Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-06 / 131. szám

1981. június 6. • PETŐFI NÉPE • 3 MONDJA MEG ŐSZINTÉN... • • Fegyelmezett állampolgár On? E heti kérdésünk majdhogynem provokatív, mert túlságo­san is direkt, és mert nyílt önvallomásra szólít fel. Nem mernénk kijelenteni, hogy interjúalanyaink örültek neki. Ennek ellenére, ha húzódozva i$, vállalták a megnyilatko­zást. A három véleményből végül is így együttolvasva — elég érdekes kép kerekedik ki. Gyenes Kál- mánné, admi­nisztratív cso­portvezető, IGV fülöpszállási telepe: — A törvé­nyekkel én úgy vagyok. hogy igyekszem tisz­teletben tartani azokat. Ha nekem megmondják, hogy ennek vagy annak így és így kell lenni, ahhoz igazítom magam, és megpróbálom azt má­sokkal is betarttatni. Szóval azért gondolom, hogy fegyelmezett va­gyok, mert kötelező érvénnyel fo­gadok el minden hivatalos elő­írást. Meg persze másmilyet is. Nekem ebben a faluban — de máshol sem — haragosom nincs, fis Zömmel ilyenforma népek él­nek egész Fülöpszálláson, kirívó eset alig akad. Bár — miként mindenütt — itt is találhatók gyenge jellemű emberek, ez azon­ban csak az elenyésző kisebbség. Na most, előfordul olyan is, hogy nem ismerjük a különféle rendeleteket. Egyszer, még kicsik voltak a gyerekek, nem mentem el polgárvédelmi kiképzésre, és ezért alaposan elmarasztaltak. Én meg nyilvánvalóan nem tudtam, hogy két kiskorú mellett nem is kötelező. Aztán szerencsére min­dent helyrehoztak, de az ember­ben megmaradt, hogy jogtalanul is felelősségre vonhatják. Vagy meg­büntethetik. ha nem kellően tá­jékozott, ha jóhiszeműen mulaszt stb. .. A munkafegyelem? Hát őszin­tén megmondva: azon lehetne ja­vítani. Nálunk is, mindenfelé. Amikor például nagy a hajtás, tellát munkacsúcs van, én bizony szívesen bentmaradok, ameddig muszáj, és a csoportom is szó nélkül vállalja a plusz megterhe­lést, de ez nincs mindenütt így, Sokszor ha elkapjuk a lazítókat, fogják magukat, és továbbállnak. Az a baj, hogy megtehetik, mert még így is nem egy helyen szí­vesen fogadják őket.. Sugár János politikai mun­katárs, bajai KISZ-iskola: — Az első válaszom a kér­désre: nem. Azazhogy: nem mindig, és nem mindenben. Ahogy az egész­ség ízét a betegség rontja el. és a betegség is sokféle lehet — sú­lyos és kevésbé veszélyes, ben­nünk levő, de életvitelünket ér­demben nem befolyásoló —, úgy a közösségben élő személyiséget, annak lelki nyugalmát is zavar­ják saját, kisebb-nagyobb, felis­mert fegyelmezetlenségei. Nevelői, vezetőképzési tevé­kenységünk során gyakran han­goztatjuk az önkritika jelentősé­gét, ám sohasem ösztönzünk a valóságtól idegen önkritika gya­korlására. Szervi, testi nyava­lyáinkról például általában igyek­szünk hallgatni, vagy panaszaink­kal a segítő, gyógyítani kész or­voshoz fordulunk, és nem ecse- i teljük lépten-nyomon szánako­zást keltőén, munkatársaink ide­jét és idegeit sem kímélve fáj­dalmaink vélt, vagy valós okát, tárgyát. Idegen környezetben ugyanígy eltitkolom nem-fegyel- mezettségem megnyilvánulásait, mondván, hogy amit elintézek a házban, nem viszem az utcára. Ami ellenben a munkahelyi kol­lektíva céljait megvalósító ered­ményes munkához szükséges írott és íratlan szabályok megtartását illeti, alapvetően rendes, tiszte- letfcudó vagyok. Azzal, hogy kiváltom a spontán bizalommal hozzám fordulást, s nem élek vissza azzal, nem ját­szom ki azit; hogy a valóságfeltá­ró folyamatban összegyűjtött is­mereteket tudatosan alkalmazni szoktam és kívánom; hogy a köz javát is szolgáló szakmai tovább­képzést rendszeresen elvégzem; hogy takarékosságra törekszem, és nagyjából — azt hiszem — meg­felelek a társadalmi előírások^ nak; és így tovább!... összefog­lalni talán úgy lehetne, hogy a csoport, a szűkebb közösség — ahol a nap 12 óráját eltöltőm — érdekeit mindig szentnek, sérthe­tetlennek tartom, a tágabb kör­nyezetben és a magánjellegű dol­gokban viszont már sokkal la­zább, figyelmetlenebb vagyok. Szántó László csárdavezető, Lászlófalva: — Hogy is If mondjam?... Szerintem, aki tisztességesen dolgozik, és megállja a he­lyét a munká­ban, az már alapvetően a fegyelmezett állampolgárok közé tartozik. Hogy ez az egyes em­bernél milyen mértékben valósul meg, az rendszerint annak jelle­mén, morális beállítottságán mú­lik. Nálunk talán a legfőbb kö­vetelmény az udvariasság min­denkivel szemben, tehát hogy nor­málisan viselkedjünk, és kivéte­leket ne tegyünk.,.. Az utóbbi években történtek olyan dolgok, hogy hát... szóval az ember utólag rájött: nem min­dent úgy csinált, ahogy kellett, szabad lett volna. No, szóval ej­tett néhány hibát, amit iparkodik is minél gyorsabban elfelejteni, és lehetőség szerint jóvátenni. Például, hogy mást ne említsek, jó néhány áruféleségen még most is a régi fogyasztói ár van feltün­tetve, és ha nem figyelünk oda, akaratlanul is árdrágítást követ­hetünk el, ami már, ugye, erősen törvénybe ütköző cselekedet. Én olyan átlagosan érzem ma­gam fegyelmezettnek. Azért gon­dolom, hogy átlagosan, mert akár­merre nézek, sokkal rosszabb vi­selkedésű, magatartású embereket is látok. És minden vonalon ám. F.z a legnagyobb problémája ennek az országnak. Mert a közutakon is • mi folyik? Nem vagyok egy gj'orshajtó típus, de néha én is túllépem a megengedett sebes­séget. És olyankor is mi van? Tö­megesen húznak el mellettem autók. Hát ez abszurdum. Sokkal sűrűbb és szigorúbb ellenőrzésre volna szükség, mert másképp — úgy látszik — nem megy. Szomo­rú, hogy csak rendőri közbenjá­rással érhető el a rend és fegye­lem, de akkor már inkább így, mint sehogy ... Lejegyezte: Kutasi Ferenc Két fontos előterjesztést tár­gyalt meg tegnap Kecskeméten tartott ülésén a népfront me­gyei bizottsága mellett működő közjogi munkabizottság. Az elsőről, a Hazafias Népfront VII. kongresszusának állásfog­lalásából adódó közjogi felada­tokról dr. Hajdú István, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatalá­nak osztályvezetője tartott elő­adást, majd Nádasdi Miklós, a közjogi munkabizottság titkára beszélt a középiskolás fiatalok állampolgári ismereteinek gya­rapításáról. Elmondotta, hogy Győr megyé­hez hasonlóan Bács-Kiskunban is ' törekszenek a középfokú okta­tásban részt vevő fiatalok állam- polgári-, munka-, büntetőjogi, to­vábbá államigazgatási és köz­lekedésjogi — ismereteinek ki­alakítására, nemkülönben az Al­kotmány és az Ifjúsági Törvény jobb megismertetésére. Azon az alapon, hogy a végzős fiatalok jövőbeni közéleti tevé­kenységét hatékonyabban segít­hessék, 26 középfokú megyei tan- intézmény szeptemberi tanév­nyitó értekezletére eljuttatják azt a felhívást és módszertani javaslatot, amely a harmadik és a negyedik osztályosok számá­ra „Állampolgári ismeretek" cím­Étel- és süteménygyár A TELEVÍZIÓ MŰHELYEIBŐL - JÚNIUSBAN KÉSZÜL Felvétel indul Júniusban is folytatják az Előttem az utódom felvételeit. Kovács Dénes Toky Gyulát mutatja be. A 14 éves tanít­vány Paganini XX. capricció- ját adja elő, Osváth Júlia Pit- ti Katalinnak adja át a stafé­tabotot, míg Feleki Kamill Szolnoki Tibort tartja utód­jának. A felsoroltak a harma­dik részben szerepelnek. A negyedik folytatásban Sán­dor Judit Pászthy Júliát mu­tatja be. míg Horváth Tiva­dar Lukács Sándornak adja át szerepkörét, Major Tamás Balkay Gézát tünteti ki meg­becsülő figyelmével. Az első nyári hónapban két­ségtelenül a Les Preludes a Magyar Televízió legnagyobb vállalkozása. A francia, az NSZK, az olasz és a finn té­vésekkel együttműködve, Szi- netár Miklós rendezésében készül a hétszer 55 perces, Liszt Ferenc életét bemutató sorozat. A fiatal muzsikust Hegedűs D. Géza, az időseb­bet Darvas Iván alakítja. Ne­ves külföldi színészek is sze- reoelnek a nyolc országban játszódó filmben. Több szatirikus, vidám hang vételű alkotáson dolgoznak Bizonyára nagy érdeklődést kelt majd a Szénporcsata, a bürokratikus tehetetlenség ki- pellengérezése. András F e­renc rendezésében láthatjuk Gyárfás Endre A könyv ko­médiája című humoros ösz- szeállítását. Örkény István ironikus és humánus művé­nek főszereplője egy olyan volt apáca, aki félreértések és groteszk kalandok után ta­lálja meg helyét társadal­munkban. Cserbenhagyás, segítségnyújtás elmulasztása A MINAP a megyeszékhely egyik forgalmas útján, az 52-esen egy rendőrautó villogó kék fé­nye késztetett arra, hogy megáll­ják. A közlekedési balesetvizsgá­lók, szakértőkkel közösen egy éj­szaka történt baleset helyszínét vizsgálták, szedték össze a „vét­kes” gépkocsiról a festéknyomo­kat, illesztették az összetört ke­rékpárt, a vasbeton oszlophoz, próbálták rekonstruálni, mi is történt. A látvány, a rendkívül precíz és sokoldalú munka kész­tetett arra, hogy néhány gondo­latot idézzek fel e bűncselek­mény kapcsán. A büntető törvénykönyv külön­választja a ‘ cserbenhagyást, és a segítségnyújtás elmulasztását. A cserbenhagyás az az eset, amikor egy jármű másikkal ütközik, anyagi kárt okoz és megállás nél­kül továbbhajt. A segítségnyúj­tás elmulasztása ennél sokkal sú­lyosabb, az okozó vagy észlelő jármű ovezetője nem nyújtja a sérültnek a tőle elvárható segít­séget. A múlt évben a megyében huszonöt ilyen jellegű bűncselek­mény történt, amelynek okozóit elfogták, és bíróság elé állították. Ebben az évben már eddig szám­szerűségben és a súlyossági fok tekintetében sokkal több ilyen bűncselekmény történt, s ez ar­ra enged következtetni, hogy to­vább romlott a közlekedési fe­gyelem, az általános állampol­gári morál. A SEGÍTSÉGNYÚJTÁS elmu­lasztói, a cserbenhagyás okozói vajon miért hagyják el a hely­színt, miért nem teljesítik állam- polgári, emberi kötelezettségü­ket? Apró okokról van szó, ame­lyek a járművezetők felelőtlen­ségében gyökereznek: szeszt fo­gyasztottak, nem íratták át ne­vükre a gépkocsit, feketén fuva­roztak stb. Ilyen állapotban, vagy szabálytalansággal a hátuk mö­gött a baleset okozásakor az át­lagosnál is jobban megijednek, megpróbálják — azzal, hogy el­hagyják a helyszínt — kivonni magukat a kisebb súlyú felelős- ségrevonás alól, de ezzel súlyos, jóvátehetetlen bűncselekménvt követnek el. Az élet, a gyakorlat igazolta, hogy a cserbenhagyok, a segít­ségnyújtás elmulasztói előbb- utóbb a rendőrség kezére kerül­nek. Mi erre a biztosíték? Évek­kel ezelőtt hallottam egy, a nyom- szakértői munkában járatos szakembertől, hogy nem törté­nik olyan bűncselekmény — köz­úti baleset —, ahol ne maradna valamifajta nyom. Ma már a legkorszerűbb technikai eszkö­zök állnak a rendőrség szolgá­latában, s a mikro-nyomokból is kideríthető sok minden. Így pél­dául a gépkocsi festékanyagá­ból a dukkózás időpontja, a fék­nyomokból. lehet következtetni típusára, a sérültön talált ütkö­zési nyomokból a gépjármű faj­tájára és így tovább. A CSERBENHAGYOK, a se­gítségnyújtást elmulasztók el­fogása természetesen nem nél­külözheti a lakosság, a jármű­vezetők segítségét. A frissen ron­csolt gépkocsi, a baleset tanúi­nak jelzése, a javítóműhelyek dolgozóinak bejelentése meg­annyi lehetőséget kínál ahhoz, hogy felderítsék ezeket az ügyeket. Minderre azonban nem volna szükség akkor, ha a gépjármű- vezetőkben megvolna az a fele­lősségérzet, az az erkölcsi tartás, amely nélkül ma már elképzel­hetetlen közlekedési morálról be­szélni. Szükséges tehát egyre jobban szilárdítani az állampol­gári fegyelmet, a közlekedési er­kölcsöt, hogy ne kelljen sűrűn beszámolni cserbenhagyásról, se­gítségnyújtás elmulasztásáról, azok elkövetőinek elfogásáról, el­ítéléséről. Gémes Gábor Hézagok - gyerekszemmel HÁROMEZER-NYOLCSZÁZ FIATAL ÉRDEKÉBEN A közjogi ismeretek gyarapításáról tanácskoztak (Felvételeink a kecskeméti Árpádvárosban készültek.) mel vetélkedő megrendezését ajánlja. Ez mintegy háromezer­nyolcszáz fiatalt érint. A terv szerint — a KISZ-szel, az ügyvédi munkaközösségek­kel és a jog különböző területeit művelőkkel összefogva — első íz­ben a gimnazisták és a szakkö­zépiskolások, majd a szakmun­kástanulók részére szervezzenek vetélkedőt az egyéni és a köz­életben egyaránt jól hasznosít­ható állampolgári ismeretekből. K—1. mr 0 — Tessék nézni, ez tele van!... Csongor és Tünde a víziszínpadon Víziszinpadot avatnak június 24-én Székesfehérváron. A város határában lévő Bánya-tavon a Vörösmarty Szín­ház több üzem segítségével építette azt a cölöpökön állő állandó pódiu­mot, amelyen elsőként Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde cimü mű­vének rock-musical változatát mutat­ják be. • — Itt a sárga zászlónál megy be a fűtés a házba? • — úgye a mai aknák is veszé­lyesek? Lassan-lassan teljes egészé­ben összkomfortos lesz Kecske­mét több mint húszezer lakosú lakótelepe, a Széchenyiváros. Az élelmiszerboltok, szolgáltatóhá­zak, a könyvtár, a postahivatal után megkezdte működését az Akadémia névre keresztelt „étel­ház” is. A 250 személyes étterem a hangulatos, ételbár színvona­lú bisztró a helyben lakók ké­nyelmes és kulturált ellátását szolgálja. A komplexumban ké­szülő 4000 adag étellel pedig a megyeszékhely tizennégy isko­láját, óvodáját látják el. A Du- navidéki Vendéglátó Vállalat szakemberei tegnap mutatták be a sajtó képviselőinek a 45 millió forintos beruházással lé­tesített összesen 1800 négyzetmé­teres létesítményt, amelynek épí­téséhez 12 millióval a városi ta­nács, 10 millió forinttal a Bel­kereskedelmi Minisztérium is hozzájárult. Az egyelőre csak kísérleti jel­leggel működő étterem iránt máris nagy az érdeklődés, amit jól bizonyít az, hogy az első hé­ten 215, míg a másodikon már 396 előfizetés érkezett a környé­ken lakó kismamáktól, nyugdíja­soktól. Itt bonyolítja az üzemi étkeztetést a SZÜV is. A vonzó­dás vélhetően az alacsony árak következménye: 14,60-ba kerül az előfizetéses menü. A vállalat több intézkedéssel igyekszik megkedveltetni új létesítményét. Ezek közé tartozik az is, hogy bár az étterem II. osztályú, az árak harmadosztályúak. Így ke­rülhet — egy példát említve — 19,30-ba a hagymás rostélyos. Az Akadémia körúti Akadé­miát a legkorszerűbb gépekkel szerelték fel. Japánból szárma­zik a két és félmillió forintos Rheon névre hallgató „sütemény- gyár”, az alig írószalagnyi nagy­ságú gép negyvenöt perc alatt százötven kiló töltött finomsá­got készít, amit a francia Giro- therme-ben — természetesen ez is automata üzemmódban mű­ködik — sütnek meg. Az Akadémia bisztrója este tí­zig tart nyitva, az étterem egye­lőre csak napközben fogadja a vendégeket. A tervek szerint né­hány hónap múlva zenés ifjúsá­gi szórakozóhely lesz B. J. vasbetonsze - relő betanító tanfolyamot szervez 18-35 év közötti férfiak részére! a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat A tanfolyam 1981 augusztusában indul és 6 hónapig tart Az eredményesen vizsgázók részére biztosítjuk, hogy a jogszabályi feltételek megléte esetén szakmunkásvizsgát tehessenek. Az elméleti foglalkozások idejére átlagkeresetet, a gyakorlati képzés idejére teljesítménybérben való foglalkoztatást biztosítunk. Részletesebb tájékoztatást a következő címről kérjen: BÁCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Kecskemét, Klapka a. 34. Munkaügyi osztály. 2216 •KECSKÉMÉT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents