Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-14 / 111. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. május 14. A SZOCIALISTA MUNKA HŐSE^ TMÁC3 ROVATA A STATISZTIKA TÜKRÉBEN Csökkent a közlekedési balesetek száma Több fórumon Ismertették, vitatták meg — de eddig még nem publikálták — az elmúlt év köziúti közlekedési 'baleseteinek alakulását. A megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács értékelő-elemző és for­galmi tervezői szakbizottsága részletes és pontos statisztikát állított össze a szerencsétlenségek okai­ról, okozóiról. Megálilapításuik szerint az elmúlt esz­tendőben iha nem is jelentősen, de csökkent a sérü­lés es balesetek száma, ezen belül a halálos esetek aránya. Amíg 1979-;ben a megyében 1323 sérüléses közlekedési baleset történt — ebből 143 halálos, amelynek során 161 -en vesztették életüket —, ad­dig 1980-ban a balesetek száma 1275 volt, ebből 130 halálos, amelynek során 140-en haltak meg. E szám­adatok összevetéséből is kitűnik, hogy bizonyos ja­vulás tapasztalható az összes balesetek számát, il­letőleg a halálos balesetek számát tekintve. Nem ilyen jó az arány a súlyos — nyolc napon túl gyó­gyuló — sérülések esetében. Az elmúlt évben a sú­lyos balesetek száma 33-mal növekedett. Érdemes megvizsgálni azokat az okokat, amelyek miatt bekövetkeztek a halálos szerencsétlenségek. Az első helyen a sebesség nem megfelelő megvá­lasztása áll. Az úgynevezett relatív gyorshajtást elemezve kitűnik, hogy a gépjárművezetők nem jól alkalmazzák a sebességet az-útviszonyokhoz, az idő­járási és látási viszonyokhoz, valamint a forgalmi viszonyokhoz. Ez a felsorolás egyben sorrend is, hi­szen 54 ebből származó halálos eset történt, amely az összes halálos baleseteknek 41,5 százalékát teszi ki. Ezt követi a gyalogosok hibájából történt 21 ha­lálos eset. Az elsőbbség meg nem adása, a szabály-’ italan 'kanyarodás szintén igen sok baleset okozója volt. Az okozók között első helyen állnak a sze­mélygépkocsi-vezetők, míg a motorkerékpárosok és a kerékpárosok egyforma arányiban okozták a ha­lálos szerencsétlenséget. Húsz halálos balesetet a gyalogosok okoztak. Sajnálatos, és egyáltalán nem megnyugtató, hogy milyen jelentős szerepet játszik az italozás a közúti balesetek előfordulásában. Amiig 1979-ben az oko­zók 17,4 százaléka — 230 —, addig 1980-ban 22,7 százaléka — 290 — volt ittas állapotban. A halá­los balesetek okozóinak több mint egyharmada volt alkoholtól befolyásolt állapotban. Amennyiben az okokat és okozókat összehasonlítjuk, nem nehéz párhuzamot vonni, ugyanis általában a részeg jár­művezetők azok, akik helytelenül választják meg a sebességet, vagy vétenek a közlekedési szabályok előírásai ellen. Külön említést kell tenni a gyermekbalesetekről, amelyek száma az elmúlt évben sajnálatosan növe­kedett. Az elmúlt évben 105 gyermekbaleset tör­tént — 1979-ben 103 —, amelynek során két gyer­mek vesztette életét. Az okoknál emelkedett a vi­gyázatlan lelépés, ami azt mutatja, hogy a szülők nem fogják gyermekük kezét. A legtöbb sérüléses közlekedési baleset lakott te­rületen történt — 56,7 százalék —,-amely utal a már korábbi megállapításra, nevezetesen a relatív gyors­hajtásra. A legtöbb baleset a harmadik negyedév­ben — július, augusztus, szeptember — történt. Ezekben a hónapokban a leg teli tettebbek az utak, legnagyobb az idegenforgalom. Csupán néhány, de nagyon is jellemző adatot so­rakoztattunk fel, amelyek úgy véljük, tanulságul szolgálnak egyrészt a járművezetőknek, másrészt a gyalogosoknak, de ráirányítja az ellenőrző szervek figyelmét is arra, hogy mi ellen 'kell határozottan fellépni. GYALOGOSÁN A TILOSBAN! Túrára indul az autó Autótúrára menni, világot látni, egyre általánosabb igény, a szabad idő eltöltésének, szép, hasznos és sok élményt nyúj­tó formája. Ahhoz, hogy a túra örömei közé ne vegyüljön üröm, „útitársunknak”, az autónak kifogástalan műszaki ál­V4 ég fiatal ember, hiszen csak negyvenkét éves, s már eddig annyi elismerést kapott, amennyit mások egész életükben sem tudnak kivívni. Régen tör­tént, hogy az első Kiváló Dolgo­zó jelvényt a mellére tűzték. Az­óta kitüntették már a Nehéz- ipai Kiváló Dolgozója címmel, a Munka Érdemrend bronz.- és ezüst fokozatával, érdemesnek tar­tották a Kiváló Pártmunkás ok­levélre, és odaítélték neki a Ki­váló Bányász címet. Természete­sen elérkezett az ideje annak is, amikor a Bányászati Szolgálati Érdemérem következett. Végűi az idén május 1-én Hermán István ott volt a között a nyolc ember közt, akiknek Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke Szocialista Munka Hőse kitüntetést adott' át a Parlamentben. Érdemes olajbányásznak lenni, a fúrótoronynál kitüntetés-eső szo­kott hullani — gondolhatnánk. Aki a szénhidrogénipart választja kenyéradóul, az valóban nem jár rosszul, ha a megélhetés bizton­ságát vesszük tekintetbe. Am ami az elismeréseket illeti, azokért meg kell adózni, jobban, mint más iparágakban. Hermán István sem keveset adott a kitünteté­seiért: feddhetetlenséget, jó mun­kál, s ha szólította a kötelesség, azt sem kímélte, ami a legdrá­gább az embernek: az egészségét. — Muraszemenyén születtem földműves családban, 1939-ben — kezd élettörténetébe. — Egyedüli gyerek voltam. Az iskola elvégzé­se után esztergályos akartam len­ni, de nem vettek föl tanulónak. Otthon maradtam, feles földet műveltem a szüleimmel, meg idénymunkára jártam az erdé­szetbe. Amikor betöltöttem a tizen­nyolc évet, Nagylengyelben be­álltam az olajosokhoz. Fúrási se­gédmunkás lettem. Később a kör­nyéken több faluban dolgoztunk. Laktam a gellénházi legényszállá­son, és úgy is volt, hogy a bá­nyászbusszal jártam dolgozni ott­honról. Naponta 150 kilométert utaztam. Hermán István ma már kiskun- majsainak vallja magát. Zalai származásáról beszédében is csak imitt-amptt árulkodik kunsági fülnek szokatlan szóhangzás: kút. fúró... — Hatvanötben jöttem Kiskun- majsára. Nem sokkal azelőtt nő­A Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárában a napokban L-dki Sándor termelési osztályve­zetővel az idei esztendő eddigi eredményeiről beszélgettünk. — Annak ellenére, hogy eb­ben az évben a szokásosnál is több gondunk volt. sikerült telje­síteni az első negyedévi termelé­si előirányzatainkat. — mondta Laki Sándor. — Hagyományos termékeinkből — amelyek iránt változatlanul nagy az igény — 61 millió forint értékűt gyártottunk. A közúti fékszerelvények legfőbb megrendelője az Ikarusz és a Csepel Autógyár, az ezekhez szük­séges pótalkatrészek pedig a MO- GÜRT útján közvetett exportra kerülnek. A fékszerelvények gyártásánál voltak, és sajnos vannak is a leg­nagyobb gondjaink. Az ezekhez szükséges kétféle alumínium önt. vény többsége selejtes. Már több gyártó cég próbálkozott öntésével, de nem megfelelő eredménnyel. A jövőben talán az ELZETT sá­toraljaújhelyi üzeméből kapunk — sajnos, várhatóan csak az év végén, vagy a jövő. évben — ele­gendő és megfelelő minőségű önt­vényt. Akadozott a rugóellátásunk, a különböző gumi, valamint mű­anyag cikkek hiánya is sokszor jelentett gondot. Termékeinkhez többféle csavarra van szükség, amellyel a kereskedelemnek kel­lene ellátni bennünket. Sűrűn for­Hermán István főfúrómester sültem meg. A fúrós partiban, brigádban akkor kulcsos voltam, később lettem kapcsoló. Ehhez el kellett végeznem az olajipari szakmunkásképző tanfolyamot Nagykanizsán. A fúrómester irá­nyításával dolgozó berendezésnél motorkezelőn kívül minden vol­tam: iszapos, kulcsos, kapcsoló. Hatvankilencben már néha fúró- mestert is helyettesítettem, nem­sokára pedig magam is ebbe a beosztásba kerültem. A zalai falvacska szülötte Ira- kot is megjárta: — Tizenhárom hónapig fúrtunk ott Jó lenne az országnak csak féltucat olyan teljesítményű olaj­kút mint amilyeneket ott sike­rült csinálnunk. Hálával emlékezik meg Mi’na- lecz Lászlóról, akitől a főfúró­mesteri teendők zömét megtanul­ta, hogy végül a mostani felelős­ségteljes munkakörébe kinevez­zék. öt esztendeje főfúrómester. — Jelenleg egy R—62-es típu­sú berendezéssel kutatunk gáz és olaj után Kiskunhalas határában. Most kétezer méter alatt járunk dúl elő azonban, hogy ezeket a csavarokat magunknak kell le­gyártani. Másik fő termékünk a pneu­matikus kéziszerszámcsalád, A be- tonbontó és bányafejtő kalapá­csokhoz természetesen az igé­nyeknek megfelelően pótalkatré­már. Ezzel a berendezéssel akár ötezer méterig lefúrhatunk. Henmán István irányítása alatt négy parti dolgozik, egy-egy fú­rómesterrel az élén, egymást vált-* va, éjjel és nappal. Ot a mérnö­kök irányítják. Szünetet tartani csak akkor lehet, amikor újabb fúrási pontra költöznek, hiszen a 100 millió forintnál drágább fú­rótornyot csak így lehet jól ki­használni. No persze a feladat sem olyan ráérős: minél több szénhidrogén-lelőhelyet kell fel­tárniuk minél gyorsabban a nép­gazdaságnak. — Veszélyes helyzetbe sodor­ta-e már a bányászsors? — kér­dezem a munka hősétől, a Strom­feld szocialista brigád tagjától. — Tagja vagyok a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat kitö­résvédelmi brigádjának, ezért megértem már egy-két meleg helyzetet. Ott voltam például a zsanai gázkitörésnél, a huszonhá­rom napos küzdelemben elejétől végig. Ezután kaptam meg a Munka Érdemrend ezüst fokoza­tát. Számomra mégis az algyői 167-es kút kitörése a legemlé­kezetesebb, mert ott vettem részt legelőször védelemben. Karácsony másnapján riasztottak bennünket. Amikor végre a lángokat már si­került elfojtani, ez még nem je­lentett teljes győzelmet. Megma­radt az olajkifúvás. Valóságos olajtenger alakult ki a kutat öve­ző sáncon belül. Hogy a kifúvás helyéhez odajussunk, ezen a ten­geren át, derékig, hónaljig érő dermedt olajban kellett a „táma­dási” vonalát kiépítenünk. Nem volt könnyű megfékezni a kutat. Igenybevette az embert testileg- lclkileg ez a munka. Mit adott Hermán István a ki­tüntetéseiért? Erről a felesége bi­zonyára sokat tudna mesélni. A családtól való hosszú távollétek- röl, az elszólíttatás és a hazaté­rés mindig bizonytalan időpont­járól. S két lánya is, akik ag­gódtak apuért, amikor az ősszel gyomor vérzéssel kórházba vitték, s pótlásképpen palackszámra kap­ta a vért. Az őszülő halántékú, atlétater­metű férfi egy-két szóval, mosoly- lyal siklik át fölötte, hogy most is vigyáznia kell a fekélye miatt. Az embernek — mondja — dol­goznia kell, becsülettel, ez a leg­főbb dolog, ameddig bírja. A. Tóth Sándor SZIM-ben székét is készítünk. Evek óta gyártunk betonbontó kalapácso­kat kubai megrendelésre, az idén várhatóan mintegy hatszázat szál­lítunk a távoli baráti országba. Régi megrendelőnk a MÁV is, amelynek különböző fékalkatré­szeket készítünk, évente mintegy 3,5 millió forint értékben. Az áru­termelés mellett fontos tevékeny­ségünk a javítás-szolgáltatás. Az általunk gyártott közúti fék­szerelvények javítását is elvégez­zük. A Volán vállalatoktól, a Bu­dapesti Közlekedési Vállalattól, és más üzemeltetőktől az első ne­gyedévben 8 millió forint értékű munkát kaptunk. Legfiatalabb részlegünk a múlt évben átadott golyósorsó üzem — egyelőre csak a vállalat gyárai részére termel. Az első negyed­évben néhány itt levő géppel sok gond volt, de azóta már kijaví­tották őket. A múlt év végén az NSZK-ba küldtünk húszdarabos próbaszállitmányt, áprilisban pe­dig Olaszországba is eljutottak golyósorsóink. Bízunk abban, hogy mindkét tőkés országban elégedettek lesznek új termé­künkkel, amit nagyobb tételek megrendelésével ismernek el. Nem vagyunk túlzottan opti­misták — mondta befejezésül La­ki Sándor —, de arra törekszünk, hogy nehézségeinket lekiizdjük, és teljesítsük idei terveinket. O. L. Óvjuk a környezetet A Kiisikiumságii Nemzeti Park­iban elhelyezkedő védett termé­szeti értékek zavarásának, ká­rosításának megakadályozása mindenikii'nak kötelessége. Éppen ezért a védett területekre sze­mélygépkocsival az esetek több­ségében 'behajtani nem lehet. A helyes közlekedést .megfelelő út­jelző táblák irányítják. A Kiskun­sági Nemzeti Parkot érintve négy helyen szabályozott a gépjármű- vezetők magatartása: I “I'ííÓÖíi^tí'idzl siíl-L) TÖSERDO: a 'békéscsabai úton a Kapásifallun át vezető leágazás­nál jobbra haladva a Kiskunfél­egyháza—Szolnok közti út bal ol­dalán énjük el a Tősendőt. Itt a Holt-Tisza partján a Halászcsár­da előtt parkolóhely áll rendel­kezésre. Innen a sétát kijelölt sétaúton lehet megtenni. (Sárga jelzés, 6 km hosszú úton). BUGAC: Az E—5-ös útról — Budapest fe’.ól Kiskunfélegyháza előtt — jobbra lekanyarodva té­rünk rá a Bugáéra vezető útra (jelzőtábla szerint). A Nemzeti Park bugaci tömbjéhez Bugac községen át kell hajtani, az úgy­nevezett agyagos útra, amely a köves út 'balra kanyarodása előtt ágazik el. Ezen az úton kell ha­ladni a pusztai bejáratig, ahol kijelölt parkolóhely áll rendelke­zésre. Innen az utat a pásztor- építményekhez, a múzeumhoz, a méneshez, a gulyáihoz, a nyájhoz gyalog kell megtenni (Piros tu­ristajelzés 14 km hosszú úton). APAJ'PUSZTA, pásztor- és lo­vasnapok: Július utolsó hetében — péntek-szombat-vasárnapi na­pokon rendezik a kiskunsági pász­tor- ési lovasniapakat Apajon. Ez alkalommal személygépkocsival csiaik a kijelölt útvonalon lehet haladni és csak a kijelölt parko­lóhelyen szabad tartózkodni. A rendezvény Kiskunlacházán, Döm- södön és Runszemtmiiklóson át 'közelíthető meg. ÁGASEGYHÁZI BUCKÁK: Az 52-es, Kecskemét—Dunaföldvár közötti műúton a 22-es kilomé­ternél gépjárműparkoló van ki­építve, amely a füiöpházi homok­buckákat érinti. Itt állandóan ki­helyezett szeméttároló van, ame­lyeket a KPiM rendszeresen ürít. Sajnos, ezen a helyen észleljük a gépkocsivezetők által okozott leg­több környezetszennyezést. Elég gyakori jelenség, hogy a gépko­csivezetők a 'parkolóhelyen, vagy annak közelében olajat cserélnek, ültetve olajat töltenek fel. Az ez­zel járó kiengedett fáradt olaj, illetve olajos tasakok szennyezik a ‘védett területet. Fontos, hogy ne cssk tudjuk, de be is tartsuk a szabályt: az említett helyeken olajat feltölteni, csierólni, illetve egyéb szemetet szétszórni nem szabad. A Nemzeti Park fenntartód minden gépkocsival érkező turis­tától kulturált és fegyelmezett magatartást várnak, ez feltétele a Nemzeti Park 'látogatásának. Ne gépkocsival, hanem gyalogo­san törekedjünk a természetjá­rásra, mert ez így egészséges az emberre és a természetre egya­ránt. lapotban kell lennie. Elindulás előtt ellenőrizzük, szükség szerint szakműhelyben vizsgáltassuk meg gépkocsinkat a kellemetlen ■ meglepetések lehe­tőség szerinti kiszűrése érdeké­ben. Érdemes megvizsgálni a fék­betétek vastagságát az egymás­hoz súrlódó felületek minőségét, a fékolaj mennyiségét, minősé­gét. (Vigyázat, vannak olyan fék­olajok, melyek idővel „elöregsze­nek”, nedvszívó hatásuk miatt el- vizesednek). A szükség szerinti javítás után ellenőrizzük a fék- berendezés működését, a pedál holtjátékát, az egyenletes, előirt nagyságú fékhatás meglétét. Vizs­gáljuk meg a kormánymű holt­játékát, egyenletes, kattogásmen­tes szorulás nélküli működését álló helyzetben és menet közben az egyenes iránytól a mindkét ol­dali teljesen aláfordított állapot­ban. Fordítsunk fokozott figyelmet a gumiabroncsok állapotára, az egy­séges szerkezettől a futófelület mélységén keresztül az esetleges sérülésekig, beleértve a pótkerék állapotát is. A pótkerék akkor jó, ha szükség esetén az előfutó- niűre szerelve is kifogástalannak minősülne. Kellő alapossággal vizsgáljuk meg a világító és jel­zőberendezések állapotát, műkö­dését. A fényszórók beállítása, a fényvető tükrök (foncsor) minő­sége az' út során döntő lehet. Az első és hátsó helyzetjelző lám­pák, a féklámpák, valamint az irányjelző berendezés tökéletes működésének hiánya senki szá­mára sem kívánatos, hiszen bal­eset forrása lehet. Vizsgáljuk meg a motor, az erő­átviteli rendszer, a futómű-felfüg­gesztés, a lengéscsillapítók álla­potát, melyek ugyan az elsődle­ges biztonság szempontjából nem döntőek, de helytelen üzemelésük -sok bosszúságot, nem csekély többlet fáradságot okozhat. A ki­pufogórendszer hibás működése, az előírtnál nagyobb hanghatás sok országban bünteté'st vonhat maga után. Nézzük meg az ablak­törlő lapátok állapotát, győződ­jünk meg az ablakmosó berende­zés működő képességéről. Az át­vizsgálás, a hibák kijavítása után célszerű rövidebb-hosszabb pró­báidat tenni, hogv az esetleges rejtett hibák felszínre kerüljenek. A próbaút hosszát ajánlatos a tervezett 'túra, hosszának arányá­ban — a tervezett út 5—10 szá­zalékában — elvégezni. Autónk felkészítése után kö­vetkezhet a csomagolás. Ne fe­ledkezzünk el a kötelezően elő­írt tartozékok (elakadásjelző há­romszög, izzókészlet, csavaró ázó, elsősegélynyújtó csomag) körén túl néhány célszerű szerszám, zseblámpa, vontatókötél és a leg­szükségesebb alkatrészek (tarta­lék gyújtógyertya, megszakító Ul- lőkalapács, ékszíj, gumitömlő, vagy gumijavító készlet) bekap­csolásáról sem. Üti poggyászunk elhelyezése is nagy gondosságot kíván. Lehetőség szerint jármű­vünk csomagterébe rakodjunk csak, A hátsó szélvédőnél elhe­lyezett tárgyak a kilátást akadá­lyozzák, ez esetben a kiegészítő jobb oldali visszapillantó tükör megléte biztonsági okok miatt kö­telező. Ha a tetőcsomagtartó használata nem nélkülözhető, szá­mítsunk arra, hogy autónk sta­bilitása kanyarodáskor és széllö­kések esetén jelentősen csökken, és természetesen az üzemanyag­fogyasztás is megnő. Bepakolás után még egy gyors utolsó ellen­őrzés: biztonsági, világitó és jel­zőberendezések, hatósági jelzések, úti okmányok; és ha minden rendben — indulás. Kellemes túrát, jó utat! Friedrich József oki. közlekedésmérnök # A gyár műszaki gárdája már számos termelékeny célgépet konstru­ált. Felvételünkön: Urbán Jánosné egy ilyen, egyszerre három műve. letet végző gépen fékalkatrészek megmunkálásán dolgozik. Eredmények, gondok a • Nagy figyelmet és gondos munkát igényel a fékerő-szabályozó beállt, tása, amit Csongrádi József végez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents