Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-16 / 113. szám
1981. május 16. • PETŐFI NÉPE • 3 MONDJA MEG ŐSZINTÉN... Hogyan tölti szabad idejét? Ha megfigyeli az olvasó: hétről hétre föltett kérdéseink, valamilyen módon összefüggnek egymással, rímelnek egymásra — a társadalmi lét, mindennapi életünk kimondott, kimondatlan témáit fogalmazzák mgg. Legyen elég csak a legutóbbi háromra emlékeztetni: mi fér a munkaidőbe?, milyen a tömegtájékoztatás?, mire futja a fizetés? Ha semmi más nem indokolná, hogy érdemes folytatni, mint a mindig megtalált nyílt szavú nyilatkozó, talán már abba is hagytuk volna. De olvasói visszajelzések tömkelegé biztat bennünket nap mint nap — elismeréssel — a közvélemény ilyetén szondázására. Következzék hát a legújabb „talány” — hol, hogyan, és mivel tölti a szabad idejét? — és három válasz: Id. Barna István járadékos gazdálkodó (73 éves) Akasztó: — Mivel? Hárt kinn a határban, dologgal. Mi örökké dolgozunk. Szőlő van, meg kukorica, most is megnézni: kel-e már kifelé. Száraz a föld és nehezen akar elő- bújni, pedig kéne a termés nagyon; lovam van és hát hizlalok is. Nemrég adtam el a .tehenet, ötven évig mindig volt, így egy kicsit könnyebben vagyok, jut időm pihenni. Lehet, hogy veszek másikat, csak az a baj, messze a csarnok és a mama megunta már hordani a tejet... megyünk ki Amikor így itthon rekedek, délben is lefekszem kicsit. Szürkület-tájt néha kiülök az udvarra, oszt’ spekulálok, bámulom, hallgatom a sok galambot, csirkét, szól a gólya is ... az úgy megnyugtat... Ha jön a kapálás ideje, megyünk a gyerekeknek segíteni. Vasárnap, esetleg hétköznap esténként is, ha úgy eleresztem magam, előveszem a ci- iterát, vagy leülök a cimbalomhoz, vagy bekapcsolom a lemezjátszót, van itt magyar nóta, mindenféle. Az öregséget ugye, el köll tölteni valahogy ... Akasztón rengeteget dolgozik ám a nép. Mind műveli a szőlejét, sok a tetejében még házat is épít. Nyáron esetleg elmennek a Büdös-tóra, elmennek Szelídre, vasárnap megnézik: hogyan megy ez a futball és kész... Más pihenő ehben a faluban nincsen, kérem. Itt már csak ilyen emberek laknak... Dr. Kiss Klára jogi előadó, Jonathán Tsz, Kiskunmajsa: — Először is: rendkívül kevés a szabad időm. Az itteni munkám olyannyira leköt, hogy szinte soha nem tudok fél 5-kor hazamenni, mint a többiek. Az én legfőbb mániám az olvasás, jobbára éjszaka. Aztán amit itt csinálni lehet: mozi, mozi, mozi.. Mi van még? Van társaságunk. Rendszeresen, hetente egyszer-kétszer összejárunk: hat-nyolc család, kollégák, pedagógusok, rokonok. Vacsora, dumaparti, lemezek — ez a műsor. A hétvége nagyjából úgy néz ki, hogy havonta általában egyszer elutazunk Budapestre, ott is „rokonozunk”, beiktatunk egy színházat is, sőt, kirándulni is szoktunk, ki a hegyekbe, vagy az ő hobbitelkükre. A többi szombat-vasárnapom úgy telik el, mint az átlag háziasszonyoké. Főzök, mosok, takarítok. A lakás .teljes terjedelmében rám szakad, mivel a férjem a szőlőben, gyümölcsösben — tehát a háztájiban — foglalja le magát. Sajnos elég silányak Majsán a lehetőségek. Előfordul persze néhány apróbb kezdeményezés, például a könyvbarátkör, vagy egy- egy színvonalasabb előadói est, ezekre viszont jóformán sosem .tudok időt szakítani. Az az igazság, hogy ebben a faluban is rengeteget güriznek az emberek és a szórakozás csak másodlagos szempont. Ennek ellenére, ami a ki- kapcsolódásban itt döntő: a kocsma, a presszó ... Szegi Twa- darné védőnő, Imrehegy: — Egész egyszerűen és őszintén: borzasztóan szeretek horgászni. Ezt ne úgy értse, hogy fogom a botot és lesem a kapást, nem. A férjem Kecelen egyesületi tag, én pedig kivétel nélkül mindig mindenhová elkísérem. Már a megismerkedésünk is úgy kezdődött annak idején, hogy hozott egy tányér sült keszeget... Leginkább a kalocsai út mellé, a Duna-völ- gyi Főcsatornához járunk, mert az élővizeket kedveljük. Rendkívüli módon pihentet egy-egy ilyen kiruccanás. Imádom a természetet, lenyűgöző nézni: .micsoda állatsereglet vonul a vízen, s a közeli erdőkben. Maga a csend, a környezet, s az, hogy a férjemmel együtt lehetek — bámulatosan jó dolog. Végtelenül szeretek olvasni is, a tévét ritkábban kapcsoljuk be, valáhogy fáraszt most már. Olvasok, keresztrejtvényt fejtek, kézimunkázok és azt képzelje el, amikor ráadásul mindezt a vízparton csinálhatom... Fájó, hogy itt a faluban tényleg hiányzik az alkalom és a lehetőség a szabad idő hasznos, kulturált eltöltésére. A tanács most építtet a szakszövetkezettel egy kuitúrbódét — én már csak így hívom —, de még nincs kész. Lesz benne, ha igaz, könyvtár, kisebb színházterem, klubszoba. Addig viszont nincs más választásuk a helybelieknek, mint az italbolt. Amikor esténként hazafelé tartok, gyakran ott látom a fiatalokat is: ácsorognak és vedelik a sört... Lejegyezte: Kutast Ferenc Háztáji termesztés nagyüzemi segítséggel A Kiváló Szövetkezet címet ismét elnyert mélykúti Lenin Tsz- ben kezdettől fogva jelentős szerepe volt a nagyüzem által szervezett, és hathatósan támogatott háztáji termelésnek. Mélykút és környéke hazánk egyik számottevő paprikatermesztő tája, ahol évente tekintélyes mennyiségű paradicsom alakú paprikát és egyéb étkezési paprikát kínálnak a kereskedelem és a tartósítóipar számára. A szövetkezet nagyüzemi tábláján száz hektáron háztáji művelésre, és 30 hektáron közös művelésre ültettek pritaminpaprikát. Az idén először kísérleteztek a fehér almapaprikával, amelyet hét hektáron termesztenek szerződésre. Mindezekhez a szövetkezet szerezte be a vetőmagvakat, a közös gazdaság fóliasátraiban nevelték fel a palántát, amelyeknek a szabadföldbe kiültetését hamarosan befejezik. Ugyancsak nagyüzemi területen, de háztáji művelésre 15 hektáron csemege- kukoricát is termesztenek a mélykúti Lenin Tsz tagjai. * • A képen: A termelőszövetkezet gépeivel palántázzák a háztáji veteményt is a mélykúti Lenin Tsz-ben. (Pásztor Zoltán felvétele.) Kecskeméti filmesek fesztiválokon A Pannónia Filmstúdió kecskeméti műterme -megszületése óta rendszeresen és folyamatosán hallat magáról. így vált lehetségessé, hogy időnként hírt adhatunk az ott dolgozó művészek országos és külföldi szerepléseiről, sikereiről. Ezekben a napokban, hetekben ismételten bizonyíthatják tehetségüket, tudásukat a kecskeméti alkotóközösség tagjai, méghozzá több helyszínen is; — Hétfőn kezdődik — immár negyedik alkalommal —) a gyermekfilmek és műsorok szemléje, Kőszegen. Ezen a felnőttek számára készült népmesesorozat Pulikutya című epizódját vetítik majd, amelynek Jankovich Marcell és ifj. Üjváry László a rendezője. Nagyjából ugyanarra az Időpontra esik a 21. Miskolci Film- fesztivál, május 21-i kezdéssel. A rangos találkozón ezúttal három kecskeméti filmes lép a közönség elé. Tóth Pál Hogyan lehet megijeszteni egy oroszlánt? ifj. Üjváry László Nagyvárosi szerelem, és Hegedűs László Vázlatok című műve szerepel a versenyprogramban. A miskolci fesztiválon . több alkalommal is mód lesz arra, hogy a kecskeméti stúdió alkotóit megismerje a közönség. Május 23-án Hegyi Füstös László, Tóth Pál, Horváth Mária és ifj. Üjváry László filmjeit vetítik a fiatalok előtt, a miskolci Molnár Béla Ifjúsági Házban. Ugyanit a vetítések után kerül sor a Hogyan készül a rajzfilm? című beszélgetésre, Vágó Sándor és Gulyás Kiss Ágnes irányításával. Délután Hegyi Füstös László rendhagyó rajzórát vezet az intézményben. Várnában, a bolgár tengerparton már készülődnek a szocialista országok reklámfilm-szemléjére. Ezt június elején rendezik meg. A Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermét Horváth Mária képviseli majd a filmesek nemzetközi találkozóján. V. M. A MINISZTERTANÁCS NAPIRENDJÉN Intézkedések az engedély nélküli építkezések visszaszorítására Több országos felmérés tanúsítja, hogy a korábbi jogi szabályozások ellenére sem csökkent eléggé az építési engedély nélküli és az engedélytől eltérő építkezések száma. A vizsgálatokból az is kitűnt, hogy a szabálytalanságok zömét elsősorban a főváros és agglomerációs övezete, a balatoni és más jelentős üdülőkörzetek, s az úgynevezett zárt- kertek területén követik el. A szabálytalan építkezések jelentős területi és településfejlesztési gondokat okoznak az országban. Fontos lenne az is, hogy a zártkerti földeken feloldják a hatékonyabb mezőgazdasági művelés ellentmondásait. Ezeket a gondokat .tekintette át csütörtöki ülésén a Minisztertanács és intézkedéseket hozott a szabálytalan építkezések visszaszorítására, a zártkertek használatának rendezésére. Az ÉVM és a MÉM közös sajtótájékoztatóján Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes és Hoffer István, az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal vezetője számolt be a kormány intézkedésének megfelelően rövidesen megjelenő miniszteri rendeletek előkészítéséről és az új jogszabályokról. Körültekintően rendezik a szabálytalanul épített létesítmények ügyét, hogy az új jogszabályok alapján, tiszta lappal indulhassanak és eleve megakadályozzák a régi gyakorlat folytatását. Az eddigi szabálytalan építkezések esetében felülvizsgálják az összes ideiglenes épületfennmaradási engedélyt, s a körülmények gondos mérlegelésével arra törekednek, hogy az épület átalakításával elérhessék a szabályos állapotot és kiadhassák a végleges fennmaradási engedélyt. Nincs szó .tehát arról, hogy eltávodítják az összes, engedély nélküli épületet, humánus rendezést kívánnak. Bontást csak akkor rendelnek el, ha az engedély nélküli épület a tervezett út helyét foglalja el, vagy a közérdeket sértő súlyos szabálytalanság más módon nem hárítható el. Alapvető cél a szabálytalan építkezések megelőzése, amelynek egyik útja a korábbinál nagyobb szigorúság. Eddig a szabálytalanul építkezők eleve beszámították a munkák költségeibe a 10 százalékos építésrendészeti bírságot. A rövidesen megjelenő új miniszteri rendelet kimondja, hogy az építésrendészeti bírság elérheti a létesítmény értékének 50 százalékát. Üj előírás lesz az is, hogy a szabálytalanul létesített épület tulajdonosa még fennmaradási engedély alapján sem kaphat házadómentességet, vagy kedvezményt. A szigorúságot kiterjesztik a szabálytalan épület létrehozásának közreműködőire is: a tervezőkre, a kivitelezőkre, a hatósági előírások betartásának ellenőrzését elmulasztó állami igazgatási dolgozókra, közületek esetében pedig a vétkes vezetőt is felelősségre vonják. Az új rendelet június 30-án lép hatályba. A szabálytalanságok megelőzését szolgálja az is, hogy gondoskodnak a lakás- és üdülőépítkezésekhez szükséges területek tervszerű előkészítéséről, a szükségtelenné vált telekalakítási és építési tilalmak megszüntetéséről, cseretelkekről, az építésrendészeti ellenőrzés növeléséről. A zártker.tekről szólva elmondották, hogy a nagyüzemi mező- gazdasági művelésre nem alkalmas, külterületi elkülöníthető földeken kialakított területek hatékonyabb hasznosítását segíti a Minisztertanács intézkedése és a közeljövőben megjelenő miniszteri rendelet. Több mint egymillió tulajdonos, illetve bérlő folytait mezőgazdasági művelést zártkertekben. Ezek a telkek foglalják el az ország összes földterületének 2 százalékát, de a rajtuk folytatott mezőgazdasági termelés értéke 6,7 százaléka az országosénak. A zártkertek tehát a lakossági ellátásban és egyre inkább az export tekintetében is fontos szerepet játszanak. Az új rendelet lehetővé teszi, hogy a zártkertekben a személyi tulajdonban vagy tartós használatban levő földrészletekre a korábbi 12 helyett egységesen 30 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű épületet és pincét létesítsenek. A haszonbérelt zártkerti földrészleteken azonban továbbra is csak ideiglenes jellegű, legfeljebb 12 négyzetméteres épület helyezhető el. A családonként számított zártkerti terület eddigi 1500 négyzetméteres alsó határát 800 négyzetméterre szállították le. Ez nem vonatkozik a balatoni üdülőkörzetekben levő és a természetvédelem alatt álló zártkertekre, ahol a földek túlságos elaprózása nem kívánatos, itt az 1500 négyzetméteres területnagyságot továbbra is fenntartják. (MTI) A köznevelési rendszer fejlesztésére vonatkozó kutatások A közoktatás és a felsőoktatás további korszerűsítését tervezi a kormány. Az erre vonatkozó döntések megalapozását, a köznevelés politikai koncepciójának, távlati terveinek kialakítását segíti elő a köznevelési rendszer fejlesztésére vonatkozó program, amelyet a tudománypolitikai bizottság határozata szerint dolgozott ki a Művelődési Minisztérium. A következő öt évre szóló program előirányozza az eddigi, ilyen jellegű kutatások eredményeinek hasznosítását, és új kutatási irányokat jelölt ki. Eszerint megvizsgálják a gazdaságitársadalmi fejlődés és köznevelés, a többi között a szakmai műveltség és a munkakultúra kölcsönhatását, a köznevelés rendszerének működését — a népesedéssel, a foglalkoztatással és más társadalmi folyamatokkal összefüggésben — a különböző iskolázottságú, szakképzettségű személyek életpályáját, úgyszintén a társadalom igényeit a köznevelés iránt. Feltárják a társadalmi eredetű művelődési hátrányokat, és a kísérletek során kialakítják ezek enyhítésének, illetve megszüntetésének pedagógiai módszereit. A köznevelés intézményrendszerének megújítása érdekében többek között folytatják a gimnázium és a szakközépiskola integrációjára vonatkozó kísérleteket. A felsőoktatás távlati fejlesztését alapozó kutatások során különös figyelemmel foglalkoznak majd a pedagógusképzés rendszerével, tervezésével. Az erre vonatkozó társadalmi viták és tapasztalatok összegzése jó alap és ösztönzés arra, hogy előkészítsék a felsőoktatás mielőbbi fejlesztését. Különös gonddal munkálják ki az óvónőképző és a tanítőnőképző, illetve az egyetemi és főiskolai tanárképzés integrált modelljeit. Új szervezeti formákat és oktatási módszereket javasolnak az esti és a levelező oktatás fejlesztésére. A programban előirányzott kutatások kapcsolódnak a közművelődés fejlesztését, a szociálpolitika megalapozását, a gazdasági és társadalmi folyamatok összefüggéseit a terület • és település fejlődését vizsgáló, és más országos jelentőségű kutatásokhoz. E középtávú program előirányzatait a megújuló kutatási bázi_ sok valósítják meg; zömét a nemrég létesített oktatáskutató intézet végzi, részt vesz azonban a kutatásokban. a kísérletek irányításában az Országos Pedagógiai Intézet — amelynek átszervezése folyamatban van — valamint több akadémiai, egyetemi és főiskolai tanszék. (MTI) Kicsi a kocsi — de drága NYUGAT-BERLIN Ford autószalonjában nemrégen fehér lepellel takart új autómodell várta, hogy leleplezzék. Valóban a szoborleleplezéshez hasonló aktus következett, szobor helyett a nyolcvanas évek új Ford modelljét: mutatták be ezen a szokatlan módon. Igazában pedig az amerikai autógyártás új irányzatáról hullt le a lepel: ezt az új irányzatot pedig a nálunk jól ismert Ford Escort típus teljes átalakítása jellemzi. A konkurrens cég a Chrysler „K”-modellt és a General Motors „J”-Tip kocsikat fejlesztette ki ugyanabban az osztályban, amiben a Ford a magáét. Az amerikai autóipar vezető cégeinek új fegyvere elsősorban a japán és az európai kiskocsik piacára irányul, s azt remélik tőle. hogy segítségükkel kimozdulhatnak a „völgymenetből”. EZEK A KOCSIK azonban nem „kiskocsik”, hanem a középosztályba tartoznak, de ezek a régi jelzők mit sem árulnak el róluk, hiszen — mint a Ford elnöke mondja — az utolsó csavarig a legmodernebbek, „világautók”, mellettük csupán árnyék lehet a VW Golf és az Opel Kadett. Maga a Ford cég kétmilliárd dollárt költött hat esztendő alatt kifejlesztésükre és gyártásukra, hiszen nemcsak típusai avultak el a ma és a holnap technikai-gazdasági rendszerében, hanem a gyártóeszközök, a technológiák. az egész produkció szervezettsége, beleértve a kereskedelmi munkát is: külön Európa-ver. ziót készítenek belőlük — ez az első amerikai autóajánlat takarékos üzemű kocsikra. Az első amerikai ajánlat takarékos kocsikra? Ez azonban éppen a Ford példáján cáfolható, s helyesen úgy szólhatna, hogy a Ford visszatér alapításé, nak éveit jellemző koncepcióihoz. Hiszen az első legendás T-modell. amelyet hazánkfia. Galamb József mérnök szerkesztett, tipikusan a takarékosság jegyében, mi több. a „csináld velünk” széliemében született: „A Fordnál bármilyen színben kaphat autót, feltéve ha a feketét választja” — így szólt az első üzleti reklám. A Ford kocsikhoz a cég festéket ajánlott, de a festés már az autótulajdonos dolga volt... Ettől az ésszerű úttól azonban hamarpsan eltértek, a benzin és a költség nem számított, az eredmény: 1978-ban 10 millió autót adtak el. 1980-ban eddig csak 7 milliót. A Chrysler vesztett a legtöbbet. 2 milliárd dollárt — ez több, mint. bármely más ipari vállalat eddig előfordult vesztesége az USA gazdaságtörténetében. A DEFICIT azonban nemcsak az amerikai autóipart hátráltatja, hiszen az USA gazdasága alapjában függ az autóipari prosperitástól. Máris több tucat gyár ment csődbe, összesen mintegy 300 ezer alkalmazott veszítette el állását az autóipart kiszolgáló vállalatoknál. S miközben eddig éppen a Ford kocsik vezettek az új konstrukcióikkal és az amerikai kocsikat másolták, most „megfordult a szél”: a Ford és a többi nagy autógyár másolja elsősorban a japán és az európai modelleket. Az amerikai autóipar versenyre kel a japán és az európai importkocsikkal. Azzal is felhagytak, hogy a régi modelleket „jobb krómozással”, vagyis külsőségesen javítsák, tegyék vonzóbbá és piacképesebbé. Most már bevallják például a Fordnál. hogy az elavult gyártóberendezések miatt a gyártó- szalagokról eleve hibás kocsik is legördültek. Ismeretes volt az ún. „hétfői” és a „szabadnapi” autó. ezeket a hét elején vagy szabadságidők leteltével a szerelők felületesebben készítették el. Kára azután tűnt szembe, hogy üzembe helyezték a legfejlettebb „gondolkodó” ipari robotokat amelyek még az alkatrészeket is felül tudják bírálni. Ezenkívül mást is tanultak a japánoktól, például a gazdaságosabb üzem. és gyártásszervezésben. A Fordnál az alkatrészraktár-állomány racionalizálásával, a felesleges készletek kiküszöbölésével mintegy 90 millió dollárt szabadítanak fel évente. Sokkal nagyobb gondot fordítanak a minőségre, a dolgozók közül kiválogatják a „minőségre érzékeny” embereket. EZEK UTÁN LÁSSUK az új kocsitípusók jellemzőit. Európából átvették a turbófeltöltős motorok gyártását, bevezették az új konstrukcióknál a legújabb elektronikus vezérléseket, a mikroprocesszorral vezérelt benzinbefecskendezésű motorüzemet, amelyeket korábban csak speciális és nagyobb kocsiknál engedtek volna meg. Gondoskodtak egyben a karosszéria — korábban ugyancsak a nagy kocsikra jellemző — komfortjáról, a magas biztonsági követelményekről. Mire számíthatnak az új „világautók” vásárlói? Hozzá kell szokniuk a méretre kisebb kocsikhoz és — magasabb árakhoz egyaránt. Ez a mai-holnapi amerikai „autóideál”, szemben például japán autókkal, amelyek mindazt tudják, amit az amerikai, ám valamivel alacsonyabb áron. Az európai autóipar inkább a japán példát tartja szem előtt, de megvalósításával egyelőre még adós. Sx. E.
