Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-14 / 111. szám

1981. május 14. • PETŐFI NÉPE • 5 • A keceli tanácsháza. ahol Baja, Kiskőrös, Kiskunhalas (elé árazik el az út. A mezőgazdasági termelés eredményei Kecel arculatának meghatáro­zója a mezőigazdaság. Alig talál­ható a községben olyan család, amely valamilyen’ formában me állma kapcsolatiban a növényter­meléssel vagy az állattenyész­téssel. Itt szlnite az emberek vé­rében van a növények és állatok szeretete, a szorgalmas munka. A mezőgazdasági termelés fő bázisa a szakszövetkezet. A szo­cialista átszervezés idején közsé­günkben 11 szövetkezetét hoztak létre a Szőlőin rt Mezőgazdasági Szakszövetkezetei, amelynek tel­jes kialakulása 1977 januárjaiban fejeződött be, amikor a Vörös Zászló Termelőszövetkezet tag­sága is csatlakozott hozzá. ­Szakszövetkezetünk érdekterü­lete 11 015 hektár, ami gyakorla­tilag a nagyközség teljes határát magában foglalja. Ennek ponto­sam fele 'közösen művelt nagy­üzemi területet. A majdnem 4000 fős tagságból 838-an dolgoznak a közös gazdaságban. Alkalmazot­taink száma 107. ezenkívül 1487 nyugdíjas és járadékos tagunk van. Gazdaságiunk szerkezete — az adottságoknak megfelelően — igen’ sokrétű. A közös művelésű szőlőterületünk 797 hektár. Szán­tóföldi növénytermesztést 1900 hektáron végzünk. Állattenyész­tési ágazatunk 1200 anyajuhot tart, ezenkívül 100—<110 ezer ba­romfit értékesítünk évente. Bo­rászatunk feldolgozzál, majd ér­tékesíti a közös és tagsági szőlő­területek termését. Húsz külön­böző kereskedelmi egységünk mű­ködik. 1980. évi forgalmuk 93 millió forint voll. Az V. ötéves terv ideje alatt a szakszövetkezet összes vagyona 209, termelési értéke 241, nettó jövedelme pedig 187 százalékkal növekedett az 1975-ös .bázisévhez képest. Az ötéves terv idején 231 millió forintot fordítottunk beru­házásra, a IV. ötéves tervben még csak 69 millió forintot. A fejlesztés fő iránya a szőlő- telepítés volt. A tervidőszakban 283 hektár közös' nagyüzemi sző­lőt telepítettünk el. Ezen a terü­leten alakult ki a legszorosabb és a legnagyobb eredményt hozó tagsági kapcsolat is, a tagi nagy­üzemi szőlőtelepítés. Ennek lé­nyege, hogy a tagság anyagi ere­jének és munkájának bevoná­sával korszerű — a hagyomá­nyosnál lényegesen többet ter­mő — szőlőkultúrával lehet, fel­váltani a kiöregedett, kipusztult ültetvényeket. Jelenleg szövetke­zetünk 295 hektár ily módon el­telepített szőlővel rendelkezik, ami 750 tag kezelésében van. Az idén 80 hektár szőlőt és 16 hek­tár meggyet telepítünk tagjaink részére a szakszövetkezet irányí­tásával, segítségével. A szőlő- és gyümölcstermelés mellett tagságunk az elmúlt év­ben 9894 sertést, több mint 400 szarvasmarhát, 53.5 ezer hízott libát, 12 000 hektoliter tejet és sok egyéb terményt, terméket ér­tékesített a szövetkezeten keresz­tül. Az integrált kisüzemi terme­lés értéke az elmúlt évben meg­haladta a 138 millió forintot. A VI. ötéves terv időszakában tovább folytatjuk a tagi nagyüze­mi szőlő- és meggytelepítést. Be­ruházási tervünk összesen 232 millió forint. Legnagyobb új lé­tesítményünk egy palackozó- üzem lesz. Szövetkezetünk az el­múlt hat év alatt ötször nyerte el a kiváló címet. Fialsz Ferenc üzemgazdasági vezető Ami nincs benne a lexikonban „Kecel nagyközség: Bács-Kiskun megye, kiskőrösi járás, a Kiskunságban. Területe: 11447 hektár, népesség száma: 10 493 fő. Fő terméke a szőlő és rozs. Tőzegelőfordulás. Avar kori temetők.” Ennyit ír községünkről a lexikon, s tudhat meg belőle az. aki — az utóbbi időben egyre sűrűb­ben olvasható, hallható, vagy tv-ben látható hír. adásokban Kecelről értesülve — tájékozódni pró. bál. Ez a pár, száraz adat azonban nem tükrözi azt a dinamikus fejlődést, amely a község la. kosságának lelkesedéséből, munkájából, vezetői­nek e cél érdekében kifejtett erőfeszítéseiből a helység arculatában, gazdasági eredményeiben, társadalmi-politikai életben bekövetkezett. E fej­lődést a szükségletek időbeni felismerése, s azok kielégítésére kibontakozott széles körű társadat, mi összefogás garantálta. Felsorolni is hosszú azokat a kezdeményezéseket, melyekre megyei, országos szinten az „elsőként” jelző illik: mint a cigányiskola, a cigányóvoda, a nevelési központ létrehozása, a tagi nagyüzemi szőlő, és meggy­telepítés. az új rendszerű szőlőtelepítés és -felújí­tás. az áfész meggytermelő szakcsoportjának meg. alakítása stb. A sokszor merésznek' tűnő, elkép­zelések gyakran csak hosszú, kitartó harc árán, a vezetők és vezetettek sikerekbe vetett mély hite nyomán valósulhattak meg. Az alábbiakban bemutatjuk nagyközségünk mai életét. Guzsván Gusztáv nagyközségi párttitkár' t A szakszövetkezet saját gyárt, mányú csonkázó gépe. munka közben. 9 Nyári telepítésre alkalmas szőlőszaporító anyagot nevelnek a Sző­lőfürt Szövetkezet fóliasátrában. 9 Zsöllyeszékeket gyárt a Fővárosi Faipari és Ki. állítás Kivitelező Vállalat keceli üzeme. ■ ■ mmm • Országosan elismert a keceli sportegyesület két­tocfnerotko iéÁ.cvalrncytálva A község ipara a tozegbanya 'Községiünk első ipari üzeme a tőzégibénya volt, amely 1950 óta termel, s ima az ország legnagyobb tőzegibáinyája. A 'mezőgazdasági szövetkezeteknek, valamint egyé­ni gazdálkodóknak nyújt hatha­tós segítséget termékeivel a me­liorációs miunkában, a talajjaví­tásban. Emellett újszerű, haté­kony standardkeverékkel például konmposztok, tőzeges tápkeverékek, palánták és vlrágföldek előállí­tásával segítjük a 'nagyüzemek és kistermelők munkáját. Termelése éves szinten mintegy 15 000 va­gon tőzeg. Az elmúlt éviben meg­alakult Tőzeg Hcngászegyesület, mely a kibányászott területeken saját horgászvízzel (rendelkezik. VEGYES IPARI SZÖVETKEZET Ez év szeptemberében ünnepli megalakulásának 30. évforduló­ját a keceli Vegyes Ipáin Szövet­kezet. A megalakulás utáni ötö­dik évben 75, jelenleg pedig 240 dolgozót foglalkoztat. Termékeit külfölden is jól ismerik. A 12 év óta folyamatosan gyár­tott festékelszívó 'berendezéseket eredményesen 'használják Győr­től — Dnyepropetrovszikig szín-. te. vatementnyi nagyüzemben. A szövetkezet neon reklámr észlegé­nek dolgozói az ország öt megyé­jében javító-, karbantartó mun­kát végeznek. Emellett tervezik és «gyártják is a neonreklámokat. A szövetkezet munkájának ter­mészetesen igen fontos része a helyi lakosság részére végzett ja­vító-, szolgáltató, és épületkar- bamtartó tevékenység. A PÉCSI KESZTYŰGYÁR ÜZEME Kecel nagyközség legfiatalabb üzeme a Pécsi Kesztyűgyár tele­ped Az üzem létrehozása hozzá­járult ahhoz, hogy lehetőleg hely­ben kössük le a szabad munka­erőt. Sőt lehetővé tette a foedol- gozórendsizer létrehozását is, amely Ideális munkát eltéte’.eket teremt a kisgyermeküket nevelő édes­anyáknak. A keceli asszonyok és lányok szorgalmát és pontossá­gát példázza az, hogy az üzem termelésének minőségi és meny- nyíségi színvonala ma már szinte megegyezik a pécsi törzsgyáréval. A foglalkoztatottaik száma elér­te a 120-iat. Tervükben szerepel egy új telephely létrehozása, ahol jobb munkafeltételeket, emel­lett bőrdíszmű, és kesztyűminta­boltot is létesítenének. összeállította: Palkovics István MALOM UTCA 2/1. A Fővárosi Faipari és Kiállí­tás Kivitelező Vállalat 4. sz. ke­celi üzemegysége található itt. kétszáz községiben lakó nőnek és 'férfinak adunk munkát, megfelelő keresetet. Tanműhelyünk, a kis­kőrösi 621. Szakmunkásképző Is­kolával közösen, segít a fiatalok tovább tanulásában, asztalos szak­munkás-bizonyítvány megszerző, sében. Szerteágazó tevékenységünk leg­fontosabb eleme a 'belföldi és külföldi megrendelésre egyaránt készülő mozi- és színháztermi zsöllyeszék, melyből évente 10—15 ezer darabot gyártunk. Székeink többek között megtalálhatók a mongol főváros parlamentjében, a kijevi Történeti Múzeum ta­nácstermében, a lengyel Unitra cég székházéiban, a jereváni egye­tem nagytermében, Szolnokon a Tisza Filmszínházban, az' új gö­döllői művelődési háziban, vala­mint több budapesti moziban. Üzemünk fejlődése folyama­tos, melynek biztosítéka a válla­lati központ és az itteni üzemve­zetés kezdeményező és kockázat- vállaló kapcsolata. A vállalat ve­zetősége nagy gondot fordít az állandó felújításra, a munkakö­rülmények javítására. Terveink­ben szerepel >a belső úthálózat fel­újítása, egy jobb munkafeltéte­leket nyújtó lakatosműhely, és egy szociális létesítmény építése. Munkánkkal tovább kívánjuk segíteni a község fejlődését. Ezt példázza a közelmúltban átadott nevelési központ iskolakönyvtár' épületének egyedi belső 'berende­zése is. melyet mintegy 600 000 forint értékű társadalmi munká­val szereltünk be. A KISZ-alapszervezetünik ve­zetésével ez, éviben létre kíván­juk hozni a vállalati pinceklubot. Zumpf Dénes üzemvezető Kereskedelmi ellátás Községünk kereskedel­mi ellátását a hetvenes évek elejéig a szatócsjelle- gű boltok jellemezték. Lé­nyeges változás csak a IV. és az V. ötéves terv idő­szakában következett be. Az első lépést a község központjában 1972-ben el­készült húsbolt jelentette. Ezt követte 1975-ben az Iparcikk Áruház, majd 1978-ban az ABC-élelmi- szenbolt megnyitása. Ily módon kialakult egy váro­sias igényeket is kielégítő bevásárlóközpont, több mint 1000 négyzetméteres eladótérrel, amelynek for­galma 1980-ban megközelí­tette a 100 millió forintot. Közkedveltté vált a be­vásárlótömbben üzemelő bisztró, ahol különösen reg­gelijüket fogyasztják el so­kan. A húsboltot áruval az áfész saját vágóhídja lát­ja el, amely évente 6 ezer sertést vág. Korszerűsítettük Kecel vegyesbolthálózatát is. Űj egységek létesültek a köz­ség különböző pontjain, áruválasztékuk kielégíti a lakosság igényeit. Emellett gondot fordítottunk a ven­déglátás fejlesztésére. Kor­szerűsítettük a cukrászdát, a kisvendéglőt és cukrász- bázisüzemet hoztunk létre. A kisvendéglőben sűrűn tartanak családi rendezvé­nyeket és sokszor előfor­dul, hogy a 150 személyt befogadó terem kicsinek bizonyul. Haszilló József az áfész kereskedelmi főosztályvezetője • A nevelési központ, amelyet 1981. április 4-én adtak át rendeltetésé­nek. Művelődés, sport Az . iskola njjint ^ktajá^r ifgé^-,. mény,, a ,kögntéivelődés megala- pozój ® jáz" &í?dfSi ”oR{a*lási1 és* d' közművelődési tevékenység szo­rosan összefonódik. A pedagógu­sok részt vállalnak a 'közművelő­désből, elsősorban az ifjúsági szakkörök .vezetésével, amelyek közül kiemelkedő a képzőművé­szeti szakkör tevékenysége. A ke­celi gyerekek munkáit hazánkon túl ismerik Európa és Ázsia országaiban is a gyermekrajz- ■pályázatokon nyert díjak kap­csán! A végzős tanulóinkait szívesen fogadják a megye középfokú in­tézményei. Tanévenként 120—130 nyolcadik osztályost bocsájtunk útnak, tudatosan előkészítve a választott .pályára. A pályavá­lasztás során természetesen a he­lyi szakember-utánpótlásról sem feledkezünk meg. A lakosság művelődésében az iskola mellett nagy szerepet vál­lalnak a szövetkezetek, vállalatok és társadalmi szervezetek. Szinte Valamennyi saját klubhelyiség­gel rendelkezik. Természetesen a legnagyobb szerepet az 'iskola, a művelődési ház, a könyvtár és a mozi tölti be, 1981 áprilisa óta pedig a valamennyi közoktatási és közművelődési intézményt in­tegráló nevelési 'központ. Ebben az intézményben új, nagy lehető­ségek nyíltak meg a község la­kosságának kulturálódására. Itt ugyanis az óvodás kortól az idős korig mindenki megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő műve­lődési lehetőséget az egész napo­sán működő komplex épületben. Községünkben nagy gondot for­dítunk a testi nevelésre. Az ala­pokat már az iskolában igyek­szünk lerakni. Nem ismeretlenek ■tanulóink sporteredményei a me­gyében. A felnőttek részére min­den évben megrendezzük a dol­gozók helyi spartakiádját. Ver­senyzőink több éven keresztül megnyerték a -járási spartakiád versenyszámait. ' Fémjelzi ezt, hogy 1979-ben „A járás legjobb csapata” cím elnyerésével végleg elnyertük a vándorserleget. A Szőlőfürt Szakszövetkezet Sportegyesületének három szak­osztálya' működik. Az ifjúsági és felnőtt labdarúgócsapatunk a te­rületi. a női kézilabdacsapatunk a megyei I. osztályban, a férfi ké­zilabdacsapatunk a megyei II. osztályban szerepel. Országosan is ismert a kettesfogathajtó szak­osztályunk. 1980-ban nálunk ren­dezték meg a megyei mellett az országos bajnokságot. 1981 szep­temberében községünkben kerül megrendezésre a Duna-alpesi ket- tesfogatverseny. Az iskolában működik a cselgáncsszakosztály. Udvarhelyi István a nevelési központ igazgatója Helyünk a megye településhálózatában Annak elleniére, hogy Kecel község BácSHKisknn megye tele­püléshálózat-szerkezetében né­pességénél és gazdasági adottsá­gainál fogva igen előkelő helyet foglal el, az utóbbi éveket leszá­mítva, nem volt elkényeztetve a fejlesztés tekintetében. Ez a nagy­község azonban, nem akar hát- téliben maradni. Képes megtarta­ni és eltartani népességét. Veze­tői a lakossággal megosztva gond­jaikat szakadatlanul azon mun­kálkodnak, hogy fejlődjön, kor­szerűsödjön. a település. Mi úgy érezzük, hogy három város szomszédságában speciá­lis helyzete van községünknek. Kecel társadalma, gazdasága, szel­lemi kapacitása, községpolitikája, természetesen nem alárendelt szerepet tételez fel, hanem fi­gyelemmel mezőgazdasági erő­forrásaira, egyenlő partnerként biztosítja a városok ellátását. Olyan virágzó „mezőváros”-ról ál­modunk, ahol a belterjesen és erőteljesen fejlődő szocialista me­zőgazdaság mellett jelen van az ipar, de jelen van a művelődés minden intézménye is. Mi történt eddig ennék érdeké­ben? Létrejött és virágzik az új szocialista mezőgazdasági nagy­üzem és mellette a tagsági re­konstrukció. Ez megteremtette az egyéni jólét alapjait. Szerény iparosítás is történt, melynek nyomán van munkásosztály is a községiben. Üzemeink exportra termelnek, nem is rosszul. Évente saját erőből 80—100 családi ház épül a községben, a rendezési terveknek megfelelően. Valamennyi házban villany vilá­gít, 66 kilométer vízműhálózat épült meg, ami eljutott minden utcáiba. Járda 36 kilométer hossz­ban. és legújabban 13 kilométer szilárd burkolatú úthálózatot építünk a lakosság hozzájárulá­sával. Megszűntek a tanyai isko­lák, helyette épült két iskola is, legújabban a komplex nevelési központ a 8 tantermes iskolával és a 40 ezer kötetes (könyvtárral. Elértük, hogy ma már egy mű­szakban folyik a tanulás,'szükség- tant érméink azonban még mindig vannak. A kereskedelmi ellátá­sunk is kibírja az összehasonlí­tást a városéval. Sportlétesítményeink miatt sem kell szégyenkezni. Labdarú­gópálya, lőtér, kézilabdapálya, strandfürdő és uszoda is van, most készül a második kézilab­dapálya, amely teniszezésre is alkalmas. Igen jó a híre fogathaj­tócsapatunknak. Büszkék vagyunk arra, hogy községünk lakossága szereti la­kóhelyét. Az eredményeket az itt élők nem kis anyagi hozzájárulá­sával értük el. A megyei vezetés nemrég állapította meg. hogy Ke- celen az újra való törekvésnek mindig van vezérkara, amelyet a lakosság célkitűzéseiben szívesen támogat. Laták Ede tanácselnök 9 A Petőfi Népe olvasói az új nevelési központban találkoztak az új­ságírókkal. Önarckép Kecelről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents