Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-14 / 111. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. májul 14. A NATO növeli A MÁSODIK ira-tag éhhalálát követően hadikiadásait Véres tüntetések Belfast és Dublin utcáin AZ ÚJ ÁLLAMFŐ HIVATALBA LÉPÉSE ELŐTT Lemondott a francia kormány BRÜSSZEL A NATO hadügyminiszterekből álló katonai tervező bizottságának ülése szerdán záróközlemény ki­adásával ért véget. A közlemény azt hangoztatja, hogy a hadügy­miniszterek megerősítik a külügy­miniszterek legutóbbi római hatá­rozatait, de rögtön hozzáfűz, hogy a szovjet katonai erő „hatalmas mértékű fejlesztése intenzív akciót tesz szükségessé a NATO részé­ről”. Luns NATO-főtitkár az ülés után tartott sajtótájékoztatóján kétségbe vonta Leonyld Brezs- nyevnek azt a megállapítását, hogy a két oldal katonai erői egyensúlyban vannak. Ebből a tételből kiindulva, a hadügyminiszterek megállapítot­ták, hogy a NATO-ban elért fej­lődés nem tart lépést a Varsói Szerződés erőinek fejlődésével. Ezért kidolgozták az 1983-tól 1988-ig terjedő időre szóló minisz­teri utasítást. Az utasítás előírja a hadászati atomfegyverzet továb­bi fejlesztését; a korábban elhatá­rozott hosszú távú fegyverkezési program megvalósítását; Görögor­szág, Törökország és Portugália megsegítését. Egyben közli, hogy a NATO hajlandó tárgyalásokat kezdeni a Szovjetunióval az euró­pai hadszíntéri nukleáris fegyver­zet korlátozásáról. A záróközlemény szerint a szö­vetségesek megerősítették azt az elhatározásukat, hogy hadikiadá­saikat évente 3 százalékkal növe­lik. A záróközlemény legfontosabb része a NATO szerződéses hatá­rain kívül fekvő területek prob­lémájával foglalkozik. „A szövet­ségesek megállapították — han­goztatja a közlemény —, hogy a NATO-térségen kívül előállt hely­zet a NATO-országok létfontossá­gú érdekeit érinti, és ezért fel kell készülni az ebből eredő veszélyek leküzdésére.” Az Egyesült Álla­mok már tett erre vonatkozó lé­péseket (tudniillik a gyorshadtest felállítását), most azonban az európai szövetségeseknek komoly mértékben segíteniök kell Wa­shingtont — hangoztatja a közle­mény. Mind Luns, mind Weinber­ger aláhúzta, hogy elsősorban a Perzsa-öböl térségéről van szó. Az Egyesült Államok által alakított gyorshadtestet természetesen nem a NATO mint szervezet segíti, csupán egyes NATO-államok kü- lön-külön. „A NATO. azonban ' ttz' a fórum — mondta ki. nyíltan Luns —, ahol erről a kérdésről a leghatékonyabban lehet tárgyal­ni.”, A tervek értelmében a nyu­gat-európai NATO-országoknak mindent meg kell tenniök, hogy „szükség esetén nagy létszámú amerikai, kanadai és brit csapatok jöhessenek .Európába”. BELFAST Heves tüntetések, véres zavar­gások robbantak ki Észak-írország. ban azt követően, hogy a Belfast melletti Meze börtönben kedden meghalt ez 59 nap óta éhségsztráj­koló Frauds Hughes IRA-tag. Hughes — egy hete éhenhalt tár­sához, Bobby Sands-hez hasonló­an — azt követelte a brit kor. mánytól: adjon politikai fogoly státust a bebörtönzött IRA-tagok- nak. Belfastiban kedden éjjel a tün­tetők barikádokat emeltek, autó­kat gyújtottak fel, benzines pa­lackokkal, kövekkel és téglákkal dobálták meg a kivezényelt rend­őrséget és brit katonákat. Az összecsapásokban egy fiatalember meghalt, két brit katona megsebe­sült. Londonderryben is tüntetők százai özönlötték el az utcákat, kövekkel ' és benzines palackok­kal szálltak szembe a rendőrök­kel, brit katonákkal. Dublinlban mintegy ezer tünte­tő palackokkal és kövekkel tá­madt a brit nagykövetség épüle­tére. A rendőrség összecsapott a tömeggel — több tüntető megse­besült. Az IRA politikai szervezete — a Sinn Fein — a brit kormányra hárította a teljes felelősséget Hughes haláláért. A szervezet Belfastban terjesztett nyilatkoza­ta hangsúlyozza, hogy Margaret Thatcher brit kormányfőnek el kell ismernie; nem sikerült meg­fékezni az éhségsztrájkokat. Az IRA szerint Charles Haughey ír miniszterelnök is felelős részben a történtekért, miivel hallgatott, • Belfasti utcakép: kiégett autó, illetve nem foglalt világosan ál­lást az ügyben. Haughey most nyilatkozatban közölte: a dublini kormánynak az észak-írországi1 helyzet miatti „mély aggodalmáról és nyugta­lanságáról” tájékoztatta a brit kormányt. Az ír miniszterelnök hangsúlyozta: egyetlen ír kor­mány sem lehet közömbös az óh- ségsztráijkoló IRA-tagok esetleges újabb halálesetei iránt. LONDON Nagy figyelmet keltett, hogy Dubliniban, az ír fővárosban lhosz- szú idő óta először került sor he­vesebb brit-ellenes megmozdulás­ra: mintegy kétezer tüntető m»eg­ilarcos fiatal. ostromolta a brit nagykövetséget és a nagykövet távozását köve­telte. , Londonban már néhány órával Hughes halála előtt Tony Benn, a munkáspárti balszárny vezér­alakja úgy nyilatkozott a rádió­ban, hogy Írország kettészakítása 'bűn volt és a brit hadsereg be­avatkozása nyilvánvalóan nem képes megoldani a válságot. Ezért szükségessé válhat a csapatok fo­kozatos kivonása és ENSZ béke- fenntartó erőkkel való felváltá­sa. A nyilatkozat feltűnést kel­tett, de Benn ma még egyedül áll ezzel a véleményével a mun­káspárt vezetőségében is. (MTI) BARÁTSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSÁVAL Véget értek a Moszkvában szerdán véget ér­tek a szovjet—kongói tárgyalások. A tárgyalások eredményeként a két ország vezetői aláírták a Szov­jetunió és a Kongói Népi Köztár­saság barátsági és együttműködési szerződését. Egyidejűleg aláírták az SZKP és a Kongói Munkapárt együttműködési megállapodását is. Mint a megbeszélésekről kiadott közlemény megállapítja, a meleg, baráti légkörű tárgyalásokon át­tekintették a kétoldalú együttmű­ködés kérdéseit. Leonyid Brezsnyev nagyra érté­kelte, hogy a jelenlegi kongói ve­zetés, amelynek élén Denis Sassou- Nguesso áll, következetesen foly­szovjet-kongói tatja azt az irányvonalat, amelyet a Kongói Munkapárt megalapító­ja, Marien Ngouabi jelölt meg, Kongót a szocialista orientáció út­ján irányítja, állást foglal a Szov­jetunióval és a szocialista közös­ség többi tagjával kialakított ba­rátság mellett. Denis ' Sassoli-'NgUeSÉöT Tüjéleri- tette, hogy a kongói nép figyelem­mel követte az SZKP XXVI. kong­resszusát, egyetértéssel fogadta az ott hozott határozatokat. Az SZKP kongresszusán elhangzott megál­lapítások, az ott hozott határoza­tok nagy fontosságúak a Kongói Munkapárt és a kongói nép szá­mára is, a társadalmi haladásért, tárgyalások a nemzeti függetlenség megszilár­dításáért, a béke megerősítéséért vívott haroában. A kongói kül­döttség vezetője nagyra értékelté azt a mindenoldalú segítséget és támogatást, amelyet a Szovjetunió nyúyt országának. Szordán Kremlben Leonyid Bfréz&üyeV'r3'' • 88 ’^"Öfefiis' Sassou- Ngues'-so'ünnepélyes^ keretek kö­zött, a szovjet párt és állami ve­zetők és a kongói küldöttség je­lenlétében írta alá a Szovjetunió és a Kongói Népi Köztársaság ba­rátsági és együttműködési szerző­dését. Ugyancsak ők írták alá az SZKP és a Kongói Munkapárt együttműködési megállapodását is. Hatvanéves Csehszlovákia Kommunista Pártja MEGPEZSDÜLT az élet az első világháború vége felé a Habsburg monarchia cseh tartományában. Karnyújtásnyira került a nemzeti függetlenség. Már 1918. május 1-én Prágában osztrák-ellenes tömeg- tüntetés zajlott, Lipótszentmiikló- son szlovák munkások tartottak nagygyűlést, önrendelkezési jogot követelve a szolvákságnak. Július­ban szintén Prágában, a polgári pártok vezetésével, megalakult a Cseh Nemzeti Bizottság. A csehek és a szlovákok azon ban nemcsak nemzeti független, ségre, hanem társadalmi változás­ra vágytak. Az említett prágai tün­tetésen a fő jelszó ez volt: „Szó. cialista nemzet!”. Az év szeptem. bérében megalakították a Szoci­alista Tanácsot. Október 14-re si­került kikényszeríteniök az orszá. gos.. általános sztrájkot. A nemzet és a munkásság mozgalma együtt halad. A polgári befolyás alatt álló Cseh Nemzeti Tanácsban azonban dr. Edvard Benes, a híres politikus keverte a kártyát Meg- gyorsította az önálló köztársaság kikiáltását, nehogy ismét az utcá­ra menjenek a tömegek, hogy az államhatalom addig kerüljön a polgárság kezébe, amíg nem késő.” A SZOCIALISTA ÁLLAMOT ez­után már csak harccal lehetett volna megteremteni, de nem lé­tezett olyan szervezett erő, amely a munkásosztály harcát irányít, háttá volna. És mit tett az immár negyven éves Szociáldemokrata Párt? Mindenre hajlandó volt. csak a szocialista fordulat ki­kényszerítésére nem. Akkor — 1918 őszén — kom­munista párt a köztársaságban még nem működött. Bár azon a tavaszon Moszkvában cseh és szlovák hazafiak megalakították az „Oroszországi Cseh-szlovák Kommunista Pártot” ennek hazai politikai hatása nem mutatkozott. 1919-BEN, hivatalosan Cseh­szlovákiában. valójában csak Csehországban (Szlovákia had­műveleti terület volt) megrendez­ték az első általános választást, majd 1920-ban — immár az egész országban — a másodikat. Mind­kettőn a Szociáldemokrata Párt győzött. A Szociáldemokrata Párt azonban nem állta a választók­nak adott szavát, nem vette ko. molyán a szocialista programot. Sokan tiltakoztak a pártban — hiába — a Magyar Tanácsköztár­saság elleni intervenció miatt is. Az opportunista vezetéssel szem­ben a pártban csakhamar éles el. lenzék támadt, Bohumir Smeral, Antonin Zápotocky és Josef Ha­ken olyan határozott, forradalmi politikát hirdetett, amely meg­nyerte a párttagság többségét. Eb­ben a válságban az államhatal­mat kézben tartó burzsoázia egy­szerűen szélnek eresztette a szo­ciáldemokrata miniszterelnököt és hivatalnok-kormányt állított az ország élére. A döntés viszont végleg kiélezte a Szociáldemok­rata Párt válságát. Az 1920-as pártkongresszuson a baloldali már önálló programmal lépett fel. AZ ÜJ POLITIKAI ÉRŐ önálló pártot kívánt. így került sor a szlovákiai és a kárpát-ukrajnai baloldal 1921. januári lubocnai ér­tekezletére. ahol a szlovák, a ma. gyár és az ukrán küldöttek kije­lentették. hogy teljes mértékben egyetértenek a III. Intemacionálé alapelveivel, s hogy szükségesnek tartják egy forradalmi élcsapat megszervezését, amelyet kommu­nista pártnak neveznek. Az egye­sülési folyamat tovább haladt a szakszervezeti mozgalomban, a nők haladó mozgalmában, a sport- szövetségekben és a szövetkezeti mozgalomban. S 1921. május 14. én eljött a nap. amikor Prágában mindkét nemzet, valamint a ma­gyar és az ukrán nemzetiség kül­dött — 360 ezer baloldali szociál­demokrata párttag képviseletében — megalakította Csehszlovákia Kommunista Pártját A CSKP az első köztársaságban is mindvégig legális tömegpárt volt — az 1925-ös választáson 934 223 szavazója 41 képviselőt jut. tatott a parlamentbe. Politikai vo­nala azonban csak hosszú kemény belső harcban alakult ki. A gon­dokat többnyire a korán és erő­sen városiasodott, régen iparosított ország kispolgári háttere és a nemzetiségi kérdés megoldatlan­sága okozta. Az utóbbiban, amely kelet-európai vonatkozású, a pártkongresszusok során fokozato­san alakították ki az internacio­nalista gyakorlatot, amely elejét vette a nemzeti és a nemzetiségi torzsalkodásnak. Nem volt könnyű a CSKP hat évtizedes útja, noha — a német megszállás kivételével — a polgá­ri Európa egyik legnagyobb, le­gális tömegpártja volt, amelynek szavára százezrek, milliók tün­tettek, sztrájkoltak, s amely ké­sőbb a szocialista építést párat­lanul magas nívóról kezdhette. Az 1968-as válságban,még mindig e kezdettől kísértő hibák hatot­tak. Azóta Csehszlovákia Kom­munista Pártja — mint a nem­rég lezajlott XVI. kongresszus alkalmából a Rudé Pravo hang­súlyozta — szilárd alkotórésze a szocialista közösségnek, s meg­ingathatatlanul áll a marxizmus- len inizmus, a proletár és a szo­cialista internacionalizmus alap­ján. Eszmeileg, szervezetileg és alkdióképesség szempontjából egy­séges, szorosan tömörül Központi Bizottsága körül és szaros kapcso­latban van az ország népével.” Hatvanadik - születésnapján a magyar kommunisták köszöntik Csehszlovákia Kommunista Párt­ját F. A. Gáspár Sándor az NSZK-ba utazott Gáspár Sáindornak, a SZOT főtitkárának vezetésével a Né­met Szakszervezeti Szövetség (DGB) meghívására, szerdán szakszervezeti küldöttség utazott a Német Szövetségi Köztársa-, ságba, ahol részt vesz a magyar szakszervezeti kulturális napok megnyitóján. Gáspár Sándor NSZK-beli tar­tózkodása idején tárgyalást foly­tat Heinz Oskar Vetterrel, a DGB elnökével és a DGB más vezetőivel. Merénylet a pápa ellen Merényletet' követtek el szerdán délután II. János Pál pápa ellen. A katolikus egyházfőt két lövés érte, vállán, illetve hastájon. Ál­lapota „meglehetősen súlyos”, de élete — a vatikáni rádió szerint — nincs veszélyben. A merényletet a római Szent Péter téren követték el, ahol a pá­pa a szokásos heti nyilvános audiencián jelent meg mintegy húszezer ember előtt. Vatikáni forrás szerint a bűncselekményt ketten követték el, az egyik tettes elmenekült. A letartóztatott me­rénylő egy olaszul nem beszélő személy. Nemzetiségét nem sike­rült megállapítani. Az olasz televízió arról számolt be, hogy a megsebesült pápát azonnal a római Gemelli-kórház- ba szállították, ahol sürgős műtét­tel próbálják eltávolítani testéből a golyókat. A támadás során két — való­színűleg külföldi — nő is megse­besült, akiket szintén kórházba szállítottak. (MTI) Raymond Barre francia minisz­terelnök szerdán délelőtt benyúj­totta kormánya lemondását Gis- card d’Estaing államfőnek, aki előreláthatólag május 24-én vagy 25-én adja át hivatalát Francois Mitterrand-nak, Franciaország va­sárnap megválasztott űj köztársa­sági elnökének. Giscard d’Estaing a kormány lemondását elfogadta és felkérte a miniszterelnököt, va­lamint a kabinet tagjait a folyó ügyek intézésére az új kormány megalakításáig. Az új miniszter­elnököt Francois Mitterrand neve­zi majd ki, miután átvette 9z ál­lamfői tisztséget. A Barre-kor- mány utolsó ülését — ügyvivői minőségében — valószínűleg jövő szerdán tartják meg. Giscard d’Estaing rövid nyilat­kozatban mondott köszönetét a kormány munkájáért és kiemelte azt, amit pozitív eredménynek te­kint: a frank megőrizte értékét, a költségvetési hiányt csökkentet­ték, a francia gazdaság az ösztön­zők hatására erőteljes korszerűsí­tési folyamaton ment keresztül és ennek eredményeként más orszá­goknál jobban ellenállt a válság­nak. Ha a nemzetközi válság okait és Franciaországra háruló követ­kezményeit nem is tudta eltüntet­ni, a kormány állandó törekvése volt, hogy az országot és gazdasá­gát megvédje — mondotta a tá­vozó elnök. Raymond Barre, a lemondott miniszterelnök 56 éves, 1976. augusztus 25. óta állt a francia kormány élén, miután az előző miniszterelnök, az 1974 és 1976 kö­zött kormányzó Jacques Chirac lemondott. A Vöröskereszt centenáriumi ünnepsége (Folytatás az 1. oldalról.) A Magyar Vöröskereszt orszá­gos vezetősége kitüntető emlék­érmet adományozott, a szociális társadalmi gondoskodás célkitű­zéseinek megvalósításában kifej­tett tevékenységéért: Millasin Ist­vánnak, a Vöröskereszt kiskun- halasi járási vezetősége alelnöké- nek, A Magyar Vöröskereszt orszá­gos vezetőségétől önzetlen és eredményes társadalmi munkás­ságuk elismeréséül a Magyar Vö­röskereszt megalapításának 100. évfordulóján Centenáriumi em­lékérmet kapott: Borbényi Teréz, a keceli nagyközségi vezetőség tagja, dr. Csoó Zsigmond, á Bács- Kiskun megyei Kórház-Rendelő­intézet kecskeméti vérellátó al­központjának vizsgáló főorvosa, Ernyes László, a kiskunfélegyhá­zi városi pártbizottság osztályve­zetője, dr. Fára Zsófia, a Vörös- kereszt Kecskemét városi vezető­ségének elnöke, Imre Lászlóné, a Magyar Vöröskereszt» országos ve­zetősége tagja. Kelle György, a megyei «pártbizottság1 munkatársa, dr. Kellner Róbert) a Vöröske­reszt megyei végrehajtó bizottsá­ga tagja, dr. Körmendi László, városi-járási kórház onkológus főorvosa, a Vöröskereszt kalocsai városi vezetőségének elnöke, dr. Kőhalmi Imre városi-járási kórház osztályvezető főorvosa, a Vöröskereszt bajai városi vezető­ségének alelnöke, Molnár Ferenc, a Vöröskereszt kalocsai városi ve­zetőségének tagja, dr. Nádor Er­vin, városi-járási kórház osztály- vezető főorvosa, a Vöröskereszt kalocsai járási vezetőségének el­nöke, Pétiké János, a Kalocsai Sütőipari Vállalat üzemi alapszer­vezetének elnöke. Rajz István, a Vöröskereszt megyei vérádószer- vezetője, Szabadi Ferencné, a me­gyei és országos vezetőség tagja, dr. Szendrei József, a Vöröske­reszt megyei vezetőségének tagja, dr. SzíIvási Károlyné, a "Vörös- kereszt Baja járási vezetőségének titkára, Tánczos Sándorné, a Vö­röskereszt kiskunhalasi vezetősé­gének tagja, Tóth Ferenc, a Vö­röskereszt kiskunhalasi városi ve­zetőségének tagja, Vineze Feren'c, a kiskunhalasi városi népfront- bizottságának elnöke. A Magyar Vöröskereszt orszá­gos vezetősége a véradómozga­lom eredményessége érdekében végzett kiemelkedő munkájáért, a véradás szervezéséért snüékpla- kettet adományozott Lőczi János- ncnak, Akasztó vöröskeresztes ve­zetősége tagjának. A véradómozgalom szervezésé­ben végzett kiemelkedő tevékeny­ségéért: Kiváló véradószervező kitüntetést kapott Mészáros Csa- báné, a lf/5. sz. gyógyszertár dol­gozója, a Vöröskereszt kecskemé­ti városi vezetősége véradó mun­kabizottságának tagja, Rémán Já­nos, a kiskunhalasi Városi Tanács társadalmi rendezvényeket szer­vező irodájának vezetője. Az Országos Béketanács a Ma­gyar1 Vöröskereszt Országos Vég­rehajtó Bizottságának javaslatára Bilekov Pálnak, a békemozgalom­ban végzett eredményes munká­jáért emléklapot adományozott. Kitüntetést kapott még Farkas Sándor gépkocsivezető, aki 20 éve, balesetmentesen látja el feladatát. N. M. Mit tervez a megyei agrártörténeti szakosztály? Hol építette Csókás József, a (tudós parasztember az első homo­ki borpincét? Édeskeveset tudunk az egyik legkorábbi rriintagiazda- ságról, a reformkori kecskeméti példánygazdászati társulatról. A szakmában is kevesen hallottak a szálliítóládás (konténeres) szőlő- és gyümölcsszáilításd próbálkozá­sokról. Az .elgondolások feltehe­tően ma is hasznosítható ötlete­ket tartalmaznak, ma is kamatoz­tatható ismereteket összegeznék. Mezőgazdaságunk . múltjának alapos ismerété, oknyomozó vizs­gálata gyakorlati haszonnal is jár, azonkívül, hogy látókörünket szé­lesíti. Különösen ott lényeges a múltra és a jövőre egyaránt ügye­lő fogékonyság, ahol — mint Rács-Kiskunban — vari mikből és kiktől tanulni, ahol — minit me­gyénkben — a külső hatásokra érzékeny növénykultúráké az el­sőség. Nyitván ezért alakíthatta meg a Magyar Agrártudományi Egyesület B ács-Kiskun megyei szervezete vidéken elsőként ag­rártörténeti szakosztályát. A Tudomány és Technika Há­zában szerdán tartott összejöve­telen dr. Kása Antal, a Magyar- Szovjet Barátság Termelőszövet­kezet elnöke, a MAE megyei szer­vezetének alelnöke köszöntötte a meghívottakat, majd javaslatára megválasztották az új tömörülés vezetőségét. A szakosztály elnöke dr. Király László kandidátus, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának veze­tője ismertette az egyelőre vázla­tos terveiket. Arra törekszenek, hogy megfelelő módon részt ve­hessenek miklóstelepi kutatóinté­zet fennállásának századik év­fordulójára tervezett rendezvé­nyeken. Az illetékes szakigazga­tási szervekkel összefogva orszá­gos pályázatot hirdetnek az ag­rártörténeti kutatások föllendíté­sére. Munkabizottságot ' hoznak létre itt és most különösen fon­tos -teendők ellátására. Vizsgál­ják a Duna—Tisza köze gazda­sági régmúltját, tőkéskori agrár- fejlődését, népi demokratikus át­alakulását, a szocialista mező- gazdaság létrejöttének körülmé­nyeit, elért eredményeit. Mindehhez jó kiindulást jelen- _ tett a homoki szőlőtermesztésről 'általában, különösen a nagyüzemi gazdálkodás közvetlen ' előzmé­nyeiről tartott előadás, amelyben Gódor József, az Országos Szőlé­szeti és Borászati Kutatóintézet ügyvezető igazgatója példásan kapcsolta össze a meghatározó múltat és a jelent. Többen értékes javaslatokkal gazdagították a programot. Dr. Szabó . Lóránd főiigazgató a me­zőgazdasági múzeum, dr. Kiss Albert szakosztályelnök az orszá­gos agrártörténeti 1 szakosztály hathatós támogatásáról biztosí­totta az egybegyűlteket. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT . Tegnap este játszotta a Népstadionban második világbajnoki selejtezőmérkőzését a magyar labdarúgó-válogatott. A, mérkőzés végeredménye: Magyarország—Románia: 1—0

Next

/
Thumbnails
Contents