Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-16 / 113. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. május 16. SZŐLŐ, KAJSZI, MEGGY, KÖRTE A „piros vonal” alatt... Egyedülálló gyümölcssövény • A Keceli út melletti körteültetvényről csaknem minden esztendőben re-— jó termést szüretelnek. A FAO meghatározása szerint korszerű, hatékony állategészségüggyel rendelkezik minden olyan ország, amelynek állattenyésztési vesztesége nem haladja meg az ágazat bruttó termelési értékének 15 százalékát. A legutóbbi statisztikai adatok szerint hazánk állattenyésztésének évi bruttó termelési értéke 65 milliárd forint. Az állatbetegségek okozta évi kár körülbelül 6 milliárd forint. Ez az összeg jóval a „piros vonal” alatt van. Európában a tbc- és brucellózismentes állatállomány arányát tekintve a skandináv államok, az NSZK és Svájc után következünk. Bár a 6 milliárd forintos veszteség az állatbetegségek számláján szerepel, nemcsak az orvosilag pontosan meghatározható fertőző betegségek kórokozói a „bűnösök”. A veszteség sokféle. A beteg állatok kevesebb húst, tejet. tojást stb. adnak, amiből 2—3 milliárd forint veszfeség származik, az elhullásból pedig csaknem egymilliárd forint. Az állategészségügyi okokból származó veszteség másik felét a helytelen takarmányozási és -tartási körülmények okozzák. Az állattenyésztésben egyre jobban tért hódító ipari szemlélet fokozatosan szembe kerül az állatok biológiai igényeivel. Az Állategészségügyi Kutató Intézet véleménye szerint például az optimális nagyüzemi libaállomány — a jelenleg elterjedt tartási módszerek mellett — nem lehet több 5 ezer darabnál. Ezzel szemben az országban több helyen tízezres telepet tartanak, sőt van már 50 ezres is. Az egyoldalú gazdasági szemlélet természetesen megbosszulja magát. A nagyüzemi állattartás technikai fejlődését, a tagadhatatlan előnyei és eredményei mellett, árnyékként követik a hibás tartásból adódó üzemi betegségek. Csak egyetlen példa: a kocák és a hízók helytelen tartásából eredő corynebacillosis (gennyes fekélyekkel járó betegség) miatt az évi kár körülbelül 50 millió forint. A II. világháborút megelőző évtizedekben az állatok egyedenkénti gyógyítása, tehát a szorosan vett orvosi tevékenység volt az állatorvos fő feladata. Az akkori körülmények között a legveszélyesebb, úgynevezett bejelentési kötelezettség alá eső fertőző betegségek elleni küzdelmen kívül szervezett betegségmegelőző munkára nem lehetett gondolni. Mégis, az állatorvosok közreműködésével számos európai országot megelőzve, elsőnek nálunk számoltak fel vagy szorítottak vissza néhány veszedelmes állat- betegséget, mint például a veszettséget, a takonykórt, a te- nyészbénaságot és a sertéspestist. Ezekkel a betegségekkel újra, meg újra meg kellett küzdeni. A nagyüzemi állattenyésztés kialakulásával párhuzamosan lépésről lépésre „át kellett programozni” az állatorvosokat is. A nagy tömegben együtt tartott állatoknál a járványtan, de még inkább a gazdasági megfontolás azt diktálja, hogy egyedi betegkezelés helyett az állatorvosoknak a céltudatos takarmányozás kialakításával, egészséges tartási, ápolási technológiák megteremtésével a betegségek megelőzését kell elérni. Saljmös, ezek a fél,tételek csak laboratóriumi körülmények Között hoznának tökéletes eredményt. A gyakorlatban a gazdasági és az eisiésztsélglügyd szempont szembe került egymással, többnyire az utóbbi rovására. Sokszor felmerülő kérdés, hogy Magyarországon dolgozó háromezer-kétszáz állatorvos tulajdonképpen orvos, vagy mezőgazdász? A hivatalos egyetemi állás- foglalás szerint a ma állatorvosa az orvosi ismereteken túlmenően már rendelkezik mindazokkal az állattenyésztési, takarmányozási, közgazdasági és szervezési ismeretekkel, amelyeknek birtokában a gyógyítás mellett különösen jelentőssé válik betegségmegelőző tevékenysége, és szükség esetén irányítani is tudja az egyes állat- tenyésztő üzemek munkáját. Az állatorvos feladatköre tehát a mezőgazdasági termelésben rendkívül sokrétűvé vált, és adott helyzetekben hol az orvosi, hol a termelésirányítói szerep kerül előtérbe. B. P. Az elmúlt néhány esztendőben, jó néhány szövetkezeti gazdaságban megkérdőjelezték a kertészeti ágazatok létjogosultságát, jövedelmezőségét. Majd minden esztendőben okozott fejfájást a termesztő szakembereknek a felvásárlás, illetve az értékesítés. Nem lett olcsóbb a termelés. Sőt, az egyre növekvő energia-, műtrágya-, növényvédőszer-, gépalkatrészárak gondolkodóba ejtik a vezetőket. — Vajon érdemes-e? — kérdeztem Gömöri Istvántól, a kiskunhalasi Vörös Szikra Termelő- szövetkezet kertészeti ágazatvezetőjétől. — 1981-re. huszonegymillió forintos árbevételt terveztünk. Bár akkor még nem tudtunk a húsvéti fagyokról. Az elmúlt évben 19 millió forint volt a tervezett termelési érték, ebből azonban csak 14 milliót sikerült megvalósítani. Kétmillió 200 ezer forint lett az ágazati nyereség. Mi is ugyanolyan gondokkal küszködünk, amelyekkel a környező gazdaságok, de azt hiszem az ország minden kertésze. Például 1976 óta nem volt és idén sem lesz teljes szőlőtermésünk, mert az életképes rügyeket a tavaszi fagy megtizedelte. — Az ágazat bemutatását kezdjük a szőlővel. — Kétszázhetverthét hektáron termesztünk szőlőt, ebből ötven hektárnyi a kadarka és a kékfrankos. A .többin kövidinka, ezeijó és piros szlanka várja az őszt. Tíz hektár a csemegeszőlőültetvényünk. Tagjai vagyunk a Kiskunhalasi Szőlőtermesztési Rendszernek. A leszüretelt fürtöket Tajóra visz- szük. A gazdálkodásunk eredményességét javítja, hogy a tajói pince bővítésekor kétmillió forinttal hozzájárultunk a betontároló építéséhez. Ez gyakorlatilag tízezer hektoliternyi saját tárolóteret jelent. — Milyen a szőlőállomány? — Százhat hektár viszonylag új, alig öt-hat éves telepítésű. A többi csaknem húszéves. A sortávolság is különböző. A régi, hagyományos, 240x60-as, 165 hektáron alacsonyművelésű. Tizenhat hektáron már magas művelésűként, korszerű, 480-as sortávolsággal termesztjük az olaszriz- linget. Az újabb telepítés már modernebb. 350x120-as és magasművelésű. Ügy tervezzük, hogy a. jó hozamú táblákat tovább korszerűsítjük. Nem könnyíti a helyzetünket, hogy szövetkezetünkben a különböző táblák között hatalmas a távolság. Imrehegy felé tizenöt kilométerre, a Szegedi úton pedig töhb mint hét kilométerre kell utazni dödigozóiinknaik, ha a szőlőskertekbe akarnak jutni. — A szüretelés sok helyen okoz gondot. Itt hogyan oldják meg ezt az őszi munkát? — Már több éves szerződésben állunk a Szűts József Általános Iskolával, a mezőgazdasági szak- középiskolával, a MŰM 602-es Szakmunkásképző Intézettel, és tavaly jöttek először hozzánk szüretelni a Szilády Áron Gimnázium tanulói is. — Ha a fajtaösszetételt és a művelésmódot nézzük, akkor gyümölcsösüket akár pódának is lehetne állítani a megye gazdaságai elé. — Valóban, az ültetvényünknek .több mint a fele csonthéjas gyümölcsű. Harminckilenc hektáron kajszit, 20 hektáron meggyet, 12 hektáron cseresznyét, 66 hektáron pedig körtét .termesztünk. Az utóbbinak jelentős része — 46 hektár — sövény. Az itteni talajviszonyokhoz képest jó termést szoktunk betakarítani erről a korszerűnek mondható gyümölcsösről. Ennek az ültetvénynek java részét 1965-ben telepítettük. Bács-Kiskun megyében egyedül mi termesztünk ezzel' a módszerrel körtét. — Sok helyütt megoldatlan a kertészeti ágazat gépellátása. Általában hátrányos helyzetben vannak egyéb ágazatokkal szemben. — a mostoha talajviszonyok ellené— Jelenleg 12 MTZ 50-es és egy MTZ 82-es erőgépünk van. ígéretet kaptunk arra is, hogy az idén az utóbbiból kapunk még egyet. A homoki gyümölcsültetvények egyik legnagyobb gondja a talajművelés. Ezt a munkát legjobban az ásógép végzi. Idén talán bővül a gépparkunk egy ilyen munkagéppel. Remélhető, hogy megérkezik ebben az esztendőben a régen várt MOBIMIX per- metlékeverő is. A szőlő növényvédelmét közösen végezzük a Kiskunhalasi Állami Gazdasággal. A helikopteres permetezést ők, a földi védekezést pedig mi. Gépeink hagyományosak, a Kertitox és a Novatur mellett tavaly készített gépműhelyünk egy IPA teherautó-alvázra szeréit csodamasinát, ami jelentősen megkönnyíti munkánkat — mondotta végezetül az ágazatvezető. Cz. P. Természetvédelmi oktatás, erdők napja Császártöltésen Általános Iskolások és a termé. szetyédelmi oktatás Iránt érdeklődő felnőttek az erdei tanteremben. (Méhes! Éva Felvételei.) rpavaly a császártöltési parkerdőben rendezték meg a megyei fásítási ünnepet. A tavaszi eseményre a Bács-Kiskun minden részéből odase- reglett vendégeknek, és a közreműködő erdészeti környezetvédelmi szakembereknek feltűnt az, hogy a helyi lakosság, különösen az iskolás fiatalság milyen féltő gonddal óvja szűkebb környezetének természeti értékeit. A császártöltési fiatalok az utóbbi években a lakóházak és közintézmények udvarán számos madáretetőt állítottak fel. Fészekodúkat helyeztek el a községi parkerdőben, ahová nemcsak játszani, szórakozni járnak, hanem .tanúlni is. A kiskőrösi erdészet dolgozóinak közreműködésével játszóteret rendeztek ibe, s közelében erdei tantermet építettek. Amikor az időjárás erre alkalmas, akkor a természetvédelmi oktatást a szabadban, a parkerdőben tartják a helyi általános iskola tanárai. Minden év májusában megrendezik Császártöltésen az erdők napját. Ez az esemény folytatása a madarak és fák .napjának, amelyet az általános iskolák a tantervűk szerint, a természetvédelmi oktatás keretében és annak népszerűsítésére .tartanak. Kezdetben az Országos Erdészeti Egyesület kecskeméti csoportja által elkészített és közreadott vázlat alapján állították össze az erdők napdának programját. Az Idén az előző évek .tapasztalatai alapján a tanulók a nevelők kíséretében vonulnak ki a falutól másfél kilométerre lévő parkerdőbe, azon az útvonalon, ahol a természetjáró szakkör tagjai a madárodúkat elhelyezték. Közben akadályversenyt rendeznek, és .különböző követelményeket teljesítenek a diákok, s az elvégzett feladatokért jutalom- pontokat kapnak. A parkerdőben főzőverseny kezdődik, amelyen részt vesznek az intézet szülői munkaközösségének tagjai. A 60—70 felnőtt együtt dolgozik és játszik a gyermekekkel. Az akadályverseny eredményhirdetése előtt az erdő életéből hallgatnak meg tájékoztatót az általános iskolások. Legutóbb is nagy figyelemmel kísért előadást tartott Göbölös Antal szakmérnök, a kecskeméti erdőfelügyelőség igazgatója. Ezután a kiskőrösi erdészet szakemberei az iskolai őrsök és rajok élén túrát vezetnek, gyűjtőmunkát, megfigyeléseket végeznek. A főzőverseny és az ebéd után szabadidős foglalkozás, kötélhúzás és labdajátékok következnek. A nap eseményeinek zárása előtt a rókavadászat is sok derültség forrása. Az erdőben eldugott „papírrókák” megkeresésével egyidejűleg, a környezetet szennyező hulladékot is Összegyűjtik a fiatalok, ezért a munkáért az úttörőcsapat .jutalmat kap. Márin István iskolaigazgató tájékoztatása szerint ezzel a tevékenységgel, és az évszakonkénti osztálytúrákkal nagyon sokat tudnak segíteni a császártöltés! nevelők az élővilág,' a környezet alaposabb megismerésében. Az ifjúság esztétikai nevelését szolgálja a természeti szépségek iránti figyelemfelkeltés. A környezet, a település, a táj mélyebb megismerése a hazaszeretetre nevelés fontos elemeként, a honismeret is szerephez jut. A környezet megismerésével az általános iskolás fiatalság a mezőgazdasági, az erdészeti tevékenység jobb értőivé válhat, s ennek kedvező 'hatása mutatkozik a fiatalság pályaválasztásában is. Érdemes hát követni a császártöltés! példát. Aktív részvétel a WHO munkájában Az Egészségügyi Világszervezet — a WHO — európai regionális bizottsága 31. rendes ülését szeptember 15. és 19. között Berlinben, az NDK fővárosában rendezi meg. Ez a tény részben az NDK egészségügyének, orvostudományi kutatásainak, részben pedig a WHO munkájában vállalt hétéves közreműködésének az elismerése. Az NDK kormányzatának, egészségügyi szerveinek célja, hogy a kétezredik évig az egészségügy áldásait minden polgárra hatékonyan kiterjessze, egybevág a nemzetközi szervezet céljaival. Ezért lett a WHO elismert partnere a Német Demokratikus Köztársaság. Az éves világtalálkozókon, az európai regionális bizottsági üléseken a részvevők, a kezdeményezők, a javaslattevők sorában mindig ott találhatók az NDK képviselői. Az NDK egészségpolitikai és orvosi-tudományos szervezetei, intézményei ezenkívül a világ 65 országának ' hasonló szervezeteivel ápolnak gyümölcsöző kapcsolatokat. Népszerűségüket jól mutatja, hogy az egészségügyi világkonferenciák végrehajtó tanácsának és legfőbb tanácskozó szerveinek, az ACMR-nek és az EACMR-nek is megbecsült tagjai a Német Demokratikus Köztársaság szakemberei. Dr. K. Spies professzor, az NDK egészségügyi miniszterhe- ' lyettese az egyik munkaközösség vezetőjeként tevékenykedik. Mellette évente mintegy százan képviselik különböző bizottságokban az NDK-t. . így szinte természetesnek tűnik, hogy évente számos szaktanácskozásnak is otthont ad a Német Demokratikus Köztársaság. Az elmúlt esztendőben három ilyen tanácskozásra került sor, az év végén pedig úgynevezett utazó szemináriumot rendeztek az NDK- ban, amikor különféle nemzetközi bizottságok tagjait látták vendégül az NDK egészségügyi alapellátásának tanulmányozására. Ezen' a hasznos tanulmányúton Nigériának, Sri-Lankának, Brazíliának és Pápua-Űj-Guineának a WHO genfi székhelyén működő programkoordinátorai vettek részt. Nemcsak az én érdemem t Deák Jánosné seprűvarró és Petó Zoltán részlegvezető. — Őszintén szólva, amikor .tizenhat évvel ezelőtt a szövetkezetbe kerültem, nem sokat tudtam arról, hogy hogyan készítik a seprűt. Lajosmizsei vagyok, ismertem a szövetkezetét, sok barátom dolgozott itt és tudtam, hogy termékeik eljutnak az ország határain túlra is. Amikor megkérdezték tőlem, hogy eljönnék-e ide dolgozni, egy pillanatra meglepődtem. En, a szakképzett kertész, mit keressek egy ilyen ipari üzemben. Biztattak, hogy megtanulhatom a szakmát. Csábító volt az ajánlat, mert bizony akkoriban még az, aki a mezőgazdaságban dolgozott, sokkal több időt töltött távol a családjától, mint mostanában. Tanulni mindig szerettem, így azután hamar elsajátítottam a seprű készítésének akkori módszereit. Mert bizony, másfél évtizeddel ezelőtt még kézzel hajított, gépnek mondott egyszerű szerkezetek segítették a szövetkezet híres seprűinek a gyártását. A varrás és minden más munkaművelet is kézzel, mondhatom, nehéz munkával történt. Ma? Korszerű olasz gyártmányú félautomata gépeket kezelnek a dolgozók. Mikor idekerültem, örültünk, ha egy műszak alatt 800 seprű kerülhetett tőlünk a raktárba, ma pedig az 1800 darabos teljesítménnyel sem vagyunk elégedettek. Most is harminckilencen dolgozunk itt, közülünk 15-en nők. Nagyon jói megértjük egymást, hiszen mi. nemcsak részleget alkotunk, hanem mi vagyunk a Kossuth Lajos nevét viselő bronzkoszorús szocialista brigád. Tíz éve alakultunk, azóta már megkaptuk az oklevelet, a zöldkoszorús jelvényt, s most a bronzot. Amellett, hogy vállalásaink nagy része a mennyiségi és főleg a minőségi termelés növelését célozza, végzünk társadalmi munkát is. Kivesszük a részünket a különböző alapanyagok és késztermékek rakodásából. Erre nem kötelez bennünket senki, de tudjuk, hogy ha a rakodómunkások hiánya miatt késve indulhat egy szállítmány késztermék, vagy a feldolgozás előtt gépkocsin ázik az anyag, abból nekünk is kárunk származik. így azután, ha szükség van rá, megyünk, rakodunk. Annak külön örülök, hogy két műszakban dolgozhatok, mert így sokkal több időm jut nemcsak a családra, a gyermekek nevelésére, hanem a hobbimra is. Most már csak hobbinak mondhatom annak idején választott szakmámat, a kertészkedést, de annál nagyobb örömmel csinálom. Családi házam kertjében nagy örömmel foglalkozom a gyümölcsfáimmal, de jut energiám a zöldségtermesztésre is'. A fólia alatt nevelt zöldségfélék bőven elegendők a család számára, még olykor az áfésznél is tudok belő_ lie értékesíteni. Kell is a pénz, alig két éve fejeztem be a családi házam építését, de még mindig van rá kiadás. Zoli fiam nyolcadikos, jövőre középiskoláiba megy, Klári ötödikes, Zsolti pedig harmadik éve jár iskolába. Szeretném úgy nevelni a gyerekeimet, hogy rendes, becsületes, munkaszerető, művelt emberekké váljanak. Mindhárman tanulnak zongorázni, remélem, nem hagyják abba egyhamar. A zene sze- retetét azt hiszem, tőlem örökölték, Ami a kitüntetést illeti, ezzel kapcsolatban egy kicsit zavarban is vagyok. Ügy érzem, nemcsak engem illet, hanem az egész kollektívát. Ha ők nem végzik olyan becsületesen, szorgalmasan a munkájukat, akkor részlegünk termékei, a sokféle seprű, nem arat olyan sikert bel- és külföldön, mint amilyet a megrendelések sokasága bizonyít. Nekik is köszönöm — Kulcsár Mihály bácsinak és Páli Jánosnénak, akik kiváló dolgozó kitüntetést kaptak, és az ősszel nyugdíjba vonulnak, Deák Jánosnénak, aki 25 éves jubileuma alkalmából aranygyűrűt kapott a vezetőségtől — és a többieknek, a Kiváló munkáért kitüntetést. Elmondta: Pető Zoltán, a lajosmizsei szövetkezet seprűkötő részlegének vezetője Lejegyezte: Opauszky László /
