Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-06 / 104. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás szerda estig: a ke­leti, északkeleti országrészben is foko­zatosan felszakadozó felhőzet, majd változóan felhffs ldó. Szórványosan zápor, zivatar. Többfelé megerő­södő, helyenként viharossá fokozódó északnyugati, északi szél, A leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2, 7, legmagasabb nappali hőmér­séklet: 13, 18 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 104. szám Áfft! 1,40 Ft 1981. május 6. szerda Nemzetközi elméleti konferencia Balaton­földváron Az MSZMP Központi Bizottsá­ga valamint a kommunista és munkáspártok Prágában megjele­nő közös folyóirata, a Béke és Szocializmus szerkesztősége együttes rendezésében kedden há­romnapos elméleti konferencia kezdődött Balatonföldváron. Na­pirendjén „A nemzeti és a nem­zetközi dialektikája a munkás- mozgalomban” című téma meg­vitatása szerepel. 'A konferenciát, amelyen négy kontinens — Euró­pa, Ázsia, Amerika és Afrika 47 kommunista és munkáspártjának képviselői vesznek részt, a házi­gazda Magyar Szocialista Mun­káspárt nevében Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára nyitotta meg. Kezdeti nehézségek után a Villamosszigetelő és Műanyaggyárban • Fricska Jánosné az ezüstjelvényes Münnich Ferenc brigád tagja fű. rógépeivel a iámpabúrák megmunkálásán dolgozik. (Opauszky László felvétele) A Villamosszigetelő és Mű­anyaggyár kiskunfélegyházi 2. számú gyára sok gonddal küzdött az év elején, számos akadály ne­hezítette a termelési tervek tel­jesítését. Bálint László főmér- , nőktől arról érdeklődtünk a na­pokban, sikerült-e kiutat találni a nehéz helyzetből. — Az év első hónapjában még igen kétséges volt az első negyed­évi terv teljesítésének ^lehetősége — mondotta Bálint László. — Nem volt elegendő a létszámunk, a zömében import alapanyag-el­látás akadozott, s mindezek mel­lett még megrendelésünk sem volt elegendő. E három fő gond később egymással párhuzamosan megoldódott. Az első hetek után egyre-másra kaptuk a megrende­léseket. Termékeink iránt hirtelen annyira megnövekedett a keres­let, hogy jelenleg mintegy 15 mil­lió forinttal több a megrendelé­sünk, mint a kapacitásunk. A lét­számhiányt nem sikerült teljesen megoldani, jelenleg is legalább 13—15 dolgozót tudnánk felvenni. Belső átszervezéssel viszont eny­hítettük a gondokat. A nem ter­melő létszámból 16 dolgozót irá­nyítottunk át a gépekhez, ahol igen hasznos, jó munkát végez­nek. Tovább szélesítettük a több­gépes rendszert. Dolgozóink több­sége igen nagy szakmai tapaszta­latokkal rendelkezik, és képes ar­ra, hogy több gépet kezeljen egy- idöben. A harmadik nagy gon­dunk, az alapanyag-ellátás is szű­nőben van, kevesebb a zökkenő. Mindezeket összefoglalva, elé­gedettek lehetünk az első ne­gyedév eredményeivel. Termelési tervünket 100,4 százalékra teljesí­tettük, és elértük a tervezett nye­reséget is. Bízunk abban, hogy a második negyedév már ennél sok­kal sikeresebb lesz. Befejeződött egy nagy teljesít. ményű új fröccsöntőgép szerelé­se, és a próbaüzem után majd ez készíti' új termékünket, a hőre lágyuló anyagból az akkumulátor­edényeket. Ugyancsak befejezés előtt áll egy 1,3 millió forintos beruházás, amely majd nagy se­gítséget nyújt a termelésben, il­letve belső szállításban. Egy gör- gopályát szerelünk fel a gépek között, és ezen jut majd a kész­termék a nagy befogadóképessé­gű polcrendszerhez. A tervek sze­rint május végére készül el az új görgőpálya, és már segítséget nyújthat a második negyedév fel­adatainak végrehajtásában. Még egy dologról szólnom kell, ami igen lényeges gyárunk terme­lése szempontjából. Az év elején úgy látszott, hogy a már hosszú évek óta az NDK részére készí­tett gégecsövek gyártása a befe­jezése felé közeledik. Kellemes meglepetéssel vettük tudomásul, hogy az NDK-beU cég ismét je­lentkezett, és évi 80 ezer darab gégecsőre jelentette be az igé­nyét. Megrendelést kaptunk Cseh­szlovákiából is, ugyancsak 80 ezer darabra. Bulgáriából mintadara­bokat kértek, valószínű eljutnak gégecsöveink ebbe az országba is. Ugyancsak tárgyalások kezdődtek egy szovjet céggel — egyszóval, a kezdeti nehézségek után bizta­tóan fellendült gyárunk termelése. O. L. AZ AKADÉMIA KÖZGYŰLÉSÉNEK MÁSODIK NAPJA A kutatásnak közelebb kell kerülnie a társadalmi szükségletekhez Zárt üléssel folytatta munkáját kedden az MTA várbeli kong­resszusi termében az Akadémia idei, 141. közgyűlése. Elsőként Szentágothai János, az MTA el­nöke tartotta meg vitaindítóját, melyben mindenekelőtt a tudo­mánypolitikai stratégia megújítá­sáról és az abból fakadó akadé­miai feladatokról beszélt. Az utóbbi öt éviben jelentős változások tapasztalhatók a vi­lággazdaságban és a világpoliti­kában. Ez a tény parancsoló kö­vetelményeket állít tudománypo­litikai stratégiánk újragondolásá­ra és módosítására — hangsú­lyozta. A világ tudományos ha­ladási irányát elemezve, rámuta­tott, hogy felgyorsult a fejlődés, s ezzel egyidejűleg megnőttek a kutatási költségek és a kutatá­sokra fordított munkaidő. Ennek az ellenszere itthon sem a kuta­tási segéderő, segédszemélyzet gyarapítása, hanem a számítógé­pesítés, a mérések, értékelések automatizálása lehet. A nemzet­közileg általánossá vált kutatási csoport- vagy teammunkával kapcsolatban megállapította, hogy hazánkban még hiányzik a való­di tudományközi kutatás, amely­nek keretei között az egymástól távol álló tudományterületek al- kotóan és egyenjogúan találhat­nának egymásra, egy-egy-' cél megvalósítására. Pedig a tudo­mányos kooperáció meghatározza ma már a tudományos munka eredményességét. Az elnök a tu­dományos közlések hazai helyze­te kapcsán hangsúlyozta: a tu­dományos munkának nem a köz­lés a célja és értelme, hanem a kutatási eredmény. Ezek a gondok méginkább sür­getik a tudománypolitikai straté­gia megújítását, s ennek közép­pontjába a teljesítményt és a ha­tékonyságot kell helyezni — szö­gezte le Szentágothai János. — Ez viszont elengedhetetlenné te­szi az objektív mérést, a kutató­munka és az eredmények tény­szerű, valós értékelését. Az érté­keléssel kapcsolatban rámutatott tudományos minősítő rendsze­rünk ellentmondásos gyakorlatá­ra. Míg a hosszabb távra szóló tudománypolitikai stratégia ki­alakításához, egy merőben új tu­dományos közlési rendszer kidol­gozásához, vagy a továbbképzés reformjaihoz viszonylag hosszabb idő — két év — áll rendelkezés­re, a minősítési rendszer mély­reható átformálása már nem tűr halasztást. Ezután az elnök az erőforrások szűkösségéből eredeté kutatási feladatokról beszélt, megállapít­va azt, hogy hazánkban is, csak­úgy, mint mindenütt a világban, a kutatásnak közelebb kell kerül­nie a társadalmi és gazdasági szükségletekhez. A sok vitára okot adó alapkutatásokról szólva kijelentette: a társadalmi és gaz­dasági szükségletekhez való iga­zodás nem jelentheti az alapku­tatások háttérbe szorítását, mert nagy gyakorlati és társadalmi je­lentőségű eredményekre csak ott számíthatunk, ahol kiemelkedő alapkutatási eredmények szület­nek. Pál Lénárd főtitkári beszámoló­jában nagy vonalakban értékel­te az elmúlt öt év akadémiai kutatómunkáját, szólt a tervek­ről is. Elöljáróban leszögezte: a politika kedvező feltételeket te­remtett az alkotó kezdeményezé­seidhez, a tudomány társadalmi szerepének helyes megítéléséhez. A társadalomépítés eddigi ered­ményei pedig megfelelő alapot adnak a további előrelépéshez. Az elért teljesítményeket vá­zolva rámutatott: az értékelés­kor azt kell számba venni, hogy az eredmények hogyan szolgálják a társadalmi-gazdasági fejlő­dést. Egyebek között elmondta, hogy elismerést váltott ki a ma­gyar kutatóknak a szocialista or­szágok Interkozrnosz-programjá- bán végzett munkája. Különösen nagy sikert hoztak a közös szov­jet—magyar űrrepülés során elő­ször alkalmazott új hazai mű­szerek. Az Akadémia főtitkára ezt kö­vetően vázolta a számítástechni­kában, a kémiai, a biológiai és orvosi, az állatouvostudomány i, a mezőgazdasági kutatásokban el­ért jeles eredményeket, majd rá­mutatott: az akadémiai kutató­helyeken végzett természettudo­mányi és műszaki kutatás min­den elismerést megérdemlő tel­jesítményei ellenére sem váltott ki jelentős hatásokat a hazai ter­melő-értékesítő szférában, és alig indított el sokat ígérő, bátor vállalkozásokat. Ennek egyik döntő oka, hogy a tudományos tevékenységben még mindig nem érvényesülnek kellően a közvet­len gyakorlati érdekek. Szólt ezután a társadalomtudo­mányi kutatások kiemelkedő eredményeiről. Hangoztatta, hogy az Akadémián végzett közgazda- sági és szociológiai kutatások fi­gyelemre méltóan segítették elő a világ társadalmi és gazdasági folyamataiban végbement válto­zásók felismerését, és ehhez iga­zodóan a hazai gazdaságpoliti­kában a szükséges korrekciók ki­munkálását. Az elmúlt időszak nem kis eredménye az is, hogy a társadalmi tényezők mellett a hazai közgazdasági gondolkodás­iban is mindinkább előtérbe ke­rültek a természeti tényezők, a természeti erőforrások és a gaz­dasági fejlődés közötti kölcsön­hatások. A jogi és államtudományi ku­tatások sorából a szocialista jog­rendszer fő kérdéseit elméleti igénnyel összefoglaló enciklopé­dikus munkát emelte ki, de fel­hívta a figyelmet arra is, hogy nem hozták meg a várt ered­ményt a közigazgatás korszerű­sítését szolgáló kutatások. A továbbiakban az MTA főtit­kára körvonalazta az Akadémia munkáját meghatározó fő elkép­zeléseket. Figyelmeztetett arra, hogy az országos távlati kutatási tervben megfogalmazottakat fe­lül kell vizsgálni és a társadalmi, gazdasági célokhoz való szoro­sabb kötődés érdekében korsze­rűsíteni, újra forgalmazni szük­séges a fő kutatási irányokat. A távlati tervek mellett szükség van rövidebb időszakra szóló cselekvési programokra is, ilyen a VI. és a VII. ötéves népgazda­sági terv sikeres végrehajtását is segítő, a gazdaság- és a tudo­mánypolitika kapcsolatának szo­rosabbra fűzését szolgáló orszá­gos középtávú kutatási-fejlesztési terv. Ezt követően vitára került sor, melyben többen hangoztatták a tudományközi kutatások jelentő­ségét, hiszen egyre több olyan fel­adattal néz szembe a társadalom, amely csak több tudományág közös munkájával oldható meg. A legfontosabb cél már a kö­zeljövőben is — hangoztatták —, hogy a munkában, a szakemberek kiválasztásában és elismerésében egyaránt érvény t szerezzünk a mi­nőség igényének. A vitában tizenketten kértek szót, A kétnapos plenáris tanácsko­záson megvitatták, s módosítá­sokkal, kiegészítésekkel elfogad­ták az akadémiai közgyűlés ha­tározatát. A résztvevők tudomá­sul vették az Akadémia elnöké­nek és főtitkárának vitaindítóját, valamint a testületek és a szak­igazgatás tavalyi munkájáról szó­ló tájékoztatókat. Megfogalmaz­ták a Hazánk és a műszaki ha­ladás címmel elhangzott előadás és vita alapján a fontosabb teen­dőket, és javasolták a hosszú tá­vú tervezést előkészítő szerveze­teknek, valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság­nak, hogy azokat vegyék figye­lembe. Az Akadémia a termé­szettudományi-műszaki kutatás­ban fontos szerepet szán azoknak az új irányoknak, amelyek az elektronika, a számítástechnika és az automatizálás általános elő- rehaldásához, az energia- és nyersanyaghelyzet módosulása miaitt szükséges változásokhoz és a biológia új eredményeihez kap­csolódnak. A közgyűlés elhatá­rozta, hogy az Akadémia elnök­sége hozzon létre fűtőanyag- és energetikai komplex elnökségi bizottságot az energiahordozókkal való ésszerű gazdálkodás széles 'körű tudományos megalapozásá­ra. Ezután tíz külföldi tudóst vá­lasztottak meg az Akadémia tisz­teletbeli tagjának, akik tudo­mányterületükön kimagasló ered­ményt értek el, és közvetlen kapcsolatot tartanak a magyar (tudományos élettel. Az új tiszteleti tagok: Bay Zoltán (Amerikai Egyesült Álla­mok, atomfizika), Fernand Brau­del (Franciaország, történettudo­mány), Jean Dausset (Franciaor­szág, immunológia), Lars Ernster (Svédország, bioenergetika, bio­kémia), Jürgen Habermas (NSZK, társadalomelmélet), Christopher Hill (Anglia, történettudomány), Guido Sartori (Olaszország, szer­vetlen kémia), Georgij Konsztan- tinavics Szknjábin (Szovjetunió, mikrobiológia), Marthe Vogt (Anglia, farmakológia) és Lauri A. Vuorela (Finnország, meteoro­lógia). \ A közgyűléshez kapcsolódó ese­mények sora szerdán tudományos osZtályülésékkel folytatódik az Akadémián. (MTI) IJÍJSÁG AZ ÁRUHÁZBAN — ŰJ PAVILONOK S aj tóterjesztés a megyében A sajtó mindennapi szükséglet. A hírlappavilonoknál a nap egyes időszakában megszokott látvány a sorban állás. A legtöbbet az új­ságok iránti érdeklődésről mégis a megyei postahivataloknál tud­hatunk meg részletesebben, ame­lyek az idei első negyedévben 13 millió 688 ezer 662 lappéldányt vetlek át terjesztésre, s ebből 13 millió 375 ezer 731-et adtak el. A múlt év több, kiemelkedő közéleti eseménye, a nyomda- technika további fejlődése érez­tette hatását megyénkben is. A kül- és belpolitikai eseményekről egyaránt részletesen tudósító Nép- szabadságból például 1980-ban a tervezettnél 71 ezerrel többet ér­tékesítettek a megye hírlapter­jesztői. E növekedés jórészt a XII. pártkongresszus idejére esett, amikor a tv-n és a rádión kívül nagyon sokan a központi és a megyei lapokból is nyomon kö­vethették a kongresszus esemé­nyeit. Hasonlóan nagy érdeklő­déssel figyelt a megye közvéle­ménye a magyar szakszervezetek XIV. kongresszusára, amelynek alkalmával 70 ezer Népszava ke­rült Bács-Kiskun olvasóihoz. Ma már 468-féle sajtótermék képez gazdag választékot. Közü­lük — anélkül, hogy belevesznénk a számszerűség útvesztőibe — hasznos, ha megemlítjük, hogy évről évre tovább nő a népsza­badság, a Petőfi Népe, a Szabad Föld és a Nők Lapja rendszeres olvasóinak száma. Az elsőt a ta­valyi negyedévhez viszonyítva 1981 első negyedében 1158-cal na­gyobb, azaz összesen 28 937 pél­• Mindennapi ismerősünk: a hír­lapkézbesítő. (Pásztor Zoltán fel­vétele) dányszámban terjesztették előfi­zetésre. Lapunkat az idei első ne­gyedévben 54 ezer 206-an már mint előfizetők olvasták, ezerkét- százhuszoneggyel többen, mint egy évvel korábban. A Szabad-Föld­nek az év első három hónapjában 29 985, a Nők Lapjának pedig 32 945 megyebeli előfizető olvasó­ja volt és van jelenleg is-. A Ké­pes Újság ugyancsak keresett: előfizetőinek száma valamivel több, mint 23 és fél ezer. Összes­ségében az előfizetésre kézbesített újságpéldányok száma megyénk­ben az első negyedévben megha­ladta a 9 és fél milliót! — Hogyan tovább á hírlapter­jesztésben, az olvasók megtartá­sáért? — kérdeztük ezek után dr. Mártfai Ferencnétől, a megyei postahivatal hírlaposztályának ve­zetőjétől. Elmondotta, hogy a 116 Bács- Kiskun megyei postahivatalban egész éven át tart az a munka­verseny, amely az olvasók szá­mát hivatott gyarapítani, s amely­nek a pontos kiszolgálás is egyik célja. Ennek nélkülözhetetlen fel­tétele a korábbinál is gyorsabb, megbízhatóbb szállítás, Sikerült elérni, hogy a napi sajtó reggel 7—8 óra között a megye déli ré­szén már kihordásra készen áll. A, terjesztésnek természetesen még sok tartaléka van. Ezeket a postások igyekeznek minél jobban kihasználni. Tavaly 28 újabb árushelvet nyitottak. Közülük igen népszerű a kecskeméti al­földi áruházi, amelyet megked­veltek a vásárlók. Ennek mintá­jára helyeztek el egy másik áru­dát a kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ Akadémia körúti ABC-jében. Az egy hónapja nyitva tartó helyen eddig 10 ezer forint értékű újság talált vevőre (olvasóra), s lapun­kat ugyanott szombatonként mintegy hatvanan vásárolják, kü­lönös tekintettel a következő heti tv- és rádióműsorra. "' A posta tervezi, hogy az el­avult pavilonok helyére újakat állít. Kecskeméten a Rákóczi úton, Baján a Dózsa György úton, és Kiskunhalason nyílik hamaro­san új, korszerű pavilon. Jó tíz évvel ezelőtt történt az eset. /Egyik vállalatunknál egy 50 /millió iforintot érő épít­kezés határidőre elkészült. Nem ,került többe a /beruházás, mint amennyit a '■ tervezők megálmodtak. Nem volt nagy ceremónia az átadásnál, ] szé­pen, csendben üzembe helyez­ték a létesítményt. .Mesélik, a felettes szerv ' vizsgálatot in­dított, Ifio nem nágyot, csak olyan információszerzés jelle­gűt, ;nem akarták elhinni, hogy nálunk ilyesmi előfordulhat. A beruházási fegyelemről szól (ez 'a kis írás. Előttem van ugyanis a ■ Pénzügyminiszté­rium Bevételi Főigazgatósá­gának egyik tájékoztatója, amelyből /kitűnik, hogy a ja­nuár 1-i állapotnak, megfele­lően, 287 beruházás ivan a me­gyében (félig, vagy alig kész állapotban. \Ezekre állami tá­mogatásként majd másfél mil­liárd forintot ikapnak a válla­latok, szövetkezetek. Kirívó eseteket is taglal a tájékoztató. Negatív példa­ként felhozza az ültetvényte­lepítéseket, amelyeket a jog­szabályban előirt határidőre nem fejeznek be, más helyütt elmarasztalóan megemlítik, hogy egyes gazdaságok veze­tői nem készítik el időre 1 az állami támogatásról szóló el­számolást. Az egyik „legcsúnyább” eset a .kecskeméti Kossuth iTsz-ben történt. Jelentős állami hozzá­járulással /kibővítették a ser­tésvágó /és -feldolgozó üzemet. Az átadásra a határidőn túl tizenegy hónappal kerítettek ■sort. Késett az üzembe helye­zés a szennyvízrendszer mű­tárgyainak hiánya miatt. Meg­állapítja a (jelentés, hogy a szövetkezet felelős dolgozójá­nak mulasztásából eredően je­lentősen késett • az állami tá­mogatás elszámolása is. A több mint 5 millió forintos „nagy /kasszából” kapott pénz sorsát jóval túl a határidőn rögzítették. Nem maradt el az anyagi felelősségrevonás. A késedelmes befejezésért 57 3 ezer forintot, az állami támo­gatás határidőre történő el nem számolásért 209 ezer, te­hát -összesen 782 ezer forint késedelmi járulékot kell fizet­ni a szövetkezetnek. Fölvetni balgaság, hogy egy nehéz körülmények között dolgozó közös gazdaságnak pluszként mit jelent ez a te­her. A .több mint háromnegyed millió .forint bizonyára nagyon hiányzik majd a pénztárból az év végi elszámoláskor. Nem lesz könnyű dolga a szövetke­zet elnökének, amikor számot kell adni a tagság előtt, mi miatt /történt ez a teljesen fe­leslegesnek tűnő költségtöbb­let. Egy mezőgazdasági üzemben létrehívott termelőegység a mai közgazdasági viszonyok között ,csak akkor lehet iga­zán eredményes, ha á terve­zők, a kivitelezők együttes munkája folytán határidőre, vagy tán még azelőtt elkészül. Nemcsak az esetleges konkur- rehciaharc miatt van így, ha­nem azért is mert egy gép, be­rendezés /minél előbb forogni kezd, annál hamarabb és gyor­sabban „pengeti le" az éllen­értéket. Eszembe jut .a Bácsbokodon épülő tejkombinát története. A vállalat pontos beruházási programot .készített, megkeres­te az építőt, megállapodott a részhatáridőkben is. Amikor a vezetők észlelték, hogy már a beruházás kezdetén az épít­kezést elvállaló szövetkezet nem bírja az ütemet, azonnal léptek, keresték a lehetőséget, hogy tűzön-vízen át biztosít­sák az eredeti programban meghatározott tempót. Ügy mondta az igazgató, önös ér­dekük fűződik ehhez, mert céljuk, az, hogy minél előbb megoldják Buja és környéké­nek egyre sokasodó tejfeldol­gozási gondját. Mmél előbb forintot szeretnének látni a sok milliós beruházás ellenér­tékéként. Jó ez a •népgazda­ságnak, mert javákat termelő egységgel bővül az ország, s ami természetes, jó az ott élőknek is, hisz választékban, minőségben alaposabb kiszol­gálásban részesülnek, mint eddig... Sz. P. M. K—1.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents