Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-21 / 144. szám

HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: A francia választások első fordulója baloldali többséget, s nagy arányú szocialista előretörést jelez. — A Palme-bizottság be­fejezi moszkvai tanácskozásait. — Az afrikai külügyminiszterek értekezlete. KEDD: Nothomb belga külügyminiszter moszkvai tárgyalásai. — A Fülöp-szigeteken az elnökválasztás meghosszabbítja Marcos man­dátumát. — A japán kormányfő folytatja nyugat-európai körút­ját. SZERDA: Haig amerikai külügyminiszter pekingi megbeszélései. Az amerikai diplomácia vezetője a kínai fővárosban a román külügy­miniszterrel is találkozott. — Reagan első sajtóértekezlete a me­rénylet után. CSÜTÖRTÖK: Leonyid Brezsnyev magas kitüntetésben részesíti Romesh Chandrát. a BVT elnökét. — A lengyel kormány a kritikus gazda­sági helyzetről tárgyal, és intézkedéseket helyez kilátásba a rend megerősítése érdekében. — Az ASEAN manilai értekezlete eluta­sítja az indokínai államok békekezdeményezéseit. — A genfi le­szerelési bizottság ülése. PÉNTEK: A Biztonsági Tanács hétpontos határozatban ítéli el Izrael támadását a Tammuz atomerőmű ellen. — Fokozódó feszültség Salvadorban. SZOMBAT: Iránban folytatódik a belpolitikai harc, a parlament a Baniszadr elnök elleni vádak megvitatását tűzi napirendjére. — Az OPEC miniszteri konferenciája az ecuadori fővárosban. A hét három Milyen új fejlemények történtek a héten a kelet—nyugati kapcsolatokban? Egy elszalasztott lehetőség év­fordulójáról írhattak a héten a kommentátorok. Két esztendővel ezelőtt, Bécsben, aláírták a má­sodik SALT-megállapodást, ame­lyet hét esztendőn keresztül ihá- ' rom amerikai kormányzat készí­tett elő, ám végül is maga Wa­shington futtatott zátonyra. A hivatalos amerikai megnyi­latkozások változatlanul nem sok okot adnak a túlzott bizakodásra. Reagan elnök, aki az emlékezetes merénylet óta most először tar­tott sajtóértekezletet, a fegyver­kezés fokozásának szükségességé­ről beszélt. Weinberger hadügy­miniszter az eddigi „másfél há­borús” amerikai doktrínát (mi­szerint az Egyesült Államoknak fel kell készülni rá, hogy egy­szerre vívjon egy nukleáris ösz- szecsapást s egy helyi háborút) két háborúra bővítette, amivel , mégint csak a fegyverkezési haj­szát kívánja éleszteni. Madrid­ban, Genfben és Bécsben — a héten mindhárom tárgyalási fó­rumon tartottak rutinjellegű ülé­seket — az amerikai küldöttek különösképpen negatív álláspont­ra helyezkedtek. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a kelet—hyugati viszony, s ezen belül a kiemelkedően fontos szov­jet—amerikai kapcsolatrendszer „kemény magvát” ma mindenek­előtt a katonai enyhülés kérdé­sei képezik. Csak a fegyverkezési hajsza korlátozásával és szabá­lyozásával (majd a fokozatos le­szerelési intézkedésekkel) lehet megakadályozni a nemzetközi kérdése helyzet további romlását, a fe­szültség mértéktelen növekedését. Moszkvában ezért tesznek új és új erőfeszítéseket az ésszerű párbeszéd fokozására, reális tár­gyalási alapot képező javaslatok előterjesztésére. A héten a szovjet fővárosban járt annak az atlanti országnak, Belgiumnak a külügyminisztere, ahol a NATO központja működik, s beható tárgyalások folytak többek között az eurorakéták kér­déséről. Ugyancsak Moszkvában ülésezett a tekintélyes nemzet­közi Palme-bizottság, amelynek névadó elnökét Leonyid Brezs­nyev is fogadta. A szovjet ál­lamfő a SALT-folyamat folytatá­sának szükségességéről szólt, s ez­zel — bizonyos véleménykülönb­ségek ellenére — alapjában a bizottság tagjai is egyetértettek. Terítékre, került a rakétaelhárító­rendszerek kérdése is, jövőre le­jár ugyanis az első SALT-megál- lapodásban rögzített, majd to­vább módosított egyezség: mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok csupán egy-egy ilyen ellenrakéta-övezetet épít ki. Ha megszűnne ez a korlátozás, a fegyverkezési verseny új, rend­kívül veszélyes és költséges ága bontakozna ki az ellenrakéták, azután az ellen-ellenrakéták te­rületén, s ez szinte a végletekig folytatható. A .moszkvai eszmecserék bebi­zonyították, hogy kölcsönösen lépni kell a viták tárgyalásos rendezése érdekében, s erre adó­dik lehetőség. A Szovjetunió kész az építő jellegű megbeszélésekre. Hasonló nézeteket vall több NA- TO-hatalom és befolyásos nyuga­ti személyiségek növekvő köre — eredményes tárgyalások azonban nehezen képzelhetők el az Egye­• Franciaországban ma tartják a rendkívüli parlamenti választások második fordulóját. Képünkön: Gaston Deferre belügyminiszter az első forduló eredményeit elemzi — mögötte a francia yálasztási kerületek elosztását jelző térkép. sült Államok részvétele nélkül. Elsősorban Washington felelős­sége tehát, hogy ne szaporodjék az elszalasztott alkalmak szá­ma ... Milyen körülmények között született meg a Biztonsági Tanács határozata? Napokon át tárgyalt a Bizton­sági Tanács a Tammuz atomerő­műre ledobott izraeli bombák ügyéről, s még nagyobb volt az aktivitás a színfalak mögött, a nemhivatalos konzultációk során. Így született meg az a hétpontos határozat, amely magán viseli a kompromisszumos alkudozás je­gyeit. jj | A döntés egyértelműen elítéli az izraeli katonai támadást, tá­mogatja Irak jóvátételi igényét, elismeri Bagdad jogát az atom- erő békés felhasználására, vi­szont felszólítja Izraelt: helyezze nukleáris berendezéseit a Nem­zetközi Atomerő Ügynökség el­lenőrzése alá. A határozat gyen­gesége, hogy nem ír elő kötelező büntető szankciókat, pedig a Biz­tonsági Tanács az az egyedüli ENSZ-testület, amelynek erre. felhatalmazása van. tSSRÍSgOííSKl ily riiöd0írigéiT,éi,éS''eií''r'árná’!5- foglalás született, de gyakorlati kötelezettségek nélkül. Washing­ton ugyanis a szankciók megvé- tózásával fenyegetett, s ezért folytak az előzetes, egyeztető tár­gyalások. Az Egyesült Államok ezzel együtt kínos választás elé került: a Begin-kormány még ezt az amerikai magatartást is ne­hezményezi, az arab államok — köztük a ' középen vagy attól jobbra elhelyezkedők is — kevés* nek tartják. A hírek szerint az amerikaiak még ennyit sem akar­tak vállalni, de az Izraelt támo­gató washingtoni nyilatkozatok rendkívül negatív arab vissz­hangja nyomán, a szóbeli elíté­lésről nem mondhattak le. Közben továbbra sem megol­dott a libanoni krízis. Az elnöki különmegbízott, Habib láthatólag bedobta a törülközőt, és csak a június 30-i izraeli választások után számít újabb közvetítésre. Kérdéses azonban, vajon Wa­shington magatartása a Bizton­sági Tanácsban mérsékletre inti, avagy inkább biztatja szövetsé­gesét? Hogyan alakul az iráni belpolitikai helyzet? Lehet, hogy az elnök megkez­di rendes évi száműzetését? — ironizált egy tudósító a teheráni hírek, a Baniszadr-rejtély nyo­mán. Nehéz lenne bármit is elő­rejelezni, hiszen a jelentések vál­tozatlanul ellentmondóak, és iga­zában egyetlen bizonyosság van: a súlyos belső harc. Ügy tűnik, véget ért Iránban egy kényes egyensúlyi helyzet az úgynevezett iszlám fundamenta­listák, a vallásos konzervatív erők; valamint a nemzeti bur­zsoázia és szövetségesei között. Khomeini imám, aki egyszerre volt a mérleg nyelve, de korlát­lan tekintélyű döntőbíró is, az iszlám,, csoportosulások , javára látszik dönteni; noha nem tudni, azok. (győzelme teljes. vagy, rész­leges lesz-e. (A gyakorlati kér­dés, hogy melyik erő biztosíthat­ja inkább az iráni fordulat kö­vetkezetes véghezvitelét, nehe­zen .válaszolható meg, ugyanis a front mindkét oldalán tapasztal­hatók pozitív és negatív jelensé­gek,) A hírek, érthetően, Baniszadr személyére összpontosítanak, de igazából olyan problémák kerül­hetnek előtérbe, mint Irán jö­vendő bel- és külpolitikája; az öböl-háború további sorsa; a belpolitikai erőközpontok, így a hadsereg várható mozgása. Egye­lőre több kérdőjellel, mint hi­teles válasszal... Réti Ervin Emlékeztető Negyven évvel ezelőtt, 1941. június 22-én a fasiszta Németország hitszegő mó­don, hadüzenet nélkül meg­támadta a Szovjetuniót. Meg­kezdődött a szovjet nép Nagy Honvédő Háborúja; 1418 na­pon és éjszakán át harcolt az ellenséggel. A harcban húsz­millió szovjet ember veszí­tette életét; a fasiszták sokat közülük embertelenül meg­kínoztak, koncentrációs tá­borokba hurcoltak, élve el­égettek, gázkamrákban sem­misítettek meg. A hitleristák 1710 várost, 70 ezer egyéb települést, 40 ezer kórházat, 84 ezer isko­lát, 31 850 iparvállalatot, 1974 kolhozt és szovhozt, 43 ezer könyvtárat és 427 mú­zeumot semmisítettek meg. A második világháború fő terheit a Szovjeturíió visel­te. A szovjet csapatok 607 ellenséges hadosztályt sem­misítettek meg. A szovjet nép nemcsak megvédte sza­badságát és függetlenségét, de jelentős mértékben hoz­zájárult ahhoz, hogy az európai és a világcivilizációt megmentse a fasiszta barbá­roktól. • Isy kezdődött. A fasiszták • Sztálingrád. Az Állomás tér, a német fasiszta légierő bombázása után. szovjet városokat bombáztak. • így végződött. Porba hullanak a hitlerista zászlók. 0 A breszti erőd védői tiszte, létére emelt emlékmű. AZ AMERIKAI-KÍNAI MEGÁLLAPODÁS SZOVJET VISSZHANGJA FeszültségnöveK) lépés Ázsiában Rövidlátó politikának, veszé­lyes lépésnek, sőt összeesküvés­nek nevezik a szovjet sajtókom­mentárok azt a megállapodást, amely a pekingi vezetők és az Egyesült Államok között jött lét­re, Hadig amerikai külügymi­niszter látogatása során. Á szov­jet sajtó számos kommentárban I foglalkozik azzal, hogy az Egye­sült Államok fegyverszállítást helyezett kilátásba Kínának és igyekszik szovjetellenes szövet­séget létrehozni Pekinggel. A fegyverszállításokról írva az Izvesztyija kommentárja meg­állapítja: jól ismert tény, hogy Kínát senki sem fenyegeti '. és nem is szándékozik fenyegetni. Az a közismert, hogy az ország súlyos belső nehézségei a békés célú gazdaság fejlesztését te­szik parancsoló szükségességgé. Ezeket az alapvető igazságokat azonban sutba vágják — az úgy­nevezett közös stratégiai érde­kek nevében. „A jelekből ítélve a Pentagon stratégái, akik konfrontációt akarnak a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, mindenekelőtt Ázsiában, Kínának azt a szere­pet szánják, hogy . Washington csapásmerő fegyvere legyen eb­ben a térségben” — írja az -Iz­vesztyija, megállapítva: az ilyen stratégia tervezői megfeledkez­nek az elemi realitásokról. i;„Ami a szovjetellenes játékot illeti, kezdeményezőinek szá- molniok kell' azzal, hogy ambí­cióik és elképzeléseik a legsúlyo­sabb következményekkel járhat­na, mind saját tnaguk, mind pe­dig az egyetemes béke számára” — hangsúlyozza a szovjet lap. A Szelszkaja Zsizny kommen­tárja megállapítja: az amerikai imperializmus, és a kínai hege- monizmus összefogása növeld a feszültséget Ázsiában. „Áz ame­rikai—kínai szövetség keserű gyümölcsöket teremhet Ázsia népei számára, ezért tiltakoznak határozottan az imperialisták és a hegemonisták veszélyes szö­vetsége ellen” — írja a lap. A TASZSZ-hírügynökség szom­bati kommentárjában Haig ázsiai utazását összegezve meg­állapítja: tárgyalásainak témá­ja mindenütt az Egyesült Álla­mok katonai kapcsolatainak ki- szélesítése, a fegyverkezés foko­zása volt. Arra törekedett, hogy a térség országait szembeállít­sa egymással, az Egyesült Álla­mok globális katonai politikai terveinek megvalósítása érdeké­ben. A kommentár leszögezi: Ázsia sok országa szembeszegül azok­kal a próbálkozásokkal, ame­lyekkel nemzeti és regionális ér­dekeit Washington politikájá­nak akarják alárendelni. „El­múltak azok az idők, amikor Washington büntetlenül mani-' pulálhatott más népekkel szem­ben. Ezért próbálkozik most Wa­shington a ravaszkodással, a megvásárlással, a hazugsággal” — írja a szovjet hírügynökség, utalva Haig manilai tárgyalá­saira, amelyek során az ASEAN tagállamait a „szovjet és vietna­mi fenyegetés” hazug jelszavá­val igyekezett rábeszélni arra, hogy gazdasági csoportjukat ka­tonai-politikai tömbbé változ­tassák. (MTI) Szovjet űrhajósküldöttség látogat hazánkba Hétfőn szovjet űrhajósküldött­ség érkezik hivatalos látogatásra Magyarországra. A delegáció ve­zetője Vlagyimir Satalov altábor­nagy. a szovjet légierő főparancs­nokának űrhajózási helyettese, a delegáció tagjai: Leonyid Popov és Valerij Rjumin űrhajósok, akik a Szaljut—6 űrállomáson a szov­jet—magyar közös űrrepülés résztvevőit is fogadták. (MTI) OLEG NYIKONO V: <sa TÍZ támadás Egészen biztos, hogy soha­sem halványul el az első nap emléke. Az első óráé. Az első perceké. Amikor eget-földet rengető robbanások riasztották talpra a határőröket, akik pil­lanatok alatt harcba bocsátkoz­tak a harmadik birodalom ha­talmas katonai gépezetével, az első lépcső 129 hadosztályával, a valóságos harcokban tapasz­talt, jól képzett és jól fölsze­relt hadosztályokkal. A hadse­reg előtt a Brandenburg SS- ezred fejvadászai támadtak. Az volt a feladatuk, hogy a harc­feladat végrehajtása előtt har­minc perccel takarítsák el az útból az olyan „semmiségeket” mint a határőrőrsök, foglalják el a hidakat és átkelőket, sem­misítsék meg az aknazárakat. ' — Kurbatov határőrrel együtt mentem ki a fölállított őrök ellenőrzésére úgy hajna­li három óra tájban — emlék­szik vissza Mihail Karetnyi- kov törzsőrmester. — Pár perc múlva az ellen- oldalról fölröppent a sötét ég­re a riadó első jele, egy raké­ta. Egy vérvörös rakéta. Föl sem fogtuk még, mit jelentsen ez, amikor a folyón túlról va­lami eldördült. Aztán újra, és még egyszer. Az őrsön • harciriadó. A 76 határőr rendben, a búvólyu- kon át lejutott a föld alatti járatokba, amelyeken keresz­tül elfoglalta helyét a tüzelő- állásokban. Föltűnt az ellen­ség: sisakos motorosok, a nyo­mukban könnyűlövegek, A derékig vizes katonák or­dítozva integettek. Az őrspa­rancsnok tüzet vezényelt... Velük együtt nyitottak rájuk tüzet a szárnyakon elhelyezett tüzelőállásokból, amelyeknek Vossev politikai helyettes és Kuklin hadműveleti főnök volt a parancsnoka. Az első fél napban tíz táma­dást 1 vertünk vissza, s a hitle­risták képtelenek’ voltak be­venni az őrsünket. Tankokat küldöttek ránk, amelyek a tü­zelőállásainkat támadták. A tü- zelőállá'sunk zengett, mintha harangjátékot adna. A lövedé­kek h'ol lepattantak, hol előt­tünk fúródtak a nedves földbe. Néha azonban fel-felnyögött valaki. Egv eltévedt golyótól kapott halálos sebet Nyejez- zsalov hadnagy is, az őrs pa­rancsnoka. Magához rendelt. — Vedd át a tűzvetési pont parancsnokságát! Tartsátok magatokat! Aztán találat érte a tüzelő­állásunkat, s úgy éreztük, mintha csapdába kerültünk volna. A németek ezt ki is akarták hasznáilni. Megadásra szólítottak föl minket. Vála­szul egyikünk egy szűk nyílá­son gránátot dobott ki a hitle­risták közé. Ezután gázpalackokat kezd­tek bedobálni. A többieknek parancsot adtam a gázálarcok fölvételére, én pedig egy résen tüzet nyitottam a fölöttünk ál­ló németekre. Gránátok repültek felénk. Néhányat sikerült még a le­vegőben elkapnom, s vissza­hajítanom. Akár válaszként is fölfoghatták: „Az oroszok nem adják meg magukat!” —hang­zott Karetnyikov akkori törzs- őrmester visszaemlékezése. Pjotr Brodov politikai tiszt a 16-cs őrsről; — Az ellenőrző ponton — ahová Ivan Grigorjev törzsőr­mester Tyimonyev szakáccsal, Vaszilij Baranovval és Frolov- val a németek által felgyújtott raktárból két géppuskát hozott lőszerrel és gránátokkal — 23 ember maradt. A többiek már elestek, köztük az őrsparanc's- nok is. Az őrs épületéből már csak a kémény maradt, hát a né­metek okkal hihették, hogy -itt nincs élet. Az erdőből rende­zett sorokban, menethez föl­fejlődve jöttek ki, s menetel­tek végig a műúton. A sűrű bokrokkal álcázott ellenőrző pont épületét nem láthatták. Mikor aztán egészen közel ér­tek, minden fegyverünkből tü­zet nyitottunk rájuk. Nem volt menekvésük. Ezután aknavetőkkel és lö- vegekkel kezdtek bennünket veretni, majd kisebb csopor­tokban akartak bekeríteni a németek. Szakaszokra osztot­tam a terepet, így másodszor is vissza tudtuk verni a táma­dást. Vozsik szakaszvezető Nyesztyerov őrvezető és Gri­gorjev törzsőrmester röptűk­ben kapkodta el a gránátokat, és hajította vissza a feladók­hoz. A fasiszták mesterlövésze, két hoztak. Krivencov és Belo- mitcev halálosan megsebesült. Szergejev vállát aknaszilánk érte. Ingdarabbal úgy-ahogy átkötöztük, és Szergejev ismét harcolni kezdett: egymás után töltötte meg a hevedereket tölténnyel, s adogatta a gép- puskásoknek. Harcolt, amíg golyó nem találta. Négyen ma­radtunk. Fcrencz Győző fordítása 1

Next

/
Thumbnails
Contents