Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-27 / 149. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ü AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 149. szám ÁrSH 1,40 Ft 1981. június 27. szombat Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Pénteken délelőtt 10 órakor folytatódott a Parlamentben az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső törvényhozó tes­tületünk ülésén megjelent: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első'titkára, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke; ott voltak az MSZMP Politikai Bizottsá­gának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. Az eme­leti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően a Magyar Nép- köztársaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976—80. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat vitájával folytatódott a tanácskozás. Elsőként Juhász Mihály (Bu- zett, az elnöklő Cservenka Fe­dapestl emelkedett szólásra. Mi- rencné Heténvi István Dénzüev- ve! a törvényjavaslat vitájához Tencne nezenyi isivan pénzügy több hozzászóló nem jelentke- miniszternek adta meg a szót. A pénzügyminiszter válasza • Szavaz az országgyűlés. (Tclefotó 7- MTI-Iotó — Tóth István felvétele — KS.) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet, Alhadzsi Sheliu Shagarinak. a Nigériai Szövetségi Köztársaság el­nökének, hivatalos magyarországi látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapította, hogv a látogátás és a tárgyalások lehetőséget adtak a két fél álláspontjának kicserélésére, a legfontosabb nemzetközi kérdésekben, és jól szolgálták a magyar—nigériai kapcsolatok to­vábbfejlesztését. Az Elnöki Tanács a tájékoztatást tudomásul vette. Az Elnöki Tanács kiegészítette a középfokú oktatási intézmé­nyekről szóló törvényerejű rendeletet. Az új rendelkezések értelmé­ben a honvédelmi miniszter is létesíthet szakközépiskolát. Ezzel le­hetőség nyílik a szakmunkásképzéssel egybekötött szaktiszthelyettes- képzés kiszélesítésére. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg, és mentett fel, egyéni kegyelmi ügyeket tárgyalt, végül egyéb folyamatban levő ügyekben döntött. (MTIj A pénzügyi tárca vezetője be­vezetőként egy régi megállapí­tást idézett: a történelem az élet tanítómestere; bár a történészek aligha egyeznének bele, hogy a tavalyi esztendőt históriának te­kintsük. Mégis történelem annyi­ban, hogy a tavalyi tapasztala­tokból nagyon sokat okulunk, s az 1980-as intézkedések folyama­tok rendkívül sok pozitív tenden­cia továbbvitelére ösztönöznek. A tanácskozás megerősítette, hogy a gazdaságban hosszan tartó és nagy aktivitással megindított fo­lyamatról van szó. amelyben min­den kérdés megoldása, minden eredmény egyúttal új feladato­kat is állít. E teendők megoldá­sán állhatatosan együtt kell dol­RAKTÁRBAN A MAGKÉSZLET A MÁSODVETÉSHEZ síz ärätob Megszoktuk már, hogy az időjárás minden év­ben megnehezíti a gabona begyűjtését. Gyakran a hideg, hosszú tél, a fagyos tavasz, az aszály gyengíti a kalászba szökkenő növényeket. Így volt ez, sajnos, az idén is. Sőt, június- 16-án a me­gye déli részén, nagyon régen tapasztalt vihar- és jégkár tizedelte meg a kenyérnekvalót. Az utób­bi napokban, megyeszerte jelentős mennyiségű csa. padék is hullott, amely némiképp enyhít az aszály­kár okozta gondokon. A viaszérés állapotában lé­vő gabona az áldásos cső nyomán még gyarapo­dik. Elhúzódik az érés is, így várhatóan az őszi kalászosok aratása csak Péter-Pál után néhány nappal kezdődik a megye déli részén. Startra k 9 Másodnövénynek készítik elő a talajt a bajai határban. Bács-Kiskunban 94 ezer hek­tár őszi búza, 15 ezer hektár rozs és ugyanennyi őszi árpa vár be­takarításra. Vannak helyek, ahol a rozs- és ősziárpa-táblákat első­sorban gazdaságossági megoko- lásból zöldtakarmányként már begyűjtötték. A megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályának tájékoztatása szerint megfelelő az üzemek műszaki és munkaszer­vezési felkészülése az aratásra. A gazdaságok kivétel nélkül el­készítették a betakarítási ütem­terveket, és lezárultak — siker­rel — a gépszemlék is. A terü­leti szövetségek és az AGRO- KER -a megye kombájnvezetői számára a jánoshalmi szakisko­lán oktatótanfolyamot szerve­zett, amelynek elsődleges célja az volt, hogy minél kisebb szem­veszteséggel dolgozzanak a gé­pek. A korábbi évek gyakorlata szerint az idén is segít a hon­védség az aratásban. Húsz kiska­tona ül majd a kombájnokra — akiknek ez a szakmája —, 8 ter­melőszövetkezetben és 2 állami gazdaságban gyorsítva ezzel a be­gyűjtés ütemét. összesen 936 kombájn 726 bá­lázó és 170 terményszárító segí­ti a gyors aratást. A tavalyi év­hez képest csökken az egy kom­bájn által betakarítandó terület is. Megfelelően felkészült a gabo­naforgalmi és malomipari vál­lalat. Ha szükséges, éjjeli mű­szakban is átveszik a megtermett szemeket. A 110 telep naponta 17 ezer tonna kenyérnekvaló foga­dására képes, tehát 17—20 nap alatt biztos helyre kerülhet a szerződött 244 ezer 930 tonna gabona. Az AGROKER Vállalat az ara­táshoz szükséges gépek túlnyomó részét a megrendelések szerint leszállította. Sajnos, visszatérő gond, hogy az NDK-ból szárma­zó gépek alkatrészellátása sok kívánnivalót hagy maga után. A nagykereskedelmi vállalat kü­lönben az aratás idején nemcsak hétköznapokon, hanem szomba­ton és vasárnap is ügyeletet tart a berendezések minél gyorsabb pótlása érdekében. A megye déli részén és a Ho­mokhátságon a mezőgazdasági nagyüzemekben már javában tart az őszi árpa betakarítása. A já­noshalmi Petőfi Tsz-ben, a kecs­keméti Kossuth Tsz-ben és a lesólyospálosi Kunsági Szakszö­vetkezetben az utolsó hektárokon járnak a kombájnok. Sőt, a ho- mokmégyi Aranykalász Tsz már 117 hektáron befejezte az őszi ár­pa aratását. A vetőmag-termeltető és értéke­sítő vállalat a jégkár sújtotta te­rületek megsegítésére sietett. A .gazdaságok rendelkezéséne bo­csátja, ha kérik, az újravetéshez szükséges magvakat. Elsősorban rövid tenyészidejű, tehát még idő­ben betakarítható növények mag- vaiból megfelelő a választék. Sz. P. M. gozni. A hozzászólások nagyon sok témát öleltek fel, egy részük rendkívül bonyolult, ezért ko­moly vizsgálatot érdemelnek. Ezekre a rögtönzött válasz nem adna kellő megoldást. A kor­mány — eddigi gyakorlatának megfelelően — az összes észre­vételt, javaslatot megvizsgálja, s az előrehaladás érdekében a le­hetőségek, az érdemiség szerint intézkedik. A vitában többen foglalkoztak az ipar kérdéseivel. A haladás tényei mellett kétségtelenül van több — nem is újkeletű — gond, s a kormányzat elhatározott szándéka, hogy ezeket folyama­tosan megoldjuk. Ilyen teendő a gépipar szelektív fejlesztése, a háttéripar fejlesztése, az alkat­részellátás javítása. A kormány nagy figyelemmel foglalkozik a vállalatok közötti szerződéses kapcsolatok és a felelősségi rend­szer gyakorlati kérdéseivel, ellen­őrzésével. Külön is kiemelte, hogy a struktúraváltás, a háttér­ipar és az alkatrészellátás terü­letén egyaránt javulást hozhat a nemzetközi munkamegosztás to­vábbfejlesztése. A KGST-orszá- gokkal kialakított, s most már öt évre szóló, tervkoordinációban egyeztetett együttműködési lehe­tőségek fontos szerepet töltenek be. Jól megfontolt, a kölcsönös érdekeken alapuló együttműkö­dés továbbításán kell . munkál­kodni. Áttérve a mezőgazdaság kér­déseire, a válaszadó miniszter úgy értékelte a hozzászólásokat,' hogy azok megerősítették: az ágazat jó eredményei mellett a termelésben, a költséggazdálko­dásban jtt is találhatók tartalé­kok. Árakról, jövedelmezőségről szólva mondotta, hogy a sertés- tenyésztés helyzete kielégítő, megvan az ösztönzés is, annak ellenére, hogy a költségek az utóbbi esztendőben e területen is növekedtek. Ezt a felvásárlási árakkal, s legutóbb bizonyos háztáji adórendelkezésekkel sike­rült úgy ellensúlyozni, hogy a tenyésztési kedv megmaradt. A pénzügyi kormányzat tudja: a mezőgazdasági termelés költsé­gei nőnek, ezért — a hatékony­ságra ösztönzés mellett — a fel- vásárlási árak alakításával akar­ja elősegíteni a termelési kedv fennmaradásiát. A vitában szó esett a vízdíjak nagyarányú vál­tozásáról. Tény azonban, hogy a víz mai árában semmiféle külön adó vagy nyereség nem szerepel, olyannyira, hogy az ár ma sem fejezi ki a tényleges költségeket. A hirtelen áremelés mégis figyel­meztető jel. Többen felvetették a tanácsi fejlesztés-gazdálkodás kérdéseit. Örömre ad okot — mondotta a miniszter — hogy sok hozzászóló megerősítette: a tanácsi gazdál­kodásban is szükség van szelek­cióra, rangsorolásra, takarékos­ságra. Szólt a települések alap­ellátásának eltérő értelmezésé­ről, a gond az ülésszak vitájá­ban is tükröződött. Több bírálat crte a településfejlesztési kon­cepciót, illetve az utóbbi eszten­dőben kialakult — különösen a kistelepülésekre jellemző — gya­korlatot. A tíz évvel ezelőtt el­fogadott» településhálózati kon­cepció jó szolgálatot tett, s az már másik kérdés, hogy egy év­tized után — a gyakorlat alap­ján — igazításra szorul. Bara­nya megyében például az utóbbi öt évben Pécs városára költötték a fejlesztések 80 százalékát, most viszont csak 64 százalékkal szá­molnak. Tehát örvendetesen egészséges folyamat indult meg, s más országrészekben is vannak már hasonló tapasztalatok. A miniszter válasza után ha­tározathozatal következett. Az Országgyűlés a Magyar Népköz- társaság 1980. évi költségvetésé­nek és a tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervének végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslatot álta­lánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegek­kel egyhangúlag elfogadta. A határozathozatalt követően Nyitrai Ferencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal el­nöke terjesztette elő a statiszti­káról. szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásáról szóló be­számolót. Nyitrai Ferencnének, a KSH elnökének beszámolója Bevezetőjében hangsúlyozta: a több, mint 110 éves múltú, sok értékes hagyománnyal rendelke­ző magyar állami statisztikai szolgálat, a felszabadulás után a szocialista tervgazdaság igé­nyeinek megfelelően nyerte el új, kiteljesedett szerepkörét. Aktí­van segítette és segíti a népgaz­dasági és társadalmi tervező- munkát, egyre nagyobb részt vál­lalva a társadalmi és gazdasági folyamatok elemzéséből is. Sta­tisztikai szolgálatunk ma már ki­váló szakemberekkel és korszerű számítógépparkkal rendelkezik. Az állami statisztikai szolgálat alapvető törekvése, hogy hazánk társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását sajátos eszközeivel mind hatékonyabban mozdítsa elő. Ennek érdekében szervezze meg az ésszerű adat­gyűjtést és -feldolgozást, elkerül­ve az információs igények növe­kedésével párhuzamosan jelent­kező túlburjánzási veszélyt. E törekvések megvalósításában jelentett fontos állomást az 1973. évi V. törvény, amely az állami statisztika minden lényeges és tartósan érvényesülő elvét rög­zíti, jogerőre emeli. E törvény keretjellegűen meghatározza az egységes és összehangolt statisz­tikai rendszer működési feltéte­leit. Az elemzés igénye Az utóbbi években gazdaság- politikánkban új irányok érvé­nyesültek, amelyek a mennyiségi növekedés helyett a minőségi fej­lődést állítják előtérbe, és a te­vékenységek értékelésében mind nagyobb szerepet adnak a gazda­sági munka hatékonyságának. A gazdasági fejlődés mai szakaszá­ban egyre jelentősebb szerepet kapnak azok az információk, (Folytatás a 2. oldalon.) MŰANYAGOK A MEZŐGAZDASÁGBAN Befejezte munkáját a nemzetközi kollokvium Részletes felmérés készül a megye telekellátásának helyzetéről • A nemzetközi műanyag-kollokvium alkalmával, megnyílt kecs­keméti kiállításon többek között megismerkedhettek a látogatók a műanyag konténerrel is. A VI. ötéves lakásépítési terv eredményes végrehajtásának ki­emelkedő feltétele a folyamatos és a tényleges igényeket kielégí­tő telekellátás. A tervidőszak ki­dolgozásakor a megyében 10 200 állami és magántulajdonban le­vő telek volt. Ebből 5700 állami, 4500 magántelek. Előkészítés alatt állt 7500 telek. Ez látszólag ki­elégítő ellátást teremthetne a me­gyében, mivel 3—4 év tényleges szükségletét elégíti ki. Ténylegesen viszont más a helyzet. Egyes városokban és nagyközségekben tartósan nem volt telekkínálat, és csak 1982— 83-ban várható lényeges változás. Ekkor ugyanis az OTP által elő­készített telkek nagyobb meny- nyiségben állnak majd rendefe kezésre. A folyamatos telekellátás hiá­nya nemcsak a lakásépítést hát­ráltatja, hanem hatással van az árak alakulására is. A tartósan ellátatlan területeken magántu­lajdonban álló telkek ára is lé­nyegesen emelkedik, és ez az építőket aránytalanul terheli. Ezért a folyamatban levő intéz­kedések megtétele mellett szük­séges olyan operatív intézkedési terv kidolgozása, amely a telek­ellátás rendszerességét, az egyes területeken jelentkező telekhiá­nyok megszüntetését biztosítani tudja. A megyei tanács az érdekelt megyei szakosztályok vezetőinek és a telekellátásban részt vevő, közreműködő szervek vezetőinek bevonásával bizottságot alakított a jelenlegi helyzet felülvizsgála­tára és a telekellátás javítását segítő intézkedések kidolgozásá­ra. A bizottság augusztus végéig a megye városaiban és járásaiban — ezen belül a kiemelt települé­seken és nagyközségekben — té­teles felmérést készít minden la­kásépítési forma telekigényének jelenlegi kielégítéséről és a folya­matos telekellátást akadályozó» problémákról. Külön is felül­vizsgálják a kisajátítás és telek- előkészítés folyamatát, valamint az OTP fokozott bekapcsolásának lehetőségét a telek-előkészítés munkájába. A felülvizsgálat célja: már az év második felében és 1982-től folyamatosan olyan helyzet jöj­jön létre Bács-Kiskunban, hogy a sajáterős lakásépítésnél a me­gye minden településén megfele­lő telekkínálat alakuljon ki. Ugyanakkor a telekárak emelke­dése ne akadályozza a sajáterős lakásépítés további kiszélesítését. A felülvizsgálat eredményeiről, a megtett intézkedésekről lapunk olvasóit folyamatosan tájékoztat­ni fogjuk. S. B. A műanyagok használatának világméretű terjedésével párhu­zamosan növekszik térhódításuk Magyarország mezőgazdaságában is. Létfontosságukat a jó tulaj­donságaik mellett olcsóságuk­nak köszönhetik. Hazánkban kezdetben csupán a zöldség- hajtatásban alkalmazták a mű­anyagokat, a hagyományos me­legágyak takarásához használt ablakok pótlására. Ma már elju­tottunk odáig, hogy a mezőgazda­ság sok egyéb területén is jól helyettesítik az építőanyagokat, a szállítóeszközöket, a különféle takarókat, a csöveket és egyéb gyártmányokat. A kertészetekben pedig már általánossá vált az alkalmazásuk. A műanyagkutatásban elért legújabb sikerekről adtak számot azok az előadók, akik résztve­vői voltak a tegnap befejeződött háromnapos nemzetközi műanyag­kollokviumnak. A kecskeméti Tu­domány-Technika Házában elő­adások hangzottak el a váz nélkü­li műanyag fólia alatti koraibut- gonya-termesztésröl, a műanyag hálók felhasználási lehetőségei-■ ről a mezőgazdaságban, valamint az üvegszálas poliészter és önete­tők és önitatók alkalmazásáról is. A tudósok megismerkedtek a Magyarországon alkalmazott kor­szerű vizfüggönyös fóliasátorral, a víztakarékos cseppenkénti ön­tözés lehetőségeivel, a konténeres termesztés adta előnyökkel és a legeslegújabb talajtaikarási eljá­rásokkal. .

Next

/
Thumbnails
Contents