Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-24 / 146. szám
1981. június 24.. • PETŐFI NEPE • * Az ország pénztárcája Holnap összeül az országgyűlés nyári ülésszaka REGI HAGYOMÁNY MAR, hogy az országgyűlés ilyenkor, nyár elején betekint az ország pénztárcájába: a képviselők megtárgyalják, elfogadják a Magyar Népköztársaság előző évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Az idén — ezúttal első alkalommal — még egy terjedelmes, s bizony nem köny- nyen emészthető előterjesztés kerül a képviselők asztalára: a tanácsok középtávú pénzügyi tervének a végrehajtásáról szóló jelentés. Ennek parlamenti megvitatását az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény írta elő. A tavalyi költségvetés végrehajtását vizsgálva örömmel állapítja majd meg az országgyűlés, hogy folytatódott a külkereskedelmi egyensúly javuló irányzata, s bár némileg csökkenő nemzeti jövedelem mellett és szerény mértékben, de nőtt a lakossági fogyasztás. A reális helyzet- megítéléshez feltétlenül hozzátartozik azonban, hogy a sokat emlegetett népgazdasági egyensúly javításának a termelésben rejlő lehetőségei a szükségesnél — s tegyük hozzá: a lehetségesnél — lassabban bontakoznak ki. 1980- ban a termelés nemhogy a tervezett 3—3,5 százalékos növekedést, hanem még az 1979. évi színvonalat sem érte el. AZ ORSZÁGGYŰLÉS plénuma elé kerülő jelentés megállapítja, hogy a termelés összetételében, a termékszerkezet változtatásában számos területen tapasztalni előrelépést. Megnyugtató az is, hogy egyre több vállalatnál, gazdálkodó egységnél a mennyiségi növekedés helyett a jövedelmezőség a központi kérdés, a fő cél. A külkereskedelmi mérleg kedvező alakulását jelentősen segítette a.mezőgazdaság jó kenyérgabona-termése. és az élőállat-értékesítés: mindez lehetővé tette a külpiaci konjunktúra kihasználását. Az ország jelenlegi gazdasági, pénzügyi helyzetének alapos elemzése természetesen a parlamenti ülésszak feladata lesz majd: néhány kérdésre azonban már most érdemes felhívni a figyelmet. Mint ahogy ezt maguk a képviselők is megtették az országgyűlést megelőzően, az állandó bizottsági üléseken. Többen elemezték például a beruházási . helyzet, és a készlet- gazdálkodás-’ íttfvábbi javulásának lehetőségeit. A vitákon sok szó esett a lakásépítésről — tavaly országosan a lakosság csaknem minden tizedik forintját lakásgondjának megoldására fordította —, s ezen belül is a magánerős építkezések tervszerűbb, szervezettebb támogatásáról. A képviselők az ország gazdasági helyzetébe vetett bizalom jeleként értékelik azt a tényt, hogy 1980- ban a lakossági takarékbetét-állomány csaknem 10 milliárd forinttal növekedett. Mégpedig úgy, hogy jelentős arányeltolódás tapasztalható a hosszabb időre lekötött pénzösszegek irányába. Az országgyűlés tagjai természetesen jóelőre informálódtak a tanácsok 1970—1980. évi középtávú pénzügyi tervének végrehajtásáról is. A népképviselet és az államigazgatás helyi szervei az elmúlt öt évben összesen több mint 435 milliárd forinttal gazdálkodtak. A tanácsok saját bevételeikből több mint 7 milliárd forinttal növelték költségvetési kiadásaikat, s ezeket az összegeket elsősorban épületek, utak, hidak felújítására, valamint a terven felül létrehozott gyermekintézmények működtetésére fordították. A TANÁCSOK fejlesztési alapja a vállalatoktól és más szervektől kapott pénzösszegekkel öt év alatt több mint 18 milliárd forinttal egészült ki. Az együttműködés a társadalompolitikai szempontból legfontosabb fejlesztések megvalósítását szolgálta. így ezeket az összegeket a tanácsok főleg lakások, közművek, óvodák, bölcsődék építésére, valamint a szakmunkásképző intézetek fejlesztésére használták fel. A tanácsok saját fejlesztési alapjaikból öt év alatt mintegy 20 milliárd forintot adtak át különféle gazdálkodó szerveknek. Ebből az összegből új közműberuházások valósultak meg, korszerűsödött a tömegközlekedés, bővült a kereskedelmi hálózat, fejlődött a sütőipar, nőtt az építőipar teljesítő- képessége. A tanácsi fejlesztések eredményei közismertek: Magyarországon az elmúlt öt évben a tervezettnél is több, összesen 453 ezer új lakás épült. A 100 lakásna jutó családok száma a fővárosban 122- re, országos átlagban pedig 108- ra mérséklődött, a komfortos lakások aránya 51-ről 66 százalékra nőtt. Közműberuházásokra a 'tanácsok csaknem 19 milliárd forintot költöttek, a víztermelő kapacitás több mint 800 ezer köbméterrel nőtt és 7300 kilométer hosszúságú ívóvízvezeték épült ki az országban. Így lehetővé vált, hogy a tavalyi év végén már a lakosság 75 százaléka közműves {ivóvízellátásban részesüljön. A PARLAMENTI ülésszak az eredmények elismerése mellett nyilván a tanácsi gazdálkodás hiányosságaival is őszintén szembenéz majd. Így például azzal, hogy a tervezettnél kevesebb kórházi ágy, bölcsődei és diákotthoni hely létesült. Természetesen egy ötéves tervet nem lehet mereven értelmezni, az elképzeléseknek rugalmasan igazodniuk kell a végrehajtás során felmerülő tényleges, jogos társadalmi igényekhez. Márpedig, ha valamelyik területen az eredetileg tervezettnél nagyobb anyagi befektetésekre van szükség, ez más fejlesztési ágazatokban óhatatlanul is lemaradást jelenthet a tervszámokhoz képest. A tapasztalatok szerint azonban a lemaradásokban más tényezők — mint például a beruházások nem kellően megfontolt előkészítése — is szerepet játszottak. A tanácsok gazdálkodásával, fejlesztési politikájával kapcsolatban a bizottsági üléseken több képviselő bírálta a túlzott város- centrikusságot. Már az ötödik ötéves terv megfogalmazásánál is fontos célja volt a területfejlesztési elképzeléseknek a kisebb települések alapellátásának javítása. Ez azonban nem .történt meg kellő mértékben. Bár 1976 és 1980 között a megyék központi költségvetési ráfordításai a korábbinál lassabb ütemben növekedtek, a helyi — községi, városi — tanácsók pedig valamivel több pénzhez jutottak, az arányeltolódás mértéke még messze nem kielégítő. Ennek következménye például, hogy a községek népességmegtartó- képessége alig javult. A megyeszékhelyi városok aránytalanul túlzott fejlesztése következményeképp a kisebb települések szinte elnéptelenedtek, a lakosság városokba áramlott. Nem fejlődött kellően a városkörnyéki községek, valamint az agglomeráoiós övezetbe tartozó központok és a környező települések közötti együttműködés sem. TÁLÁN ENNYI ízelítő is elég annak érzékeltetésére, hogy lesz miről vitatkozni, véleményt mondani az országgyűlés nyári ülésszakán. Igaz, a téma, a napirend ezúttal a múlt: a korábbi költség- vetések, fejlesztési célok végrehajtása. De a vita tanulságai majd a jövőnek szólnak, irányokat mutatva, hogy merre, hogyan lépjünk tovább. D. A. MINT ASZOLGÁL AT BÁCSALMÁSON Több esélyt az életnek! Sürgősségi betegellátás a helyszínen Magyarországon, így Bács-Kiskun megyében is a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a balesetek okozzák a legtöbb halálesetet, s csak ezután következik a halálozási okok között a daganatos megbetegedés. Az idejében érkező, gyors orvosi beavatkozás a leggyakrabban előforduló megbetegedések esetében éppoly fontos, mint a balesetek sérültjeinek szakszerű ellátásában. Ennélfogva sürgető követelmény, hogy a helyszíni sürgős orvosi ellátás minőségét, minél előbb magasabb szintre emeljék. A gyorsaság életet ment Az orvostudomány szolgálatában korszerű eszközök, hatékony gyógyszerek állnak. A szakszerű beavatkozás, a medicinák alkalmazása életet ment. De a gyorsaság nagyon fontos,, Minden perc késedelemmel csökken a beteg, a sérült esélye az életbenmaradás- ra. Mi kell az élet esélyének növeléséhez? Jól képzett, nagy felkészültségű orvos, aki a megfelelő eszközökkel, gyógyszerekkel azonnal érkezik a helyszínre. Beavatkozásával az „első" segélyt adja: a beteget, a sérültet képessé teszi arra, hogy a további szakellátásra alkalmasan érkezzék a gyógyin- tézménybe. Az Országos Mentőszolgálat hálózata jól működő szervezetként tevékenykedik. Sokszor azonban olyan esetben is helyt kell állniuk a mentősöknek, amikor a súlyos beteget (sérültet) szállításra alkalmassá tenni a körzeti orvosnak kellene. A megye városaiban megszervezték az ügyeleti szolgálatokat, és, ahol kórház működik, a megfelelő osztály sürgős esetek ellátására készen áll. A körzeti orvosok különleges sürgősségi táskát kaptak, melyben az életmentéshez legfontosabb eszközök, gyógyszerek vannak. i A gyors orvosi beavatkozás dologi feltételeinek jórészét megteremtette az egészségügyi kormányzat. Mégis akad még bőven tennivaló. Nélkülözhetetlen az elsősegélyt nyújtó gyors értesítése is. Csak az tudja ezt igazán, aki életveszélyes helyzetben próbált segítséget hívni, s percek vesztek el telefonkereséssel, vagy a kapcsolás akadozásával. Közismert, hogy Magyarországon a telefonhálózat elégtelen. 6 dacára annak, hogy törekszenek a segélyhívó telefonok fölszerelésére, többre lenne szükség. Sok esetben a meglévők működése sem garantált. Hívás, konzultálás URH-n A sürgősségi orvosi ellátás megszervezéséhez azonban még a jól működő telefonkapcsolat 'is kevés. Olyan mozgó, «állandóan élő hírközlésre van elengedhetetlenül szükség, amely minden körülmények között a több irányú kapcsolatot teszi lehetővé. Erre a legcélszerűbb az URH, illetve a szerte a világon alkalmazott CB készülék. Ezek alkalmazásával nemcsak bárhol megtalálható az orvos, de ha már a helyszínre érkezett, akár meg is konzultálhatja a beavatkozást a kórház szakorvosával, és így gördülékennyé teheti az elsősegély nyújtó-gyógyító láncolat működését. Bács-Kiskun megye sürgősségi orvosi szolgálatának megszervezésében figyelembe kell venni, hogy nagyon sok olyan körzet van, amely 20—25 kilométerre, vagy ennél távolabb fekszik a kórházaktól. Ezért is fontos, hogy a lakóhelyi hátrányos helyzetet megszüntető területi — a kisebb településekre kiterjedő sürgősségi ellátás megoldása ne késlekedjék. Igen sok tárgyalás« után — a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságával, a BRG-vel és más intézményekkel — még ebben az évben megkezdődik az URH-lánc kiépítése a megyében. Ennek alapján elsőként Bácsalmáson hozzák létre a sürgősségi szolgálat mintául is szolgáló centrumát. A nagyközségben működő URH-központ, a mozgó, (gépkocsiban lévő) adóvevő készülék negyven kilométeres hatótávolságban 7—8 község gyors, pontos hírközlését teszi lehetővé. Körzeti orvosok tanfolyama Az orvosok felkészítésére tanfolyam keretében a megyei kórház jól képzett szakgárdája vállalkozott, nem várakozva az országos képzésben való részvételre. A megyei tanács egészségügyi osztálya, s a helyi tanácsok is mindent megtesznek a már meglévő műszerek, eszközök további kiegészítésére. Kecskeméten az MHSZ URH-készülék kezelő tanfolyamot indít az ősszel, várva az orvosok részvételét. Mindezek fontos kimozdulót jelentenek, de mégiscsak a kezdeti, a korszerű sürgősségi betegellátás megteremtésének. A továbbiak folyamán a bácsalmási modell alkalmazásával, illetve tökéletesítésével Tiszakécs- ke, Kunszentmiklós, Jánoshalma s környékének ügyeleti ellátását fogják ily módon kiépíteni. A területi sürgősségi ellátás megoldásának kérdésével foglalkozott a napokban megtartott ülésén a Bács-Kiskun megyei Tanács egészségügyi és szociális bizottsága. Sorra vették a városokban már működő ügyeleti szolgálatok alkalmazható jó gyakorlatát, megvitatták mindazokat a tennivalókat, amelyekkel minél hamarabb elősegíthetik a lakosság egészség- ügyi ellátásának tökéletesítését. Nagy Mária (Straszer András képei.) J-JoQy miért borongás a lel- kém? ' Mert nem értenek meg. Ebben az országban nem lehet élni, mert ebben az országban nemhogy a borongás telkemet nem értik meg, de azzal sem törődnek, hogy miért borong a lelkem. Mert ebben az országban még borongani sem érdemes. Borongás bús bo- rongjaimat vajh' ki érti? Igen: vajh’? Mert ezt írtam életem nagy versében, amelynek a címe is az volt. Borongás ország borong kebledre borongó fiad ... A vers megjelent, viszonylag tág körben, vagy harmincak körében igen nagy visszhangot is váltott ki, olyannyira, hogy írtam hozzá gyorsan még húsz borongást és jelentkeztem az Írószövetségben, meg a kiadónál... De ebben az országban nem értik meg az embert. Nem vettek fel irószövetsétíi tagnak, és ezért nem adták ki a kötetemet sem. Esküszöm ezért, és nem a borongás miatt. A vászon hatszor tizenkét méteres volt. A kert <végében festettem eső-, fagy- és göngyölegálló sárga és vörös specifikus miniumfestékkel. A címe az volt, hogy a Capulet család mennybemenetele. Éppen nem lehetett őket látni, mert már magasan voltak, de a mennyet sem lehetett látni, Miért borongok? mert az még messze volt. Azért festettem így, hogy szabad asszociációkat teremtsek, és szabad asszociációkhoz nyújtsak lehetőséget. A vásznat aztán összegöngyöltem, mert mint Írtam fentebb, göngyölegálló festményt csináltam, és elvittem a művész szövetségbe, ahol majdnem megvették, de mégsem vették meg, mert Alaptag is akartam lenni. Aki úgy fest, mint én, eső-, fagy-, és göngyölítésállóan, ennyi szabad asszociációval, annak az Alapnál a helye, mint hivatalos és hivatásos festőművész. Nem vettek fel. Féltek tőlem? Minden bizonnyal. Ezek félnek az őstehetségtől, aki képes egy kert végében is megfesteni akármit, ha az hatszor tizenkét méteres vászon és szabad asszociáció... Zene rugós és rágós hangszerekre — címmel komponáltam hát, csak úgy fül után, egy kis opuszt forte és pianó váltásokkal, egy kis andantét is adagolva hozzá. Igaz a kottát nem ismertem, de már gyakran láttam, miként is játszanak üstdobon, harmóniumon, gitáron és nagybőgőn. Így tehát igazán nem okozhatott gondot számomra, hogy a lelkemben dúdoló köplijegy- zéket kivetítsem magamból rugós és rágós hangszerekre szerelve. Nem is kértem mást, csak hároméves állami ösztöndíjat, hogy a három év alatt elkészítsek egy olyan operát, amelynek a verseit is én írnám, a színpadképét is én festeném, s természetesen magam vezényelném az ösz- szes hangszereket is. Mert én mindent vállalnék. Mert én senkit sem terhelnék, ha hagynának alkotni. Hogy olcsóbb legyen! Mégsem kaptam meg az ösztöndíjat. Alkothatok én kérem bármit ebben az országban, próbálkozhatok drámával, szoborral, filmmel, vagy kisregénnyel — mint ahogyan mindegyikkel igenis nagy sikerrel próbálkoztam —! mindig/ mellőznék. Nem értenek meg, nem adnak támogatást, hogy anyagilag biztosítsam alkotói légkörömet... Hát ezért vagyok én borongás és kiábrándult! Na, és ha még ezt a karcolatot sem közlik... Meglesz a véleményem a szerkesztőkről... Gyurkó Géza
