Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-09 / 133. szám
1981. június 9. • PETŐFI NEPE • 3 Állandó kiállítási központ Raktárgazdálkodási és árukiállító egyszerű gazdasági társulás alapítására jöttek össze a napokban Kecskeméten a megyei tanács székházában a mezőgazdasági üzemek, vállalatok, intézmények képviselői. Dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte a megjelenteket, hangsúlyozta az esemény jelentőségét, majd Pfenning Gyula, a megyei tanács osztályvezető-helyettese ismertette a társulás feladatait. A z ipari szövetkezetek irodalmi színpadaihak területi találkozóját rendezték meg szombaton és vasárnap Kecskeméten, a Bács-Kiskun megyei Művelődési Központban. Ez alkalommal hét kelet-magyarországi megye, nyolc szövetkezeti színjátszó csoportja mutatta be új műsorát, s vendégként egy kecskeméti együttes, a Megyei Művelődési Központ és a GAMF közös színjátszó stúdiója. A kétnapos rendezvényen öt együttes produkcióját minősítette az Országos Amatőrszínjátszó Tanács tagjaiból álló szakmai bizottság. Bar a találkozónak sajnálatosan kevés nézője, külső érdeklődője volt, a színjátszók'és a színpadvezetők bizonyára hasznos két napot töltöttek együtt. Debrecze- ni Tibor rendezőnek, az értékelő bizottság elnökének véleménye szerint: ez a találkozó alkalmat adott egyfajta szakmai tájékozódásra, új ötletek felfedezésére, bemutatására, és a színjátszás olyan formáinak megismertetésére, amelyek kisközösségekben, például ifjúsági klubokban nép-/ szerűbbé tehetik ezt az amatőr művészeti ágat. A részt vevő nyolc csoport közül ez alkalommal öt együttes kérte produkciójának minősítését. Nagy sikerrel mutatta be új műsorát a vendégként szereplő Bács-Kiskun megyei Művelődési Központ — GAMF Színjátszó Stúdiója. A Vándorfi László által rendezett Karinthy Frigyes-mű, a Szabályos lélektani drámá arany fokozatot kapott. A szakmai értékelő bizottság véleménye szerint ezt egyebek között játékukkal érde• Bemutatkozik a gyöngyösi Móra Ferenc Gyermekszínpad. melték ki a fiatalok. Hasonló módon dicsérhető az eredeti paródián túlmutató, gondos rendezés is. A kecskeméti ' Csoporton kívül még egy produkció minősült arany fokozatra, a szegedi Minerva Színpad Janus Pannönius- műsora, a Pannónia dicsérete, Marik István rendezésében. Egy adott költői életmű bemutatása ilyen és ehhez hasonló módon hasznos ismeretterjesztő formának bizonyul — mondotta az értékelő bizottság egyik tagja. Ezüst fokozatra minősült a gyöngyösi Móra Ferenc Gyermek-? színpad műsora. A felnőttprodukciók közül ezüstöt kapott a szolnoki Híd együttes nagy sikerű Lázár Ervin-előadása, a „Gyere haza Mikkamakka”, a szegedi Minerva együttes kétszereplős kamaraprodukciója, Dorde Lebovic Ezredik éjszakája és a debreceni KISZÖV Színjátszó Stúdió Örkény Egypercesek színpadi feldolgozása. P. E. Hangoztatta, hogy Kecskemét ma már szinte a kertészeti termelés központjának tekinthető; amit egyrészt a három kertészeti ágazat eredményei bizonyítanak, másrészt itt vannak a kutatóintézetek is. Már 1970-ben foglalkoztak a gondolattal, hogy egy olyan területet alakítsanak ki, ahol akár az országos mezőgazdasági kiállítás és vásár kertészeti része, akár a helyi bemutatók megrendezhe- tők legyenek. Ezt az is indokolttá teszi, hogy Kecskeméten időszakonként megrendezik a hírős napokat, amelynek pavilonjait az esemény után lebontják. Egy állandó jellegű kiállítás létrehozása esetén — példa erre Szeged is — csak egyszer kell megépíteni a csarnokokat és időszakosan olcsóbban lehet a bemutatókat megrendezni. Annak a gondolata pedig, hogy a raktározással is összekapcsolják mindezt, 'abból adódott, hogy az év többi részében is kihasználják az épületeket. Dr. P. Kovács István, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője felhívta a figyelmét a jelen levő tizenhárom kereskedelmi vállalat képviselőjének, hogy használják ki a társulásban rejlő lehetőségeket. Az állandó kiállítás színhelye Kecskeméten, a Széohenyivárosban lesz fokozatosan kialakítva. Az esemény résztvevői kimondták a társulás megalakulását, amelynek gesztora a Kecskemét— szikrai Állami Gazdaság. A társulásban több mint negyven vállalat, mezőgazdasági nagyüzem és intézmény vesz részt mintegy ötven részjeggyel, egy részjegy 100 ezer forint értékű. HAZAI TÁJAKON Kőrös aranya Félreértés ne essék: nem fedeztek föl aranybányát semelyik Kőrösön, még csak nem is — ami gyakori szóhasználat a szürkét is ezüstösnek tituláló újságírónyelvben — valamely hazai termék lelkendező feldicsérése következik alább. Csak az, amit a cím szűkszavúan ígér, részletesebben: Nagykőrös Arany Jánosa. Mezővárosi múlt A nagy múltú, csinos kisvárosnak büszkesége, hogy ő is magáénak mondhatja a költőt, aki ott tanított kilenc esztendeig, s nem is akármikor. 1851-től, a szabadságharcot követő legsötétebb évektől hívta meg Aranyt az iskola, illetve a parasztpolgár város református egyház vezetősége. Segítség volt a költőnek — tisztesség Nagykőrösnek. A mezőváros múltjának legrégibb írásbeli emléke egy 1266. évi oklevél. E tatárjárás utáni — IV. Béla nevében kelt —! irat Nána ispán birtokának mondja Kőröst, melynek későbbi birtokosai között történelmi családok — Garay, Rákóczi, Lórántffy — neveire lelhetünk. Már az ő idejükben kiemelkedett környezetéből, és lendületesebb fejlődésnek indult a település. Miután a török I megszállta az Alföldet, a mezőváros, amely kiesett a hadak út jóból, tovább erősödött, kiváltságot nyervén pengő aranyakért. Amikorra aztán a török kitakarodott, a parasztváros olyan tehetős, nagy és erős volt már, hogy nem kevés pereskedéssel ugyan, de a visszatérő földesurakkal szemben is megtartotta önállóságát, örök időkre megváltotta a földesurak földjeit magának. Kaszárnyából múzeum A tehetős város polgárai azt is megunták, hogy az átvonuló katonákat a házaikba szállásolják be, s ezért aztán a múlt század első felében kaszárnyát építettek a városon kívül. Ma is áll ez az épüiWWWSI MYKVV.A fiVTJEN PETŐFI ZOLTÁN \ NAGY KÖÚ(> FIA 156S imc £JTfefif fft i Mg VAfWftY’toiS:»: i yiYíKí«« OT'is'í isíffttai; i i■ <C I • Petőfi Zoltán emléktáblája a régi patikaháznak a Patai utcai falán. let, s ha bontottak is le belőle, ugyancsak terebélyes — de ma már túlterjedt rajta a város. Remek klasszicista, hat oszlop tartotta timpanonján egy szó olvasható ma: MÚZEUM. Őrzi a város múltjának emlékeit, s köztük tekintélyes helyet ad az 1848-hoz és Aranyhoz fűződőknek. Kossuth kardja, turini üvegpohara, levele látható itt — a nagy politikus 1848. szeptember 24-én érkezett a városba s másnap mondott to- borzóbeszédet. A! nemzetőrök s a honvédek viseleti tárgyai, fegyverei után érkezünk Arany János emlékeihez, köztük azokhoz, amelyek a költőnek a szabadság- harc alatti pályáját jelzik. Fényképek, iratok, tárgyak. Arany írása, családi kép. Arany és íróbarátai, a kedvenc pipa,, az erefleti pad, valamint asztalának és székének hasonmása. Fényképek a körösi temető az időből, való sírköveiről, amelyeken — régi iskolamesteri hagyományt folytatva — kis sírversek Vannak fölvésve, mégpedig Arany sorai. Egy bizonyos Kovács Mihály sírkövére ezt írta Arany: A jó férjet atyát Özvegye magzatja Éjjeli nappali Bánatában siratja • A nagykőrösi múzeum. Vissza óhajtaná, Vissza nem sírhatja: Számláld meg könnyeit Vigasztalás atyja! Az egyik festmény a múzeumi kiállítás falán a régi patikát mutatja, ahová gyógyszerért járt a betegeskedő költő ... Eleven múlt Ez a ház áll még ma is közel a főtérhez, a Hősök teréhez, amelyre könnyen rátalálunk, mert egyfelől ott halad át a főútvonal Kecskemétet és Ceglédet összekötve, s onnan ágazik ki a régi — s ma is kedves, hangulatos és jó, habár keskeny — Szolnoki út, amely a múlt századi irodalomban megörökített Kutyakaparó csárda mellett haladt el. Másfelől azért is könnyű e főtérre rátalálni, mert tornyok tűzik ki: mindenekelőtt a nagy református templomé, aztán átellenben a városházáé (a bejárat mellett az egyik emléktábla Kossuthra, a másik Mészáros Jánosra, az 1919-es vörös városparancsnokra emlékeztet), s a templom mögött a régi gimnázium s egy kis saroktorony 511. Itt tanított Arany. Az épület előtt a költő szobra Strobl Alajostól. A talapzaton egyik versalakja, a vén gulyás pihen... Ha innen az állomás irányában elindulunk, tán száz méterre sincs a következő, balra eső Deák tér. Oda forduljunk be, s átellenben • A városháza. a Patai utca kiindulásánál álló sarokház — egy virágkötő és egy kézimunka-előnyomó üzlet vaij benne — őrzi a régi-régi Kőröst. Itt volt a patika! És itt lakott egy időben a költő keresztfia, a harcok végén eltűnt s haláláig gyászolt költőtársa gyermeke, Petőfi Zoltán. 1866-ban ő is körösi diák volt — emléktáblája ott áll a régi patikaháznak a Patai utcára néző falán — koszorú jelzi alatta a ma is eleven emlékezetet... N. F. VENDÉGÜNK VOLT: DR. NAGY GÁBOR, A HADTUDOMÁNYI VÁLASZTMÁNY ELNÖKE A hazafias nevelés szolgálatában A tizedik hadtudományi vándorgyűlésnek Kiskunfélegyháza helyőrségi művelődési otthona adott helyet, a magasabb egység szervező segítségével. Itt találkoztunk dr. Nagy Gábor nyugalmazott vezérőrnaggyal, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat hadtudományi választmányának elnökével. — Miért fontos az, hogy évről évre, rendszeresen megrendezzék ezt a vándorgyűlést? Hiszen békében élünk. — Mégsincs olyan nap, amely háborús hírek nélkül múlna el — válaszolta a kérdésre. — Fegyveres harcokról, rakétatelepítésekről, költségvetési átcsoportosításokról tájékoztat a sajtó, rádió és a televízió. Nagyon lényeges, hogy a közvéleményünk tisztában legyen ezekkel a kérdésekkel, s meg tudjuk védeni a szocialista Magyarországot. — De a védelem elsősorban a fegyveres erők feladata. — Mindenkié. A párt Politikai Bizottsága még a hatvanas évek elején döntött arról, hogy népünk mint a hatalom birtokosa, nem nélkülözheti az olyannyira fontos hadtudományi ismereteket. Sezek nem korlátozódnak pusztán a hadművészetre. A nyíregyházi la- nácskozásunkon például haditechnikai. Szombathelyen" katonapolitikai problémákkal, most pedig a hadtörténettel, illetve annak ismeretterjesztési kérdéseivel foglalkoztunk. — Milyen módon közvetítik, továbbítják a tudnivalókat? — Előadásokat tartunk, klubokat tartunk fenn és működtetünk egyebek között. Tavaly például legalább 180 ezren hallgatták meg az előadásainkat a~ általános iskolásoktól a nyugdíjasokig. Több ezer alkalommal találkozunk azokkal, akikhez szólni akarunk, s akiket érdekel az, amit mondani tudunk. A - kiskunfélegyházi elméleti és módszertani eszmecserére meghívtuk a TIT történelmi szakosztályainak képviselőit és a történelmi oktatás szakfelügyelőit is, hogy tájékozódhassanak az újabb kutatási eredményekről és összehangolhassuk a munkánkat. Mert közös feladataink vannak az ifjúság nevelésében. — Épp a hadtörténeti oktatással és ismeretterjesztéssel? — A hadtörténet iránt sokan és mélyen érdeklődnek. Ezt mutatja például, hogy napok alatt elkelnek az ilyen tárgyú könyvek a világháborús visszaemlékezések és más kötetek. Ezek az ismeretek részei az általános műveltségnek, de az iskolai oktatásban viszonylag kevés idő jut rájuk. És részei a történelemszemléletnek, tágabb értelemben a világnézetnek is. A múlt ismerete nélkül nehéz eljutni a máig. Márpedig létrejöttek azok a vívmányaink, amelyeket érdemes megvédenünk. — Kikre számítanak a haza- . fias nevelésben? — A hadtörténészek, katonák, pedagógusok és az önzetlen munkát vállaló ismeretterjesztők együttes törekvéseire van szükség, hogy a fiatalok helyesen értékelhessék apáik és nagyapáik szerepét a világháborús eseményekben, az ellenállási mozgalomban, a fasizmus leverésében vagy a Magyar Néphadsereg megalakulásában és fejlődésében. Igen lényeges, hogy az elsők kózuit adjunk választ — megfelilő választ — ezekre a kérdésekre és értelmi, érzelmi munícióval lássuk el a különböző korosztályokat. — Csakhogy korántsem teljes ez a muníció. — Épp a kiskunfélegyházi előadásában jelentette be dr. Liptai Ervin ezredes, a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum parancsnoka, hogy az elmúlt öt évben zömében elkészült a magyar hadtöru- net tervezett feldolgozása. A nagy összefoglalás kéziratait őszre adják át a kiadónak. A kétkötetes munka a honfoglalástól a legújabb időkig mutatja be a magyar nép forradalmi, szabadságharcos múltjának egész folyamatát és összefüggéseit. Ebből is kiderül, hogy a magyar nép hadtörténete hősi hadtörténelem, és nincs szüksége semmilyen előjelű — ío- mantikus avagy deheroizál i — kozmetikázásra. De addig sem szorulunk tétlenségre, amíg a. kiadvány megjelenik, többnyire van miből dolgoznunk, van mit tennünk. — Bács-Kiskunban is? — A vándorgyűlés házigazdája volt az a magasabb egység amely egyúttal a megyei hadtudományi szakosztály központját alkotja. Részben a bizalmat, részben pedig a munka elismerését is kifejezte, hogy a hadtudományi választmányunk Kecskeméten tartotta az első, Kiskunfélegyházán pedig az első jubileumi, tizedik tanácskozását. Halász Ferenc KÉPERNYŐ Stúdió ’81 Szerencsésebb címmel is futhatna a tévé kulturális hetilapja, így véltem az elmúlt hónapokig. Most már mellékesnek érzem aggályaimat: a műsor „kinőtte” címét. Akármelyik jelentése — rádió- vagy tévéközvetítésre fölszerelt helyiség, műterem, művészek kísérletező, továbbképző köre — szőkébb, behatároltanb ugyanis sajátos, -mind jellegzetesebb formában (stílusban) megjelenő tartalmánál. A kísérletező első számok tapasztalatai és vitái nélkül aligha tartanának itt: a várt, a kedveit műsorok közé nőtt. Az úgynevezett közönségigépynek tett engedmények, olcsó szenzációhajhászás nélkül vált népszerűvé. Azért elégíthet ki sokféle érdeklődést, mert nem akar minden igényt teljesíteni. Azért értik sokan képes beszédét, mert csak a velükgon- dolkodóknak, az odafigyelőknek szánja mondandóját. Közérdekű, rengeteg embert foglalkoztató jelenségekről szólnak felelős elmélyedéssel. Feltételezik — elvárják — a néző érdeklődő aktivitását. Kellő információt adnak ahhoz, hogy mindenki maga foglalhasson állást bizonyos dolgokban, maga alakíthassa ki véleményét. A szaj- barágó, a mindent megérteni, akaró, a mindent megmagyarázni akaró riporterek, rendezők mind ritkábban jutnak szóhoz és képhez a Stúdió ’81-ben. Felnőttként kezelik a felnőtt országot. Nagyon tetszett — például — ahogy legutóbb a világhírű filmfesztiválról beszámoltak. Érzékeltették az esemény hátterét, az elkerülhetetlenül kialakuló érdekszövevényeket.' Az üzleti mesterkedések, a politikai machinációk csak csökkentik, árnyékolják, de nem kérdőjelezik meg e nagy sereglés jelentőségét: ezt hallottam ki a műsorból. Másnak talán mást mondanak a képsorok, az esetenként bravúros interjúk, de az biztos, hogy tárgyilagos tájékoztatás alapján alakíthatta ki mindenki gondolatait. Minden hasonlítás félreérthető, pontatlan, mégis leírom: számomra a Magyarország című hetilapot, a Kritiká-t és a HÉT adásait rokonítja a Stúdió ’81. Olyan bőséges, friss háttérriportokat, publicisztikákat ad, mint a piros fejléces újság. A folyóirathoz hasonló szenvedéllyel, elkötelezettséggel vizsgál némely jelenségeket. A megújult vasárnapi tévémagazinhoz hasonló nyíltsággal, (egyre többször) tömörséggel tudósít, informál. H. N.
