Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-21 / 144. szám
1981.^ június 21. • PETŐFI NÉPE • 3 BÁCS-KISKUN MEGYE VI. ÖTÉVES TERVÉBŐL Kiemelt feladat a lakásépítés keresésében, a végrehajtás megszervezésében azonban lényeges szemléletváltozásra, igényesebb tervező, előkészítő munkára van szükség. Eddig elsősorban az új lakások minél tömegesebb építésében ■ kerestük a megoldást. És igényeltük, jogosnak tartottuk a növekvő állami támogatást, bizonyítottuk ennek indokoltságát minden lehetséges fórumon. A szemléletváltozásra elsősorban ezen a téren van szükség 1981—85. között 20 000 lakás felépítésével számolunk. Ez a városokban és a községekben alacsonyabb előirányzatot jelent, mint az előző tervidőszak tény- számai. Kevesebb lesz az állami lakás és a tanácsi értékesítésű lakás is.. Meg kell azonban értenünk, hogy több állami támogatásra, magasabb állami lakáskeretre reálisan nem számíthatunk. Azt lehet elosztani, ami rendelkezésre áll, s ebből kielégíteni a legindokoltabb igényeket. Ezt kell kiegészíteni a sajáterős lakásépítés minden formájának tervszerű, folyamatos támogatásával. Most nem elég a lakásszükséglet és a tervezhető új lakásépítés számszerű összevetése. Sókkal szélesebb terület átfogá- sáról van szó! Nemcsak fejleszteni kell, nemcsak új lakásokat építeni, hanem gazdálkodni is a lakásvagy ónnal. Néhány ' lehető- • ségre, feladatra itt szeretnénk ráirányítani a figyelmet: — A meglévő lakásállomány korszerűsítésével, fenntartásával is segíteni tudjuk a lakásellátás javítását, az igények jobb kielégítését. Ebben jelentős szerepe van az állami lakások korszerűsítésének, a gazdaságos lakáskialakítás minden lehetséges módszerének (emeletráépítés, tetőtér-beépítés, t toldaléképítés stb.), valamint a régi építésű, rosszul felszerelt magánlakások, családi házak korszerűsítésének is. Az állami lakások fenntartására, felújítására, korszerűsítésére a terv mintegy 400 millió forintot irányoz elő. Ebből 1287 állami lakás felújítását, korszerűsítését tervezzük. A magántulajdonban lévő lakások esetében ennek megoldását kedvezményes OTP-kölcsön segíti. — A település-kapcsolatok erősítése, a községek lakosságot megtartó képességének növelése is jelentősen segítheti a lakásvagyon ésszerűbb felhasználását, a lakásigények jobb kielégítését. Olyan ellátási és fejlesztési politika kialakítására van szükség az egyes vonzáskörzetekben, hogy csökkenjenek a lakóhelyváltozásból eredő lakásigények. A városi lakásigénylők egy részének kedvező megoldás lehet a letelepülés a városkörnyéki községekben lakásvásárlással, vagy új lakóház építésével. E tekintetben a tanácsi kapcsolatok, a tudatos együttműködés fejlesztése a leghatékonyabb megoldás. — A fejlesztési és elosztási tervek kidolgozása során a tanácsoknak az eddigieknél is körültekintőbben kell vizsgálni, elemezni a lakásigénylők család- nagyságát, korösszetételét, jövedelmi viszonyait és egyéb méltánylandó körülményeit. Különösen fiataloknál, családalapítóknál fontos, hogy megfelelő feltételeket biztosítsunk a családnagyságtól és jövedelmi viszonyoktól is függő lépcsőzetes lakáscserékhez, lakásvásárlásokhoz. Ebben nagy jelentőségű lehet az állami és az OTP ifjúsági garzonházépítés ki- szélesítése, a kialakult csere- és juttatási formák továbbfejlesztése. Az idősebb korúak, az egye- dülélők tényleges igényeket meghaladó lakásának cseréjét jól segítheti a nyugdíjas- és otthonházak, a garzonlakások stb. építése. Ezek számbavétele, a konkrét megoldási javaslatok kidolgozása, a lehetőségek feltárása már megkezdődött a megyében is. Fontos tennivaló ezt a tervidőszak során folyamatosan tovább .szélesíteni. A sajáterős építés támogatása Minden eddiginél nagyobb feladat és felelősség hárul a tanácsokra a lakásépítés terület-előkészítésében, a sajáterős lakásépítés folyamatos telekellátásában. Megváltozott az állami lakások finanszírozási rendszere, a lakótelepek sajátos különállása az egyes települések ellátottságában. A jövőben a v lakótelep szervesebb része lesz a település átlagos ellátottsági színvonalának. A lakótelepek mellett városokban és községekben is növekszik a jelentősége a kisebb lakásépítési 'területek és foghíjbeépitési lehetőségek feltárásának. Ezek előkészítésénél most indokoltabb, mint bármikor, hogy a tervezés a területkisajátítás és közművesítés tényleges igényéből, annak valós lehetőségéből Induljon ki. A lakásépítés nem teremthet további feszültségeket a lakások, a lakosság ellátottságában. Nem beszélhetünk például javuló lakásépítési feltételekről ott, ahol a telekárak már fékezik a sajáterős lakásépítést. Nehéz a telekárak reális szintjét meghatározni..Számos körülmény, összetevő befolyásolja az árak folyamatos emelkedését. Ezek egy része indokolt. Nem indokolt és nem fogadható el azonban, hogy egyes városokban — főleg Kecskeméten — az elmúlt pár év alatt 5—10-szere- sére emelkedtek a telekárak. Egyes városokban a tanácsi telekkínálat sem mérsékli a gyorsan növekvő telekárakat. Múlhatatlanul fontos vizsgálni és tervszerűen befolyásolni ennek mérséklését. Számos lehetőséget kínál az építési területek gondosabb kijelölése, a korábbinál reálisabb kisajátítási, szanálási költségek kialakítása, a meglévő közművek jobb kihasználása, a közműköltségek arányosabb terhelése. Ezek együttes feltárásával lehet olyan helyzetet teremteni a megye minden településén, hogy a javuló telekéUátás hatékonyan ösztönözze a sajáterős lakásépítést. Ezt segíti az OTP növekvő , terület-előkészítő tevékenysége is. A sajáterős' lakásépítés számos feltétele közül jelentősnek tartjuk azt a segítséget, amelyet a lakásszolgálati irodák nyújtanak — és javuló, tovább szélesedő tevékenységükkel a jövőben még fokozott mértékben nyújthatnak — a lakásépítőknek. Különösen jelentős az ajánlott és típustervellátás és adaptálás megszervezése, a gép- és eszközkölcsönzés, a szervezett együttműködés a beruházó, tervező, kivitelező és anyagforgalmazó vállalatokkal. Ilyen előkészítéssel és támogatással bízhatunk abban, hogv 1985 végéig felépül a tervezett 20 ezer lakás Bács-Kiskun megyében Szigeti Péter a megyei tanács vb. pénzügyi osztályának vezetője Vita a pénzügyi alapok elosztásáról Másfél héttel ezelőtt, június 10-én tárgyalta és fogadta cl a megyei tanácsülés Bács-Kiskun VI. ötéves tervét. Erről szóló tudósításunkban nem térhettünk ki az egyes ágazatok fejlesztésének részleteire, i A lakosság nagy érdeklődésére való tekintettel felkértük a megyei tanács vb. Illetékes osztályainak vezetőit, hogy a főbb ágazatok fejlesztési célkitűzéseiről cikksorozat keretében tájékozassák olvasóinkat. Az alábbiakban a megye hatodik ötéves lakásépítési tervéről adunk számot. Egy-egy középtávú tervidőszak pénzügyi gazdálkodási tervének megvitatása, jóváhagyása mindig nagy jelentőségű a megye „parlamentjének” munkájában. Hangsúlyozott jelentősége van ennek különösen ma, amikór szűkösebb lehetőségek között kell elosztani, racionális felhasználást tervezni valamennyi területen és minden ágazatban. Ennek megértése és felelőssége csendült ki a megyei tanács ülésének vitaindítójából, felszólalásaiból, és a zárszóból egyaránt. Élesen merült fel a kérdés: — Hogyan kerüljenek elosztásra demokratikusan, a legfontosabb célok és feladatok igazságos, értő mérlegelésével a rendelkezésre álló erőforrások' az egyes települések és az egyes ágazatok között úgy, hogy reálisan mérsékeljék a meglévő ellátási különbségeket és a tényleges feszültségeket? — Milyen eszközökkel, módszerekkel lehet növelni- a községek lakosságot, megtartó képességét, mérsékelve a megyében is erősödő városba áramlást? — Mit kell elsődlegesnek tekinteni a számos jogos igény közül, hogyan szükséges rangsorolni az egyes fejlesztési, ellátási feladatokat? Megannyi jogos és nyílt, őszinte választ sürgető kérdés ... A tanácsülés vitája, állásfoglalásai, határozata, a jóváhagyott dokumentumok reális választ adnak az itt feltett és még feltehető számos kérdésre, i A megye 1981—85. évi középtávú pénzügyi terve, valamint az 1981. évi költségvetési fejlesztési alap jóváhagyása széles körű előkészítő, elemző munka eredménye, amely számos fórum javaslataival, kiegészítéseivel, véleményével bővítve és megerősít- ye került a megyei tanács ülésének napirendjére. A terv alapvető célkitűzése volt az alapellátás átfogó bővítése, elsősorban a lakás-, kommunális-, valamint az egészségügyi ellátás és az oktatási intézmények fejlesztése. Ez a látszólag egyszerű feladat azonban olyan bonyolult összefüggéseket takar, mint a lakosság mozgása, a demográfiai változások, a településkapcsolatok alakulása, az ellátottság jelenlegi és tervezett reális színvonala stb. A fejlesztési igények megítélését a városokban bonyolultabbá teszi, hogy ott több „ellátási szint" kapcsolódik egymáshoz. A megye egész lakosságának, ezen belül a Városok és'a kisközségek lakosságának egyaránt jogos igénye az álapvető ellátás — lakás, közművesítés, közlekedés, kereskedelem, egészségügy, oktatás, művelődés stb. — helyi feltételeinek biztosítása, színvonalának folyamatos fejlesztése. A kiemelt településeknek viszont ennél többet — közép- és felsőfokú ellátást — kell nyújtani a saját és vonzás- körzetük lakossága számára. Ezek kialakult, vagy most alakuló feltételei további jelentős fejlesztést igényelnek. Csak ennek megértésével fogadható el az a látszólagos ellentmondás, hogy a kistelepülések lakosságot megtartó képességének növelésére irányuló reális törekvések mellett — a városok fejlesztési előirányzatai a VI. ötéves tervben is meghaladják a városi lakosság számszerű arányait. Már a .tervező munka kezdetén visszatérő kérdés volt — és ez kiemelt hangsúlyt 'kapott a ta- nácsülés vitájában is —, hogyan ítéljük meg a VI. ötéves tervet a növekvő igények tényleges kielégítésének, a végrehajtás realitásának szempontjából... ? A válasz egyértelmű! A megye középtávú pénzügyi tervének előirányzatai reális alapot teremtenek a következő öt év költségvetési gazdálkodásában előirányzott feladatok végrehajtásához és a fejlesztési célkitűzések megvalósításához. Ezen belül minden ágazatban és területen számolhatunk az elért ellátottsági színvonal fenntartásával — átlagosan mérsékelt, egyes ágazatokban és területeken pedig továbbra is je- -lentős — fejlesztésével. A VI. ötéves terv ugyanúgy az előrehaladást, a fejlődést szolgálja, mint az előző tervidőszakok tervei. Egyben az elért ellátási színvonal megtartásának, reális továbbfejlesztésének terve is, amely lehetőségeink eddigieknél is körültekintőbb számbavételét, szigorúbb gazdálkodási és fejlesztési követelményeket támaszt mindannyiunkkal szemben. Megvalósításuk széles körű társadalmi összefogást, az eddiginél nagyobb tervszerűséget, szervezettséget igényel. Minden erőforrás számbavételével, a hasznosítható tapasztalatok átvételével, a helyi és lakossági erőforrásokra fokozottan támaszkodva tudjuk csak célkitűzéseinket megvalósítani. A lakás- és kommunális ellátás javítása e tekintetben nemcsak kiemelkedő jelentőségű az egyes települések ellátottságának fejlesztésében és a jogos lakossági igények kielégítésében, hanem a helyi kezdeményezések, a lakossági összefogás széles területe is. Ezek feltárása, megszervezése, igénybevétele teheti reálissá, hogy a VI. ötéves tervben mérsékeltebb központi támogatás és behatároltabb helyi fejlesztési lehetőségek mellett is jelentős előrehaladást érjünk el. Húszezer lakás A lakásigények fokozott kielégítése eddig is kiemelt feladat volt a tanácsi tervekben, a helyi és területi tervcélok megfogalmazásában, s a VI. ötéves tervben is az marad. A megoldások Évadzáró társulati ülés a Katona József Színházban Tizenegy bemutató, háromszázhetvenhét előadás Tegnap délelőtt a Kelemen László Kamaraszínpadon megtartotta évadzáró társulati ülését a Katona József Színház. Sajtos Géza igazgató tartott ez alkalommal beszámolót. Elmondta, hogy az évad során összesen tizenegy új bemutatóra került sor, és műsoron tartottak két korábbi produkciót is. Ebben az évadban egy ősbemutatót láthatott a közönség: Görgey Gábor Bulvár című színdarabját. A környező országok művészétéből is ízelítőt egy jugoszláviai magyar író A színház szeptembertől idáig összesen háromszázhetvenhét előadást tartott, több mint száznegyvennégyezer néző előtt. Megtudtuk a beszámolóból, hogy ezúttal az alábbi darabok iránt volt a legnagyobb érdeklődés: Gogol: Revizor, Hunyady Sándor: Fekete szárú cseresznye, Feydeau: Oszt- rigás Mici és Mark Twain: Koldus és királyfi. A kamaraszínházi tevékenység továbbra ís sikeresnek mondható. Legegyöntetűbb kritikai elismerésben Tolnai Ottó Végeladás című darabja részesült, legnagyobb érdeklődés kísérte a közönség részéről Rózewicz Fehér házasság című ‘színpadi művét. Ezt, valamint a Koldus és királyfit a televízió is műsorra tűzte. A színház munkájának az elismerését jelzi, hogy a Végeladás, a Fehér házasság, valamint Barta Lajos Szerelem című darabja minisztériumi nívódíjban részesült. A következő évadról szólva elmondta az igazgató, hogy ismét nyolc nagyszínházi, egy gyermekszínházi és két kamaraszinházi bemutatót tartanak. Ugyanakkor műsoron marad a Fehér házasság és az Osztrigás Mici is. Az intézmény igazgatója .beszámolójában pozitív tényként könyvelte el, hogy a színház megkezdődött felújítása és a vezetésben bekövetkezett alapos változás nem akadályozta, nem gyengítette a társulat tevékenységét, céltudatos kaphattunk két lengyel szerző és művein keresztül. művészi munkáját. Erre i<s építve kifejezte reményét, hogy a létszámában is megnövekedett mű-, vészgárda igazi és tartós sikereket ért el majd a szeptemberben kezdődő 1981—82-.es színházi évad folyamán. Szőnyi G. Sándor művészeti vezető tartott ezután szakmai értékelést. Kiemelte, hogy az évadnak különösen az első fele volt eredményes a művészi értékek megteremtése szempontjából. A tényleges sikeres darabok mellett azonban nem egy esetben kevésbé értékes produkciókat is látott a közönség. Néhány darab «színpadi megjelenését nem sikerült művészileg kellőképpen megoldani. Ennek ellenére úgy véli, hogy a következő évadban a közös munka eredményeként egyaránt számíthatnak majd szakmai és közönségsikerre. A megyei tanács művelődés- ügyi osztályvezetője, Krajcsovicz Mihály köszöntötte ezután a társulat tagjait, a megyei irányító szervek nevében. Kifejezte azt a reményét, hogy az intézmény a jövőben igazi szellemi alkotóműhellyé válik majd. A társulati ülés végén a művészek titkos -szavazata alapján átadták „Az évad színésze” vándordíját — Pálfi Gusztáv szobrászművész alkotását. Ezúttal Kovács Zsolt kapta meg a hagyományos elismerést. V. M. BÚZA BEMUTATÓ • Mintegy száz hazai és külföldi búzafajtát, illetve fajtajelöltet tanulmányoztak az agrárszakemberek két napon át a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetének gazdaságában. (Telefotó — MTI) Pályázati felhívás A KISZ Központi Bizottsága, illetve a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium KISZ- bizottsága pályázatot és vetélkedősorozatot hirdetett meg az élelmiszer-termelő és -feldolgozó iparban tevékenykedő fiatal kollektívák részére. A pályázat célja, hogy az élelmiszer-termelésben és az ehhez közel álló területeken dolgozó ifjú szakemberek az energiamegtakarításra, illetve a -felhasználás ésszerűsítésére a napi feladatok megoldásán is túlmutató javaslatokat tegyenek. Ajánlott témák: 1. Az energia- gazdálkodás javítását , szolgáló új műszaki megoldások, eszközök, technológiák és szervezési eljárások. 2. Az energiameg- takarítás lehetőségei az élelmiszer-termelés különböző területein. . A jeligés pályázaton bármely, 35 éven aluli személyekből álló kollektíva részt vehet. A dolgozatok- terjedelme a tíz gépelt oldalt nem haladhatja meg. (Ehhez szükség szerint mellékletek is csatolhatok.) A borítékra rá kell írni „Fiatalok az energiatakarékos élelmiszer-termelésért”. Külön, zárt borítékban kell mellékelni a csoport tagjainak nevét, -életkorát és munkahelyének címét. A pályamunkákat három példányban kell elkülderi a KISZ Tolna megyei Bizottsága címére, Szekszárdra. A beküldési határidő: 1981. július 5. Az elbírálás után az -alkotók. írásban kapnak értesítést az eredményről és meghívást a Szekszárdi Állami Gazdaság KISZ-bizottsága által szervezendő területi vetélkedőre. A pálya- műveket önállóan nem díjazzák, viszont a vetélkedő háromfős győztes csapatai 2500, 2000 és 1500 forint jutalomban részesülnek. Az első, második és harmadik helyen végzett kollektívák ezenkívül részt vehetnek az energiaracionalizálási vetélkedő országos döntőjén, melyre 1981 szeptemberében a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban kerül sor.
