Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-27 / 149. szám

T 2 • PETŐFI NÉPE m 1981. június 27. Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka SlÄSflÄfl (Folytatás az 1. oldalról.) amelyek a gazdasági események és folyamatok minőségi tényezőit juttatják kifejezésre. Az elmúlt években1 meghatá­rozó szerepet 'kapott munkánkban a hatékonyság vizsgálata, külö­nös tekintettel a népgazdaság egyensúlyi helyzetét befolyásoló tényezőkre. Egyre növekvő a je­lentőségek az energiagazdálkodás elemzésének, az erre ható ténye­zők bemutatásának, a tartalékok feltárásának is. A' minőségi ele­mek nagyobb hangsúlyozása azt igényli, hogy újabb megfigyelési területeket Is bekapcsoljunk az állami statisztika rendszerébe. Az utóbbi években ennek kap­csán került sor a környezetsta­tisztika rendszerének kialakítá­sára. A műszaki fejlődés figye­lemmel kísérése tette szükségessé általában a licenc- és know-how- vásá.rlások, valamint ezek hasz­nosításának országos áttekinté­sét szolgáló statisztikai megfigye­lés megszervezését.. Társadalmunk egyre szélesebb demokratizálódásával összhang­ban jelentkezett az igény az olyan folyamatok elemzése iránt, mint amilyen a szociális és kulturális ellátás, az egészségügy, az okta­tás. a szabad idő hasznos és cél­szerű eltöltése. Fontos szerepe van a társada­lomstatisztikai elemzésekben is a minőségi tényezőknek, elsősor­ban az életszínvonalra, az élet­módra ható tényezők vizsgálatá­nak. Egyre nagyobb az érdeklő-, dés a népesedés kérdései, köztük a gyermekek számának alakulása iránt. Nem kevésbé jelentős az egyes társadalmi rétegek, köztük a fiatalok, a pályakezdők, vala­mint áz élet másik szakaszában levők, a nyugdíjasok helyzetének elemzése. Az új igények alapján vizsgáljuk a lakosság időmérle­gét, tehát azt, hogy a rendelke­zésre álló időből mennyit fordí­tunk munkára és hogyan hasz­nosítjuk a szabad időt. Az 1973 óta eltelt időszak több jelentős statisztikai akciói közül Nvitrai Ferencné ismertette pél­dául az 1980. évi népszámlálás, a most folyó mezőgazdasági ösz- szeírás. valamint az 1974 óta egy­séges módszereken alapuló mun­kaügyi adatfelvétel eredményét. Nagy előrelépést jeí§híraz’á&a’m- ■igaz^afaéi^munkáb'án VM rállarh5‘ népésségnyilvántartás létrehozá­sa. Az elmúlt évek során kialakí­tott egységes lakossági adatgyűj­tési rendszer alkalmas arra, hogy egységes keretbe foglalja a rep­rezentatív lakossági adatgyűj­tési • Minőségi változás Közismert, hogy a kormány évek óta határozott erőfeszítése­ket tesz az államigazgatási mun­ka korszérűsítéséért ás egyszerű­sítéséért. Ez nemcsak az infor­mációs munka, a statisztikai szer­vezet fejlesztését, hanem ,a fel­adatok ésszerűbb megosztását is jelentette. Miként a felsoroltak­ból kitűnik: a törvény a statisz­tikai rendszert nem tekinti le­zárt jellegűnek, hanem társadal­mi és gazdasági valóságunk igé­nyeihez idomuló élő organizmus­nak tartja, ami még jobban alá­támasztja a statisztikusok felelős­ségét. Ezt a rugalmasan fejlődq tevé­kenységet a statisztikai szerve­zet nem tudná ellátni a feladat végrehajtásában érdekelt szer­vezetek szellemi erőinek össze­hangolása nélkül. A törvény gya­korlati végrehajtásában az együttműködési készség érzékel­hetően 'erősödött a vállalatoknál, a termelőszövetkezeteknél, az ál­lami irányítás minden szintjén, miként az itt dolgozó statisztiku­sok, közgazdászok között is. A munkamegosztás eredményei már az utóbbi nyolc évben is kedvezőek voltak: sikerült az in­formációs munkában jó néhány párhuzamosságot kiiktatni, lé­nyegesen egyszerűbbé és éssze­rűbbé téve a feladatmegosztást és az adatáramlást is. Ügy gon­dolom: nemcsak mi, statisztiku­sok, hanem ' az j ország lakossága is érzi, hogy csökkent az ügyvite­li és adminisztrációs munka, bár mértékével még távolról sem le-, hetünk elégedettek. A magyar statisztikai szerve­zet sajátosan új, szocialista ha­gyománya, hogy nemcsak szám­szerű információkat nyújt, hanem értékel, és arra törekszik, hogy minősítse az egyes társadalmi és gazdasági folyamatokat. Azt is igényli tőlünk a kormány, hogy elemzéseink alkalmasak legyenek a fejlődésben várható változások irányának, esetenként mértéké­nek előrejelzésére. Fontos szere­pet kaptak, és ma már beépültek a népgazdasági tervek J kialakítá­sának folyamatába a gazdasági előrejelzések. A korszerű számítástechnika minőségi változást hozott a sta­tisztikai adatfeldolgozásban. Na­gyon fontos feladat, hogy a több millió dollárért, rubelért be­szerzett, nagy értékű gépeket mi­nél hatékonyabban használjuk ki, és ezzel is rövidítsük a befek­tetések megtérülési idejét. Ha­zánkban jelenleg 1162 számítógép dolgozik. A Központi Statisztikai Hivatal az utóbbi években kiala­kította az egész népgazdaságra érvényes és az egyes ágazatokra vonatkozó adatbázisok rendsze­rét. Ennek elemeiként működik a beruházási, a munkaügyi, az ipari, a mezőgazdasági és a kül­kereskedelmi „adatbank”. Saját információi alapján több mi­nisztérium és országos hatáskö­rű szerv is kialakította a maga adatbázisát. Szükségessé vált te­hát, hogy napirendre tűzzük e bázisok népgazdasági szintű koor­dinációját. Középpontban a tájékoztatás A törvényben rögzített feladata­inknak megfelelően az ‘ I állami ‘statisztika munkájának közép­pontjában a tájékoztatás áll. E munka csak úgy lehet eredmé­nyes és gazdaságos, ha az infor­mációáramlásban erdekelt álla­mi szervek szorosan együttmű­ködnek, azonos elvek, módszerek alapján és egyező fogalmakkal dolgoznak. Ennek érdekében a statisztikai koordinációs bizott­ság irányelveket adott ki. Az in­formációszolgáltatásban kifej­lesztettük a különböző típusú tá­jékoztatók egymásra épülő, egy­mást kiegészítő rendszerét. Az operatív gazdaságirányítás szá­mára készül a havi statisztikai jelentés. A közvélemény tájékoz­tatását szolgálják az évtizedek óta rendszeresen megjelenő statisz­tikai évkönyveink, zsebkönyve­ink. s az‘ alkalmakra készített szöveges-grafikonos kiadványok. Ezek' mellett hazánkat ismertető kis formátumú publikációk is megjelennek, részben a hazai la­kosság, részben a külföld számá­ra. A szakembereknek, az állami irányításnak készülő elemző ta­nulmányok között is vannak rend­szeresen, évenként, vagy ritkább időszakonként megjelenők, és vannak eseti, aktuális témákról ossza áiij j^tij „tájjákozl^’líifcín o A. Központi Statisztikai'Hivatal megalakulása ;óta- részt • vesz a KGST statisztikai együttműködé­si állandó bizottságában, tevé­kenyen járult és járul hozzá la KGST-országok statisztikai mód­szertanának egységesítéséhez és továbbfejlesztéséhez. Ez évtől al­kalmazzuk a KGST-országok, köztük hazánk gyakorlatában is az egységes környezetstatisztikai mutatószámok rendszerét, ami­nek kidolgozásában a magyar szakemberek • jelentős szerepet vállaltak. Ugyancsak megalakulásé óta veszünk részt a ENSZ európai gazdasági bizottsága «statisztikái munkájában, az elmúlt ; éVtől pe­dig az ENSZ világszintű statisz­tikai bizottságának, valamint az ENSZ demográfiai bizottságának tevékenységében, is. , Az 1973-as törvény határozot­tan előírja az adatok és az adat­szolgáltatások védelmét, amit a Központi Statisztikai Hivatal na­gyon fontos kötelességének tart. Évek óta határozottan küzdünk a ■ felesleges, esetenként párhuzamos adatgyűjtések ellen. Tapasztala­taink szerint igen nagy nyomás nehezedik az adatszolgáltatókra a központi és a területi irányító szervek részéről. Különböző vizs­gálataink azt mutatták, hogy az adatkéréseknek kevesebb mint harmada származik a KSH-tól. Mintegy 46 százalék a minisztéri­umokból, főhatóságokból és több mint 20 százalék az intézetektől,. intézményektől, s máshonnan ér­kezett kérés. Az állami statisztikai szervezet határozottan lép fel e jelenséggel, szemben. De valahogy úgy va- : gyünk vele mint a mesebeli sár-: kánnyal: a levágott fej helyett mindig új nő ki. Ebben szerepe van annak is, hogy az adatszol­gáltatási tevékenység ellenőrzése nem elég általános és hatékony. Az egyszerűsítés útja Hivatalunk állandóan vizsgálja az adatgyűjtési tevékenység ész­szerű csökkentésének lehetősége­it. Az utóbbi években az egysze­rűsítésre irányuló , felülvizsgálat nyomán a KSH adatgyűjtéseinek száma az 1975. évi 802-ről 1980- ra 40 százalékkal, 478-ra csökkent, j A közeli jövőben tovább akarunk lépni az egyszerűsítés útján. A központi és az igazgatási statisztikában növelni kívánjuk a mintavételes adatgyűjtést és az ezen nyugvó elemzéseket. Szá­mos esetben ezek az úgynevezett reprezentatív felmérések ugyan­olyan jól értékelhető eredményt hoznak, mint a teljes körű, or­szágos méretű - felmérések, s ugyanakkor a munka- és költség- igény lényegesen kisebb. A statisztikai törvény tág ke­reteket nyújt a munka fejleszté­sére. A következő 2—3 évben az egyik legjelentősebb fejlesztési teendő a jelenlegi statisztikai rendszer további korszerűsítése. Az állami statisztika integrált fejlesztésében a legfontosabb a társadalomstatisztikán belül a megfigyelt jelenségek és folyama­tok számbavétele, a gazdaság­statisztikán belül a különböző ágazatok, a gazdaság- és a tár­sadalomstatisztika; az országos és a területi adatok statisztikai megfigyelésének összehangolt fejlesztése. Ugyanez az' igény a több célú, országosan egységes alapnyilvántartások statisztikai információ céljára való felhasz­nálásában. Indokolt, hogy meg­felelő összekötő kapcsokat talál­junk a gazdaság- és a társadalom­statisztika között az egyedi ada­tok sokoldalú felhasználhatósá­gának érdekében. Számos más elem is van, amely nélkülözhetet­len többek között a gazdasági háttér és az életszínvonal kapcso­latának elemzéséhez, a teljesítmé­nyek és a bérek alakulásának vizsgálatához. A statisztikai törvény végrehaj­tása nem lezárt folyamat. Az in­formációs tevékenység fejlesztése azonban nemcsak a szákma. mű­velőinek dolga, hanem társadal­munk ügye is. Ezért e fórumon is kérem a különböző adatszol­gáltatók, s elsősorban a lakosság megértését munkánk támbgatá- sához — mondotta befejezésül a KSH elnöke. Ezután emelkedett szólásra Tóth István, Bács-Kiskun megyei képviselő, a Kiskunmajsa ^s Kor­nyéke Vízgazdálkodási Társulás főmérnöke. Tóth István felszólalása Parlamentünk terv- és költség- vetési bizottságának legutóbbi ülésén mindenki egyetértett az­zal a megállapítással, hogy a jog nagy kodifikációs hulláma levo­nulóban van, és a következő években minimálisra csökken a törvényalkotás és törvénymódosí­tás. Ezért előtérbe kerül az or­szággyűlés ellenőrző funkciója, amely alkotmányos kötelessége is. A napirenden levő, statisztiká­ról szóló' 1973. évi V. törvény ed­digi végrehajtása során szer­zett tapasztalatokat a terv- és költségvetési bizottság megvitat­ta, és a beszámolót elfogadta. A terv- és költségvetési bizottság, valamint a Bács-Kiskun megyei képviselőcsoport megbízásából a leglényegesebb kérdésekről kívá­nok szólni. Az átlagos állampolgárnak — ha a statisztikáról hall — leg­többször unalmas számhalma­zok, nehezén érthető szakkifejezé­sek jutnak az eszébe. Pedig az utóbbi néhány évben egyre töb­ben kísérik figyelemmel a Köz­ponti Statisztikai Hivatal' jelenté­seit; olvassák érdeklődéssel, ho­gyan s'W&tesm-h.iiiehkt É>igfeS&lol súgónak helyzete,ianíkénit(iMáltozKj|. nák a lakosság' 'életkörülményei”' az országban, vagy annak kisebb darabján. ■ • A törvény hatályba lépése óta eltelt közel 8 esztendő alkalmat adott arra, hogy számba vehettük a végrehajtás során eddig elért eredményeket, de ugyanakkor beszéljünk a meglevő gondokról és a megoldandó feladatokról. A terv- és költségvetési bizott­ság megállapítota, hogy a ma­gyar statisztikai beszámolórend­szer sokat fejlődött az utóbbi , években. A statisztikai törvény legfőbb célkitűzései megvalósul­tak, bár a végrehajtás nem te- , kinthető befejezettnek, további erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy a törvényben foglaltak ma­radéktalanul érvényesüljenek. Példaként említem .meg, hogy az információs rendszer a gyakor­latban az ágazati, központi irá­nyítás igényeit jól ki tudja elé­gíteni. Ez viszont nem minden esetben mondható el a területi tervezés és irányítás szintjén, mi­vel az adatok csak késve és nem kellő részletességgel szerez­hetők meg. Pedig a megbízható, jól mű­ködő statisztikai rendszer nélkü­lözhetetlen eszköz a vezetés, irá­nyítás kezében annak visszajel­zésére, hogy a korábban elhatá­rozott intézkedések hatása hogyan válik valóra a mindennapi élet­ben. Különösen fontos ez a mos­tani gazdasági helyzetben, ami­kor a korábbinál is gyorsabban és pontosabban kell cselekednünk a gyakran változó követélmények­nek megfelelően. A tervezésnek is fontos kiin­duló eleme a megalapozott hely­zetelemzés, amelyet elképzelni sem lehet kellő részletességű és mélységű statisztikai adatok nél­kül. Igen sok szempontot kell egyeztetni ahhoz, hogy lehetőség szerint az érintettek és érdekel­tek többsége számára elfogadha­tó döntés szülessék. A legfonto­sabbak közül megemlítek néhá­nyat: biztosítani kell a beszámo­lási , rendszernek egy-egy, terv- ciklüson belüli stabilitását, az adatok megalapozottságát, a ve­zető szervek információigényének kielégítését, a tájékoztatás .szín­vonalának növelését, a tájékoz­tatás gyorsaságát. Figyelembe kell venni az adatszolgáltatók (te­herbírását, a határidők realitását. Az érdekek sok esetben ütköz­nek az adatokat^ szolgáltatók és a felhasználók között. Az adat- szolgáltatók általában túl Soknak, a felhasználók sok esetben ke­vésnek, nem eléggé részletesnek, operatívnak tartják az adatokat. A KSH megyei igazgatósága egyre jobban igyekszik segíteni a megyei vezetést. Tájékoztatási rendszerük átfogja és összegezi a társadalmi, gazdasági jelensége­ket, és ezekről rendszeres tájé­koztatást nyújtanak a megye ve­zetőinek. Rendszeres kiadvá­nyaikon kívül' esetenként mé­lyebb, átfogó elemzések készül­nek azokról az időszerű társadal­mi-gazdasági jelenségekről, ame­lyek éppen az érdeklődés előteré­ben állanak. De gyakran adunk olyan rövidebb szöveges értéke­léseket is, amelyekkel elsősor­ban a figyelmet kívánják egyes részterületekre irányítani. Tájékoztatási tevékenységük kiszélesítése érdekében felhasz­nálják a helyi sajtó nyilvánossá­gát, informálva a lakosságot $a megye főbb társadálmí-gazdaMéi jelenségeinek alakulásáról.' (Pél­dául Bács-Kiskun megyében évente 20—25 újságcikk jelenik meg 4 KSH dolgozóinak tollából.) Ismerjük az adatgyűjtés, el­lenőrzés, rögzítés nehézségeit, a változások gyors átvezetésének és az adatkezelésnek szubjektív és objektív nehézségeit, mégis azt kell mondani, hogy gyorsabb és kézzelfoghatóbb eredményt várunk ettől a .nyilvántartási rendszertől. Mielőbb el kellene érni, hogy az Állami Népesség- nyilvántartó Hivatal ne csak kér­jen, de szolgáltasson is megbíz­ható adatokat a területi szervek munkájához. Hasonlóan rendezetlen a két népszámlálás közötti időben a la­kásgazdálkodás adatainak nyil­vántartása. Napjaink legfeszí­tőbb társadalompolitikai gond-, ja a lakáshiány, mégis az a hély- zet, hogy jószerével az igénylők adatain kívül alig van megbízha­tó tervezési információ. Rende­zetlen egyébként a megszűnő, vagy elhagyott lakásoknak — fő­leg a tanyáknak —1 a lakásállo­mányból való törlése, ami ahhoz vezet, hogy rendszeresen több lakás van a statisztikában, mint a valóságban. Indokolt, hogy a reális számbavétel érdekében az adatszolgáltató tanácsok javítják munkájukat, s tegye lehetővé ezt a lakásstatisztika adatfelvételi rendszere is. * A további felszólalásokat köve­tően (Sas Kálmán, Heves megye, dr. Lukács János, . Zala megye, Mészáros István, Békés megye) Nyitrai Ferencné államtitkár köszönetét mondott válaszában a hasznos észrevételekért, j Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az országgyűlés a Központi Statisztikai Hivatal el­nökének a statisztikáról, szóló 1973. évi V. törvény eddigi vég­rehajtásáról szóló beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. A napirendnek megfelelően in­terpellációk következtek. Trethon Ferenc munkaügyi mi­niszter észrevételei, Radnóti László (Somogy megye) felszóla­lása és Méhes Lajos ipari ' mi­niszter válaszát követően, az'in­terpellációkat az országgyQlés tu­domásul vette. Az országgyűlés nyári ülés­szaka Apró Antal elnök zársza­vával ért-véget. Folytatódik a vita a madridi találkozón MADRID Csak néhány percig tartott az európai biztonság és együttmű- köciés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó pénteki teljes ülése, így nem született meg a várt döntés a munka meggyorsí­tásáról, amiire vonatkozóan — irtiint jelentettük — az előző ülé­sen svájci, és azt kiegészítő ma­gyar javaslat hangzott el. A döntés azért maradt el, mert egyes nyugati küldöttségek, ame­lyek kedden fnég üdvözölték a svájci kezdeményezést, az ülést követően tartott konzultációkon kifogásokat támasztottak vele szemben. A nem hivatalos eszme­cseréken elzárkóztak attól, hogy a svájci, illetve a magyar javas­lat alapján konszenzussal olyan döntést fogadjanak el, amely szerint a szerkesztőcsoportok munkájának meggyorsításával a találkozó közös megegyezéssel megállapítandó néhány hetes ha­táridőn belül befejezhető lenne. A szóban forgó NATO- és kö­zös piaci országok küldöttségei­nek elutasító magatartása nyo­mán — sajtóértesülések szerint — Eduard Brunnen- nagykövet, a svájci küldöttség vezetője visz- szavonta javaslatát. A küldöttsé­gek ennek ellenére folytatják e kérdésben a konzultációkat. A madridi találkozó legköze­lebbi teljes ülését kedden tart­ják. Közben a szerkesztőcsopor­tok tovább dolgoznak a záródo­kumentum részleteinek megfo­galmazásán. NAPI KOMMENTÁR Egy kínai Indiában India vendége Huang Hua kül­ügyminiszter. Önmagában egy ilyen látogatás manapság már nem is kelt különösebb visszhan­got. A kétoldalú kapcsolatok sze­rencsére egyre izmosodó láncola­ta minduntalan kínál példát ar­ra. hogy akár szomszédos, akár tá­voli országok politikusai kölcsö­nös látogatást tesznek, s gyakori eset. hogy olyan államok vezetői is tárgyalóasztalhoz ülnek, ame­lyek sok mindenben nem értenek egyet. Mégis, a kínai külügyminiszter Új-Delhibe- érkezése méltán kelt íViegkülönböztetett figyelmet vi­lágszerte. Két kontinensnyi állam: India és Kína esetében a magas szintű eszmecserék huszonegy éve megszakadtak. Csou En-laj akkori miniszterelnök 1960-ban járt Üj-Delhiben, ám nem sokkal később a két ország kapcsolatát véres határkonfliktus árnyékolta be. 1962-ben ugyanis a kínai csa­patok több helyen átlépték India határát. A delhi kormányzat erő­teljes ellenintézkedésekkel rea­gált az agresszióra: a határ menti térségben végrehajtott, preventív jellegű indiai katonai lépések egyrészt elvették Peking kedvét a további háborúskodástól, más­ítasz* „szemlátomást’ növelték' Th dia tekintélyét a térségben, sőt, azon túl ig. - ,, ............ ; H ozzátartozik az elmúlt csak­nem két évtized históriájához az is, hogy Új-Delhi és Peking irány­vonalában külpolitikai orientáció­jában a határháborút követően gyökeres változások következtek be. India egyre szorosabb és bará­tibb szálakat épített ki a Szov­jetunióval, ami nemcsak gazdasá­gi helyzetére hatott rendkívül kedvezően, hanem az el nem kö­telezettek mozgalmában is növel­te befolyását. Egyszersmind olyan külpolitikai gyakorlat forrásává és ösztönzőjévé vált, amely mind­inkább az ázsiai béke és bizton­ság irányába hatott, s egyre éle­sebb ellentétbe került Peking tö­rekvéseivel­Az ázsiai erővonalak alakulá­sában viszonylag új tényező Kína és az Egyesült Államok közeledé­se. Bár Washington részéről ko­rábban történt néhány kezdemé­nyezés abból a célból, hogy a — számukra kényelmetlen — szov­jet—indiai barátságot megbont­sák, az újabb lépések nyilvánva­lóak: az USA Kínát potenciális ázsiai szövetségeseként kezeli, s nyíltan' a Washington—Tokió— Peking tengely megteremtésén fá­radozik. Indiával azonban Ázsiában mindenképpen számolni kell, mint a térség egyik legjelentősebb té­nyezőjével. A most kezdődött in­diai—kínai eszmecseréken kide­rül, hogy Huang Hua miként tol­mácsolja az amerikai elképzelé­seket vendéglátóinak. Mert ah­hoz nem fér kétség, hogy a kínai külügyminiszter — közvetlenül Haig pekingi látogatását követő­en, — Washington szócsöveként is fellép Űj-Delhiben. Annyi bizonyos, hogy tárgyaló- partnerei körében a szovjetelle- nesség nem talál megértő fogad­tatásra. Még akkor sem, ha a térség egyik-másik feszültség- göcáWak« megítélésábérf Mőízkvá és Űj-Delhi álláspontja köz.öft mutatkozik némi r.ÜülönoBágV % nem jelenti azt, hogy ezekben a témákban — például Afganisztán vagy Kambodzsa ügyében — In­dia közelebb állna a kínai néze­tekhez. A hatalmas el nem köte­lezett ország — mint azt a nem­zetközi fórumokon számtalanszor hangsúlyozta — a biztonság és az enyhülés prizmáján át vizsgálja az események alakulását. Ennek fényében várhatóan a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, India, és Kína viszonyának ren­dezése, a vitás kérdések'tisztázása kerül majd Huang Hua új-delhi tárgyalásainak a középpontjába. Gy. D. Bush Londonban George Bush amerikai alelnök Párizsból hazatérőben rövid lá­togatást tett Londonban, és pén­teki sajtóértekezletén nem győz­te hangsúlyozni Washington és London teljes egyetértését, szo­ros együttműködését a világpo­litika főbb kérdéseiben. Bush ötnegyedórás világpoli­tikai áttekintést tartott lord Car­rington külügyminiszterrel, majd Margaret Thatcher miniszterel­nök vacsoravendége volt. A lon­doni eszmecseréket „igen hasz­nosaknak” nevezte, és azt han­goztatta, hogy a két európai fő­városba tett látogatása után „megújult bizalommal tekint a nyugati szövetség jövője elé”. Az Egyesült Államok és Nyu- gat-Európa kapcsolatait illetően az alelnök „kincstári optimiz­mussal” vélekedett, és diploma­tikusan kerülte a kényes pontok kifejtését. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok és az új fran­cia kormány között, amelynek kommunista miniszterei nyilván­valóan aggasztják Washingtont, „nem lesznek olyan bonyodal­mak, mint sokan hiszik”. Az amerikai alelnök pénteken délben visszarepült Washingtonba. Első díjat nyert a BÁCSÉP Kiosztották pénteken az építő­ipari vállalatok tavalyi újítási, találmányi versenyének díjait az Építő-, Fa- és Epítőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének szék­házában. Az ágazati minisztérium és a szakszervezet értékelése alap­ján a Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat, illetve a Beton- és Vasbetonipari Művek érdemelte ki az első helyezést dolgozóiknak a tavalyi évben elért újítási és találmányi eredményeiért. ' Az eredmények ellenére — amint az elhangzott a díjátadási ünnepségen — az újítási és talál­mányi verseny teljes mértékben még nem éreztette hatását. Az építőanyag- és szerkezetgyártó vállalatoknak háromnegyede, , az építőipari és szerelővállalatok- nak a fele, a tanácsi építőipari vállalatoknak pedig mindössze 10—15 százaléka élt a verseny adta lehetőségekkel. (MTI) i i 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents