Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-12 / 109. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 109. szám Ára: 1,40 Ft 1981. május 12. kedd Román pártküldöttség érkezett a megyébe A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak meghívására tegnap Kecskemétre érkezett a romániai Álba Iulia megye pártdelegációja. A Nicolae Hurbean, a Román Kommunista Párt Álba megyei első titkára vezette delegációt a nagylaki határállomáson Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára fogadta. A testvérmegyei küldöttség tag­jai : Martin Victor az Ocna Mures városi pártbizottság első titkára és Marginean Gheorghe, a Zsitvai Állami Gazdaság igazgatója. Ugyancsak tegnap érkezett Kecskemétre Truca Sebastian, az Álba megyei Unirea szerkesztőségének főszerkesztője és a lap egyik mun­katársa. Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Hétfőn ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága, amelyen megjelent és felszólalt Baranyi Tibor, az MSZMP KB osztályve­zetője. Fejti Györgynek, az MSZMP KB tagjának, a KISZ KB első titkárának előterjesztésében a KISZ X, kongresszusával össze, függő kérdéseket tárgyalta meg a testület. Meghallgatta és elfogadta a Központi Bizottság kongresszusi beszámolójának téziseit és meg­vitatta a kongresszus elé kerülő határozat tervezetét, amelyet a megyei küldöttgyűléseken java­solt módosítások figyelembevéte­lével hagyott jóvá. javaslatot ala­kított ki a kongresszus napirend, jére. előadóira, munkarendjére és munkabizottságaira is. Ezt követően a KISZ Központi Bizottsága megtárgyalta a közép, fokú iskolákban, valamint az egytemeken, főiskolákon működő KISZ-szervezeteknek az 1981—82- es mozgalmi évre javasolt akció- programot. (MTI) Lakók 1. oldal Vigyázzállástól a partnerségig 4. oldal Üj gépekkel, régi technológiával 4. oldal Iskolakörzetesítés — utórezgésekkel 5. oldal ELŐKÉSZÜLETEK SZERVEZETTEN Sok szempontból fonitos tudo­mányos tanácskozást szervezett Balján a városi tanács művelődés­ügyi osztálya és az Országos Pe­dagógiai Intézet a Petőfi-szige- ten, a Bokányi Dezső úttörő- házban, ahol kiállítás szemléle­ti a technikai ismeretek iskolai tanítását. A célul tűzött pedagógiai szemléletformálás, felkészülés an­nál időszerűbb, mert néhány éven belül — az alsó tagozatot követően — á felsőbb osztályok­ban is általánosan megjelenik a itedhndfca nevű tantárgy. Ehhez már elkészültek, s részben nyom­dában vannak az új 'tanköny­vek, gondoskodnak a szükséges taneszközökről és továbbképzé­sekről. Hétfőn délelőtt dr. Kincses Fe­renc, a városi tanács elnöke nyi­totta meg a háromnapos eszme­cserét. Emlékeztetett rá, hogy Baiján alapjai vannak az oktatást megújító kísérleteknek. Ez alka­lommal másodszor teremtenek fórumot a technika tantárggyal kapcsolatos kutatási eredményiek, kísérleti és gyakorlati tapasztala­tok átadására-átvételére. A Művelődési Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet nevében Molnár Gyula, az OPI főigazgató-helyettese üdvözölte a tanácskozást. Miivel az évezred utolsó harmadában egyre nélkü­lözhetetlenebbé teszi a 'technikai műveltséget a felgyorsuló fejlő­dés, erre mielőibb fel kell készí­teni a fiatal nemzedéket, hogy meg tudjon felelni a társadalmi, munkahelyi és mindennapi köve­telményeknek . Összesen hatvanötén érkeztek ■űz ország különböző részeiből, hogy dr. Molnár Jánosnak, a •bajai Városi Tanács művelődési osztályvezetőjének elnökletével meghallgassák az előadásokat, és részt vegyenek a konzultációkon. A megjelent szakemberek a hazai pedagógusképző intézeteket kép­ihni 17 11111K Országos tanácskozás Baján • Dr. Kincses Ferenc megnyitja kozást. (Szabó Ferenc felvétele.) viselik, s köztük vannak az orszá­gos és megyei vezető szakifel­ügyelők, a megyei tanácsok ta­nulmányi felügyelőd is. A ■ friss tájékozódási és véleményalkotó lehetőségből nem maradnak ki a helyi szaktanárok és szakfelügye­lők sem. Elsőnek dr. Szebenyi Péter, az Országos Pedagógiai Intézet fő­osztályvezetője előadását hall­gatták meg az általánós képzés és a technikai nevelés szoros kapcsolatáról. Nagyobb rendszer­be ágyazva, nem elszigetelten ér­telmezte a technikát dr. Szépe György, a Nyelvtudományi In­tézet tudományos osztályvezetője is, aki egyebek között a szaknyelv kialakulásáról és mai követel­ményeiről beszélt. Még tágaibb területet érintett dr. Ágoston László, a Társadalomtudományi Intézet főmunkatársa a technika és társadalom sokrétű összefüg­géseit elemezve. A délutáni programot Baja szülötte, Major Máté akadémikus kezdte Az építészet egyik legak­báromnapos tudományos tanács­ituálistaibb kérdése című előadásá­val. A város díszpolgára az épí­tészeti formák mögött működő anyagi, technikai tényezőkre hív­ta fel a figyelmet. Dr. Szűcs Ervin, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem tanszékvezető ta­nára a technika tantárgy rend­szerelméletót fejtette ki, végül a technika és az ipari kultúra elválaszthatatlansáigát érzékel­tette Pohárnok Mihály, a Magyar Kereskedelmi Kamara Ipari For­matervezési Központjának veze­tője. Kedden ennek a mind fonto­sabbá váló tantárgynak a mate­matikával, fizikával, kémiával és biológiával való kapcsolatáról lesz szó. Az előadásokat követő konzultációkat dr. Szűcs Barna és Balogh József, az Országos Pedagógiai Intézet főosztály­vezető-helyettese, illetve főelő­adója irányítja. Holnap pedig a Baján folytatott kísérletek ta­pasztalataival ismerkednék meg a résztvevők. H. F. MEGÚJULÓ JUHÁSZATOK Termelési rendszerek alakulnak Az elmúlt öt évben országszerte valósággal megújult a juhtenyész­tés. és a VI. ötéves terv időszaká­ban is várhatóan ez lesz a legdi­namikusabban fejlődő állatte­nyésztési ágazat. Az előirányzat szerint az anyajuhállomány ne­gyedével gyarapodik, a juhhúster­melés csaknem felével, a gyapjú- kínálat pedig ötödével növekszik, és nagyobb arányban látnak hoz­zá a gazdaságok a juhtej feldolgo­zásához is. A termelők által kedvezően fo­gadott központi termeléspolitikai intézkedések, valamint a kedve­zőbb világpiaci ár nyomán a me­zőgazdasági üzemek ismét szíve­sen foglalkoznak a juhtenyésztés­sel. A mezőgazdaság más ágaza­taihoz hasonlóan a juhtartásban is sorra alakulnak a termelési rend­szerek, amelyek a legkorszerűbb tartási, takarmányozási technoló­giákat terjesztik el. Már öt rend­szer működik, hozzájuk száz juh- tartással foglalkozó gazdaság csat­lakozott. 1985-ig előreláthatóan az anyajuhállománynak mintegy ne­gyedét rendszerekben tartják majd. A megfelelő nagyságú ál­lomány ki alakításával ugyanis egy helyett évente másfélre növelhető az egy anyára jutó átlagos bárány­szaporulat. A rendszerekben vállalkoznak a folyamatos tejtermelés megszerve­zésére is, és ezzel újabb bevétel­hez juttatják a taggazdaságokat. Erre azért is szükség van, mert a juhtejtermelés az elmúlt tíz év­ben tizedére esett vissza, és még az évi 2 millió litert sem éri el. A rendszerekben gépi fejésre rendez­kednek be, és ezzel ismét fellen­dítik a tejtermelést. A rendszer- gazdák tagjaikat import fejőgé­pekhez juttatják, gondoskodnak a szervizellátásról, és megfelelő szaktanáccsal is szolgálnak. A Szikszói Állami Gazdaságban már folyamatosan géppel fejnek, a Szolnoki Állami Gazdaság rend­szeréhez tartozó társüzemekben pedig most tanulják a juhászok a gépi fejés fortélyait. A rendszerekben a legelők ja­vítására is gondot fordítanak, sok helyen műtrágyával kezelik a gye­pet. (MTI) Franciaország új elnöke: Francois Mitterrand Baracs Dénes, az MTI tudósító­ja jelenti: A szavazatok több mint 52 szá­zalékával Francois Mitterrand, a Szocialista Párt jelöltje győzött vasárnap a francia elnökválasztá­sokon Giscard d’Estaing eddigi államfővel szemben, és ezzel új szakasz nyílt a de Gaulle által 1958-ban alapított ötödik köztár­saság történetében. A győzelmet az biztosította a szocialista párti politikus számá­ra, hogy a mögötte egységesen felsorakozó baloldal mellett a környezetvédő „zöld” szavazatok nagy részét, valamint a chiracis- ta szavazatok egy jelentős töredé­két is megkapta. Francois Mitterrand a győzelem utáni első nyilatkozatában nem közölt semmit terveiről, csak a franciák „szükséges kibékülésé­ről” szólt, mert, mint mondotta, „csak a nemzet közösségének egé­sze felelhet korunk követelmé­nyeire”. Mitterrand kijelentette: a franciák jóváhagyták javasla­tait a „változásra”, de nem ment bele további részletekbe. A szo­cialista párti vezető Chateau-Chi- nonból — ahol polgármester, és ahol szavazott — hétfőre virradó éjszaka gépkocsin visszatért Pá­rizsba, és a Szocialista Párt több vezetőjével tanácskozott. A szocialisták vasárnap este a Bastille térre hirdettek gyűlést. Este kilenctől éjfélig több tiz­0 Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság új elnöke. A válasz­tások kommentárját 2. oldalun­kon közöljük. ezer, vagy talán százezer ember gyűlt össze a téren, hogy meg­hallgassa a szocialista párti ve­zetők — Lionel Jospin első titkár, Michel Rocard és mások — be­szédeit. Az ünnepségen vörös zászlókkal megjelentek Mitter­rand kommunista szavazói, is, a kommunista és szocialista dolgo­zók együtt éltették a győzelmet. A franciák utoljára talán a nép­front győzelmét ünnepelték ilyen lelkesedéssel 45 évvel ezelőtt — most azonban a baloldal csak az elnökválasztás fordulójára fogott össze, és máris megkezdődik a politikai csata. Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt fő­titkára Mitterrand-hoz intézett el­ső üzenetében jelezte: a kommu­nisták, akiknek Szavazatai hozzá­járultak megválasztásához, ké­szek vállalni az őket megillető felelősséget annak a változásnak megvalósításában, amelyet az or­szág vár. A kommunista párt köz­ponti bizottsága a héten összeül az új helyzet megvitatására. A vereséget szenvedett jobbol­dalon Giscard d’Estaing rövid írásos nyilatkozatban ismerte el kudarcát. Losonczi Pál távirata Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Francois Mitterrand-nak. a Francia Köztársaság elnö­kévé történt megválasztása alkalmából. (MTI) Épül a távhőellátó vezetékrendszer Kecskeméten — a Szultán utcai erőműbővítés során — az 1980— 81-es fűtési idényre elkészült egy 22,72 MW hőenergia kibocsátásá­ra alkalmas hőközpont, amely le­hetővé teszi mintegy 3000 lakás és több közintézmény bekapcsolását a város távhőellátásába. Az erőművi hőközponttal egy- időre készült el a Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalat szer­vezésében és a BÁCSÉP kivitele­zésében az Árpádvárosban épülő lakások fűtéséhez szükséges 850 folyóméter vezeték, védőcsatorná­ba fektetve, hagyományos techno­lógiával. A munka nem egészen háromnegyed évig tartott. Az új létesítmények távhőellá- tását higiénikusan, s nem utolsó­sorban energiamegtakarítással szolgáló vezeték építése ezzel még nem fejeződött be. Épül a város- központot ellátó, 1236 méter hosz- szúságú, eddig még nem alkalma­zott technológiával készülő ún. BÁCSÉP—KELIT-vezeték. A hő­energiát igénylő létesítmények — városi tanács, Űjkollégium, posta, Ókollégium tömbjei, az Arany Já­nos u. épületei — számára a szo­kásostól eltérő, igen szűk határ­időre kell végezni a munkákkal. Mindezt a közlekedés lehető leg­kisebb mérvű zavarása mellett, a városközpontban levő ismert és is­meretlen, egymást keresztező köz­művek figyelembevételével szük­séges megoldani, ami mind az építtető BÁCSBER, mind az építő BÁCSÉP részéről rendkívül ösz­9 Árpádvárosban fektetik az ún. BÁCSÉP—KELIT-vezetéket. szehangolt, minden részletre ki­terjedő együttműködést követel. Az épülő 35 millió forintos ve­zetékrendszer nemcsak a már em­lített intézmények távhőellátását teszi lehetővé, hanem továbbiak bekapcsolására is módot nyújt. (Tóth Sándor felvétele.) | I! ■ F i r* | £ 411 Gyorsan változó ; világban élünk. 'Rányomja ez a bélye­gét a gazdasági és társadalmi élet minden területére. Első­sorban természetesen a gaz­dasággal kell jól sáfárkodnunk. Köztudott, hogy hazánk gaz­dasága nyitott, ami annyit je­lent, hogy nagyarányú külke­reskedelmi tevékenységünk következtében igen érzékenyen reagálunk a világpiacon vég­bemenő változásokra. Márpe­dig ott a verseny mindinkább fokozódik. Bács-Kiskun megye ipará­ban, mezőgazdaságában, a vál­lalatoknál és szövetkezeteknél az utolsó simításokat végzik az új középtávú terveken. Nem mondhatni, hogy látvá­nyos. programok ezek, hiszen az előző tervidőszakokban lét­rehoztuk a megyében az ipari bázisokat, a korszerű mező- gazdasági üzemeket. Most, a bonyolultabb körülmények kö­zött ezekkel kell jobban gaz­dálkodni. Tükrözik ezt a már elké­szült, illetve befejezés előtt álló vállalati, szövetkeze ti ter­vek is. Ugyanis öt évre előre meghatározni csak tendenciá­kat lehet, konkrét terveket csak ritka esetben. S ha szá­mításba vesszük, hogy a ma még kelendő termékek holnap már nem biztos, hogy azok lesznek, Így is van ez rendjén. Ez pedig arra ösztönöz, hogy az esetleges termékszerkezet- váltásra minden időben készen álljunk. Bács-Kiskun megye gazda­sága nem ezekben a napok­ban találkozik először a világ­piaccal. Csakhogy termékei­nek ma már több mint 30 szá­zalékát exportálja, tehát a külföldi megrendelők megtar­tásáért kemény harcot kell vívnia. Elvesztésük ugyanis érzékeny gazdasági veszteség­gel járna. Vámos Tibor aka­démikus mondta, a napokban, a Magyar Tudományos Akadé­mia közgyűlésén: „helyzetünk egyre kedvezőtlenebb abból a szempontból, hogy kétirányú nyomás alatt vagyunk: felül­ről nyomnak a nálunk fejlet­tebb országok, alulról pedig az egyre feltörekvőbb fejlő­dők.” Mindez arra utal, hogy nagyfokú rugalmasságra van szükség a termelés minden szintjén. Az sem téveszthet meg senkit, hogy a megye ipa­ra az első negyedévben az or­szágos 7 százalékkal szemben, több mint 15 százalékkal töb­bet termelt, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ez csu­pán arra utal, hogy a megye ipari és mezőgazdasági egysé­geknek vezetőiben és dolgozói­ban megvan az a képesség, hogy a gyors gazdasági válto­zások időszakában is helytáll­janak. Az elért eredmények nem tehetnek bennünket M bizakodottá. A gyors termékváltásra való állandó készenlét, a termékek korszerűsítése, a technológiai színvonal emelése fokozza a gazdasági rugalmasságunkat. Ezzel kapcsolatban igen figye­lemre méltó eseménysorozat zajlik éppen ezekben a napok­ban, a XVI. Bács-Kiskun me­gyei műszaki hónap, örvende­tes tény, hogy a rendezvénye­ken való részvétel sokkal ak­tívabb mint a korábbi évek­ben. Sajnos, az igen tartal­mas program nem minden eseményéről mondható ez el. Az újító kiállításon például mindössze négy vállalat mu­tatta be dolgozóinak nagy­szerű alkotásait. Az újító moz­galom fellendítése nélkül pe­dig a versenyképesség fokozá­sa is elképzelhetetlen. Remél­hetően nem járunk így akkor, amikor a műszaki hónap kere­tében elhangzott, igen tartal­mas előadások és szerzett ta­pasztalaitok termelésben való hasznosításáról lesz szó. A gazdasági versenynek egyébként nemcsak az üzemek vezetői, vagy az újítók, hanem a többi dolgozói is aktív ré­szesei. A szocialista brigádok például minden év elején megfogalmazzák vállalásai­kat. Am, ha év végéig ahhoz mereven ragaszkodnak, lehet, hogy már csak egy elavult, az élet által túlhaladott felaján­lást értékelhetnek. Rugalmas­ságra, év közben tett módosí­tásokra tehát ezen a területen is szükség van, amellyel ele­get tehetnek a gazdasági vál­tozások miatt felmerülő köve­télményeknek. N. O.

Next

/
Thumbnails
Contents