Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-28 / 150. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. június 28. SIN SÁNDOR ÉLETE # Jó úszó voltam, a Duna nem volt akadály § Erősnek éreztem magam M A kályhalyuknak kellett mesélni k Röpcédulákat már nem találtak nálam k Zala megyébe küldött a párt (Méhes! Éva felvételei.) Párttag ötven éve Ő sz hajú, fáradt arcú, nehéz mozgású ember ma már Sin Sándor, pedig látszik rajta, hogy keménykötésű, erős legény volt, aki nem ijedt meg a saját árnyékától. A korai küzdelmek és a mögötte lévő évtizedek azonban túlontúl is felőrölték szervezetét. Még csak 68 éves, de jóval többbnek látszik. Az orvosok szinte egy| egymásnak. adják idült tüdőasztma. cukorbetegség bántja, infarktusa is volt már, ízületei pedig a régi kínzások nyomait őrzik. Sándor bácsi — vagyis Sin elvtárs. — az idén ünnepli párttagságának 50. évfordulóját. Ez a fél évszázad Sin Sándor életében olyan, gazdag volt, hogy csak néhány - állomásának felelevenítésére nyílik mód egy cikk keretében. Rengeteg iratot, dokumentumot őriz. mégis arra kérem, hogy élőszóval idézzen az elmúlt fél évszázad történetéből. Így bontakozott ki szavai nyomán az a kíméletlen, kemény harc. amiben az illegalitás évei alatt része volt. Felügyelet alatt Orosházán született, kőműves mesterséget tanult. A Szociáldemokrata Pártban eszperantó nyelvoktatás folyt, erre iratkozott be 1927-ben. Ám ez csak fedőszerve volt a párton belül működő kommunistáknak. Sin Sándor hamarosan lemaradt a többitől a nyelvtanulásban, mert különböző feladatokkal bízták meg. Hol Budapesten, hol Romániában vagy Csehszlovákiában tűnt fel titokban. A román elvtársak ugyanis Orosházán keresztül tartottak kapcsolatot a magyar és csehszlovák kommunistákkal. Az összeköttetésnek fedve kellett maradni, és így is maradt. A fiatal, alig 17 éves Sin Sándor jól tudott úszni, s az éjszakai órákban a Duna Csehszlovákiával határos szakasza sem volt számára akadály. Vitte. hozta az utasításokat hosszú időn kéresztül. Ezzel nem is volt sohasem baj, az első lebukása 1931-ben más okok miatt következett be. Az 1891-es orosházi vérengzés (a csendőrség a jogait követelő tömegbe lőtt) emlékére rendeztek felvonulást, amelynek egyik főszervezője lett. Ez a megmozdulás sem maradt megtorlás nélkül. S miután nemcsak kommunistákat kellett a felvonulásra mozgósítani, hanem a kisgazda- pártiakat és más szimpatizánsokat is. a szervező neve hamarosan kiderült. Sin Sándor akkor még fiatalkorúnak számított, ezért csak két hónapra csukták be, de utána már mint kommunistát tartották számon, és rendőri felügyelet alá helyezték. S valóban így volt. mert ez id,ő tájt lépett a pártba, Orosháza VIII. kerületében, s ő vált a pártsejt vezetőjévé. Nem ez volt az utolsó lebukása. Ebben azonban közrejátszott, merészsége mellett, heves vér- mérséklete is. A sportegyesületben a birkózó szakosztály .tagja volt és nagyon bízott az erejében. Egyik lefogása alkalmával ütötték, verték a rendőrök. Mondta nekik, hogy ne bántsák, mert visza fogja adni a verést. Erre újabb ütésekkel válaszoltak. Dühe nem párolgott el. s, amikor elengedték, összeverte az első rendőrt, akit az utcán meglátott. Ami ezután következett, azt mindenki sejtheti, ráadásul a csendőrökre bízták a felügyeletét. s minden május elsejét őrizetben töltött. Mese a kályhacsőből Budapesten Birkás Imre volt a pártkapcsolata, akit személyesen ismert: szintén kőműves volt. A többi elvtársat nem ismerte. mert csak fedőnéven közvetítettek egymásnak. A fővárosban bukott le másodszor, röplapterjesztés miatt. Mire elcsípték, már elhelyezte a röpcédulákat. ezért semmit sem tudtak rábizonyítani. Ily módon három hét után elengedték, de kitiltották Budapestről. Katonának 1937-ben hívták be. Az elvtársaktól azt az utasítást kapta, hogy igyekezzen a katonai feladatait jól ellátni, és bizalmat kelteni maga iránt. Ennek úgy tett eleget, hogy még tisztes rendfokozatot is elért. Estéiket az akkori laktanyai szokások szerint töltötték. A szoba- parancsnok mesét kéretett a kályhacsőből, és akire a sor került. annak el kell mondani egy mesét. Amikor őrá került a sor, az emberiség történetéről szólt marxista alapon. Rövidesen arról beszéltek a laktanyában, hogy Sin Sándor a kommunizmust terjeszti. Elsimult volna az ügy, ha éppen ebben az időben Szegeden nem folyik per egy kommunista szervezkedés ügyében. Sin Sándor katonai szolgálata alatt sem adta ki a kezéből az orosházi pártsejt vezetését, és időnként lejárt intézni az ügyeket. Így azután a ő neve is rákerült a Szegedi 'Királyi Ügyészség vádiratára.' ‘Á“vá3:,'az allanf éí'tái^a- j dalom törvényes rendjének erő-, ilzaltos.'su reí'forgaxasaPa1 Prípanyuló bűntett. A pernek 39 vádlottja volt. Rábizonyítani ugyan nem tudtak semmit, de 11 hónapig volt vizsgálati fogságban, s ez alatt sokszor kegyetlenül megkínozták. Amikor a Szegedi Csillag Börtönből kiszabadult, leszerelték a katonaságtól is. A háború kitörése után újra behívták, frontszolgálatra osztották be, 1944-ben megsebesült, leszerelték. Ahol segíteni kellett Orosházán a felszabadulás előtti napokban megszervezték a VIII. kerületi pártszervezetet. A kommunistáknak nagy részük volt abban, hogy különösebb ellenállás nélkül bevonulhattak a szovjet csapatok. Még aznap a városi pártszervezetet is létrehozták. Sin Sándor azonban nem sokáig maradt Orosházán. A párt Zalába küldte. A pacsai járási' pártbizottság titkára lett és minden községben megszervezték a pártot. Azután Tolna megyébe került, mindig oda, ahol segíteni kellett. A Rajk-per idején őt sem kímélték, 1949-ben bebörtönözték. Amikor rehabilitálták, Kiskőrösre került a honvédséghez mint politikai tiszt. 1956-ban azért kérte leszerelését, mert nem értett egyet Nagy Imre politikájával. 1957-ben viszont Kiskunhalason segített a munkásőrség megszervezésében és annak parancsnoka lett. Egy évvel később a Dohányelosztó Vállalat igazgatójává nevezték ki. Három évig töltötte be ezt a tisztet, a dohányos levegő azonban tovább súlyosbította asztmás betegségét. Leszázalékolták, nyugdíjazták. Azóta egy kis halasi házban él együtt a feleségével, aki egyben harcostársa is volt. Még 1930-ban ismerték meg egymást, s amikor Sin Sándor börtönbe került, ő volt a kapcsolata a kint lévő elvtársakkal. A felszabaduláskor lépett be a pártba, szervezte az MNDSZ-t. később a termelőszövetkezeteket, volt párt- vezetőségig , tag., járási egészség- ügyi szakszervezeti titkár. Sin Sándorékat sűrűn felkeresik a városi pártbizottságról. Sándor bácsi helye mindig ott van az ünnepségek díszelnökségében. A pártalapszervezete már megemlékezett ötvenéves párttagságáról, Lenin-szobrocská- val ajándékozták meg meleg szavak kíséretében. Csakhát az egészsége..., amit egy viharos fél évszázad viselt meg. Nagy Ottó mmmmmsmm SUMONYI ZOLTÁN: /Nagy Lajos emlékének/ (28.) Ott ül hát műsorkezdettől a képernyő előtt, s a nézők általi föltett kérdéseket legalább olyan érdekesnek, pontosabban szólva jellemzőeknek tartja, mint a külpolitikai újságírók válaszait. Nem mintha a közönség kérdései egytől-egyig olyan eredetiek lennének, hogy azokat a tanár ne tudná maga is föltenni, esetleg még a választ is megadni rájuk.. Sőt, néha az a határozott érzése, hogy a telefonáló érdeklődők is többé-kevésbé tudják a válaszokat, csak sarokba akarják szorítani a stúdióban ülő szakértőket és újságírókat, de ebben a műsorban éppen az az érdekes, hogy a kérdezők és a válaszolók is azt játsszák, hogy én is tudom, amit te tudsz, s még azt is, amit neked tudni szabad. Vagyis valójában kettős szondázás folyik ilyenkór az ország nyilvánossága előtt: mit mernek megkérdezni, illetve mire mertek és hogyan mertek válaszolni? Tehát bármennyire is. külpolitikai vitaműsor ez, s bármennyire is csak nemzetközi eseményekre kérdezlek a tévénézők, leginkább mégis a belpolitikai helyzetet lehet lemérni belőlük. A kérdésekből azt, hogy mi foglalkoztatja az embereket Magyarországon, . a válaszokból pedig, hogy pillanatnyilag hogy is állunk a demokráciával. Most, 1979. szeptember 14-én hat fő kérdés foglalkoztatja az ország lakosait: a szovjet—amerikai SALT—II. megállapodás ratifikálása. Irán a Közel—Kelet, a román—magyar viszony, Kína, II. János-Pál pápa. Tehát nagyjából az összes világpolitikai probléma. Kilenc óra után néhány perccel, amikor a legrázósabb kérdésekre próbál válaszolni Várnai és Chru- dinák, hogy tudniillik folytatunk-e „benzintárgyalásokat” Romániával azért, hogy visszaálljon az augusztus 1. előtti helyzet; lehetséges-e, hogy Románia szovjet fegyvereket és alkatrészeket szállít Egyiptomnak, igaz-e, hogy az NDK-ból kivonuló 20 000 szovjet katona Magyarországra jön? — tehát pont, amikor a legképtelenebb nyugati híreszteléseket próbálja ellenőrizni Magyarország jámbor népe, megszólal a telefon. A tanár első dühében úgy dönt, hogy nem zavartatja magát, kivárja a három kérdésre a válaszokat: a határozott igent, és a még határozottabb nemet, de miután még mindig osöng a telefon, indulatosan fölveszi. — Halló! — Szióka! Hát mi van? Az aranyszegélyű meghívóra vártok? — szól bele egy elnyújtott női hang, Kardosné hangja a kilencedik emeletről. — Délután kis feleségeddel is megbeszéltem, hogy feljöttök egy teára. Az An- náók már itt vannak, a teátok meg csak kihűl. Vagy megisszuk! — hallatszik "be a telefonba egy férfihang távolabbról. — Igen, vagy megisszuk! Szóval jöttök vagy nem? — Megyünk, megyünk, csak megnézem ezt a Fórumot... Mindjárt vége lesz már — mondja egy kicsit türelmetlenül, mert közben a képernyőre mered, s szeretné legalább fél füllel hallani a válaszokat is. Most éppen a zűrzavaros iráni helyzetet próbálják megmagyarázni, az iszlám forradalom lényegét, és Khomeini ajatollah várható lépéseit. Valami olyasmit fejteget az iráni ügyekben jártas külpolitikai újságíró, hogy Khomeininek tulajdonképpen nincs határozott programja, nincsenek gazdasági elképzelései. Egyelőre a papság kezében van a hatalom, s az országban erős polgárháborús hangulat uralkodik. — Nem tudom, emlékszel-e rá — folytatja Kardosné a telefonba —, de mintha nálunk is lenne televizelő? Na, hát szóval én most megerősíthetem, hogy van, mivel mi is éppen azt nézzük a kis ajapihét vagy ajatollát vagy micsodát, szóval ezt a hercig kis perzsa Mikulást, aki... A tanár belátja, hogy ily módon úgysem tud figyelni a tévére, inkább megadja magát. — Jó megyünk! Két perc múlva ott vagyunk! — bólogat közben a felesége felé, majd léteszi a kagylót. — Csókolohi, mama! — köszönnek el a déditől —, fölmegyünk egy kicsit a Kardosékihoz. Ha vége á műsornak, vagy ha elál- mosodik a mama, tessék nyugodtan lefeküdni, majd jövünk. Viszünk kulcsot. A dédi fölrezzen, aztán csak bólogat, hogy jó, jó, csak menjetek, én meg már úgyis lefekszem, mert elalszom ezen a francos tévén, hogy nem tudnak már valami rendes filmet mutatni! Mindig csak a politika meg a rengeteg összevissza beszéd. De a nép a hibás, mert ha nem kérdeznének annyit, már régen befejezték volna az egészet! A fiatalok egy pillanatig megállnak a liftnél,. aztán úgy gondolják, hogy gyorsabb, ha ? két emeletet fölgyalogolnak, s megindulnak fölfelé a lépcsőn. A VIII. emeleti fordulóban pizsamás férfi támaszkodik a folyosó * üvegajtajának, papucsban cigarettázik. A lakásban nem lehet, nem engedi a felesége, hiszen ha még a cipőt is leveszik a küszöbön, akkor majd pont a cigarettahamut fogják fölseperni a szőnyegről?! Hogyisne! Ha nem tud leszokni arról az átkozott bagóról, akkor csak cigarettázzon a folyosón! Az ő tapétájába, függönyébe, bútoraiba nem fogja beenni magát az a büdös nikotin! Mert ha már több mint kétszáz- negyven forintot kidobnak egy hónapban arra a rohadt cigarettára, aminek az árából egy vasárnapi ebédet meg lehet főzni, akkor legalább a lakást ne tegye tönkre! Kardosék pontosan a tanár házaspár fölött laknak, de kettővel följebb; közöttük vannak Ákos- káék, akit Szabiikné szívesen örökbe is fogadna, mert a szülei, a rikácsoló és kora hajnaltól fuldokló mérnök meg a késő estig lófráló fiatalasszony nem nagyon törődnek a kisfiúval. 29. Amikor Kardos János fotóriporter erőltetetten lezser, kissé szögletes mozdulatokkal kinyitja a bejárati ajtót, bentről nagy hahota fogadja az érkezőket. A nagyszobában Annáék és Kardosné éppen egy konyakosüveget akarnak elrejteni, s feltűnő mozdulatokkal kapkodják föl a dohányzóasztalról a kis poharakat, dugdosva őket a hátuk mögé meg a blúzukba. Ebben Anna férje, a komoly és megfontolt mérnökközgazdász a legleleményeseb'b, szájába kapja a stampedlit, de úgy. hogy csak a kehely van a szájában, a pohár üvegszára meg az ezüst talp kilóg a fogai közül. Ettől a látványtól robban ki a hőkből a nevetés, a mérnök pedig, minthogy a pohár aljából egykét csepp konyak a torkába csorog, olyan fuldoklásba kezd, hogy . majdnem elharapje az üveget. (Folytatjuk.) Kísérletek kis- és nagyparcellákon A búzatermesztésről tanácskoztak A Bajai Kukoricatermelési Rendszer partnergazdaságai csak- nem 100 ezer hektáron termesztenek búzát. A rendszer szolgáltatásaihoz tartozik, hogy a legjobb fajtákat ajánlja és kidolgozza azok termesztési technológiáját. Ezért nagyparcellás összehasonlító kísérletet állított be, amelyben 32 húzafajta szerepel. Ezek közül a legígéretesebbeket javasolja tovább termesztésre. Ugyanakkor az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet kisparcellás fajtakísérletben is kutatja, hogy mit érdemes szaporítani. Az intézet kísérletei párhuzamosak a BKR említett kezdeményezésével. Ezért is rendezte közösen a Bajai Kukoricatermelési , Rendszer és az intézet a héten azt a búzatermesztési tanácskozást és fajtabemutatót, amelyre meghívták a kutatóintézetek vezetőit és a partnergazdaságok képviselőit. A szervezésibe 'bekapcsolódott a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei csoportja is. Előadások hangzottak el a kalászos gabona- termesztés fejlesztésének célkitűzéseiről, a fajtakísérletekről, a nemesítés újabb eredményeiről. A bajai városi-járási pártbizottság épületében tartott rendezvényen a martonvásári, a szegedi és az újvidéki kutató intézet képviselői ismertették tapasztalataikat: ugyanis jó kapcsolata van a jugoszláviai Földművelési és Konyhakertészeti Intézettel is. Az előadásokat követően a Bajai Mezőgazdasági Kombinát területén megtekintették a fajtaösszehasonlító kísérleteket. K. S. • A GK Tiszatáj is szerepel a nagyparcellás kísérletekben; igen korai étkezési búza, jól tűri a szárazságot, a betegségekre kevésbé fogékony. Kasza és matrac Kis növésű kukoricát kapál reggel 6 óra óta Nagy Elek a kunszállási határban. Tizenegyre jár az idő, amikor kérésemre pár szóra kapaszünetet tart. — Hány éves? — Hatvan. — Akkor már nyugdíjas. — Az — hagyja helyben. — Negyven évig malomipari munkás voltam Félegyházán. — Ez a kukorica, amit kapál, a'sajátja? — Nincs nekem saját kukoricám. Csak jó kapám és kaszám. A kaszám úgy fog, mint a beretva. A múltkor egy ismerősöm elhozta hozzám az övét, hogy 15 forintért megfenném-e. Meg én! Már hogyne! Ennyiért meg is kalapáltam." Nagy Elek, aki Kunszálláson, a Kossuth utca 27. szám alatt lakik, ezzel a nem éppen kapós kukoricakapálással 10 óra alatt, naponta 200 forintot keres. Reggel óta 28 soron haladt keresztül. Ez a mai napszám, persze más, mint amikor még a malomiparban dolgozott. A tűző napon most fárasztóbb a munka. — A malomban már mindent villannyal csinálnak. Úgy könnyebb — mondja a napszámos nyugdíjas, aki — ha a keddi Népszabadságot fellapozza — ugyancsak elámulhat a Tudomány és Technika oldala „Növénygondozás hason fekve” című képes tudósításán, amely a zöldségfélék gondozására új fajta berendezésit ajánl. Ezen, egy erőgéppel vontatható, 12 méteres hídszerkezetre erősített puha matracon hason fekve és a matrac alá nyúlva, kényelmesebben haladhat a kéz növényről növényre. Ez mind szép. Kecsegtet a jövő, bár a kapa és a kasza, meg e között a csodás, matracos találmány között óriási a különbség. Nagy Eleknek, alighanem, egy darabig még marad a kapa és a kasza ... K — 1 ajánlata autósoknak-ALFÖLD 1 ÁRUHÁZ o = 0 u. A /ff \ ◄ ÁRUHÁZ MOST KAPHATÓ! SZEMÉLYGÉPKOCSI-KAROSSZÉRIA Dacia 20 100,— Ft Skoda 105 28 300,— Ft Polski Fiat 126 27 800,— Ft Poski Fiat 1500, komplett 61 500,— Ft Járműosztályon tanácsadás. Várja Kedves Vásárlóit az: Alföld Szövetkezeti Áruház. 2797 s
