Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-12 / 109. szám

1981. május 12. • PETŐFI NEPE • 3

Lakók

„Drága a telek. Az építőanyag. Az ember fél élete rámegy, mire kedvére való családi házban élhet” — hallottam a minap valakitől.

Ha viszont tanácsi bérlakásról van szó. az egészen más. Hogy kinek, mi jut az eszébe erről a lakásintézményről, ami a szükség hozta hajdani lakáskiutalásokat illeti, azt az olvasóra bízom. Szükségről beszélek, hiszen megesett vagy harminc esztendeje: az illető házigazdához, fölösleges lakrészébe beköltözni úgy tudott egy igényjogosult család, hogy zárt kapu lévén, azon át „küldte előre” kevés holmiját.

Nehéz idők voltak — elmúltak —, de a lakásgondok maradtak. Sőt! Újabbal tetéződtek: a lakáshasználat és az együttélés néha ma is aggasztó gondjaival.

„Már az is gond, ha lakni kell?!” Alighanem sokan felcsattannának így, ha hallanák, ha látnák: az, méghozzá nem is kicsi,

• Az alsópályaudvari út—vasúti kereszteződésnél tarka látványt nyújt a tanácsi bérlakás.

• Gőzhajó utca 4.: a lakók vigyáznak a házra. (Méhesi Éva felvételei.)

Felújítás milliókért

Panaszlevelek özöne érkezük havonta a Kecskeméti Ingatlan- kezelő és Távfűtő Vállalathoz. Minden hónapban, legalább kétezer. A legtöbb így kezdődik:

„Igazgató eWtárs! Hasson oda,. és mentsen meg bennünket, mert...”

De ki, vagy mi ellen kell megvédeni a lakásokat és bérlőiket?

Batthyány utca 2: A szobában a parkettán, baltaél nyomai láb- hatóik. Amíg egy család ott lakott, tőkének -használta a padlót. A gyűjtést azon aprították. A család elköltözött — itt az alkalom, hogy az IKV a helyiséget rendibe hozza. Nem kevés pénzzel és munkával, hiszen a szoba földjét is

— a lakók által okozott minősíthetetlen szennyezés miatt — egy méter mélyen ki kell cserélni. Azután jöhet a felújítás, a karbantartás. Ilyen célra a vállalat évi 35—40 millió forintot költ, hogy a hozzá tartozó több ezer ingatlan épségét megőrizze.

Sokat tehetnének azonban maguk a lakók is otthonuk, házuk védelmében.

Tesznek is, már azok, akik — Csibrány Pál igazgató szerint — „ megértek a kultúrált lakáshasználatra”.• A Csongrádi utca 33. számú ház egyilk lakását a 81 éves Tóth And- • rás és 75 éves felesége harminc esztendeje bérli. Ügy vigyáznak rá, mint a sajátjukra.

Kilenc gyerek mellett nem telik

Zs. Kovács IAszlóné otthon levő kilenc gyermekével a Vasút utca 4. számú háziban -két szoba- konyihás — egy ideje fürdőszobával bővített — lakást bérel az ingatlankezelő vállalattól. Népes családjára tekintettel, ingyen.

— Nem vagyok könnyű soriban. Gyermekeimet egyedül nevelem, mióta a férjem meghalt

— mondja az asszony. — A gyes áprilisban letelt és most az M'HSZ-ihez járok hajnalban takarítani. Így, a 4 órás munka mellett, el tudom látni a családomat. Annyira haladtunk, hogy a tanácsi bérlakásunkban egy kis. ol- d-alhelydséget kialakítottunk fürdőszobának. A vízmelegítőért 3600 forintot fizettünk. A vízvezetékszerelő ezerötszázat kért. A villanyszerelő ezernégyszázat. Most ott tartunk, hogy -még csempét kell venni, olcsót, háromforintosat, hogy legalább védje valami a falat.

Bizony, a lakásra is ráférne egy alapos festés, mert a fal ecsetet nagyon rég nem látott.

— Négyezerért jönne el a festő! Ne haragudjon a világ, de azt én nem bírom fizetni — panaszolja az asszony.

Zs. Kovácsné, aki tíz gyermeke közül kilencről maga gondoskodik, bár nem lalkbérfizető méltányosságból nem venné rossz néven, ha az IKV az éves festések alkalmával egyszer rájuk is sort- kerítene.

Nem messze ide, az alsó-pályaudvari útkereszteződés- szegletében, már vilharvertebb képet mutat az ottani' bérlakás. A szél á nyitott udvarból papírdarabokat sodor szerteszét. A szomszéd üzem, az Új-pesti Gépelemgyár keméti gyáregységének kooperátora, Rózsa György szerint a tavasz elején a háziak ahhoz a kis fához kötötték a lovukat, melyet a dolgozók ültettek el társadalmi munkában.

Szalai Gyula portás mégis bizakodó:

i— Remélem, jó szomszédok leszünk — mutat amoda, ahol a kerítésen most ruhák száradnak. — A lovat nem pányvázzák már a fához. -Láttam, a hulladékpapírt is szedegették a múltkor. Idejött hozzám az egyik -kisgyerek: „Gyula bácsi, összeszedtük ám a papírokat!" Mire én: „Ezt nagyon jól tettétek!”

Feszültség,

nemcsak a hálózatban

Míg a gondatlanság és a karbantartás elégtelensége pusztítja a parkettet, mállasztja a vakolatot, s a környezetnek se válik előnyére — a lakóközösség érdekeit, semmibe vevő. kirívó magatartás idegőrlő, sokak életét megkeseríti.

Cs. Erzsébet, egy Trombita utcai háziból: .

— Van úgy, hogy éjjel kettőkor arra ébredek, hogy alattunk, a földszinten már megint hajci- hőznek. Szentségeinek, káromkodnak. Este a tévé hangját alig hallom, annyira túlharsogják odalentrőL

G. Áronná ugyanonnan):

— Húsz éve lakunk a házban. Az a zsivaj, ami a szomszédból jön december óta, elviselhetetlen. A rendőrök háromszor jártak itt, hiába. Akkorra elhallgattak.

— És a házmester?-— Az nekünk nincs.- Furcsa. Alig van olyan bérház, amelyben a házfelügyelő is ugyanott lakna. „Vigyázz! Nagyfeszült- ség-,!” — hirdeti figyelmeztetően a tábla a villanyórák mellett — ugyanakkor a kápufel-iratok eligazítanak: a Csongrádi utca 33-as ház felügyelőjét a Villám István utca 14. szám alatt, a Kas zap utcaiért« valahol a Bethlen körúton találom, és így tovább. Nem szerencsés megoldás, az biztos!

A legtöbbet, legalább emberileg, mégis a lakók tehetnék egymásért. Mint a Széchenyivárosban, a Gőzhajó utca 4. szám alatt, ahol ötvenhat család él egy fedél alatt, békességben.

Egy boldog ház

Tizenkét éve lakják a házat. Az első beköltözők voltak a Széchenyivárosban. Szeretik a szépet, a zöldet, a tiszta környezetet. Kardos Sándorné férje virágággyal örvendeztette meg lakótársait. Rózsát, szegfűt, árvácskát és nefelejcset ültettek bele.

— Nekünk szép, a lakóknak — mutat a kertjükbe Kiss József- né, aki kis történettel példázza összetartozásukat:

— Látja, mint most is, ha jó idő van, kint üldögélünk. Míg -kilencen kint vagyunk, addig a tizedik odabent megsüti a süteményt. Aztán kihozza.

Ferenczi Imréné szegedi. Nyolcvanéves. Vendégségben van itt.

— A családok nem civakodnak. A gyerekek is szeretik egymást. Mintha testvérek volnának, úgy cserélik egymás közt a játékaikat. Írházi Feretncné, fiatalasszony, csökkentlátó lakótársnőjét el szokta kísérni az orvoshoz. A Körösi urat meg, aki mozgássérült, kocsijában kitolják a napra — buzgón sorolja Ferenczi néni.

Milyen, különbözőek az emberek! '

Ha már van "hol lakni ok, vannak, akik hangoskodnak, rombolnak; a forró palacsintát egyikük nem azért vitte a szomszédjának, hogy megkínálja vele, hanem hogy az arcához vágja; akadt olyan zord férfi, aki ruhátlanul nyitott ajtót a csótányirtók- nak, hogy a kártevő-szolgálatot ténykedésétől elriassza. A válogatott szidalmaktól: „Rák lepje be a tüdődet!”, addig, hogy a haragos szennyvizét reggelente udvartársa lépcsőjére öntözi — hie- tetlenül találékonyak egyesek, amikor másoknak ártani akarnák.

A vendég Ferenczi néni és az ismerős ötvenhat család, szerencsére, nem közülük való. ök megtanultak lakni.

Kohl Antal

KUN AD ÁCS:

Lépés az összkomfort felé

Kunadacs sok mindent köszönhet annak, amit a szakemberek új gazdasági mechanizmusnak neveznek, s ami végletekig leegyszerűsítve a lehetőségek megteremtését és kihasználását jelenti. A hatvanas évek végéig úgy tűnt, ez a falu is egy lesz a kecskeméti járás, lassan-lassan elnéptelenedő községei közül, s nem lett volna meglepetés, ha ez I jóslat beteljesedik. Néhány ember a belterületen, a többség villany nélküli tanyákon: tipikus alapképlet. 1968-ban azonban megkezdődhetett valami más, valami olyan, amire ma már minden kunadacsi büszke. A fejlődést a jól gazdálkodó termelőszövetkezet eredményeire alapozhatták; s ahol jól fizetnek, onnan nemigen kívánkoznak el.

A hetvenes években a Magyar Hírlap még a „Százházas falu” címmel írt a kumda-csiakiról — aztán -már ez sem volt jellemző, öt év alatt 130 családi házat épített a fiatalság. A tanács segítségével csaknem minden arra érdemes — tehát: a jövőben ds megmaradó — tanyát villamosí- tottaik. A belterületi utakat szilárd burkolattal látták el. Átadtak egy új művelődési házat, építettek hat tantermes iskolát; egyszóval mindent, megtettek, amivel vonzóvá tehették a falut. A kunadacsiak sem tétlenkedtek: közhasznú társadalmi munkájukkal jó néhány értékes helyezéshez juttatták falujukat a településfejlesztési versenyben.

Így érkezett el az a nap,' amikor elkezdhették törni a fejüket:

miitől lenne „összkomfortos” a község.

Munkaalkalom? A hintőpor- gyár — a KHV kunadacsi leány- vállalata — lehetőséget kínál azoknak, akik az ipart választják. A háztájiban errefelé az állattartás és a' dohánytermesztés a sláger — gond nincs vele.

Lakás? Nemigen észlelik, hogy csökkent volna az építkezési kedv. Igaz, nem is ad erre okot a tanács. Négyzetméterenként 5 forintért (négyszögölenként 18 Ft) adják a telket, amelyek közül a legkisebb 245 négyszögöl. Ha azonban három- vagy több gyerekes az építtető, egyforintos négyzetméterenkénti áron kapja a házhelyet, amire 1000 forint a

villiainybevezetés díja és 1500 az útközmű ára. Csoda-e, ha jelenleg ds 42 építkezés van folyamatban? Igaz, az OTP-kölcsönt kevésnek tartják, de segítenek magukon: még a kőműves is típustervre építtet a plusz 10 százalékért. Magó Anna vezető óvónő hatvanezer forintos szülőd segítséggel és 200 ezer forintos peda- góguskölcs önnel vágott neki az építkezésnek. Két szobás, több mint száz négyzetméteres háza lesz, annak rendje s módja szerint alápincézve. Eddig körülbelül 270 ezret költött, s van még 130 ezer forintnyi kiadás — azaz telekkel, miegyébbel együtt kerül összesen 400 ezer forintba az a ház, amiért Kecskeméten biztos elkérnék a dupláját. — Kicsit eltértünk a tárgytól, csak azt akartuk bizonyítani: a lakás sem megoldhatatlan gond.

Halcsik Antal tanácselnök és Sipos Balázs vb-titkár mondja el, mire is k'észül az új ötéves tervben a község.

— A belterületen, 280—300 házban körülbelül kilencszázan. élnek — a lakosok fele — s majdnem mindenki Mrátott magának csőkutat. Azonban csak alig nyolcvan házban van hidrofór, azaz, a víz bevezetése megoldatlan. Ezért gondoltunk arra, hogy községi vízmüvet építünk.

— Nur. iijiS nagy Salat ez egy Hisközt.ágnéfc?

— Az előzetes becslések szerint kell hozzá nyolc kilométer vezeték, egy hádroglóbusz, egy kezelői épület és két kút, mindez tízmillióba kerül. Évente 250—300 ezer forint a fejlesztési alapunk, ebből nemigen ugrálhatunk. A múlt ötéves tervben azonban tartalékoltunk 700 ezer forintot — ezért már van is egy 170 méteres kiütünk — van 100 ezer forint maradványunk, meg ami évente összejön.

— Ez eddig maximum kétmillió.

— Pontosan annyi. Telkenként illetve házanként 'tízezer forintba kerülne a vezeték — ezt öt év alatt féléves részleteikben kell fizetni — amiből hárommillió jönne össze. Az Országos Vízügyi Hivatal 20 százalékos támogatást

— 2 milliót — és a megyei tanács is ugyanennyit ad, a maradék egymilliót az Észak Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat állja. ;

— Mikor valósul meg mindez?

— Nyár végére elkészül a 'kiviteli terv, az ősszel megalakíthatjuk a vízműtársulatot, s jövőre megkezdődhet a hm-niká. Ha minden úgy alakul, ahogy szeretnénk, 1983 végére talán már vezetékes víz lesz mindenütt a faluban. Ez a község legnagyobb beruházása amióta csak fennáll

— ezzel szeretnénk összkomfortossá tenni Kunadacs ót.

B. J.

Találkozás a természettel

MEGJÖTT a jó idő, fellendült a turistaszezon. Az utazási 1 szervek közül talán az Express, .vagyis az ifjúsági utazási j iroda teszi a legtöbbet azért, hogy minél számosabban megismerjék a megye kirándulási helyeit, lehetőségeit. Erre vall, hogy időnként füzeteket ad ki, amelyek turistautak, megyebeli kirándulások szervezésére buzdítanak, s éhhez se- j gítséget is nyújt az utazási iroda.

Különösen hasznos a Kiskunsági Nemzeti Park turistaútjai című füzet, amely az egyes területek — Tőserdő, szikes tavak, szikes puszta, izsáki homokbuckák, Kolon-tó, Bugac, Orgavány 'tájvédelmi 'körzet — természeti értékeinek, látnivalóinak rövid felsorolása után túraútvonalak leírásával se- gítí a szervezett kirándulókat. Néhány térképvázlat, s a legjellegzetesebb növények rajza szintén kedvcsináló az útra.

TAGADHATATLAN, hogy propagandacélból készült a | Bács-Kiskun megyei kalauz című füzet, ami így kezdődik: Legyen vendégünk Bács-Kiskunban. — Bár .minél több eh- hez hasonló invitálást olvashatnánk szerte az országban. Ta- j Ián akkor pár ezren errefelé is ellátogatnának a ma még fő- I leg csak a Balaton felé tartó idegenek és hazánkfiai közül.

Ez a füzet ajánlott programokat tartalmaz egyénileg és csoportosan kirándulóknak, felsorolja az ajánlott étkezési lehetőségeket, szálláshelyeket — bizony ebben nem bővelkedünk! —, múzeumokat, egyéb látnivalókat, a nemzeti park | túraútvonalait. S azt sem lehet a füzet készítőinek a szemére vetni, hogy hazánk más tájaira is ajánlanak útvonalakat, két- és háromnapos kirándulásokat, természetesen in- M nen a megyéből, autóbusszal, az irányárak megjelölésével.

A megyei ajánlott programok között szerepel külön-külön a bonbáspusztai, bugaci, laijosmizsei — lovasbemutatókkal —, helvéciai, érsekhalmi, vaskúfi, hajósi — borkóstolókkal —, nagybaracskai — halászlé bajai módra! —, kalocsai kirándulás, városnéző Kecskeméten, Kalocsán és Baján. Csak két kiragadott példa a nemzeti park túrái közül: Kecskemét városnézés, fülöpházi homokbuckák, ebéd az izsáki pásztorcsárdában, Füilöpszállás, Kelemenszék madárrezervátum. A másik útvonal: Kecskemét, ócsai láperdő ('tájvédelmi 'körzet). román kori templom, műemlék falu. kopjafás temető. Apajpuszta, KNP-múzeum.

ŐSZINTÉN SZÓLVA még az igen szűkszavú, minden hatásvadászatot nélkülöző szerény kis füzet elolvasása is kedvet ébreszt az emberben a hazulról való kimozdulásra. Elképzelhető, hogy csekély munkát igénylő üzemi, munkahelyi szervezéssel figyelemfelkeltéssel máris lehetne egy- egy csoportot összevenbuválni. Hát még, ha a néhol szokásos vállalati támogatás is csökkentené a sétautakig, célállomásig elvivé autóbusz költségeit.1

Az Express tehát jó ügyet szolgál az ismertetőkkel, az utak lebonyolításával. Kérdés csak az, mennyire ismertek ezek a megyében? Főleg a városokban, a megyeszékhelyen, lakótelepeken. (Természetesen a szűkebb pátria megismerése Yj egyaránt fontos a falusi és városi ember számára, hiba lenne mindezt csak városi ügynek felfogni!) Ha az 1979-ben kiadott — Rota-gépen nyomott — kis füzet csak most került — buzdításként — e sorok írójához, s hasonlóan a „megyei kalauz” is, feltehető, hogy még nagyon sokan vannak, akik, bár szívesen vállalkoznának ilyen utakra, semmit sem tudnak ezekről a lehetőségekről. Főleg azok számára lenne hasznos, akik maguk is szervezőként léphetnének fel, legyen szó az iskolák tanárairól, vagy egy-egy vállalat, intézmény sport- ős kulturális felelőseiről, a KISZ. a szakszervezet megbízót, 'tatról:

Jó lenne ezenkívül, ha csoportok szerveződhetnének a munkahelyen kívül is, például a nyugdíjasok vagy mozgásra vágyó egyéb lakótelepi emberek számára. Érdekes kezdeményezés a kecskeméti műsorfüzetben hirdetett városkörnyéki kerékpártúra, amire.bárki jelentkezhet május 16-án reggel nyolc óráig a szédhenyivárosi parkerdőben.

A megyei Természetbarát Szövetség is gyakrabban hallathatna magáról. Ideje volna ehhez felajánlani lapunk sportrovatának hathatósabb támogatását, s egyáltalán a szabad idő hasznos eltöltését segítő — egyelőre még nem létező — rovatban a tanácsadás mielőbbi megkezdését.

MINDENESETRE az Express-füzetek bizonyítják, téves az a nézet, hogy a turisztika viszonylagos vagy tényleges elmaradása nálunk a vidék egyhangúságával függ össze. Igaz, nincsenek hegyeink, de két nagy folyó is határolja a megyét, s a természeti ritkaságok, tájvédelmi körzetek mellett a megyehatáron kívüli „kalandozások” — szarvasi, tíszakürti arborétum, Csongrád, Tolna, Pest, Szolnok megyei látnivalók is Itt vannak egészen elérhető közelségben.

Gondolná kell természetesen az egyes korosztályok igényeire, fizikai teherbíró 'képességére, a gyermekek és idősek V sajátos életkori, nem utolsósorban anyagi helyzetére. Olcsó és pihentető lehet például a még meglévő — sajnos, egyre fogyó — kisvasutak, szárnyvonalak, erdei szállítójáratok igénybevétele, netán ilyen célokkal való kiépítése — ahogy Tiszakécskén történt.

DE MINDEZ csak gondolatébresztő. Úgy hírlik, hogy a megyei Testnevelési és Sporthivatal illetékesei is hasonlóban törik a fejüket, de konkrét elképzelések is vannak a- megye turisztikai életének megszervezésére, ébresztésére.

Lapunk szerkesztősége szívesen ad helyet a megyei sajtóban minden ezzel kapcsolatos kezdeményezés, ötlet, javaslat felkarolásához. Azért is. hogy a várható, illetve életbe lépő ötnapos munkahét bevezetése után a vele járó szabad idő minél hasznosabb eltöltéséhez a választási lehetőségek is megteremtődjenek. T. P.

A MÉM ÖSSZESÍTÉSE

Helytelen tárolás - félmilliárdos veszteség

Pályázat olcsóbb tárolóházak tervezésére

öt év alatt egynegyedére csökkent a helytelen tárolásból eredő műtrágyaveszteség, a vegyianyag- raktározásra nagyobb gondot fordítanak a mezőgazdasági üzemekben — állapították meg a MÉM-ben a megyei növényvédelmi állomásokon most elkészült ellenőrzési összesítésekből. Az állami gazdaságok, a szövetkezetek a földek mellett körültekintőbben választják ki a tárolás helyét, és már általános, hogy fóliával borítják a műtrágyát. Sok helyen betonalapot készítenek a Veszteségek csökkentésére, és műtrágyatárolók sora épül.

Ahhoz, hogy a helytelen, szakszerűtlen tárolásiból adódó, még mindig évi 500 millió forint tárolási veszteség tovább csökkenjen, újabb intézkedésekre van szükség. Hamarosan megérkeznek az import karbamid műtrágya- szállítmányok, s e milliárdos érték raktározása külön gondot okoz, mert a vízben jól oldódó, a nedvességre érzékeny karbamid fokozott védelmet igényel. Az üzemek az ipar segítségével felkészülnek a szakszerű tárolásra. Az AGRCTRÖSZT megrendelésére a Tiszai Vegyikombinát 50 százalékkal növeli a fóliagyártást, külön műszakot szerveznek, hogy a mezőgazdasági üzemek igényét kielégíthessék. A megyei növényvédő állomások szaktanáccsal szolgálnak a legmegfelelőbb tárolási módok megválasztásához.

A műtrágyák egy része már tárházakba kerül. Jelenleg 23, egyenként ezer tonna kapacitású műtrágyaraktár működik az országban, az idén Lakitelekien, Nagydorogon és Lentiben újabbakat adnak át. Az egyenként

30—40 millió forintba kerülő tárolók 'többsége a mezőgazdasági üzemek összefogásával, társulásban, közös anyagi ráfordítással épül.

Az olcsóbb tárolóházak típustervének kidolgozására a MÉM pályázatot tett közzé. Az egyik nyertes alkotás már a gyakorlatban is sikerrel vizsgázott, Albán elkészült az első sátortető-borítású műtrágyatároló. A következő években ehhez hasonló tárolók sora épül, felváltva a jelenleg még meglévő ideiglenes tárolóikat. (MTI)