Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-13 / 110. szám

1981. május 13. • PETŐFI N£PE • 3 A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: _______ G azdasági és társadalmi fejlődés Bács-Kiskun megyében 1981. első negyedévében (Folytatás az 1. oldalról.) Az év diákja ban: megkapta az ezzel járó dísz­év azonos időszakáét — folyó­áron — 4 százalékkal / haladta meg. Az állatni szektor 2,1 szá­zalékkal, a tanácsi építőipar 3,3 százalékkal növelte termelését, míg a szövetkezeti építőiparé 26 százalékkal csökkent. Az építőipari szervezetek 1981. évre tervezett termelésének 73 százalékát fedezték szerződéssel a negyedév végéig, ami 7 száza­lékkal kisebb az 1980. I. negyed­évi szerződéss zi nt nél. A kereslet és az építőipari kapacitás össze­tételének eltérő voltára utal, hogy ezzel egyidőben 111 millió forint értékű építési igényt utasítottak el, 80 millió forinttal többet, mint a bázisidőszakban. Az összes el­utasítás — mint tavaly is — a tanácsi szektor részéről történt. Az építőipar 123 új építmény kivitelezését kezdte meg, és 99-et adott át rendeltetésének, keve­sebbet, mint egy évvel ezelőtt. A lakásépítő tevékenység is kisebb ütemet mutat. Összehasonlítható áron 0,9 százalékkal javult a ter­melékenység^ tavalyihoz képest. Legjobban a' tanácsi építőipar növelte termelékenységét 12,6 százalékkal. A megye építőipará­ban az év első három hónapjá­ban átlagosan 11 e_zer 808 fő dol­gozott, 2,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A fi­zikai munkavállalók aránya ezen belül alig csökkent. Az átlagbé­rek 7 százalékkal voltak nagyob­bak, mint az előző év első ne­gyedévében. A fizikai munka- vállalók átlagbére 8,2 százalékkal emelkedett. Mezőgazdaság A növénytermelési eredmények 1980-ban a megye összes gazda­ságában — a kalászos gabonafé­lék kivételével — kedvezőtleneb­bek voltak, mint 1979-ben. A rtielegigényes növények közül a kukorica és a zöldségfélék ter­méseredményei elmaradtak, az előző évitől, ami zömmel időjá­rási okokkal magyarázható. Több termett hektáronként burgo­nyából 17, csalamádéból 15, siló- kukoricából 2 százalékkal. A betakarított gyümölcs meny- nyisége 176,3 ezer tonna volt, az előző évinél 38 százalékkal több, az országosnak mintegy 11 szá­zaléka. A cseresznye és á meggy kivételével a legfőbb gyümölcsök­ből a megelőző éveket meghala­dó mennyiség termett. A szőlő termésmennyisége 269,9 ezer tonna volt, 3 százalékkal több az 1979. évinél. A megye szarvasmarha-állomá­nya 1981. március 31-én 145 ezer darab volt, 0,2 százalékkal keve­sebb. mint az előző év azonos időpontjában: A tehén- és előhasi üszőállomány 1,3 százalékkal csökkent. A megye sertésállomá­nya 962,5 ezer darab, 2,6 száza­lékkal lett kevesebb, az anyaállo­mány viszont egy százalékkal több. A nagyüzemi állomány fo­lyamatosan bővült, az anyaálla­tok száma mind a szarvasmarha, mind a sertés esetében emelke­dett egy év alatt. Mérséklődött a vágóállat-fel­vásárlás. Az értékesített 4 ezer tonna vágómarha 0,7 százalékkal több volt ugyan, mint az előző év azonos időszakában, vágósertés­ből viszont 15.6, baromfiból 1,6 százalékkal kevesebbet értékesí­tettek, mint 1980. I. negyedévé­ben. A tejtermelés 5,6 százalék­kal emelkedett, a^ tojásértékesí­tés 6,9 százalékkal csökkent. A megyei tanács tájékoztatása szerint az időszerű mezőgazdasá­gi munkák végzése jó ütemben halad. A tavaszi vetések több mint háromnegyed részét elvé­gezték. A nagyüzemi kukorica- terület 90 százalékát május ele­jéig bevetették. Személy- és teherszállítás 1981 első negyedévében a 9. számú Volán Vállalat autóbuszai­nak utasforgalma 5 százalékkal növekedett. Fokozódott az ^utó­buszok kihasználtsága is. Az át­lagnál kisebb mértékben nőtt a helyi közlekedést igénybe vevők száma. A vállalat által az év első negyedében közúton szállított áruk súlya 905 ezer tonna volt, ez csökkenő tendenciát mutat. Az előző évi visszaesés után az átlagos szállítási távolság 16 szá­zalékkal, 30 kilométerre nőtt. Ennek eredményeként a több mint 27 millió árutonna-kilométer mintegy 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A gépkocsik kihasználtsága csekély mértékben javult, és megközelí­tette az 55 százalékot. A foglalkoztatottság és a keresetek alakulása 1991-iben a foglalkoztatottak számában folytatódott a korábbi években tapasztalt lassú ütemű csökkenés. Az I. negyedévben csupán az állami mező- és erdő- gazdálkodás, valamint a kereske­delem .területén mutatkozott né­mi emelkedés. 1981. I. negyed­évében 0,4 százalékkal volt több az Iparban foglalkoztatottak szá­ma. A nem fizikai foglalkozásúak aránya a kereskedelem kivételé­vel mérsékelten tovább nőtt. Az átlagbér valamennyi népgazdasá­gi ágban emelkedett az 1980. I. negyedévihez képest. A béren felüli pénzjuttatások az egyes ágazatokban az egy év­vel korábbinak 1,6—2,4-szeresére emelkedett. Az I. negyedévi át­lagkereset-növekedés mindenütt számottevő volt, az állami mező- és erdőgazdálkodásban, a víz­gazdálkodásiban és a közlekedés­ben meghaladta az évi 4 ezer fo­rintot. A lakosság életkörülményei A lakosság 1981. I. negyedévé­ben — az MNB Bács-Kiskun me­gyei Igazgatóságának jelentése szerint — a főbb forrásokból 4,4 milliárd forint bevételhez jutott, ez 3,4 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A kifizetett munkabérek (ter­melőszövetkezetiek nélkül) nem érték el az 1980. I. negyedévi ösz- szeget, amiben szerepet játszott az ipari, építőipari és más ága­zatok létszámcsökkenése is. Az 1980. évet a gazdálkodó szervek általában eredményesen zárták, így növelni tudták a lakosság személyi jövedelmét (nyereség- részesedés, jutalom, prémium). A mezőgazdasági bevételek közel 10 százalékkal emelkedtek az, egy évvel korábbihoz képest. A tár­sadalombiztosítási kifizetések — nyugdíj nélkül — 3 százalékkal nőttek. A lakosság megtakarítása foko­zódott az év első három hónap­jában. A takarékbetét-állomány —r az OTP Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának jelentése sze­rint — 8,6 milliárd forintot ért el, ami 9 százalékkal több, mint egy évivel korábban volt. Tovább­ira is nagy volt az érdeklődés az ifjúsági takarékbetét iránt. A benzinárak emelkedése és a la­kosság kiadási struktúrájának át­alakulása miatt (20 százalékkal) csökkent a gépkocsi fedezeti be­tétállomány. A lakosság hitelállománya 1981. mároius 31-én 5,9 milliárd forin­tot tett ki, ami 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi összeget. 1981. március 31-én a lakásvásárlási hitelállomány 18 százalékkal volt több a múlt évi­nél, az építési hitelek összege 14 százalékkal bővült. Mérséklődött ugyanakkor az áruvásárlási és a mezőgazdasági hitelek iránti ér­deklődés. A megye kereskedelmi gazdál­kodó szervei és magánkereskedői 1981. I. negyedévében 4,3 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le, 11 százalékkal — összehasonlít­ható áron 6 százalékkal — töb­bet, mint 1980. hasonló idősza­kában. Bolti élelmiszerből össze­hasonlítható áron 1,6 százalékkal fogyott több. Az idényáras cikkek árszintje 1981. I. negyedévében 5 százalék­kal volt alacsonyabb a múlt év hasonló időszakánál. Az ez évi árcsökkenés főleg a zöldségfélék árszintjének jelentős — csaknem 25 százalékos — mérséklődésére vezethető vissza. A vendéglátóipar az elmúlt másfél éves forgalomcsökkenés után az év első három hónapjá­ban 1,8 százalékkal növelte be­vételét. Ez a vendéglátók válto­zó magatartására, a kereslethez jobban igazodó kínálatra, az ér­deklődést felkeltő akciókra (pél­dául elvitel esetén árengedmény) vezethető vissza. Ruházati cikkekből összehason­lítható árakon 4 százalékkal fo­gyott több. Javult a kínálat a konfekciótermékekből, kötött­áruiból, méteráruból, a múlt évi jelentős harisnya- és izoknihiányt importtal pótolták. 'Egy év alatt a vegyes iparcik­kek forgalma 17 százalékkal bő­vült, a múlt évinél jobb áruellá­tás következtében. Az 1980. I. negyedévi mennyiség többszörö­sét adták el például villanykály- há'ból, villany- és gáztűzhelyből, olajkályhából, színes televízióból, varrógépből. 198il. I. negyedévében a keres­kedelem több kiárusítást rende­zett, amibe eredeti áron összesén 144 millió forint értékű árut von­tak be. Ezeken a vásárokon je­lentősen több árut kínáltak, mint az előző években, ily módon a vásárlók 1981. I. negyedévében több mint 42 millió forintot ta­karítottak meg, majdnem három­szorosát a múlt évi összegnek. 1980-ban 712 millió kWh villa­mos energiát használtak fel a megyében, valamivel kevesebbet, mint 1979-ben. Ezen beiül a ház­tartások felhasználása 3 száza­lékkal emelkedett, igaz ugyan­ilyen mértékben növekedett a háztartási fogyasztók száma is. A vezetékes gázfogyasztás több mint 15 százalékkal nőtt. Emel­kedett — 11,6 százalékkal — a vezetékes gázt fogyasztó háztar­tások száma is. Több mint húsz százalékkal nőtt a távfűtésbe bekapcsolt la­kások száma. Ily módon a megye városaiban a lakásoknak több mint egytizedében van már táv­fűtés, Kecskeméten pedig egyötö­dében. 1980 végén csaknem 70 ezer Bács-Kiskun megyei lakás­ban volt vízvezeték. A városok­iban a lakások több mint fele, a községekben viszont kevesebb, mint egynegyede volt vízvezeték­kel ellátott. Tavaly a községek­ben 12 százalékkal, a városokban öt százalékkal nőtt a vízvezeték­hálózatba bekapcsolt lakások szá­ma. A zárt közcsatorna-hálózat hossza 1980-ban 23 kilométerrel nőtt, és ez év végén elérte a 428 kilométert. A csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma 10 szá­zalékkal emelkedett. Egyéb adatok Továbbra is kedvezőtlen ten­denciát tükröznek a népmozgal­mi adatok, annak ellenére, hogy az élveszületések száma minimá­lis mértékben meghaladja az egy évvel korábbit. Az 1980-ban kez­dődött természetes népességfo­gyás erre a negyedévre is jel­lemző volt: az élveszületések és halálozások egybevetése megkö­zelítően háromszáz fős csökkenést mutat. A negyedév folyamán 1858 éliveszületés és 2151 halálozás történt a.megye területén. 1991. év első három hónapjában (a megye állami szektorában) 774 ezer napot töltöttek táppénzes állományban, 35 ezerrel keveseb­bet, mint az előző év azonos idő­szakában. Ezáltal a rendelkezés­re álló összes munkanapnak csak 5,7 százaléka esett ki a termelés­ből betegség miatt. A javulás ki- sebb-nagyobb mértékben vala­mennyi népgazdasági ágban ész­lelhető. Az eddigi növekedéssel szemben az átlagosnál jóval na­gyobb mértékben (17 százalékkal) csökkent a gyermekápolás miatt igénybe vett táppénzes nap. Nagymértékben emelkedett a három napon túl gyógyuló üzemi balesetek száma. Az első negyed­év folyamán az állami építőipar­ban csaknem kétszeres, az ipar­ban, mező- és erdőgazdaságban, szállítás-hírközlésben pedig jóval 30 százalék fölötti volt a baleset- szám-növekedés. Egy-egy üzemi baleset népgazdasági áganként átlagosan 20—32 munkanap- kiesést ‘okozott. 1980-ban Bács-Kiskun megyé­ben 1275 személysérüléses közle­kedési baleset történt, 3,6 száza­lékkal kevesebb, mint az előző évben. A csökkenés mértéke azonban kisebb volt, mint az or­szágos átlag. A balesetek valami­vel több mint tíz százaléka ha­lálos volt. Magas az ittasan oko­zott személyi sérüléses közleke­dési balesetek aránya: az orszá­gos 17 százalékkal szemben csak­nem 25 százalékos. A személy­sérüléses közúti közlekedési bal­esetek okozói között az országos átlagnál magasabb — majdnem 20 százalék — a kerékpárral, iVetve segédmotoros kerékpárral közlekedők aránya. 1980-ban tovább emelkedett a televízió-előfizetők száma, s az év végén csaknem 129 ezer beje­lentett készülékkel rendelkeztek a megye lakói. A tömegkommu­nikáció másik alapvető eszközét a különféle sajtótermékek képe­zik. 1980-ban a háztartásokra át­lagosan 290 napilap és folyóirat­vásárlás jutott, míg egy évtized­del korábban csak kétszáz. A ke­reslet — az áremelés hatására — 1979-ben jelentősen visszaesett, ami azonban ésak átmeneti csök­kenést váltott ki. 1980-ban a hír­lapterjesztés már ismét dinami­kusan emelkedett, sőt számotte­vően meghaladta az áremelés előtti értékesítést is. Hungarológiai kongresszus Már összeállították az ülések anyagát, de még további tudomá­nyos kutatók jelentkezését vár­ják a Nemzetközi Magyar Filo­lógiai Társaság I. nemzetközi hun­garológiai kongresszusára. A Bu­dapesten ez év augusztusában tartamdó tudományos tanácskozá­son több mint 300 nyelvművelő szakember vesz részt. A kong­resszuson két fő témában — a Magyarországon kívüli filológiai oktatásról és a magyar versről — mintegy másfél száz előadás hangzik el. Az 1977-ben alakult Nemzetkö­zi Magyar Filológiai Társaság olyan külföldi tudósokat hívott meg, akik egyetemeken, főisko­lákon magyar nyelvet, irodalmat vagy néprajzot oktatnak, illetve ezekben a tudományágakban ku­tató tmunkát végeznek. A kongresszus megrendezése azért is időszerű, mert egyre több külföldi kutató- foglalkozik hun­garológiával és szakmai összeköt­tetést kíván fenntartani magyar- országi nyelvészekkel, irodalom- történészekkel, a néprajztudo­mány képviselőivel. A társaság mint koordináló intézmény nem­zetközi méretekben összefogja az e tudományágakban dolgozó ku­tatók tevékenységét, publikációs lehetőséget teremt számukra és széles körben támogatja az egye­temi, főiskolai oktatók munkáját. A négynapos kongresszuson kerekasztal-értekezleteket is tar­tanak, ahol szó lesz a „Bevezetés a hungarológiába" című kézi­könyv tervezetéről. A kötetet a szerzők a magyarságtudomány iránt érdeklődő, nem magyar anyanyelvű szakemberek számá­ra írták. A kongresszuson elhangzó elő­adásokat és a hozzászólásokat a tudományos tanácskozás után megjelenteti a társaság. (MTI) RENDETLEN munkahelyek láthatók a képernyőn. A munka­asztalon összevissza hevernek az alkatrészek tárolására szolgáló papírdobozok, a telefonkagyló szereléséhez szükséges kéziszer­számok. A munkaasztal túl ala­csony, a szék viszont magas, a szerelést végző munkásnő lehetet­len testtartásban görnyed. Egyik kezében a munkadarabot tartja, a másikkal az alkatrészek és szerszámok között matat. Apró csavarokat és alátéteket cserél a csúszós asztallapon, s nem csoda ha e korántsem bonyolult műve­letet csak többszöri próbálkozás után sikerül végrehajtania. A filmet a munkalhelyszerve- zők 'készítették, s mutatták be a Munkaügyi 'Minisztériumiban. Kommentárként elmondták, hogy miután e munkafázist filmre vet­ték, egy habszivacs lemezt adtak a csavarokkal, alátétekkel kínlódó munikásnőnek. „Tegye erre a csa­varokat akkor nem csúszkálnak” — ajánlották a szervezők, a mun­kásnő pedig keresetlen kifejezé­sekkel kommentálta a filmfelve­vőkkel és stopperórákkal sürgö­lődő emberek javaslatát. A SZERVEZŐK csak néhány nap múlva tértek vissza a mű­helybe. Időközben ugyanis méré­sek és vizsgálódásaik eredmé­nyeit elemezték, hogy rendet te­remthessenek az üzemben. Azt láttáik, 'hogy mindazok, akik csa­varokkal és alátétekkel dolgoz­nak a 'futószalag mellett, ama bizonyos habszivacsról szedegetik fel az apró kis alkatrészeket. Egyetlen mozdulattal, nem úgy mint korábban. „Akkor most megpróbáljuk e habszivaicsmódszert végig a fu­tószalag mellett” — mondták a szervezők, és senki nem tiltako­zott. Túlzás lenne azt állítani; hogy mindenki lelkesedéssel fo­Parasztsák Magdolna annyi és olyan jó véleményt kapott a tanáraitól, hogy szinte hihetetlen. Mégis igaz: a szomszédos Báta- székről bejáró diáklány négy éven át kitűnően tanult a bajai Frankel Leo német nyelvű gim­náziumban, részt vett az orszá­gos diákköri tanácskozásokon, sportszerető és élenjárt az építő, tábori munkáiban. Sőt, többirá­nyú tehetsége példamutató szor­galommal és kötelességtudással párosul. Mindezek alapján ő lett az idén az év diákja kitüntető cím tár- tokosa a Sugo vica-parti város­gadta az újra megjelenő szerve­zőket, inkább csak afféle „majd meglátjuk mire mennek ...” han­gulat uralkodott a műhelyben. MÁSFAJTA képek ugyanar­ról a műhelyről. Áttekinthető rend a munkahelyeken, ügyes célszerszámok segítik a szerelést. A munkásnő már két kézzel dol­gozik, az asztalán sorakozó al­katrészek és szerelési anyagok speciálisan kialakított tárolók­ban vannak, a szék kényelmes. A korábban majdnem négy percig tartó művelet elvégzése alig egy percig tart. A kommentárból az is kiderült, hogy a szervezők ki­kötötték: óránként legalább tíz percnyi szünetet kell tartani, vagyis a nyolcórás műszakiból nyolcvan perc a munkaszünet. S a termelékenység még így is — vagy éppen ezért? — negyven százalékkal emelkedett a szalag mellett. E filmekkel s a hozzájuk fű­zött kommentárokkal a munka- szervezők bizonyítani kívánták: nem az a céljuk, hogy az elvisel- hetetlenségig fokozzák a munka- intenzitást, hanem az, hogy ké­nyelmesebbé, elviselhetőbbé — s persze: gyorsabbá — tegyék a munkát. VISSZAIDÉZVE az imént em­lített „ihabszivacs”-módszert: nem más ez, mint. amit a szakemberek „gyalogszervezésnek” neveznek. Nem kell óriási összegeket fel­emésztő .beruházás mindössze (?) csak néhány „ötletes”, jól képzett szakember agilis tevékenységére van szükség, ahhoz, hogy racioná­lis rendben menjen a mun­ka. S e „gyalogszervezésre” ké­pes szervezők mégis panaszkodni 'kénytelenek. Mert módszerük egyszerű, olcsó és célravezető, ám annyira mégsem olcsó, hogy egy fillért» se kerülne. Az ilyen és ehhez hasonló munkaszerve­oklevelet, az emlekplakettet — Ligeti Erika szobrászművész al­kotását — és választhat az EXP­RESS Ifjúsági és Diákutaztatási Iroda külföldi jutalomútjai kö­zül. Addig még természetesen hátra van az írásbeli és szóbeli érettségi próbatétele és a megpá­lyázott orvostudományi egyetem felvételi vizsgája is, ahol a ta­nulmányait szeretné folytatni. Az ösztönző és elismerő díjat a városi tanács művelődésügyi osztálya alapította három éve, s ez alkalommal is a középfokú ok­tatási intézeteik hatszáz végzős tanulója közül talált gazdára. zésekre az egyik nagy műszer­gyár az elmúlt évben összesen négy­millió forintot költött Mindaddig azt hitték, ez az összeg túl keyés, amíg a pénzügyi revizorok fir­tatni nem kezdték, hogy mi értel­me volt ennek a négymillió fo­rintos költségnek?! Mert ők so­kallták ezt az összeget egy „kis” szervezésre! „Akkor most mit tegyünk?” — kérdezte a műszergyár szervező­je. S vajon csoda-e, ha a szigo­rúbbá váló gazdasági helyzetben a vállalatok egyre kevesebb fi­gyelmet fordítanak a legegysze­rűbb módszereikkel megvalósít­ható racionalizálásokra — kér­dezzük mi is, nem titkolt álmél- kodással. Hiszen mindenütt a vi­lágon, éppen a szigorú gazdasági' helyzet kényszeríti ki a munka- szervezésben rejlő — és lehe­tőleg olcsón feltárható — 'belső tartalékok hasznosítását. SZERTE A VILÁGON arra ügyelnek, hogy ha egyszer már pénz jutott a beruházásra, akkor . annak megtervezésével és meg­valósításával nemcsak a műsza­ki, a technológiai és. a pénzügyi szakembereket, és nemcsak a gyárépítőket foglalkoztatják. Ha­nem a szervezőket is! Nálunk nem így van. Nálunk felépül a gyár — a statisztikai jelentések­ben szereplő „beruházás” — , az­tán következik a próbaüzem, majd a termelés „teljes gőzzel”, és néhány év múltán fölfedezik, hogy lenne mit javítani a mun­kahelyszervezésen. S csak ekkor jelennek meg — ha egyáltalán hívják őket — a munkahelyszer­vezők. (NE BÍZZUK a pénzügyi revi­zorokra annak eldöntését, hogy ez normálisnak ítélhető gyakor­lat-e! V. Cs. Régit ad ... ...újat kap! Használt rádió, televízió, magnetofon mosé- és hűtőgép, centrifuga cseréjét kérje a j8lk áruházaiban KECSKEMÉTEN: Lakásfelszerelések Áruháza, Petőfi S. u. 5—7. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN: Vas-Műszaki Áruház, Wesselényi u. I. sz. KISKUNHALASON: Halasi Áruház, Lenin tér 1, BAJÁN: Iparcikk-áruház, Béke tér 11. KALOCSÁN: Duna Áruház. Marx tér 11. 969 0 Dr. Molnár János, a bajai Városi Tanács művelődésügyi osztály ve­zetője gratulál és átadja az oklevelet, emlékplakettet Parasztsák Mag­dolnának. (Fotó: Szabó Ferenc.) Olykor elég a habszivacs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents