magatartá­suk kialakulása spontán folyama­tok eredménye. Mivel a vezetői engedély megszerzése — az érvé­nyes rendeletek szerint — csak szóbeli KRESZ-vizsgához kötött, a vezetéstechnikai és járműkeze­lési ismereteket csak egyéni úton tudják megszerezni. Az ellenőri­zetlen „tanulási” folyamatok köz­ben sok rossz szokást vesznek fel és tesznek napi gyakorlattá. Pél­daként megemlítendő a tilos jel­zésre megálló járművek mellé történő beállás, vagy azok mel­letti elhaladás. A segédmotorosok veszélyez­tetettségét az életkor is befolyá­solja. A segédmotorosok döntő része a fiatal — 14—18 év közöt­ti — és az idősebb — 55—60 év feletti — korosztályból tevődik össze. A fiatalok egy része, ezen belül is a 14—16 évesek — kifor­ratlan személyiségükből, ítélőké­pességükből adódóan a közleke­dés során nagyobb kockázatot vállalnak a megengedhetőnél. Példa erre a naponta megfigyel­hető irreálisan gyors kanyarvétel. Az idősebbeknél pedig a helyzet- felismerési készség romlása be­folyásolhatja hátrányosan a köz­lekedési magatartást, amely in­dokolt óvatossággal ellensúlyoz­ható. A segédmotorosok közül sokan visszaélnek járművük mozgé­konyságával. Rendkívül káros je­lenség az is, hogy a gépjármű- vezetők egy része nem tekinti egyenlő közlekedési partnernek a segédmotorost. A fenti tényezők külön-külön, vagy együttes jelent­kezése baleseti veszélyhelyzetet teremthet, amelyek megszűnése sok esetben csak a véletlenen, vagy a közlekedés más résztve­vőinek magatartásán múlik. A fenti gondok megszüntetését csak a kötelezően előírt oktatás és a jelenleginél alaposabb vizsgáz­tatás bevezetésével lehet elérni. Ugyanakkor a közlekedés összes résztvevőjétől — a segédmotoro­soktól is — elvárható, hogy a KRESZ-ben megfogalmazott kö­vetelményed, általános viselke­dési normák betartásával a kü­lönböző járműfajták együttes közlekedését, a balesetek elkerü­lését elősegítsék. Sohajda József ATI kecskeméti iskola igazgatója Szabálytalankodók az úttesten • A gyalogosok sűrűn szid­ják a gépjár­művezetőket fegyelmezet­lenségükért. Nos, ez a pillanatkép arról tanús­kodik: mi, gyalogosok sem vagyunk angyalok, azaz követünk ei,ezábály|üfcí , b&ffaflívso>í ej ÍÍVÁ • A* íU < .fiatba Változó követelmények a gépjárművezető-képzésben A közúti közlekedés nagymér­tékű fejlődése szükségessé tette, hogy a gépjárművezető-képzés korábbi mennyiségi fejlesztése helyébe a minőségi kerüljön elő­térbe. A gépjárművezetők képzé­se a hetvenes évek elején döntő­en a jármű technikai kezelésének megtanításából állt. A hetvenes évek végére a járművek számá­nak növekedéséből adódó forga­lomsűrűség a régi kialakult gyakor­lat gyökeres megváltoztatását követelte az oktatástól. A techni­kai kezelés elsajátítására az ok­tatás folyamatának egy rövid — de nem lényegtelen — szakaszára csökkent. Előtérbe került az el­méleti oktatás hatékonyságának növelése a gyakorlati képzésben pedig az összes információból a fontosak kiválasztásának, értéke­lésének alapján a helyes döntés­hozatalnak és a döntést követő helyes technikai kivitelezésnek a megtanítása. E feladatok teljesí­tése egy új közlekedési szemlélet gondolkodás és cselekvési mód kialakítását követelik meg a kép­zéstől, mivel a tanulók döntő többsége az utas vagy a gyalogos szemszögéből ismeri a közlekedést. A képzés időtartamát és ered­ményességét ugyanakkor alápve- tően befolyásolják a tanuló egyé­ni képességei, készségei, alkal­mazkodó képessége, életkori sajá­tosságai, az elméleti anyag elsa­játításának színvonala stb. A kép­zést mint lezárt folyamatot vizs­gálva megállapítható: az ismere­tek megszerzésének egyértelmű eredményessége — mely a sikeres gyakorlati vizsgában nyilvánul meg — nem biztosíték arra, hogy a tanuló az összes szükséges is­merettel rendelkezik. Jellemző példa azoknak a tanulóknak kép­zése, akik a nyári hónapokban gyakorolják a vezetést kifogásta­lan időjárási viszonyok között és nem vezetnek csúszós úton, kö­dös időben. Vitathatatlan tény, hogy a kezdő járművezető objektív okok miatt nem rendelkezik — és nem is ren­delkezhet — minden lehetséges helyzetre begyakorolt járműveze­tői készséggel. Ennek ellensúlyo­zására a képzésnek meg kell fe­lelnie a gyakorlati vizsgakövetel­ményeknek — amelyek maguk­ban foglalják az elméleti tudás­anyagot 'is -—, s törekedni kell az átfogó problémamegoldó készség minél teljesebb kifejlesztésére, a továbbfejlődés igényének kialakí­tására. S. J. A baleseti helyszín elhagyásának jogi következményei A közlekedés minden résztve­vőjének a legalapvetőbb köteles­sége — és egyben érdeke is — megtenni mindent a balesetek el­kerülésére, illetve a már megtör­tént 'balesetek következményei­nek enyhítésére. A sérülteknek nyújtott segítség tulajdonképpen erkölcsi parancs, de rögzíti ezt a kötelezettséget a KRESZ és a se­gítségnyújtás elmulasztását bün­tetik szabálysértési és büntető jogszabályok is. Nézzük hogyan. Szabálysértést követ el az, aki nekiütközik a parkolóban levő járművek egyikének, majd meg­állás' nélkül elhajt. Ezért 3 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, Az a járművezető, aki a bal­eset helyszínén nem áll meg, il­letve megáll, de továbbhaladá­sa előtt nem győződik meg arról, hogy segítségnyújtásra szoruló személy van-e a helyszínen, cser- benihagyás vétségét követi el. A megállási, illetve meggyőződési kötelezettség ugyanúgy terheli a baleset okozóját, mint annak vét­len résztvevőjét. Sőt elköveti a vétséget az a járművezető is, aki az előtte haladó ütközése miatt kényszerül hirtelen letérni az út­testről. majd megállás nélkül to­vábbhalad. Az utas pedig, aki to­vábbhaladásra biztatja a jármű vezetőjét, bűnrészese lesz e cse­lekménynek. Még egy dolog: a megállási, illetve meggyőződési kötelezettség a baleset bekövet­kezése után azonnal fennáll. Aki tehát először elhagyja a hely­színt, majd később oda visszatér, cserbenhagyásért lesz elmarasz­talható. A Büntető Törvénykönyvben még egy tényállás vonható ebbe a körbe, amely úgy szól, hogy aki nem nyújt tőle elvárható segít­séget a sérültnek, vagy olyan sze­mélynek, aki közvetlen veszélybe kerül, az segítségnyújtás elmu­lasztásáért vonható felelősségre. A jogi szabályozás tehát többré­tű. ennek ellenére az utóbbi idő­ben a megyében elszaporodott a baleset helyszínét megállás, il­letve segítségnyújtás nélkül el­hagyók száma. Azon túl, hogy a közlekedési morál legalapvetőbb szabályát sértik a cserbenhagyók, felhívom a figyelmet néhány egyéb következményre is. A cserbenhagyás vétségét elkö­vető járművezető kétszeresen , is jól járna, ha megállna a baleset helyszínén. Egyrészt, mert a sér­tettek sérülései általában 8 na­pon belül gyógyulóak és így a megállással, illetőleg a segítség­nyújtással a járművezető a bün­tetőjogi felelősségre vonás alól mindenképpen mentesülne, de a szabálysértési felelőssége alól is, ha a baleset, nem az ő hibájából, szabályszegéséből következett be. Másrészt, ha a sértettek olyan súlyos sérülést szenvednek, amelynek következtében segít-, ségre szorulnak, a segítségnyúj­tás elmulasztását akár néhány éves börtönbüntetés kiszabásával is „honorálihatja’Va bíróság. Szerencsére, az elmúlt /évtize­dekben a bűnügyi technika ha­talmas fejlődésen ment keresz­tül. Így a baleset helyszínén ta­lált nyomok — á technikai vizs­gálatok után — általában elárul­ják a szabályokat semmibe vevő cserbenhagyókat. Nemcsak a technika segít a rendőrségnek, hanem értékesek a lakossági be­jelentések. is. A bűnügyi techni­ka, a lakosság segítsége, vala­mint az alapos és gyors mozgás egyre reményteljesebbé teszi, hogy az ismeretlen elkövetők kin létét felderítsék. S még valamit a szabálytalankodóknak. Gon­dolják meg, hogyan ítélnék meg mások cselekményét akkor, ha a szenvedő alanyok saját maguk, vagy hozzátartozóik lennének? A közlekedésben ugyanis bárki le­het akár Sértett, akár okozó. Dr. Balogh László ügyész t 4

Next

/
Thumbnails
Contents