Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-09 / 133. szám

1981. június 9. • PETŐFI NEPE • 3 Állandó kiállítási központ Raktárgazdálkodási és árukiál­lító egyszerű gazdasági társulás alapítására jöttek össze a napok­ban Kecskeméten a megyei tanács székházában a mezőgazdasági üzemek, vállalatok, intézmények képviselői. Dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese üd­vözölte a megjelenteket, hangsú­lyozta az esemény jelentőségét, majd Pfenning Gyula, a megyei tanács osztályvezető-helyettese ismertette a társulás feladatait. A z ipari szövetkezetek irodalmi színpadaihak területi találkozóját rendezték meg szombaton és vasárnap Kecskeméten, a Bács-Kiskun megyei Művelődési Központ­ban. Ez alkalommal hét kelet-magyarországi megye, nyolc szövetkezeti színjátszó csoportja mutatta be új műsorát, s vendégként egy kecskeméti együttes, a Megyei Művelődési Központ és a GAMF közös színjátszó stúdiója. A kétnapos rendezvényen öt együttes produkcióját minősítette az Or­szágos Amatőrszínjátszó Tanács tagjaiból álló szakmai bi­zottság. Bar a találkozónak sajnálato­san kevés nézője, külső érdeklő­dője volt, a színjátszók'és a szín­padvezetők bizonyára hasznos két napot töltöttek együtt. Debrecze- ni Tibor rendezőnek, az értékelő bizottság elnökének véleménye szerint: ez a találkozó alkalmat adott egyfajta szakmai tájékozó­dásra, új ötletek felfedezésére, bemutatására, és a színjátszás olyan formáinak megismertetésé­re, amelyek kisközösségekben, például ifjúsági klubokban nép-/ szerűbbé tehetik ezt az amatőr művészeti ágat. A részt vevő nyolc csoport közül ez alkalommal öt együttes kérte produkciójának minősítését. Nagy sikerrel mutatta be új műsorát a vendégként szereplő Bács-Kiskun megyei Művelődési Központ — GAMF Színjátszó Stúdiója. A Vándorfi László által rendezett Karinthy Frigyes-mű, a Szabá­lyos lélektani drámá arany foko­zatot kapott. A szakmai értékelő bizottság véleménye szerint ezt egyebek között játékukkal érde­• Bemutatkozik a gyöngyösi Mó­ra Ferenc Gyermekszínpad. melték ki a fiatalok. Hasonló mó­don dicsérhető az eredeti paródi­án túlmutató, gondos rendezés is. A kecskeméti ' Csoporton kívül még egy produkció minősült arany fokozatra, a szegedi Mi­nerva Színpad Janus Pannönius- műsora, a Pannónia dicsérete, Marik István rendezésében. Egy adott költői életmű bemutatása ilyen és ehhez hasonló módon hasznos ismeretterjesztő formá­nak bizonyul — mondotta az ér­tékelő bizottság egyik tagja. Ezüst fokozatra minősült a gyöngyösi Móra Ferenc Gyermek-? színpad műsora. A felnőttproduk­ciók közül ezüstöt kapott a szol­noki Híd együttes nagy sikerű Lázár Ervin-előadása, a „Gyere haza Mikkamakka”, a szegedi Minerva együttes kétszereplős ka­maraprodukciója, Dorde Lebovic Ezredik éjszakája és a debreceni KISZÖV Színjátszó Stúdió Ör­kény Egypercesek színpadi fel­dolgozása. P. E. Hangoztatta, hogy Kecskemét ma már szinte a kertészeti ter­melés központjának tekinthető; amit egyrészt a három kertészeti ágazat eredményei bizonyítanak, másrészt itt vannak a kutatóinté­zetek is. Már 1970-ben foglalkoz­tak a gondolattal, hogy egy olyan területet alakítsanak ki, ahol akár az országos mezőgazdasági kiállí­tás és vásár kertészeti része, akár a helyi bemutatók megrendezhe- tők legyenek. Ezt az is indokolttá teszi, hogy Kecskeméten idősza­konként megrendezik a hírős na­pokat, amelynek pavilonjait az esemény után lebontják. Egy ál­landó jellegű kiállítás létrehozá­sa esetén — példa erre Szeged is — csak egyszer kell megépíteni a csarnokokat és időszakosan ol­csóbban lehet a bemutatókat megrendezni. Annak a gondolata pedig, hogy a raktározással is összekapcsolják mindezt, 'abból adódott, hogy az év többi részé­ben is kihasználják az épülete­ket. Dr. P. Kovács István, a megyei tanács kereskedelmi osztályveze­tője felhívta a figyelmét a jelen levő tizenhárom kereskedelmi vállalat képviselőjének, hogy használják ki a társulásban rejlő lehetőségeket. Az állandó kiállí­tás színhelye Kecskeméten, a Széohenyivárosban lesz fokozato­san kialakítva. Az esemény résztvevői kimond­ták a társulás megalakulását, amelynek gesztora a Kecskemét— szikrai Állami Gazdaság. A tár­sulásban több mint negyven vál­lalat, mezőgazdasági nagyüzem és intézmény vesz részt mintegy ötven részjeggyel, egy részjegy 100 ezer forint értékű. HAZAI TÁJAKON Kőrös aranya Félreértés ne essék: nem fedez­tek föl aranybányát semelyik Kőrösön, még csak nem is — ami gyakori szóhasználat a szürkét is ezüstösnek tituláló újságírónyelv­ben — valamely hazai termék lel­kendező feldicsérése következik alább. Csak az, amit a cím szűk­szavúan ígér, részletesebben: Nagykőrös Arany Jánosa. Mezővárosi múlt A nagy múltú, csinos kisváros­nak büszkesége, hogy ő is magáé­nak mondhatja a költőt, aki ott tanított kilenc esztendeig, s nem is akármikor. 1851-től, a szabad­ságharcot követő legsötétebb évektől hívta meg Aranyt az is­kola, illetve a parasztpolgár vá­ros református egyház vezetősége. Segítség volt a költőnek — tisz­tesség Nagykőrösnek. A mezőváros múltjának legré­gibb írásbeli emléke egy 1266. évi oklevél. E tatárjárás utáni — IV. Béla nevében kelt —! irat Nána ispán birtokának mondja Kőröst, melynek későbbi birtokosai között történelmi családok — Garay, Rákóczi, Lórántffy — neveire lel­hetünk. Már az ő idejükben ki­emelkedett környezetéből, és len­dületesebb fejlődésnek indult a település. Miután a török I meg­szállta az Alföldet, a mezőváros, amely kiesett a hadak út jóból, to­vább erősödött, kiváltságot nyer­vén pengő aranyakért. Amikorra aztán a török kitakarodott, a pa­rasztváros olyan tehetős, nagy és erős volt már, hogy nem kevés pereskedéssel ugyan, de a vissza­térő földesurakkal szemben is megtartotta önállóságát, örök időkre megváltotta a földesurak földjeit magának. Kaszárnyából múzeum A tehetős város polgárai azt is megunták, hogy az átvonuló ka­tonákat a házaikba szállásolják be, s ezért aztán a múlt század el­ső felében kaszárnyát építettek a városon kívül. Ma is áll ez az épü­iWWWSI MYKVV.A fiVTJEN PETŐFI ZOLTÁN \ NAGY KÖÚ(> FIA 156S imc £JTfefif fft i Mg VAfWftY’toiS:»: i yiYíKí«« OT'is'í isíffttai; i i■ <C I • Petőfi Zoltán emléktáblája a régi patikaháznak a Patai utcai falán. let, s ha bontottak is le belőle, ugyancsak terebélyes — de ma már túlterjedt rajta a város. Re­mek klasszicista, hat oszlop tar­totta timpanonján egy szó olvas­ható ma: MÚZEUM. Őrzi a vá­ros múltjának emlékeit, s köztük tekintélyes helyet ad az 1848-hoz és Aranyhoz fűződőknek. Kossuth kardja, turini üvegpohara, levele látható itt — a nagy politikus 1848. szeptember 24-én érkezett a városba s másnap mondott to- borzóbeszédet. A! nemzetőrök s a honvédek viseleti tárgyai, fegy­verei után érkezünk Arany Já­nos emlékeihez, köztük azokhoz, amelyek a költőnek a szabadság- harc alatti pályáját jelzik. Fény­képek, iratok, tárgyak. Arany írá­sa, családi kép. Arany és íróba­rátai, a kedvenc pipa,, az erefleti pad, valamint asztalának és szé­kének hasonmása. Fényképek a körösi temető az időből, való sír­köveiről, amelyeken — régi isko­lamesteri hagyományt folytatva — kis sírversek Vannak fölvésve, mégpedig Arany sorai. Egy bizo­nyos Kovács Mihály sírkövére ezt írta Arany: A jó férjet atyát Özvegye magzatja Éjjeli nappali Bánatában siratja • A nagykőrösi múzeum. Vissza óhajtaná, Vissza nem sírhatja: Számláld meg könnyeit Vigasztalás atyja! Az egyik festmény a múzeumi kiállítás falán a régi patikát mu­tatja, ahová gyógyszerért járt a betegeskedő költő ... Eleven múlt Ez a ház áll még ma is közel a főtérhez, a Hősök teréhez, amelyre könnyen rátalálunk, mert egyfelől ott halad át a főútvonal Kecskemétet és Ceglédet össze­kötve, s onnan ágazik ki a régi — s ma is kedves, hangulatos és jó, habár keskeny — Szolnoki út, amely a múlt századi irodalomban megörökített Kutyakaparó csárda mellett haladt el. Másfelől azért is könnyű e főtérre rátalálni, mert tornyok tűzik ki: mindenek­előtt a nagy református templo­mé, aztán átellenben a városhá­záé (a bejárat mellett az egyik emléktábla Kossuthra, a másik Mészáros Jánosra, az 1919-es vö­rös városparancsnokra emlékez­tet), s a templom mögött a régi gimnázium s egy kis saroktorony 511. Itt tanított Arany. Az épület előtt a költő szobra Strobl Ala­jostól. A talapzaton egyik vers­alakja, a vén gulyás pihen... Ha innen az állomás irányában elindulunk, tán száz méterre sincs a következő, balra eső Deák tér. Oda forduljunk be, s átellenben • A városháza. a Patai utca kiindulásánál álló sarokház — egy virágkötő és egy kézimunka-előnyomó üzlet vaij benne — őrzi a régi-régi Kőröst. Itt volt a patika! És itt lakott egy időben a költő keresztfia, a har­cok végén eltűnt s haláláig gyá­szolt költőtársa gyermeke, Petőfi Zoltán. 1866-ban ő is körösi diák volt — emléktáblája ott áll a ré­gi patikaháznak a Patai utcára néző falán — koszorú jelzi alatta a ma is eleven emlékezetet... N. F. VENDÉGÜNK VOLT: DR. NAGY GÁBOR, A HADTUDOMÁNYI VÁLASZTMÁNY ELNÖKE A hazafias nevelés szolgálatában A tizedik hadtudományi vándorgyűlésnek Kiskunfél­egyháza helyőrségi művelő­dési otthona adott helyet, a magasabb egység szervező segítségével. Itt találkoztunk dr. Nagy Gábor nyugalma­zott vezérőrnaggyal, a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat hadtudományi választ­mányának elnökével. — Miért fontos az, hogy évről évre, rendszeresen meg­rendezzék ezt a vándorgyű­lést? Hiszen békében élünk. — Mégsincs olyan nap, amely háborús hírek nélkül múlna el — válaszolta a kérdésre. — Fegyve­res harcokról, rakétatelepítések­ről, költségvetési átcsoportosítá­sokról tájékoztat a sajtó, rádió és a televízió. Nagyon lényeges, hogy a közvéleményünk tisztá­ban legyen ezekkel a kérdésekkel, s meg tudjuk védeni a szocialista Magyarországot. — De a védelem elsősorban a fegyveres erők feladata. — Mindenkié. A párt Politikai Bizottsága még a hatvanas évek elején döntött arról, hogy népünk mint a hatalom birtokosa, nem nélkülözheti az olyannyira fontos hadtudományi ismereteket. Sezek nem korlátozódnak pusztán a had­művészetre. A nyíregyházi la- nácskozásunkon például haditech­nikai. Szombathelyen" katonapoli­tikai problémákkal, most pedig a hadtörténettel, illetve annak is­meretterjesztési kérdéseivel fog­lalkoztunk. — Milyen módon közvetítik, továbbítják a tudnivalókat? — Előadásokat tartunk, klubo­kat tartunk fenn és működtetünk egyebek között. Tavaly például legalább 180 ezren hallgatták meg az előadásainkat a~ általános is­kolásoktól a nyugdíjasokig. Több ezer alkalommal találkozunk azokkal, akikhez szólni akarunk, s akiket érdekel az, amit monda­ni tudunk. A - kiskunfélegyházi elméleti és módszertani eszmecse­rére meghívtuk a TIT történelmi szakosztályainak képviselőit és a történelmi oktatás szakfelügyelőit is, hogy tájékozódhassanak az újabb kutatási eredményekről és összehangolhassuk a munkánkat. Mert közös feladataink vannak az ifjúság nevelésében. — Épp a hadtörténeti okta­tással és ismeretterjesztéssel? — A hadtörténet iránt sokan és mélyen érdeklődnek. Ezt mutatja például, hogy napok alatt elkel­nek az ilyen tárgyú könyvek a világháborús visszaemlékezések és más kötetek. Ezek az ismeretek részei az általános műveltségnek, de az iskolai oktatásban viszony­lag kevés idő jut rájuk. És részei a történelemszemléletnek, tágabb értelemben a világnézetnek is. A múlt ismerete nélkül nehéz el­jutni a máig. Márpedig létrejöt­tek azok a vívmányaink, amelye­ket érdemes megvédenünk. — Kikre számítanak a haza- . fias nevelésben? — A hadtörténészek, katonák, pedagógusok és az önzetlen mun­kát vállaló ismeretterjesztők együttes törekvéseire van szükség, hogy a fiatalok helyesen értékel­hessék apáik és nagyapáik szere­pét a világháborús eseményekben, az ellenállási mozgalomban, a fa­sizmus leverésében vagy a Ma­gyar Néphadsereg megalakulá­sában és fejlődésében. Igen lénye­ges, hogy az elsők kózuit adjunk választ — megfelilő választ — ezekre a kérdésekre és értelmi, érzelmi munícióval lássuk el a különböző korosztályokat. — Csakhogy korántsem teljes ez a muníció. — Épp a kiskunfélegyházi elő­adásában jelentette be dr. Liptai Ervin ezredes, a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum parancsnoka, hogy az elmúlt öt évben zömé­ben elkészült a magyar hadtöru- net tervezett feldolgozása. A nagy összefoglalás kéziratait őszre ad­ják át a kiadónak. A kétkötetes munka a honfoglalástól a leg­újabb időkig mutatja be a magyar nép forradalmi, szabadságharcos múltjának egész folyamatát és összefüggéseit. Ebből is kiderül, hogy a magyar nép hadtörténete hősi hadtörténelem, és nincs szüksége semmilyen előjelű — ío- mantikus avagy deheroizál i — kozmetikázásra. De addig sem szorulunk tétlenségre, amíg a. ki­advány megjelenik, többnyire van miből dolgoznunk, van mit ten­nünk. — Bács-Kiskunban is? — A vándorgyűlés házigazdá­ja volt az a magasabb egység amely egyúttal a megyei hadtu­dományi szakosztály központját alkotja. Részben a bizalmat, rész­ben pedig a munka elismerését is kifejezte, hogy a hadtudomá­nyi választmányunk Kecskemé­ten tartotta az első, Kiskunfél­egyházán pedig az első jubileumi, tizedik tanácskozását. Halász Ferenc KÉPERNYŐ Stúdió ’81 Szerencsésebb címmel is futhat­na a tévé kulturális hetilapja, így véltem az elmúlt hónapokig. Most már mellékesnek érzem aggályaimat: a műsor „kinőtte” címét. Akármelyik jelentése — rádió- vagy tévéközvetítésre föl­szerelt helyiség, műterem, művé­szek kísérletező, továbbképző kö­re — szőkébb, behatároltanb ugyanis sajátos, -mind jellegzete­sebb formában (stílusban) meg­jelenő tartalmánál. A kísérletező első számok ta­pasztalatai és vitái nélkül aligha tartanának itt: a várt, a kedveit műsorok közé nőtt. Az úgyneve­zett közönségigépynek tett enged­mények, olcsó szenzációhajhá­szás nélkül vált népszerűvé. Azért elégíthet ki sokféle érdeklődést, mert nem akar minden igényt tel­jesíteni. Azért értik sokan képes beszédét, mert csak a velükgon- dolkodóknak, az odafigyelőknek szánja mondandóját. Közérdekű, rengeteg embert foglalkoztató je­lenségekről szólnak felelős elmé­lyedéssel. Feltételezik — elvárják — a né­ző érdeklődő aktivitását. Kellő információt adnak ahhoz, hogy mindenki maga foglalhasson ál­lást bizonyos dolgokban, maga alakíthassa ki véleményét. A szaj- barágó, a mindent megérteni, akaró, a mindent megmagyarázni akaró riporterek, rendezők mind ritkábban jutnak szóhoz és kép­hez a Stúdió ’81-ben. Felnőttként kezelik a felnőtt országot. Nagyon tetszett — például — ahogy legutóbb a világhírű film­fesztiválról beszámoltak. Érzékel­tették az esemény hátterét, az el­kerülhetetlenül kialakuló érdek­szövevényeket.' Az üzleti mester­kedések, a politikai machinációk csak csökkentik, árnyékolják, de nem kérdőjelezik meg e nagy se­reglés jelentőségét: ezt hallottam ki a műsorból. Másnak talán mást mondanak a képsorok, az eseten­ként bravúros interjúk, de az biz­tos, hogy tárgyilagos tájékozta­tás alapján alakíthatta ki min­denki gondolatait. Minden hasonlítás félreérthető, pontatlan, mégis leírom: szá­momra a Magyarország című he­tilapot, a Kritiká-t és a HÉT adá­sait rokonítja a Stúdió ’81. Olyan bőséges, friss háttérriportokat, publicisztikákat ad, mint a piros fejléces újság. A folyóirathoz ha­sonló szenvedéllyel, elkötelezett­séggel vizsgál némely jelensége­ket. A megújult vasárnapi tévé­magazinhoz hasonló nyíltsággal, (egyre többször) tömörséggel tu­dósít, informál. H. N.

Next

/
Thumbnails
Contents