Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-13 / 110. szám

4 • PETŐFI NfiPE • 1981. május 13.

Űj növényvédő szereket keresnek

Beszélgetés dr. Szántó Andrással, a NEVIKl igazgatójával

„A Minisztertanács megállapítja, hogy a Gyógyszer-, Növényvédőszer- és Intermediergyártás Központi Fejlesztési Programjának javaslata nagy hagyományokkal rendelkező, nemzetközi piacokon elismert ágazatok fejlesztését szolgálja olyan feltételek mellett, amelyek elősegítik az ipar szerkezetének előnyös változását és a hatékonysági követelmények érvényesítését. A jelentős szellemi értékeket hordozó kutató- és fejlesztőbázis, a kialakult nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok, valamint a rugalmas alkalmazkodásra képes termelőkapacitások a fejlesztés megbízható alapját képezik. A program megfelel gazdaságunk alapvető stratégiai céljainak, a megjelölt feladatok jól kapcsolódnak gazdaságunk adottságaihoz, fontos területen koncentrálják az erőket. Mindezeket figyelembe véve a Minisztertanács elfogadja a Gyógyszer-, Növényvédőszer- és Intermediergyártás 1981—1990 közötti időszakra szóló Központi Fejlesztési Programját. A program kezdése: 1981 január. Időtartama legalább 10 év.” (A Minisztertanács 34191980. sz. határozata.)

— A gyógyszer- és növény- védöszer-gydrtás fejlesztése és az ezzel kapcsolatos kutatómunka január 1-től már a központi fejlesztési program része. A növényvédőszer-ku- tatás bázisintézete a Nehézvegyipari Kutató Intézet. Milyen változást hoz az intézet tevékenységében az itt folyó kutatómunkában a Miniszter- tanács határozata? — Ezzel a kérdéssel kezdtük a beszélgetést dr. Szántó Andrással, a NEVIKl igazgatójával.

— Amikor több mint két évitizeddel ezelőtt megkezdtük a nö- vényvédöszer-kutatást, ez a munka elsődlegesen a már isimért hatóanyagok új úton .történő előállítását szolgálta, tehát reprodukáló kutatás volt. Ennek sok eredményét 'hasznosította a magyar vegyipar, s módszereinkkel eljárásainkkal már több milliárd forint értékű növényvédő szert állítottak elő. Csak a legsikeresebbeket említeném ebben a körben: ágy az Aktinit PK, az Aktinit DT, a Propazin, a Satrin, a Sazin, az Ak'tikon, Nikeeid, a Nitrikol, Merkazin, Satox, Ipám készítményeket. A növényvédőszer-kuitatások részaránya évről évre nő az intézetben. Ezek eddig főleg az import pótlását szolgálták. Időközben azonban kialakult a kutatás, a gyártás egyre színvonalasabb bázisa, és olyan mező- gazdasági gyakorlat, amely világ- viszonylatban is az egyik leghatékonyabb felhasználást eredményezi. Mindemellett jelentősen fejlődött a hazai vegyipari gépgyártás is. Ezek a tényezők együttesen már lehetővé teszik, hogy hazai erőkkel felkészüljünk eredeti új molekulákból álló növényvédő szerek kutatására, gyártására is. Így tehát a népgazdasági érdek és elvárás nem az import pótlása, hanem a magyar növényvédőszer-export gazdaságos megvalósítása. Ez természetesen új programot jelent a kutatásban is, hiszen a feladatunk az új molekulák előállítása, elemzése, kipróbálása, az új szerek gyártástechnológiájának kidolgozása.

— Ez rendkívül sokoldalú feladat. A reprodukáló kutatások során ennek jelentős része kimaradt a kutatási folyamatból. Most tehát teljesen járatlan úton indulnak el?

— Egyáltalán nem. Az intézetben a 70-es évek elején a Nehézipari Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával széles körű fejlesztési programot kezdtünk megvalósítani. Ennek már az volt a célja, hogy az új molekulát tartalmazó növényvédő szer kutatásfeltételeit megteremtsük. Létrehoztuk a toxikológiai osztályt, amelynek munkatársai a leendő növényvédő szerek hatását vizsgálják a sejtekben, a szövetekben, a szervekben és az egész élő szervezetben. Ezekhez az elemzésekhez a legkorszerűbb berendezések, műszerek, és egyéb felszerelések állnak a kutatók rendelkezésére.

Természetesen az elkészült új hatóanyag önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy gazdaságosan felhasználható legyen, meg kell találni azt a formát, amely a leghatékonyabb alkalmazását garantálja, és ki kell dolgozni a formálás technológiáját is. Ezekhez a kísérletekhez biztosítja a magas színvonalú technológiai feltételeket a NEVIKl új kísérleti üzeme, amelynek kapacitása évi ezer tonna, s ez azt jelenti, hogy a NEVIKl olyan mennyiséget képes az új szereiből előállítani, amely már a nagyüzemi kísérletekhez és a piacteremtéshez is elegendő.

— Milyen partnerek a program megvalósításában a hasonló témával is foglalkozó intézetek, egyetemek, és a kutatásban is jártas gyárak?

— Feltétlenül szoros, hatékony együttműködésre van szükség. Erre a készséget és a képességet már az elmúlt év során is bizonyították az intézeten kívüli •kutatócsoportok. Tavaly ezer molekulát vizsgáltunk meg. Ezek egy részét mi állítottuk elő, más részét társintézetektől, egyetemektől, gyáraktól kaptuk. Küldött hozzánk új molekulát a szegedi József Attila Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a

Veszprémi Vegyipari Egyetem, á Budapesti Műszaki Egyetem, a Szerves Kémiai Kutató Intézet, az Izotóp Intézet. Emellett érkeztek még új molekulák az Észak- magyarországi Vegyi Művektől, a Ohmomtól, a Kőbányai Gyógy- szerárugyártól, valamint a fűzfői 'Nitrokérniától.

A növényvédőszer-gyántás fejlesztése egyébként a gyártásban közvetlenül nem érdekelt intézeteket, egyetemeket is foglalkoztatja. Különösen szembetűnd a mérnökképző egyetemek érdeklődése e téma iránt, sőt még a szegedi József Attila , Tudományegyetem is, ahol speciális kollégiumot indítottak a növényvédő- szer-kémia oktatására. E kollégium előadója intézetünk tudományos igazgatóhelyettese.

Az együttműködést koordinálja egyébként a Magyar Vegyipari Egyesülés növényvédőszer- és intermedier-szakmai igazgatótanácsa. Ennek a szervezetnek beleszólása van kutatásba, fejlesztésbe egyaránt.

Még egy együttműködésről kell szólni. Növény.védőszer-ku- tatásainkhoz elméleti tudományos munkára vállalkozott a Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi 'Biológiai Intézete. Rovarélettani kutatásaikkal mintegy orientálják a vegyészek munkáját, megjelölik annak irányát.

— Befejezésül: számíthatunk-e a közeljövőben új magyar ' növényvédő szerre?

— Igen, a megvizsgált molekulák között kettő olyat máris találtunk, amely lehetséges, hogy rovarölő szer lesz, de mellette több száz ígéret van még, amely számításiba jöhet. A Minisztertanács 'határozata szerint egyébként a VI. ötéves tervben el kell érni, hogy egy-két teljesen új növényvédő szer forgalomba kerüljön, a VII. ötéves terviben pedig már három-öt eredeti növényvédő szer kikísérletezését és gyártását írják elő.

B. £.

iart

á(9bl .nbzsqná' vjítémlá isórt

Huszonegy és fél milliós ‘ *? *"* nyereség Jakabszálláson

Hetedszer kiváló a Népfront Szakszövetkezet

Azt a tényt, hogy a mezőgazdasági szakszövetkezetek a nagyüzemi művelésre kevésbé alkalmas területeken jöttek létre, a jakabszállási Népfront Szakszövetkezet bizonyítja is, cáfolja is. Bizonyítja azzal, hogy még különösen kedvezőtlen adottságúnak sem lenne túlzás nevezni. A hatezer hektáros gazdaság, 11 olyan szövetkezet egyesüléséből jött létre, amelyeknek földjét nemcsak a tanyák és más gazdaságok beékelődött parcellái szabdalták fel, de rossz minőségükről még a sovány homokvidéken is legendák keringtek.

Az idén húsz esztendős fennállását ünneplő szövetkezet gazdasági eredményeit még a legjobb adottságú nagyüzemek is bátran vállalhatnák. Az 1800 főnyi tagságot tömörítő gazdaság közös vagyona meghaladja a 190 millió forintot. A Népfront Szakszövetkezet évek óta hitel nélkül gazdálkodik, a tavalyi 250 milliós árbevétele a tervezettnek, több mint kétszerese. Nyeresége pedig 21 és fél millió forintra emelkedett.

Az a sikersorozat, ami 1973. óta fémjelzi a jakabszállá- siak tevékenységét, szinte ritkaságszámba megy. Egyetlen év kivételével, minden esztendőben elnyerték a Kiváló Szövetkezet címet, az idén immár hetédszerre.

0 Jövedelmező tevékenység a szeszfőzés a jakabszállási gazdaságban. Megterem hozzá

a nyersanyag.

(Méhes! Éva felvételei.)

• Szépen megeredt az újtelepltésű szőlő. Az ültetvény sorkőzét műveli a szakszövetkezet traktorosa.

Ehhez nem elég „csak” jól gazdálkodni. A mezőgazdasági versenymozgalom értékelési rendszerében ugyanis, nemcsak egymáshoz, hanem előző eredményeikhez is hasonlítják a szövetkezeteket, önmagukkal lépést tartani, önmagukat újra és újra túlszárnyalni, ez a legnehezebb a kiváló1 címért folyó versengésben. '

Nem véletlen, hogy a vezetőség minden évben azt „jósolja” a tagságnak, hogy legközelebb aligha fog sikerülni. Nem mintha nem bíznának a jakabszállásiak rendkívüli szorgalmában, csak eddig még minden esztendőnek* megvoltak a váratlan nehézségei. Nem kivétel 1980 sem. Azzal ugyanis számoltak — noha körülményeik nem változtak —, hogy a kedvezőtlen adottságú szövetkezeteknek járó állami támogatásra már nem jogosultak. A növényzet fejlődésének háromhetes késését, a nyári szélvihar és szárazság kárait azonban aligha lehetett előrelátni'.

Szervezni lehetett viszont az összetorlódott betakarítási munkát, a 750 tonna őszibarack és az 1050 tonna szőlő szedését, értékesítését. És hogy jól szervezték, bizonyítja: szinte veszteség nélkül takarították be a közös gazdaság termését. Ugyanez mondható el a tagsági gazdaságok termékeinek felvásárlásáról és értékesítéséről.

— Rendkívüli munkabírással, földszeretettel és szorgalommal van megáldva tagságunk. Ez a gazdasági eredményűnk titka — vallja Nagy Béla elnök. — Adottságaink rosszabbak másoknál, helyzetünk nem jobb: a tagság fele nyugdíjaskorú. Több tagtársunk, aki már túl van hetvenen,' még mindig úgy dolgozik, hogy munkájával hasznot hoz a közösnek is. Esetenként azzal, hogy otthon egy-két jószágot felnevel. Lehet, hogy ez a szövetkezet 40 milliós árbevételt hozó növénytermeléséhez, a 31 millió forintos szolgáltatáshoz, valamint a szeszfőzéshez képest kis dolognak tűnik, de sosem becsültük le a kicsit. A háztájiból felvásárolt 73,5 millió forint értékű árumennyiségben benne van ezeknek az idős embereknek a munkája is.

Természetesen a jakabszállási szövetkezet elsősorban munkaképes tagjaira számít a közös gazdaságban. Ahogyan a tagság is joggal bízik a vezetőségben mindenekelőtt azért, mert ősszé tudja fogni a sok munkáskezed, körültekintő alapossággal irányítja a gazdaságot. Együttesen találnak olyan tartalékot, amivel nemcsak az eredmény gyarapodik, hanem a fejlődés üteme sem lassul Jakabszálláson.

— Egyszer és mindenkorra érvényes sémát nem lehet találni a tartalékok feltárására, kiaknázására — mondja Geiger Endre, főkönyvelő. — Élni kell a lehetőségekkel. Ebben rejlik sikereink titka. A körülményektől, a rendeletektől, számtalan tényező függ az, hogy mikor, mivel érdemes foglalkozni a mi viszonyaink között. Sokféle tevékenységünk fejlesztése például cél is, eszköz is. Mindig megfontoltan, kicsiben kezdtünk. Az egyik ágazat nyereségéből létrehoztuk a másikat, most, hogy már valamennyi ágazat — az alap- tevékenységet is beleértve — el tudja magát tartani, még nagyobb szerepük lesz a különböző társulásoknak, együttműködési formáknak.

Ezeknek már eddig is hagyományai voltak a szakszövetkezetben. A tojástermelésben a kecskeméti . Kossuth Tsz-szel, • borászatban a Szikrai Állami Gazdasággal .működik együtt a Népfront. A legújabb üzemágat. a broilercsirke- telepet pedig a' Baromfifeldolgozó Vállalattal közösen fejleszti a szakszövetkezet.

Kovács Klára

*

Felújítják a bócsai dűlőutat

A bajai Kovács Ferencné nemrég autóval Fischer—Bócsán járt, ahol idős nagymamája lakik. Látogatása csaknem meghiúsult, ugyanis a tanya felé vezető dűlőét nagyon elhanyagolt állapotban van. Éppen csapadékos idő volt s az agyagos sárba ragadt a járműve. Legalább egy kilométeres gyaloglás után talált csak segítő és megfelelő szerszámokkal is rendelkező embereket.

— Tudok olyan esetről, hogy valaki éjszaka került itt hasonló helyzetbe, s a 'kocsijában kellett megvárná a reggelt — írja olvasónk, majd mások nevében is érdeklődik: vajon miért nem törődnek az illetékesek e forgalmas útvonal járhatóvá tételével?

Amint arról a bócsai tanács végrehajtó bizottságának titkára, Tóth Sándor tájékoztatott bennünket: a terepviszonyok kétség- kiviül rosszak arrafelé. A szükséges felújításihoz azonban jelenleg nincs anyagi fedezetük. Ennek ellenére nemrég a helyi tanács végrehajtó bizottsága foglalkozott ezzel az üggyel. A Szőlőskert Szakszövetkezet és a Petőfi Termelőszövetkezet vállalta, hogy közösen gondoskodnak a kifogásolt dűlőút felújításáról. Amint á tavaszi munkák befejeződitek, hozzákezdenek a gödrös út feltöltéséhez, egyengetik a talajt; s ha nem is egy-két hónapon belül, de a jövőben szilárd burkolattal befedik.

Van-e szabálya az árueladásnak?

Kellemetlenségben volt része az elmúlt napokban a Kecskemét, Sziget utca 5. szám alatt lakó Varga Józsefnénak, aki a len,in- városi ABC-áruházban vásárolt rántani való sertéscombot. Nem egy darabban kérte az árut, hanem felszeletelve. Az eladó méltatlankodva fogott hozzá a művelethez, s az egyik szeletet milli- méternyj vékonyra, a másikat kétujijnyi vastagra vágta, majd kioktató hangon megjegyezte, hogy így kell ezt csinálni.

— Tudomásom szerint az eladó

Üres hírlappavilon

Van talán már két éve is annak, hogy e hasábokon, közreadtuk a kecskeméti hunyadivárosi új lakótelepen, élők kérését, hogy környékükön létesítsenek újság- árusító helyet.

A fétezemyi család érdekeiben azért is szóltunk, mert úgy gondoltuk. ily módon egyféle javaslattal is szolgálunk a megyeszékhelyen, már-már krónikusnak nevezhető laipkézbesítési gondok orvosolásához.

Az illetékesek akkor úgy reagáltak, a beruházás nagy összeget igényel, s a posta pénzügyi helyzete miatt ez csak lassú ütemben hajtható végre. E magyarázatot olvasóink is elfogadhatónak talál- "-ták.Sis á;Zófa türelmesen várják? a gyakorlati intézkedést.

Nemrég levelet kaptunk hasem1' ló témában, aminek tartalma azt

nem szívességet tesz amikor a a vevő igényeit kielégíti, hanem kötelességét teljesíti — közli a szerkesztőségünkhöz küldött levelében a panaszos és megkérdezi: lehet, hogy tévedek?

Nem ön téved, kedves olvasónk, hanem a kereskedő, aki úgy gondolom, kegyet gyakorol, ha például a húst kérésre felszeleteli. A belkereskedelmi törvény ugyanis félreérthetetlenül leszögezi, hegy az árut a vásárló kívánsága szerinti méretben súlyban stb. kell kiszolgálni.

sejteti, hogy a megoldást szervezetlenség is hátráltatja.

A kecskeméti Bontsó László — Czc’.lner köz 24. szám alatti lakos — a szerkesztőségünkhöz küldött levelében egyebek között így ír:

Régóta figyelem a Bethlen és a Kuruc körút sarkán levő hírlappavilont, amely ibe van zárva. Alighanem joibto helyet is megérdemelne a pavilon, mint az úttest széle. Célszerű lenne áthelyezni a hunyadivárosi új lakótelepre.

A többek nevében írott olvasói sorokkal egyetértünk, s bízunk benne, hogy megoldódik az üres paVffi oif sorsa. ' ”'

•11 Gséieá'llíto'tta.

Velkei Árpád

Holnap kábeltelevízió, ma jobb képminőség

Nagyközösségi antennarendszer. Nem új a fogalom, az ország több városában: Székesfehérvárott,

Miskolcon, Dunaújvárosban nemcsak ismerik, hanem a berendezést évek óta használják is, s mondhatni, mindenütt bevált.

A lényege a következő: az egyedi, valamint a kisebb központi antennákat — amelyek elcsúfítják a városképet, sokszor és köny- nyen elromlanák, ráadásul már- már egymás rendeltetésszerű működését is akadályozzák — felváltják egyetlenegy jelfogóval.

Mégpedig egy nagyközösségi antennával, amely több ezer vé- dőkészüléket ki tud szolgálni. Mivel a berendezést ott helyezik el, ahol az adott területen a legjobb a vételi lehetőség, legnagyobb a térerősség, s mert a beépített erősítő teljesítménye sokszorosa a kisebbekének, így a tévén megjelenő kép .minősége is sokkal jobb.

A jel az antennától kábelen jut el a lakásokba, így „útközben” nem fordulhat elő semmiféle zavar. Székesfehérvárott például hét műsort — köztük öt külföldit — lehet fogni — jó minőségben. Pedig a távolság Fehérvár és az osztrák, valamint a jugoszláv adók között tetemes.

Kecskeméten viszont néha még a magyar műsorok vételével is baj van. Egyes szakemberek állítják, hogy a város kívül esik mind a szentesi, mind a budapesti adók hatósugarán. Hozzáteszik viszont, hogy a nagyközösségi antenna segíthetne ezen a gondon, sőt e módszer még a jugoszláv adasok vételét is megfelelő biztonsággal garantálná.

Szerencsére ebben az ügyben a kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat már megtette az első lépéseket,

— A GELKA-val kötött szerződésünk úgy szól, hogy az idén a Leninvárosban már felszerelünk egy antennát —I mondja Szili István. az IKV főmérnöke. — Pontosabban egyszerre kettőt, hogy meghibásodás esetén legyen tartalék, amely azonnal működéibe lép. A lakó nem veheti észre a pillanatnyi üzemzavart.

Ha minden a tervek szerint megy, akkor év végéig elkészül az Arany János utca—Hornyik János utca tömbjére tervezett antenna is. A második ütemben három berendezést helyezünk el a Széchenyivárosban, majd a harmadik szakaszban egyet a Rákóczi úton. Az ezután épülő házakat — így az árpádvárosiakat is — pedig már eleve így akarjuk terveztetni.

— Mire képes ez a rendszer' Kecskeméten?

— Ugyanarra, mint Fehérvá- rott, természetesen a helyi sajátosságokat figyelembe kell venni. Az előzetes számítások szerint Budapest és Szentes egy, kettő és a jugoszláv adó, valamint az URH fogható. A műszer egyébként olyan, hogy szükség esetén bármikor továbbfejleszthető.

Eár ilyesmiről ma még korai beszélni, de ez a rendszer alkalmi s az úgynevezett kábeltelevíziózásra is.

— Ki veheti igénybe ezt a szolgáltatást?

— Bárki. A nagyközösségi antennáktól a jelet mi elvisszük minden épület tetejére. Légvezetékkel, földkábelen, a posta csőhálózatában, vagy a távvezeték mellett, de ezt a vállalat biztosija. Az IKV-s házakba aztán azonnal bekötjük, s ha a szövetkezeti, társas, vagy OTP-há- zak lakói akarják, ők is igénybe vehetik a szolgáltatást.

— Mibe kerül mindez?

— A tévétulajdonosnak havi 14 forint a hat jel. Ennyit kell fizetnie. Egy-egy berendezés már drágább, mert a működő és tartalék készülék ára együttesen 465 ezer forint. De az NDK gyártmányú műszer tulajdonságai kiválóak, másrészt, ha számolunk, kiderül, hogy még pénzt is spórolunk : egy nagyközösségi antennát veszünk 465 ezerért, vagy 300 erősítőt darabonként 40 ezer forintért?

A válasz kézenfekvő. Éppen ezért is szeretnénk a nagyközösségi antennát, és azzal együtt a jó minőségű tv-képet mielőbb meglátni Kecskeméten is.

V. T.

Új