Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-07 / 105. szám

1981. május 7. • PETŐFI NÉPE • 3 Kereskedelmi aktíva Kecskeméten Dr. Matos László beszéde A vitaindító helyzetelemzésből főleg azt emeljük ki az alábbiak­ban, ami a tennivalókat indo­kolja : A IV. és az V. ötéves tervben sikerült elfogadható egyensúlyi helyzetet teremteni Bács-Kiskun megye kereskedelmében, amely a megfelelő mennyiségű, és ma már többnyire korszerű üzlethálózatá­val a jó ellátás biztosítéka — hangzott él bevezetőül. — Tizen­egy áruház, csaknem kétezer bolt — a fele élelmiszerüzlet — és mintegy ezer vendéglátóhely áll a lakosság szolgálatában. Több mint huszonkétezren dolgoznak a fogyasztók mind teljesebb meg­elégedésére. A forgalom az elmúlt húsz éviben több mint ötszörösé­re emelkedett, s ez önmagában is igazolja a kínálat javulását. A tetszetős eredmények mellett vi­szont hiányosságok és nem kívá­natos, bosszantó jelenségek is meghúzódnak, mint például egy sor krónikus hiánycikk pult alóli árusítása, helyenként lélektelen és udvariatlan a kiszolgálás, kul­túrálatlan és érdektelen a ven­déglátás. Ezek felszámolására az eddigieknél sokkal többet kell tennünk a közeljövőben közösen úgy, hogy annak általánosan ér­zékelhető hatása is legyen, és' ne csak látszatintézkedések vélt eredményeiről adhassunk számat a legjobban érdekeiteknek, a la­kosságnak. A következő tervidőszakban az alapellátás színvonalának meg­tartása — bizonyos árucsopor­tokban annak javítása — a fő cél, aminek az áruellátásban és a hálózatfejlesztésiben is meg kell nyilvánulnia. Változatlanul irány­elv marad a város és a falu ke­reskedelmének differenciáit fej­lesztése. A határozatok célul tűz­ték ki a kereskedelmi munka hatékonyságának növelését, és szükségessé vált a minőségi ele­mek erősítése is. Az áruforgal­mat a keresletnek megfelelően, a vásárlás körülményeit, az üzlet- hálózatot ezzel összhangban in- dpkol|t fejleszteni. A városi — lakótelepi — kereskedelmi háló­zat korszerűsítése mellett különös figyelmet kell fordítani a kisebb települések, a növekvő létszámú községek, városkörnyéki falvak, s külön a városiasodó nagyközsé­gek vásárlási feltételeinek javí­tására. Megjelent a piacon A Lakosság jobb áruellátása, a piaci kapcsolatok bővítése érde­kében szükség van új termelői, ipari és mezőgazdasági szaküzle­teik létrehozására. A kereskedel­mi munka minőségét, kulturáltsá­gált szervezetileg és új működési formák elterjesztésével, a magán­erő szélesebb bevonásával is cél­szerű javítani. A kereskedelem változatlan áron számított forgal­ma az elmúlt tervidőszak első felében évente 4—5 százalékkal, az utolsó két évben viszont csak 1—2 százalékkal növekedett. A termékszerkezet-váltás korszaká­nak jelenlegi szakaszában ugyan­akkor kötetnyivé duzzadt a hiány­cikkek listája. Szinte megmagya­rázhatatlan például, hogy a szek­szárdi gyártású műanyag falbur­koló lambériát az utóbbi hóna­pokban csak Debrecenben lehe­tett kapni. Vagy miért nem jut­nak el az UNIVER híres termé­kei a bőséges hetényegyházi kész­letből Kiskőrös, Kecel, Soltvad- kert szövetkezeti boltjaiba? Vál­tozással biztatnak — több intéz­kedés mellett — a „Vevők va­gyunk” elnevezésű, hiánycikke­ket felsorakoztató kiállítások. Ily módon akadt gazdája ismét ha­zánkban a porszívógy ártásmak: a 'kalocsai AFIT új terméke már megjelent a piacon. További tar­talékokat rejtenek a téeszek se­gédüzemei, az ÁFÉSZ-ék és ipa­ri szövetkezetek együttműködései. Mozgósításukkal olcsó háztartási gépek, mezőgazdasági és más szerszámok, konyhafelszerelések, egyéb szerelvények és alkatré­szek gyártását lelhet megszervez­ni. , Az áruforgalom belső szerkeze­tét érinti az a gyakori panasz, hogy az úgynevezett kisboltokban nagyon szűk a választék. Ezek­nek az üzleteknek a kínálatából számos olyan fontos élelmiszer- és háztartási vegyláru hiányzik, amelyek nélkülözhetetlenek a há­ziasszonyoknak. Pedig van lehe­tőség a választék bővítésére! Né­hol feleslegesen sok helyet fog­lalnak el a szeszes italok, másutt egy kis szervezéssel, gondosabb rendezéssel lehetne felszabadítani teret a mindennapi szükségletet kielégítő élelmiszerek és háztar­tási áruk számára. Bár Bács-Kiskun megye jórészt a zöldség- és gyümölcstermesz­tésnek köszönti a hírét, a lehe­tőségeinkhez viszonyítva nem le­hetünk elégedettek sem a ter­meléssel, sem a forgalmazással, sem az ellátással. Még ma is gyakori jelenség, hogy a kister­melő egyik boltból a másikba „házal”, hogy át tudja adni a frissen szedett áruját, vagy órákig várja a felvásárló telep átvevő­jét, aki .kegyeskedik” — ha ide­je lesz — szóba állni vele, meg­venni (nem pedig átvenni) az áruját. Évek óta vissza/térő gond ' ez például Hetényegyházán. Ugyanakkor a boltokban fony- riyiadt az áru, gyakran elfogy, nincs választék, rossz a minőség. A piaci standokon viszont csak borsos áron jut hozzá a fogyasztó a termékekhez. Szélesebb skálán Az eddigieknél körültekintőb­ben kell megszervezniük a fel­vásárlást az állami, szövétkezeti- és ZÖLDÉRT-szakboltoknak, s élelmiszer-üzleteknek egyaránt. A vezetők és beosztottak válja­nak érdekeltté abban, hogy mi­nél szélesebb skálán kínálják az áruikat, a friss zöldség- és gyü­mölcsféléket. Vagyis azok a ke­reskedelmi dolgozók jussanak többletjövedelemhez, akik részt vesznek a beszerzésében és érté­kesítésében. Sok kívánnivalót hagy maga után a vendéglátó- forgalom belső összetétele is: az alkoholtartalmú italok forgalma az egész kereskedelmi vendéglá­tásnak csaknem 50 százaléka, örvendetes viszont, hogy évről évre több fogy az üdítő italok­ból, sőt az üteme meghaladja a szeszforgalom növekedését. To­vábbi erőfeszítésekre van szükség üdülőhelyeink — Tőserdő, Kun- febértó, Tass és más területek — normális ellátása érdekében is. Igen fontos és érzékeny politi­kai kérdés a fogyasztói ár. Ezt az első helyen kell vizsgálnia az irányításnak és az ellenőrzésnek. A vállalati árpolitikának ugyanis nem lehet célja a tisztességtelen haszonszerzés. Ez a munka le­gyen differenciált és politikus! Egyik feladatunk a túl gyakori ármozgások csillapítása. A sok apró, jelentéktelen árváltoztatást nehezen viseli el a fogyasztó, de súlyos teher a kereskedelmi dol­gozóknak is. A gazdálkodás ré­sze a kockázati alap felhaszná­lása. Az engedményes akciók azonban — amelyekre a kocká­zati alapok adnak lehetőséget — csak akkor érik el céljukat, ha a kiskereskedelem az életszínvo­nal-politikánk szempontjából fontos termékekben továbbítja az engedményt a fogyasztónak. Ilyen például a konfekció, cipő, méter­áru, de kedvező hatású az őszi burgonya-, paradicsom- és alma- vásár, vagy a száraztészta mosta­ni engedményes akciója is. Áttérve az idegenforgalomra, az előadó felvetette a szálláshelyek krónikus hiányát. A szállodai szo­bák száma mindössze tizenhattal bővült 1975-höz viszonyítva. Szál­lodáink túlterheltek, és messze nem tudják kielégíteni az igé­nyeket. Kis mértékben enyhíte­nek majd a gondoson az epuiő bajai és kiskunhalasi motelek. Jó ötletekre, bátor kezdeményezé­sekre, koordinált szervezésre és pénzre is szükség van. Példa erre a hajósi vállalkozás: az IBUSZ kezdeményezésére két ál­lami gazdaság és egy téesz min­den igényt kielégítő fogadót lé­tesített, a Belkereskedelmi Mi- niszltérium támogatásával. Ha­sonló lehetőséget kínál Kecalen a Gajári-kastély, Tabdiban a Danlkó-vilila sitb. Az utazási iro­dákhoz is inkább a nagyobb lép­tékű, előrelátóbb, nem pedig a presztízsféltő és garasoskodó szemlélet a méltó. Tavaly már szűkehb hazánkat is elérte a munkaerőhiány: ne­héz volt élelmiszer-eladót, sza­kácsot, konyhalányt, takarítóit ta­lálni. A szakmunkásképző inté­zeteik tanulóinak egy része még ma is másutt helyezkedik el. A vállalatok, szövetkezetek egyebek között úgy erősíthetik a vonzó­erejüket, kapcsolataikat, hogy az eddigieknél nagyobb szakmai és erkölcsi támogatást nyújtanak az iskoláknak. Ami a hálózatfejlesztést illeti, a vendéglátás alapterülete — el­lentétben a kiskereskedelemmel — kevésbé növekedett a váro­sokban, mint a községekben. Kis­kereskedelmi egységeinkben te­ret kezd nyerni a korszerű szál­lítás, a liszt és a cukor mellett mind több helyre érkezik zárt konténerben a kenyér és a pék­sütemény is. Az igényektől azon­ban elmarad a külterületek és. a tanyák kereskedelmi hálózatának fejlesztése. A jövőben erre — el­sősorban az ÁFÉSZ-eknek — na­gyabb gondot kell fordítani. An­nál inkább, ‘ mert számottevően erősödött a hálózatuk, javult a •technikai felszereltségük az el­múlt években, és több életrevaló kezdeményezéssel jelentkeztek. A jövő hangsúlyai Bács-Kiskun megye VI. közép­távú tervidőszakában évente mintegy másfél-két százalékos, változatlan áron kifejezett kiske­reskedelmi forgalomnövekedéssel tehet számolni. A reáljövedel­mek mérsékeltebb emelkedése miatt minden bizonnyal szeré­nyebb kereslet nyilvánul meg a tartós fogyasztási cikkek iránt, azonban az élelmiszerekből, a közétkeztetésből, valamint az iparcikk-tömegárukból az eddigi­nél nagyobb forgalomra kell föl­készülni. A városok kereskedelmi forgalma várhatóan továbbra is gyorsabban nő, mint a vonzáskör­zettel nem rendelkező községeké. A szövetkezeti szektor forgalom- növekedése a számítások szerint erőteljesebb ütemű lesz az álla­mi kereskedelemhez képest. A hálózatbővítést a mérsékeltebb ütemhez és a forgalom szerkezet­változásához célszerű igazítani. Az úij lakótelepek kereskedel­mi ellátottsága — különösen Kecskeméten és Baján — még nem megfelelő. A fejlesztés ta­nácsi forrásainak nagy részét ide kívánjuk összpontosítani. A tele­pülésiek kereskedelmi hálózatá­nak bővítésénél a mezőgazdasági ■nagyüzemekre is számítunk. A hangsúlyt az ABC-áruházak és a kisebb — napioikikellátást nyújtó — üzletek számának gya­rapítására helyezzük. Végezetül azokra a főbb köve­telményekre hívta fel a figyel­met a megyei tanács elnökhelyet­tese, amelyeket a kereskedelmi dolgozóknak érdemes figyelembe venni az elkövetkező időben. Ezek közé tartozik a piackutatás és az ármozgások hatására bekö­vetkező keresletváltozás nyomon követése. Mint mondotta, folya­matosan gondoskodni kell az ol­csó és közepes árfekvésű termé­kek választékáról. Fontos, hogy az eddiginél rugalmasabbá váljon a készletező-szállító nagykeres­kedelmi vállalatok magatartása. Kiemelt feladatként említette a lakásépítési program megvalósí­tásával összefüggő kínálat megte­remtését. További tökéletesítésre vár a húsellátás és -elosztás rendije, a zöldség- és gyümölcsértékesítés, a felvásárlás és tárolás helyzete. Támogatást kap minden kezde­ményezés, amely korszerűsíti a piaci szervezetet. Ezek közé tar­tozik például az árveréses forma, bővítik az előjegyzéseket elfoga­dó és a bemutatott minta után értékesítő üzletek körét. Növek­szik a helyi ipar és a mellék­üzemágak, valamint a kishatár- menti import szerepe is az ellá­tásban. Fokozott figyelmet igé­nyel a jövőben a lakótelepek épí­téséhez kapcsolódó üzlethálózat kialakítása, elsősorban a minden­napi cikkek közeli beszerzésének elősegítése. A rosszabbul ellátott ■területek magánkezdeményezé­sekre is számíthatnak: több ál­lami vállalat és szövetkezet bér­be adja az üzletét. Megfelelő kö- ' Tűitek intéssel újabb kereskedői engedélyeket állítanak ki, főleg az élelmiszer-kereskedelemben — zöldség- és gyümölcsárusításra —, a vendéglátásra, vagy olyan szak­mákra, amelyek az idegenforga­lommal kapcsolatosak. A vendéglátás fejlesztési teen­dőit alapvetően a tömegétkeztetés és a turizmus követelményei ha­tározzák meg. Ezeket kell szol­gálniuk az új, szerződéses mű­ködési formáknak is. Küllőn ten­nivalót ad az ötnapos munkahét bevezetésének az előkészítése. Emellett a kereskedelemben dol­gozók szociális helyzetének a ja­vításáról sem szabad megfeled­kezni — figyelmeztetett a referá­tum. mmmmmmmmmmmmMmMmMmMmMmmMmmmmmmmmmmmmmm • Anyu azt hi­szi. hogy még alszom. (Hauer Lajos felvételei — KS) j{ttíjL6Í/€ja vAru^Ju/<xL • Ha sokat eszem, erős leszek. „Reggel, amikor megszólal az ébresztőóra, csukva tartom a szememet, hadd higgye Anyu hogy még alszom. Olyankor min­dig odaül az ágyam szélére, meg- símogat, és azt mondja: Te álom­szuszék, ébredj, hasadra süt a nap. Elkésel az iskolából. Hol a mormota tappancsa? Erre én ki­dugom a lábam a papián alól, ő meg ráhúzza a papucsot. Amióta iskolás vagyok, egyedül mosdk- szom, fésülködöm, ez alatt Anyu elkészíti a reggelit, becsomagolja a tízóraimat. Nagyon finom ka­kaót tud főzni, nem úgy mint Apu, ö rajta hagyja a tej bőrét. Amikor elindulok az iskolába, az ajtóban szerencsepuszit kapok Anyutól, azért, hogy aznap min­den sikerüljön, jól feleljek, ügyes legyek a tornaórán... Nagyon szeretem a mamámat, mert ö a legjobb meg a legszebb a világon. Munka után, amikor fáradtan hazajön, nem ideges, mint Apu, bejön hozzám a szobá­ba és megkérdezi: Érted a lec­két? Mert ha nem, segítek. Ha elkészültünk, utána játszik ve­lem. Jobban tud sakkozni, mint Balázs, a padtársam. Különben is a Balázs az egy hülye, mert azt mondta, hogy a tanító néni szebb, mint az Anyukám. Igaz, ó se csú­nya, de szigorú és kiabál, ha va­laki eltéveszti az olvasást. Anyu sosem szól rám hangosan, ha hi­bázok, legfeljebb megismételteti velem a mondatot. Múltkor fo­cizás közben elszakadt a nadrá­gom, és még azért sem kaptam ki, mert nem akarattal történt, egy tüskés bokor volt az oka, alágu­rult a labda. Anyu megérti, hogy előfordul ilyesmi, Apu viszont megfenyegetett, hogy ördögbőr- böl varrat rám nadrágot. Azért ő is szeret engem, ha kérek tőle zsebpénzt, mindig ad, csak meg­kérdezi, hogy mire költőm. Gyűj­töm, amikor majd felnövök, ve­szek rajta egy autót, és Anyut elviszem mindenhová. Azt mond­ta a mamám, hogy arra ő már fáradt és öreg tesz. Én ezt nem akarom, ezért mindennap segí­tek, bevásárolok, porszívózok, mert a férfiak erősebbek, mint a nők. És én vigyázok az Anyu­kámra, hogy sokáig szép és fiatal maradjon, és olyan jókedvű ' le­gyen, mint most.” Lejegyezte: H. A. • Szerencsepuszi nélkül nem in­dulok el az iskolába. • A takarítás ugye, férfimunka? • Jobbra: Anyu úgy sakkozik, mint egy világbajnok. Gyorsított kutatómunka a mezőgazdasági üzemek részvételével A kutatás, a fejlesztés szerkeze­te alapvetően megváltozott: a mezőgazdasági nagyüzemek és a gépgyárak a követelményeknek megfelelően a legjobb megoldáso­kat sürgetik, és a gyors műszaki fejlesztés Sikeréért maguk is minden korábbinál többet tesz­nek — erről tájékoztatta az MTI munkatársát Szalka Antal, a Me­zőgépfejlesztő Intézet igazgatója Az intézetben az elmúlt öt év­ben kifejlesztett hetven új gép­típusnak közel a felét már gyárt­juk. A mezőgazdasági nagyüze­mek időközben bekövetkezett megrend elés- m ód osítás a i azon­ban új helyzetet teremtettek, a viszonylag drágán beszerezhető, egyébként műszakilag kifogás­talan és újszerű magajáró zöld- ségbetakarító-gépek és más ma­gas követelményeket kielégítő, ám költséges technológiai rend­szerek iránt egyelőre mérséklő­dött az érdeklődés. Miután a ku­tatóintézet a megbízásokból, a megrendelésekből tartja fenn ma­gát, ezért szükségessé vált néhány hónap alatt a kutatómunka témái­nak átrendezése. A megrende­lők mindenekelőtt az energiata­karékos eszközöket keresik. A fel­mérések szerint évente 700 ezer liter gázolaj lenne megtakarítha­tó a földekről lekerülő mellék- termékek elégetésével, és így a növénytermesztés egyfajta ener­giabányává is válhatna. Ezért ki­terjedt fejlesztőmunka kezdő­dött a technológiák megalapozá­sára. A melléktermékeknek mint­egy harmadát lehetne részben hőenergiává alakítani azzal a technológiával, amely nemcsak a elégetést, hanem a növényi ré­szek betakarítását, szállítását és átmeneti tárolását is felöleli. 1981-ben mintegy 10 millió fo­rintos megbízatást kielégítve az intézet a MEZŐGÉP Tröszt vál­lalataival együttműködve a szal­ma elégetésére úgynevezett re­ferencia-ütemet épít. Úgy j ter­vezik, hogy legkésőbb egy év múlva a módszer nagyüzemi meg­honosításának és elterjesztésé­nek már nem lesz akadálya. Űj vonása a fejlesztőmunká­nak, hogy a megrendelők nemcsak, hogy sürgetik a kísérletezés gyor­sítását, hanem időnyerés céljából maguk is részt vállalnak a szak­mai munkában: a kísérlethez személyzetet és területet adnak. Így viszonylag gyorsan megalapo­zott a folyékony műtrágya gépi adagolási technológiája, amely­nek lényege: a vegyszertakaré- kosságot részben azzal érik el, hogy a növény gyökérzónájába injektálják a műtrágyát Eseten­ként akár harmadával is fokoz­hatják ezzel a módszerrel a ho­zamokat. A viszonylag olcsó be­rendezés — amelyet az intézet­ben fejlesztettek ki — várhatóan a jövő egyik mezőgazdasági szán­tóföldi alapgépe lesz.. A kísérle­ti berendezés már elkészült, és sikerrel próbálták ki. Az idén két újabb egységet építenek tapasz­talatszerzésre, majd jövőre kez­dik a meg a sorozatgyártást a MEFI útbaigazítása alapján. A termelési rendszerek számára is elérhetőbb közelségben van már a gépfejlesztő intézet, és for­dítva is így van: szoros kapcso­lat alakult ki a gépkonstruktőrök és a későbbi géphasználók között. A VI. ötéves terv időszakában például a takarmányozásban az olcsóbb gépi technológiákkal szá­molnak. Egyebek között a kuko­rica növényzetét betakarító gép­sor kifejlesztésén dolgoznak a< kutatók. A feladat igen érdekes: a sertések takarmányozására is alkalmassá teszik a kukoricanö­vény eddig kevésbé használt ré­szeit, és szárítás nélkül tárolják az így nyert takarmányt. Újdon­ság lesz a fakarmányszemeket összeroppantó szerkezet is, airnely az állati emésztőrendszer számá­ra teszi „hozzáférhetővé” a szem­ben íévő tápanyagokat A takar­mányozás komplex géprendszeré­nek ezek lesznek a kiegészítő egy­ségei, és így teljes gépesítésre térhetnek át a nagyüzemek. A kí­sérleti munkában legalább 20—30 gazdaság és mezőgazdasági gép­gyár szakemberei vesznek közvet­lenül részt, hasznos útbaigazítást adva a MEFI. fejlesztő mérnökei­nek, konstruktőreinek — mondot­ta az igazgató. (MTI) . Czermeslerek, barkácsolók, figyelem! Vegyék igénybe szolgáltatásainkat! Kölcsönzünk: — HETRA HEGESZTŐT — MOTOROS LÁNCFŰRÉSZT — FÜNYlRÓGÉPET — FESTÉKSZÓRÓT — SKIL FÚRÓT Üzlet-műhelyünk rendelkezésükre áll: FAANYAGOK, EGYÉB BARKÄCSANYAGOK ÁRUSÍTÁSÁVAL. A helyszínen kéziszerszámok, korszerű munkagépek •használatát biztosítjuk! KULCSMASOLAS MEGVÁRHATÓ. BARKÁCS ÜZLET-MŰHELY u^lTlrZW^ Kecskemét. Petőfi S. u. 8. 'frRIHT*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents