Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-17 / 140. szám

1981. június IT. • ' PETŐFI NÉPE • 3 TERMELÉSI TÉNYEZŐ IS Munkahely, környezet, közérzet Hét éve még kurta raktár- épületek sora, dimbes-dom- bos terep, kezdetleges kör­nyezet fogadta azt, aki a BÁCSÉP 1-es számú kecs­keméti ipartelepére látoga­tott. Ma viszont ámulatba ejtő az a rend és tisztaság, az a gondozott környezet, amelyet ezen a 47 hektáros ipartele­pen lépten-nyomon láthat az ember. Az üzem belső kör­nyezetvédelme e ■ helyen nem pusztán jegyzőkönyvbe foglalt elhatározás. Az ud­varban — nem egyedi példa ez már a szocialista iparban — üvegházi kertészet, ahol virágot üzemi szükségletre termesztenek. Sokoldalú védelem A jó vagy rossz — esetünkben példásan jó — környezet hat az emberekre, akik tettek és tesz­nek is érte száz- és. százfélekép­pen. A panelüzem előtt hulladék­gyűjtő-edény (120 ilyen tartály és még 80 kukásedény található itt, az ipartelepen). Takarítógé­peket használnak. A környezet­re ártalmas szennyvizet szippan- i tókocsikkal szállítják a gyűjtő­helyre. Olaj helyett olyan anya­got használnak a betonelemek gyártási előkészítéséhez, amely a természetet (a földet) megkí­méli. A telepi közlekedés szer­vezett. A táblák rendre eligazí­tanak mindenkit. Ami ugyancsak része a jó üzemi közérzetnek: a színhatás mindenütt kellemes. A színek élénkek, de nem nyugta­lanítók. Az ugyancsak a sokol­dalú környezetvédelem — az em­berről való gondoskodás — javá­Üjsághír: A „Rendet, tisztaságot május 1-re min­den munkahelyen” környe­zetvédelmi versenyben — többek közt — SZOT-okle- véllel tüntették ki az Cszak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatot. Az SZMT és a megyei tanács ván­dorserlegét pedig — • négy másik üzemmel együtt — a BÁCSÉP 1-es számú kecs­keméti ipartelepének ítélte a zsűri. ra írható, hogy a zaj csökentésé- re a különösen nagy zajt okozó gépeket nem kapcsolják be egy­szerre, más gépek pedig hang-' szigeteltek. Tervezik, h'ogy sza­porább rezgésszámú vibrátorokat vásárolnak, amelyek a hallószer­vet kevésbé károsítják. Több, mint házi kertészkedés Fölösleges törmelék sem ékte­lenkedik sokáig a gyárudvarban. A panelselejtet kedden és pén­teken a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz-nek átad­ják térburkolat készítésére. Mindettől függetlenül azonban az a jelentékeny környezetgyara­pítás, amelynek alapja: 40 ezer négyzetméter telepi zöldfelület, az 1980-tól elültetett 3 ezer fa­csemete és az ezek gondozásából részt vállaló dolgozók évi 12 órás' társadalmi munkája, ma már több, mint házi kertészkedés. Felismerték ugyanis, hogy a dol­gozók munkahelyi közérzetére kedvezően- hat a gondozott kör­nyezet. Növekszik a teljesítmé­nyük, javul a munkafegyelem, és a végzett munka minősége is jobb­Egységes receptet adni a mun­kahelyi környezetvédelemre ter­mészetesen lehetetlen. Mégis, ■úgy véljük, hasznos, ha közre­adjuk a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi osztályá­nak néhány, az Észak-Bács-Kis­kun megyei Vízmű Vállalatnál szerzett tapasztalatát. E vállalat­nál a dolgozók tavaly 5 ezer óra társadalmi munkát fordítottak parkosításra és más környezetvé­delmi feladatok megoldására. A kazánházban és az 1-es szá­mú vízműtelepen laboratóriumi tisztaságot találtak az SZMT munkatársai. Az ipari hulladékot megfelelőképpen hasznosítják. A fáradtolajat nem a talajba enge­dik. Begyűjtik és újból felhasz­nálják.. A fáradtolaj az ÁFOR-é Talajvédelem. Környezetvéde­lem e nélkül el sem képzelhető. Ezért hasznos egy másik vállalat­nak, a kecskeméti Városi Tanács Építési Költségvetési Üzemének eljárása: a fáradtolajat rendsze­resen átadják az ÁFOR-nak. Alig van olyan üzem, ahol a környezetvédelemre ma már csak legyintenének. Ezért — a tovább­haladás érdekében — alighanem ajánlatos módosítani azt a jel­szót, melyet a szakszervezetek központja, a SZOT bocsájtott ki két éve „Rendet, tisztaságot má­jus 1-re minden munkahelyen” elnevezéssel, s amelynek idei megyebeli eredményeit már is­mertettük lapunkban. A változást érzékelteti az „aktív környezet- védő” kifejezés megjelenése is, amely azt mutatja, hogy a köz- gondolkodás kezdi megkülönböz­tetni azokat, akik nemcsak sza­vakkal, de tettekkel, is a jobb környezetért munkálkodnak, és nem eredménytelenül. Politikai feladat is Világos, hogy jelszónál többről van szó a környezet védelmében, amely nem lehet csupán kam­pányfeladat. A munkahelyi kör­nyezetvédelem, amelynek ered­ményei előrevivő termelési ténye­zőkként jönnek szóba, nem zárul (nem zárulhat) adott esetben a vállalati telekhatárral. A termé­szet óvása, értékeinek szüntelen ápolása és gazdagítása — egyben politikai feladat is. Megvalósítá­sa annak a felismerésnek a je­gyében történik, hogy a szocia­lizmusban a társadalom tartósan nem károsodhat környezeti ár­talmaktól. Kohl Antal A TESTNEVELÉSI KULTÚRÁÉRT — MÉLY KÚTON Egy nap a lakosságé Egyre több az olyan tornate­rem, amely egyaránt hivatott az iskolai tanulók, a helybeli fiatalok és felnőtt lakosság sportolási igényeinek a kielégí­tésére. A dunavecsei, bácsal­mási és más példák után Mély- kúton is hasonló vállalkozásba kezdtek. A több mint hétezer lakosú nagyközségben 24x30 négyzet- méteres alapterületű „csarno­kot”’ hoz tető alá a költség-' vetési «üzem és az UNIVER EXPO nevű ipari szövetkezet. Az új létesítmény négyszer ak­kora, mint a központi iskola meglevő tornaterme. így egy­aránt lehetőséget ad majd a testnevelési órák megtartására, valamint a labdarúgók, röplab. dázók, asztali teniszezők fölké­szülésére, egyesületi edzésekre és mérkőzésekbe, s nem utolsó­sorban a tömegsportolásra. Az elképzelések szerint minden héten legalább egy napra a lakosságé lesz a terem, ame­lyet építészetileg is összeköt­nek a köztisztasági fürdővel. • November 7-re elkészül a több mint T00 négyzetméter alapterü­letű mélykúti tornaterem. (Pásztor Zoltán felvétele) Apóst ági változások A tavalyi tanácsválasztás óta Apostagon több minden megvál­tozott. A lakosok szemtanúi és maguk is cselekvő részesei a község fejlődésének, amelyet az új ötéves tervben Bolvári József, volt dunavecsei gyógyszerész- technikus (a mostani tanácsel­nök), tagjait tekintve is megfia­talított tanáccsal szervez és irá­nyít. A megválasztott testület első teendője volt, hogy- a már félig elkészült csatornát markológép­pel kiemeltette, mivel a koráb­ban lefektetett betoncsövek nem a megfelelő irányban lejtettek. Az újból és pontosan lerakott csatornát így már .tovább vezet­hetik a Bíró-gödörhöz. Folytat­ják a Vasút és a Vágóhíd utcai betongyűrűk lefektetését is; ez szintén a községi csapadékvíz el­vezetését szolgálja majd. Meggyorsult Apostagon a la­kásépítés is. Pavelkó János tech­nikus, a Duna menti Tsz tagja részt vesz a szövetkezeti gazdák kétszintes családi házainak ter­• Kész és félig kész kétszintes apostagi családi házak. Előttük a csa­tornaárok. vezésében és kivitelezésében. Mindegyik ház hasonló formájú és QTP-kölcsönnel épül. Négy épületben már Iáknak — a kö­vetkező négyet pedig augusztus 20-ra adják át. A. DÉMÁSZ LÉPNI KÉSZÜL Díjbeszedők helyett csekk Napjaink fantomjai a pénzbeszedők. Nem azért, mintha lát- ?ÍS tukra az embernek tossz érzése támadna, — elvégre ki szeret fi- isSÍ zetni —. hanem éppen, mert láthatatlanok. Rendszerint némák- 4g| kor jönnek, amikor a lakó odahaza tartózkodik, s látogatásuk eredménye az üzenet: itt jártam, az esedékes számlát 8 (3j na­»%>*« pon belül, ekkor és ekkor itt befizetheti. m Régóta foglalkoztat az a gondolat, ma amikor; mindenki siet, ^ fölösleges ideje pedig végképp nincs senkinek, miért nem lehet BjK valami egyszerűbb módszert találni. Mondjuk csekken fizetni. . SK egy füst alatt mindent, mivel a családok a különféle törlesztő ® részleteket hó elején úgyis postára adják. A villanyszámlával ezt nem lehet? >eA — Ma még nem — válaszol Monostori József, a DÉMASZ nagykőrösi üzemigazgatóságának ' vezetője. — Az OTP átutalási be­tétszámlával rendelkezőknek nincs ilyen jellegű problémájuk. Más esetben viszont elő-élőfordulhat, mert a pénzbeszedőinknek — akik kéthavonta a mérőórát is le­olvassák — .nagyon sokfelé kell menniük, egész nap a területü- » két járják, s így van hely, ahova csak napközben érnek. — Akkor viszont nem csoda, ha a nappal ugyancsak dolgozókat nem találják otthon. És követ­kezik a felszólítólevél, ami he­lyett akár egy üres csekket i§ be lehetne dobni, sőt, tovább megyek, egész évre előre ki le­hetne adni. — Foglalkozunk az egyszerűsí­téssel. A vállalatnak át kell tér­nie az éves számlázásra. Ez nem kérdés — döntés. Másként nem győzzük emberrel. De ehhez szük­séges a számítógépes feldolgozás, s a belső nyilvántartás teljes .át­alakítása. Pécsett és Miskolcon már ki­próbálták ezt a módszert, siker­rel^ s" várhatóan ez év végén a mi vállalatunk is bevezeti kísérle­ti jelleggel. Először Szegeden és környékén, mert ott a számítógép. — Mi az éves számlázás lé­nyege? — A lakó az esztendő folyatnán — úgy mint eddig, kéthavonta — az előző évi fogyasztásának átla­gát fizeti. Az óraleolvasó egyetlen egyszer megy ki, s akkor megál­lapítja a tényleges felhasználást, amelyet a tulajdonos is könnyen ellenőrizhet. S ha az átalánydíjban többet fizetett be, akkor a pénzt visszakapja, ha kevesebbet, leg­közelebb kiegyenlíti a számlát. — Milyen módon lehet majd villanyszámlát fizetni? — Mivel mi szolgáltató vállalat vagyunk, négy lehetőséget is kí­nálunk. Megmarad a hagyomá­nyos pénzbeszedő, aki kéthavonta kimegy, de akkor 'csak az áta­lánydíjat kéri, nem nézi az áram­mérő állását Változatlanul érvé­nyes az OTP átutalási számla, ki­terjesztjük az ülő-pénzbeszedő há­lózatot, és bevezetjük a csekkfi­zetést is. Minden fogyasztó saját maga döntheti el, melyiket vá­lasztja. Egyébként az üdülőterü­leten, a tanyákon már most is a féléves számlázás van érvényben, csak a meglehetősen nehézkes kézi nyilvántartássail. Remélhetőleg mihamarabb megszűnik a láthatatlan villany- számlás. Ez jó lesz a vállalatnak is, és a lakosság sem bosszan­kodik fölöslegesen. De van egy .javaslat, hátha a DÉGÁZ illetékesei is olvassák ezt a cikket. Érdemes lenne élgondolkodni, vajon azokban a la­kásokban. ahol a gázt csák főzésre használják, fogyasztásmérő nincs, mindenki általányt fizet, nem lehetne, sőt. nem kellene-e bevezetni a csekkmódszert. Mert a gázdíjbeszedő éppoly „rejtőzködő típusú” ember, mint a villanyóra-leolvasó... V. T. HAZAI TÁJAKON Aquincum romjai Amikor Augustus császár az időszámításunk kezdete körüli években a római birodalom ha­tárát előretolta a Dunáig, az itt élő illír, kelta és éraviscus ősla­kosságot széttelepítették, katonai ellenőrzés alá vonták. Ä megszállók — katonák ' — keveredtek az őslakókkal. Az I. század végére itt, a határ mentén is romanizálódtak az egykori éraviscus falu lakói — elsajátí­tották a hódítók nyelvét, szoká­sait, vallását. (Bár még a III. szá­zadban is, amiko’r a Gellérthegy lejtőin már régen az aquincumi birtokosok gyümölcséi zöldelltek — a lakosság visszajárt a hegy­tetőre, és a .bennszülött istenek­nek áldozott. A kultusz egyik jóspapja, T. Flavius Titianus au­gur az éraviscus közösség névé­iben állított itt fogadalmi oltárt). Traianus császár 103 és 107 kö­zött kettéosztotta Pannónia tarto­mányt, s a keleti rész székhe­lyéül Aquincumot jelölte. S első császári helytartójául a későbbi • Részlet a múzeumból. (MTI- fotó — KS) . Hadriánus császárt nevezte ki. Aquincumot Hadriánus római városjoggal ruházta fel, munici- pium rangjára emelte — a sza­bad születésű lakosság részére megkülönböztetett jogállást biz­tosított. 194-toen Septimus Severus császár még maga­sabb — colonia — rangra emelte a várost. Űj középületeket, für­dőket, szentélyeket építettek. Külön települt a polgárváros, a katonai tábor és a katonaváros. Kőből, téglából díszes házakat emeltek. Vízvezetéket építettek, központi fűtést és vízöblítéses latrinát. A polgárvárost — római mintára — fallal vették körül. A centrumban a fórum az állam­vallás • szentélyeivel, vásárcsar­nokkal, fürdőkkel. A főutcákat boltok, kézműves egyesületek és papi testületek székházai szegé­lyezték. Budapest majd két évezredes elődje, Aquincum — ma romme­ző. Versek szálnak a sírkövekről, az elmúlást hirdetik. Hajdan volt dicsőséget, emberek, császárok és birodalmak pusztulását. A múzeum. Pacatus mester műhelyéből a vörös mázas edé­nyek, agyagmécsesek. Minerva istennő szobra, bronz igaveret, Jupitert ábrázoló bronzfigura, üvegfúvó, fazekaskemence, Mith- ras-szentély. És itt őrzik az egyetlen római orgona eredeti al­katrészeit — 228-ból. A romkert. A polgárváros központja — a fórum, a bazili­ka, közfürdő és vásárcsarnok. Légfűtáses tornacsarnok, szenny­víz-levezető. Mostanában ,áz új­jáépített, kiszélesített Szentend­rei út mentén az aquaeductus — ■0 A romkert. háttérben a múzeum. vízvezeték — néhány szép íve került felszínre. A faragott kő­ívekkel összefogott pillérsor te­tején 4—5 kilométer hosszban futott hajdan a csővezeték. A mai Római-fürdő gyógy- és ivó­vizét szállította a városok, lakó­házak és közfürdők számára. Néhány évtizedes virágzás, az­tán a barbár támadások, a római birodalom válsága, a hanyatlás jelei érződnek Aquincumban is. S hiába erősítette meg a biroda­lom határait I. Valentinianus császár a IV. század 70-es évei­ben őrtornyokkal, katonai tábo­rokkal — a barbárok, Aquincum­ban a hunok, könnyen győzelmet arattak. A lakosság elvándorolt. Az egykor virágzó civilizációnak már nyoma is alig maradt, ami­kor az V. század első évtizedei­ben hivatalosan is elhagyták Aquincumot a római közigazga­tás képviselői. . Aquincum épületei túlélték a római birodalom összeomlását. Az amphiteatrumba költözött a honfoglaló Árpád fejedelem családja. Zsigmond idején meg­újították a római falakat. Mátyás király római gyűjteményt ren­dezett be budai palotájában. 1778-ban a véletlen hozta fel­színre a katonai tábor nagyobbik fürdőjének romjait az óbudai Flórián téren. Ekkor, 30 évvel Pompeji feltárása után, Mária Terézia megbízásából indította meg Schönwisner István egyete­mi könyvtáros az azóta is tartó ásatást. A polgárváros módsze­res feltárásához csak a múlt század nyolcvanas éveiben kezd­tek hozjzá. A rendezés, a régésze­ti munka mind a mai napig tart. HA SZEGEDEN TAR, FELTÉTLENÜL KERESSE FEL PIACI BEVÁSÁRLÓ­TTVTX/" Á'Tr 8 .1 pavilonban kínáljuk áruink gazdag VlJ-L^SI 1. LJ IN Marx I Hetente különféle akciók. Piaci reklán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents