Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-15 / 112. szám

4 • PETŐFI NfiPE • 1981. május 15Í * BÁCSALMÁSI TAPASZTALATOK A PÁRTALAPSZERVEZETEK ÉLETÉBŐL . Vállalták a túlórázást Dankó Antal osztályvezető-he­lyettes, de egyben pártalapszer- vezeti titkár is a MEZŐGÉP kecskeméti vállalatánál. A 3-as pártalapszervezet negyven kom­munistája elég szétszórtan dol­gozik, hiszen az 1-es pártcsoport az Irodaházban, a 2-es a hulla­dékhasznosításban, a 3-as a mű. szaki ellenőrzésben, a 4-es pedig a budapesti irodán végzi munkáját. Ennek ellenére napi és pártmun­kájuk szorosan összefügg. — Vállalatunk három évvel ezelőtt kapta feladatul a kon­zervipari gépgyártást, ezen belül a borsó, az uborka, illetve a gu- mószöldség-feldolgozó gépsorok építését, pótlását. Ezek főként ex­portra készülnek, de gyártunk külföldre szemestermény-tároló- kát is. A konzervipari gépeket főként a Szovjetunió és Lengyel- ország számára szállítjuk, ám ez év februárjában egy jelentős üz­letet sikerült kötnünk Spanyolor­szággal. Komplett zöldborsó-fel­dolgozót kellett készítenünk na­gyon rövid idS alatt. Egy ilyen berendezés szokványos átfutási ideje a megrendeléstől az átadá­sig egy év, de nekünk mindössze két hónap állt rendelkezésre. A gyár vezetői felmérték en­nek az üzletnek a jelentőségét, ugyanis eddig nyugatra nem szál­lítottak konzervipari berendezése­ket. Ha ez sikerül, akkor talán új piacot tudnak teremteni. — Sokat gondolkoztunk, ho­gyan fogjunk hozzá, aztán dön­töttünk, összehívtuk a pártcso- port-értekezleteket, s ott a munká. sok elé tártuk, hogy miről van szó. A rövid határidő mellett hangsúlyoztuk, hogy a berende­zést export-minőségben kell elő­állítani. Őszintén szólva nemcsak a munkások, de a műszakiak, sőt a kommunisták Is azt mondták: ez lehetetlen. Egyetlen érvünk volt, be kell törni a nyugati piac­ra, mert ez nemzeti, gyári és egyéni érdek is. Sikerült lendü­letbe hozni néhány műszakit és szakmunkást, s a kommunisták melléjük álltak. Két hónapon át mindenki 12 órát dolgozott a tt- szakécskel gyáregységünkben. Il­letve az anyavállalatnál hatva­nam A munkával kiváló minő­ségben és határidőre elkészül­tünk, s a népgazdaságnak mint­egy 2—2,5 millió dolláros bevé­telt biztosítottunk. Ez csupán egy eset volt a sok közül, hiszen naponta kell tarta­niuk a határidőt, a minőséget, ugyanis a szovjet és lengyel ex­portra készülő berendezések sem hagyhatnak kívánnivalót maguk után. Az első félévben húsz bor­sótöltő, tíz ubórkatöltő és har­minc kefésmosó-berendezést kell elkészíteniük, amelyek igen jelen­tős értéket képviselnek. — Már említettem, hogy az egyik pártcsoportunk a minőség- ellenőrzési osztályon dolgozik, és pártfeladatuknak tekintik az ott tevékenykedő kommunisták a ki. váló minőséget. Sokszor érte őket vád gazdasági értekezleten, hogy túlságosan szigorúak. Szerencsére a gazdasági vezetés melléjük állt, mert a gyár jó hírneve forog koc­kán és nem túlzók, ha azt állí­tom, hogy a megrendelés is. Ezekhez a nagy értékű berende­zésekhez igen sok rozsda- és sav­álló anyagot használnak fel, amelynek kilója 100—300 forint. A pártcsoport tagjai nagy segít­séget nyújtanak már az anyag alapminősítésénél, a szabástervek ellenőrzésénél, nehogy sok hulla­dék legyen. Olykor még munka­idő után is oft vannak. A pártalapszervezetek tagjai az operatív munkán túl, pártcsoport- értekezleteken beszélik meg ha­vonta egyszer a teendőket, s ha szükséges, a gondokat elhozzák a taggyűlésre is. Való igaz, hogy a 3-as alapszervezet kommunis­tái gazdasági és pártmunkájuk- ban példamutatóak, tevékenyek. Az alapszervezetnél hosszú idő óta nem szabtak ki fegyelmi bün­tetést. Gémes Gábor A Bácsalmási Állami Gazdaság sertésüzeme 1973-ban épült. Kez­dettől fogva hatással volt kör­nyezete fejlődésére. A korszerű sertéstenyésztése példát mutatott, gyakorlati tapasztalatok tömegét juttatta dolgozóin keresztül a kis­termelőkhöz. Az állami gazdaság vezetősége a sertéstelep termelésének megin­dítását követően, tervet dolgozott ki a kistermelői kapcsolatok ki­építésére. Először száztíz vemhes süldőt értékesítettünk, amelyek­kel partnereink legnagyobb mér­tékben elégedettek voltak. Azóta is szem előtt tartjuk, hogy a ser­téstenyésztő — de különösen a hizlaló — kisgazdaságok érzéke­nyen reagálnak a jövedelmezőség változására, ennek megfelelően növelik, vagy csökkentik az állo­mányt. Szívesen tanulmányozzák a kitermelői kapcsolatok újdonsá­gait, változatait, számítgatják előnyét, hátrányát. 1977-ben kezdtük meg a hízó­anyag kihelyezését. Akkor 7769 malacot kaptak a kisgazdaságok, egy évvel később már 10 700-at, 1979-ben szélesítettük a kapcsola­tokat. A malac- és hízókihelyezés mellett megkezdtük a hízóanyag felvásárlását is. Két éve még a kihelyezés volt a nagyobb — 10 199 —, a felvásárlás 5 ezer 265 sertés. A gazdaságban külön cso­portot alakítottunk a kistermelés intézésére. Ennek a hízóanyag ki­helyezése és felvásárlásának le­bonyolítása, az értékesítés szer­• Az állami gazdaság szakosított telepén, higi­énikus körülmények között jönnek világra a malacok. A kisüzemi hizlaldák is Innen kapják a malacot, süldőt. méretekben Igyekszünk minden partnerünknek segítséget nyújta­ni. Ismertetjük tápjaink összeté­telét, garantáljuk a minőségét, és felhívjuk néhány olyan takar­mánykiegészítőre a figyelmet, amelyek a háztartási boltokban is megvásárolhatók,. Az állami gazdasági dolgozók és kistermelők kérésére megkezdtük a selejtezett és feljavított kocák felvásárlását, igen előnyös felté­telekkel, kedvező áron. A kistermelői kapcsolatunk ed­dig a hizlalásra terjedt ki. Ezen­túl szeretnénk a tenyésztési munkát, és annak irányát is — alánlott sertésfajtákon keresztül — befolyásolni, mert ezzel a jö­vedelem növekedését tudnánk előmozdítani. Ez a munka több tudást, szakismeretet igényel. Ha párosul a kistenyésztők figyel­mével, állatszeretetével, az mind­két fél számára hasznos lehet. Komlós8y György ágazatvezető Bácsalmási Állami Gazdaság • Saját üzemi felhasználás­ra és a szerző­dött kisterme­lők számára garantált minőségű tápot gyárt az állami gazdaság. (Straszer András felvételei.) vezése, a tápigények jelentése, összegezése, valamint szaktanács- adás a teendője. Tavaly már 16 ezer 456 ser­tésre kötöttünk bérhizlalási szer­ződést. A kisüzemektől átvett ser­tés az összes hizóértékesítés 33 százalékát jelentette. Termelési ér­téke 42 millió 191 ezer forint. Gazdaságunk az 1981, évi tervé­ben 600 ezer 623 tonna vágóser­tést irányzott elő. Ebből a ház­táji 2 ezer tonna feletti teljesí­téssel vállal majd részt. 1981. első három hónapjában 3 ezer 695 malacot helyeztünk ki a kisgazdaságokhoz. A március 31-i számláláskor a háztájiban levő hízók száma 12 ezer 500 volt. Ez ötszáz partnernél, 16 községben van. Gara, Felsőszentlván, Tata­háza, Kisszállás, Tompa, Kele- bla vonalán belül szinte az egész környéken. Kidolgoztuk és kiadtuk a Háztáji sertéstartás ajánlott technológiá­ját, amelyben a tartási, takar­mányozási, állategészségügyi is­Az állami gazdaság és a kistermelők sertéshizlaló, értékesítő együttműködése A keret megvan, a festmény sokszor hiányzik belőle Megírtuk már, hogy a szocialista brigádok „Munka és művelődés'* mottó* vai indult vetélkedője során, a városi döntőkre való benevezés egyik felté­teleként dolgozatot kellett írni — „Véleményünk az üzemi demokráciáról" címmel. A beadott írások egyikét, az Alföldi Cipőgyár Kiskunsági Gyáregy­sége „Várnai Zseni" szocialista brigádjának munkáját, múlt csütörtöki szá­munkban Ismertettük. Annak előrebocsátásával, hogy utána még bemuta­tunk néhányat — annak érzékeltetéséül, mennyi sajátos vonást tükröznek ezek a kollektív bölcsességgel, közös tapasztalatok alapján megfogalmazott kis írásművek. Alább a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat kiskun­félegyházi brigádjának dolgozata következik. HÁZUNK TÁJA t Megyeszerte — ahogy a tataházi Petőfi Termelőszövetkezetben is — folyik a palántázás. A közös fóliában a háztáji számára, 15 hektárnyi területre neveltek paradicsomot, és 5Ó hektárra prltamin- paprikát. (Pásztor Zoltán felvétele.) Vállalati... Szocialista és üzemi demokrá­cián nemcsak a beleszólás jogát értjük — írják —. hanem az alko­tó együttgondolkodást, a felelős részvétel biztosítását és a végre­hajtás ellenőrzését. A szűkebb munkahelyi demokrá­cia érvényesülésének elemzése előtt a vállalati demokratizmusról ejtenek néhány szót. A BEK központ Baján van. há. lózati egységeink pedig a megye öt városában: Kecskeméten. Baján, Kiskunfélegyházán. Kiskunhala­son, Kalocsán. A bizalmiak jogkö­rének kibővítése óta az éves vál­lalati terv megvitatásakor min­den városból meghívják a bizal­miakat. Tapasztalatunk az, hogy mivel ezek a dolgozók a kereske­delmi munka egész más oldalát is­merik. kevésbé tudják értékelni. — megalapozott, .vagy reális-e a tervjavaslat. A vállalati „össze- senből” mindegyik bizalmi csak az ő üzletét látjá tisztán. Ezt viszont nem tartjuk hibának. Még fiatal ez a forma, és keresgélni kell, ho­gyan is szolgálná legjobban érdé. keinket. Egy-egy ilyen vállalati értekezleten akarva-akaratlanul szélesebb látókörre teszünk szert, összefüggéseiben jobban átlátjuk helyünket a vállalati értékrend, ben. Nagyon helyes régi hagyo­mány, hogy nemcsak a tervtárgya­lásokról értesülünk, hanem visz. szajelzésként — folyamatosan — a tervteljesítésekről is. Vállalati szinten megemlítenénk még a brigádvezetői értekezlete­ket, ahol az összegyűlt brigádve­zetők és gazdasági vezetők számos jó módszert kaphatnak az értéke­sítés növelésére, a tenniakaróbb, jobb közösségek formálására. Ezenkívül az üzemi demokrácia számos lehetősége yan még válla­lati szinten, de most szűkebb munkahelyünk demokratizmusá­nak elemzésére térünk át. ...és munkahelyi demokrácia A BRK Vállalatnak 5 üzlete van Kiskunfélegyházán. Az üzemi de­mokrácia egyik legfontosabb fó. ruma az évente 3—4 alkalommal sorra kerülő termelési tanácsko­zás. Problematikusnak érezzük, hogy a termelési tanácskozások főként a dolgozók tájékoztatását és kevésbé a véleményezési és döntési jogaik gyakorlását segítik elő. A tanácskozáson általában a már eldöntött gazdasági és szoci­ális kérdéseket tárgyaljuk. Ügy gondoljuk. — az értekezlet előtt a szakszervezeti bizalminak, a helyi gazdasági vezetőnek el kellene be. szélgetni a dolgozókkal, arról, hogy milyen problémakör lesz felvetve, és jó lenne, ha néhányan hozzá tudnának szólni. Mert itt megemlítjük, hogy a hozzá- nem-szólás nem jelenti, mintha a dolgozónak nem volna véleménye, vagy mindegy neki, miként dönte­nek, — hanem gátlásai vannak, mert úgy érzi. nincs megfelelő szókincse, mert. még nem beszélt' közönség előtt Ennek leküzdésé­ben is segíthet a bizalmi. Az esz­mecserék során felmerült értékes javaslatokat, észrevételeket a bi­zalmi összegyűjti, és elmondja, vagy pedig felkészíti munkatársát a hozzászóláshoz. Havonta vagy kéthavonta bri­gádgyűléseket is szervezünk. Ügy érezzük, hogy ezeken a hangulat oldottabb, mivel ilyenkor kisebb közösségek feladatait, gondjait boncolgatják. A téma mindenki­hez közeláll. így mérséklődik a gátlásosság is, ami nagyobb plé- num előtt visszatart, a hozzászó­lástól. A fiatalokat tekintsék komoly partnereknek KISZ-fiataljainkról és a KISZ. gyűléseinkről csak annyit: őszin­ték, lelkesek és hisznek a munká­juk erejében. A viták nyíltak és szókimondók. El kell azonban mondani, hogy ez a lelkesedés, őszinteség, tenniakarás megreked a KISZ-gyűlések szintjén, mivel a fiatalok mindezt csak maguk között vitatják meg. — mert éven­te egy esetleg két alkalommal van jelen gazdasági, szakszervezeti ve­zető. Egyéb esetekben pedig álta­lában nem tekintik a munkahelyi vezetők (boltvezetők) „komoly” partnereknek a fiatalokat Bérezéseknél, jutalmazásoknál, kitüntetéseknél, jutalékok elosztá­sánál stb. — meg kellene hívni a párt, szakszeryezet. KlSZ-vezető­it. A pártszervezet részéről a meg. hívás nehézkes, mivel egy nyugdí­jas körzethez tartozunk. Tudomá­sunk pedig arról nincs, hogy ilyen esetben bármelyik párttag is meg lenne híva a BRK félegyházi kommunistái közül. A KISZ sze. repe is eléggé formális, mivel a gazdasági vezetők csak az elké­szített javaslatot Íratják alá a tit­kárral. Talán a szakszervezeti bi. zalmi az. akit még partnerként elfogadnak, és közösen megvitat­ják a bérezési, jutalmazási s egyéb kérdéseket. . összegezve tehát, azt tudjuk megállapítani, hogy az üzemi de­mokrácia kerete megvan, csak sok alkalommal a festmény hiányzik belőle. Itt egyrészt a dolgozóknak is segíteni kellene, hogy bátrabban el merjék mondani problémáju­kat. Ne alakuljon ki az a nézet, hogy „hiába mondom el, úgy is minden úgy marad, ahogy volt”. Nagy munka hárul e téren a szakszerve­zeti bizalmira, brigádvezetőkre, KISZ-titkárra. A szemléletváltozást segíti a politikai képzés Másrészt az alsó- és középszin­tű vezetőknél is szemléletválto­zásra lenne szükség. Nehezen akarják elhinni, hogy egyedül ne. hezebben birkóznak meg a gon­dokkal, mintha ezt alkotóan, együttműködve tennék. Nem minden esetben veszik szívesen az ötleteket, javaslatokat sem, úgy gondolják, hogy csak ők dönthet­nek legjobban. A bírálatot — igaz — minden ember nehezen viseli el, de ez még méginkább vonat­kozik az alsó- és középszintű veze. tőkre. Sőt néha a bíráló „észre is veheti”, hogy nem jól szólt. Ez üldözendő dolog, de sajnos elég gyakran előfordul. Ezzel szinte megbénítják az emberek tenni- akarását. megakadályozzák kibon­takozását. A szakmai képzésen túl ezért is tartjuk fontosnak a politikai kép. zést is. Néhány vezető elvégezte a marxista—leninista világnézet alapjai speciális vezetőképző tan­folyamot. Véleményünk szerint — egyes egységeinkben érezhetően gyümölcsözően hasznosult a tu­datformálás. Megmutatkozik ez a közösségi szellem javulásában, a szocialista embertípusúvá válás folyamatában, a kulturáltabb szó. cialista kereskedelem megvalósu. lásában. — Mint az előzőekben ezt ki is fejtettük, ez még sajnos nem általános, de bízunk abban, hogy ez a tendencia hatni, érvénye­sülni fog. A BRK kiskunfélegyházi brigádja * Feldolgozta: T. I. Május a kertekben A fagyosszentek elmúltával már egyre jobban bízhatunk, hogy a gyümölcsfákat, szőlőtőké­ket nem károsítja a további lehű­lés. A palánták a kellemes késő tavaszi idő beálltával kiültethe- tők a veteményeskert ágyasaiba. A GYÜMÖLCSÖSBEN öntöz­zünk. Annak ellenére, hogy az ország nyugati részén bőven hul­lott csapadék, Bács-Kiskun me­gyében alig esett néhány csepp eső. Ebben az időszakban, amikor a fák hajtásai növekedésnek in­dulnak, és a gyümölcsök kötőd­nek, a növény igényli a vizet. Az esetleges hétvégi fagyok ká­rosító hatását fagyvédő öntözés­sel is csökkenthetjük. Az eső­szerű, porlasztott vízzel nedvesít­sük a gyümölcsök és a korona zöld felületét, ez vékony réteg­ben ráfagy a gyümölcsökre és a levelekre, s a közben felszabadu­ló hő megvédi az érzékeny része­ket a további lehűléstől. A korszerű gyümölcstermesztés alapja a megfelelően kialakított koronarendszer. Ezt a metszésen kívül kötözéssel befolyásolhatjuk. Csak a fásodott vesszőket, ága­kat szabad rögzíteni, mert zöld, fejlődő hajtások a kötözés hatá­sára görbülhetnek vagy rendelle­nesen nőhetnek. Jó tudni, hogy az erőteljes növekedésű fajták ágait, vesszőit hiába kényszerít­jük a vízszinteshez közeli hely­zetbe. a növekedési erélyt meg­szüntetni nem lehet és a fa to­vábbra is felfelé fog „igyekezni”. Ezért célszerű a ferde, 45 fokos szögállást választani. A SZŐLŐBEN, ahol az új te-, lepítésű tőkék kifagytak, igyekez­zünk minél gyorsabban pótolni a károsodottakat. Ha módunkban áll továbbra is öntözzük a fiatal szőlőt, mert ez elősegíti a gyö­kérzet fejlődését. Ellenőrizzük a törzset és az előtörő felesleges hajtásokat, vad­hajtásokat, zsenge állapotban dörzsöljük ki, mert így sokkal kisebb a tápanyagveszteség. Ahol sárgul a szőlő, ott hasz­náltunk Seauestren Fe 138 vas­kel átot. Segíthetjük a tőkék fej­lődését Wuxal, valamint Voll- dünger lombtrágyázó szerek ki­juttatásával. A ZÖLDSÉGES KERTBEN ne késlekedjünk tovább a paradi­csom palántázásával. Csak meg­bízható helyről, ellenőrzött ker­tészetből vásároljunk palántát, mert a beteg palánta nem fejlő­dik egészséges termőnövénnyé. Legjobb, ha 3—4 lomblevéllel rendelkező, zömök, erős gyökér- zetű palántát vásárolunk. Ne le­gyenek a palánták megnyúltak, halványak, mert ezek kiültetésük után gyengén fejlődnek. Ne vá­sároljunk túlságosan nagy palán­tát sem, mert az elöregedettek csak nehezen erednek meg új he­lyükön. Gyakori, hogy mire az ilyen palánta meggyökeresedik, addigra a vele egyidőben kiülte­tett fiatalabb elhagyja növeke­désben. A már ősszel megforgatott ve­teményeskertet ajánlatos a palán­tázás előtt újból felásni, vagy leg­alább mélyen felkapálni. Ezután szórjunk ki 10 négyzetméteren­ként 5 dekagrammnyi nitrogén műtrágyát, mert ez könnyen fel­vehető táplálékot ad a zsenge növényeknek. A palántákat elültetésükig tart­suk hűvös helyen, hogy ne her­vadjanak el, de ne állítsuk vízbe. Az ültetésnél ügyeljünk arra, hogy a gyökerek függőlegesen le­felé álljanak, és ne hajoljanak vissza. Az elültetés után azonnal öntözzük bőségesen, és ezt ismé­teljük. A fagyosszentek után, a hideget jobban tűrő palánták ül­tetésével megkezdett sort folytat­hatjuk az uborka palántáival, majd a legmelegigényesebb, a paprikával és a tojásgyümölcs- csel. A DÍSZKERTBEN védjük a fiatal örökzöldeket a fagytól. A fák közül — bár ilyen kevés van a megyei kertekben — a tölgvek és a bükk fiatal levele, a bokrok közül a magnolia virága, s a ró­zsák friss hajtása a fagy hatására megbámul. A permetező, fagyvé­dő öntözés elegendő védelmet biz­tosít számukra. Az elmúlt év őszén vagy a ta­vasszal ültetett örökzöldeket fe­nyőket műanyag vagy ritka szö­vésű jutaszövetből készült árnyé­kolóval védjük a déli órák ,— esetleges — tűző napsütésétől. Az elviirágzott díszbokrokat, amelyek az előző évi vesszőn nyílnak, most metsszük, például a korai loncokat, taimariskát, az aranyvesszőt, a babarózsát, vala­mint a japán díszmeggyet. Az el­nyílott vesszőket rövidre, legfel­jebb 4 rügyesre vágjuk vissza. A NÖVÉNYVÉDELMI MUN­KÁK során egyire több károsító­tói kell a gyümölcsfákat megvé­deni. Unitron 40 EC-vel vagy Ditrifon 50 WP-vel úgy védekez­hetünk az őszibarackfákat szirom­hullás után károsító keleti gyü­mölcsmolyok kikelő hernyói el­len, hogy 2 dekagramm szert oldjunk fel 10 liter vízben. Ta­kácsatkák, levéltetvek ellen Bi 58 EC-t, Sinoratox 40 EC-t 0,1 százalékos töménységben használ­junk. Áz őszibarack tafrinás le- vélfodrosodásának továbbterjedé­sét Orthociddal, Ortho-Phaltán- nai vagy Zinebbel akadályozhat­juk meg, 0,2 százalékos tömény­ségű oldatot készítsünk belőlük. A kajszit Orthociddal, illetve 0,2 százalékos Unitron 40 EC-vel védjük a gombák és a kártevők ellen. A káposztalégy lárvái veszé­lyeztetik a káposztaféléket. Vé­dekezés nélkül az egész állo­mányt képesek rövid idő alatt el­pusztítani. Ellenük a Basudin 5 G hatásos. , Harmincöt deka­grammnyit szánjunk 100 négyzet- méterre. Ha a káposztafélék le­velein a földi bolhák lyukszerű rágását észleljük, akkor 25 deka­gramm Ditrifon 5 porozószert juttassunk ki 100 négyzetméter nagyságú területre. Április második felében már országszerte észlelték a burgo­nyabogarak megjelenését. Ké­szüljünk fel a védekezésre. Rend­szeresen ellenőrizzük a burgonya­táblákat, a folyamatos betelepe­dés következtében célszerű hosz- szabb hatástartallmú készítmé­nyekkel védekezni ellenük. A növényvédelmi munkáknál ügyeljünk az élelmezés-egész­ségügyi várakozási - idő betartá­sára! Cz. P. M * i . *

Next

/
Thumbnails
Contents