Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-12 / 109. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. május 18. Legfölül az országcímer. Alatta ez olvasható: Okle­vél a BUDAMOBIL Buda­pesti Járműszövetkezet Var­ga Ferenc lakatos szocialista brigádja részére. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 36. évfordu­lója tiszteletére kezdeménye­zett szocialista munkaver­senyben elért eredményei­nek elismeréséül adományoz­ta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága. És az aláírás: Kádár János, az MSZMP KB első­titkára. Akikre nemcsak Kalocsán /»• 1 , 1 P.. 1 KIRÁLY JÓZSEF l lgyelteK IÖI ÉS LAKATOSTÁRSAI A jó munka — kiállás Király József brigádvezető ke­mény lakatos keze óvón fogja a kék mezejű oklevelet, s mutatja Fehérvári Imrének, aki a párt- alapszervezet titkára itt, a szövet­kezet'kalocsai telepén. Náluk van a másik kitüntetés, a Szakma Ki­váló Brigádja címmel kapott pla­kett is. Friss az öröm, hiszen csak egy-két nap múlt el azóta, hogy a fővárosban, a BUDAMO­BIL székhelyén valóra vált a ka­locsai munkaközösség álma: olyan elismerésben részesültek, amilyet csak az ország legjobbjai mondhatnak magukénak. Jókedvű a párttitkár is, hiszen a Központi Bizottság elismerése közvetve a munkahelyen folyó politikai mun­kát is minősíti. Tavaly tavasszal, néhány nap­pal a XII. pártkongresszus előtt Király József ezt mondta: — Rajtam kívül még négyen tagjai a brigádból az MSZMP- r.ek, s elhatároztuk, hogy a kong- retszusi és felszabadulási munka­versenyben, ha lehet, akkor még lelkiismeretesebben és lelkeseb­ben dolgozunk. Ezt a brigád ré­széről a párt politikája melletti is­mételt kiállásnak tekintjük. Köszönet a nagykövettől A szavakat tettek követték, il- ieve azok is előzték meg, hiszen a .Varga Ferenc -brigád -a-kong­resszusi verseny 1979 augusztusi indításától kezdve a szokásosnál is nagyobb akarással dolgozott a járműkészítő üzemben. A tizen­nyolc tagú közösség kulcsszerepet játszik a telepen: rajtuk múlik, hogy a lakókocsik és a nyerges­vontatók időben kigördülnek-e a kapun, ugyanis a végszerelés a feladatuk. A kongresszusi verseny első szakaszában, 1979-ben Tajga la­kókocsikat is gyártottak, szov­jet megrendelésre, a hideg égövön dolgozó olajkutatóknak. A meg­rendelők kérték, hogy ha lehet­séges, tizenöt nappal határidő előtt szállítsák ki a száz lakó­kocsit, mert nagy szükség lenne rájuk. A Varga Ferenc brigád a vállalásánál is gyorsabb munká­val lehetővé tette az egy hónap­pal hamarabb történő kiszállítást. Ezt még Pavlov elvtárs, a Szov­jetunió budapesti nagykövete is megköszönte levélben, — A BUDAMOBIL Járműszö­vetkezet a speciális közúti gépjár­művek készítésével foglalkozik. Termékeink az elmúlt öt évben tiva azt is megérdemelné, azért, mert sokat tesz Kalocsáért. Tag­jai patronálják a helyi cigányis­kolát és a fiúnevelő intézetet, karbantartó munkával, a szülők nélkül felnövő gyerekek pártfo­gásba vételével. kommunista mű. szakokkal keresett pénzadomá­nyokkal. Javítanak véradókocsit és kerítést is, ha arra kérik őket. A hármas jelszót követve — Számos újítással segítették elő a verseny idején a hatékony­ság fokozását — mondja el Fe­hérvári Imre párttitkár. — Egy ponth'égééztőt átalakítottak, hogy eredményesebben 1 lehessen hasz­nálni szerszámosládák készítésé­nél. Ésszerűsítették a kocsiágy- tartó hevedert, kidolgozták a nagykocsik tengelyének légrugó­val való emelési módját, és még sok hasznos ötlet dicséri a bri­gád szakembereit. A Varga Ferenc brigád tagjai­nak zöme lakatos, néhányan be­tanított munkások. A hármas jel­szót követve részt vesznek a köz­életben, van közöttük munkásőr, pártbizalmi, KISZ-titkár Többen tanulnak. Akik a Szakma Kiváló Brigádja címért és a kongresszu­si oklevélért Király Józseffel együtt dolgoztak: Balogh György, Illés Istvánné, Jánosi Istvánná, Juhász Zoltán, Kocsi Gábor, Kor­sós Lajos, Lakatos István, Nagy Péter, Preszmayer István­né, Matos István, Skornyik And­rás, Szabó Péter, Szabó István, Korsós Tibor, ifj. Vén Imre, Fe­renc János és Király Józsefné brigádtag. A. Tóth Sándor. 0 A HUNGAROCAMION-nak készített pótkocsikkal tőkés importot helyettesíte­nek. Egy ilyen kész jármű mellett gyűlt össze a brigád, amelynek lét­száma bővült az utóbbi idő. ben. 0 A Varga Fe­renc brigád vezetője. Ki. rály József — jobbról — és a telep párttitkára. Fehérvári Imre. teljesen kicserélődtek — tájékoz­tat a kalocsai telep párttitkára. — Évente hat-nyolc új típust fej­lesztünk ki. A nyerges pótkocsik gyártását fejlesztettük elsősorban, és ezeket sikerült minden piacon versenyképessé tennünk. Nőtt a szövetkezet exportja. Különösen a tőkés exportot bővítettük nagy ütemben. Hetvenötben 130 ezer dollár volt a tőkés értékesíté­sünk összege, tavaly pedig már 4,7 millió dollár. A kimagasló eredményekért 1974 óta minden évben elnyertük a KGM Kiváló Szövetkezete címet. Ezekért a si­kerekért sokat tett az itteni Var­ga Ferenc brigád is. Kezdeményező szerepben — Végig olyan lelkesedéssel tudtunk dolgozni, mint amilyen lelkesedéssel 1979 júniusában a Kohó- és Gépipari Minisztérium­hoz tartozó szövetkezetek szocia­lista brigádjaihoz felhívást intéz­tünk: a pártkongresszus és a fel- szabadulási évforduló tiszteletére indítsunk munkaversenyt — adja meg a brigádsiker magyarázatát Király József. A munkában arra törekedtünk, hogy a kész kocsik minőségileg és esztétikailag is kifogástalanul hagyják el a telepet. Évente ál­talában 600—700 különböző típu­sú járművet szerelünk össze. Ezek háromnegyed része export­ra készül. Tudjuk, hogy a BUDA­MOBIL hírneve jelentős mérték­ben rajtunk múlik, és egy icipi­cit a magyar iparé is. Ezért igye­keztünk úgy dolgozni, hogy miat­tunk ne essen csorba egyiken sem, hanem inkább erősödjenek az or­szág határain kívül. Ha lenne olyan cím, hogy „a város kiváló brigádja”, akkor az egykori helybeli pártmunkás, Varga Ferenc nevét viselő kollek­Vigyázzállástól a partnerségig „Üzemi kihallgatásokat az Üzemvezető úr, vagy annak he­lyettese tart minden este 18 (6 óra) órakor. A kihallgatásra való jelentke­zés szolgálati úton történik — és. pedig kihallgatásra jelentkezni először a felügyelőnél, majd an­nak engedélyével jelenhet meg személyesen kihallgatáson ... A kihallgatásokon és általában a feljebbvalókkal való beszélgető- seknél vigyázzállásban kell állni. Ez vonatkozik úgy a férfi, mint a női nemre”. Eddig olvasva egy — „Vélemé. nyünk a munkahelyi demokrácia érvényesüléséről” című mad dol­gozat bevezetőjét, bizonyára leg­többen meghökkennek. Némelyek italáh a szemükhöz is kapnak: „Jól llátok? Ez lehetséges?!” Szerencsére következik a záró­jeles megjegyzés, amely szerint az idézett részlet az egykori Platter János Korizervipari és Kereske­delmi RT. alkalmazásában levő munkavállalók részére 1934-ben kiadott Tájékoztató-ból való. Ilyen szellemesen — újságírói zsargonnal kifejezve ibliiokfango- san — indítják írásukat a Kecske­méti Konzervgyár Keleti Károly szocialista brigádjának tagjai, akik szintén résztvevői voltak a Munka és művelődés jelszóval meghirdetett vetélkedő döntőjé­nek. Aztán így folytatják: „Napjainkban, amikor a párt- és társadalmi szervek, a vállalat fel­ső szintű vezetőinek ajtaja a nap bármely szakában nyitva áll a dolgozók előtt, szinte elképzelhe­tetlen, hogy néhány évtizeddel ez­előtt ilyen viszony volt munkás és munkáltató között. Fordítva is igaz. azt sem hittük el. hogy az egyszerű munkás véleményét oly sok dologban kérik, meghallgat­ják. hogy képviseltethetik magú. kát. az élet minden területén. Ma mindez természetes.” Ezután szólnak azokról a fóru. írnokról, amelyek lehetőséget adnak az üzemi demokrácia érvényesü. lésére. Kiemelve, hogy a lehető­ség azonban csak az egyik oldal, a másik mindenképpen a köteles­ség. ami vezetők s a dolgozók szá. mára egyaránt konkrét feladatok, lkai jár. Majd önmagukról: „Brigádunk tagjai részben vá­lasztott funkciójukból eredően, részben munkaköri kötelezettség­ből vesznek részt a tanácskozáso­kon. A lehetőségekkel azonban nem mindig élünk. Különösen az irodaházban dolgozók hallgata­gok a termelési tanácskozásokon.” Tapasztalják, hogy a kisebb kö­zösségekben nyíltabbak a viták, álláspontjukat többen kifejtik. A nagyobb közösség előtti szereplés sokakat zavar. „No meg áz sem kellemes, ha valakinek nem adnak igazat, mert esetleg csak egy kisebb cso­port érdekét képviseli. Ezért na. gyón jó, hogy — a korábbi gya­korlattal ellentétben — az iroda, házban is minden területvezető hetenként tájékoztatást ad a vál­lalat eredményeiről, a soron levő feladatokról.” Az élet igazolja a demokrácia kiszélesítésére tett intézkedések helyességét. . „Vállalatunknál a korábbi évek. ben az egyes üzemek műszaki fel. készítését csak a műszaki vezetők és az üzem vezetője Vitatták meg. Most már több esztendős gyakor­lat, hogy a kulcsfontosságú mun­kakörök szakmunkásait is meg. hívják erre a tervezési munkára. A nagyobb nyilvánosság előtt zajló vita azóta nagyon sok hasz. nos szervezési intézkedést eredmé­nyezett. Különösen a dzsemfőző munkásasszonyok kényszerítették rá a műszakiakra több olyan ja­vaslatot, melyek megvalósításá­val szervezettebbé vált a munka, létszámmegtakarítást értek el és javultak a munkakörülmények.” A Keleti Károly szocialista bri­gád tagjai is úgy vélik, hogy a ki. sebb közösségekben kell felkészí­teni a dolgozókkal a nagyobb fel­adatok megoldására. Itt kell kiala­kítani olyan légkört, amelyben nyugodtan kifejthetik álláspontju­kat, s ha IkeU meg is védhetik azt. A 'közélet további demokrati­zálása szempontjából olyan tiszt­ségviselőik ki- és megválasztását tartják fontosnak, akik csoportjuk vagy a nagyobb kollektíva érde­két személyes céljaik fölé tud­ják helyezni. Akik — ha meg­felelően felkészítették őket a vi­tára, a helyes álláspont megvédé­sére, állják is a sarat — akik nem írnak alá javaslatot, elhatá­rozást, ha azzal nem értenek egyet. Akik nem szavazzák meg az elő­terjesztést, ha nincsenek meggyő­ződve annak helyességéről. iVezetőiktől pedig elvárják, hogy gondoskodjanak az arra rátermettek felkészítéséről, s olyan módszerrel vezessenek, ami a demokratizmus kiterjesztését szolgálja. Senki ne érezhesse úgy, hogy jó javaslatát, észrevételét figyelmen kívül hagyták. Teremt­senek olyan légkört, amelyben természetes és szinte kötelesség a véleménynyilvánítás fontosabb tennivalóikkal kapcsolatban. Írásuk zárómondatával is to­vábbgondolkodásra késztetnek a Keleti Károly szocialista (brigád tagjai. Idéznek a bizalmi testületi ülés 1981-es jegyzőkönyvéből: „A mozgóbér felosztására tett javas­latot a bizalmi testületi illés 79 igen szavazattal, 11 ellenszavazát- tal hagyta jóvá.” Vigyázzállástól — eljutottunk a partneri viszonyig. Természetesen ehhez a mun­kásnak a gyár tulajdonosává kel­lett válnia. Az üzemi demokrácia pedig a tulajdonosi tudatot is mélyíti. T. I. PÁRTALAPSZERVEZETEINK ÉLETÉBŐL A taggyűléstől a teryteljesítésig Az üzemvezetői irodában éppen reggelizés közben találtunk rá Antalicz Mihályra, a Szerszám­gépipari Művek kecskeméti gyára pártalapszervezetének titkárára. Az ötvennyolc kommunistát négy pártcsoportba szervezték a mű­szakszámoknak megfelelően, a 4. számú pártcsoportba az alkalma­zottakat sorolták. — Korábban a pártalapszerve- zet cselekvési programban rögzí­tette a termelés segítését, most határozatban szabtuk meg tenni­valóinkat. Negyedévenként tag­gyűlésen értékeljük a terv telje­sítését. Legutóbb arról tudtam beszámolni, hogy teljesítettük a tervet, igaz, csak forintban, de gyártmány féleségekben nem min­den készült el. Ilyenek voltak a járműfékek, a pneumatikus gé­pek. Sajnos, ennek a háttéripar volt az oka. Régóta akadozik az öntvény-, a rugó- és a gumial- katrész-ellátág. Emiatt áll a sze­relés. Ma ott tartunk, hogy tíz­milliós félkészáruállomány-növe- kedéssel számolunk, s a végter­mék csupán zökkenőkkel készül­het el. A gyár termelési profiljához tat tozik a prés légkalapács, amely­hez éppen a kovácsolókapacitás hiánga miatt, nem tudnak szer­számot adni. A pártalapszervezet vezetősége taggyűlésen tárta fel az okokat, s határozatban mondta ki, lehetőséget kell találni min­den módon e termék gyártására. A gazdasági vezetők intézkedése­ket is tettek, próbálkoznak tsz- melléküzemágakkal, s jelezték a gondokat a felsőbb vezetésnek is. — Nagyon jó nálunk az infor­mációs hálózat, a kommunisták jelzik a termelésben fellelhető gondokat, a hangulatot, az üzemi légkört. Egy példát erre: A hazai hiányok miatt importból rendel­tünk öntvényeket, amelyek későn érkeztek meg. Taggyűlést hívtunk össze, s kértük a kommunistá­kat, segítsenek meggyőzni az em­bereket a túlórázásra, fejtsenek ki hatékonyabb termelési agitá- ciót. Nem volt könnyű, de sike­rült hatni az emberekre, akik fel­buzdulok a kommunisták példa- mutatásán, vállalták a túlórát, s olyan helyen, ahol nem volt há­rom műszak, a három műszakot. Ennek köszönhető a negyedéves terv teljesítése. A pártalapszervezetek egy ko­rábbi határozata kimondja, segít­sék olyan módon a gazdasági ve­zetést, hogy a szakmunkások több szakmát sajátítsanak el. Ehhez minden lehetőséget megadnak, sőt a több szakmával rendelkezők órabéremelést is kapnak. — Erre a szükség vitt rá ben­nünket, de előnye is van. A for­gácsolószakmában például meg­valósíthatjuk a rugalmas átcso­portosítást, hiszen az esztergá­lyos végezhet marós, vagy furós- munkát. Az átcsoportosításra ép­pen a gyár vegyes profilja miatt van szükség. Az információs há­lózatunk ebben az ügyben agi­tált. jelzett, de önmaga is részt vett. Ma már nagyon sok szak­munkásunk több szakmával ren­delkezik. A szakmunkásellátásról tárgyalt pemrégiben a pártalapszervezet vezetősége. Megállapították, hogy a létszám ugyan megvan, de ösz- szetételében nem megfelelő. Ezért kétirányú segítséget nyújtanak. Egyrészt a szakmunkásképzéshez, másrészt a felnőtt betanított mun­kások szakképesítésének megszer­zéséhez. Jó megoldást is találtak erre. — Munkásaink nagy része vi­déki, s számukra kidolgoztuk a szakmai, a politikai képzés tema­tikáját. A lényege ennek, hogy minden negyedévben egy hét alatt kell lebonyolítani a termelési ta­nácskozásokat. Azok a munká­sok, akiknek nincs Ilyen elfog­laltságuk, azok szakmai, politikai oktatáson vesznek részt délután 1-től 3-ig, és még az autóbuszu­kat is elérik. Évente így 32 órá­ban képezzük ki őket. Mondanom sem kell, hogy a foglalkozásokon való megjelenés nem kötelező, de az indirekt agitáció meghozta az eredményt. A kecskeméti gyár pártalap- szervezete részt vesz a tervezés­ben és természetesen annak vég­rehajtásában. Ezért nagy a fele­lősségük, ám egy nyelven beszél­nek a gazdasági vezetőkkel, a munkásokkal, ígyrbiztosíték van a'j termelési terv végrehajtására Gémes Gábor Üj gépekkel, régi technológiával A SZERSZÁMGÉPEKKEL ke­reskedő TECHNOIMPEX egyik vezetőjétől hallottam, hogy a leg­korszerűbb berendezésekkel Ma­gyarországon kívül csak Japán képes betörni egyes nyugat-euró­pai piacokra. Mielőtt jogos büsz­keséggel lelkendezhettem volna, gyorsan hozzátette: itthon viszont fél évszázados technológiai szin. tét konzerválunk. Nem túlzás azt állítani, hogy a magyar szerszámgépipar korszerű. A teljes szerszámgépipar-terme- lésben a számjegy, illetve a mik­roszámítógép vezérlésű berende­zések aránya ma több mint 40 százalék, de öt év múlva eléri a 70 százalékot, örvendetes, hogy szerszámgépki vitelünk» az utóbbi évtizedben megsokszorozódott, s ma a termelés 80 százaléka kerül külföldre. Ennek örülhetünk, ám annak már kevésbé, hogy a hazai felhasználásra kevés jut. Ráadásul az idén mintha meg­nőtt volna az igény az elavult technológiát képviselő gépek iránt. A külkereskedelem félszáz olyan berendezést importál, amelyek gyártását 15—20 éve mi magunk szüntettük meg. — Bizonyára a kisebb szövetkezetek melléküzem- ágaiba. vagy esetleg kisipari mun­kahelyekre kerülnek ezek a gépek — okoskodom, de válaszként máris sorolják a nagyvállalatokat mint megrendelőket. VAJON MIÉRT nem haszná­lunk korszerűbb, termelékenyebb és. megbízhatóbb gépeket, amikor ilyen technika előállításában a magyar ipar a nemzetközi élvonal­ba tartozik? A legtöbben arra hivatkoznak, hogy korábban ezek az NC-gépek meglehetősen sokba kerültek a ki­alakult hazai bér- és árviszonyok mellett pedig csak gazdaságtala­nul tudták volna felhasználni őket. Amióta az elektronika betört a szerszámgépgyártásba, tovább nőtt. a gépek teljesítménye, és a gépek átlagos árszínvonala jelentő­sen csökkent. Mindezzel a hazai szerszámgépgyártó ipar lépést tu­dott tartani, a felhasználó ágaza­tok azonban nem. Bármire is hi­vatkoznak — szűkebb anyagi le. hetőségeikre vagy szakember- hiányra — úgy tűnik, sokkal kon­zervatívabbak vagyunk, mint má­sok. Pedig az ipari gyártmányok iránti igényesség napról napra nő. és a hazai ipar versenyképes akar lenni, akkor a szükséges gyártóeszközökkel rendelkeznie kell. Míg korábban csak a legigé. nyesebb gyártmányokat készítet­ték ilyen korszerű technológiák­kal, addig ma már mindenféle megmunkálás, gépgyártás alapja az NC—CNC technika alkalmazá­sa. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a szerszámgépipar is csak úgy tud továbbfejlődni, ha a ma. ga gyártotta korszerű berendezé­seket üzemeiben munkába állítja, a részegységek, az alkatrészek ké­szítését az automatlkára bízza. A MAGYAR IPAR összesen leg­feljebb. 400 korszerű szerszámgé­pet használ Csak összehasonlítá­sul: az NDK-ban. Csehszlovákiá­ban évente állítanak munkába ugyanennyit. A románok és a bol­gárok számos licencvásárlással fejlesztik a gyártást, de az igy ké­szülő gépeket jórészt, maguk hasz. nálják fel. A szovjet üzemekben évente több ezer ilyen berendezést szerelnek fel. Nálunk a megfele­lően korszerű géppark hiányából adódik, hogy az iparban foglal­koztatott munkaerő termelékeny­sége még a közepesen fejlett ipari országokéval összevetve is ala. csony. A Központi Statisztikai Hi. vatal kimutatása szerint Ausztriá­ban 60 százalékkal. Csehszlová­kiában 87. az NDK-ban 100 és Franciaországban 140 százalékkal kedvezőbb az ipar termelékenysé­ge. Az alacsony hazai termelékeny­ségi mutató javításához ma már nem elég. ha a munkapadoknál ügyes, tapasztalt munkások dol­goznak. Olyan géppark is szűk. séges, amely a megnövekedett mennyiségi és minőségi követel­ményeknek is eleget tesz. Gépipa­runk képes a legmodernebb ter­melési eszközök gazdaságos soro. zatgyártására. HA VAN PÉNZ az elavult, gé­pek tucatjainak importjára, talán lesz vagy marad pénz a hazai gyártmányú korszerű gépek meg­vételére is. Nézzünk jobban kö­rül saját házunk táján! Sz. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents