Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-16 / 139. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. június 16. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS összehangolt munka az energetikai gépgyártásban „A Szovjetunió gazdasági, és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1981—1985. évekre és az 1990-ig terjedő időszakra” című dokumentum, amelyet az 'SZKP XXVI. kongresszusa elfogadott, feladatul tűzi ki, hogy következetesen folytatni kell a KGST-tagállamok hosszú távú együttműködési célprogramjainak megvalósítását. E programok egyike az energetika fejlesztésében, ezen belül az energetikai gépgyártásban való együttműködést irányozza elő. Két leningrádi ipari egyesülés — az Elektroszila és a Leningrádi Fémművek — konstruktőreinek, munkásainak, művezetőinek szótárában megszokottá váltak a „háromszázas”, „ötszázas”, „nyolcszázas” (így nevezik azokat az aggregátokat, ' amelyeknek egységnyi teljesítménye 300 000 kilowattól 800 000 kilowattig terjed) kifejezések. Az előző, tizedik ötéves tervben a leningrádi energetikai gépgyártók „fő gépei” az 1 200 000 kilowatt teljesítményű egyedi gőzturbina '(ezt ugyanilyen teljesítményű generátorral a kosztromai regionális erőműben szerelték fel), és a szajan-su- senszkojei vízierőmű számára készített, 640 000 kilowattos hidraulikus turbinák és hidraulikus generátorok voltak. A külföldi energetikai gépgyártásában az ilyen teljesítményű aggregátok még ismeretlenek. E két leningrádi egyesülés márkajelzésével ellátott gépeket más szocialista országokban is lói ismerik. Az Elektroszila immár mintegy két évtizede együttműködik a magyarországi Ganz Villamossági Művekkel. Az együttműködés fő témája: a számítási metodika kutatása. a konstrukciók és a technológia tökéletesítése a nagy turbógenerátorok gyártásában. Az Elektroszila és a Ganz Villamos- sági Művek rendelkezésére bocsátotta az 50 000 és 150 000 kilowatt teljesítményű turbógenerátorok komplett műszaki dokumentációját és a villamossági gépek számítási metodikáját. A leningrádi kollégák műszaki segítségével a magyar energetikai gépgyártól? kidolgozták és elsajátították a 220 000 kilowatt egységnyi teljesítményű turbógenerátorok gyártását. — Együttműködésünk a magyar szakemberekkel a mi mérnökeinknek, konstruktőreinknek, technológusainknak is segít a gyártmányok tökéletesítésében — mondja Borisz Fomin, az Elektroszila egyesülés vezérigazgatója. — Mi egyebek között felhasználjuk az elektromos gépek és turbógenerátorok kutatásában és próbapadi vizsgálatában szerzett magyar tapasztalatot. — Jelenleg a Ganz Villamossági Művekkel közös munkálatok folynak a KGST-tagállamok Inter- elektro nemzetközi szervezete érdekében — folytatja Borisz Fomin. — Erőfeszítéseink egyebek közt olyan turbógenerátorok egységesített sorozatának kifejlesztésére irányulnak, amelyeknek egységnyi teljesítménye 800'000 kilowattig terjed. Ezt az előző ötéves tervciklusban megkezdett fontos munkát az SZKP XXVI. és az MSZMP XII. kongresszusán elfogadott. határozatoknak megfelelően a következő években folytatni fogják... Az Elektroszilát nemrég felkereste a magyar szakemberek egy csoportja. A kapszulás hidroge- nerátorok iránt érdeklődtek: ilyen típüsú gépek felelnek meg a nagymarosi vízierőmű számára. Mostanában az Elektroszila műveiben a paksi atomreaktor védelemirányítási rendszere is többször szóba kerül. Ezt a rendszert az Elektroszilában készítik el az első magyar atomerőmű számára. A. Nyepomnjascsij Szocialista országok leányvállalatai Az európai szocialista országok az elmúlt évtizedben jelentősen növelték a fejlett tőkés és a fejlődő országokban működő leány- vállalataik, vegyesvállalataik számát. A hatvanas évek elején csupán 40 ilyen vállalat működött, s jelenleg már 500-nál több. Egyedül a Szovjetunió 92 leányvállalatot, illetve vegyesvállalatot.tart fenn a fejlett tőkés országokban, s 25-öt pedig a fejlődő világban. A közös vállalatokkal a szocialista országok külkereskedelme közvetlenebb kapcsolatba került a külpiacokkal, s ezeket a szálakat azzal is szorosabbra fűzik, hogy nemcsak a vegyes vállalatok számát. hanem tevékenységi körét is folyamatosan bővítik. A tanácsadási és szervizszolgáltatási kapcsolatokat mindinkább kiterjesztik az értékesítésre, a szállított részegységek összeszerez lésére és egyéb termelő munkára is. Elsősorban a fejlődő országokban alapított közös vállalatok folytatnak termelő tevékenységet. A közös vállalatokra fordított befektetéseiknek 28 százaléka a nyersanyag-kitermelést és -feldolgozást szolgálja. Kunpeszéri hétköznapok Országszerte nap sok bosszúsággal mint nap valamilyen DO formában szóba kerül az aszály." Bács-Kiskun megyében — ahol az ország gabonájának, gyümölcsének, szőlőjének jórésze érik — nem mindegy, hogy a növények szomjaznak vagy dús termésüket hizlalják. Sok gazdaságban, így a kunpeszéri Parasztbecsület Termelőszövetkezetben is a vezetők azon törik fejüket: miként ellensúlyozzák az aszályt? Hogyan, mivel pótolják a kiesést? Amint a megyei, úgy a kunpeszéri helyzetkép is elég sok gondot tükröz — tudtam meg Czesz- nak György elnöktől, dr. Iglódi István jogtanácsostól és Kustár István növényvédő agronómustól. Áprilisban 2,2 milliméteres eső esett, a tavalyi 62,6 milliméterrel szemben. — A május sem kényeztetett el minket — mondja az elnök, lapozgatva a meteorológiai megfigyelések füzetét —, tizennyolcadikén 18 milliméter, majd tíz nappal később 4,3 milliméter eső esett. Gyakorlatilag az utóbbi napokig azóta szomjazik a föld. Ha nem rosszabbodik a helyzet, a tavalyi 4,5 tonnás kenyérgabona-átlagtermésnek jó, ha a háromnegyedét hozza a 624 hektárra vetett kalászos. — Bármilyen furcsa — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Iglódi István —, a szántóterületünk néhol csontszáraz, más mély fekvésű helyen viszont — ahogy ma is — egy nagy traktor kevés volt ahhoz, hogy az elakadt T—150-es társát kihúzza. Régóta gondunk ez, ezért tavaly 480 hektáron építettük ki a belvízelvezető csatornákat, összesen 6800 méter hosz- szúságban. Ezzel a belvízrendezéssel igyekszünk a talaj vízszintjét rendezni. — Az elmúlt évben zártuk alakulásunk óta a legjobb esztendőt — veszi át ismét a szót Czesz- nak György. — Csaknem 6 mik- ldó forint nyereséggel. Erre az évre ennek harmadát' tervezzük a megváltozott közgazdasági körülmények miatt. Miközben termékszerkezet-módosítást is végrehajtottunk. Növeljük a libahizlalás arányát. Tizenötezret szeretné: k hizlalni úgy, hogy háromszor tépjük a tollat, remélve, hogy az állattenyésztés részben pótolja az aszálykárt. 1980-ban vetettünk először az eredeti terület majdnem duplájára kenyérgabonát, az eddigi Száva és Libelulla fajták helyett. Tavaly bejött, Ugyanígy változtattunk az idén: a kukorica helyén 522 hek® A gépműhelyben is sok a dolog. táron vétettünk napraforgót. A bácsalmási rendszer tagjai vagyunk már négy esztendeje és a várakozásainknak megfelelően fizetett ez a növény. Ahogy megtudtam, az aratás elé bizakodva néznek, amit a repcével kezdenek. Az öt kombájn már készen áll a munkára. Jó egy hónappal ezelőtt örömmel adtunk hírt arról, hogy a HUN- GAROFRUCT megyei kirendeltsége már nemcsak Borotáról szállít laskagombát Ausztriába, hanem helűyel-közzel egy-egy kamiont sikerül megrakni a kunpeszéri Parasztbecsület Tsz átalakítót baromfihodályában termett gombából is. — Nem egyértelműen rózsás a helyzetünk — fűzi hozzá Kustár István, aki a gombatermesztéssel foglalkozik. — Már rájöttünk, hogy csak úgy gazdaságos ezf a növényt termeszteni, ha az alapanyagot is mi állítjuk, elő, és ha 15 kilogrammot tudunk egy mázsa alapanyagról lehozni. Jelenleg 13 kilogrammnál tartunk a harmadik „hullám” után. Amikor ebbe a vállalkozásba belefogtunk,;: nem! gondoltuk, hogy ennyi bajunk lesz az eladással. — Ha már itt tartunk, kikívánkozik belőlem a másik sérelmünk is. Háromszáz-hatvanötezer csirkét hizlalunk évente, ezt ha lehet, 500 ezerre szeretnénk növelni. Ez körülbelül 700 tonnát jelent. Tavaly kilogrammonként 2 forint volt a nyereségünk. Furcsának tartjuk azt, hogy a nem szerződött partnereknek, akik vállalnak csirkeleadást, 2 forint felárat fizet a baromfiipar. Nekünk viszont szerződni kell a többletre, felár nélkül. Ezek után kérdem én, mi a becsületes játék, jó partnernek lenni és szerződni, vagy pedig termelni és „utazni” a .felárra? — mondotta végezetül az elnök. Cz, P. •IS«® Csak a munka tart életben... Fiam, szólíthatom így nyugodtan, mert ahhogy látom, ötven év korkülönbség van köztünk. Kérdezhetném, mi szél hozta erre? Mert mostanság már nem nagyon nyitnak rám ajtót az emberek. Öreg, kihalófélben levő szakmát keres? Nem volt nehéz rám találnia.. Ha a gyerekkoromra, a fiatalságomra kíváncsi, akkor vissza kell menni a -múlt századba, e század legelejére. Nyolcvannyolcadik évemet taposom, anyá-H mat 1899-ben vesztettem el. Árva gyerek voltam, annak a régi világban átélt különös sok keserűségével, bajával. Lászlófalván és Kécskén gyerekeskedtem. Aztán jött a háború. Melyiik? Hát az első... Tizennégytől tizennyolcig voltam kint a fronton. Nem kívánom én azt fiam még az ellenségemnek sem. Isonzo, Udine, Viktoria, Monte Grappa, magának történelmi tananyag, nekem sziklákkal borított vidék a Piave folyón való áttörések, aknával, zá- rótűzzel. sok-sok halottal. Átéltem sokmindent. Pedig nem volt valami magas „beosztásom”. Egy jóravaló őrnagynak voltam a puccerja. Az is lehet, hogy nem tudja mit jelent ez? Tiszti szolga, tábori szolga, cseléd, mindenes. Válogasson kedve szerint. S ha nem találja egyiket sem megfelelőnek, akkor így a négy együtt. Ez fejezte ki a mi rangunkat. Nehogy azt higgye, hogy panasznak szánom, mert puccernak lenni abban a paraszti családból iparossá vedlett világban is rang volt... Hiába beszélnék a háborúról. Aki átélte, az tudja mit jelent, aki meg nem, annak minden szó üres fecsegés. Asszonyt Üjrétből választottam magamnak, '1922-ben. Négy éve hagyott itt. 1977 óta élek égye- dül. Maga csak erőlteti, hogy meséljek még az első világháborúról. Azt hiszem jellemző volt a mill'iószor hallott mondattöredék „mente bóna” — nem lehet, nem. ■megy, nem jó. Nagyon sokat hallottuk. Mert tudja a háború az nem olyan, hogy az ember egyfajta légüres térben él. A lövészárok major mellett húzódik, falu végén, vagy város alján... A szakmával kapcsolatban egyszerű vallanom. A bőr az egyik legcsodálatosabb alapanyag a világon. Munkálni nem könnyű, de amikor kész a mű, akkor annak csodájára járnak... Nézze, hazudnék, ha azt mondom, hogy mostanában készítettem komplett lószerszámot. Nem csoda, hogy a pénz is összébb ment, de hát mondja már meg őszintén, mit várjanak egy nyolcvannyolc éves öreg embertől. Az orvosom rendes. Azt mondja; Détári bácsi maga addig él, míg dolgozik. Mert magának élete a munka. Persze az is igaz, hogy ilyeneket is mond: Détári bácsi jobb lenne, ha kevesebbszer nyúlna a pohár után. Az én koromban már az embernek nagy tervei nincsenek (nem lehetnek). Tudomásul veszem, hogy egy nem divatos szakma egyik képviselője vagyok, egyik utolsó képviselője a környéken. Pedig aimíg ló lesz a világon, és ez sokáig így lesz, addig a szíjgyártóra is szükség van. Ezt nem lehet gépesíteni- Ezt nem lehet nagyüzemi módon csinálni. Nevessen ki fiatal barátom, ehhez szív és lélek kell... Mutasson nekem egy istrángot, vagy egy zablát. Megmondom, hogy-én csináltam-e. A nyeregkészítés is egyfajta művészet. Az ember ráteszi a névjegyét minden egyes munkadarabra. ® A bőrnek lelke van. (Méhesi Éva felvételei) Vidám befejezést akar? Nem biztos, hogy sikerül. Ma már csak •reperálásokat végzek, vagy ha a kisdeák messzebb hajította az aktatáskát, az meghasad, akkor jönnek: Ugyan Détári bátyám, öltse már meg. Ez sem panasz. Tudom azt, hogy az igazi míves munkát már csak nagy erőfeszítéssel bírnám. De ha hinni lehet az orvosomnak, aki azt mondta, hogy addig élek, míg dolgozom, én szeretnék néhány évig reggel bejönni az öreg műhelyembe a Katona József Gimnázium mellé ... (Elmondta: Détári Mihály, a myólovannyolc éves, öreg szíjgyártó mester, Kecskeméten egy ebédet követő sziesztán.) Szabó Pál Miklós ig api® Percekből az órák... GÁSPÁR SÁNDOR, a SZOT főtitkára mondta nem is olyan régen: Magyarországon nem munkaerőhiány van, hanetn munkahely-felesleg. Érdemes elgondolkodni rajta. Várunk néhányan az irodaház liftjére. A péntek délelőtti bevásárlásból érkezik egy csinos, síőke hajú hölgy. Két karját sok kilós cekker húzza. Panaszkodik; hajnal óta fent vagyok, alig érzem a lábam, a derekam, végre kipihenhetem magam... — mondja, s indult a munkahelyére. Nagy sikerű film megy Kecskeméten az Árpád moziban. Gonoszkodik az előadó: az osztályvezetője munkaidejéből fél órát elcsípett. hogy elérje az első előadást. Ügy mondta, a tanácsnál van dolga. A beosztott akkor jött rá a turpisságra, amikor látta kijönni főnökét a moziból pirosodó arccal. Panaszkodik az üzemvezető. Három műszakos termelésben a délelőttösök hattól kettőig dolgoznak. illetve ez így pontosan nem igaz. Háromnegyed kettőig csupán, és ott topognak az üzem bejáratánál. mert az egységvezető hajthatatlan. Ha már arra nem tudja rászorítani őket, hogy dolgozzák le a nyolc órát. akkor legalább a jelenléti ív bejegyzése legyen pontos... MUNKAFELVÉTELI hirdetések' százai töltik meg a napilapok hasábjait. Ugyanakkor viszont sok helyütt a munkahelyen belüli munkanélküliség okoz gondot a vezetőknek. Illetve egész pontosan dolognélküliség. Becsületben megőszült normás meséli: ha munkanap-fényképet készít, számtalan esetben a hasznos időalapra rátesz még egy lapáttal, hogy ne essék csorba az adiminisztráción. A kegyesnek egyáltalán nem mondható csalás súlyos ezreket jelent a gyárnak — munkabérben számítva. Tudom azt. hogy a felsorolt példák nem általánosak. Tudom azt, hogy a szalagrendszerben dolgozóknak minden másodperce előre leírt forgatókönyv szerint zajlik. De tudom azt is. hogy sok helyütt dívik még: csak egy pillanatra kiugrottam a boltba, a hivatalba, a fodrászhoz, a bankba ... hadd ne folytassam. Az egy pillanatból sok-sok perc lesz, percekből órák, s aztán munkanapok számolatla- nul. amelyeket hasznosan lehetett (kellett?) volna eltölteni. AKAD POZITÍV példa is. Számtalan mezőgazdasági nagyüzemben a munkaidő kezdetét nem az a perc jelenti, amikor a traktoros kiért a géphez', hanem amikor mindent előkészítve meglódítja a vetőgépek csoroszlyáit. Egyik nagy gyárunkban az elvégzett munka 83 százalékának ellenértékét már teljesítménybérben fizetik. A számadat szép. hisz a statisztika szerint az országos átlag alig több az 50 százaléknál. Ugyanennek a gyárnak viszont egyik-másik munkanap-fényképéből kitűnik, hogy a munkástól függetlenül, nem a dolgozó hibájából eredő állásidő esetenként meghaladja a 22—25 százalékot. Nem csoda hát, ha az egyik gépen dolgozó sok ezer társával együtt azt vallotta: ha már bejöttek. akkor dolgozni szeretnének. VÉGSŐ SORON nem igényelnek mást. csak az egyik legalapvetőbbet a munkához, a hasznos munkához való jogukat.. ■ —ó —1 Gyermekfoglalkoztató a klinikában Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 2-es számú Gyermekgyógyászati Klinikáján az országban is egyedülálló gyermekfoglalkoztató működik. A klinika tetejére épített — társadalmi összefogással készült — lélétesítmény a beteg gyermekek gyógyulását segíti elő. Ez az intenzív foglalkozásterápia a kis betegek számára az egészséges élet illúzióját kelti és így pszichikailag eltávolodnak a kórház eddig megszokott monoton és egyes esetekben nyomasztó életkörülményeitől. A képen: játék a gyermekfoglalkoztatóban. Nem volt megalapozott a panasz A Petőfi Népe 1981. április 22-i számának Sajtóposta rovatában cikk jelent meg Földkisajátítás — nem mnidennapi módon címmel. A cikk Bukovszki Tibor helvéci- ai lakos panaszát ismerteti, azt tényként fogadván el, a szerkesztőség véleményét is hozzáfűzi. Ebben az érintett államigazgatási szerveket lényegében elmarasztalja és reményét fejezi ki, hogy az illetékesek az ügyet kivizsgálják és Bukovszki Tibort kártalanítják, esetleg csereingatlanhoz juttatják, illetve földjét visszaadják. Mivel az ügy többrétűségét tekintve, lényegében a földhivatal hatáskörébe tartozik, részletes kivizsgálást rendeltem el, melynek eredményeként az alábbiakról tájékoztatom a szerkesztőséget. Földkisajátításról szó nincs, de ezt a cikk sem tartalmazza, a címbe bizonyára tévesen került ez a teljesen más jogi kategóriát jelentő fogalom. Valóban igaz, hogy Bukovszki Tibor az otthona mellett tíz éve használ területet mezőgazdasági művelésre, 'ez azonban nem az általa közölt két és fél hektárnál- valamivel nagyobb, hanem össze sen 4 hektár 282 négyzetméter. Ebből 2 hektár 2788 négyzetméter a tanya és közvetlenül mellette elterülő gyümölcsös és szőlő. A további szántó művelése Bukovszki Tibor által nélkülöz'minden jogalapot. mert ez a terület korábban a Rákóczi Mezőgazdasági Tszcs használatában állt, onnan a ja- kabszállási Népfront Mezőgazda- sági Szakszövetkezetbe került — mint jogutódhoz —, végül a szakszövetkezet 1978—79-ben átadta a Kiskunsági, Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaságnak erdősítés céljára. A terület tehát a magyar állam, tulajdona, a kezelője a KEFAG. Arról van tehát szó, hogy a szak- szövetkezet, majd a föld átadása után rövid ideig a KEFAG hallgatólagosan eltűrte, hogy Bukovszki Tibor az üzemi termelés alá még nem vont területet használja. 1981 tavaszán a KEFAG által történt szántás, erdősítési munkák céljára történő alapmunkavégzés tehát teljesen jogszerű volt. Bukovszki Tibor által használt tanya területe és a mellette levő gyümölcsös, illetve szőlő jelenleg is érintetlen, ahhoz a KEFAG nem nyúlt. Bukovszki .Tibor állítása, mely szerint az egész terület adóját ő fizette 1971-től, megfelel a valóságnak, ez a kivizsgálás során okmányokkal is bizonyítást nyert. Az adófizetés azonban jogszerű, mert az adót a föld valóságos használójának kell fizetnie, márpedig a használatot Bukovszki Tibor is elismerte, hiszen pontosan ebből keletkezett a jelen ügy. A jogalap nélkül történő művelésre alapozott szerződéses termelés Bukovszki Tibor részéről nagyfokú gondatlanságra vall, hiszen tudta — nagyon kevés utánanézés- sel tudhatta —, hogy a hallgatólagosan eltűrt használatra szerződéses kötöttséget vállalni nem lehet. Ha mégis ezt tette, esetleges kárának viselésére megítélésem szerint. más nem kötelezhető. A szövetkezeti használatba került földdel Bukovszki Antal és felesége nem rendelkezett, arra szerződést nem köthetett, még nem terhelhette. Arra rendelkezési jog a szövetkezetei illette meg- Bukovszki Antal és felesége javára a részarány volt elismerve. Ez a jogutód jakabszállási Népfront Mezőgazdasági Szakszövetkezetnél 12/261. és 12 262. sorszám alatt jelenleg is így megtalálható. A fentiek ismeretében teljesen egyértelmű, hogy panaszossal jogsértés nem törént. állítása nélkülözi a megalapozottságot. Horváth József, a megyei földhivatal vezetője
