Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-07 / 132. szám

1981. június 7. • PETŐFI NÉPE • 3 Bács-Kiskun megyébe jutott az egyik „Pro natura” emlékérem t Dr. Biliczki Ferencné brigád vezető a laboratórium egyik nagy értékű berendezés beüzemeltetését végzi. NAPKÖZBEN A Trabant újra jár ■ Pór napja még sajátos pénz­gonddal küszködött Kürtösi Péter városföldi lakos. Am nem hiánya, fölöslege volt: 3 ezer forint, amelyet már na­pok óta a zsebében hordott. Pénzügye rendezésére fel­kereste szerkesztőségünket. — Segítsenek! — kérte, és elmondta, mi járatban van. — Jó egy éve traktoros vol­tam a városföldi Dózsa Tsz- ben. Baleset ért, mind a két Idbam megsérült. Szerencsére nem lettem teljesen nyomorék, ágyhoz kötött mozgásképtelen. Ha bicegve is, de eljárok. Traktornak azonban a köze­lébe se mehetek. Pedig meny­nyit szántottam valamikor! Három kilométerre lakom a várostól, a Dózsa-lakótelep 23. szám alatt. Nem vagyok már legénykorú, de mióta rosszul járok, sokat gondoltam az én 14 éves Trabatomra. Mit csi­náljak vele? Hogyan lehetne még abba lelket lehelni? Felajánlottam a MÉH-tele- pen: vegyék át, mert én már nem kínlódom vele. „Átvesz- szük — biztattak —, ha be­hozza, vagy ha fizet, és mi ki­megyünk érte.” A Trabant maradt. De nem így a Kecskeméti Közúti Épí­tő Vállalat UN1MOG és Bán­ki Donát szocialista brigádja, amely nem maradt veszteg, amikor értesült Kürtösi Péter esetéről. Kovács József és Kis János brigádvezető tizennyolc társával a helyszínre sietett. Az autót rendbehozták, meg­javították, úgy hogy ma már gurul. A volt traktoros hasz­nálhatja. — Hogy tekinthetett rám a sors, hogy ezt így kifogtam! Velem ilyen jót még nem tett senki — hálálkodott a nemes cselekedetért a városföldi em­ber. — Tudom, vannak nálam sokkal rosszabb helyzetben lé­vő rokkantak — mondta ez­után Kürtösi Péter —, akik­kel komiszabbul elbánt a sors. Rajtuk akarok mást segíteni 3 ezer forinttal. Hol fizethetném be?' Ezt mondják meg iiekerA. Segítettünk. A befizetésre útbaigazítást adtunk. Az OTP megyei igazgatósága pénztárá­nál így további 3 ezer forint­tal gyarapodott az 597— 2468 662-es számla a Mozgás- sérült Gyermekek Intézete ja­vára. A jó tett jó tettet szül. K—1. Június 5-én, tegnap, a környe­zetvédelmi világnapon osztották ki az idei „Pro natura”-emlékér- met, összesen ötöt. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa szék- házában vette át dr. Biliczki Fe­rencné és Térjék József, a Bács- Kiskun megyei Kommunális Szol­gáltató Vállalat.„Környezetvéde­lem” brigádja nevében a kitünte­tő elismerést Gonda Györgytől, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnökétől. A vállalat településtisztasági ágazata látja el ugyanis megyénk­ben a folyékony hulladékok gyűj­tését, szállításét és ártalommen­tes elhelyezését. A településtisz­tasági szolgáltatás területén az ágazat jelentős lemaradást hozott be, és ma mát országosan \ is élenjár. Az elért eredményekhez szakmai tudásával és műszaki munkájával messzemenően hoz­zájárult a fizikai és műszaki dol­gozókból alakult „Környezetvéde­lem” komplex brigád, mely el­múlt évi munkája alapján el­nyerte a „Kiváló Munkabrigád" címet. A brigád tagjai 1979 szeptem­berében azzal a szándékkal kap­csolódtak a szocialista brigád­mozgalomhoz, hogy megyénk te­rületén a sajátosságoknak meg­felelő, olcsó és környezetkímélő ártalmatlanítási technológiákat dolgozzanak ki és vezessenek be. A komplex brigád a maga elé tű­zött magas követelményeknek eleget tett. és az alábbi felada­tok megoldásában működött köz­re: — Országos és helyi tapaszta­latok alapján kialakították a szí­vatás, szállítás, ártalmatlanítás egységes rendszerét. — Modell és félüzemi, majd tattak a síkvidéki ártalmatlanítás technológiájának kidolgozására és alkalmazására. — Az országban elsőként ala­kították ki a folyékony települé­si hulladékok rendezett lerakó­helyét és az energiamentes leve­gőztetést. — A kísérletek tapasztalatai alapján olyan környezetkímélő technológiát és modelltervet dol­goztak ki társadalmi munkában, mely eltérő morfológiai viszonyok között is alkalmazható megyénk területén. — Részt vettek — az országo­san is alkalmazható — kecskemé­ti ártalmatlanító telep tervezési munkájában társadalmi munká­ban. A környezetvédelem szempont­jából fontos és nélkülözhetetlen, hogy a folyékony települési hul­ladékok összetétele ismert legyen, és annak megfelelő ártalmatla­nítási módszert alkalmazzunk. A brigád ezt látva szorgalmazta és segítette a laboratórium létreho­zását. Közreműködtek a terve­zésben, a kivitelezésben, jelenleg az üzembehelyezéssel kapcsola­tos munkákat segítik. A brigád jövőbeni célkitűzése: tovább erősíteni a vállalatnál a technológiai és munkafegyelmet, mivel a környezetvédelem nem lehet egyetlen brigád feladata csupán, az ágazat minden dolgo­zójának szívügyévé kell, hogy váljon. A brigád eddig is jó kap­csolatot alakított ki a többi szo­cialista brigáddal és az ágazat­vezetéssel. Megfelelő a légkör ahhoz, hogy az ágazat minden üzeméből égy “vagy több dolgozó tagja legyen a brigádnak, ezzel is közelebb kerülnek kitűzött cél­jukhoz. A brigád a korábbi munkája alapján megfelelő tekintélyt ví­vott ki magának a szakmai köz­véleményben. 1980-ban két orszá­gos szakmai rendezvény volt Kecskeméten, melynek sikeréhez a brigád jelentős mértékben hoz­zájárult. Opauszky László üzemi méretű kísérleteket folv­• Térjék József nehézgépkezelő munka közben. Felszabadulási emlékművek, szobrok falvainkban Fél oiszagot is bejárhatta az ember, amíg dísz- vagy portré- szobrot láthatott valamelyik falu­ban. A főtéren, vagy a község­háza előtt állt a hősi emlékmű, a templom közelében vagy a falu­végen kőbe faragva a védőszent. 'A jellegzetes, földszintes falukép­be más nem is nagyon kívánko­zott Főként erre mifelénk, ahol tízszer is meggondolták, hogy mi­re költik a pénzt. A felszabadulást követően is vízre, villanyra, utakra fordítot­ták az összegyűjtött forintokat. A mezőgazdasági nagyüzemek ki­alakulása, a falusi ipartelepek, az új közintézmények azonban meg­változtatták a faluképet, amelyből égyre szembetűnőbben hiányoztak a modern képzőművészeti alkotá­sok. A jelentkező igénnyel szinte egyszerre teremtődtek meg az óhaj kielégítésének feltételei. A fennálló rendelkezések szerint az építési költségeknek egy kis há­nyadát szobrokra, domborművek­re, festményekre kell tartalékol­ni. Mivel egyre többet építettek, egyre több pénz jutott a formá­lódó tervek, nagy utcai frontok, a tágas előcsarnokok díszítésére. • A megerősödő termelőszövetke­zetek, a meggyökeresedö üzemek egy része is szükségét érezte, hogy $gy-egy művészt fölkérjen a községgel kapcsolatos téma meg­formálására. Előfordult, hagy több szerv, intézmény, vállalat fogott össze egy-egy képzőművé­szeti alkotás elkészíttetésére. Ennek köszönhető — mint ezt Cyergyádesz Lászlónak, a megyei tanács főelőadójának összesítésé- pől tudjuk —, hogy Bács-Kiskutf falvaiban 27 alkotás került köz­területre. A legtöbbször a kiskunhalasi járásban gyűltek össze szobor, vagy épületet díszítő munka ava­tására. Jó néhány magyar város irigyelheti Jánoshalmát. Melocco Miklós Radnóti Miklós portréja. Kő Pál Hunyadi Jánost ábrázoló mellszobra, Kiss István Három tavasz című kompozíciója nap­jaink művészetének számontartó értékei. Tavaly készült el Szatmári Gyöngyi műtermében a garai fel- szabadulási emlékmű. A hasonló rendeltetésű hartai monumentum Vasas Károly tehetségét dicséri. A vaskúti Üj termés című kom­pozíció tiszteletdiját, kivitelezési költségeit a Bácska Mezőgazda- sági Tsz fedezte. Vécsey Károly portréjához a solti, a Jász házas- pár-hoz a lajosmizsei tanács já­rult hozzá. Az összefogás szép példája a tiszaalpári jubileumi emlékmű, a jánoshalmi sport- és vetéséből is támogatták a helyi kezdeményezéseket. 1981 második felében újabb szobrok, épületdíszítő frízek, mo­zaikok avatása várható. H. N. • Melocco Miklós: Radnóti (János­halma). 9 Vasas Ká­roly: Felsza­badulási em­lékmű (Har- ta). tornacsarnok homlokzati sgrafit- tója. Több forrásból jött össze a kun_ fehértói park felszabadulási em­lékművének az ára. Mondani sem kell talán, hog)/ országos alapok­ból és a megyei tanács költség­Együttműködés közös célokért A Magyar Néphadsereg megyei Hadkiegészítési és Terü­letvédelmi Parancsnoksága, a Magyar Honvédelmi Szövet­ség megyei vezetősége, a VOLÄN 9. számú Vállalat együtt­működési megállapodást kötött olyan közös célok megvaló­sításáért, amelyek főként a fiatalok érdekeit szolgálják. A megállapodást Lengyel Imre ezredes. Bognár Ferenc alezredes és Rigó István igazgató írta alá. Milyen célokat tűztek maguk elé a szerződő felek? Többek között azt. hogy a Magyar Néphadsereg­hez nagyobb tapasztalattal, gya­korlattal rendelkező gépjárműve­zetők vonuljanak be. Biztosítják a Volán gépjárművezetői munka- erópótlását. növelik a jáműveze- tőképzés hatékonyságát, valamint az oktatás továbbfejlesztését, és tervszerűségét, a személyi, anyagi, technikai feltételek biztosítását. Köztudomású, hogy a fiatalok hivatásos gépjárművezetői képzé­sének technikai és személyi felté­telei az MHSZ-nél, és a Volán­nál is biztosítottak. Ennek alap­ján hosszú távon javítható a be­vonuló fiatalok felkészültségi színvonala, de leszerelésük után a Volánnál elhelyezkedve javít­ják a személy- és áruszállítás helyzetét. A megyei hadkiegészítési és te­rületvédelmi parancsnokság a gépjárművezetői utánpótlás érde­kében propagandát folytat a sor­kötelesek körében, hogy a szak­munkásképesítéssel nem rendel­kezőket a képzésbe bevonja. A tanfolyam befejezése után — ha a Volánnal szerződést kötnek — a sorköteleseket egy éven belül nem hívják be. Az MHSZ megyei vezetősége Kecskeméten. Baján, Kalocsán. Kiskunfélegyházán, Kiskunhala­son biztosítja a Volán Vállalattal szerződést kötött fiatalok gépko­csivezetői ‘képzését. Vállalták, hogy a Volán szakmunkásait a kettős képzésük megszerzése ér­dekében a szakmunkásvizsga leté­tele előtt gépjárművezető-vizsgá­ra bocsátják. A vállalat igényei szerint a gépjárművezetők to­vábbképzéséhez elméleti és gya­korlati oktatókat, s oktatási se­gédeszközöket bocsátanak rendel­kezésre. Az MHSZ megyei vezető­sége ezenkívül technikai bemuta­tókat rendez a Volán-napokon. A Volán 9. számú Vállalat a sorkötelesek kiképzéséhez szük­séges anyagi eszközöket az MHSZ rendelkezésére bocsátja. A felnőtt gépjárművezetők képzéséhez a vállalat három hónapra havi 1500 forint összegű bért fizet, és a gépkocsivezetőt segédgépkocsive­zetői munkakörben alkalmazza. Ezek számára a vállalat fizeti az iskolázás költségeit. A Volán se­gíti az MHSZ gépjárművezetői is­koláját szakoktatókkal. javító anyagok beszerzésével, bizonyos gépi munkák elvégzésével. Az if­júság közlekedési nevelése érde­kében anyagilag is támogatja gép­járműbarát szakköröket és ehhez még használható járműtechnikai anyagot bocsát rendelkezésre. A vállalat segíti a honvédelmi klu­bok, honvédelmi szakosztályok szervezését, létrehozását, ehhez biztosítja az anyagi támogatást. Minden szerződés, megállapodás csakis akkor váltja be a hozzá­fűzött reményeket, ha végrehajt­ják. Nos. ezek a felsorolt tények ma már nemcsak papíron lefekte­tett lehetőségek, hanem az élet valóságai. Gémes Gábor V»V»V«V»V«V*!*VvX* AZ ÖTNAPOS MUNKAHÉT BEVEZETÉSE ELŐTT Mi lesz a menetrenddel? Az ötnapos munkahét beveze­tése természetesen azt is jelenti, hogy a rendeletekben előírt he­lyeken a munkanapok meghosz- szabbodnak. S ez a tény a mun­kakezdéshez és -végzéshez igazí­tott helyi autóbuszjáratok menet­rendjében, valamint távolsági munkásjáratok menetrendjében is óhatatlan változásokat követel. Rendelet mondja ki, hogy a köz­lekedés menetrendjét a megvál­tozó munkaidőhöz kell igazítani, s azt is, hogy ezt mindenütt egyeztetni kell az üzemek veze­tőivel. Csakhogy ahány üzem, annyiféle az elgondolás. Vannak olyan vállalatvezetők, akik a ve­lük egy telephelyen működő má­sik vállalattal sem hajlandók a jövőbeni munkakezdést és befe­jezést összehangolni. És van ná­lunk egy olyan „babona” is, amely szerint műszakot kezdeni és vé­gezni csak kerek órakor lehet. Így pedig sehogyan sem jön ki a 20, 30 vagy 45 perces többlet. Bár, ha muszáj, ennél nehezebb ma­tematikai feladványokat is meg lehet fejteni... □ □ i Nagy feladat vár a megyei ta­nácsokra, az ő feladatuk egyez­tetni a különböző vállalatok jövő­beni munkaidejét, és az ehhez szükséges közlekedési módosítá­sokat. A rendelet fogalmazói ki­felejtettek egy fontos tényezőt: sehol nincs arról szó, hogy mi történjék, ha nem sikerül egyez­tetni! Sem hatalmi szóval döntő hatóság, sem az ötnapos munka­hét bevezetését kicsinyes vállala­ti szempontok miatt késleltetőket .sújtó szankció nem szerepel a jogszabályban. Így pedig nehéz lesz.. Talán majd a megyei szállítási bizottságoknak sikerül egyeztet­niük — legalábbis a Volán ille­tékesei ebben reménykednek —, hiszen ezekben a testületekben minden ;,tárca” képviseletet ka-’ pott. Ám nekik is jó lesz igyekezz ni, hiszen amíg a tárgyalások tartanak, addig az ötnapos mun­kahetet aligha lehet az adott me­gyében sikerrel bevezetni. Az mindenképpen biztos, hogy a buszok menetrendje nem ma­radhat változatlan. Ez ugyanis annyit jelentene, hogy a munka­idő csak „elvileg" hosszabbodnék meg, mert a reggeli késést vagy a délutáni korábbi távozást in­dokolhatnák azzal a dolgozók, hogy „nem jött a busz”, vagy hogy „elmegy a busz”. Miközben ennyi gond van a majdani ötnapos munkahét autó­buszközlekedése körül, alig ke­vesebb a megoldani való a másik két nap, a „hosszú hétvége” buszjárataival. Annyi már biztos­nak látszik, hogy hétvégeken mintegy kétezer kocsit tud a sza­badnapos dolgozók rendelkezésé­re bocsátani a Volán, vagyis egész autóbusz-állományának egynegyedét. Itt is az az első lé­pés, hogy felmérjék az igényeket. Lesznek helységek, ahol sok ko­csi szabadul fel, s mások, ahol a hétköznapinál több buszra lesz szükség. Különösen áll ez a hely­közi járatokra, amelyek némelyi­két mentesítő kocsikkal kell majd megerősíteni. □ □ □ A Volán tröszt most azt ajánl­ja vállalatainak, hogy a hosszú hétvégeken adjanak 10—15 szá­zalékos kedvezményt a külön já­rati díjakból. Szó van például arról is, hogy előre olcsóbban le­het majd megváltani a jegyeket, és kiránduiócsoportoknak is nyúj­tanak külön kedvezményt. Mind­ez azonban ma még csak elkép­zelés, s egy sereg tényezőtől függ, hogy mi valósul meg belőlük, amikorra sor kerül az ötnapos munkahét, azaz a kétnapos hét­vége bevezetésére. Nem utolsó­sorban az is befolyásolja ezt, hogy a vállalatok szándékoznak-e hétvégén csoportokat indítani sa­ját üdülőjükbe, illetve hétvégi házaikba és táboraikba. Mert érdemes lenne „charter”— szerű járatokat indítani az ország autóbuszvonalain, meghatározott indulási és érkezési idővel, ha a két időpont közötti órákat, egy­másfél napot kikapcsolódásra, fel­frissülésre felhasználni kívánó dolgozók megtalálhatnák a kirán­dulóhelyeken mindazt, amit ke­resnek. Tehát: igényeinek, érdek­lődésüknek megfelelő programo­kat. kulturált, de megfizethető árú szállást és étkezést. A Volán — korántsem jóté­konysági akcióként, hanem jól megfontolt üzleti, de egyben nép­gazdasági érdekből is — „benne volna” ilyen akciókban. A szállo­dai és vendéglátó vállalatok ve­zetőinek, közgazdászainak sem ártana elgondolkozni azon. hogy egy-egy ilyen hétvégi olcsó akció mennyire lenne hasznos a. válla­latuknak, a népgazdaságnak. □ □ □ Persze gondolkodásra nincs sok idő. Az ötnapos munkahetet, a kétnapos hétvégét előreláthatólag sok helyen már júliusban beve­zetik. Addigra fel is kell készül­ni az új tennivalókra. Ami pedig a különböző álláspontok rugal­masabb egyeztetése .nélkül aligha sikerülhet. V. E.

Next

/
Thumbnails
Contents