Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-17 / 140. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: gyakran erősen felhős idő» főként délen és ke­leten záporokkal, zivatarokkal, egy­két helyen Jégesővel. Megélénkülő, zivatar idején átmenetileg meg­erősödő, sőt néhány helyen viharossá fokozódó északnyugati» északi szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13 és 18 fok között» a legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 24 fok között. A Balaton vl- zének hőmérséklete tegnap Siófoknál 23 fok volt. (MTI) ____^__ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 140. szám Árai 1,40 Ft 1981. Június 17. szerda Kádár János látogatása az Ipari Minisztériumban Munkában a földi és a légi növényvédelem • Kihasználva a kedvező repülési időt, javában permeteznek Hosz- szúhegyen. Kádár János, az MSZMP Köz­ponti bizottságának első titkára kedden délután az Ipari Minisz­tériumba látogatott. Kíséretében volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendégeket Méhes Lajos, az MSZMP Politikai • Bizottságának tagja, ipari miniszter, Záhorszki Teréz, a II. kerületi pártbizottság első titkára és Major Sándor, a minisztérium pártbizottságának titkára fogadta. A minisztérium vezetői tájékoz­tatást adtak az Ipari Miniszté­rium megszervezéséről, mű­ködésének eddigi tapasztalatairól, Kedden Szabó István elnök­letével ülést tartott a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa. A testület irányelveket fogadott el a mezőgazdasági szövetkeze­tek decemberben tartandó IV. kongresszusára. A vitában fel­szólalók rámutattak: a legutób­bi szövetkezeti kongresszus óta eltelt időszak újból igazolta a párt bevált, a változó viszonyok­hoz jól igazodó agrár- és szövet­kezetpolitikáját, valamint gya­korlatát. A mezőgazdasági szövetkeze- zetek dolgozóinak jó munkája eredményeként öt év alatt 48 százalékkal nőtt a termelékeny­ség, 24 százalékkal bővült az állattenyésztés, a tejtermelés 63, a tojástermelés 29 százalékkal növekedett. A közös gazdaságokkal szer­Vizsgáznak Ezekben a napokban főiskolá­inkon még keményen folynak a vizsgák. Különösen a végzős diá­kok izgulnak, érthetően: hiszen most adnak számot arról, hogy mennyire készültek fel az életre, hogy miképpen felelnek meg a ’ követelményeknek. Megkérdez­tük a megyénkben — Baján és Kecskeméten — működő főisko­lák, illetve felsőfokú oktatási in­tézetek vezetőit: hol tartanak a vizsgákkal? r * öt intézményben összesen há­romszáznál több nevelő s oktató tanított mintegy háromezer leen­dő pedagógust, kertészeti, műsza­ki és vízügyi szakembert. Közü­lük csaknem ezer végzős hallga­tó veheti át hamarosan a diplo­máját a sikeres tanév — tanévek — után. Ha minden jól megy, ősztől kezdve legalább hatszáz Bács-Kiskunban végzett friss diplomás óvónő, illetve tanító lát munkához a gyermekintézmé­nyekben. A kertészeti főiskolán százhúszon, a vízügyin nyolcva­non, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán pedig százhar­mincán államvizsgáznak az el­következő napokban. Minden évfolyamon már már jus hónapban elkezdődtek a vizs­gák. A végzős hallgatók végszi­gorlataira, illetve államvizsgáira általában e hónap utolsó napjai­ban kerül. sor. Értesüléseink, sze­rint a legtöbb helyen a várako­zásoknak megfelelően készültek fel a hallgatók. (A pedagógus- képzés műhelyeiben 19-én tart­az ipar termelésének első öthó­napi eredményeiről. Ezt követően Major Sándor beszámolt a mi­nisztérium pártszervezetének meg­alakulásáról, a minisztérium kom­munistáinak munkájáról és moz­galmi életéről. Kádár János megköszönte a szívélyes fogadtatást, és a Köz­ponti Bizottság nevében elisme­réssel szólt az ipar dolgozóinak helytállásáról, az Ipari Miniszté- * num munkájáról. Utalt azokra a feladatokra, amelyek a növekvő nemzetközi követelmények, a vál­tozó gazdasági helyzet körülmé­nyei között az ipar előtt állnak, és sok sikert kívánt azok végre­hajtásához. (MTI) vés egységben működő háztáji gazdaságok is jelentős eredményt értek el, termelésük értéke ta­valy elérte a 63 milliárd forintot, ami a mezőgazdaság összes ter­melésének 33 százalékát teszi ki. Az elért eredmények azonban nagymértékű különbségeket és szélsőségeket is takarnak — han­goztatták többen. A fejlődés né­hány területen elmaradt a lehe­tőségektől, adottságoktól. Egyre nagyobb gondot jelent, hogy a termelőszövetkezetek egyharma- da mintegy másfél millió hek­tárnyi mezőgazdasági területen nehézségekkel küzd. E szövet­kezetek helyzete átfogó vizsgá­latra szorul. , A hozzászólók is felhívták a figyelmet arra, hogy a szövetke­zetek termelése mindinkább függ az ipari termékek meny-, nyiségétől, minőségétől, ugyan-/ ják a diplomaosztó ünnepsége­ket.) A vizsgákra való felkészülés­sel, azok lefolytatásával párhu­zamosan készültek a leendő dip­lomások az új munkahelyek maj­dani elfoglalására. Az eddigi összesítések szerint a végzősök­nek már a nyolcvan-kilencven százaléka meglelte leendő beosz­tását. Ez azt jelenti, hogy az új óvónőkön és a sokoldalúan ki­képzett tanítókon kívül a műsza­ki, vízügyi, kertészeti szakembe­rek naponta részt vesznek majd a társadalomépítés nagy munká­jában. A megküzdött és jól meg­érdemelt diploma erre immár feljogosítja őket. A bajai tanítóképzőben a pe­dagógus diploma gazdagítására Munkahely, környezet, közérzet 3. oldal Díjbeszedők helyett csekk 8. oldal A mezőgazdasági üzemek kereset­szabályozásának időszerű kérdései 4. oldal Magyar-csehszlovák tárgyalások Kiskunfélegyházán Tegnap Kiskunfélegyházán, a városi tanács, dísztermében kezd­te meg soron lévő ülését a ma­gyar—csehszlovák gazdasági és műszaki együttműködési bi­zottság energetikai, gépgyártá­si szakágazati állandó munka- csoportja. A csehszlovák dele­gációt Uricek Zdenko kohászati és nehézgépipari miniszterhe­lyettes, a magyar delegációt Sza- bó Lajos, az Április 4. Gépipari Művek vezérigazgató-helyettese vezeti. A tárgyalások résztve­vőit mint házigazda dr. Dobos Ferenc, városi tanácselnök’ kö­szöntötte. A magyar és a csehszlovák küldöttség tagjai a június 16-tól, I8-ig tartó háromnapos tanács­kozáson áttekintik a két ország 1981—1985. évekre szóló árucse­re-forgalmának idei alakulását; értékelik a gyártásszakosítási és kooperációs kapcsolatokat, s megvitatják az ezzel összefüggő javaslatokat. Feladata még a munkacsoportnak újabb műszaki és tudományos együttműködési lehetőségek feltárása. Tárgyalnak a két országnak a harmadik vi­lág tőkés piacán való együttmű­ködéséről, a tőkés import csök­kentéséről, megbeszélik az 1986— 1990. közötti gyártásszakosítás, és a következő tervidőszak áru­csere-forgalmi megállapodásai­nak előkészítését. N. O. akkor a mezőgazdaság jelentős piacot teremt a hazai ipar szá­mára. Az is igaz — mondották —, hogy az erőfeszítések ellené­re drágul a termelés, és még nem váltak általánossá a költ­ség- és energiatakarékos gaz­dálkodás módszerei, amire pedig a nemzetközi versenyképesség érdekében törekedni kell. A TOT ülésén elfogadott irány­elveket az 'elkövetkező hóna­pokban minden termelőszövet­kezetben megbeszélik a munka­helyi közösségek tanácskozá­sain vagy a küldöttgyűléseken. Az ott elhangzott javaslatokat és véleményeket a területi szövet­ségek gyűjtik össze és megvitat­ják a szeptemberben és október­ben tartandó közgyűléseken, ahol megválasztják a tisztségvi­selőket és a kongresszusi kül­dötteket. (MTI) többek között könyvtári, testne­velési, rajzi szakkollégiumi vég­zettségre is szert tehettek — ér­deklődési körüknek megfelelően — a hallgatók. Éppen ezért jo­gosan lehet számítani arra, hogy aktívan részt vesznek majd munka- és lakóhelyükön a köz- művelődés szerteágazó munkái­ban. Az ifjú kertész szakemberek a gyümölcs-, szőlő- és zöldség- termesztésben, a vizügyesek az általános és mezőgazdasági víz- gazdálkodásban, valamint a víz- ellátáSi-csatornázási munkate­rületeken, a műszakiak többek között az automatizálás sokféle munkálataiban szorgoskodhat­nak majd, megszerzett képessé­geiknek, megérdemelt szakmai tudásuknak megfelelően. V. M, NAPJAINK korszerű mezőgaz­dasági termelése elképzelhetetlen a növényvédelem nélkül. A sok éves kutatómunkával előállított növényfajtáktól olyan termés- eredményeket várunk, amelyek­ről nagyapáink álmodni sem mertek. A határban a növény- termesztők 160 növényvédő szak­ember irányításával olyan kemi­káliákkal, mérgekkel dolgoznak nap mint nap, amelyekkel még ebben a században is háborút le­hetett volna nyerni. Vajon ebben a termésvédő küzdelemben hogy állnak üze­meink június közepén? Erről tá­jékoztatott Balogh Béla, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium Bács-Kiskun megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomásának igazgatója és Bodor László, növényvédelmi főmér­nök. Nem szokatlan, hogy ebben az esztendőben sem gondoktól men­tes az alföldi növénytermesztés. A novemberi hó hátráltatta, sőt néhol megakadályozta az őszi ta­laj munkák maradéktalan elvég­zését. A tavaszi fagy megder- mesztette a feslő rügyeket, a nö­vekedő hajtásokat. A csapadék­szegény nyárelő sem ígért re­kord termést. Nem a növényne- mesítők hibája, de ami a kultúr­növényeket gyéríti, az támadásra serkenti a gombákat, gyomokat. HIÁBA ÁLL a vetőmag-előké­szítésünk jó színvonalon, az el­maradt jó, és alapos magágy­készítés érezteti hatását a me­gyében, például a 20 ezer hek­tárra vetett napraforgóban. A Bácsalmási Napraforgótermesz­tési Rendszer hazai szabadalom alapján csávázza immár negye­dik éve a fémzárolt vetőmagot. Az üzemekben a hiányzó talaj­munkák és a szárazság miatt az alap-vegyszeres gyomirtás elvég­zése ellenére szükség volt a me­chanikus gyomirtásra, és nap­jainkban az állománykezelésre is. Az elmúlt években jelentős terméskiesést okoztak az úgyne­vezett tányérbetegségek. A két tonnás hektáronkénti termés ne­gyedét, sőt felét is elvihetik a gombák. Mégsem veszik sok üzemben komolyan a veszélyt. Tavaly például az összes vetés- terület alig 6—7 százalékán vé­dekeztek ellene. Egyes gazdasá­gokban — ahogy a kunszentmik- lósi Egyetértés, vagy a kunpeszé- ri Parasztbecsület Termelőszö­vetkezetben — hirtelen növelték a vetésterületet, méghozzá oly mértékben, hogy képtelenek tar­tani a 6—7 éves vetésforgót. Ami pedig kerékkötője a növény gaz­daságos termesztésének. A több mint 87 ezer hektáros nagyüzemi kukoricában idejében elvégezték a vegyszeres gyomir­tást. Itt is éreztette hatását a korán beköszöntő tél. A hiányos talaj munka, valamint a száraz­ság és a gyökérherbicidek részle­ges hatástalansága miatt a vetés- terület harmada igényel felülke- zelést. Szerencsére, az állati kártevők nem tudtak pusztítani, mert a napjainkban meglóduló növény kinőtt a barkók „foga” alól. A KALÁSZOSOK védelme az előző évben jól sikerült. A szá­razság miatt ■ azonban az idén mégsem várhatunk rekordter­mést. Az üzemek igyekeznek megtenni mindent a jó aratás re­ményében. Például a búzavetés már átlagban 1,4-szeres kezelést kapott. Sók helyen kevertek a lombtrágyákhoz lisztharmat és fuzárium elleni készítményt, a bajai járásban pedig, ahol a kö­tött bácskai talajokon a sárga rozsdára érzékeny jugoszláv faj­ták terjedtek el, központi elosz­tású szerrel védekeznek a gom­ba kórokozó ellen. A szántóföldi növénytermesz­tés mellett fokozott figyelmet igényelnek az állókultúrák is. A 22 ezer 700 hektáros üzemi és a 37 ezer hektáros szórvány, illet­ve kisüzemi szőlőben már min­denhol túl vannak a második védekezésen. A szőlőben napja­inkban van a kritikus időszak. Ilyenkor a legnagyobb mértékű a hajtásnövekedés, most virág­zik, illetve kötődik a fürt. A fer­tőzési körülmények is — a csa­padékos, fülledt időjárás miatt — a legkedvezőbbek. Az idén megyeszerte május vé­gén kezdték az első permetezése­ket. Tény, hogy a kapkodó, sok­szori permetezéssel sem lehet elérni a megfelelő eredményt. A kelebiai Rákóczi Csillaga Terme­lőszövetkezetben például a hely­telen technológia tavaly több százezer forintos kárt okozott. A szikrai integrált előrejelzésre alapuló módszer az elmúlt évben ismét bizonyította létjogosultsá­gát, hiszen kevesebb védekezés­sel, kisebb költséggel, nagyobb termést szüretelték, mint a ha­gyományos művelésű táblákon. Éppen ezért érthetetlen, hogy eb­ben az energiatakarékos világ­ban a gazdaságok inkább kiszór­ják a pénzt permetlé formájá­ban, mint vásárolnának egy né­hány ezer forint értékű meteoro­lógiai megfigyelő berendezést, ami megkönnyíti a pontos előre- jelzést. ANNAK ELLENERE, hogy a megye gyümölcsöskertjeiben nincs komoly növényegészség­ügyi probléma, sok helyen haj­lamosak a tavaszi fagyok által károsított táblákon — mivel ter­mést úgysem hoz — elhanya­golni az ápolási munkát. Ez megbosszulja magát, hiszen. jö­vőre, ha fagymentes is lesz a tavasz, az ültetvény alig fog te­remni. V Ahogy megtudtuk az igazgató­tól és a főmérnöktől, napjaink-4 ban nem tétlenkedik a megye 1654 földi gépe, 7 helikoptere és 5 merevszárnyú repülőgépe. Meg kell említeni viszont, hogy a permetező berendezések állapota nem kielégítő. Csurognak, cse­pegnek, pocsékolják a vegyszert és a pénzt. Előrelépést jelent, hogy a Hosszúhegyi Állami Gaz­daság vállalta a Kertitox gépcsa­lád javítását és alkatrészeinek raktározását. Megemlíthető az is, hogy tavaly 193 új gépet vá­sároltak a gazdaságok, és az ed­digiek alapján az idén ennél még többet fognak Cz. P. 1. MMmmi 1 Ällt • A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet gabonatábláján elvé­gezték a gyomirtást is. A terület felelőse — neve a táblán olvasha­tó — ezzel mégsem dicsekedhet. Pedagógus ismerőseimtől gyakran hallom a megjegy­zést: diákjaik neveletlenek, sok baj van velük, a szülők alapvető nevelési gondokat és feladatokat is az iskolára akar­nak áthárítani. Vajon miért? Kevés az idejük? Vagy: a ne­velés — úgy vélik — egyedül az iskola és a pedagógus kö­telessége? A nevelési folyamat valóban sok időt, energiát követel. Az iskola — különösen az általá­nos iskola — nevelési funkció­ja rendkívül fontos, szükséges, ám meglehetősen behatárolt. Egyetlen pedagógus nevelői hatása például egy harmincas, negyvenes létszámú osztály­ban nem elegendő a gyermek sokoldalú személyiségformálá­sához. Az általános pedagógiai tankönyvek már az első olda­lon felhívják a figyelmet arra, hogy a legfontosabb (ha nem is meghatározó) nevelési té­nyező az a környezet, amely­ben a gyermek él és fejlődik. A személyiség fejlődését alap­vetően tehát a család határoz­za meg. A családmodell, amellyel azonosulni lehet. Ahogy a szociológusok neve­zik, azonosulási modellé azonban, csak -az válhat, aki­vel gyakran és sok időt tölt el a gyetmek. Rohanó, felfokozott ritmusú világunkban valamennyiünket szorít az időhiány. Az említett „neveletlenek” szüleinek vi­szont most ismét itt a lehető­ségük, hogy többet foglalkoz­zanak a gyermekeikkel. A nyár a szabadság, az utazás, a kö­tetlen ség ideje, és egyben a családi nevelésé is. A hires gyerniekpszichológus, Mérei professzor szerint nevelni any- nyit jelent, mint együtt élni, együtt, lenni. És ebben az -együttélésben tanulja meg a gyermek a legalapvetőbbeket. Azt például, hogyan kell kö­szönni, viselkedni. Egyáltalán: hogyan kell élni...' Nem túl kellemes sem a szülő, sem a gyermek számá­ra, ha a nyári szabadság ál­landó utasításokkal, tiltással, fenyegetéssel telik — nevelés címszó alatt. Ez nyilvánvalóan mindegyiküknek megkeseríti az életét. Arról nem is szólva, hogy ez a fajta nevelői maga­tartás inkább hasonlít a feu­dális hűbéri alá-fölé rendelt­ségre, mint a szocialista csa­lád humanista nevelési eszkö­zeire, Az új nemzedék nevelé­sének nem a fenyítésen és a tilalmon kell alapulnia,.sokkal inkább a szülök és a gyerekek közti kölcsönös őszinteségen, bizalmon, szereteten, igazságos munkamegosztáson. A megfe­lelő jutalmazás, a dicséret, a figyelmes, a szeretetteljes gon­doskodás az előbbieknél sokkal többet ér, önkéntelenül is be­épül a gyermek személyiségé­be. Tartsuk szem előtt leg­alább nyáron Mérei profesz- szor javaslatát: legyen keve­sebb a tilalomfa. Hagyjunk neki önállóságot, hiszen így válik majd önálló, döntőképes, alkotó módon gondolkodó fel­nőtt emberré, amilyenre szo­cialista társadalmunknak szük­sége van. P. E. ÜLÉST TARTOTT A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSA A decemberi kmigresszus irányelvei CSAKNEM EZER VÉGZŐS HALLGATÓ a főiskolások • Államvizsga a Kertészeti Főiskolán. (Méhest Éva felvétele.) f §

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents