Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-27 / 149. szám

1981. június 27. • PETŐFI NEPE • 3 MONDJA MEG ŐSZINTÉN: Fél ön valamitől? Még a háborús filmeket se sze­retem látni, a sok borzalom, a sok pusztítás nem embernek va­ló. .. • Ne higgye azt, kedves olvasó, hogy a Petőfi Népéhez is beköszöntött az uborkaszezon, s ezért adtuk,fel mai rova­tunkban a komolytalannak látszó kérdést: FÉL ÖN VALA­MITŐL? Amiként az öröm, a büszkeség, akként a félelem is az egyik legalapvetőbb emberi érzés. Kimondva-kimon- datlanul, mindenki fél valamitől. A gyerek a sötéttől, a diák a dolgozatírástól, a szerelmes a megcsalástól, az öreg a betegségtől, a színész a bukástól, az újságíró a nyomda­hibától — s ki tudná felsorolni, ki mindenki mi minden­től fél. . . mm. j oSni Szabó And­rásáé nyugdí­jas tsz-tag: — Jaj, a vil-' Iámtól, attól igen nagyon lélek. A múlt éjjel is, hogy annyira ßette Péter o dókat, és gor- Szent hor- csap­kodott az is­tennyila, még bizony az ágyból is kijöttem, azt hittem, odacsap. Még a hatvanas években tör­tént, hogy kint dolgoztunk a szőlőben..'. Egyszerre, de alig egy szemhunyás alatt, elsötéte­dett az ég, aztán durr! Itt volt a vihar. Kajabált az uram: „any­juk, gyere!” Nem kellett kétszer szólnia, mentem volna hívás nél­kül is. Alig húzódtam odébb, mikor sutty! Odavágott a vil­lám. ahol pillanattal előbb áll­tam. Még a tőkék is leégtek... No, azóta különösen utálom a villámlást; minden hajam szá­la az égnek áll, ha csak rá­kezdi is... Meg a kutyától is nagyon fé­lek. Nem bízom bennük ... Ha csak felém szalad, hát végem van, összeszorul a torkom. Ki ne hagyjam valamiként: a betegségtől is az isten őrizzen ... Hetvenhét januárjában autóbal­eset ért, eltört a karom, tornára kellett bejárni Kecskemétre. Utazás közben, valahányszor el­ment egy autó mellettem, a frász tört ki, úgy féltem, nehogy vé­gem legyen ... Meg a háború ... Hát attól na­gyon félek. Jaj, csak ne legyen ... Hallom a rádióban, hogy Kínát Amerika fegyverezi — inkább minden lenne, csak háború ne. Akkor nem maradna semmi. Minden államban vannak már olyan fegyverek, ahogy a rá­dió mondja, hogy halálnak ha­lálával halna az ember. De nem nagyon értek én ehhez, úgy mondja a rádió is, olyan gyor­san, hogy a végére nem tudja az ember: mi volt az elején. Csak annyit tudok: nem jó hírek van­nak ... Bognár Já­nosáé szakszö­vetkezeti tag: — Három férfitagja van a csalfádnak: a férjem, a két fiam. Férjem se idős még. ha úgy hozná a sors, neki is mennie kelle­ne... Én a há­borútól félek. A kisebbik fiam már volt katona, előfelvételis- ként, most a Szovjetunióban ta­nul, Rosztovban. a műszaki egye­temen; a nagyobbik most kato­na... Van kit féltenem, van mit féltenem a háborútól... Én nemigen politizálok, még a híradót, se nagyon szeretem, ott is csak a pusztítás. Bombák rob­bannak, fegyverek ropognak ... Sebők Imre anyagbekészítő: — Megmon­dom őszintén: én leginkább a kórháztól fé­lek. Minden okom megvan rá, mert hét­főn megint •megyek, i Láb­fekélyem van, már lassan tíz éve, hát, ezt még az ellenségem­nek se kívánom ... Most is mű- tenek, ez lesz a negyedik operá­cióm, tudom mivel jár, 71 óta nagy tapasztalatokat szereztem. Ha meghallom: kórház, min­den bajom van ... Jaj de sok­szor voltam már bent •.. Egy időben hetente kétszer jártam ke­zelésre, hát, már a folyosón el­kapott valami rossz érzés, attól a kórházszagtól... Meg aztán ... nem is értettem nagyon, hogy miket mondanak az orvosok, la­tinul mondták, ugye. és én per­sze. nem tudok latinul. Nem az injekciótól félek én. félre ne értse, hanem az egésztől, érti? Minden okom megvan rá különben ... 1969-ben, sose fe­lejtem el, szeptember 13-án volt egy balesetem, motorral. A bukó­sisakot fűrésszel vágták le a fe­jemről, kbponyaalapi törés, láb­törés — két helyen tört. egyik 'nvflt törés volt — három hétig voltam eszméletlen, csoda, hogy ecvál talán életben maradtam. Tlát azt hiszem érthető, hogy az ilyesmitől nagyon félek. A kórház most megint lesz vagy három-négv hónap — a ki­eső fizetést megérzi a család: há­rom gyerekem van, s bizony a feleségem egészsége sem tökéle­tes. Amúsv a munkám nem ne­héz. -eav kistraktor van a kezem alatt, azzal könnyű ide-oda sza­ladgálni. Szóval, ha nem len- nék betee. nem félnék én senki­től. semmitől se. még az ördögöt is kinevetném, különösen, hogy sose nem is láttam... Lejegyezte: Ballal József RAKTÁROSOK, SOFŐRÖK, MŰVEZETŐK Túlórában cserepeznek ADOTT egy vállalat, esetünkben a Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat, amelynek a lakóház-felújításokkal ugyancsak megszaporodott a dolga. Az épületek jócskán megöregedtek, mindez meg is mutatkozik a hámló vakolat és roskadozó tető formájában. A törött cserepet, a korhadt, repedt tetőlécet ki kell cserélni. S az IKV-nak mindössze egyetlen tetőfedője van. ADOTT a vállalatnál jó néhány ember, aki sza­bad idejében, külön pénzért, szívesen végez plusz­munkát. Nem számit, mi az, csak keresni lehes­sen vele. S ha a saját munkahelye tud ilyet aján­lani, az külön jó. Mindenki ismer mindenkid, fő­nöktől a beosztottig, így Hát nem érhet senkit meglepetés. ADOTT egy munkaügyi minisztériumi rendelet, — korántsem új, csak éppen sokan nem használ­ják 'ki a benne rejlő lehetőségeket —. amely mó­dot ad arra, hogy a vállalat a saját dolgozóját más szakmában túlmunkában foglalkoztassa. Azt hiszem, ezek után ADOTT a megoldás is. A vállalat kiválasztott 18 elhanyagolt, de még gazdaságosan felújítható házat. Némelyiknél gene­rális átalakítást terveznek komfortfokozat-növelés­sel, másutt csak kisebb munkákat kell elvégezni az állagmegóvás érdekében. E célra az ingatlankezelőnél megalakult a csa­pat. A tíztagú brigádban vannak művezetők, autószerelők, raktárosok, gépkocsivezetők, terme_ szetesen olyanok, akik értenek a másik szakmá­hoz is, s kellő mérlegelés után elvállalták az első munkát, a Csongrádi utca 10-es számú ház tető­javítását. Az egy összegű utalvány 26 416 forintra szól. Ezért le_ kell bontani a tetőt, kijavítani a sérült szarufákat, újralécezni, és elhelyezni a cserepet, valamint a bádogszerelvényeket. A brigád akkor dolgozik, amikor tud és akar. S a szerződés megkötése utáni első hétvégén, már akart. Az intenzitásra nem volt panasz. Előtte nyilván kiszámították: így éri meg. Es azt is: igy megéri. S, hogy ezt mások így látják, bizonyítja: vár­hatóan még két hasonló munkacsapat alakul. Az IKV nekik is tud elegendő feladatot nyújtani, s képes is megfizetni őket. Mindezek után már-már fölöslegesnek tetszik ideírni, hogy a MüM-rendelet, e kérdésben a leg­több munkahely számára szabad kezet ADOTT... V. T. ÚJ SZEMÉLYHAJÓ A DUNÁN • A Duna-k.myarban. Döntősön, a napokban átadták a MAHART űj személyszállító hajóját. Az új, szovjet gyártmányú vízi jármű, melyet „Dömös” névre kereszteltek. Budapest és Esztergom között tel­jesít majd szolgálatot. (MTI-fotó; Tóth Gyula felvétele — KS.) Tanácsülésekről jelentjük KISKŐRÖS Minden 100 forintból 86 a legfontosabb célokra A Bács-Kiskun legfiatalabb vá­rosaként emlegetett Kiskőrös 1980-ban zárta első ötéves tervét — az elért eredmények a leg­utóbbi tanácsülésen szerepeltek napirenden. Vándor Antalné dr. pénzügyi osztályvezető beszámolt arról, hogy 150 millió forintot költhettek fejlesztésre. Legfonto­sabb feladatuknak a lakásépítést, az ehhez kapcsolódó beruházások elkészítését, az egészségügyi el­látás színvonalának növelését, il­letve az oktatás körülményeinek javítását tekintették. A fő cél­kitűzések mind megvalósultak. Hetvenhétmillióért 154 célcso­portos” otthont adtak át, 220 csa­ládi ház építésére alkalmas tel­ket alakítottak ki, s a magánla­kásokkal együtt összesen 750 új otthonba költözhettek be a kis­kőrösiek. A tervezett 50 helyett 200 hellyel sikerült bővíteni az óvodákat. 40 apróság bölcsődei gondozását is megoldották, és 8 helyett 16 általános iskolai tan­termet építettek. 24 ezer négyzet­méternyi új park létesült, három új kutat fúrattak, felújították a a szociális otthont — dióhéjban ezek fémjelzik az utóbbi öt év eredményeit. ■ A VI. ötéves terv — összhang­ban a népgazdaság kisebb telje­sítőképességével — a korábbinál szűkösebb fejlesztési lehetőséggel számol. Jelzi ezt az is, hogy bár a ráfordítások nőnek, a fejlesz­tési alap egymillióval kevesebb, mint 1975 és 1980 között. A ke­vesebb pénzt jól kell beosztani, s a legfontosabb célok megvalósí­tására kell fordítani. Kiskőrösön négy ilyen fontos célt tűztek ki: a lakásépítést, az oktatás, a köz­műhálózat és az egészségügyi ága­Az életkörülmények javítására további fontos lakóhelyfejlesztő feladatokat '-kell megoldania - a jánoshalmi. .Nagyközségi. Közös Tanácsnak és a lakosságnak. Az újabb, ötéves fejlesztési és fenn­tartási munkákról a napokban tanácsülésen döntöttek. A tervidőszakban 146 millió 373 ezer forintból gazdálkodhatnak: az elmúlt öt év összegéhez ké­KÖZÖNSÉGIGÉNY, SZÍNVONAL, MŰSORPOLITIKA Színházi fórum A Hazafias Népfront kecske­méti városi bizottsága és a Ka­tona József Színház igazgatósága ezúton is hívja a színház régi barátait, az új bérletes fiatalo­kat, az alkalmi és rendszeres lá­togatókat a hétfőn délután öt órakor, a Sajtóház (Szabadság tér l a) első emeleti tanácstermében tartandó ankétra. Remélik, hogy eljönnek mindazok, akik szeret­nék, hogy Kelemen László és Ka­tona József városában korszerű, színes, igaz érzéseket kiváltó, ne­mes gondolatok befogadására ösztönző, a korábbi években kiví­vott eredményekre épülő színház legyen. Bíznak abban, hogy részt vesznek a fórumon mindazok, akik Hevesi Sándorral együtt vallják: „A színházat a jó közön­ség teremti, a jó közönséget a he­lyes nevelés.” A június 29-.1 fórumon a szín­ház vezetői az 1981/82-es ter­vekről is tájékoztatást adnak. Népművészeti tárlat A Kalocsai Művelődési Központ és Ifjúsági Ház I. István úti be­mutatótermében népművészeti kiállítást rendeznek. Ezen Bodro­gi Sándor, a népművészet mes­tere lószőrékszer-készítő, vala­mint dr. Sólymos András és Bo- lyósné Kovács Pálma kékfestő mutatja be műveit. A tárlatot gazdagítják Kishonti Pál bőrdísz­műves munkái is. A kiállítást vasárnap délelőtt tizenegy órakor Pécsiné Acs Sa­rolta helytörténeti kutató nyitja meg. ✓ zat fejlesztését. E kiemelt felada­tokra költenek minden százból 86 forintot. A terv 60 célcsoportos lakás átadását, 200 új telek kiala­kítását, további 8 tanterem építé­sét és a múlt ötéves tervidőszak­ból áthúzódott (kapacitáshiány miatt nem lett kész) 1000 köbmé­teres víztározó építését írja elő. összesen — a költségvetési és fejlesztési alap — a legégetőbb társadalompolitikai gondok meg­oldására, az alapellátás fejleszté­sére elegendő. Az új rendelkezé­sek szerint ettől az évtől kezdő­dően a lakossági adókat ott hasz­nálják fel, ahol azokat befizetik — sok kiskőrösi érdeklődött, mi­re is költik az adóforintokat... Nos, az öt év alatt összegyűlő 70 millió forint még az egészség­ügyi alapellátás fenntartását (82 millióval szerepel a költségvetés­ben) sem fedezi. • Kiskőrös város Tanácsa több hozzászóló meghallgatása után egyhangúlag jóváhagyta az V. öt­éves tervi zárszámadást, s ugyan­csak egyhangúlag fogadta el a VI. ötéves tervi célkitűzésekre vonatkozó előterjesztést is. E két fontos napirendi pont tárgyalása után nem kevésbé ér­dekes téma került terítékre: a tes­tület új rendeletet alkotott a la­kásgazdálkodásról. Ennek csu­pán három legfontosabb előírását ismertetjük: 2000 forint alatti egy főre jutó jövedelem esetén taná­csi bérlakást, 3500 forint átlagos havi jövedelemig tanácsi értéke- sítésű lakást (szövetkezeti) míg az efölötti jövedelműek és a 300 ezer forintnál nem nagyobb vagyonnal rendelkezők OTP-be- ruházásban épült lakást kaphat­nak. pest 34 és negyed millió forinttal többel. Ez a plusz azonban elég­gé viszonylagos, amivel előrelát­hatóan számolnak is. A tervezett, öbvenszemélyes óvodai és a két napközis csoport feltételeinek lét­rehozása, a szociális segélyek változatlan kifizetése a rászorul­tak támogatására, az újabb la­kás- és közműépítés — hogy csak a főbb tennivalókról szóljunk — feltételezi a takarékos, helyileg jól rangsoroló pénzgazdálkodást. Amihez természetesen igen jól jön a lakosság VI. ötéves tervre felajánlott 25 millió forint értékű társadalmi munkája is. A fejlesztési alap 37 millió 843 ezer forint. Mire költenek belő­le? Nyolc, állami célcsoportos la­kást építenek a Rákóczi úton csaknem 4 millió forintért, 1984 végére. Mintegy 6,2 kilométer hosszan ivóvízvezetéket fektet­nek le. Az ebben az időszakban megvalósuló szennycsatorna-há- lózat pedig érinteni fogja a Bé­ke és a Szabad Május teret, a Petőfi, a Bem, a Magyar, a Kürt, a Kölcsey, a Kilián és a Rákóczi utat, illetve á Kálvária utcát, a sütőüzem felől. Az utcák fel­bontásához, a forgalmi rend meg­változtatásához már most — ezen a tanácsülésen — kérték a lakos­ság megértését. A közvilágítást és általában a lakosság áramellátását ugyancsak javítják Jánoshalmán és környé­kén. A községi közúti átkelőhe­lyeket éjszakára megvilágítják; ahol pedig szükséges, ott további lámpákat helyeznek el. Az épülő 10 kilométeres kisfeszültségű há­lózat és a hozzá tartozó 82 új lámpahely a tanyavilág villamo­sítását segíti. Kiszámították: a kisfeszültségű hálózatról kilomé­terenként 7—8 tanyát tudnak el­látni árammal. A fiatalok helyzetét is javítja a jánoshalmi Nagyközségi Közös Tanács. Mégpedig öt tanterem­mel, s a sportcsarnok kazánházá­hoz csatlakoztatva, a piactér he­lyén 700 adagos diákélelmezési konyhával, amelyhez 150 szemé­lyes éttermet is építenek. Ezeknek a létesítményeknek a felépítése több mint 9 millió forintba kerül, átadásuk a tervidőszak második felében várható. A magánerős családiház-épí- tést a tanács Jánoshalmán és Ké- leshalmon 34 közművesített te­lekkel mozdítja elő. Ezek egy részét már kialakították, az épít­kezés 1981 második felében kez­detét veheti. Ez lesz az első lépé­se annak, hogy Jánoshalmán és Kéleshalmon 280 ház készülhes­sen el 1985-ig. Támogatóan fogadta el a ta­nácsülés azt az indítványt is, hogy a százéves, nádas, rossz ál­lapotban levő régi épületeket bontsák le, és helyükre korszerű családi házakat emeljenek. Ily módon Jánoshalmának ezen a te­rületén a cigányság helyzete is számottevően javulna, ami elvá­laszthatatlan része a nagyközség fejlődésének. GURSZED: Létszám­csökkentés A főnök sokáig nézett rá­juk, nagyot sóhajtott, és végül így szólt: — Sajnos, barátaim, egy eléggé kellemetlen hírt kell közölnöm önökkel. Határozat született arról, hogy egy fővel csökkentenünk kell a létszá­mot az osztályukon. Nem sze­retném magukra kényszeríteni az akaratomat, épp ezért ké­rem önöket, hogy maguk jelöl­jék ki, hogy ki legyen az, aki távozik... Szótlanul tértek vissza szo­bájukba, szótlanul tették fel főni a teát, és egyetlen szó nélkül hosszan szürcsölték és sóhajtoztak. — Ügy gondolom — szólalt meg Zuu —, hogy a legcivili­záltabb módon kell megolda­ni a kérdést... — Ezt hogy érted? — kér­dezte gyanakodva Utász. — Gondoljuk végig, hogy ki dolgozik a legkevesebbet, és kinek a távozását viseli el leg­könnyebben az itt maradó két személy. Soroljuk fel egymás után, ki milyen fontos mun­kát végez az osztályon. — Nagyszerű gondolat! — kiáltott fel elragadtatással Huruuvcs. — En, például... — Huruuvcs egyszerre eltöp­rengett. I— Én, például... — ismételte• meg újra, és a pla­font kezdte el vizsgálgatni nagy figyelemmel. De az fehér volt és üres. — Jól van, gondolkozz — mondta elnézően Zuu —, amíg Utász barátunk nyilatkozik. — Félek, elvtársak, hogy nagyon nehezen tudtok majd meglenni nélkülem — mondta nagyot sóhajtva Utász. — Hi­szen már régóta úgy alakultak a dolgok, hogy nálunk az osz­tályon én főzöm a teát. Nem szeretnék szerénytelen lenni, de nagyon jól tudjátok, hogy úgy, ahogy én csinálom, keve­sen tudják elkészíteni az iga­zi teát. Én spéciéi önként el­mennék, de a szivem szakad meg, ha arra gondolok, hogy ti ketten itt ültök majd, a csé­szétekben valami undorító va­cak löttyel... — Nem vitázom — vonta fel vállait Huruuvcs. — Ha vitat­koznék, az azt jelentené, hogy durván elferdítem a tényeket. Másrészt viszont ki tálalja fel nektek a teát? Kicsoda, kér­dem én? A legelegánsabban — tette hozzá szaggatott sóhajjal. — Hát igen — bólintott szo­morúan Zuu —, úgy látom, oda lyukadtok ki, hogy nekem kell elmennem. Tegyük fel. Tegyük fel. No de hármunk közül ki tudja oly nagyra ér­tékeli a jól elkészített teát? Ki tud úgy örülni az élet apró örömeinek? — És mi lenne, ha... ha sorsot húznánk? — kérdezte bizonytalan hangon Zuu. — Kitűnő idea! — támogat­ta Huruuvcs. — Nosza, vegyél elő három darab papírt... — Miért én? — kérdezte ér­deklődve Zuu. — Csinálja meg Utász a cédulákat. — Utász, mindig mindent Utasznak kell megcsinálnia, lélegzetet sem érek rá venni — motyogta Utász. — Végül is nem vagyok már gyerek, hogy mindent én csináljak meg he­lyettetek. Lám Huruuvcs mi­lyen jó erőben van, csinálja ő... — Én vagyok a legöregebb közietek — mondta méltóság- teljesen Huruuvcs —, egysze­rűen nem értem, hogy meritek a szátokat is kinyitni... — Jól van na — mondta Zuu —, valamennyien elfog­lalt .emberek vagyunk, egy má­sodpercnyi időnk sincs. Ügy gondolom, hogy civilizált mó­don kell a kérdést megoldani. — Ezt hogy érted? — kér­dezte gyanúsan Utász. — Húzzunk sorsot, hogy ki csinálja meg a cédulákat... Juhász László fordítása JÁNOSHALMA A lakosság is részt vállal

Next

/
Thumbnails
Contents