Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-27 / 149. szám
4 • PETŐFI NÉPE # 1981. június 27. NEVEL A HÁZTÁJI, HIZLAL A SZÖVETKEZET Hartai kezdeményezés Közismert, hogy a magyar mezőgazdaság termékeinek egyharma- da a háztáji, a kisüzemi termelésből származik. A kisgazdaságok hozzájárulása a népgazdaság igényeihez a kertészet és az állattenyésztés. egyes ágazataiban meg ennél is nagyobb arányú. Félrevezető lenne azonban az eredményeket kizárólag a kisüzemi termelés módszereinek tulajdonítani. Nem feledkezhetünk meg az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, az áfészek szervező- munkájáról, amely nélkül az említett arány még csak megközelítően sem alakulhatott volna ki. A sertéstartásban —. ahol a kistermelői részesedés legalább 60 százalékos — elfogadott gyakorlat, hogy a nagyüzemek tenyész- és hízóanyagot, tehát kocát és malacot helyeznek ki felnevelésre, a háztájiba. Garantált átvétel A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben változtatni akarnak ezen a gyakorlaton. A kocatartást, a malacnevelést bízzák a háztáji gazdaságokra, míg a hizlalásról a szövetkezet gondoskodik. Erről az új módszerről beszélgettünk Hegedűs Lajossal, a termelőszövetkezet elnökével. Elmondja, hogy előreláthatóan másfél, két év alatt mintegy ötszáz kocasüldőt értékesítenek a tartásra vállalkozó szövetkezeti tagoknak. A választási malacokat megveszik a gazdáktól és a továbbiakban a szövetkezet telepén nevelik kész hízóvá. — Hallhatnánk részletesebben a kezdeményezésről? — Nyilvánvaló, hogy a kisüzem keretei között 3—5 koca tartásánál sokkal több törődés, figyelem jut egy-egy állatra, mint ott, ahol ennek többszörösét gondozzák. Azt várjuk, hogy a fialások átlaga nő, a nevelés .biztonságosabbá válik. Várható, hogy a kocák hosszabb ideig tarthatók tenyésztésben. Számolunk azzal is, hogy a kisüzemi tartáshoz kevesebb energiára lesz szükség. — Mindenekelőtt vemhes, jó tenyészértékű kocasüldőt adunk ki, elfogadható áron. Megoldjuk a tápellátást. A legfontosabb azonban mégiscsak az, hogy minden esetben garantáljuk a választási malacok átvételét, megvásárlását. Nem kell a kiste- nyésztőnek vevőt keresni. A magunk biztonsága érdekében olyan árat alakítunk ki, hogy érdemes legyen nekünk eladni a választási malacokat. Környezetvédelmi előnyök — Egyéb előnyökkel is jár ez í)m a módszer? .... — Szólhatunk kommunális, mondhatnánk környezetvédelmi előnyökről is. A hagyományos rendszernél, amikor a hízót tartják a háztájiban, legalább háromszor annyi takarmányt kell szállítani, mint a mi rendszerünkben. Ezzel együtt háromszor annyi szerves trágya képződik, ami a portákat és a közösséget terheli. Mi, a takarmányigényes, a sok szerves trágyával együtt járó tér. melési szakaszt, a hizlalást a falutól távol levő telepre helyezzük. — Az sem lényegtelen, hogy a vágósertéstartás nagyüzemi megoldásával egységes, az export-követelményeknek jobban megfelelő állományt nyerünk. Emellett csak ez a módszer teszi lehetővé. hogy a kisebb költséggel, nedvesen tárolt kukoricát fel tudjuk etetni. Olyan gondolatok is vezéreltek bennünket, hogy ezzel a megoldással jobban kihasználhatók a ház körüli, üresen álló állatiférőhelyek. Hasznosítható a dolgozóink töredék munkaideje, a családtagok, az otthoniak segítsége. Nagy az érdeklődés — Milyen gondok várnak még megoldásra, és a szövetkezet tagsága hogyan fogadta az új akciót? — A különböző helyről, udvarokból szállított állatok karanté- rozása, vagyis kezdetben történő elkülönítése megoldandó feladat. A kérdés második felére válaszolva: azt tapasztaljuk, hogy szövetkezetünk tagjai és általában a hartaiak nagy érdeklődést tanúsítanak, annál is inkább, mert a sertéstartásnak hagyományai vannak a községben. Hogy mennyire lesznek és leszünk megelégedve az előnyeivel, azt csak az első.turnus átadása után tudjuk Tne^tfióVidani. Dr. Horváth Gyula a megyei pártbizottság munkatársa A felét exportálhatnánk Háromnapos tanácskozást tartottak nemrégiben iKeszthelyen a mezőgazdaság kemizálásáról. A résztvevők előadásokat hallgattak meg a növényvédelemről, a műtrágyázásról és a <környezetvéde- lemről. A,'legújabb kutatások kimutatták, hogy az elkövetkezendő 20 évben 80 százalékkal nőhet a növények terméshozama. A jelenlegi í tonna főre eső szemtermés az ezredfordulóra megkétszereződhet. Ebben az esetbenihazánk élelmiszer-szükségletét a megművelt terület 50 százalékáról kielégíthetnénk, a többit tehát exportálni lehetne. Ennek a termésnövpkedésnek — többek között — előfeltétele a talaj minőségének megőrzése, illetve javítása, .a műszaki állomány ifejlesztése, a kemikáliák optimális felhasználása és nem utolsósorban a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozása. Az elmúlt tíz évben megnégyszereződött a mövényvédőszer- felhasználás. Legnagyobb mennyiségben gyomirtó szert, rovarölő szert, valamint |gombaölő szert használt fel mezőgazdaságunk. A növényvédőszer-forgalom évente 6—7 százalékkal nő, a felhasználás 1,5—2 százalékkal. A BVM és a többi n övényvédőszer-gyártó vállalat a hazai hatóanyagú szerek gyártásának továbbfejlesztésére törekszik, az összforgalomban ezek aránya 1985-ben már csaknem 90 százalékot tesz ki. Több gondot ‘kell fordítani a meglévő szerek további javítására, mert az új termék kifejlesztése 15—20 millió dollárba kerül. Jelenleg egy termésidőszakban átlag 1,8-szor védekeznek a kártevők és kórokozók ellen, ez azonban kevés: legalább 3,4-szeres átlagot kellene elérni. Az egy hektárra jutó átlag 5,1 kg-os növényvédő szer mennyiségét pedig legalább 5,3 kg-ra kell növelni ' —' természetesen a feltételek elemzésével, differenciáltan. És j nagyobb figyelmet kell fordítani a házi kertekre, mert azok fele elhanyagolt, s az innen kirajzó kártevők csökkentik a nagyüzemi védekezés hatásosságát. Néhány éve a közvéleményt erősen foglalkoztatja a balatoni vízszennyeződés kérdése. Bár csökkent a növényvédőszer-szennyezö- dés a Balatonban, még mindig az „eltűrt” szinten van. A szennyeződés í további csökkentése > érde-‘ kében minden lehetséges intézkedést megtettek, s kéthetenként el-‘ lenőrzik a víz minőségét. K. J. CÉLSZERŰEN — EGYÜTT Űj módon szállítja dolgozóit a Hosszúhegyi Állami Gazdaság A megyei tanács, és a megyei népi ellenőrzési bizottság, a korábbi években felmérte Bács-Kiskünban a munkás- szállítás helyzetét, javasolta a párhuzamos járatok felülvizsgálatát, s azt: ahol lehet, a dolgozók szállítását, a tömegközlekedési eszközökre irányítsák át. A jelenlegi helyzet azt tükrözi, hogy a vállalatok továbbra is saját eszközzel végzik a feladatot. Ez viszont nem felel meg az cszközk’használás és az energiatakarékosság követelményeinek, Ezért is javasolták, hogy a vállalatok vezetői mérlegeljék az azonos helységből párhuzamosan közlekedtetett autóbuszjáratok összevonásának lehetőségeit, illetőleg vegyék igénybe a Volán menetrend szerinti járatait. Az utóvizsgálatok megállapításai szerint a korábbi állapothoz viszonyítva csupán kis mérvű javulás következett be. Egyedülálló példa Szinte egyedülálló az a közös együttműködés, amely a Hosszúhegyi Állami Gazdaság és a. Volán 9-es számú Vállalat között jött létre, s amely mások számára is követendő módszert ad. Erről beszélgettünk dr. Mátyus Gáborral, a Hosszúhegyi ÁG igazgatójával, országgyűlési képviselővel. — Ez év márciusától mintegy háromszáz dolgozónkat átlagosan 8,7 kilométeres távolságról a Volán 9-es számú Vállalat menetrend szerinti járatai szállítják. Az egyeztetéssel és szükséges korrigálásokkal a korábbival azonos utazási lehetőségeink támadtak. A feltételek kedvezőek mindkét félnek. Gazdaságunk ugyanis évi 550 ezer forint szállítási költségcsökkentést ér el, ugyanakkor a Volán 6600 kilométeres többlettel mintegy 6—700 ezer forint árbevételtöbblétre tesz szert. Hangsúlyoz, nőm kell, hogy a Volán rugalmasan alkalmazkodott kívánságainkhoz. Ennek azonban a térítés egységesítése volt az alapja. • A díjszabást — az utazási költséget — mi már korábban a rendeleteknek megfelelően Volán-tarifávail számoltuk. További lehetőségek A Hosszúhegyi Állami Gazdaság vajon kimerítette ■ ezzel a ‘ munkásszállítás’ valamennyi lehe. ’ tőségét? ?7°—fió^y1 ez nem lezárt téma — folytatta az igazgató. — A lehetőségeknek csupán egy kis részét merítettük ki. Véleményem szerint az autóbuszállományt — jelenleg 14 van a gazdaság birtokában — 50 százalékkal lehetne csökkenteni. Sajátos helyzetünkből következően három járás perifériáján terül el a gazdaság, s a munkásszállítás jobb megszervezésével, a vállalati érdekek egyeztetésével akár 1 millió forintot is megtakaríthatunk. Ez egyben energia- és munkaerő-megtakarítást is eredményez. Én azt tartom, hogy inkább a Volán fuvarozzon, mint a gazdaság, mert ez az ő profiljuk. Mondanom sem kell, voltak ellenérzések az új megoldással kapcsolatosan. Megkockáztatom: kissé ei kényelmesítettük az embereket, s ma már olyan igényekkel is fellépnek, amelyek a gazdaság, de a népgazdaság számára is megterhelést jelentenek. Az ilyen, indokolatlan követelmények ellen természetesen felléptünk. Fél év múlva ismét áttekintjük az eddi. gi tapasztalatokat, s úgy érzem: ■tovább csökkenthetjük a párhuzamosan járó autóbuszok számát, sőt az eszközátadástól sem riadunk vissza. Bővülő áruszállítás A Hosszúhegyi Állami Gazdaság vezetői felismerték az áru- szállításban az úgynevezett vissz- fuvarokban levő megtakarítási lehetőségeket. Ezért a Volán 9-es •számú i 'Vállalattal ' > visszfuyar-j ban —| üres palackokat szállíttatnak. Ez azonban -tovább bővíthető. — Keresnünk kell a pót-, a visszfuvar lehetőségeit, s erre van lehetőség. Távlatokban már kialakult, s feltehetően jövőre szerződést kötünk, virágföld, tápföld, tőzeg, valamint borszállításokra. A jelenlegi árutonna-kilométer ezzel megháromszorozható, amely a gazdaságnak megtakarítást, a Volánnak ugyanakkor árbevételt jelent. Ez egyben megállítaná a szállítókapacitás növekedési ütemét. Szeretnénk remélni, hogy bevonhatjuk a Volánt — erre már kaptunk ígéretet —‘ a külföldi, azaz a kishatárforgalom szállításaiba. Ügy tudjuk, a Volán Jugoszlávia, Románia viszonylatában erre már felkészült. Tévedés lenne azt hinni, hogy minden szállítást át tudunk adni. Erről szó sincs. Az úgynevezett technológiai, azaz a belső szállítás továbbra is az üzem feladata marad, ennek megosztása nem volna sem célszerű, sem gazdaságos. Ami várat magára Tanulságos beszélgetés volt ez dr. Mátyus Gáborral, aki a lényeget ragadta meg, figyelembe véve a gazdaság, de egyben a partner érdekeit is. Nem érdektelen néhány mondatára külön is felhívni a gazdasági vezetők figyelmét: — A legtöbb gazdasági egységnek már régi, elöregedett autóbuszparkja van, s ma már az eszközváltás — új autóbuszok beszerzése — igen jelentős összegbe kerül. Egy modern autóbusz egymillió-kétszázezer forint beruházást igényel. Ha a gazdasági vezetők megvizsgálják a fejlesztési alapjukat, a járművek műszaki állapotát, és a készletgazdálkodást, könnyen rádöbbennek arra, hogy sem maguknak, sem a népgazdaságnak nem tesznek jót. Változtatni kell a régi szemléleten. Cikkünk elején arról szóltunk, hogy a Hosszúhegyi Állami Gazdaság példája szinte egyedülálló. S ez így is van. Annak ellenére, hogy a Volán több vállalattal, mezőgazdasági nagyüzemmel kötött előszerződést, a kibontakozás várat magára. Talán — s ez volna jó — a hosszúhegyiek példába stePfientően hát másokra; önmaguk és a népgazdaság érdekének gyümölcsözőbb' figyelembeVételé- re. Gémes Gábor PLAZMIKUS BETON •sA • A Budapesten épülő Marx téri felüljáró 8 darab zárt végű betonelemét speciális módszerrel, úgynevezett plazmikus vágással nyitja meg a dunavarsányi Petőfi Mgtsz Építő Részlegének betonvágó brigádja. Így válik lehetővé, hogy a felüljáróelemek réseiben a szakemberek a szükséges korrekciót elvégezzék. Az eljárás lényege: a művelethez a vasrúdban, magasnyomású oxigént vezetnek, izzítják a vasat, s a keletkezett több ezer Celsius-fokos hőtől a beton plazmaállapotba kerül. (MTI-fotó.) VÁNDORLÓ IDŐJÁRÁS A rendkívül hideg telek, aszályos vagy esős nyarak és más időjárási anomáliák évről évre kelet felé vándorolnak a Föld körül. A „világ körüli utazás" körülbelül tizenegy évig tart. Ezt az érdekes hipotézist a Belorusz Tudományos Akadémia geokémiai tés geofizikai intézetének munkatársai állították fel. Az időjárás „vándorlásáról” szóló hipotézis sok 'éves meteoroló- { giai megfigyelések eredményein és ezek számítógépes feldolgozd-, sán alapszik. Többek közt figyelembe vették a hőmérséklet, a csapadékmennyiség, a légnyomás és a levegő nedvességének ingadozásait, a folyók vízszintjének és a föld alatti vízrendszerek hullám. zását. A tudósok számításai szerint az anomáliás időjárási zónák amelyek átmérője néhány ezer kilométert SUMONYI ZOLTÁN: /Nagy Lajos emlékének/ tesz ki, öt év alatt szelik át Eurázsia területét. A Csendes-óceánt három év alatt hagyják maguk után, s ugyanennyi idő szükséges az amerikai kontinens és az Atlanti-óceán átszeléséhéz is. A feltételezések szerint ezt a „körforgást”-t a Nap idézi elő, amelynek tevékenységében ugyancsak tizenegy éves ciklusok tapasztalhatók. A hipotézis értelmében a Nyu- gat-Európa időjárásában észlelt eltérések három-négy év alatt érik el a Szovjetunió európai részét. Példaként érdemes megemlíteni, hogy az 1976. évi aszály — ahogy a számítások alapján feltételezni lehetett — 1979-ben érte el >a Szovjetunió európai részét: az 1977—78 közötti években jól kivehető volt az aszályos zóna keletre vándorlása. (APN) (27.) — Baj, hogy a férjemről beszéltem ? — Nem baj. — Tudod, ő is hozzám tartozik. ó és mindaz, ami kettőnkkel történt. És azt akartam, hogy megismerj. Mert amit elmondtam, az pontosan olyan része az életemnek, mint ahogy orvos vagyok, és van egy gyerekem, akit nekem kell fölnevelnem. És mindez pont úgy hozzám tartozik, 'mint a szemem vagy a szám. — Mint a’ szemed vagy a szád — ismétli suttogva a férfi, és megcsókolja a szemét és a száját. — Komolyan gondoltam! — Tudom. Bocsáss meg! — visszakozik a férfi, fölegyenesedik, és újra tölt a poharakba. — Te, jeged nincs véletlenül? — Képzeld el, jegem is van! -r mondja csúfondárosan grimaszolva a nő, és kimegy a konyhába. A férfi utánamegy s az ajtónak támaszkodva távolabbról figyeli, hogy az egész alakot láthassa. Magas, karcsú, hos^ú- lábú, hosszúkarú, mint egy kamaszlány. — Nagyon szép vagy! — Az! Jó nyúzott. — Nem tudom, milyen vagy, amikor nem vagy nyúzott, de így is nagyon tetszel nekem. Most is nagyon szép vagy! — Igen? Mert most örülök, hogy itt vagy. Neked vagyok szép. A férfi átöleli, és ujjait végighúzza a nő gerincén. — Miért állsz ilyen görbén? Húzd ki magad egy kicsit! — Foglalkozási betegség. Ma délután például három és fél óráig nem egyenesedtem föl. — Sok betegetek van? — Van. Különösen most, hogy felvéteUsek vagyunk. Délután behoztak egy gyereket, ráadásul innen a házból. Pont fölöttem laknak. Már két napja fullad, és csak ma délután hozták be! Őrület! Ez egyszerűen őrület! — És? — És!... Mindent elkövettünk ... Az orvosnő keserűen elfintoro- dik, és szó nélkül visszamegy a szobába. Egy darabig csörög a jéggel, aztán elunja, ujjával emeli ki a jégkockákat, bedobja a poharakba és leül. Ügy iszik, teljesen hátradőlve a kanapén, mint aki nyári hőségben a szomját oltja. Mohón, lehunyt szemmel. — Persze, pont ilyenkor nem működik a lélegeztetőgép ... Mert általában semmi sem működik, amikor kell... Mert egy csomó drága gépet nem is tudunk használni, hiányzik egy húszfil- léres alkatrész az ezerdolláros berendezésből... Évekig rohadnak a folyosón... Áh! Hagyjuk! Most látszik az arcán, hogy milyen kimerült, és hogy' valójában nyúzott. A férfi megfogja a kezét, tenyerébe simítja hosszú, erős ujjait, és egyenként megcsókolja őket. Aztán fél arcát a nő kézfejére szorítva úgy mondja, hogy föl se néz. — Szerétlek. Az kissé megremeg, és a másik kezével a férfi hajába túr. — Én is szeretlek. És nagyon kell, hogy szeressél! Érted ?! Szűk. ségem van rád! — Nagyon szeretlek. — Nagyon« szeress! Pedig először hogy tiltakoztam ellene, hogy megrémültem tőle! Hogy féltem még most este is, amikor letettem a telefonkagylót! — Megrémültél ?! — Amikor először találkoztunk — úristen, még csak öt napja, pedig úgy érzem, hogy mindig is ismertük egymást! —, amikor először találkoztunk utána sokáig nem tudtam elaludni. Próbáltam magamban tisztázni, hogy valójában mi is történt az este? Hát csak annyi, hogy szinte egyik pillanatról a másikra, egyszer- csak átizzott körülöttünk a levegő, és azzal az átforrósodott vibrálással egyetlen szó és egyetlen érintés nélkül is azt mondtuk egymásnak, hogy kíváncsi vagyok rád, hogy az egész társaságból csak rád vagyok kíváncsi, hogy szeretném érezni a simogatásodat, hogy szeretném megismerni a gondolataidat — mert olyan jó elmerülni a szemedben, mert előtted már meztelen vagyok. És amikor reggel újra végiggondoltam ezeket, akkor félni kezdtem. Mert mit várhatok és mit kaphatok ettől a kapcsolattól?! Lopott perceket, órákat, titkolt együttléteket. És elhatároztam, hogy ha felhívsz, azt fogom mondani, hogy hagyjuk az egészet! Aztán ma mégis képtelen voltam erre. És ettől újra megijedtem. Mert tudtam, hogyha feljössz, elkerülhetetlen, hogy a tiéd legyek, és mi lesz ebből, mi történik velünk?! A férfi már percek óta nézi a nőt, meghatott csodálattal és egyre szerelmesebben. Most, az utolsó mondat közben a karjára veszi, átmegy vele a szomszéd szobába, és lefekteti a heverőre. S miközben haját, nyakát, állát csókolgatja. a i luzát kezdi kigombolni. Amb a ,i harmadik gomb után imi't' . M-.i a melltartó csatját is, a nő hirtelen felül. — Várj egy kicsit! Mihdjárt jövök. Ágyazz meg addig! Mire bokáig érő hálóingében visszajön, a férfi már állig betakarózva fekszik az ágyban, elpárolgott belőle az iménti magabiztosság, s most szinte vacogva keres mentségeket magának. Ideges vagyok, fáradt vagyok, sokat ittam; — képtelen vagyok a szerelemre! És ahogy ideges várakozással, mozdulatlanul fekszenek egymás mellett, a nő mintha hálóingén át is megérezné a másik vacogását. Ujjait gyengéden végigsimítja a férfi homlokán, száján, álián, és kis mosollyal, csukott szemmel mondja: — Aludjunk, jó? Aludj kedvesem! Most semmit nem kell csinálnod, csak aludni. Érted? Semmit! A férfiban egy pillanat alatt oldódik fel a görcs és a feszültség, hirtelen csodálkozó és riadt, ^zür- kés-fcék nagy szemeket lát maga előtt, a párnán vergődő baltincseket, lejjebb kapkodva hullámzó mellkast. A szemek hol riadt csodálkozással tágulnak óriásira, hol pedig lecsukódnak, hogy ettől széles mosolyra húzódhassák a száj, kivillantva a fogakat is. Aztán már hangokat is hall, a nő zihálását, apró sikoltásait. — Szeress engem! Nagyon szeressél ! — Nagyon szeretlek! — Sose hazudj nekem! Ugye nem fogsz hazudni?! — Nem hazudok! Párbeszédüket, amely ilyen vagy más ehhez hasonló kérdés- feleletből áll, sebes zihálás akasztja meg, a két test egy kettétört mozdulatban kimerevedik, majd egy-egy hatalmas sikoltás és üvöltés kíséretében egyszerre adják meg magukat. A férfi csak lassan és fokozatosan tér magához zsibbadt ájult- ságá'ból, és először az jut eszébe, hogy hajnalban, amikor kinyitják a kaput, beül a kocsijába, vé- gighajt a barátságtalan Váci úton, a Dráva utcánál jobbra fordul, és a rakparton megy tovább ... — Nagyon szerettem! Borzasztóan szerettem! Valahonnan távolról hallja ezeket az elkeseredett mondatokat, és percek kellenek hozzá, hogy rájöjjön, kinek a hangját hallja. Felkönyököl; az asszony nyitott szemmel, . hanyatt fekszik mellette, és lassan könny folyik végig mozdulattalan arcán. A férfi behunyja a szemét, és visszadobja magát a párnára. — Ne haragudj! — fordul felé az asszony. — Ne haragudj! Nézz rám! Nyisd ki a szemed! Mondd meg, most mire gondolsz?! Hallod?! Látni akarom a szemedet! De ő csukott szemmel fekszik tovább, és csak a fejével int, hogy nem, nem! Mert arra gondol, hogy már visszavonhatatlanul szerelmes ebbe az asszonyba ... hogy fogalma sincs, mi lesz ebből a lángolásból ... hogy miként alakul ezután a sorsuk, az életük ..., de amíg így vagy úgy együtt lesznek, amíg bármiféle közük lesz egymáshoz, addig ő mindenben egy halott fiatalemberrel fog versenyezni. 28. MÁR NYOLC ÓRÁTÓL TART A FÓRUM című külpolitikai magazin a tévében, s minthogy Han- kóczyék szomorú látogatása miatt a tanár lemaradt a híradóról, legalább ezt nem akarja elmulasztani. (Folytatása következik.)
