Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-07 / 105. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. május 7. TUDOMÁNY TECHNIKA Óriás vízi erőmű Braziliában a Rio Grande fo­lyamon, Agua Vermelha melletti vízi erőművet látjuk légifelvétel­ről. Az erőmű 10 milliárd kilo­wattot szolgáltat évente a brazil hálózatnak. A gigantikus vízi erő­mű hat turbinája egyenként 240 000 kW teljesítményű. Az erőmű duzzasztógátjának hossza 2500 méter, magassága 63 méter. A gátrendszer 6 milliárd köbmé­ter víztömeget tart vissza, ennek az óriási vízmennyiségnek az ere­je hajtja a turbinákat. A brazíliai Sao Paulo szövetsé­gi állam végezte a beruházásokat, brazil, valamint francia nagyipari vállalatok közreműködésével. Sao Paulo állam energiaszükséglete évente 10 százalékkal növekszik a mezőgazdaság és az ipar fejlő­dése miatt. A dél-amerikai kontinens leg­jelentősebb állama Brazília, mely­nek kiterjedése 8 513 844 négyzet­kilométer. Nemzeti jövedelmének jelentősebb része az iparból, ki­sebb része pedig a mezőgazdaság­ból származik. Igen jelentős a bányászata, fejlett a vas- és a szí­nesfémkohászata, az acélgyártás, a vegyipar, a textilipar és a mű­szálgyártás. Az utóbbi évtizedben nagyot fejlődött autóipara, élel­miszeripara, gyógyszeripara. Ennek a fejlődő országnak energiaproblémáiról az európai sajtóban is egyre többet olvasha­tunk. Brazíliában megélénkül­tek azok a kísérletek, amelyek során növényi termékekből pró­bálnak alkoholt előállítani. Mind­ez a jövőben talán segít a gép­kocsik energiaellátásában. Az or­szágnak azonban jelentős a villa- mcsenergia-igénye. Brazília kiak­názatlan vízienergiában is gazdag ország. A Rio Grande (1230 km) nem tartozik az ország leghosz- szabb folyól közé. (KÉJ Segner János András és a turbina Jéna városa a Saale folyó bal. pántján fekszik. Egyeteme a Fri­gyes János választófejedelem ál­tal 1548-ban alapított, a lutherá­nus vallás ápolására szervezett gimnáziumiból fejlődött ki, s mint egyetemet 1558-ban nyitották meg az egykori kolostor épületében. •Itt kezdte meg tudományos mun­kásságát Segner János magiszter, aki címével együtt előadási jogot is szerez. Előadásait elismeréssel fogadták mind a hallgatók, mind az egyetem vezetői. Segner 1704. október 4-én szü­letett Pozsonyiban. Ott kezdte ta­nulmányait, majd 1722—23-ban Debrecenben tanult. Visszatérve Pozsonyba, patikában dolgozott. 1725-ben beiratkozott a jénai egyetemre, ahol filozófiát, mate­matikát és orvostudományt ta­nult. 1730-ban szerezte meg az orvosdoktoni címet, majd vissza­tért szülővárosába orvosnak. Köz­ben majd egy évig volt Debrecen főorvosa. A weimari herceg azon­ban visszahívta a jénai egyetem­re, ahol 1732->ben magiszteri rang­ban kezdte meg előadásait, 1733- ban pedig már mint a böl­csészeti kar rendkívüli tanára ad elő. Segner professzor munkásságá­nak a híre gyorsan terjed a tudo­mányos világban, s így nem te­kinthető véletlennek, hogy az 1734- ben Göttingben alapított és Georgia Augusta von Münohausen által szervezett egyetem is felfi­gyel a fiatal tudósra. Az új egye­tem a kor áramlatának hatására, mindjén teológiától függetlenül, kizárólag a világi tudományok és természettudományok művelését; tekinti céljának és a fizikai és matematikai tanszékre Segner Jánost hívta meg. Ám az új egye­temen kevés a professzor, s a sze­rencsétlen körülmények elvonják a tudóst egy időre a matematika­fizika területéről, orvosi előadáso­kat is kell tartania. Két karnak, a filozófiai és orvosi karnak is tanára. Egymás után jelen, nek meg publikációi, és 1739- ben már a londoni Royal Society tagjai közé választják. A göttingeni évek a szívós és ered­ményes munka jegyében zajla­nak. Segner nevét azonban elsősor­ban találmánya tette világhíres­sé, melyet először nagynevű kor­társa, Leonhard Euler világhírű slvájci fizikus és matematikus 'is­mertetett a berlini akadémia ma­tematikai osztályának ülésén, ahol Segner Jánost a „turbina atyja” kitüntető jelzővel illette. íMiből is állt ez a találmány? Találmánya, a közismert Seg- ner-kerék, elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt nagy je­lentőségű volt. A kerék ismerte­• Segner János András (1704— 1777) ítését Segner első és eredeti leírá­sa alapján a következőkben' ad­juk: „A vízikerék lényege egy tet­szés szerinti alakú tartály, ezt úgy kéül felerősítenünk, hogy egy füg­gőleges tengely körül könnyűszer­rel foroghasson. A tartályból elöl egy belül üres kar nyúlik ki, s ennek oldalán egy tetszés szerin­ti nagyságú lyukat fúrunk. Ha az. ember a tartályba vizet önt és állandóan gondoskodik arról, hogy a lyukon kifolyó vizet pótolja, az edjény a tengely körül forogni kezd, a kifolyó víz útjávail ellen­tétes Irányban. Ez a mozgás ál­landóan fokozódik egy bizonyos sebességig. Következésképpen a viz kiömlése is erősbödik, így a víz pótlásáról is fokozott mérték­ben kell gondoskodnunk, ha á tartályban állandó szintet aka­runk biztosítani...” Segner a kísérletet légüres tér. ben is elvégezte s így bizonyítot­ta azt, hogy a kerék mozgását a fölötte levő vízoszlop súlya által megmozgatott vízsugár váltja ki. Ily módon számította ki azt a nyo­másit, amely - a kereket forgásba hozza. Felismerte azit is, hogy a kiömlő vízsugár sebességét és a kerék forgássebességét a forgó­mozgás megindulása után a cent­rifugális erő is fokozza. Az előzőekben ismertetett el­vek alapján Segner később vízi- kerekének gyakorlati alkalmazá­sát keresve, egészen gépszerű megoldásokhoz érkezett el, s ezek egyik jellemző példája a malom- meghajtásra alkalmas Segner- kerék. Itt a forgó részek levegő­ellenállásának csökkentésére egy köpenyszerű burkot alkalmaz. Segner vízikerekét először Nör- tenben. egy Göttingenhez közel fekvő falucskában alkalmazták 17'53-iban. egy olajütő melóm meghajtására. Pap János összefogással A közös gazdaságokban a szociális gondoskodás egyik sajátos formája a termelőszövetkezeti dolgozók üdültetése. Ez utóbbi iránti igény szövetkezetenként különbözőképpen jelentkezik, amely összefügg az anyagi helyzettel, a vezető­ség és a tagság szemléletével. A Bácskai és a Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének körzetében harmincnégy gazdaság gondoskodik dolgozói részére. rend­szeres üdültetésről. Erre a célra szociális alapjukból évente számottevő összeget fordítanak. A szövetkezetek kiadásai, amelyek a tagjaik pihenésének segítését szolgálják, 1979- ben az 1976. évi ráfordítások 1,7-szeresére emelkedtek és meghaladták a 2,5 millió forintot. A korábbi években a körzetben tíz termelőszövetkezet hozott lét­re a tagság igényeinek kielégí­tésére saját üdülőt. Ezek kihasz­nálása többségében nem megfe­lelő, gyengén felszerelt. Ezenkí­vül jelentős pénzeszközök terhe­lik fenntartásuk miatt, a fejlesz­tési és az amortizációs alapot. Emiatt nem terjed a saját üdülők létesítése, és fejlesztésük a jövő­ben sem indokolt. Másik forma a bérlet és a fi­zetővendég-szolgálat. Ezeknek a tárgyi feltételei általában nem sokban különböznék az előzőtől, ezért csak átmeneti megoldásként veszik igénybe a közös gazdasá­gok. Legjobban bevált, amikor több 'termelőszövetkezet épít egy üdü­lőt. Er.re példa a harkányi Gyógy- és Pihenőüdülő Közös Vállalat, amely egy évvel ezelőtt nyílt. Az üdültetés itt is önköltséges ala­pon történik, első osztályú elhe­lyezést, napi háromszori étkezést, szükség esetén díjtalan orvosi el­látásit, különböző szórakozási és sportolási lehetőséget teremt a tagok számára. További előnye, hogy igen kedvező turnusbeosz- tással családos — többgyermekes szövetkezeti tagok — üdülésére is alkalmas. Ebben a formában a körzetből kilenc . tagszövetkezet, összesen 19 részjeggyel érdekelt, egy részjegy ára a pótlagos befi­zetésekkel sem érte el a 300 ezer forintot. Részjegyenként 420 üdü­lőnapot kapnak a közös gazdasá­gok, amely összesen ezerszáz­negyven személy egyhetes pihené­sét teszi lehetővé. A területi szövetség elnöksége többször értékelte a szövetkezeti tagok üdültetésének eredményeit, és legutóbbi ülésén megállapítot­ta, hogy ez a forma, a legelőnyö­sebb, és a legjobb feltételeket te­remti a tagok számára. Tehát távlatilag is Indokolt az ilyen jel­legű üdülőhálózat kiépítése. Ez azért Is fontos, mert a je­lenlegi SZOT-üdülők annyira le­terheltek, hogy mezőgazdasági dolgozókat nem tudnak fogadni. Szükséges tehát kialakítani ezt a formát, hogy minél több gazdát tudjanak pihenésre küldeni a mezőgazdasági üzemek. Megkez­dődött a szervezés a bácskai és a Duna-melléki körzetben is, Gyulán egy közös gyógyüdülő lé­tesítésére, a Balaton-parton pe­dig szintén egy háromszáz sze­mélyes hasonló intézmény létesí­téséire. Mind a kettő holitidényben oktatási célokat is szolgál. A gyu­lai akcióhoz már hat szövetkezet, a Balaton-parti üdülő felépítésé­hez pedig eddig három közös gazdaság csatlakozott. K. S. Növénytermesztési kísérletek A knezsai Kukoricatermesztési Kutatóintézet-— az elmúlt évek eredményei alapján — egyre in­kább a bolgár agrártudomány leg­jelentősebb központjai közé szá­mít. Az itt dolgozó tudósok egész sor bőtermő hibridet kísérleteztek ki, amelyek már a nagyüzemi termelésben is rekorderedménye­ket hoznak. Az intézet kísérleti táblája száz hektárnyi: ezen évente húszezer keresztezést próbálnak ki, és tíz­tizenkétezer hibridet vizsgálnak. Az eredmények ökológiai szem­pontú felméréséhez a végered­ményt az ország hat különböző területén végzett termesztési kí­sérletek adják. A nemesítés, a vetőmagtermelés télen is zavar­talanul folyik. A kutatóközpontot vegetációs kísérleteket szolgáló részleg és a legmodernebb beren­dezésekkel ellátott laboratórium egészíti ki. Cinkos, SOKAN ELFOGULTAK, sőt túlérzékenyek mindenfajta kam­pánnyal — akcióval — szemben. Ne tagadjuk, volt — s lesz — ezekből annyi, hogy valami kis gyanakvás, fenntartás, sőt gyak­ran ellenérzés is kicsírázott ben­nünk idők folyamán a kampá­nyokat illetően. Másképp aligha hamgzanék el még leghivatalo­sabb illetékesek szájából is az óvatosságra intő, túlzásoktól fél­tő figyelmeztetés egy-egy akció indulásakor: „Fontos, hogy ne kampányszerűen kezeljük a kér­dést, hanem tekintsük ezt folya­matos feladatunknak.” Az előítéletességben van Is némi indokoltság. Sok jó kezdeménye­zés azért ül el végül is, vagy válik hatástalanná, mert kam­pányt csináltak belőle. Azaz a felkapott formákra, a rutinra he­lyezték a hangsúlyt, ahelyett, hogy a változó körülményekhez alkal­mazkodva kerestek volna új meg­oldási módokat. A megszokás, a séma a könnyebb ellenállás vo­nalának felel meg, ezért könnyű részt venni oyan cselekvési fo­lyamatokban , amelyekre már a kampányszerűség jellemző. NO DE AZÉRT a kampányok­kal szembeni ellenérzésekkel se szabad végletekig elmenni, ne­hogy a fürdővízzel együtt a gye­reket is kiöntsűk. Mert akkor könnyen olyan szélsőséges követ­keztetésig jutunk, mint neves és sokunk által nagyrabecsült s ol­vasott írónk, T. S. — aki elsősor­ban a dohányosok melletti szén- ( vedélyes kiállását így erősítette fel — az alkoholizmus elleni kam­pányról is szólván: „Volt egyszer nagy cikkezés, megfélemlítés, két- ségbeejtés, áremelés az alkoholiz­mus ellen. Lezajlott eredményié-! len, és olyan csendesség támadt utána, mintha győztünk volna.” Hozzátéve még, hogy az alkohol- ellenes harcban mint legfőbb ta­lálmányig, a szondáig jutottunk ei.” 'Először is ott téved elfogultsá­gában T. S., mintha „volt egyszer egy kampány” alapon beszélhet­nék az alkoholizmus elleni harc­ról. Másodszor azzal túloz kam­pányok elleni haragvásában, mint­ha önmagunkat becsapva, „győ­zelmünk” tudatában most már el­hallgatunk volna az alkohol ár­talmairól. Senki nem ejtett egy szót sem „győzelemről”, és — szerencsére vagy hálistennek, de talán így^is mondhatnánk: jó ideje végre már — eszünkben sincs kampányként felfogni az alkoholizmus elleni küzdelmet. Éppen a mindennapok keserű és tragikus tapasztalatai érlelték ki társadalmi méretek­ben azt a szemléletet, hogy ha van baj, veszedelem, csapás, ami­vel szemben az időszaki, az egy- szer-egyszeri fellépések, tehát a kampányszerűség hatástalan, — az az alkoholizmus. ki néma HA VALAKI ODÁIG is el­megy, hogy egyenesen dacra, k'o- nokságra ingerlő kampánysze­rűséget lát abban, ha az embere­ket nem szűnünk lépten-nyomon figyelmeztetni az alkoholizmus átkos következményeire, s szerin­te ez olyasféle ellenhatást ' vált ki a címzettekből, mintha megma­kacsolnák magukat —^.majdhogy­nem az önző közönybe téved.' Az „ez az én testem, azt csinálok Te­le, amit akarok, s ha nekem úgy tetszik, alkohollal mérgezem” -ál­láspont afféle parttalan egoizmus. T. S. is mélyen felháborodik az olyan cinikus megállapításon, „hogy a dohányos ember vesze­delmesebb, mert az alkoholista csak a saját családját károsítja, a dohányzás viszont a védtelen kívülállókat is”. Amellett kardos­kodik az író is, hogy közös fele­lősségtudattal, áldozatvállalással kell szembeszállnunk a káros szenvedélyek elburjánzásával,' amelyek társadalmi betegséggé fajulhatnak. Nem hagyhatjuk cserben Ilyen betegeinket sem. UGYANEZÉRT nem fogadhatjuk el abszolút álláspontként, hogy „a rendeletek, a szónoklatok nem változtatnak a" természet törvényein, akár alkoholizmusról van szó, akár a nikotin ártalmai­ról”. Ezek szerint le kellene mon­dani a meggyőző szóról, az Írás valamelyes erejébe vetett hitről, mert mindez reménytelen, hatás­talan fegyver például az alkoho­lizmus .ellen? Vegyünk egy „kö­zönséges”- példát. Mondjuk az üzemi balesetek, azon belül is a halálos kimenetelűek számának ,alakulását Bác^s-Kiskun megyé­ben. Ez. bizony^ az plmúlt eszten- 'd®ben\ kettővel \ emelkedett. Köz­tük T-nél az alkoholfogyasztás is közrehatott. Mondhatja' valaki, hogy — „Ugye. ugye? Ért vala­mit, hogy tavaly, azelőtt meg azelőtt hasonlóképpen megírtá­tok, mire vezetett az ittasság munka közben? Jolbb lett a hely­zet, megjavultak a „szóbeli s Írás­beli hegyiibeszédtől az embe­rek?” No de! Ki lenne képes annak bebizonyítására, hogy azért is­métlődnek a halálos szerencsét­lenségek alkoholos állapot követ­keztében, mert a „rendeletnek”, „szóndk'latnak”, „írásnak” sem­mi értelme nincs? A hallgatás, az elpalástolás hatásosabb lenne, az .•szüntetné meg a szörnyű társa- ‘ualmi ' betegséget? Nem ' lenne embertelen ül szörnyű következ­ménye, ha efféle önáltató szemlé­letnek engedve egy hangot, egyet­len betűt nem ejtenénk például az évről évre változó techniká­ról, az ehihez való éber alkalmaz­kodásról, aminek — tehát az, élet­nek'— halálos ellensége a munka 'közben fogyasztott alkohol ?!>V Rossz belegondolni. T. t • Bállá Sándorné brigádvezető megbeszéli a követ. 9 Budavári Gáborné retusál. Fritz (Tóth Sándor kező feladatot Csányi Líviával. Az ünnepi mosoly még ott buj­kál az arcokon, a Color szocialis­ta brigád azonban már ismiét a megszokott ütemben dolgozik. A Petőfi Nyomda ofszetüzemében percnyi pontossággal kapcsolód­nak egymáshoz a munkafolyama­tok, egy pillanatig sem lehet la­zítani. Bállá Sándorné brigádve­zetővel ezért csak futólag tudunk néhány szót váltani. — Nagyon örülünk annak, hogy az elmúlt évi munkaversenyben elért eredményeinkért megkaptuk a megyei pártbizottság Kongresz- szusi Oklevelét — mondja még mindig kissé eifogódva Balláné. — Tevékenységünk eléggé széles körű, ennek részletezésére most nincs idő. Brigádunk hat szakma dolgozóit tömöríti magáiba. Mi készítjük elő a nyomóformákat, s már kész lemezeket adunk a gép­mesterek kezébe. Lászlóné pedig n Vállalásaink egyik fő pontja az volt, hogy a Petőfi Nyomdában készülő folyóiratok átfutási ha­táridőit akkor is térítjük, ha a megelőző munkafolyamatoknál késés történik. Ennek a felaján­lásunknak sikerült is eleget ten­nünk. Miattunk nem volt felesle­ges gépállás. Jól összeszokott kol­lektívánk szakértelme lehetőivé tette azt is, hogy szép eredmé­nyeket érjünk el az importból szármázó anyagok megtakarításá­ban. Brigádunk tagjai szívesen vesz­nek részt a különböző megmoz­dulásokban. A második helyezést értük el például az SZMT, a me­gyei KlSZ-b'izatitság, a megyei és a városi tanács által meghirde­tett Munka és művelődés mozga­lomban. Szeretünk közösen kirán­dulni. Most például a tavaszi BNV-re készülünk. Május végén atíroz. felvételei) a kecskeméti Zrínyi Ilona Általá­nos Iskola pinceklubjában jövünk össze, aihová a gyes-en levő bri­gádtagakat is meghívjuk. Társa­dalmi munkáiban a Csongrádi ut­cai óvodát patronáljuk. Ezenkí­vül a brigádon belül megszervez- , tűk a pótmama-szolgálatot. Ha valamelyik kisgyermekes bnigád- itag szórakozni szeretne, mindig lakad közülünk, aki felügyel a ki­csire. További terveink? Mindig ván valami újabb célkitűzésünk. Az év elején kibővítettük a brigádot, öt olyan munkatárs csatlakozott hozzánk, akiknek a tevékenysége eddig is kapcsolódott a mienkhez, AZt szeretnénk elérni, hogy az egész olfszetüzem egy kompiek1 brigáddá szerveződjön, mert még-1 győződésünk, hogy a munka1 ajk*1 i kor még hatékonyabbá válik. »ibn< O. L. ' ÁiJNagy formátumú film előkészí­tését végzi Koller Péterné és II- lésné Szűcs Márta.

Next

/
Thumbnails
Contents