Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-28 / 150. szám

1981. június 28. • PETŐFI NÉPE • 3 BÁCS-KISKUN MEGYE VI. ÖTÉVES TERVÉBŐL Ki segít Juditon? Június 10-én tárgyalta és fogadta el a megyei tanács­ülés Bács-Kiskun VI. ötéves tervét. Erről szóló tudósítá­sunkban nem térhettünk ki az ágazati fejlesztések rész­leteire. A lakosság nagy ér­deklődésére való tekintettel felkértük a megyei tanács illetékes osztályainak veze­tőit, hogy a főbb ágazatok fejlesztési célkitűzéseiről cikksorozat keretében tájé­koztassák olvasóinkat. Az alábbiakban Bács-Kiskun hatodik ötéves oktatási, mű­velődési fejlesztési tervéről adunk számot. Jelentős összegek művelődésügyi célokra # Fontos nevelési és művelődési feladatok Várnak az impozáns kecskeméti gyermek-játékházra. Kunszentmiklóson a Kalap utca 8. szám alatt, alacsony nádtetős ház áll. Ketten élnek benne: özvegy Orgonás Sándor né, és huszonöt éves mozgássérült lánya, Judit. Hetenként—kéthetenként négy—öt asszony támasztja le kerékpárját a kerítéshez: valamennyien a hely­beli tejüzem Május 1. szocialista brigádjának tagjai. Virágcsokor, gyümölccsel, befőttel, édességgel megrakott szatyor vándorol át a sze­rényen szabadkozó édesanya kezébe. Judit boldogan üdvözli a láto­gatókat. — Ügy vártam már Ilonkáékat — mondja csillogó szemmel. Az Oktatási-kulturális ellátás fejlesztése mindenkit érint, je­lentősége a műszaki haladásnak, a lakosság művelődési színvonalá­nak jelenlegi szakaszában to­vább növekszik. A következő öt esztendőben ezért néhány sajá­tos, a nyolcvanas éveket átfogó­an jellemző feladatra is fel kelj készülni. Az alsófokú oktatásban részt vevő korosztályok létszáma jelentősen gyarapodik, a középfo­kú oktatásba bekapcsolódók ará­nya is tovább növekszik. A köz-, művelődést szolgáló intézmények tevékenysége az egész lakosság műveltségére, kulturális színvo­nalára kihat. Megoldódik az óvodai gond Az elmúlt években a jelentős anyagi ráfordítással eredményes társadalmi összefogással min­den korábbit meghaladó arány­ban járhattak óvodába Bács-Kis­kun megyében a 3—5 éves gyer­mekek. A nevelést és az iskola­előkészítést azonban továbbra is károsan befolyásolta a zsúfolt­ság: 100 helyre 130—140 gyermek jutott. A VI. ötéves tervben még in­kább lehetővé válik az elhelye­zési gondok megoldása. Az óvo­dába jelentkezőket a községekben már jelenleg is fel tudják venni. A városokban, ahol magasabb arányú a női foglalkoztatás, a je­lentkezők száma már megközelíti a 3—5 éves korosztály teljes lét­számát. Ezek a körülmények egy­ben meghatározzák a fejlesztési teendőket is. A tanácsok fejlesztési alapjá­ból, a vállalatok, szövetkezetek, intézmények összefogásából 1985- ig összesen 2500 új óvodai hely létesül. Több községben a mű­ködő óvoda korszerűbb elhelye­zésére készülnek. Az új óvodák többsége a városokban épül. Ezeknek a létesítményeknek — a zsúfoltság enyhítésével párhuza­mosan — korszerű nevelési fel­adatokat kell ellátni. A számítá­sok szerint a városokban is csak­nem teljesen megoldódik a terv­időszak végére az óvodás korú gyermekek elhelyezése. Hatezerrel több általános iskolás Az a korosztály, amelyik az el­múlt években nem fért el az óvo­dákban, a következő években is­Utazó nemzet lettünk: 1980- ban több mint ötmillió honfi­társunk járt idegen országban, s valószínűleg az idén sem lépik át kevesebben a határt. Elsősor­ban nekik, a külföldre igyek­vőknek készült az Országos Ide­genforgalmi Hivatal napokban megjelent, negyven oldalas tá­jékoztató füzete, melyet az uta­zási irodákban díjmentesen kap­hatnak kézhez az érdekeltek. A kiadvány ezernyi hasznos információval, útra való jótanács- csal látja el a turistát, mozdul­jon az bármilyen irányban és közlekedési eszközzel. Deviza címszó alatt közli, a legfonto­sabb valuták március 1-i eladá­si árfolyamát, valamint a kü­lönböző útlevéllel rendelkezők engedélyezett valutaellátmányát, beleértve az üzemanyagnormá­kat, az illetéket és a bankjuta­lékot, no meg a szervezett uta­zásoknál a költőpénz mértékét is. Az útikalauz részletesen is­kolába kezd járni. Ehhez pedig a jelenleginél több tanteremre van szükség. Számolva az elke­rülhetetlen tanterem-megszünte­tésekkel, csaknem 300 tanterem létesítésével oldható meg a tan­teremhiány. ' , . A városi és községi tanácsok a tankötelesek létszámának alaku­lásával összhangban tervezik az iskolaberuházásokat, -bővítése­ket és -felújításokat. Az új tan­termek mintegy 60 százaléka a városokban épül, ahol a mostani ellátottsági mutatók jelenleg is a legrosszabbak. A községekben el­sősorban ott ikell új iskolát tető alá hozni, ahol az elmúlt évek­ben nem volt rá lehetőség. Űj, komplett — tornateremmel, konyhával-étkezővel, egyéb já­rulékos helyiségekkel ellátott — általános iskolákat kell építeni többek között Kecskeméten, Kis­kunfélegyházán, Kunszentmikló- san, Tiszaalpáron. A többi tele­pülésen megoldhatók a gondok új szárnyak, esetleg 2—4 tanterem építésével. A legfontosabb feladat ‘a tan­teremépítés, ezért a komplett új iskolák építését ds úgy kell sza­kaszolni, hogy először a tanter­mek készüljenek el. Sok nehéz­séget okoz maid a korszerű építé­si technológiák magas költsége. Tanácsaink ezért az olcsóbb épí­tési módokra is vállalkozó kivi­telezőket keresnek majd. Az új városi iskolák kivitele­zői, az építőipari vállalatok ren­delkeznek a nagyobb létesítmé­nyekhez kellő felkészültséggel, de a költségeik is magasabbak. Fe­szültséget okozhat az ds, hogy a drágább építésű városi tanterem­ből kell több, mert ott növek­szik jobban a tanulók létszáma. Az 1974-ben született, első nagy létszámú évfolyamok 1980- ban léptek, illetve 1981-ben lép­nek be az iskolába. A jelentős létszámnövekedést az iskolák fo­gadni tudják. Ezt az 1980 81-es tanév közben használatba vett új tantermekkel — Baján és Kis­kőrösön 16—16, Kiskunfélegyhá­zán 12, Kecelen és Kerekegyhá- 8—8 tanterem építése fejeződött be — sikerült elérni. Nem lehe­tünk azonban elégedettek a be­ruházások tervszerűségével. A jö­vőben arra kell törekedni, hogy a tanév kezdetére készüljenek el az oktatási létesítmények. A folyamatban levő építkezések közül az 1981/82-es tanév kezde­tére várhatóan befejeződik a kds- kunmajsai és a szanki iskolánál a tanterembővítés, néhány más iskolánál a tornaterem-építés. A Világjáró ABC formál az útlevéllel és vízummal kapcsolatos legfontosabb rende­letekről, tudnivalókról, az egyes „ablakok” áráról; megadja a budapesti nagykövetségek és a magyar külképviseleti szervek pontos címét, a félfogadási idő­pontokat, s az ügyintézés időtar­tamát. A határállomások felsorolása után a szerkesztők < részletesen megismertetik az olvasót a ha­zai és külföldi (európai) vámsza­bályokkal, -rendelkezésekkel, fel­tüntetve a be- és kivihető, illet­ve -hozható árukat. Egy má­sik fejezet a Nyugat-, Délnyu­gat- és Délkelet-Európába, vála­megyeszékhelyen 1970—1980 kö­zött négy új iskola épült 64 tan­teremmel. 1985-ig további három készül el 52 tanteremmel. Ez a létszámnövekedéshez mérten ke­vés. Ezért szükségmegoldásokra, például lakóépületek igénybevé­telére már az 1981/82-es tanév indításakor fel kellett készülni. Sőt, több iskolabővítésre is sor kerül. A legsürgetőbb feladat az árpádvárosi lakótelepen épülő 24 tantermes új iskola kivitelezésé­nek felgyorsítása. Az általános iskolás korúak mintegy 3 százaléka gyógypeda­gógiai ellátásra szprul. Kecske­méten 1983-ra befejeződik az új 24 .tantermes és 240 férőhelyes gyógypedagógiai nevelőotthon építése, ezzel évtizedes gondok enyhülnek. Baján 1984-ben kez­denek hozzá a hasonló rendelte­tésű intézmény kivitelezéséhez. Testnevelés, napközi, étkeztetés Megyénkben az elmúlt öt év alatt a 'társadalmi összefogás anyagi erejének egy részét a tor­natermekre fordították. Jelenleg is több ilyen beruházás van fo­lyamatban. Ezt a programot a tantermek elsődlegessége jelen­leg hátráltatja, hosszabb távon azonban nem mondhatunk le ró­la. sem. Az új iskolák a VI. öt­éves tervidőszakban is tornate­remmel együtt készülnek. Gondolnak a jövőben a terve­zők az általános iskolás korúak tanóráin kívüli foglalkoztatására is. Az iskolákat napközis helyisé- ségekkel együtt építik; bár ezek egy részét 1985-ág tanteremként is számításba kell venni. A nap­közis elhelyezés iránti igények — amelyek ma sem teljesen kielégí­tettek — tovább nőnek. Az összes tanulók 43 százalékát a .tervidő­szak'végéig fel kell venni a nap­közibe, ezen belül az alsó tago­zatosoknak még ennél is maga­sabb arányát. Napközi otthoni célra szükség esetén nem iskolai helyiségeket is igénybe kell ven­ni. A gyermek- és diákétkeztetés a gyermekek egészséges életmód­ja szempontjából is elengedhe­tetlen. Űj központi konyha épül Baján és Kiskőrösön. A kereske­delmi és üzemi vendéglátás egy­ségeivel tovább kell javítani az együttműködést annak érdeké­ben, hogy a megnövekedőit szá­mú igénylők iskolai lehetőség hí­ján is kaphassanak meleg ételt. mint a szocialista országokba ja­vasolt turistaútvonalakkal fog­lalkozik. Ezt követően az első számú idegenforgalmi célpontnak minősülő állomások sebességkor­látozási előírásairól, parkolási és különleges KRESZ-szabályai- ról tudhatunk meg érdekessége­ket. Egy újabb táblázat az Euró­pában február 25-e óta érvényes benzinárakat tartalmazza, oktán- szám szerinti beosztásban. Végezetül az úthasználati dí­jakról, a Magyar Autóklub kül-’ földi szolgáltatásairól, a nemzet­közi autóbuszjáratokról, a vasúti és MALÉV-menetrendről és -ta­rifákról, valamint a kempingezé­si lehetőségekről, árakról és a biztosítási feltételekről szerezhet nélkülözhetetlen ismereteket a külföldre tartó magyar állam­polgár. k. f. Középfokú oktatás A megyében hosszú idő óta nem épült új középiskola, a szak­munkásképzés új létesítményei is főként a több évtizedes hátrányt segítették leküzdeni. A tervek között szerepel egy 12 tantermes egészségügyi szakközépiskola épí­tése Kecskeméten, 200 személyes diákotthonnal, Kiskunhalason pedig 8 tantermes kereskedelmi szakmúnkásképző intézet. Több középiskolát érint a VI. ötéves tanácsi tervekkel együtt készített felújítási program. Ezek között a Kecskeméti Katona Jó­zsef, a Bajai III. Béla és a Ka­locsai I. István Gimnázium sze­repel. Korszerű művelődési lehetőségek A sokoldalú igényt a keceli ne­velési központ 1981-ben elkészült üteménél vették figyelembe elő­ször. A VI. ötéves tervidőszak­ban Kunszentmiklóson, Kiskun­félegyházán hasonló elképzelé­sekkel építik, illetve bővítik az általános iskolákat. A rövidesen elkészülő Kecskeméti Gyermek­játékház több nevelési és műve­lődési funkciót lát majd el. A Szalkszentmártoni Művelődési Ház a tanács és más szervek kö­zötti koordinációval épül, fenn­tartása is közös feladat lesz. A Pannónia Filmstúdió kecskeméti műterménél rövidesen befejező­dik a bővítés és a felújítás. A VI. ötéves tervidőszak leg­nagyobb feladata közművelődé­si területen: a Katona József Színház felújítása. A kecskeméti Űj-Kollégium rekonstrukciója után megfelelő helyet kapnak Kecskemét zenei intézményei is. Felújítási alap lesz a pénzügyi forrása a bajai zsinagóga könyv­tárrá történő átalakításának is. A tervidőszakban a nyilvánosság elé kerülnek a megyében talál­ható értékes művészeti gyűjtemé­nyek. A következő öt évben látvá­nyos, ugrásszerű fejlődésre lehet számítani az oktatási-kulturális ellátásban, gazdasági okok miatt. Az oktatásra, döntően általános iskolára koncentrált anyagi erők lehetővé teszik az ágazat termé­szetes mutatóinak kedvező ala­kulását, az oktatás színvonalának emelését. További kulturális fel- emelkedésünkben a művelődési intézményekben dolgozó és ta­nuló, a szerényebb fejlesztést jól végrehajtó embereké lesz a fő­szerep. Szakolczai Pál tervosztályvezető Csillagászat Kiskunhalason Emlékezetes élményt ígér hétfőn este Kis­kunhalason az országos csillagászati tanfolyam egyik zárórendezvénye: a TIT Természettudo­mányi Stúdiója lézeres diaporáma-bemutatót tart Impressziók a Földről címmel. A tíznapos tanfolyam záróvizsgával végződik. Kedden több ■ mint negyven résztvevő ad­hat számot az elsajátí­tott ismereteiről. Lábbal írta Judit koraszülött volt, csonit- gyenge. Csecsemő korában agy- velőgyulladásban, majd paralízis- ben megbetegedett. Ötéves korá­ban kezdett el bizonytalanul jár­ni. Kíséret nélkül ma*sem mehet ki az utcára. Két kezével fogni, írni nem tud. Mégis hálás ver­set írt a brigádnak önzetlenségük­ért, szeretetüfcért. — Benne van ám a naplóban! — újságolja Tóth Gézáné brigád- vezető. — Lábbal írtam! — dicsekszik Judit. ­Igen, Juliit lábbal ír, lábbal gyújt cigarettára, lábbal teszi a tűt a lemezre. A lemezjátszó, a televízió, a könyvek — ezek Judit jóbarátai. S a gondos, szerető édesanya. Édesapja tavaly május­ban meghalt. „Borzasztó tudni, hogy nem jön vissza többé soha” — írja versében Judit. Marad még kettő A verseket író, sokat olvasó lány 4,3 tizedes átlaggal végezte el az általános iskolát. írásból fel­mentették, matematikából — ez ment neki gyengébben, a humán tárgyak jobban — korrepetálták. Beiratkozott a dolgozók esti gim­náziumába is. De onnan három hónap után eltanácsolták. Orgonás néni a szemét töröl- getve meséli: — Az akkori osztályfőnöke azt ígérte, engedélyt kér a tanfelügye­lőtől. Hetekig húzódoitt az ügy, a kislányom már-már idegössze­roppanást kapott. írásból kellett volna csupán felmenteni, odahaza pótolta volna lábbal... Részlet Judit önéletrajzából: „Ettől kezdve nagyon elkesered­tem, és teljesen értéktelen, szám­kivetett embernek éreztem ma- . gam. akit az egész társadalom megvet és utál drága szüléimén és testvéreimen kívül”. Hogy ne érezze magát számki­vetettnek, hogy tanulhasson, an­nak három feltétele van: először is a már említett felmentés írás­ból, másodszor önzetlen, segítő­kész matematika korrepetitorok, s végül a gimnáziumi órák idejére — hetenként egyszer — kísérő, mert a 63 éves, beteges édesanya ezt már nem tudja vállalni. A három feltétel közül az utób­bi a Május 1. brigád (felajánlása révén máris teljesíthető. Marad még kettő... A megélhetésre futja Am további súlyos gondok is gyötrik a szegényes körülmények között élő édesanyát és leányát. A kicsinyke özvegyi nyugdíj — az elhalt férj éjjeliőr volt —, a szerény árvaeUátás összege ép­pen hogy a megélhetésre futja. S akkor még hol van a téli tüzelő ára, és más rendkívüli kiadások? Ráadásul Orgonás néni a télen két hónapot töltött kórházban. — Sajnos, nagyon sok minden kellene. Nincs meleg vizünk, el­romlott a hűtőgépünk, szegény kislányom nem használhatja a WC-t. A szavak sírásba fulladnak. Valóban -nagyon rosszak a körül­mények. Az udvaron összedőlés- sel fenyegető ól áll, le kellene bontani. A felgyülemlett szemetet el kellene hordani. Az emésztő­gödröt kiszippantani, hogy a WC használható legyen. Azután boj­ler is kellene, új ajtó a szétesni akaró helyett, és kémény, hogy a beteg lány szobája fűthető le­gyen. Jön a brigád Orgonás néni félve, -szinte el­nézést kérőén sorolja a bajokat. Hiszen nem akar ő senkinek sem alkalmatlankodni- Meg aztán van is segítség, hiszen a tanács napon­ta ingyenes ebédet -küld mind­kettőjüknek. Csakhát úgy kisza­ladt a száján szomorúságában a sok panasz. Am a Május 1. brigád hadi terve máris készen áll. Osszesúgnak- búgnak az asszonyok, s közük, hogy hamarosan jönnek takarí­tani,. meszelni, ablakot .pucolni. Hej, ha akadna száüítójármű és néhány markos férfi, az udvart rendbe tenni... Ha egyszer csak megjelenne, s hipp-hopp, új ké­ményt emelne a házra valame­lyik kőműves brigád ... Ha a szippantó kocsi vezetője — fő­nökei tudtával — erre kerülne... Ha a Gélka szocialista brigádja díjmentesen megjavítaná az el­romlott hűtőszekrényt... Ha va­lamelyik vállalat valamelyik alap­jából ki tudna gazdálkodni egy bojlert, egy centrifugát... Ha felvennék Juditot ismét a gimná­ziumba ... Ábrándok ezek csupán? Hiszen vannak, léteznek segítőkész, önzet­len emberek, brigádok, vállalati vezetők, gimnáziumi tanárok, akik bizonyára megérzik: Juditon segí­teni kell! Társat keres Csakhogy legyenek a körülmé­nyek jobbak, vagy rosszabbak: Judit bizonyára magányos. Társ­ra vágyik. A mozgássérültek me­gyei klubjába nem tud eljutni. Ezért szívesen levelezne hasonló sorsú fiatalokkal. Önéletrajzában erről így vall: „A1 legnagyobb problémám az, hogy 25 éves va­gyok és szeretnék szerető és meg­értő társra találni __” J udit csecsemőkorától beteg. Gyermekkorában megjárta a fő­városi intézetek egész sorát. Száz százalékosan munkaképtelen. Egyetlen támasza idős, beteg édesanyja (testvérei az ország tá- voü tájain élnek). A másik le­gyen a társadalmi összefogás. Sitkéi Béla Megoldáskeresés Az állványok falra ce­mentezett, ötemeletes örök­reklámot szültek. Csodájá­ra járhat ország és világ a tetemes költséggel kivitele­zett mpzaikképnek a kecs­keméti Széchenyiváros for­galmas kereszteződésében. Arra a kérdésre, hogy szépnek, jónak, hasznosnak tartjuk-e a képünkön is lát­ható képet, határozott nem­mel felelünk. Tétováznánk azonban, ha azt firtatná a Nyájas Olva­só. mire buzdít, mit sugall a hirdetés. Az. ugyebár tisztán ki­vehető. hogy a mozaikfres­kó labirintust ábrázol, mely labirint közepéről szem­üveges női arckép tekint a lakótelepre. A fölső har­madból kiinduló fonal (vö. Ariadne?) vezeti rá sze­münket a hölgy arcára. E fonal végén kulcs fityeg. Autó-, netán lakáskulcs? Ez esetben azt jelentené a reklám, hogy e hölgyet csak autóért, vagy lakásért kaphatjuk meg? Vagy lényegretörőbben fogalmazva: úgy is olvashatjuk eme képzőművészeti (?) alkotás (??) üzenetét (???), hogy e nő szivét csak a pénz: nyitja (mint kulcs)? Bizony, így is olvashat­juk. Alul egy „takarékbetét” felirat arra utal talán, hogy annyi pénz­re lenne mindehhez szükségünk, amennyit csak. Útartó spórolással tudhatnánk magunkénak? Arra is utalhat, igen. De — nem tűnődünk többet a kép értelmén. Csupán azt jegyezzük meg, hogy a mozaik láttán a régi közmondás jut eszünkbe: vizet prédikál, és bort iszik. A hirdetést tudniillik az a hárombetűs pénz­intézet (vö. a lakosság bankig) csináltatta, amely bennünket takaré­koskodásra buzdít... — if. HASZNOS TÁJÉKOZTATÓ

Next

/
Thumbnails
Contents